Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK."— Előadás másolata:

1 VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

2 SZENNYEZŐ FORRÁSOK Pontszerű szennyezők: A szennyező hatás koncentráltan éri a befogadótA szennyező hatás koncentráltan éri a befogadót Mérhető, ellenőrizhetőMérhető, ellenőrizhető Legtöbbször időben állandóLegtöbbször időben állandó „Csővégi” eljárások alkalmazhatók„Csővégi” eljárások alkalmazhatók Nem pontszerű (megoszló, diffúz): A szennyezés helye nem lokalizálható, vonal mentén, víz felszínénA szennyezés helye nem lokalizálható, vonal mentén, víz felszínén Kis koncentrációban, nagy területrőlKis koncentrációban, nagy területről Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék, lefolyás)Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék, lefolyás) Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, talajerózió)Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, talajerózió) Beavatkozás: elsősorban a keletkezés helyénBeavatkozás: elsősorban a keletkezés helyén

3 Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió  transzport (terepi, mederbeli)  anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)  Mérési lehetőség: pontforrások, mederben mért anyagáram  Modellek: empirikus és fizikai (folyamat) alapú A vízgyűjtő tervezés kulcs eleme a diffúz terhelések ismerete. oNagy léptékű, összevont paraméteres → nem ad információt a térbeli változékonyságról, BMP tervezésre nem alkalmas oDinamikus, osztott paraméteres modellek → hatalmas adatigény

4 Diffúz terhelések becslése  Fajlagos területi terhelés („unit areal load”)  Statisztikai modellek (szennyezőanyag kibocsátás, területi és hidrológiai jellemzők és a kontroll szelvényekben mért anyagáramok kapcsolata)  Dinamikus modellek (felszíni, felszín alatti lefolyás és transzport)

5 Fajlagos területi terhelés jellemző értékei (kg/ha/y) TerülethasználatKOIÖNÖPN/PForrás Mezőgazdasági terület Legelő Erdő Szőlő, gyümölcsös Városi terület VITUKI, 1996, 2. Jolánkai, 1984, 3. JICA, 1998

6 Statisztikai modellek Német példa: MONERIS: Modelling of Nutrient Emissions in River Systems (Institut für Gewasserökologie, Berlin)  > 500 (1000) km 2 vízgyűjtők  5-10 éves átlagok  GIS támogatás  Figyelembe vett folyamatok: Pontszerű források, Légköri kiülepedés, Lemosódás, Erózió, Városi lefolyás, Drénrendszerek, Talajvíz.  Tápanyag visszatartás a vizekben

7

8 Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

9 Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

10 Országos terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P) 14% 6% 13% 1% 9% 57% TN: 20 kt/év 4% 13% 8% 2% 60% 13% Felszíni oldott Felszíni partikulált Felszín alatti oldott Települési felszíni oldott Települési partikulált Települési felszín alatti oldott TP: 3 kt/év

11 Országok hozzájárulása a Duna vízgyűjtő összes N és P terheléséhez

12 HIDROLÓGIAI ALAPÚ MODELLEK ELVI SÉMÁJA HIDROLÓGIAI ALMODELL SZENNYEZŐANYAG FORRÁS ÉS TRANSZPORT ALMODELL ERÓZIÓS ALMODELL BEFOGADÓ VÍZMINŐSÉGI MODELLJE VÍZMINŐSÉG A KIFOLYÁSI SZELVÉNYNÉL VÍZGYŰJTŐ EMISSZIÓS MODELL

13 HIDROLÓGIAI ALMODELL QcQc QbQb QsQs QiQi QlQl QdQd I1I1 ET P, S I2I2 R QlQl VÍZMÉRLEG-EGYENLET

14 ERÓZIÓS ALMODELL KIMOZDULÓ TALAJSZEMCSÉK MOZGÓ HORDALÉK MEDERBE BEKERÜLŐ HORDALÉK VÍZGYŰJTŐN MARADÓ HORDALÉK Felszíni lefolyás Kiülepedés, Tározódás Szállítódás Csapadék Felkeveredés Eróziós potenciál

15 TRANSZPORT ALMODELL

16 Oldott szervetlen Szerves Erózió Kicsapódás/Oldódás Lemosódás Elillanás Szorpció/Deszorpció Aratás Trágyázás Kimosódás Légköri kiülepedés/fixáció Immob./Miner. Aktív partikulált Inaktív partikulált

17 ZALA VÍZGYŰJTŐ: DINAMIKUS MODELL ALKALMAZÁSA

18 Nitrogén Foszfor

19

20

21 SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI Emisszió forrás Transzport a víz- gyűjtőn (visszatartás) Transzport (visszatartás) a folyómederben Tavi tápanyag forgalom Kibocsátás csökk., szennyvíz („end of pipe”); „best management practice”, ár, adó, területhasználat szabályozása Lefolyási tényező csökkentése, erózióvédelem, művelés, előtározók, „wetland”-ek kialakítása Hordalék- és uszadékfogók, fenéklépcső, levegőztetés, ökológiai szemléletű mederrendezés, előtározók Üledék kotrása, inaktiválása, biomanipuláció, vízpótlás, mély tavak levegőztetése, algicid

22 Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése Földhasználat (művelési ág) váltás –Szántó → erdő, legelő (gyep) konverzió –Vízvisszatartás a természetes mélyedésekben, vizes élőhelyek létrehozása (visszaállítása) –Vetésforgó alkalmazása: kalászosok arányának növelése, kapás kultúrák tiltása, növény fedettség biztosítása (C tényező csökkentése). Pillangós vagy takarmány növények termesztése másodvetésként. Művelési mód váltás –Erózióvédelmet biztosító növénytermesztési módok (Betakarítást követő tarlóhántás, tarlóápolás, Szárzúzás, növényi maradványok aprítása, felszínen hagyása (mulcs), Másodvetés (takarmányok, zöldtrágya növény), Csökkentett és no-tillage művelés –Műszaki talajvédelem (sáncolás, teraszolás, talajvédő táblásítás) –Szintvonalas, sávos művelés –Talajszerkezet romlás, tömörödés megakadályozása, talajvédő művelés → beszivárgás növelése, vízvisszatartás a területen

23 Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése Korlátozott tápanyag bevitel –Kötelező talajvizsgálat, tápanyag többlet korlátozása –Trágya kijutatás helyi korlátozása (lejtős területeken kiegyenlítő trágyázás, vízfolyások közelében – parti sáv, hullámtér korlátozás) –Trágya kijuttatás időbeli korlátozása (fagyott talajra tilos a kijuttatás) –Szakszerű kijuttatás (injektálás, tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatása megfelelő módon) Védősávok létesítése a folyómeder és a mg-i terület között –Folyómeder mentén a természetes parti vegetáció (zonáció) kialakulásának megteremtése, megfelelően széles galériaerdő (középvízi és nagyvízi mederrendezés része) –A mezőgazdasági terület szélén védősáv (fasor, gyepesített sáv) – szélerózió ellen is véd! Hordalékvisszatartás a medren kívül, szűrőmezők kialakítása –Kis vízmélységű, állandó vagy időszakos vízborítású területek (tározók) kialakítása vízfolyásokon, – vizes élőhelyek létrehozása

24 Diffúz szennyezés csökkentése

25 Tápanyag terhelés csökkentése Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

26 Tápanyag terhelés csökkentése Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

27 IIIIIIIV Összes P (tonna/év) I IIIII IVszennyvíz városi lefolyás mezőgazdasági légköri geokémiai háttér BALATON: A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN

28 EU agrár- és vidékpolitikája A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP Intézkedései: Intézkedései: –agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, –integrált gazdálkodási célprogram, –ökológiai gazdálkodási célprogram, –extenzív gyephasznosítási célprogram, –vizes élőhely-hasznosítási célprogram Horizontális és zonális célprogramok Horizontális és zonális célprogramok

29 A támogatások szerkezete AKG kifizetések VKI kompenzáció “Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” “Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” Kötelező előírások Önkéntes előírások

30 Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere

31 Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Erózió érzékeny területek Erózió érzékeny területek Belvízveszélyeztetett területek Belvízveszélyeztetett területek Partmenti vízvédelmi zónák Partmenti vízvédelmi zónák

32 Nitrátérzékeny területek Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- szennyezéssel szembeni védelméről„nitrát- rendelet”) Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- szennyezéssel szembeni védelméről„nitrát- rendelet”) –Nitrát-érzékeny területek kijelölése –Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) –Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása –Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, –Ellenőrzés A nitrátérzékeny területek jelenleg km 2 -t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. A nitrátérzékeny területek jelenleg km 2 -t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént

33

34 Összes erózió érzékeny terület ha Eróziós terület állóvíz vízgyűjtőjén ha Potenciálisan erózió érzékeny szántók Potenciálisan erózió érzékeny szántók

35 Belvíz veszélyeztetett területek Forrás: VKKI erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó

36 Nitrát érzékenynek kijelölt területek és a potenciális foszfor terhelés szempontjából érzékeny területek

37 VKI célok az UMVP-ben A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges: –Erózióvédelem a dombvidéki szántókon –Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken –Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

38 Egyéb szempontok a területi intézkedések megválasztásához Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. borvidékek, kiváló termőképességű területek) Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. borvidékek, kiváló termőképességű területek) Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki. Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.

39 Települési diffúz szennyezések csökkentése: Csatornázatlan települések - szikkasztott szennyvíz  Csatornázás, rákötés a meglévő rendszerre - illegális szennyvízbevezetések felszámolása  Házi szennyvíztisztítók (oldómedence + szikkasztás) – szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés Belterületi állattartás szabályozása (trágyatárolás – szigetelés, fedés) Felszíni szennyeződések lemosódása  Köztisztasági tevékenység  Lefolyás szabályozás (vízvisszatartás – beszivárogtatás, lefolyás hullám késleltetése tározással)  Csatornázás: egyesített rendszer  elválasztott rendszer

40

41 Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer Bővített oldómedence, kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszer és adagoló szivattyú Bővített oldómedence, homokszűrő és dombként kiemelkedő rendszer, adagoló szivattyúkkal

42 Szennyezőanyag Esemény-átlagkoncentráció (EMC) középértékek Medián90%-os percentilis Összes lebegőanyag [mg/l]141–234424–671 BOI 5 [mg/l]10–1317–21 KOI [mg/l]73–92157–198 Összes foszfor [mg/l]0,37–0,470,78–0.99 Oldható foszfor [mg/l]0,13–0,170,23–0,30 TKN [mg/l]1,68–2,123,69–4,67 NO 2+3 -N [mg/l]0,76–0,961,96–2,47 Összes Cu [  g/l] 38–48104–132 Összes Pb [  g/l] 161–204391–495 Összes Zn [  g/l] 179–226559–707 Átlagos városi helyszín felszíni lefolyásának vízminőségi jellemzői a National Urban Runoff Project (NURP) felmérése alapján

43 Szennyezőanyag lemosás: „first flush”

44 Vízvisszatartás: porózus burkolat kivitelezése vízáteresztő és vízzáró altalaj esetén

45 Homokszűrős víznyelő Füvesített árok

46 Időszakos tározómedence sémája

47 Állandó tározómedence sémája

48 Eszközök a befogadó oxigén háztartás javításához Öntisztulás javítása, oxigén bevitel fokozása: Fenéklépcső, fenékküszöb,bukó stb. (hosszirányú átjárhatóság korlátozása miatt ökológiai szempontból nem jók), szűkület, surrantó Iszapkotrás, üledék eltávolítása (folyók, tavak) Természetközeli (ökológiai szemléletű) mederrendezés Kanyargós meder (meanderezés), parti zóna megléte Csobogók, kiöblösödések  változatosabb élőhelyek, gazdagabb élővilág  szabálytalanabb áramlás, oxigén bevitel növelése  hosszabb tartózkodási idő, öntisztulás  természetes ártér, hordalék visszatartás Tavak oxigén ellátottságának javítása Hipolimnion (alsó réteg) levegőztetése, cirkuláció (csak mély tavakban)

49 Belterületi szakasz: Egyenes, burkolt trapézmeder

50 Kisvízi meder kiszélesítése, lankás rézsű - meanderezés kialakul Belterületi természetes állapotú szakasz

51 Függőleges vonalvezetés, fenéklépcső Függőleges vonalvezetés, surrantó

52

53 Kombinált partvédelem elhabolás ellen Árnyékolt meder

54 DOMBVIDÉKI KIS- ÉS KÖZEPES VÍZFOLYÁSOK REHABILITÁCIÓJA

55

56

57

58

59

60


Letölteni ppt "VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések