Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A barokk kultúra Magyarországon. A korszak •Magyarország a 17. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A barokk kultúra Magyarországon. A korszak •Magyarország a 17. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom."— Előadás másolata:

1 A barokk kultúra Magyarországon

2 A korszak •Magyarország a 17. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom alárendelt tartománya. •A polgári fejlődés kibontakozását, amelyet a Mátyás-kori kezdetek után a török hódoltság megszakított, most a gazdasági elnyomás gátolta. •A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció a 18. század elején a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi felkeléshez vezetett. •Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt. Benczur Gyula: Budavár visszavétele Mányoki Ádám: Rákózci Ferenc

3 Irodalom A barokk bázisa Magyarországon a nemesség, a megújult rendi társadalom. Megkésett a polgárosodás és a városiasodás is megrekedt a XVII.században. A magyar barokk e század kezdetén születik meg. Periódusai: •a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között); •a hősi barokk (kb. 1640—1690); •a kiteljesedés,a "misztikus barokk" (1690—1740); •a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

4 A magyar barokk irodalom jellemzői A magyarországi barokk irodalom az egyházi keretek között születik meg, Fő szövegtípusai: •a prédikáció és a vitairat. •Az ájtatossági irodalom. •A barokk szépprózában vallásos olvasmányok születnek. •A költészetben az anyanyelvű katolikus •egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek. A tordai gyűlés

5 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Pázmány Péter (1570—1637) egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja. Művei: Vitairatok: pl. (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és Alvinczi Péterrel folytatott vitája:(Öt szép levél, 1609). Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613) c. műve hitvédelmi enciklopédia, az első magyar nyelvű katolikus hittudományi rendszerezés ben egyetemet alapít Nagyszombaton 1636-ban kiadja prédikációinak gyűjteményét. Pázmány Péter

6 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Zrínyi Miklós (1620—1664) költő, hadvezér és államférfi, a XVII. századi magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Főműve •a Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti eposzunk. Ebben az antik hősköltemények, főként az Aeneis formájához igazodva, de barokk stílusban állít emléket dédapjának, aki a hazáért, sőt a kereszténységért halt mártírhalált 1566-ban. •Legjelentősebb szépirodalmi műveit egyetlen kötetbe szerkesztve adta ki, a címlapon "az adriai tenger szirénje" kifejezéssel önmagára utalva. Zrínyi Miklós

7 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai •Gyöngyösi István (1629—1704) a barokk kor népszerű elbeszélő költője. Pályáját familiárisként kezdte, később a költő-főnemes Koháry Istvánt szolgálta, majd a gömöri alispánságig emelkedett. •Főműve: a Márssal társalkodó murányi Venus, egy kalandos és szerelmes történet verses elbeszélése. Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett; •Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es sortípust. Gyöngyösi István

8 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Petrőczi Kata Szidónia (1662—1708) •Az első jelentős magyar költőnő. •Ötven költeménye kéziratban maradt ránk. •Verseinek jelentős része vallásos ének, a kegyes hangvétel többi költeményén is érezhető. •Istenes énekei a német pietista versek fordításai. •Jó formaérzékkel, könnyedén alkalmazza a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi- strófát. •A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is. Petrőczy Kata Szidónia

9 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Kata ( ) •1717-től Haller László gr., majd ennek halála után 1722-től Teleki József gr. felesége. •Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata •Szaktekintélye volt a hímzőművészetnek. •Korabeli orvosoktól orvostudományt tanult. •Udvari papja, Bod Péter segítségével értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta. •Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait.

10 A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai •Bethlen Miklós (1642— 1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője. Fiatalon Apáczai Csere János tanítványa volt, Zrínyi Miklós halálakor annak vendége volt. Függetlenségi törekvéseiért Bécs börtönbe záratja, itt készíti az Önéletírását (1708— 1710), a vallomás- irodalom magyar remekét.

11 A magyar barokk tudományos irodalma Pápai Páriz Ferenc ( ) •Heidelbergben filozófiai, Bázelben orvosdoktor lett. •1675-ben hazatért s a fejedelem orvosa lett. •A nagyenyedi kollégiumban görög nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680-tól haláláig. •1680-ban Kolozsvárt jelent meg Pax corporis - A test békéje - címmel az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv.Pax corporis •Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárát.latin-magyar szótár Pápai Páriz Ferenc

12 A magyar barokk tudományos irodalma Tótfalusi Miklós ( ): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. •A nagyenyedi Bethlen kollégiumban később Amszterdamban tanult. •A Blaeu-nyomdában kitanulta a nyomdászmesterséget és a betűöntést. Kiváló betűmetsző vált belőle, 1686-tól egész Európából érkeztek megrendelései. •1689-ben visszatért Erdélybe. •Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdáját. •1693-tól, több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki. Lektori, kiadói munkássága, polgári öntudata az egyházi értelmiség éles támadásait hívta ki.

13 A magyar barokk tudományos irodalma •Bod Péter ( ) református lelkész, irodalomtörténész •Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a teológiát és keleti nyelveket.Nagyenyeden, majd leydeni •1743-ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg. •1749. november 21-én a magyarigeni eklézsia hívta meg papjánakmagyarigeni •Fő műve: Magyar Athenás. (Nagy- Szeben), (485 életrajz) Bod Péter

14 A magyar barokk építészet Várak •Magyarországon az észak itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg, osztrák közvetítéssel. •1630 és 1700 között a török jelenlét, a három részre szakadt ország a háborús helyzet, nem tette lehetővé a barokk stílus széles körű elterjedését. •A Habsburg-befolyás alatt álló királyi Magyarország területén a vár-és építészetben (architectura militaris) foglalkoztatott észak- itáliai, hadmérnökök Giovanni Pieroni, Baccio del Bianco és építészek, Andrea Spezza, Nicolo Sebregondi tevékenysége jelentős.. Veszprém, várkapu

15 A magyar barokk építészet Kastélyok I. •Az 1650-es évektől Nyugat Magyarországon bontakozott ki a barokk stílus. •Az ország legnagyobb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz volt az uralkodó. •A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári Nádasdy kastély 1653-ban készült nagytermének kialakításában jelentkezett először. •I. Esterházy Pál herceg ( ), nádor alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban, 1663 és 1672 között barokk stílusban. Sárvár Kismarton

16 A magyar barokk építészet Kastélyok II. •Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. •Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke: •Domenico Martinelli ( ), •Fischer von Erlach ( ). •Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a város határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári rezidenciája. ( ) Ráckeve, Savoyai kastély

17 A magyar barokk építészet Kastélyok III. •Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Fontos feladat lett a budai - az 1686-os ostrom során szinte teljesen elpusztult - gót- reneszánsz királyi palota romjaira egy új palota építése. •Grassalkovich Antal ( ) 1735 táján itt kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését, mely az 1760-as évek végéig tartott. A kettős U alakú díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív együttest alkotott. • Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

18 A magyar barokk építészet Kastélyok VI. •A barokk kastélyépítészet csúcspontját képviseli Esterházy Miklós ( ) gróf, majd 1762-től herceg építkezése, melynek során a korábbi fertődi kastélyt több ütemben kora legpompásabb kastélyává építtette ki. •Hazai viszonylatban páratlan együttest alkotott, melybe nemcsak kerti épületeket (operaház, marionettszínház, muzsikaház, medencék, kutak, víztornyok, lovarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb.) komponálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barokk kompozíciós egységbe rendezte. Fertőd, kastély Dísztretem

19 Barokk templomépítészet A reformáció 17. századi térhódításával szemben fellépő ellenreformáció a Habsburgok támogatásával jelentős szakrális építészeti tevékenységet folytatott a Nyugat-Felvidéken. •A jezsuita templomok (Nagyszombat, Győr), kolostorok, püspöki vagy érseki paloták, a korszak fontos építészeti alkotásai, melyek már a barokk stílus első hazai képviselői. •A királyi Magyarország egyházi székhelyén, Nagyszombatban ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára formált változata. A templom építésze feltehetőleg az itáliai Pietro Spazzo ( ) volt. Nagyszombat

20 Barokk kori magyar festészet •A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. •A nagyszabású freskódíszt általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb, Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta. Franz Anton Maulbertsch

21 Franz Anton Maulbertsch

22 Johann Lucas Kracker Johann Lucas Kracker •letelepedett hazánkban és Jászón, majd Egerben dolgozott. Esterházy Károly nagyarányú építkezései jelentős hatást gyakoroltak a művészre, aki nemcsak freskót, hanem oltárképet is festett. Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója. •Franz Sigrist festette "A négy fakultás"- t ábrázoló freskót (1781) az egri líceum dísztermében.

23 Mányoki Ádám •Korának legjelentősebb magyar festője. •Hamburgban, majd Hannoverben tanult. Scheitz és Larguilliere stílusa volt hatással fejlődésére. •II. Rákóczi Ferenc udvari festőjévé nevezte ki. •1724-ben, visszatért Magyarországra, de bár néhány főnemesi család több arcképrendeléssel látta el, biztos megélhetést ez nem jelentett. •1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.

24 Mányoki Ádám műveiből

25 Barokk kori magyar szobrászat •A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. •Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. •A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

26 Georg Raphael Donner •Donner ig Pozsonyban működött mint az érsek udvari építésze és szobrásza. •Donner legismertebb műve a pozsonyi dóm főoltárának szoborcsoportja a templom névadójának, Szent Mártonnak lovas szobra, amint a mecénás Esterházy arcvonásaival, magyar ruhában, megosztja köpenyét a földön ülő koldussal.

27 Philipp Jakob Straub •A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár tabernákuluma számára készítette a szobrot a művész. •A templom kegyura a gróf Széchenyi- család. •Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a szenvedés érzékletes megfogalmazása.

28 Franz Xaver Messerschmidt •Fontos műve: Kovachich Márton György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, a magyarországi felvilágosodás fontos képviselőjének mellszobra. •Kovachich maga rendelte meg portréját, közvetlenül a művésznél Pozsonyban. •Kovachich képmásával sikerült a felvilágosodás- kori közép-európai szobrászat egyik legjelentősebb portréját megalkotnia.

29 MARSCHAL ANTAL •A pozsony melletti Somfám született •A bécsi Képzőművészeti Akadémiát látogatta •Fő művei: Önportréja, ás a budavári szentháromság szoborcsoport

30 A barokk zene Magyarországon •A század fordulóján a török uralom alól felszabadult területeken megindult az ország újjáépítése, és az egyház újjászervezése. Az igényes műzenei gyakorlat megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával. •A 18. század folyamán - gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. A korábbi központok mellett a műkedvelő köz- és kisnemesség és a városi polgárság is egyre jelentősebb együtteseket hozott létre, az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene. •Az új zenei áramlatok a népzenét sem hagyták érintetlenül, ugyanakkor a kor műzenéje számos területen szoros kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.

31 Az Esterházy család és a zene I. •Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására. •Esterházy Miklós (1582–1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott. •Fia, Esterházy Pál (1635–1713), Magyarország nádora 1711-ben egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője Harmonia Celestis címmel, melyet a magyar barokk zene első dokumentumaként tartunk számon. Kismarton

32 Az Esterházy család és a zene II. •Az udvar első jelentős komponistája Werner Bécsből érkezett 1728–ban, s csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és komponistaként, az egyházi zene repertoárjának gyarapításán fáradozott •Haydn 1761-től működött itt, tevékenységének középpontjában a világi hangszeres műfajok és az operák állottak. Haydn Werner egy kézirata


Letölteni ppt "A barokk kultúra Magyarországon. A korszak •Magyarország a 17. század végétől - Buda visszafoglalása és a törökök kiszorítása után - a Habsburg birodalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések