Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1997 Mészáros Szabolcs Tamás Idegenforgalmi szakirány, II. Évfolyam 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1997 Mészáros Szabolcs Tamás Idegenforgalmi szakirány, II. Évfolyam 2013."— Előadás másolata:

1 1997 Mészáros Szabolcs Tamás Idegenforgalmi szakirány, II. Évfolyam 2013

2 Tartalom  Bevezető: Előzmények és célok  Területfejlesztés irányelvei, célok és folyamatok:  A népesedés és annak következményei  Életkörülmények, társadalmi differenciálódás  Egészségügyi, rendelőintézeti ellátás  Oktatás és felsőoktatás  Szociális ellátó rendszer és lakásellátás  Gazdasági folyamatok és tényezői  A területfejlesztés térségi dimenziói, regionalizálás

3 Előzmények és célok  A Magyar Köztársaság Országgyűlése március 19-én elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt  A törvény meghatározza a tevékenység kereteit, intézmény rendszerét, feladatait, stb  A koncepció fő feladatai: gazdasági növekedés, népesség jellemzőinek alakulása, az infrastrukturális fejlődés, nemzetközi integrációs kapcsolatok, összehangolt politika kialakítása

4 Folyamatok és tényezők: Népesedés  1980 óta a halálozások éves száma nagyobb a születések számánál. Az alacsony termékenység Európában átlagosnak mondható, a magas halálozási arány kivételes  Ezt a tendenciát a rendszerváltás nem módosította, sőt az ország lakosságának elszegényedése felerősítette, ráadásul megnőtt a tartós kivándorlók száma is

5

6

7  A nemzetközi vándorlás nem ölt nagy méreteket, de élénkebb lesz, mint a 80-as évek közepéig tartó időszakban volt. A cigány lakosság arányának növekedése nagy valószinűséggel folytatódik a peremvidékek gyorsan csökkenő népességű falvaiban, továbbá Budapesten és néhány nagyvárosban, a kiürülő belső városrészekben, valamint a lakótelepeken.  Ezek a tendenciák a lakosság számának fogyására, az életminőség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet.

8 Életkörülmények, társadalmi differenciálódás  Az 1980-as években egymillió ember, a népesség 10%-a élt a létminimummal kissebb egy főre jutó jövedelemből, ez az arány az 1990-es évek közepére 25%-ra nőtt. A szegénység fokozódásának leglényegesebb, közvetlen oka az infláció és a munkanélküliség növekedése. Különösen nagy a szegények aránya az alacsony iskolai végzettségüek, az eltartottak, a szakképzetlenek és a községi népesség korében.  A rendszerváltás előtti második gazdaság lehetőségei lecsökkentek; a háztáji vagy a kistermelés lehetőségei beszűkültek, felbomlottak a mezőgazdasági nagyüzemek

9

10

11  Akut válságtérségek alakultak ki, amelyekben az elmaradottságból és az ipar leépüléséből adódó szerkezeti, foglalkoztatási és szociális feszültségek egyidejűleg jelennek meg. Az elöregedő, inaktív arány főleg az aprófalvak esetében figyelhet meg.  A határmenti régiókban is az analfabetizmus és az iskolázatlanság okolható a munkanélküliség kialakulása miatt. A munkanélküliség által sújtott térségek ezek mellett nehézipari vagy bányászati funkcióját elveszített válságtérség.

12 Egészségügyi ellátás  A népesség egészsége a társadalmak alapvető közjavainak egyike. A szerkezeti reform fő rendező elvei:  A betegek ellátása történjen azon a szinten, ahol a leghatékonyabban végezhető, növekedjen a járóbeteg ellátás aránya, a szociális és ápolási feladatok intézményesen különüljenek el  Javuljon az esélyegyenlőség a betegellátásban, a hozzájutást ne korlátozhassa lakóhely szerinti, vagy szociális különbség.  A háziorvosi rendszer továbbfejlesztése és a szakellátás növelésel.

13

14 Oktatás  A közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következetben, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola.  Fontos, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményrendszere lefedje az ország teljes területét, így minden gyermek, tanuló hozzájuthasson nevelési és továbbtanulási tanácsadáshoz, stb. ; mindezt biztosítani kell a nemzeti-, etnikai kisebbségeknek is.

15

16 Felsőoktatás  Az egyetemeknek és főiskoláknak meghatározó szerepük van a regionális és a helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, környezetük gazdasági szerepeinek növelésében.  Ezért a legfontosabb feladatok a következők: - A megfelelő korúak lehető legnagyobb hányadának részt kell venni a felsőfokú oktatásban. - A felsőfokú szakképzés rendszerének kiépítése - Az intézményi széttagoltság fokozatos csökkentése. - A távoktatás megteremtése és fejlesztése.

17 Szociális ellátás és lakásellátás  Az ország társadalmi és gazdasági helyzetének hatásai egyenlőtlenül érintik a lakosságot a különböző térségekben.  A szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, amely a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben illetve lakóhelyhez elérhető közelségben történő probléma kezelést.

18

19 Lakásellátás  Célja, hogy hosszú távon enyhüljenek a lakáshelyzet társadalmi feszültségei. Törekedni kell arra, hogy a lakáskiadások aránya a GDP-hez mérten ne csökkenjen tovább.  A lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosított építésmóddal epített lakóövezetek felújítása.  Mindezen feladatok megoldásához speciális területi és lakástípusok szerinti illetve meghatározott csoportok érdekében indított programok szükségesek.

20 A gazdasági folyamatok és tényezői  A főváros abszolút meghatározó a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a tőkebevonás tekintetében. Mindezt a hatást nem csak a körülötte lévő agglomerációra, hanem az egész országra is kifejti. A nagyvárosok többségében a kialakult centrum pozíciók kedvezőek a gazdaság átalakulásásra.  A középvárosok nagy része azonban bizonytalan gazdasági helyzetben van.

21  Speciális adottságúak a határmenti külső perifériák. Ezek többnyire területileg is elszigeteltek, félreesőek. Kitörési pont lehet azonban számukra a határon átnyúló együttműködés.

22 Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában

23 Főbb ágazatok értékelése és területi fejlesztési javaslatai  Ipar: Az ipar jelelnlegi területi szerkezete az fővárosi ipar túlsúlyával, nyugat- magyarországi koncentrációjával jellemezhető. Számos térségben az ipari tevékenység teljesen, vagy részben hiányzik, illetve a nagy anyag- és energiaigényes, alacsony jövedelemtermelőképességű termelést dominál.  Az ipar hatékony térbeli elhelyezkedésének feltétele az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása.

24 Közlekedés  Magyarország közlekedési kapcsolatai az európai hálózatokhoz a vasút vonatkozásában megfelelőnek mondhatók, az országos hálozat integráns része az európai vasúthálózatnak, a közúti kapcsolatokat tekintve viszont periférikus helyzetű az ország.  Az autópálya építési programból Magyarország, a kelet-európai országokkal együtt, kimaradt. A közel öt évtizedes elmaradást pótolni kell.

25

26 A területfejlesztés térségi dimenziói  A területfejlesztési politika specifikuma a makroszintű politikával szemben az egyes térségek differenciált, sajátos kezelése  Két speciális funkcionális régió a Balaton térsége és a budapesti agglomeráció.  A harmadik dimenzió a településhálózat különböző funkciójú, szerepkörű és nagyságú település kategóriának felel meg.

27

28 A regionalizálás jelentősége  A regionális fejlesztési tanácsok jellemzői: - Nem jelentenek új adminisztratív egységet, tehát nem „fölöttesei” a megyei területfejlesztési tanácsoknak, - A kormány jelentősebb képviselettel rendelkezik a regionális fejlesztési tanácsokban, melyek keretében együttműködik a megyei terülefejlesztési tanácsokkal. Lényeges szempont kell, hogy legyen az érintettek közösen megfogalmazható érdeke és az együttműködésre irányuló szándéka.

29


Letölteni ppt "1997 Mészáros Szabolcs Tamás Idegenforgalmi szakirány, II. Évfolyam 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések