Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE TAVAK VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE TAVAK VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK."— Előadás másolata:

1 VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE TAVAK VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

2 SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI Emisszió forrás Transzport a víz- gyűjtőn (visszatartás) Transzport (visszatartás) a folyómederben Tavi tápanyag forgalom Kibocsátás csökk., szennyvíz („end of pipe”); „best management practice”, ár, adó, területhasználat szabályozása Lefolyási tényező csökkentése, erózióvédelem, művelés, előtározók, „wetland”-ek kialakítása Hordalék- és uszadékfogók, fenéklépcső, levegőztetés, ökológiai szemléletű mederrendezés, előtározók Üledék kotrása, inaktiválása, biomanipuláció, vízpótlás, mély tavak levegőztetése, algicid

3 Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Kategóriák öt főcsoportban: Kategóriák öt főcsoportban: –mesterséges felszínek, –mezőgazdasági területek, –erdők és természetközeli területek, –vizenyős területek – és felszíni vizek.

4

5 CORINE Land Cover

6

7 Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió  transzport (terepi, mederbeli)  anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján)  Mérési lehetőség: pontforrások, mederben mért anyagáram  Modellek: empirikus és fizikai (folyamat) alapú A vízgyűjtő tervezés kulcs eleme a diffúz terhelések ismerete. oNagy léptékű, összevont paraméteres → nem ad információt a térbeli változékonyságról, BMP tervezésre nem alkalmas oDinamikus, osztott paraméteres modellek → hatalmas adatigény

8 VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSA A MÉRÉSEKRE TÁMASZKODVA L1L1 L2L2 L3L3 L4L4 L 111 L211L211 L11L11 L12L12 L 21 L 22 L 31 L 3 = (L 4 + L 31 +  E 3 ) a 3 L 21 = (L 22 + L  E 21 ) a 21 L 2 = (L 3 + L 21 +  E 2 ) a 2 L 11 = (L 12 + L  E 11 ) a 11 L 1 = (L 2 + L 21 ) a 1 L i – mért terhelés (anyagáram) – ellenőrzési pontok E i – vízgyűjtőről származó terhelés (emisszió) E2E2 E3E3 E 11 E 21 a i – átviteli tényező (transzmisszió)(1-a = visszatartás a mederben)

9 IIIIIIIV Összes P (tonna/év) I IIIII IVszennyvíz városi lefolyás mezőgazdasági légköri geokémiai háttér BALATON: A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN

10

11 Nutrient Balances for Danube Countries

12 Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

13 Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

14 Csapadék Lefolyás Lejtés Talajtípus Földhasználat Talaj P tartalma Humusz- tertelom N többlet Vízháztartás Laksűrűség Catornázottság CÉL: térképi információk maximális kihasználása Léptéket a legnagyobb felbontásban rendelkezésre álló adat határozza meg Diffúz terhelés modellezése

15 Nitrogén Foszfor

16

17

18 Példa: Vadász-patak vízgyűjtő Területhasználat Lakó- és ipari terület Szántóföld Szõlõ, gyümölcs Rét, legelõ Erdõ 3200 ha Alapadatok Forrásterületek, hordalék és diffúz P terhelés Javasolt beavatkozási területek A FÖLDHASZNÁLATOKAT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE (PhosFate modell fejlesztés, ) Optimalizáció transzport modellel (PhosFate, BME) 0 – Eróziós potenciál Diffúz P terhelés

19 Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése Földhasználat (művelési ág) váltás –Szántó → erdő, legelő (gyep) konverzió –Vízvisszatartás a természetes mélyedésekben, vizes élőhelyek létrehozása (visszaállítása) –Vetésforgó alkalmazása: kalászosok arányának növelése, kapás kultúrák tiltása, növény fedettség biztosítása (C tényező csökkentése). Pillangós vagy takarmány növények termesztése másodvetésként. Művelési mód váltás –Erózióvédelmet biztosító növénytermesztési módok (Betakarítást követő tarlóhántás, tarlóápolás, Szárzúzás, növényi maradványok aprítása, felszínen hagyása (mulcs), Másodvetés (takarmányok, zöldtrágya növény), Csökkentett és no-tillage művelés –Műszaki talajvédelem (sáncolás, teraszolás, talajvédő táblásítás) –Szintvonalas, sávos művelés –Talajszerkezet romlás, tömörödés megakadályozása, talajvédő művelés → beszivárgás növelése, vízvisszatartás a területen

20 Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése Korlátozott tápanyag bevitel –Kötelező talajvizsgálat, tápanyag többlet korlátozása –Trágya kijutatás helyi korlátozása (lejtős területeken kiegyenlítő trágyázás, vízfolyások közelében – parti sáv, hullámtér korlátozás) –Trágya kijuttatás időbeli korlátozása (fagyott talajra tilos a kijuttatás) –Szakszerű kijuttatás (injektálás, tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatása megfelelő módon) Védősávok létesítése a folyómeder és a mg-i terület között –Folyómeder mentén a természetes parti vegetáció (zonáció) kialakulásának megteremtése, megfelelően széles galériaerdő (középvízi és nagyvízi mederrendezés része) –A mezőgazdasági terület szélén védősáv (fasor, gyepesített sáv) – szélerózió ellen is véd! Hordalékvisszatartás a medren kívül, szűrőmezők kialakítása –Kis vízmélységű, állandó vagy időszakos vízborítású területek (tározók) kialakítása vízfolyásokon, – vizes élőhelyek létrehozása

21 Diffúz szennyezés csökkentése

22 Tápanyag terhelés csökkentése Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

23 Tápanyag terhelés csökkentése Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

24 EU agrár- és vidékpolitikája A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP Intézkedései: Intézkedései: –agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, –integrált gazdálkodási célprogram, –ökológiai gazdálkodási célprogram, –extenzív gyephasznosítási célprogram, –vizes élőhely-hasznosítási célprogram Horizontális és zonális célprogramok Horizontális és zonális célprogramok

25 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) Többféle ágazat, termelői csoport szakpolitikájának megvalósítását szolgáló intézkedéscsoportok és intézkedések Többféle ágazat, termelői csoport szakpolitikájának megvalósítását szolgáló intézkedéscsoportok és intézkedések 1400 milliárd forint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás 1400 milliárd forint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás Két legnagyobb forrást lekötő intézkedés (együttesen 50 %, azaz évi 100 milliárd forint) az agrár-környezetvédelem és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Két legnagyobb forrást lekötő intézkedés (együttesen 50 %, azaz évi 100 milliárd forint) az agrár-környezetvédelem és a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése 74/2009/EK az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 74/2009/EK az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

26 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) Beruházások a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben Állattenyésztést szolgáló beruházások Melioráció mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése 2.2.4Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

27 A támogatások szerkezete AKG kifizetések VKI kompenzáció “Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” “Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” Kötelező előírások Önkéntes előírások

28 Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere

29 Zonális programok A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak: –Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez (VKI) kapcsolódó kifizetések –Érzékeny Természeti Területek célprogramjai –Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT)

30 Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Erózió érzékeny területek Erózió érzékeny területek Belvízveszélyeztetett területek Belvízveszélyeztetett területek Partmenti vízvédelmi zónák Partmenti vízvédelmi zónák

31 Nitrátérzékeny területek Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről) Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről) 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet („nitrát-rendelet”) 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet („nitrát-rendelet”) –Nitrát-érzékeny területek kijelölése –Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) –Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása –Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, –Ellenőrzés A nitrátérzékeny területek jelenleg összesen km 2 -t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. A nitrátérzékeny területek jelenleg összesen km 2 -t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént

32

33 Összes erózió érzékeny terület ha Eróziós terület állóvíz vízgyűjtőjén ha Potenciálisan erózió érzékeny szántók Potenciálisan erózió érzékeny szántók

34 Belvíz veszélyeztetett területek Forrás: VKKI erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó

35 VKI célok az UMVP-ben A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges: –Erózióvédelem a dombvidéki szántókon –Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken –Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

36 Kisvízi meder kiszélesítése, lankás rézsű - meanderezés kialakul Belterületi természetes állapotú szakasz

37 DOMBVIDÉKI KIS- ÉS KÖZEPES VÍZFOLYÁSOK REHABILITÁCIÓJA

38 Kombinált partvédelem elhabolás ellen Árnyékolt meder

39 Függőleges vonalvezetés, fenéklépcső Függőleges vonalvezetés, surrantó

40

41

42

43

44

45

46 Tavak, tározók rehabilitációja Eszközök: 1.Külső terhelés (P) csökkentése Szennyvíztisztítás, P eltávolítás Nem pontszerű terhelés oMezőgazdasági (művéliság és -mód váltás, tápanyag gazdálkodás) oVárosi (belterületi) lefolyás szabályozása (beszivárogtatás, szűrőmezők, torkolati műtárgyak) 2.Tavon belüli beavatkozások (külső terhelés szabályozásával együtt hatékonyak csak!) Elvezetés a tóból (P-ban gazdag hipolimnion vizének elvezetése) Belső terhelés csökkentése (kotrás, üledék inaktiválása) Biomanipuláció Hínár aratás

47

48 Üledék kotrás Az állóvízben (tóban, előülepítőben, tározótérben) az évek során lerakódott, felhalmozódott szennyezett hordalék eltávolítása, a meder feliszapolódásának megakadályozása, a tározó térfogat csökkentésének megakadályozása. Az üledékek elhelyezési helyét természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell meghatározni. Szennyezett üledék csak a szennyezettségnek megfelelő tárolóban rakható le. Ütemezés fontos! (Sekély tavakban az üledék átrendeződése lényegesen ronthatja a vízminőség-védelmi célok megvalósítását.) Megoldások: –Víz alatti (hidromechanizációs) kotrás – nagy víztartalom! –Száraz kotrás – tavat le kell üríteni Költségeket befolyásolják a zagy elhelyezés feltételei

49 Hirdomechanizációs kotrás és a zagy elhelyezése

50 Üledék kezelés A foszfor kicsapatása (tavi P koncentráció csökkentése) és az üledékből felszabaduló P inaktiválása Fémionok adagolásával végzik (alumínium-, vas-, kalcium- sók, valamint olyan ritka földfémek sói, mint a cirkónium, lantán, titán). A ritka földfémek potenciálisan toxikusak és drágák. A hamu és a kohósa­lak alkalmazása nehézfémtartalma miatt nem ajánlott. Az alumínium-szulfáttal, vagy nátrium-alumináttal végzett foszfor inaktiválás a legelterjedtebb. Sekély tavak esetében a vas-sók alkalmazása javasolt közvetlenül az üledék fölé juttatva (vasIII-klorid). Tóvízben mésztej (Ca(OH)2) adagolás – növeli az üledék P megkötő lépességét. A kicsapódó CaCO3 teljes mértékben természetbarát anyag.

51

52 Pe Adszorbeált P (mgP/g üledék) Adszorpciós izoterma: egyensúlyi koncentráció meghatározása (~ Üledék „mobilizálható P tartalma) Adszorpciós kapacitás (izoterma alakja) függ: Üledék/talaj adszorpciós tulajdonságai (Fe, Mn, Al oxidok, Ca sók, agyagszemcsék) pH, hőmérséklet, redox potenciál, stb. 1.Deszorpció felkeveredés hatására Adszorpció a külső terhelés növekedésekor Üledék – belső P terhelés

53 Üledék P koncentrációjának változása (Lijklema, 1986) Felkeveredő (aktív) réteg (h) Éves lerakódás (  h) Foszfor ülepedés, S (g P/m 2 /év) Üledék P koncentrációjának változása (P ü ): Új egyensúly beállásának ideje (S,  h = konst, k = 0): Eltemetődő réteg (  h) P „öregedési” állandó

54 DINAMIKUS MODELL FELÉPÍTÉSE VÁLTOZÓK: AP- alga P, DP - detritusz P, ORP - oldott szervetlen P, PP - formált szervetlen P, SP - formált P az üledékben, BP – eltemetődött P; FOLYAMATOK: 1 - szaporodás, 2 - pusztulás, 3 - mineralizálódás, 4 - ülepedés, 5 - adszorpció-deszorpció; BELSŐ TERHELÉS: Lijklema-féle üledék modell PE - a víz és az üledék közötti „hipotetikus” egyensúlyi koncentráció PEPÜ

55 ÖP (mg/m 3 ) mért számított Dinamikus modell alkalmazása: szimuláció a beavatkozások előtti és utáni időszakra Tatai Öregtó (leeresztő zsilip) Hídvégi-tó (Balatonhídvég)

56 A CaCO 3 tartalom változása a Hídvégi-tó üledékében: A mintavételi pontok átlagértékei (mért) és az üledék-keveredési modellel számított koncentráció (modell)

57 A Hídvégi-tó előre jelzett összes P visszatartása (%) különböző terhelési forgatókönyvekre

58 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE TAVAK VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések