Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információs társadalom esélye Magyarországon, a Teleházak szerepe Molnár Szilárd „A jövő teleháza” - Szakmai konferencia és kiállítás 2008. február.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információs társadalom esélye Magyarországon, a Teleházak szerepe Molnár Szilárd „A jövő teleháza” - Szakmai konferencia és kiállítás 2008. február."— Előadás másolata:

1 Az információs társadalom esélye Magyarországon, a Teleházak szerepe Molnár Szilárd „A jövő teleháza” - Szakmai konferencia és kiállítás február 5., Szeged

2 Csipkerózsika álom Az IKT 2000 és 2004 között az EU termelékenységi növekedésének közel 50 százalékához járult hozzá. A hazai tudásintenzív szolgáltatási szektorban dolgozik a munkavállalók 6 százaléka, de csak a munkavállalók 30 százaléka használt számítógépet a munkájához. A foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80 százaléka IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket. Soha nem látott mértékű adaptációs és változtatási kényszer előtt állnak a társadalmak. Azaz: az információs társadalom integrációs képessége alapvetően befolyásolja a társadalom/gazdaság versenyképességét.

3 Megrekedt magyar információs társadalom fejlődés Kettős társadalom kialakulásának veszélye Forrás: NRC, 2007 Ipari társadalmi gondolkodás --- Információs társadalmi gondolkodás (Karvalics László) HOMEless --- NETless (Magyar Bálint) Hagyományos média --- Új média (sokan)

4 A magyar társadalom az egyik legigazságtalanabb

5 Rétegződés-modellek Forrás: WIP2006 (ITHAKA-TÁRKI) A digitális írástudás szerinti csoportok A magyar információs társadalom rétegződése Forrás: BME ITTK 2007

6 A digitális megosztottságtól az eInclusion politikáig Idő Felhasz nálók száma I. Korai adaptáció: Hozzáférési megosztottság Hozzáférési eséllyel rendelkező és nem rendelkező közötti különbség II. Nekirugaszkodás: Használati megosztottság Felhasználó és nem felhasználó közötti különbség III. Telítődés: A használat minőségéből fakadó megosztottság Felhasználó és felhasználó közötti különbséget mutatja be Hozzáférési megosztottság PC a háztartásokban49% Otthoni szélessáv29% Használati megosztottság Felnőtt lakosság használ PC-t50% Munkahelyén használ PC-t30% Felnőtt lakosság használ internetet40% Minőségi megosztottság Használ e-közig. szolgáltatást25% Online bankol18% Részt vesz távoktatásban13%

7 Az eszköz és technika központú probléma ma már társadalmi integrációs probléma Megosztottság típusa EszközökProgramokBeavatkozási szint I. szakaszHozzáférésiHardver Sulinet, eMagy. pontok Makro II. szakaszHasználatiOktatásSulinet II., ECDLMakro/mezo III. szakasz Minőségi (életminőségi) Minőségi, értékhozzáadott szolgáltatás Kormányportál, IT- mentor Mikro/ Kisközösségi/ célcsoport-függő

8 A növekvő különbség, távolság ma már életminőséget és versenyképességet befolyásoló tényező Netizen: mobil, nyitott a legújabb innovációk iránt, kapacitásnövelő tevékenység jellemzi, IKT eszközök komplementer használata, kiterjedt társadalmi kapcsolat-rendszer A kettő közötti távolság a rémisztően nagy! Netless: immobil, rekreációs tevékenység jellemzi, kizárólag a TV-ből tájékozódik, beszűkült társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Netizenek: 25%-a igénybe vesz e-közigazgatási szolgáltatást 18%-a online bankol 13 %-a távoktatásban részt vett 8%-a blogot ír A Netlessek: 60%-át még senki nem biztatta személyesen, hogy használja az internetet. 50%-a még nem gondolt arra, hogy kipróbálja az internetet százaléka lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező nincs.

9 Rigai célok a megosztottság csökkentésére Főbb megosztottság Mo-on internet használat terén: Mo. a lakosság kb. 45%-a használja az internetet napjainkban. Romák: 21% 2010-ig kb. 50 ezer új roma felhasználó kell. LOGIN programja: 200 millió forintba kerül és kb. 5 ezer új felhasználót generál. Nyugdíjasok (55-74 év közötti): 8% 2010-ig kb. 1 millió új felhasználó kell.

10 Az anyagi akadályok mellett egyre jelentősebbek a kulturális gátak Forrás: WIP, A nem internetezők több mint 40 százaléka szerint nem, vagy egyáltalában nem kerül hátrányba, aki nem használja az internetet.

11 Társadalmi közvetítők szerepe PC vásárlásakor kapott tanácsok forrása (azon háztartások százalékában, akik vásárlás útján jutottak otthonukba PC-hez, több válasz is lehetséges volt): Baráttól, ismerőstől40% Szakembertől35% Családtagtól16% Munkatárstól15% Más rokontól7% Nem kapott tanácsot senkitől16% Forrás: Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2005 Az internet bevezetésekor kapott tanácsok forrása (azon háztartások százalékában, akik vásárlás útján jutottak otthonukba internet- hozzáféréshez, több válasz is lehetséges volt): Szakembertől35% Baráttól, ismerőstől31% Családtagtól24% Munkatárstól14% Más rokontól4% Nem kapott tanácsot senkitől25%

12 Internetet nem használók elszigeteltsége Az internetet nem használók a háztartásokban élő személyek százalékában: Van a háztartásban Arányuk az internetet nem használók százalékában számítógépinternetinternet- használó van 9% vannincsvan12% nincs van2% vannincs 20% nincs 57% Forrás: Eneten 2005

13 Hiányzó láncszemek: IT-mentor és közösségi informatika Nem indultunk rosszul… 2001 NITS „az intézményekbe olyan szakembereknek kellenek, akik képzettségük és attitűdjeik révén interfészként képesek közvetíteni” felhasználók és nem felhasználók között. eKormányzat 2005 stratégia – 2003-ban már „IT-mentornak” nevezzük ezt a közvetítő szakembert, akinek a részvétele nélkül elképzelhetetlen az elektronikus közszolgáltatások társadalmasítása. MITS-ről már ne is beszéljünk…

14 IT-mentor vs. IT-tanácsadó? A. Javítani az ellátást (szolgáltatás minősége, hozzáférhetősége stb.) (20 %) B. Bemutatni a szolgáltatás előnyeit, közvetlenül az ügyfelekkel kommunikálni (9 %) C. Oktatni, felkészíteni, megfelelő támogatás biztosítani (4 %) D. Különösen az idősebb emberekre jellemző közösségekben vagy családokban és ott kell közvetítőket megnyerni (13 %) E. Hozzáférést (közösségi hozzáférést) biztosítani azok számára, akik anyagi okokból nem jutnak internethez (6 %) F. Meggyőzni a szolgáltatás előnyeiről és alternatív hozzáférést biztosítani (3 %) G. Olyan közösségi hozzáférési pontokat biztosítani, ahol megfelelő segítség áll rendelkezésre a kezdők számára (5 %) H. Ha egyik sincs – a többcsatornás elérés lehetőségeit kell biztosítani. Közvetítőkön (ügysegédeken) keresztül biztosítani az ellátást (41 %) Forrás: eUser project

15 Hiányzó láncszem: közösségi informatika Az IKT eszközök társadalmi haszna csak akkor maximalizálható, ha általuk sikerül egyfajta közösségi hatást elérni! A kapcsolathiányos magyar társadalomban csak a közösségi hozzáférési helyek támogatása révén lehet eredményeket elérni. Az internet-használat szempontjából nem elsősorban a kapcsolatok mennyisége, hanem azoknak minősége számít döntő befolyásoló tényezőnek: a használat elkezdése vonatkozásában elsősorban a gyenge kötések (barát, ismerős) szerepe tűnik kiemelkedőnek. Ehhez viszont elengedhetetlen a „társadalmi beruházások” támogatása: oktatás, tartalomfejlesztés, IT-mentori szolgálat

16 Molnár Szilárd BME-UNESCO ITTK 1111 Budapest, Stoczek u. 2-4.


Letölteni ppt "Az információs társadalom esélye Magyarországon, a Teleházak szerepe Molnár Szilárd „A jövő teleháza” - Szakmai konferencia és kiállítás 2008. február."

Hasonló előadás


Google Hirdetések