Biológia 8.. A természetképek változásai J. E. Lovelock: Gaia, (1979) lényege: a természet bonthatatlan egész az egység megbontásából könnyen problémák.

Az előadások a következő témára: "Biológia 8.. A természetképek változásai J. E. Lovelock: Gaia, (1979) lényege: a természet bonthatatlan egész az egység megbontásából könnyen problémák."— Előadás másolata:

1 Biológia 8.

2 A természetképek változásai J. E. Lovelock: Gaia, (1979) lényege: a természet bonthatatlan egész az egység megbontásából könnyen problémák adódnak s erre nem figyel az emberi faj mítosz? ld. hülozoikus-panteisztikus korai elképzelések " Föld, mint egy irdatlan, eleven-nagy állat" értékei: amellett, hogy kvázi-mitológia dokumentált értekezés a bioszféráról önbíráló közéletjelentés holisztikus nézőpontok figyelmeztet arra, hogy tisztázatlan a természet és ember a természet és tudomány a tudományosság és a laicitás viszonya s mindezek még megíratlanok

3 históriai fázisok "harmónia a természettel" "harc a természet ellen" a "történelem" megjelenése a természet fogalmának megjelenése (de Lévi-Strauss) a civilizáció fogalmának megjelenése holisztikus szemlélet (utóbbi néhány év -tized-) fázisátjátszások! ősállapotokra való (mitikus) emlékezés Elveszett Éden, Kiűzetés a Paradicsomból, Aranykor, Jó Vadember természetkultusz szószólói: urbánus művészek Petrarca, Tavi Költők, E. Dickinson elszakadás - kapcsolatkiépítés ritmusa tudományban is megjelenik 1. leegyszerűsített természetkép megteremtése 2. e képben a saját hely megkeresése e szimplifikált természetképek nélkül pl. megérthetetlen kifejezések pl. kimegyünk a természetbe

4 a görög fordulat Szabó Árpád: 1. a görögök "természet" fogalma: - ami tőlünk függetlenül létezik - ami működő egész nem felettes hatalmak irányítják hanem a belső, szigorúan változatlan törvények azaz: a természetfölötti kikapcsolása 2.a tudomány lényegének része: a (szakadatlan) tudományos vita egy jelenségnek egyszerre több magyarázata (kísérlete) azaz: annak elismerése, hogy nincsenek végleges válaszok ennek következménye: tudósi/gondolkodói magatartásformákban rejlő veszély Platón I. Szókratész pere 416. o.

5 Rosa centifolia a Weiner Dioskurides kódexben. (Codex Vindobonensis medicus Graecus 1. fol. 282.) 512. k.

6 Vergilius Bucolica illusztrációja. Vergilius Romanus, 550 k., 550 k.

7 dualitások mi a valóság és mi nem? mi a mágikus és mi nem? mi a megismerhető és mi a sejthető? milyen szellemi régiók és milyen műfajok adják meg/írják le a a természet konkrét és absztrakt aspektusait? ezek a sajátosságok mindig összekeveredtek pl. füvészkönyvek bestiáriumok koszorúk bio-ikonográfiák keretnevei két mozzanat azonban közös 1. a tudomány mindig igyekszik a hamisat az igaztól elválasztani 2. a természet mindig több lesz, mint ami belőle megfejthető és leírható

8 Albrecht Dürer: Rhinocérosz, 1515. rézkarc, 21 x 30 cm.

9 Miskolczi G.: Egy jeles vad-kert, 1702 (Magvető, 1983) reszakralitás vágya tudományos növénynevek népi elnevezések tájsugallatok (Jókai, Szerb Antal - Humboldt, Darwin, Thoreau) deszakrálás Humboldt-Goethe vonal: science - non-science a természettudományok valamennyije minél többet deszakrál s volt is mitől! pl.Kepler archetípusai Paracelsus alkímiája ez egyszerre: elszegényítés (pl. Voltaire hígsága) tudományosság érték- és érzelemmentesítése és gazdagítás (Leibniz vagy Kant metafizikája) matematikai arzenál vizsgálati eszközök-módszerek kérdésfeltételek technikája

10 a természetképekből mindig kimaradt az ember pl. görögök az ember kettős természete (Szent Ágoston) XX. sz.: a természettel csak a természettudomány foglalkozhat de: mi a természet? " Mi magunkat tulajdonképpen természettudósoknak valljuk, akik tanulmányozásuk tárgyául a természet egy bizonyos produktumát, a parasztzenét választottuk... Természeti produktumnak tekinthetők ezek a termékek, mert a számukra legjellemzőbb sajátság létrejötte - a pregnánsan egységes stílusok kialakulása - csakis lelki közösségben élő nagy tömegeknek egyféle irányban működő ösztönszerű variáló készségével magyarázható. Ez a variáló készség pedig nem más, mint valamilyen természeti erő." - Bartók Béla, 1931 figyelmeztet: a ttm természetképe szűk evolúció: variáció - egység! tudomány (=szisztematikus faggatás) elvileg bármire alkalmazható a természetélmény fontossága

11 új igények körvonalai sokféle természetkép létezik egymás mellett (+ egymásban) bioszféra-krízist egyik sem képes kezelni a természetképek és a tudatformák historikus viszonya a fő baj azokat az "agresszív harc" mentalitása alakította Homo insapiens milyen legyen az új természetkép? remitizáló Gaia reszakrális Gandhi Albert Schweitzer előtte: az érvek tisztázása lenne a fontosabb 1. az evolúció értékei (egyedi és kollektív formában) fontosak 2. értékőrzés (nincs jog a természet konstrukcióit pusztulásra ítélni) 3. a természetet plurálisan szabad közelíteni ("valódi alázat") evidencia: a természet ismeret nem kizárólag a természettudomány privilégiuma