Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mit nevezünk szennyvíznek? A szennyvíz olyan emberi használatból származó hulladékvíz, mely szennyező anyagokat tartalmaz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mit nevezünk szennyvíznek? A szennyvíz olyan emberi használatból származó hulladékvíz, mely szennyező anyagokat tartalmaz."— Előadás másolata:

1 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

2 Mit nevezünk szennyvíznek? A szennyvíz olyan emberi használatból származó hulladékvíz, mely szennyező anyagokat tartalmaz.

3 Melyek a szennyezőanyagok? Szennyezőanyagok azok az anyagok, melyek a befogadóba jutva az ott lejátszódó biológiai folyamatokat jelentős mértékben megváltoztatják, illetve a befogadó további emberi célú felhasználhatóságát csökkentik, vagy lehetetlenné teszik

4 Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan hatás, amely felszíni és felszínalatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra, és benne végbemenő természetes életfolyamatok fenntartására csökken, vagy megszűnik

5 Miért kell tisztítani a szennyvizeket? A befogadó élővilága A befogadó oxigénháztartása Esztétikai okok Eutrofizáció

6 Tisztítási igények EU szabályozás 91/271 (1991. május 21.) Direktíva a csatornázásról és szennyvíztisztításról Minden 2000 lakosegyenértéknél nagyobb szennyvízkibocsátással rendelkező települést csatornázni kell, és meg kell oldani a csatornával elvezetett szennyvizek tisztítását (2015-ig)

7 91/271/EEC Direktíva KomponensKibocsátási koncentráció Eltávolítási hatásfok [%] BOI 5 25 mg/L70-90 KOI125 mg/L70-90 öLA35-60 mg/L70-90 TP10e-100e Leé 2 mg/L >100e Leé 1 mg/L 80 TN10e-100e Leé 15 mg/L >100e Leé 10 mg/L 70-80

8 Hazai szabályozás  3/1984 OVH rendelet Hat területi kategória a vízhasználatok alapján, nagyszámú komponensre kibocsátási határértékek, évi két alkalommal történő hatósági ellenőrzés, túllépés esetén bírság fizetése, szigorító és könnyítő feltételek, a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét nem vette figyelembe. Csak részlegesen érte el az eredeti célt, nem ösztönzött megfelelő módon a szennyezőanyag kibocsátás csökkentésére.

9  28/2004 KvVM rendelet Ez a jelenleg érvényes szabályozás, öt határérték kategória a nyers szennyvíz lakosegyenértékben (Leé) kifejezett szennyezőanyag tartalma függvényében Leé<

10 Lényeges változtatások: Méretezés hidraulikai kapacitás helyett a szennyezőanyag terhelés függvényében Alapvetően csak öt komponens kibocsátási határértéke szerepel Választási lehetőség a megadott kibocsátási koncentráció betartása, vagy a megadott, nyers szennyvízre vonatkoztatott %-os eltávolítás között A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság a befogadó jellegének függvényében egyedi határértéket állapíthat meg

11 28/2004 KvVM rendelet Terhelés [Leé]KOI kibocsátási koncentráció Eltávolítási hatásfok [%] < mg/L mg/L mg/L75 10e -100e125 mg/L75 >100e125 mg/L75

12 28/2004 KvVM rendelet Terhelés [Leé]BOI 5 kibocsátási koncentráció Eltávolítási hatásfok [%] <60080 mg/L mg/L mg/L70 – 90 10e -100e25 mg/L70 – 90 >100e25 mg/L

13 28/2004 KvVM rendelet Terhelés [Leé]öLA kibocsátási koncentráció Eltávolítási hatásfok [%] < mg/L mg/L mg/L90 10e -100e35 mg/L90 >100e35 mg/L90

14 28/2004 KvVM rendelet Terhelés [Leé]öP kibocsátási koncentráció Eltávolítási hatásfok [%] < e -100e2,0 mg/L80 >100e1,0 mg/L80

15 28/2004 KvVM rendelet Terhelés [Leé]öN kibocsátási koncentráció máj. 15–nov 15. nov. 16-ápr. 30. < e -100e1525 >100e1020

16 Komponensek: Kémiai oxigénigény (KOI) Biokémiai oxigénigény (BOI) Lebegőanyag (öLA) Összes foszfor (öP) Összes nitrogén (öN) A növényi tápanyagok (N és P) esetében kibocsátási határérték csak a Leé> nagyságrendben érvényes, kivéve azt az esetet, amikor a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi határértéket állapít meg

17 Nagyon fontos új eleme a jelenlegi szabályozásnak, hogy a hőmérsékletet figyelembe veszi a nitrogén határérték megállapításánál. Több évtizedes probléma volt, hogy a téli időszakban az ammónium ionra ugyanaz a határérték szerepelt, mint nyáron. A nitrifikáló mikroorganizmusok működése alapvetően hőmérsékletfüggő.

18 Szennyvizek típusai Házi szennyvíz Intézményi szennyvíz Ipari szennyvíz Kevert (városi) szennyvíz Mezőgazdasági szennyvíz

19 Szennyvízmennyiségek Házi és intézményi szennyvíz Mennyisége a műszaki és kultúráltsági szint függvénye (ivóvízellátás és fogyasztás) Fejlett országok: L/fő/d Fejlődő országok: lényegesen kevesebb, mint 100 L/fő/d Közép-Európa: 100 L/fő/d közeli érték Magyarország: L/fő/d Budapest: 180 L/fő/d

20 Ipari szennyvizek A szennyvíz mennyisége függ: –az adott ipar jellege –a működő üzemek gyáregységek száma –az alkalmazott technológia típusa és színvonala –a vezetés és dolgozók környezettudata –a vezetés és a dolgozók érdekeltsége –technológiai fegyelem betartása

21 Az ipari szennyvizek fajtái Hűtővíz Vegyipari szennyvíz Fémkohászati szennyvíz Gépipari szennyvizek Elektronikai ipar szennyvizei Bőripari szennyvizek Textilipari szennyvizek Papír- és cellulózipar szennyvizei

22 Élelmiszeripari szennyvizek  Húsipari szennyvizek (vágóhidak)  Cukorgyártás szennyvizei  Tejipari szennyvizek  Konzervgyári szennyvizek Az ipari üzemek közvetlenül felszíni befogadóba (határérték), vagy közcsatornába bocsáthatják szennyvizeiket. A közcsatornába bocsátás előtt előtisztítást a hatóság előírhat, ilyenkor a vállalkozás területén tisztítási technológiát kell megvalósítani.

23 Mezőgazdasági szennyvizek Nagyüzemi állattartásból származó hígtrágya, melynek mennyisége függ:  az állattartó telep jellege  az állatok száma  az alkalmazott technológia színvonala  az alkalmazottak kulturális szintje

24 Lakosegyenérték 60 g/fő/d BOI 5 -nek megfelelő szerves anyag Mérések és számítások alapján egy felnőtt egy nap alatt 60 g BOI 5 -ben kifejezhető szerves anyagot juttat a szennyvízbe A lakosegyenérték fogalmának bevezetését az tette szükségessé, hogy az ipari szennyvizek szennyezőanyag tartalma összehasonlítható legyen a házi szennyvizekével g/fő/d BOI 5 -nek megfelelő szerves anyag

25 Mérési lehetőségek Biológiai jellemzők  Mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata  Fajlista Toxicitás vizsgálatok  Hígításos vizsgálatok  Daphnia teszt  Egyéb tesztek  LD 50 érték

26 Kémiai jellemzők 1.Oxigénháztatrás és szerves anyag tartalom 1.1Oldott oxigén 1.2. Kémiai oxigénigény (KOI)  Permanganátos (KOI ps ) elsősorban ivóvíz,felszíni és felszínalatti, és csak másodsorban szennyvizek jellemzése  Bikromátos (KOI k ) elsősorban szennyvizek, és csak másodsorban felszíni vizek jellemzése

27 1.3. Szerves szén tartalom  Összes szerves szén (TOC)  Oldott szerves szén (DOC) 1.4. Biológiai oxigénigény  BOI 5 - biológiailag bontható szerves anyag  BOI 7 - biológiailag bontható szerves anyag  BOI 20 – a biológiailag bontható szerves anyag mellett tartalmazza a nitrifikációhoz szükséges oxigén mennyiségét is

28 2. Nitrogén háztartás 2.1. Szerves nitrogén 2.2. Ammónium ion, vagy NH 4 -N 2.3.Kjeldahl-nitrogén (a szerves nitrogén és az ammónium-nitrogén összege) 2.4. Nitrit-ion, vagy NO 2 -N 2.5. Nitrát-ion, vagy NO 3 -N 2.6. Összes nitrogén (a szerves nitrogén, az NH 4 -N, a NO 2 -N és a NO 3 -N összege)

29 3. A foszfor forgalom 3.1. Az orto-foszfát ion, vagy PO 4 -P 3.2. Az összes foszfor 4. Szerves oldószer extrakt (SzOE) 5. Lebegőanyag tartalom (öLA) 6. pH érték 7. Lúgosság 8.Elektromos vezetőképesség (sótartalom)

30 9. Szárazanyag tartalom 10. Izzítási veszteség 11. Vízhőmérséklet 12. Vízhozam

31 Technológiai paraméterek 1.Iszapkoncentráció (kg/m 3 ) 2.Iszaptérfogat (ml/L) 3.Iszapkor (d) 4.Iszapterhelés (kg BOI 5 /d/kg iszap) 5.Recirkulációs arány (%) 6.30 perces iszaptérfogat (ml/L) 7.Mohlmann-index (iszap-térfogati index, ml/g)

32 Mit kell eltávolítanunk? Szilárd állapotú anyagokat (lebegőanyag) Oldott anyagokat Szervetlen anyagokat (viszonylag kevés) Szerves anyagokat (sok)  Biológiailag jól bontható  Biológiailag közepesen bontható  Biológiailag nehezen (vagy nem) bontható

33 Hogyan tudjuk eltávolítani? Fázisszétválasztás  Gáz-folyadék Stripping  Szilárd-folyadék Ülepítés Flotálás Szűrés Adszorpció

34 Milyen anyagok találhatók a szennyvízben? Szénhidrátok  Egyszerű szénhidrátok (pl. cukrok)  Összetett szénhidrátok (poliszacharidok) Keményítő(biológiailag könnyen bontható) Cellulóz (biológiailag nehezen bontható) Zsírok, olajok  Kémiai szerkezet alapján – zsírok  Kémiai szerkezet alapján - olajok

35 Fehérjék Hosszú szénláncú zsírsavak Oldott szerves savak Detergensek Szabad aminosavak Egyéb szerves anyagok

36 Végtermékek OxidációRedukció CO 2 C CH 4, CO 2 H O CO 2 NH 4 +, NO 2 -, NO 3 - N NH 4 + PO 4 3- P H 3 P, PO 4 3- SO 3 2-, SO 4 2- S H2SH2S

37 Kolloid rendszerek Kolloid makromolekulák Asszociációs kolloidok Kolloid diszperziók  Szuszpenziók  Emulziók  Szolok  Gélek

38 Kolloid rendszerek stabilitása Diszperziók  Eloszlási állandóság  Aggregatív állandóság Emulziók  Eloszlási állandóság  Aggregatív állandóság Szolok  Aggregatív állandóság Gélek  Eloszlási állandóság  Szerkezeti stabilitás

39 Kolloid destabilizálás - koaguláció A felszíni, vagy szennyvizekben megjelenő diszperziós kolloidok részecskéinek elektromos töltése negatív Az azonos előjelű töltések miatt a részcskék aggregálódására nem kerülhet sor A Schulze-Hardy szabály alapján a rendszer destabilizálására nem kerülhet sor – technológiai szempontból elfogadható körülmények mellett

40


Letölteni ppt "SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mit nevezünk szennyvíznek? A szennyvíz olyan emberi használatból származó hulladékvíz, mely szennyező anyagokat tartalmaz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések