Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Humánökológia 5. előadás A szociáldarwinizmus után I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Humánökológia 5. előadás A szociáldarwinizmus után I."— Előadás másolata:

1 Humánökológia 5. előadás A szociáldarwinizmus után I.

2 Behaviorizmus Az agy milyen képessége teszi lehetővé a változó társadalmi szituációkhoz az alkalmazkodást? -Ehhez nem elegendőek a merev, fajspecifikus ösztönök -Olyan viselkedési formák kellenek, amelyek rugalmasak -Ezt állítja a behaviorista pszichológia -Támadják a genetikai determinizmust -Szembehelyezkednek a századfordulós pszichikai iskolákkal -introspektív irányzat (a belső tudati átélést hangsúlyozzák) -purpozivisták (a viselkedés ösztönösen célszerű) Watson (az első behaviorista nemzedék tagja) szerint a pszichológiát empirikus tudománnyá kell tenni az emberi viselkedés valódi okait fel kell tárni – s objektív módszerekkel a külsőleg megfigyelhető válaszreakciókat kell tehát vizsgálni, s ok-okozati kapcsolatokat kell fölvázolni

3 Ennek a szemléleti keretnek az első modellje Thorndike (1910) operáns tanulás v. istrumentális reflex modellje az éhes állatnak bizonyos pedálokat kell kezelnie hogy ételt kapjon s ugyancsak pedál lenyomásával szabadulhat meg az áramütéstől kiderült:- a tanulás aktív cselekvésfolyamat - az élőlény a próbálkozások eredményeként jut el a helyes cselekvésig - a jutalmazó körülmény (étel, áramtalanítás) megerősíti a célszerű mozgássorozatot az ‘operáns tanulás’ a behaviorizmus kulcskategóriája lesz Motivációs elméletek sora követi: Watson, Skinner, Hull Az állatkísérletek eredményét átviszik az emberre is. Azt állítják, tehetik, mert létezik egy ‘általános tanulási képesség’. S ennek a szerveződése minden élőlényben azonos. „ Ha az elemzésem igaz, a viselkedés evolúciója elhanyagolható szempont. Formális értelemben a rák, a hal, a teknős, a kutya, a majom és a gyermek hasonló viselkedési karakterrel rendelkezik. A kapcsolatok valamennyi rendszere a tanulás és a megerősítés ugyanazon törvényeinek van alárendelve.” Thorndike

4 Az emberre is igaz ez, ámbár a viselkedésünket bonyolult és szimbolikus dolgok irányítják. (pl. közösség elismerése, anyagi támogatás) A problémát az jelentette, hogy a behavioristák lényegtelennek ítélték a velünk született elemeket. Lényegében azt állították, hogy minden tulajdonságunk és viselkedési sajátosságunk a tanulás/nevelés során íródott belénk. „Adjatok nekem egy tucat csecsemőt, és garantálom, hogy mindegyiket olyan specialistává nevelem, amilyenné csak akarom: orvossá, jogásszá, artistává, üzletemberré, sőt koldussá vagy tolvajjá, tekintet nélkül képességeire, hajlamaira és rasszbeli adottságaira.” Watson A behaviorizmus jelentősége - a környezet – idegrendszer – motoros válasz összefüggéseinek vizsgálata - az élettani folyamatokat hangsúlyozzák ezáltal - a természettudományos kutatások legfejlettebb módszerét, a „modell”-jeit képzik - óriási hatásuk van a 20. sz. antropológiájára ill. kulturális antropológiájára Fő kérdésünk azóta: az adott kultúra társadalmi szerveződése/életformája miként tevődik át az egyén viselkedésére! Milyen magatartásformákat hoz elő/erősít meg/utasít el a közösség?

5 Kultúra és viselkedés Margaret Mead (1935) Sex and Temperament in Three Primitive Societies - az antropológusnő freudistának vallja magát, de a kutatásait a behavioristákkal összhangban látja - három primitív társadalmat tanulmányozott ( , Új-Guinea) - a felnőtteken túl a gyermekek szocializálódását követte araphes – mundugumor – tchambuli nép viselkedési mintázatai araphes – agresszív viselkedsé folytásai (domináns szerep hárítása) mundugumor – ellenségesség tchambuli – matriarchátus (női dominancia) - a liberális közönség bálványa a könyv szerzője - Franz Boas is támogatta, ez is hozzájárult a mű sikeréhez ma már tudjuk: elméleti és módszertani hibák vannak a kötetben (tulságosan romantikus a szemlélete, nem tudja a nyelvet, nem közeli az adatszolgáltatókkal a kapcsolata stb.) Mégis: az environmentalista (=környezetpárti) vonások erősítői azaz: a szociáldarwinizmus világképe alapvetően hamis

6 A darwinizmus háttérbe szorulása 1. Az emberi viselkedés értelmezésére immár nem fogadják el a szociáldarwinizmus miatt a darwinizmust sem paradigmaváltás következik be a 20. század első felében módszertani, elméleti, világképi értelemben átértelmezik az embert az evolúciós biológia megközelítéseit (hosszú időre) száműzik mindezt a társadalomtudományok dinamikus fejlődés okozta s nincs elég empirikus adat sem! ekkor az embert csupán társadalmi lényként fogják fel! ( a biológiai lény kiesik a látókörből) 2. Egyoldalúságok -Az európai gondolkodás ragaszkodik az állat-ember dichotómiához -pl. Erich Fromm: az emberré válás az transzcendentális ugrás -A humanista (=antropomorf) értékrend nem következne az állatok világából? -A kulturális környezet és a nevelés tesz minket emberré? -Azaz a dichotómiák: állat-ember, egyén-kultúra, vele született – tanult -Az élettudományi és a társdalomtudományi szemléletek összecsapása? -Valóban: domináns a gondolkodásban a biológiai megközelítés elutasítása

7 Viselkedés és evolúció 20. századi változások a darwini elméleten: - a Mendelt követő genetikusok és a taxonómusok közti vita eredményeként: új evolúcióelmélet körvonalazódott - létrejött a populációgenetika (Fischer, Haldane, Wright) matematikai modellel adják vissza a populáción belüli géngyakoriságok változásait tisztázottá váltak a szelekciós mozgások (alapító elv, izoláció, stb.) evolúciós mozgások belső dinamikájának vizsgálata egy-egy fajnál - a makroevolúció és a mikroevolúció eredményei összegződnek (genetika + őslénytan + populációgenetika) A darwini elmélet továbbra is irányadó a neve: neodarwinizmus

8 A legmesszebbre nyúló családfa Világméretű adatbázis Nationale Geographic május Spencer Wels: évre szeretné visszamenőleg meghatározni a „családfát” programjának a neve: Genográfiai Tervezet támogatók: NG és éz IBM

9

10 Irodalom Lányi András (2000) Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv. Osiris Kiadó, Bp Lányi András – Jávor Benedek szerk. (2005) Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L’Harmattan, Bp.


Letölteni ppt "Humánökológia 5. előadás A szociáldarwinizmus után I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések