Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A másodlagos élelmiszer-ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai kihívások a gyártók, feldolgozók szemszögéből. Az új szabályozás hatása a magyar termékek piaci.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A másodlagos élelmiszer-ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai kihívások a gyártók, feldolgozók szemszögéből. Az új szabályozás hatása a magyar termékek piaci."— Előadás másolata:

1 A másodlagos élelmiszer-ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai kihívások a gyártók, feldolgozók szemszögéből. Az új szabályozás hatása a magyar termékek piaci helyzetére, illetve az Európai Uniós, valamint az EU-n kívüli importra Szöllősi Réka, tanácsadó Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége július 22.

2 Élelmiszeripar az EU első számú ágazata, 870 milliárd Euró termelési érték, 4 millió fő foglalkoztatása Magyar élelmiszeripar az EU-n belül a 16. helyen áll (bruttó termelési érték kb. 2 ezer milliárd Ft), 1 % körüli részesedéssel Az elmúlt 3 évben az élelmiszer-feldolgozók adózott eredménye veszteséget mutat (2008. évben 15 milliárd forint veszteség) Gyakorlatilag teljes privatizáció Jegyzett tőke 2000: 60 %-ban külföldi, 2006: 48 % Sok kkv, szerkezet hasonló az európaihoz, százezer embernek ad munkát A hazai élelmiszer-feldolgozók jelenlegi helyzete 1.

3 A hazai élelmiszer-feldolgozók jelenlegi helyzete 2. Az élelmiszeripar bel- és külpiaci versenyképességét más ágazatokhoz hasonlóan sújtja a központi állami elvonásoknak a versenytárs országokhoz képest mért magas szintje. (Az élelmiszer- feldolgozók által befizetett adó 2008-ban elérte a 680 milliárd forintot). Ugyanakkor az élelmiszer-termelés jellegéből fakadóan a központi terhek okozta versenyhátrány súlyosabb következményekkel jár, mint más ágazatokban.

4 Változások az EU-csatlakozás után Éles és hirtelen versenypiac belföldön is, védelem nélkül, miközben mindenki védi a piacát Minőséggel szembeni követelmények csökkentek, olcsó, és gyakran gyenge minőségű termékek a belföldi piacon Versenyképességi gondok, nem voltunk csatlakozásra felkészülve Import rohamosan növekszik Folyamatos termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés valamennyi élelmiszerágazatban

5 A 3/2010. (VII.5.) VM rendelet célja A Kormány évi akció programjának 27. pontja rögzíti a „másodlagos élelmiszervizsgálat” lehetőségének a megteremtését Célja elsősorban a gyenge minőségű, ún. „import” élelmiszerek kiszűrése Az ÉFOSZ e célkitűzést üdvözli, ugyanakkor szükségesnek tartja egyes rendelkezések pontosítását

6 A rendelet főbb elemeivel kapcsolatban az ÉFOSZ által megfogalmazott kérdések 1. Hatályba lépés: rendkívül rövid idő állt a vállalkozók rendelkezésére a felkészüléshez (15 nap) Első magyarországi tárolási hely: a bértárolók is bejelentésre kötelezettek (nem szereznek feltétlenül tudomást erről a kötelezettségről, tevékenységi körükből adódóan nem rendelkeznek azon információkkal, amelyekre vonatkozóan a rendelet szövege alapján bejelentési kötelezettségük áll fenn: pl. beszerzési ár) Jelentős adminisztratív többlet terhet jelent a vállalkozók számára; emellett nem tisztázott a bejelentések módja sem (telefon, fax, stb.) Az adatszolgáltatás tartalma nem egyértelmű (mik azok a konkrét nyomon követési kötelezettségek, amelyeknek e rendelet alkalmazásakor meg kell felelniük)

7 A rendelet főbb elemei és az ÉFOSZ által megfogalmazott kérdések 2. A kockázati megítélés nem tisztázott (minek alapján dönt úgy a hatóság egy vállalkozás tevékenységéről, hogy az kockázatos és ezzel előzetes bejelentésre kötelezheti a vállalkozót) Beszerzési ár kötelező bejelentése: a piac működésének törvényszerűségei miatt nem lenne szerencsés, ha a versenytársak esetleg megismernék egymás „üzleti titkait”, így például az adott termék beszerzési árait. Nem ismeretes a rendelethez kapcsolódó hatósági díjak mértéke: az egyébként is versenyképességi problémákkal küzdő ágazat számára további nehézséget okoznának az újabb költségek Szankciók és bírságok mértékéről és módjáról nem rendelkezik a rendelet

8 A feldolgozott élelmiszerek belföldi és külpiaci értékesítésének alakulása A Magyarországon előállított élelmiszerek 70 %-a belföldön, 30 %-a külföldön kerül értékesítésre Az élelmiszerek belföldi értékesítése az EU csatlakozásunk óta több mint 25 százalékkal csökkent A feldolgozott élelmiszerek külföldi értékesítése az elmúlt években folyamatosan csökkent Az agrár-exportból a feldolgozott élelmiszer-export mintegy 67 % (ugyan ez az arány pl. Ausztriában 89 %, Németországban 87 %)

9 Belföldi piaci részesedés

10 Az új szabályozás hatása a magyar termékek piaci helyzetére Az élelmiszerbiztonság szintje várhatóan emelkedik, a kevésbé biztonságos élelmiszer import csökkenhet azáltal, hogy átláthatóbbá válik az országba érkező import A Magyarországon bejegyzett élelmiszer-feldolgozók belföldi értékesítésének a csökkenése megállhat, esetleg növekedhet, az exportot várhatóan ez az intézkedés nem befolyásolja DE: a vállalkozások adminisztrációs terhei és költségei növekednek, ez várhatóan a termékek fogyasztói árában is tükröződni fog (a feldolgozóipar nem képes már „elnyelni” ezeket a többlet kiadásokat) Tapasztalatok szerint a Hatóság csak nehezen tud eljárni a külföldön bejegyzett vállalkozásokkal szemben, ezért félő, hogy a szankciók inkább a hazánkban bejegyzett vállalkozásokat fogják érinteni.

11 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A másodlagos élelmiszer-ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai kihívások a gyártók, feldolgozók szemszögéből. Az új szabályozás hatása a magyar termékek piaci."

Hasonló előadás


Google Hirdetések