Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices."— Előadás másolata:

1 Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices

2 LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) Diffúz források: legjobb gazdálkodási gyakorlat alkalmazása a vízminőség kontrollálására Biztosítják a vízszennyezések kockázatainak kezelését és gondoskodnak a szabványok teljesítéséről A pontszerű forrásoknál alkalmazott „end of pipe” jellegű kezelések megfelelői a diffúz emissziókra (de forrásszabályozás főleg) BMP: kiválasztott módszerek, eszközök, intézkedések, gyakorlatok a diffúz szennyezések kontrollálása érdekében. Magában foglal mindazon folyamatot, műveletet, épített szerkezetet, melyek csökkentik vagy megszűntetik a szennyezőanyagok víztérbe jutását a diffúz forrásokból. Útmutató a gyakorlatban alkalmazható módszerek listájával Meghatározott és egyértelmű megoldási opciók az egyes problémákra Kutatási és tapasztalati alapokon nyugvó lehetőségek A BMP koncepció által igényelt elemek:

3 LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) A BMP koncepció az alkalmazható eszközök listáját nyújtja különböző célszektorok (erdőgazdaság, mezőgazdaság, települések, tengerek, stb.) számára (műszaki és gazdasági hatékonyság) Minden szektor számára az opciók két nagy csoportja adott: folyamatok és szerkezetek Egy adott szabályozandó probléma megoldására több opció is választható, ill. ezek kombinációja gyakran javasolt (folyamatok és szerkezetek egyaránt) Az alkalmazható opciók listája mellett az elérhető hatékonyság, a várható költségek, a figyelembe veendő további faktorok, a szabályozható szennyezőanyagok, a kontrollálható források, ill. helyek is leírtak Folyamatok: szennyezést csökkentő tevékenységek (kutyatulajdonosok felkérése az anyagcsere-termékek összegyűjtésére – részletes instrukciók a peszticidek alkalmazására, vagy az ipari kemikáliák elhelyezésére) Szerkezetek: mérnöki épített létesítmények (szennyezés kockázatának csökkentése – tényleges szennyezőanyag visszatartás, pl. műtárgyak, földművek, növénysávok) Hatékony kontroll: átfogó és kombinatív (több problémát, több eszközzel)

4 LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) A szennyezőanyagok eltávozásának megakadályozása a területhasználati tevékenységek során (minimalizált talajművelés, szintvonalas szántás, teraszolás, mulcsolás, szabályozott legeltetés, erdősávok telepítése) A szennyezőanyagok és a csapadék kapcsolatának megakadályozása (vízelvezető árkok létesítése az esővíz távol tartására a szennyezett felületektől, talajmunkáktól, építési területekről; műtrágyázás, fakitermelés időzítése) Érzékeny területek védelme (folyóparti sávok, partvonalak, vizes élőhelyek, erózióra hajlamos lejtők) Szennyezés megelőzési lehetőségek a forrásterületeken: Természetes hidrológia védelme (áteresztő felületek fenntartása) Források szabályozása: az okok megszüntetése / csökkentése (veszélyes anyagok tiltása, kibocsátás csökkentése szabályozással, hatékony gazdálkodás, művelési mód / ág váltás, támogatási rendszerek) Forrásterületek hidrológiai viszonyainak befolyásolása: a felszíni lefolyás mértékének csökkentése (tározóterek létesítése, beszivárgási ráta és felszíni veszteségek növelése, áteresztő burkolatok, talajmunkák)

5 Transzport befolyásolása: a kibocsátott szennyezők továbbszállításának (átviteli tényező) csökkentése a források és a befogadó felszíni vizek között az elmozdult szennyezők felfogásával, a lefolyás akadályoztatásával, ill. beszivárogtatásával (szűrőmezők, pufferzónák, tározóterek létesítése a lefolyási útvonalak mentén) „End of pipe” jellegű módszerek: vízkezelés a lefolyási útvonalakvégén, közvetlenül a befogadóba kerülés előtt (wetlandek,ülepítő tavak) Hierarchia: 1. Szennyezőanyagok kibocsátásának minimalizálása 2. A szennyezőanyagok mozgásának megakadályozása 3. A szennyezőanyagok befogadók felé történő transzportjának csökkentése Továbbszállítás csökkentése a vízgyűjtőn: LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP)

6 FOLYAMAT JELLEGŰ BMP PÉLDÁK Forrásszabályozás a háztartásoknál (szennyezés kontroll a napi rutin során) Csapadékvíz forrásszabályozás (gyűjtés vagy beszivárogtatás a városi felületekkel való érintkezés helyén) Helyi szabályozás (összegyűjtött csapadékvíz visszatartása, beszivárogtatása vagy ülepítése) Regionális szabályozás („end of pipe” módszerek: wetland, ülepítő tó) Városi területeken (egyének szintje) alkalmazott módszerek hierarciája:

7 Erózióvédelem Fűfélék és takarmánynövények ültetése sérülékeny talajokon (védelem) Az őszi vetésű növények korai ültetése (téli védelem) Zöld takarmány ültetése a főnövény aratása után (téli védelem) Minimális vagy nulla talajművelés alkalmazása (talajtakarás, humuszképződés) Művelés időzítése a talajtömörödés elkerülésére (vízátersztés fenntartása) Növényi maradványok talajon hagyása (mulcholás) Talaj szervesanyag tartalmának megőrzése (jó szerkezet) Kémiai talajszerkezet stabilizáció Szintvonalas és sávos (váltakozó növényi sorok) művelés Túllegeltetés elkerülése (fűtakaró megszűnése) Letaposás (állatok patái) elkerülése nedves vagy jó víztartó talajoknál (talajlazulás, fűszálak roncsolása) FOLYAMAT JELLEGŰ BMP PÉLDÁK

8 Jó mezőgazdasági gyakorlat Megfelelő mértékű műtrágya alkalmazás a növényi tápanyag felvétel alapján A műtrágya kihordás megfelelő időzítése Modern műtrágya/peszticidszóró gépek alkalmazása Szerves trágyák intenzívebb és ésszerűbb alkalmazása A mineralizáció figyelembe vétele a mérlegnél Megfelelő mértékű terület biztosítása a szerves trágya számára Nitrifikáció késleltetése inhibitorok alkalmazásával Zöld takarmány ültetése a főnövény aratása után Az őszi vetésű növények korai ültetése Alacsony tápanyagtartalmú szerves növényi talajtakarás alkalmazása Az öntözővíz megfeleő időzítése és adagolása Szerves trágya kezelése alumínium- vagy vas-oxiddal Állati takarmány tápanyagtartalmának manipulálása Legelők elválasztása a vízfolyásoktól (erdősáv, kerítés) Szélsőséges eset: művelési ág vagy területhasználat váltás FOLYAMAT JELLEGŰ BMP PÉLDÁK

9

10 SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Az intenzív mezőgazdasági, települési, ipari területek távol tartása a vizektől (folyóparti puffer zónák) Permetezett peszticidek mozgásának megakadályozása (erdősáv) Lebegtetett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó elmozdult szennyezők kiszűrése a befogadók elérése előtt Épített szerkezetek az alábbi általános funkciókkal: A talajfelszín stabilizációja a szennyezők elmozdulási kockázatának csökkentése érdekében (talajban még nem, a vizekben már szennyezők) A csapadékvíz talajba szivárgásának elősegítése a felszín eléréséhez minél közelebb (a felszínről lemosódó szennyezések kockázatának mérséklése) Csapadékvíz rövid idejű (1-2 nap) visszatartása a lebegtetett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó elmozdult szennyezők kiülepítése érdekében Csapadékvíz hosszabb idejű (2-3 hét) visszatartása a szerves anyagok biológiai lebontása és a tápanyagok növényi felvétele érdekében Talajvédelmi eljárások vízerózió ellen

11 SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Faágakkal, kéreggel, apró kövekkel borított ösvények védelme Talajstabilizációs eszközök: Mezőgazdasági területek füvesített, természetes vagy mesterséges csatornái és árkai, melyek szárazak, de nedves időben időszakos vízfolyássá válnak Városi és ipari területek nem burkolt lejtőin a növényborítottság védelme Szivárogtató medencék, áteresztő burkolatok parkolókban, járdákon Beszivárgást elősegítő eszközök: Füvesített árkok utak, vasutak, telepek mentén, áteresztő talajokon Kavicsszűrők utak mentén, egyedi szűrősávok épületek mellett

12

13

14

15

16

17 SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Visszatartják a felszíni lefolyást és csökkentik a vízterek lebegőanyag terhelését, megszűrik a szennyezőket a zónán való áthaladáskor, felfogják a permetezett peszticideket Puffer zónák: Természetes, zavartalan növényzetből (fák, bokrok, lágyszárúak, fűfélék) álló zóna a szennyezést kibocsátó terület (mezőgazdaság, erdőgazdaság, település) és a védendő víztest között (tábla szélén vagy vízfolyás mellett) Céljuk a szennyezők vízterek felé történő transzportjának minimalizálása A közel természetes növényi sáv kedvező a biodiverzitás szempontjából A zóna szélessége, az alkotó növényzet típusa, a talaj típusa, a lejtés, a szennyezési tevékenység intenzitása, a szennyezőanyagok típusa befolyásolja a hatékonyságot Biztosítani kell a zóna minél nagyobb mértékű zavartalanságát(talajbolygatás, kikötés, fakitermelés, közlekedés a zónán kívül, műtrágya és peszticid felhasználás minimalizálása)

18

19

20 SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Fűvel borított árkok és szűrőmezők: Természetes, sekély, fűvel borított mélyedések, árkok melyek időszakosan tárolják és elvezetik vagy beszivárogtatják a lefolyást Szennyezőanyagok és lebegőanyag visszatartása: szűrés a fűtakaró által, ill. beszivárgás a talajba Mérséklik a mélyedések fenékerózióját a lefolyás során Hatékony, ha szűrőmező is csatlakozik hozzá (árkok mentén fűvel borított sávok), amelyek a terepi felszíni lefolyásból vonnak ki szennyezőket(további visszatartási kapacitás, önállóan is szerepelhetnek szántóföldek szegélyein) Erózióvédelmet szolgáló létesítmények: Teraszok kialakítása a lejtőre merőlegesen, füvesített elvezető árkokkal (hosszú lejtőszakaszok megtörése, a lefolyás lassítása és biztonságos elvezetése) Drénezés és a drénrendszerek fenntartása (rossz vízvezető képeségű altalajoknál, lejtőirányra merőleges dréncsövek)

21

22 SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Mesterséges állóvizek: Visszatartó medencék: az árhullámok ideiglenes visszatartására alkalmas, csapadékesemények között száraz, permanens állóvíz nélküli medencék. A kifolyás szabályozott (24 órás tartózkodási idő), a szennyezők egy része kiülepedhet. A tárolt víz egy része a talajba szivároghat. Ülepítő tavak: az árhullámok rövid idejű (1-2 nap) visszatartását szolgáló permanens állóvizek. A lebegtetett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó partikulált szennyezők kiülepítésére alkalmasak. Csapadékvíz wetlandek: mesterséges permanens állóvizek az árhullámok hosszabb idejű (2-3 hét) visszatartására. A tartózkodási idő elegendő aszerves anyagok biológiai lebontására és a tápanyagok növényi felvételére, vizes élőhelyek kialakulására.

23

24

25

26

27 BMP MEGVALÓSULÁS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKEN Kibocsátási határértékekkel nem lehet szabályozni a mezőgazdasági diffúz emissziókat (hol a forrás…?) Nincs számszerű előírás a gazdálkodók számára, csak az alkalmazható BMP-k listája adott, ezek közül választhatnak (helyi ismeretek!!!) Számszerű kívánalom csak a vizsgált vízgyűjtő egészére vonatkozhat A vízgyűjtőn gazdálkodó összes egyénnek együtt kell teljesítenie az elvárást, nem egyénileg Az egyéni gazdálkodók megítélése a BMP alkalmazások mértékén és gondossági fokán múlik (milyen színvonalon alkalmazzák) Beavatkozás: csak a kritikus területeken (nem minden mezőgazdaságiművelésű területen) - legtöbbet transzportáló térségek (€ !!!) Negatív kölcsönhatások is lehetnek (erózióvédelem minimális műveléssel- peszticid igény növekedése)

28 MEGGYŐZÉS… Jogszabályi környezet (teljes vagy részleges tiltás, kényszer) - hatékony? Gazdasági ösztönzők (támogatások, pályázati pénzek) szükségesek a legtöbb esetben (nagy az ellenállás rendszerint) Oktatás, ismeretterjesztés, fórumok, PR Két nagy csoport gazdasági szempontból: hasznot hoz vs. pénzbe kerül Ha gazdaságilag megéri, könnyű a meggyőzés (szerves trágya hasznosítása - nem szemét!!!, műtrágya felesleg csökkentése a terméshozam csökkenése nélkül, tápanyag könyvelés) Gazdaságilag káros beavatkozások: környezetvédelmi probléma, pénzbe kerül és nincs látható gazdasági haszna (állatszám csökkentése a nagymennyiségű szervestrágya elhelyezési problémája miatt, erózióvédelem a nagy lebegőanyag- terhelés miatt) Sikeres meggyőzés: ha a környezeti károk költségei kimutathatóak, a gazdálkodó “zöld”, vagy érdekeltté tehető financiálisan Legtöbbször nem érzékelik a probléma jelentőségét (máshol jelentkezik, nehéz visszavezetni az okokra és a felelősökre)

29 VÍZGYŰJTŐ MANAGEMENT ALAPELVEI Nincs egyetlen megoldási alternatíva a diffúz szennyezési problémára (a szennyezések többféle forrásból és irányból érkeznek) Vízgyűjtő léptékű, többszintű, hierarchikus megközelítés szükséges a kezelésre, amely átfogóan, a hatékony BMP-k kombinációjával képes az emissziók csökkentésére, a vízminőség javítására A vízgyűjtő management főbb irányelvei: A diffúz szennyezési probléma kezelése mellett az árvízvédelem és az emberi vízhasználatok biztosítása is fontos területe a vízgyűjtő gazdálkodásnak (kombinatív management, konfliktusok feloldása) Átfogó (valamennyi diffúz forrást és ezek hatásait érinti) Egyértelmű célok és kritériumok (ténylegesen fennálló probléma) Méltányos (valamennyi szektor, megfelelő részesedés) Folytonos és dinamikus (időbeli léptékek) Integrált (pontszerű és diffúz, árvízvédelem, BMP és kibocsátási engedélyek)

30 Művelési ág- és a művelési mód váltás: Legnagyobb léptékű, önkéntes jellegű (ÚMVP) Több szempontú döntés: költségek, környezeti előnyök, társadalmi fogadtatás, tájökológiai szempontból kívánatos arányok. Kapcsolódó feladatok, melyek a vízminőségre is kedvezően hatnak: Területi vízvisszatartás - belvízelvezetés új koncepciója → felszíni víz terhelhetőségét csökkenti Keresztirányú átjárhatóság biztosítása – nyílt ártér (dombvidéki kisvízfolyások) → mederbeli visszatartás növelése P terhelés csökkentést segítő intézkedések költség-hatékonysága (dombvidéki vízgyűjtők) A FÖLDHASZNÁLATOKAT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK

31 Példa: Vadász-patak vízgyűjtője Alapadatok Forrásterületek, hordalék és diffúz P terhelés Javasolt beavatkozási területek A FÖLDHASZNÁLATOKAT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK Optimalizáció transzport modellel (PhosFate, BME) Javaslatok:  Táblaszegélyek, „puffer sáv”  Ártér szélesítés  Erózióvédelem  Szántó→gyep, erdő Költségek: 5e - 50e Ft/ha Támogatási rendszer → FVM (területek optimalizálása)

32 Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása Nitrát-érzékeny területek kijelölése Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség Ellenőrzés Agrár környezetvédelmi program: célzott támogatások Szántó/gyep konverzió, gyümölcsös telepítése, őshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyreállítása, létesítése (karámépítés, itatók, stb.), agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó eszköz, illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épület beruházások, feldolgozási, marketing támogatások, stb. → már beépült az ÚMVP- ba! MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ TERHELÉS JOGI – GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSA

33 FELSZÍNI VIZEK VÉDELME - MEDERRENDEZÉS

34

35

36

37


Letölteni ppt "Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices."

Hasonló előadás


Google Hirdetések