Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Történettudomány és történetfilozófia A történettudomány mint tudományos diszciplína sajátosságai és helye a tudományok rendszerében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Történettudomány és történetfilozófia A történettudomány mint tudományos diszciplína sajátosságai és helye a tudományok rendszerében."— Előadás másolata:

1 MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Történettudomány és történetfilozófia A történettudomány mint tudományos diszciplína sajátosságai és helye a tudományok rendszerében Vonyó József szeptember

2 Miért tanulunk történelmet? Mi értelme van a történelem tanulásának?Mi értelme van a történelem tanulásának? Van-e belőle haszna az egyszerű embernek?Van-e belőle haszna az egyszerű embernek? Az autentikus válasz első feltétele:Az autentikus válasz első feltétele:tisztázni: Mi a történelem?

3

4 Három alapfogalom Múlt:Múlt: Mindaz, ami történt az emberiséggel és környezetével. Történelem:Történelem: A megismert múlt. Történettudomány:Történettudomány: A múlt tényeit, eseményeit, folyamatait feltáró, feldolgozó és megismertető tudomány.

5 Objektív valóság MÚLT T Ö R T É N E L M E K A történetírók saját konstrukciói

6 Tudomány-e a történettudomány? „A történelmet ceruzával és radírral írják.”„A történelmet ceruzával és radírral írják.” „A múlt a jövőben mindig más lesz.”„A múlt a jövőben mindig más lesz.” „A történettudomány a politika szolgálólánya.”„A történettudomány a politika szolgálólánya.”Tudomány: a természet, a, a gondolkodás a természet, a társadalom, a gondolkodás szerzettobjektív összefüggéseiről szerzett igazolható ismeretek rendszere.

7 A történettudomány a tudományok rendszerében Ennek meghatározása előtt tisztáznunk kell a történettudomány legfontosabb jellemzőitjellemzőit sajátosságaitsajátosságait

8 Mi a történelmi ismeret? (1) 1.Az emberi társadalom életének (és feltételrend- szerének) egésze PolitikatörténetPolitikatörténet Gazdaság-, társadalom-, életmód-, kultúrtörténet stb.Gazdaság-, társadalom-, életmód-, kultúrtörténet stb. EszmetörténetEszmetörténet Természeti feltételek, körülmények (természet és társadalom kölcsönhatásai) – technikatörténetTermészeti feltételek, körülmények (természet és társadalom kölcsönhatásai) – technikatörténet 2. Tények, jelenségek és folyamatok összessége EseménytörténetEseménytörténet Közösségek, intézmények történeteKözösségek, intézmények története Folyamatok, ok-okozati viszonyokFolyamatok, ok-okozati viszonyok

9 Mi a történelmi ismeret? (2) Nem csak azt tudom, mi történt, mikor, hol és kinek a közreműködésével – azt is: miért. Nemcsak a tényeket ismerem, hanem megértem a folyamatok lényegét, okait és hatását – mindezek alapján jelentőségét is. Feltétele: Minden fontos részletet ismerjek OLVASÁSMinden fontos részletet ismerjek OLVASÁS Feltárjam a köztük lévő ok-okozati összefüggéseketFeltárjam a köztük lévő ok-okozati összefüggéseket Ismerjem az egyes történeti (társadalmi és természeti) jelenségek funkcióit, hatásaitIsmerjem az egyes történeti (társadalmi és természeti) jelenségek funkcióit, hatásait Ezek alapján rendszerezzem őketEzek alapján rendszerezzem őketGONDOLKODÁS!!!

10 Néhány alapfogalom 1.Történeti EseményEsemény ForrásForrás AdatAdat TényTény FogalomFogalom 2.Bizonyítás 3.Magyarázat

11 Néhány alapfogalom 2. Esemény: a MÚLT egyes jelenségei, elemei Fontos jellemzői:  objektíve léteztek  egyszeriek (megismételhetetlenek)  nem önmagukban léteznek (egy folyamat részei, egyszerre okok és következmények)  összetettek (számos elem: cselekmény, feltétel összhatásaként jönnek létre)  elmúltak (a történész sohasem elemezheti közvetlenül – csak források révén)

12 Néhány alapfogalom 3. Forrás: a MÚLT eseményeit, annak részleteit megörökítő dokumentumok 1. Két alaptípus:  emberi alkotás (események dokumentálása)  természeti képződmény (események feltételeinek emléke) 2. Formái: (valamennyi számos változattal)  írott  tárgyi  képi  szóbeli

13 Néhány alapfogalom 4. Adat: a forrásnak az eseményes egyes részleteire vonatkozó ténymegállapításai, utalásai – a forrásban megjelenő esemény 1. Változatai: a forrás típusától és formájától függően sokfélék Néhány példa:  esemény leírása: időpont, hely, személy, eszközök stb.  tárgy: használt anyagok, eljárások 2. Jelentősége:  az esemény alkotóelemei – rekonstruálható az esemény (összegzésük, egymáshoz való viszonyuk elemzése stb.)  következtetésekre ad lehetőséget (pl. tárgyak – szőttes)

14 Néhány alapfogalom 4. Adat: 3. Hitelessége:  függ típusától oírott, szóbeli: direkt információ – de szubjektív otárgyi, képi: objektív – de indirekt információ  forráskritika oírott, szóbeli: az adat ellenőrzése, igazolása otárgyi, képi: logikai következtetések értelmezés Történészi feladat

15 Néhány alapfogalom 5. A tény: „A tények magukért beszélnek.” –- ?? Múlt – események sora Források őrzik emlékét (Adatok)Történész TÖRTÉNETI TÉNY

16 Néhány alapfogalom 5. Tény – Kétféle értelmezés 1. Valamilyen múltbeli – megfelelően adatolt – esemény leírása. Engel Pál: „ugyanolyan valóságos dolgok, mint a fizikai tények, ugyanúgy léteznek, mint azok, csak nem a jelenben, hanem a múltban.” 2. Carl Becker: Mindig történeti interpretáció eredménye – nem fizikai jelenség, hanem szellemi entitás. A történész nem az objektív eseményeket, hanem róluk szóló kijelentéseket (forrásokat) vizsgálja. Értelmez és szelektál Ő dönti el, a múlt eseményeiből – mi a TÉNY

17 Néhány alapfogalom 5. Tény Nem objektív valóság – történészi konstrukció ESEMÉNY – MÚLT TÉNY – JELEN Becker: Az adott eseményt „kiemeljük az események egymásra következő hosszú (és általunk ismert) sorozatából, majd jelentéssel látjuk el, s mindenekelőtt a történelmileg fontos események rangjára emeljük. Egyedül a történészen múlik tehát, hogy melyik múltbeli eseményből lesz egyáltalán történelmi tény.” Gyáni Gábor: A történeti tény közvetlenül nem azonosítható  a múltbeli valósággal  e valóság forrásszerűen adatolt bizonyítékaival.

18 Néhány alapfogalom 6. Fogalom: a történeti tény tartalmi definiálása Miként a tény – történészi konstrukció, Nem a múltban létezik, a történész alkotja, hozza létre Pl.  matriarchátus  angol polgári forradalom  I. világháború

19 A történész módszerei, eljárásai A történelmi magyarázat és a történetírói bizonyítás

20 Irodalom Kötelező: Ormos Mária: A történelem és a történettudományok. Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.Ormos Mária: A történelem és a történettudományok. Tankönyvkiadó, Budapest, Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest, –53.Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris, Budapest, –53.Ajánlott: Romsics Ignác: Mi a történelem? In uő: Múltról a mának. Osiris, Budapest, –457.Romsics Ignác: Mi a történelem? In uő: Múltról a mának. Osiris, Budapest, –457. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon, 2003/6. sz.Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon, 2003/6. sz. Ormos Mária: A történelem vonatán. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, –62.Ormos Mária: A történelem vonatán. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, –62.


Letölteni ppt "MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Történettudomány és történetfilozófia A történettudomány mint tudományos diszciplína sajátosságai és helye a tudományok rendszerében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések