Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Janus Pannonius 1434. Keszince v. Csezmicze – 1472. Medvevár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Janus Pannonius 1434. Keszince v. Csezmicze – 1472. Medvevár."— Előadás másolata:

1 Janus Pannonius Keszince v. Csezmicze – Medvevár

2 A latin nyelvű humanista líra nagy alakja. Az első és Petőfiig az egyetlen költő, akit ismert és elismert Európa.

3 Életrajz  Családi neve bizonytalan, költői nevét a humanisták szokásának megfelelően latin névként vette fel(Magyarországi János).  Anyai nagybátya, Vitéz János nagyváradi püspök nevelteti→Észak-Itália  Először Guarino mester híres ferrarai humanista iskolájában tanult nyolc éven keresztül -> majd Padovában(4 év) végezte el az egyházjogot, és megszerezte a doktori címet.

4  1458-ben tér haza abban a biztos tudatban, hogy fényes jövő vár rá.  Pécsi püspökké nevezik ki.  De nem érezte itthon jól magát: szellemi hontalanság gyötörte: „Barbár táj, barbár szóra kapatja szám”

5  1456 itáliai út – de valószínűleg politikai hibát vét – kegyvesztett lesz  Belekeveredik egy Mátyás elleni összeesküvésbe - menekülnie kellett Magyarországról. Itáliába kívánt eljutni, de útközben Medvevárban a súlyos tüdővérzéseibe belehalt.  Műveit Mátyás gyűjteti össze a Corvinákba.

6 Költészete  Irodalmi csodagyerek: már éves korában költővé érett, 15 és 20 éves kora között írta azokat a verseket, melyeknek humanista hírnevét köszönhette.  Műfaji sokoldalúság jellemezte:  Ferrarai éveiben csak úgy költötte a klasszikus latin nyelvű verseket  Írt csipkelődő, erotikus epigrammákat (a római epigrammák mintájára), illetve dicsőítő költeményeket  Költészetének több korszaka van -> De nagyon határozottan elkülönül egymástól az itáliai és a magyarországi korszak

7 AAz itáliai költeményeire jellemző az életvidámság, gyakori témájuk a szerelem, de az egyház bírálata is, bár ő is pap volt. KKedvelt műfaja az epigramma. LLegismertebb műve a Pannónia dicsérete című epigramma, melyet már Magyarországon írt. MMagyarországon írt műveire, ellentétben az itáliai költemények hangulatával, a búskomorság jellemző. IInkább elégiákat írt BBúskomorságának oka, hogy a városi kultúrához, pezsgő, aktív szellemi élethez szokott. Magyarországon társtalannak érzi magát, s fokozza bánatát, hogy a betegsége is kiújul.

8 Tudatos és öntudatos költőegyéniség, akinél az alkotás már életszükséglet „Írok a Múzsáknak s magamért dalolok.” Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév(Pannónia dicsérete) Poeta doctus Reneszánsz tematika(magánember testi- lelki problémái, a hazai táj szeretete, család,kultúra, tudomány, hírnév…)

9 Pannónia dicsérete „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! „  A reneszánsz művész öntudatával írta ezt az epigrammáját. Fontos a szellemi nagyság, ami lovagi jellemre utal. A költő nem tolakszik a haza dicsősége elé, de büszke, hogy e barbár táj szülötte hírnevet tudott szerezni Itáliában. Az alkotói tevékenysége több kifejezésben is megjelenik: könyv, dal, szellem, híres.

10 Készítette: Antal Flóra 10.a Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia


Letölteni ppt "Janus Pannonius 1434. Keszince v. Csezmicze – 1472. Medvevár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések