Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A barokk kultúra Magyarországon. Manierizmus a magyar irodalomban Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta: a török hódítás, az ország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A barokk kultúra Magyarországon. Manierizmus a magyar irodalomban Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta: a török hódítás, az ország."— Előadás másolata:

1 A barokk kultúra Magyarországon

2 Manierizmus a magyar irodalomban Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta: a török hódítás, az ország három részre szakadása, a reformáció és ellenreformáció harcai a "tizenöt éves háború" A magyar irodalomban a manierizmus a költészet területén és a kortárs prózairodalomban jelentkezett. Manierista szerzőink: Balassi késői műveinek stílusán felismerhető a manierizmus. Rimay János (1569—1631) Wathay Ferenc (1568—1608?). Nyéki Vörös Mátyás (1575—1654) Pécselyi Király Imre (1590?—1641) tankönyvíró lelkész is a manierista modorban alkotott. A manierizmus egyes elemei évszázadokkal később még Csokonai egyes verseiben is felbukkannak.

3 A korszak Történeti háttér A magyar kultúrában a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Pártfogói Érdekek és érdekellentétek Buda visszafoglalása (1683) A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció -- a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi szabadságharchoz vezetett. Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt. Benczur Gyula: Buda visszafoglalása

4 Irodalom A barokk periódusai az irodalomban: a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között); a hősi barokk (kb. 1640—1690); a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690—1740); a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

5 A magyar barokk irodalom kezdetei A magyarországi barokk irodalom egyházi keretek között születik meg Fő szövegtípusai: a prédikáció és a vitairat. az ájtatossági irodalom. a barokk szépprózában vallásos olvasmányok születnek. A költészetben az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek. A tordai gyűlés

6 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Pázmány Péter (1570—1637) egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja. Művei: Vitairatok: pl. (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és Alvinczi Péterrel folytatott vitája: (Öt szép levél, 1609). Főműve: Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613) az első magyar nyelvű katolikus hittudományi rendszerezés. Pázmány Péter

7 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Zrínyi Miklós (1620—1664) költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Főművei: a Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti eposzunk. Az török áfium ellen való orvosság (1661) Legjelentősebb szépirodalmi műveit egy kötetben adta ki 1651-ben Hadtudományi művei: Tábori kis tracta ( ) Vitéz hadnagy ( )

8 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Gyöngyösi István (1629—1704) a barokk kor népszerű elbeszélő költője. Főműve: a Márssal társalkodó murányi Venus, egy kalandos és szerelmes történet verses elbeszélése. Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es sortípust. Gyöngyösi István

9 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Petrőczi Kata Szidónia (1662—1708) Az első jelentős magyar költőnő. Ötven költeménye kéziratban maradt ránk. Verseinek jelentős része vallásos ének Istenes énekei a német pietista versek fordításai. Jó formaérzékkel, könnyedén alkalmazza a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi- strófát. A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is. Petrőczy Kata Szidónia

10 A barokk irodalom kiteljesedésének időszaka Magyarországon 1690 és 1740 közé esik. meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok: az enciklopédizmus, a karteziánizmus, a pietizmus és a janzenizmus. A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik: a főnemesi és egyházi-vallásos barokk mellett a köznemesi, a népi és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek. Jellegzetes műfajok ekkor: a levél, az önéletírás, az emlékirat és a napló.

11 A magyar barokk emlékirat-irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Miklós (1642—1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője. Apáczai Csere János tanítványa volt. Börtönévei alatt készíti az Önéletírását (1708—1710), a vallomás-irodalom magyar remekét.

12 A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Kata ( ) 1717-től Haller László gr., majd halála után 1722-től Teleki József gr. felesége. Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata Imádságai Korabeli orvosoktól orvostudományt tanult. Udvari papja, Bod Péter segítségével értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta. Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait.

13 A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő alakjai Rákóczi Ferenc ((1676—1735) fejedelemnek — politikai és történelmi főszerepe mellett — az irodalmi jelentősége is kivételes. Az emigrációban francia címmel, latinul írta vallomásszerű önéletrajzát Emlékiratok címmel (Mémoires, 1716—1717). A Vallomások (Confessiones) című, szintén latin nyelvű művét Törökországban írja, benne életútját és személyes döntéseit boncolgatja.

14 A magyar barokk levél-irodalom kiemelkedő alakja Mikes Kelemen (1690—1761) a magyar próza kiemelkedő művelője. A Törökországi levelek (1717—1758) műfaja francia divatot követ, de megszólal benne az erdélyi barokk kultúra, és a székely hagyományok is. A mű személyes és kordokumentum is egyszerre.

15 A magyar barokk tudományos irodalma Apáczai Csere János ( ) Munkásságában összegződött és egységbe rendeződött a korabeli Európa valamennyi korszerű szellemi irányzata. Alapvető jelentőségű tudományos műve, a Magyar enciclopaedia (1655)

16 A magyar barokk tudományos irodalma Tótfalusi Miklós ( ): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. A nagyenyedi Bethlen kollégiumban később Amszterdamban tanult. A Blaeu-nyomdában nyomdászmesterséget és a betűöntést tanult ben visszatért Erdélybe. Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdáját tól, több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki.

17 A magyar barokk tudományos irodalma Pápai Páriz Ferenc ( ) Heidelbergben filozófiai, Bázelben orvosdoktor lett ben hazatért s a fejedelem orvosa lett. A nagyenyedi kollégiumban görög nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680-tól haláláig ban Kolozsvárt jelent meg a Pax Corporis c. műve, az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv. Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárát Pápai Páriz Ferenc

18 A magyar barokk tudományos irodalma Bod Péter ( ) református lelkész, irodalomtörténész Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a teológiát és keleti nyelveket ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg. Fő műve: Magyar Athenás (Nagy- Szeben), (485 életrajz) Bod Péter

19 A barokk építészet emlékei Magyarországon

20 A magyar barokk építészet Kastélyok I. Az 1650-es évektől Nyugat Magyarországon bontakozott ki a barokk stílus. Az ország legnagyobb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz volt az uralkodó. A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári Nádasdy kastély 1653-ban készült nagytermének kialakításában jelentkezett először. I. Esterházy Pál herceg ( ), nádor alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban, 1663 és 1672 között barokk stílusban. Sárvár Kismarton

21 A magyar barokk építészet Kastélyok II. Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke: Domenico Martinelli ( ), Fischer von Erlach ( ). Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a város határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári rezidenciája jellemzőn barokk alkotás ( ) Ráckeve, Savoyai kastély

22 A magyar barokk építészet Kastélyok III. Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Grassalkovich Antal ( ) 1735-ben kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését A kettős U alakú épület díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív barokk együttest alkotott. Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

23 A magyar barokk építészet Kastélyok VI. A barokk kastélyépítészet csúcspontja: Esterházy Miklós ( ) fertődi kastélya Hazai viszonylatban páratlan együttest alkotott, melybe nemcsak kerti épületeket (operaház, színház, muzsikaház, medencék, kutak, víztornyok, lovarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb.) komponálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barokk kompozíciós egységbe rendezte. Fertőd, kastély Dísztretem

24 Barokk templomépítészet A reformáció 17. századi térhódításával szemben fellépő ellenreformáció a Habsburgok támogatásával jelentős szakrális építészeti tevékenységet folytatott a Nyugat-Felvidéken. A jezsuita templomok (Nagyszombat, Győr), kolostorok, püspöki vagy érseki paloták, a korszak fontos építészeti alkotásai, melyek már a barokk stílus első hazai képviselői. A királyi Magyarország egyházi székhelyén, Nagyszombatban ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára formált változata. A templom építésze feltehetőleg az itáliai Pietro Spazzo ( ) volt. Nagyszombat

25 Franz Anton Maulbertsch A barokk templomok nagyszabású freskódíszeit általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb, Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta. Franz Anton Maulbertsch

26 Franz Anton Maulbertsch műveiből

27 Johann Lucas Kracker Johann Lucas Kracker letelepedett hazánkban és Jászón, majd Egerben dolgozott. Freskókat, oltárképeket is festett. Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója.

28 Mányoki Ádám Korának legjelentősebb magyar festője. Hamburgban, majd Hannoverben tanult. II. Rákóczi Ferenc udvari festőjévé nevezte ki ben, visszatért Magyarországra, től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.

29 Barokk kori magyar szobrászat A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

30 Georg Raphael Donner Donner ig Pozsonyban működött mint az érsek udvari építésze és szobrásza. Donner legismertebb műve a pozsonyi dóm főoltárának szoborcsoportja a templom névadójának, Szent Mártonnak lovas szobra, amint a mecénás Esterházy arcvonásaival, magyar ruhában, megosztja köpenyét a földön ülő koldussal.

31 Philipp Jakob Straub A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár tabernákuluma számára készítette a szobrot a művész. A templom kegyura a gróf Széchenyi- család. Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a szenvedés érzékletes megfogalmazása.

32 Franz Xaver Messerschmidt Fontos műve: Kovachich Márton György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, mellszobra. Kovachich maga rendelte meg portréját, közvetlenül a művésznél Pozsonyban.

33 A barokk zene Magyarországon A század fordulóján az igényes műzenei gyakorlat megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával. A 18. század folyamán - gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. A korábbi központok mellett a műkedvelő köz- és kisnemesség és a városi polgárság is egyre jelentősebb együtteseket hozott létre, az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene. Az új zenei áramlatok a népzenét sem hagyták érintetlenül, ugyanakkor a kor műzenéje számos területen szoros kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.

34 Az Esterházy család és a zene I. Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására. Esterházy Miklós (1582–1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott. Fia, Esterházy Pál (1635–1713), Magyarország nádora 1711-ben egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője Harmonia Celestis címmel, melyet a magyar barokk zene első dokumentumaként tartunk számon. Kismarton

35 Az Esterházy család és a zene II. Az udvar első jelentős komponistája Werner Bécsből érkezett 1728– ban és csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és komponistaként, az egyházi zene repertoárjának gyarapításán fáradozott Haydn 1761-től működött itt, tevékenységének középpontjában a világi hangszeres műfajok és az operák állottak. Haydn Werner egy kézirata


Letölteni ppt "A barokk kultúra Magyarországon. Manierizmus a magyar irodalomban Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta: a török hódítás, az ország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések