Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A szűrővizsgálatok elve, alapjai és rendszere Népegészségügyi szűrővizsgálatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A szűrővizsgálatok elve, alapjai és rendszere Népegészségügyi szűrővizsgálatok."— Előadás másolata:

1 1 A szűrővizsgálatok elve, alapjai és rendszere Népegészségügyi szűrővizsgálatok

2 2 Szűrési ajánlások (WHO)  Alacsonyabb fejlettségű országokban prioritás: Fertőző betegségek megelőzése és szűrése Fertőző betegségek megelőzése és szűrése  Fejlett országokban prioritás: Krónikus betegségek prevenciója Krónikus betegségek prevenciója  Ajánlások Magyarország számára: Relevánsak a fejlett országokra vonatkozó ajánlások Relevánsak a fejlett országokra vonatkozó ajánlások Ennek háttere: Ennek háttere: Krónikus betegségek gyakoriságaKrónikus betegségek gyakorisága Társadalmi-gazdasági változásokTársadalmi-gazdasági változások Egészségügyi rendszer fejlettségeEgészségügyi rendszer fejlettsége

3 3

4 4

5 5 Daganatok szűrése  2005 május: Határozat a tumoros megbetegedések megelőzésről és gyógyításáról (58 World Health Assembly)  Általános alapelvek a szűrési program indítására: Bizonyított hatásossága Bizonyított hatásossága Az erőforrás szükséglet (szakember, műszer,stb.) elégséges a célcsoport majdnem teljes lefedéséhez Az erőforrás szükséglet (szakember, műszer,stb.) elégséges a célcsoport majdnem teljes lefedéséhez Kiépült a diagnosztika, ellátás és utógondozás intézményhálózata Kiépült a diagnosztika, ellátás és utógondozás intézményhálózata A betegségek prevalenciája elég magas ahhoz,hogy igazolja a szűrés költségeit, a ráfordításokat A betegségek prevalenciája elég magas ahhoz,hogy igazolja a szűrés költségeit, a ráfordításokat  Fontos a szűrések megvalósításához egy szakértő programmenedzsment

6 6 Rákszűrési program monitoring  A WHO szerint a nemzeti rákkontroll programokat és azok eredményeit folyamatosan monitorozni kell  Monitorozás: Nyomon követni, hogy a program rendben zajlik le, Nyomon követni, hogy a program rendben zajlik le, eléri-e a célpopulációt, eléri-e a célpopulációt, megfelel-e a finanszírozó elvárásainak megfelel-e a finanszírozó elvárásainak  Eredmény mutatók: Milyen a betegek életminősége Milyen a betegek életminősége A betegségek előfordulásának újbóli aránya A betegségek előfordulásának újbóli aránya Teljes túlélési arány Teljes túlélési arány Incidencia Incidencia Mortalitás Mortalitás  Megfelelő információs rendszer kialakítása

7 7 Rákszűrési programok monitoringja  WHO mutatók, célértékek: (2002) A célcsoporthoz tartozó személyek legalább 80%-a min. egyszer részt vett/vegyen részt a szűrővizsgálatokon A célcsoporthoz tartozó személyek legalább 80%-a min. egyszer részt vett/vegyen részt a szűrővizsgálatokon A rákos megbetegedések legalább 30%-át a szűrés vagy a korai felismerés rendszerében fedezik fel (5 éven belül elérendő célkitűzés) A rákos megbetegedések legalább 30%-át a szűrés vagy a korai felismerés rendszerében fedezik fel (5 éven belül elérendő célkitűzés) Az előrehaladott állapotban lévő rákos megbetegedések száma legalább 3%-kal csökken (10 éven belül elérendő cél) Az előrehaladott állapotban lévő rákos megbetegedések száma legalább 3%-kal csökken (10 éven belül elérendő cél) A mortalitás legalább 15%-kal csökken (15-20 éven belül elérendő cél) A mortalitás legalább 15%-kal csökken (15-20 éven belül elérendő cél)

8 8 Európai WHO-értékelés a rákellenes programokról  Irányelvek I.: (WHO, 2004) A szűrési rendszert kellőképpen integrálni kell az egészségügyi ellátórendszerbe A szűrési rendszert kellőképpen integrálni kell az egészségügyi ellátórendszerbe A részvételi arányt a kistérségi adatokat is figyelembe véve kell monitorozni A részvételi arányt a kistérségi adatokat is figyelembe véve kell monitorozni A nehezen elérhető populáció mozgósítására nagy hangsúlyt kell fektetni, A nehezen elérhető populáció mozgósítására nagy hangsúlyt kell fektetni, a méhnyakrák esetében pl. az ellátórendszerrel csak ritkán találkozó, alsóbb társadalmi rétegekbe tartozó nők a legveszélyeztetettebbek, így az ő mozgósításuk a kulcsa a program eredményességének és költséghatékonyságánaka méhnyakrák esetében pl. az ellátórendszerrel csak ritkán találkozó, alsóbb társadalmi rétegekbe tartozó nők a legveszélyeztetettebbek, így az ő mozgósításuk a kulcsa a program eredményességének és költséghatékonyságának

9 9 Európai WHO-értékelés  Irányelvek II.: (WHO, 2004) A szervezett szűrések hatékonyabbak, mint az opportunisztikus szűrés A szervezett szűrések hatékonyabbak, mint az opportunisztikus szűrés A program része kell legyen a lakosság felvilágosítása A program része kell legyen a lakosság felvilágosítása Média, tömegtájékoztatás helyett:Média, tömegtájékoztatás helyett: Helyi közösségek, helyi kezdeményezésekHelyi közösségek, helyi kezdeményezések A szolgáltatói érdekből eredő (pl. CT/PET- használatának kiterjesztése) nyomásnak ellen kell tudni állni, és a szűrőprogramokat, illetve a szűréshez használt technológiákat csak egészség-gazdaságtani elemzések alapján szabad bevezetni. A szolgáltatói érdekből eredő (pl. CT/PET- használatának kiterjesztése) nyomásnak ellen kell tudni állni, és a szűrőprogramokat, illetve a szűréshez használt technológiákat csak egészség-gazdaságtani elemzések alapján szabad bevezetni.

10 10 Tennivalók a szűrési programok kialakításához 1.  Az EU - ajánlások bevezetése és beillesztése a nemzeti irányelvek rendszerébe  A szűrések időintervallumának megtervezése és tudatosítása  A méltányos hozzáférés biztosítása  Anyagi eszközök biztosítása azok számára, akiknek nehézséget jelent a szűrésen való részvétel  Garantálni kell, hogy a biztosítási programok kiterjednek aaz elfogadott szűrések körére  Támogatás kell nyújtani (info., tanácsadás) a szűrési programon részvettek számára  A szűrésen résztvevők teljes körű informálása személyre szabott módszerek alkalmazásával  Minőségbiztosítás: tesztek kezelések, különösen a diagnosztikai tesztek esetében tesztek kezelések, különösen a diagnosztikai tesztek esetében

11 11 Tennivalók a szűrési programok kialakításához 2.  Világos protokollok: utókövetés, diagnózis és kezelés fázisaira utókövetés, diagnózis és kezelés fázisaira  A kezelés hozzáférhetőségéről szóló információk terjesztése  Egységes onkológiai nyilvántartás és eredmény-mutatók  Multidiszciplináris megközelítés  A szakmai közösségek elérése és megfelelő tréning biztosítása  Képzett koordinátorok  A szűrés előnyeinek és kockázatának nyilvános ismertetése  A programok tervezése, irányítása, monitorozása

12 12 Hypertonia szűrése (irányelvek: WHO-ISH, 2003.) Cardiovasculáris megbetegedések megelőzése: Életmódbeli változtatások Életmódbeli változtatások Vérnyomáscsökkentő szerek Vérnyomáscsökkentő szerek Szűrővizsgálatok: Szűrővizsgálatok: Vérnyomásmérés: jellemzője – opportunista szűrések formájában történik, a háziorvoshoz fordulás során.Vérnyomásmérés: jellemzője – opportunista szűrések formájában történik, a háziorvoshoz fordulás során.  Rizikótényezők felderítése: Systolés és diasztolés vérnyomás szintjeSystolés és diasztolés vérnyomás szintje Férfi: 55 évnél idősebbFérfi: 55 évnél idősebb Nő: 65 évnél idősebbNő: 65 évnél idősebb DohányzásDohányzás Teljes koleszterin (nagyobb, mint 6,1 mmol/l), LDL koleszterin (nagyobb, mint 4,0 mmol/l)Teljes koleszterin (nagyobb, mint 6,1 mmol/l), LDL koleszterin (nagyobb, mint 4,0 mmol/l) HDL koleszterin férfiaknál: kisebb, mint 1,0 mmol/l, nőknél: 1,2 mmol/l)HDL koleszterin férfiaknál: kisebb, mint 1,0 mmol/l, nőknél: 1,2 mmol/l) Közvetlen rokonoknál 50 éves életkor előtti cardiovasculáris megbetegedésKözvetlen rokonoknál 50 éves életkor előtti cardiovasculáris megbetegedés Obesitas, fizikai inaktivitásObesitas, fizikai inaktivitás Célszervkárosodások Célszervkárosodások Kapcsolódó betegségek (pl. diabetes, renalis megbetegedés) Kapcsolódó betegségek (pl. diabetes, renalis megbetegedés)

13 13 Hazai szűrések  46/2003 OGY határozat:  „Egészség Évtizede Népegészségügyi Program” stratégiai program 4 fő területe: 1. az egészséget támogató társadalmi környezet 1. az egészséget támogató társadalmi környezet 2. az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése 2. az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése 3. Az elkerülhető halálozások elkerülése 3. Az elkerülhető halálozások elkerülése 4. Az egészségügyi és népegészségügyi rendszer fejlesztése 4. Az egészségügyi és népegészségügyi rendszer fejlesztése

14 14 Cardiovascularis mortalitás főre vetítve

15 15 Magyarország teljes lakossága cardiovasularis halálozásának térbeli eloszlása főre

16 16 Szív- és koszorúér okozta halálozások visszaszorítása 1.  Célok: (10 éves időintervallumra) Szívkoszorúér korai halálozás csökkentése legalább 20%-kal Szívkoszorúér korai halálozás csökkentése legalább 20%-kal Agyérbetegségek korai halálozásának csökkentése legalább 20%-kal Agyérbetegségek korai halálozásának csökkentése legalább 20%-kal A hypertónia szűrés hatékonyságának növelésével azonosítsák a hypertóniások legalább 75%-át A hypertónia szűrés hatékonyságának növelésével azonosítsák a hypertóniások legalább 75%-át A rendszeres kezelésben részesülő hypertóniás betegek részarányát növelni kell legalább 60%-ra A rendszeres kezelésben részesülő hypertóniás betegek részarányát növelni kell legalább 60%-ra A hipertonia hatékony kezelésével növelni kell a 140/90 Hgmm-es határértéknél alacsonyabb vérnyomású betegek részarányát, min. 30%-ra A hipertonia hatékony kezelésével növelni kell a 140/90 Hgmm-es határértéknél alacsonyabb vérnyomású betegek részarányát, min. 30%-ra

17 17 Szív- és koszorúér okozta halálozások visszaszorítása 2. A felnőtt lakosság legalább 80%-a fenyegető szívinfarktus és szélütés tüneteit és legyen tájékozott az orvoshoz fordulás lehetőségeiről és szükségességéről A felnőtt lakosság legalább 80%-a fenyegető szívinfarktus és szélütés tüneteit és legyen tájékozott az orvoshoz fordulás lehetőségeiről és szükségességéről Az ellátórendszer gyakorlatában az akut eseteket legalább 80%-ban érvényesüljenek a szakmai kollégiumok irányelvei az ellátás tartalmára és időintervallumára vonatkozóan Az ellátórendszer gyakorlatában az akut eseteket legalább 80%-ban érvényesüljenek a szakmai kollégiumok irányelvei az ellátás tartalmára és időintervallumára vonatkozóan A tényeken alapuló orvostudomány eredményeit minél szélesebb körben kell hozzáférhetővé tenni a szakemberek és lakosság számára A tényeken alapuló orvostudomány eredményeit minél szélesebb körben kell hozzáférhetővé tenni a szakemberek és lakosság számára

18 18 Gondozott hypertoniások számának alakulása 2001 és 2003 között

19 19 Lakossági szűrőprogramok EU ajánlás: (nem kötelező) (nem kötelező)  1. cervixrák szűrés éves életkortól  2. emlőszűrés év közötti nők körében  3. Vastagbélszűrés év közötti férfiak és nők esetében Hazai helyzet (Kötelező)  év között  év között  év között  Ezen korcsoportok a leginkább veszélyeztetettek

20 20 Népegészségügyi szűrések  Szervezett és célzott lakossági szűrésekkel 70 éves kor alatt 5-10%- kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig  Emlőrák szűrése: Cél: év közötti asszonyok 70%-a vegyen részt kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen Cél: év közötti asszonyok 70%-a vegyen részt kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen 30%-al csökkenteni az emlődaganatok okozta halálozást 2012-ig 30%-al csökkenteni az emlődaganatok okozta halálozást 2012-ig  Cervix tumorok szűrése 60%-al csökkenteni a méhnyakrák okozta halálozás 60%-al csökkenteni a méhnyakrák okozta halálozás év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt, citológiai vizsgálatot is alkalmazó szűrés év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálatát követően 3 évenként megismételt, citológiai vizsgálatot is alkalmazó szűrés Terjedjen ki a nőgyógyászati méhnyakszűrés a céllakosság 70%-ra Terjedjen ki a nőgyógyászati méhnyakszűrés a céllakosság 70%-ra Célérték: 40-80%-kal csökkenjen a méhnyakrák okozta halálozás Célérték: 40-80%-kal csökkenjen a méhnyakrák okozta halálozás  Vastagbél tumorok szűrése A év közötti nők és férfiak széklet vér laboratóriumi kimutatásán alapuló vastag és végbélszűrés rendszerének megszervezése A év közötti nők és férfiak széklet vér laboratóriumi kimutatásán alapuló vastag és végbélszűrés rendszerének megszervezése Cél: 20%-kal csökkenteni a vastagbél- és végbélrák okozta halálozást Cél: 20%-kal csökkenteni a vastagbél- és végbélrák okozta halálozást

21 21 Egyéb szűréssel befolyásolható daganatok  Prosztatadaganatok szűrése  Tüdődaganatok (légcső, hörgők, tüdő) szűrése  Szájüregi daganatok szűrése  Melanoma és egyéb bőrdaganatok szűrése  Heretumorok szűrése A fenti szűrővizsgálatok nem részei a népegészségügyi szűrővizsgálatoknak

22 22

23 23

24 24 Colerectalis daganatok regionális eloszlása Európában – férfiak forrás: IARC – GLOBOCAN 2002.

25 25 Colerevtalis daganatok regionális eloszlása Európában - nők

26 26

27 27

28 28

29 29 A népegészségügyi program jelentősége  Makrogazdasági összefüggések: Betegség- és halálozásteher 4% GDP – gazdasági – veszteség évente Betegség- és halálozásteher 4% GDP – gazdasági – veszteség évente Születéskor várható élettartam 6-8 évvel alacsonyabb az EU átlagnál Születéskor várható élettartam 6-8 évvel alacsonyabb az EU átlagnál  Egészség = Érték  Lakosság fogyásának megállítása: idő előtti halálozás, középkorúak nagy arányú halálozása  Cardiovasculáris -, daganatos megbetegedések megelőzése, csökkentése  Esélyegyenlőség megvalósítása

30 30 Emlőrák szűrése  Indokoltság: A korai stádiumban lévő mellrák 90%-os biztonsággal gyógyítható A korai stádiumban lévő mellrák 90%-os biztonsággal gyógyítható Rendelkezésre áll megfelelő szaktudás és gyógykezelési feltétel Rendelkezésre áll megfelelő szaktudás és gyógykezelési feltétel Leggyakoribb daganatos halálok Leggyakoribb daganatos halálok Növekvő tendenciák Növekvő tendenciák Rákelőző állapotok Rákelőző állapotok

31 31 Szervezett emlőszűrés  Gyakoriság: 2 év  Célcsoport: év  Szűrés helye: 39 szűrőcentrum, 39 szűrőcentrum, mammográfia mammográfia  Szűrést végzi: Tapintásos vizsgálat + mammográfia: szakképzett asszisztens, Tapintásos vizsgálat + mammográfia: szakképzett asszisztens, Felvétel értékelése protokoll szerint: két független radiológus Felvétel értékelése protokoll szerint: két független radiológus

32 32 Szervezett méhnyak-szűrés  Gyakoriság: 3 év  Célcsoport: év  A szűrés helye: nőgyógyászati szakrendelés, nőgyógyászati szakrendelés, Cytopathológiai laboratórium Cytopathológiai laboratórium  A szűrést végzi: Kenetvétel: nőgyógyász Kenetvétel: nőgyógyász Minták értékelése: cytológus előszűrő asszisztensek, cytopatológusok Minták értékelése: cytológus előszűrő asszisztensek, cytopatológusok

33 33 Szervezett colerectalis-szűrés  Gyakoriság: 2 év  Célcsoport: év  A szűrés helye: háziorvosi szolgálat, háziorvosi szolgálat, laboratóriumok laboratóriumok  A szűrést végzi: (székletmintából) FOBT minták értékelése: laboratóriumban FOBT minták értékelése: laboratóriumban Colonoscopia (nemnegatív lelet esetén): szakorvos Colonoscopia (nemnegatív lelet esetén): szakorvos

34 34 A szűrési program eredményességének indikátorai  Részvételi arány  A nem negatív szűrési eredményt adó szűrés és a további pontosító diagnosztikai vizsgálatok elvégzése, illetve a gyógyító célzatú beavatkozás megkezdése között eltelt idő  A szűrési eljárások szenzitivitását tükröző intervallumok aránya

35 35 A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések 1. A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések 1. A részvételi arány növelése:  Behívás módja (levél, telefon, háziorvosi védőnő, helyi civil szervezet által folytatott kommunikáció)  A behíváshoz használt adatbázisok pontossága, teljeskörűsége  A szűrés igénybevételének költsége minél kisebb legyen az egyének számára (pl. utazási költségtérítés)  Érdekeltté kell tenni a szűrés szervezőjét a minél nagyobb részvételi arány elérésében (motiváció, világos elvárások, szakmai és anyagi ösztönzők)  Az ellátórendszer érdekeltsége  A szűrést követő diagnosztika és az ellátás gyorsasága:

36 36 A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések 2. A szűrést követő diagnosztika és az ellátás gyorsasága:  A diagnosztikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges kapacitások megléte  Az ellátáshoz szükséges kapacitások megléte  a szűrési eredmények feldolgozásának gyorsasága  Érdekeltség megteremtése a rendszer hatékony működése iránt a szűrés szervezői és az ellátók körében A szűrési eljárás megbízhatósága és pontossága:  Protokollok kialakítása, minőségbiztosítási rendszer működtetése  Érdekeltség megteremetése a rendszer szereplői körében

37 37 A szűrés intézményrendszere  Szereplők: Közpolitika-alkotás: Közpolitika-alkotás: EuM, OEP, ANTSZEuM, OEP, ANTSZ Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda: felügyeli és koordinálja a Népegészségügyi Programot Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda: felügyeli és koordinálja a Népegészségügyi Programot Szűrések szervezése: ANTSZ feladata Szűrések szervezése: ANTSZ feladata Finanszírozás: OEP feladata (szűrési-diagnosztikai eljárások és ellátások) Finanszírozás: OEP feladata (szűrési-diagnosztikai eljárások és ellátások) Egészségügyi szolgáltatók: a TVK (teljestményvolumen korlát) miatt nem érdekeltek a szűrésben – kivétel: cervixszűrés, mammográfia, mivel ezek nem esnek a degresszív finanszírozás alá) Egészségügyi szolgáltatók: a TVK (teljestményvolumen korlát) miatt nem érdekeltek a szűrésben – kivétel: cervixszűrés, mammográfia, mivel ezek nem esnek a degresszív finanszírozás alá) Szűrőcentrumok: Szűrőcentrumok: Magántulajdonban lévő mammográfiás szűrésközpontok, nyereséges az OEP szerződésből befolyó térítés - érdekeltek a magas átszűrtségbenMagántulajdonban lévő mammográfiás szűrésközpontok, nyereséges az OEP szerződésből befolyó térítés - érdekeltek a magas átszűrtségben Szűrést végzők köre: Szűrést végzők köre: Alapellátás: Háziorvos mint kulcsszereplőAlapellátás: Háziorvos mint kulcsszereplő SzakellátásSzakellátás IBR – Irányított betegellátás IBR – Irányított betegellátás Magánbiztosítók, egészségpénztárak Magánbiztosítók, egészségpénztárak Civil szervezetek és egyházak Civil szervezetek és egyházak

38 38 A hazai szűrések helyzete  A Magyarországon bevezetett szűrések köre megfelel a nemzetközi és európai elméletnek és gyakorlatnak  Átszűrtség tekintetében a fejlett országoktól elmaradunk: okok: A lakosság alacsony egészségtudatossága, A lakosság alacsony egészségtudatossága, Nem tudatosodott a szűrések jelentősége Nem tudatosodott a szűrések jelentősége A központi szervezés (behívás) mellett hatékonyabb lehet a helyi megoldások, kommunikációs csatornák – pl. háziorvos, védőnő, stb. A központi szervezés (behívás) mellett hatékonyabb lehet a helyi megoldások, kommunikációs csatornák – pl. háziorvos, védőnő, stb.  Hatékonyságát csökkenti, hogy: A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban nincs egyértelműen tisztázva a szerep az EuM, OEP és ANTSZ között A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban nincs egyértelműen tisztázva a szerep az EuM, OEP és ANTSZ között Sok esetben keverednek a szakmai és szakmapolitikai célokSok esetben keverednek a szakmai és szakmapolitikai célok  Finanszírozási gondok: ANTSZ szervezi – közpénzből ANTSZ szervezi – közpénzből OEP szűrések, diagnosztika, ellátás költségeit – E-alapból fizeti OEP szűrések, diagnosztika, ellátás költségeit – E-alapból fizeti TVK TVK  Érdekellentétek: orvos- asszisztens  Érdektelenség:

39 39 A hazai szűrések helyzete A részvétel növelésének lehetőségei:  Csökkenteni kell a szűrésen való egyéni, személyes költségeket Megfelelően megtervezett szűrőhálózat: Megfelelően megtervezett szűrőhálózat: időveszteség csökken :időveszteség csökken : Utazási idő csökkentése Utazási idő csökkentése Pontos ütemezés Pontos ütemezés  Helyi kommunikációs csatornák szerepének megerősítése

40 40

41 41

42 42

43 43


Letölteni ppt "1 A szűrővizsgálatok elve, alapjai és rendszere Népegészségügyi szűrővizsgálatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések