Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK."— Előadás másolata:

1 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

2 AZ IMMUNRENDSZER FELADATAI Ártalmatlan és káros behatások elkülönítése STRESSZ ÉS VESZÉLY JELEK ÉRZÉKELÉSE TERMÉSZETES IMMUNITÁS Saját és nem-saját struktúrák elkülönítése ANTIGÉN-SPECIFIKUS FELISMERÉS ADAPTÍV IMMUNITÁS Az idegen és veszélyes anyagok semlegesítése, eltávolítása VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK KOORDINÁLT ÉS SZABÁLYOZOTT MŰKÖDÉS Természetes immunitás - azonnali reakció - nem vihető át - nem antigén-specifikus - nincs memória Adaptív immunitás - több nap alatt alakul ki - átvihető más egyedbe - antigén-specifikus - van memória Humorális immunválasz Celluláris immunválasz 35/2

3 Mi mekkora? 35/3

4 Emberi hajszál 35/4

5 Poratkák gombostűfejen 35/5

6 Poratkák, emberi hajszál 35/6

7 növényi pollen vörösvérsejt fehérvérsejt 35/7

8 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK Az emberi szervezetben cc (10 12 ) fehérvérsejt van Pollen vörösvérsejt fehérvérsejtek 35/8

9 növényi pollen vörösvérsejt fehérvérsejt baktérium sütő élesztő 35/9

10 E. coli Staphylococcus 35/10

11 Ebola vírus 35/11

12 Ebola vírus Rhynovirus 35/12

13 Rhynovirus 35/13

14 MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK CSONTVELŐ HSC – önmegújító képességHSC monocita DC neutrofilhízósejt VÉRKERINGÉS AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) HŐS :) B-sejtT-sejtNK-sejt TÍMUSZ 35/14

15 A MONOCITÁK eredet: csontvelői pluripotens előalakok mieloid progenitor méret: 10-15um sejtmag: bab alakú lokalizáció:keringésben keringésből kilépve: makrofág v. dendritikus sejt A MAKROFÁGOK fagocitáló sejtek hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) fő típusaik (szöveti lokalizáció alapján): a)mikroglia (agy) b)Kuppfer-sejtek (máj) c)hisztiociták (kötőszövet) d)oszteoklasztok (csont) e)alveoláris makrofágok (tüdő) funkció: celluláris és humorális immunválaszban egyaránt 35/15

16 A BAZOFIL GRANULOCITÁK a keringő leukociták 1%-át teszik ki citoplazmában nagy granulumok 2 lebenyű sejtmag szöveti hízósejtek, hisztamin, allergiás reakciók nagy affinitású IgE receptorok paraziták elleni védekezés A NEUTROFIL GRANULOCITÁK vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták 68%-át teszik ki a keringő granulociták 99%-át alkotják) fagocitózisra képesek egészséges szövetben nem jellemző szöveti sérülés hatására vándorlás, kórokozók eliminálása (enzim, reaktív oxigén intermedier) gyulladásos folyamatok fő sejtes résztvevője AZ EOZINOFIL GRANULOCITÁK paraziták elleni védekezés leukociták 2-3%-a allergiás reakciók 35/16

17 A HÍZÓSEJTEK eredet: csontvelői pluripotens előalakok, mieloid progenitor sejtek lokalizáció: keringésben nincsenek jelen szöveti térben differenciálódnak főként a kis erek környékére lokalizálódnak funkció: aktiválás során a belőlük felszabaduló anyagok az erek permeabilitását szabályozzák természetes és adaptív immunválaszban egyaránt allergiás folyamatok fő effektor sejtjei (Fc  RI a felszínen) fő típusaik: a) mukóza jellegű hízósejtek b) kötőszöveti hízósejtek 35/17

18 DENDRITIKUS SEJTEK (gyűjtőfogalom) eredet: mieloid vagy limfoid progenitor sejtekből lokalizáció: az éretlen dendritikus sejt a véráramból a szövetek közé vándorol, ahol patogén felvételét követően érett dendritikus sejtté válik miközben a nyirokcsomóba vándorol hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) fő típusaik: a) mieloid DC-k: - Langerhans sejtek (mukóza, bőr) - intersticiális DC-k (máj, lép, stb.) b) limfoid DC-k: - tímusz DC-k - plazmacitoid DC-k (pDC) Follikuláris DC-k: a nyirokcsomók centrum germinatívumának sztróma eredetű sejtjei 35/18

19 MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK CSONTVELŐ HSC – önmegújító képességHSC TÍMUSZ monocita DC neutrofilhízósejt B-sejtT-sejtNK-sejt VÉRKERINGÉS AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) HŐS :) 35/19

20 KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT B limfocitaT limfocita (Bursa fabricii (madár!) ) (Thymus) érés: csontvelőben kezdődik csontvelőben folytatódik csecsemőmirigyben folytatódik további differenciálódás: másodlagos nyirokszervek aktivációt követően: plazmasejt effektor T sejt citotoxikus T sejt segítő T sejt antigén felismerés csak MHC-hez kötött peptideket ismernek fel 35/20

21 eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor fejlődés: Bursa ekvivalens szövetekben (magzati máj, majd csontvelő) lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B-limfocita a csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) aktiválás: antigén, makrofággal vagy T limfocitával való kölcsönhatás, limfokinek, citokinek aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak B LIMFOCITÁK PLAZMASEJTEK funkció: ellenanyag termelés humorális immunválasz 35/21

22 eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor fejlődés: tímuszban (csecsemőmirigy) lokalizáció: a timociták a tímuszban (elsődleges nyirokszerv) érnek immunkompetens T-sejtekké, a perifériás nyirokszervekbe már TCR-t hordozó T limfocitaként jutnak csak az az MHC molekulákban bemutatott antigéneket ismerik fel fő típusai: - T segítő (CD4+) - T citotoxikus (CD8+) - T regulátor (szuppresszor) T LIMFOCITÁK 35/22

23 NK SEJTEK (natural killer) eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor keringésben 5-10% limfocitáknál nagyobbak citoplazmájukban számos granulum van nincs antigénkötő sejtmembrán receptoruk („null sejtek”) természetes immunitás fontos elemei 35/23

24 LIMFOCITA LIMFOCITA MONOCITA neutrofil granulocita bazofil granulocita neutrofil granulocita eozinofil granulocita A FEHÉRVÉRSEJTEK TÍPUSAI PERIFÉRIÁS VÉRKENETBEN 35/24

25 SzázalékSejtszám/mm 3 FEHÉR VÉRSEJTEK leukociták 5 – 10 x 10 3 neutrofil granulociták 50 – – 8.6 x 10 3 eozinofil granulociták 2– – 0.5 x 10 3 bazofil granulociták 0.5 – – 0.12 x 10 3 limfociták 20 – – 3.5 x 10 3 monociták 3 –80.2 – 0.8 x 10 3 VÖRÖS VÉRTESTEK eritrociták 4.0 – 5.2 x 10 6 VÉRLEMEZKÉK trombociták 1.5 – 3 x 10 5 TELJES VÉRKÉP 35/25

26 A LIMFOCITA POPULÁCIÓK MEGOSZLÁSA AZ EMBERI VÉRBEN 35/26

27 B LIMFOCITÁK HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK T LIMFOCITÁK LIMFOCITÁK AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK dendritikus sejt makrofág JÁRULÉKOS SEJTEK segítő (helper) T sejtek (Th) ölő (citotoxikus) T sejtek (Tc, CTL) 35/27

28 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ IMMUNOLÓGIAI REAKCIÓK SORÁN segítő T sejt ölő T sejt B sejt dendritikus sejt makrofág Antigén Veszély ellenanyag plazma sejt közvetlen sejtkapcsolat közvetett kapcsolat 35/28

29 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ MOLEKULÁK Sejtfelszíni molekulák: markerek (CD) receptorok (BCR, TCR, MHC-I, MHC-II, PRR, citokin receptorok stb.) kostimuláló molekulák adhéziós molekulák (integrinek, szelektinek, mucinok, stb.) Oldott molekulák: ellenanyagok citokinek komplement komponensek metabolitok 35/29

30 HUMÁN LIMFOCITAPOPULÁCIÓK FONTOSABB SEJTFELSZÍNI STRUKTÚRÁI 35/30

31 Az extracelluláris mátrix és a limfociták kölcsönhatásában szerepet játszó molekulák fő típusai 35/31

32 Az antigén felismerésben valamint a dendritikus és T sejt kölcsönhatásban résztvevő fontosabb sejtfelszíni molekulák 35/32

33 - Az indirekt sejt-kommunikáció legfontosabb közvetítői az immunrendszerben a citokinek, amelyeket az immunrendszer “hormonjainak” is neveznek. - A citokinek kis koncentrációban képesek hatni. - Egy adott sejt válaszadó képességét a citokin-specifikus receptorok megjelenése határozza meg. - A citokinek az őket termelő sejtre autokrin módon, a közeli sejtekre parakrin módon, a távol eső sejtekre endokrin módon hatnak és ezáltal sokféle sejt működését befolyásolhatják (pleiotróp hatás). - A különböző citokinek szinergista vagy antagonista módon is hathatnak egymás működésére, a egy adott sejtre többféle citokin is kifejtheti ugyanazt a hatást (redundáns hatás). - A citokinek eredetük és funkcionális sajátságaik alapján további alcsoportokba oszthatók. - A citokinek receptorai molekulacsaládokba sorolhatók. A CITOKINEK LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI 35/33

34 hormonok citokinek kemokinek interleukinek monokinek limfokinek interferonok A hormonok vázlatos kategorizálása 35/34

35 A CITOKINEK HATÁSAI 35/35


Letölteni ppt "AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések