Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezető, 1.Történeti áttekintés, 2. Előzmények 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok, 4. Regionális vasút, a Kárpátok alján, 5. Megvalósíthatóság,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezető, 1.Történeti áttekintés, 2. Előzmények 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok, 4. Regionális vasút, a Kárpátok alján, 5. Megvalósíthatóság,"— Előadás másolata:

1

2 Bevezető, 1.Történeti áttekintés, 2. Előzmények 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok, 4. Regionális vasút, a Kárpátok alján, 5. Megvalósíthatóság, Zárszó, Tartalom

3 Bevezető Egy nemzet, vasúti infrastruktúrájának fejlesztése egyúttal, az ország fejlesztését is jelenti. A magyar vasút kialakulásától napjainkig eltelt 163 év, a kezdetet, a csúcsot, a hanyatlást és annak megállítására tett kísérleteket egyaránt magában hordozza. A több évtizedes alulfinanszírozottság, a nagyléptékű leépülés, belső adósság felhalmozódás után, reális lehetőség kínálkozik a vasút rehabilitációjára. Középtávon mintegy 850 milliárd forint értékű vasútfejlesztésre nyílik mód 2013 évig. Nem lehet közömbös, hogy a magyar vasút milyen színvonalról indulva kezdheti meg fejlődésének új, az Európai Unióhoz kötődő szakaszát. Meghatározó kiindulási alap, az a vasútfejlesztési terv, melyet a MÁV ZRt. az Európai Uniós csatlakozással összhangban dolgozott ki és kezdte meg a magyarvasút rehabilitációját annak érdekében, hogy az utasoknak és a fuvaroztatóknak megfelelő színvonalú szolgáltatásokat tudjon nyújtani, a fővonalakon és legalább az azokat kiszolgáló mellék, valamint szárnyvonalakon egyaránt. Ez az összeállítás fel kívánja hívni a figyelmet, a nemzeti vasút helyzetére és a már megindult kedvező folyamatokra, valamint a keleti Régióban, a határon átnyúló vasúti, normálnyomtávú pályakapcsolatok rendezésére és rajtuk keresztül, a térségben már korábban működő, személy és áruszállítás térségi újra indításáának lehetőségére.

4 1. A kezdet: 1. Pozsonyi országgyűlés Pozsonyi országgyűlés Elkészült a Pest – kőbányai telep kisérleti vasútja, Csekély jövedelmezősége miatt, azonban, a következő évbenelbontották. 2. Elkészült a Pest – kőbányai telep kisérleti vasútja, Csekély jövedelmezősége miatt, azonban, a következő évbenelbontották. 3. A király, V. Ferdinánd szentesíti, a vasútépítéseket és a magánvállalatokat lehetővé tevő,1836. évi XXV. Törvénycikket, A király, V. Ferdinánd szentesíti, a vasútépítéseket és a magánvállalatokat lehetővé tevő,1836. évi XXV. Törvénycikket, Megalakulnak az első vasúttársaságok: 4. Megalakulnak az első vasúttársaságok: Császári és Királyi Szabadalmaztatott Bécs – Győri Vasúttársaság, 1838, Császári és Királyi Szabadalmaztatott Bécs – Győri Vasúttársaság, 1838, Pozsony – Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság, Pozsony – Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság, Magyar Központi Vasúti Társaság Magyar Központi Vasúti Társaság A Helytartótanácsban közlekedési osztály létesűl, 1845 évben, melynek 5. A Helytartótanácsban közlekedési osztály létesűl, 1845 évben, melynek vezetésére, gróf Széchenyí Istvánt kérik fel. vezetésére, gróf Széchenyí Istvánt kérik fel. 1. Történeti áttekintés

5 5. Megnyílt Magyarország első 34 km hoszú vasútvonala, Pest és Vác 5. Megnyílt Magyarország első 34 km hoszú vasútvonala, Pest és Vác között, Ezzel Magyarország is belépett a gőzüzemű vasúttal között, Ezzel Magyarország is belépett a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába, Európában a 11. államként. rendelkező országok sorába, Európában a 11. államként. 6. Átadásra került, a Sopron – Bécsújhely közötti, 24,5 km hosszú 6. Átadásra került, a Sopron – Bécsújhely közötti, 24,5 km hosszú vonalszakasz vonalszakasz Elkészült, a Pest – Szolnok közötti 99 km hosszú vonal, Elkészült, a Pest – Szolnok közötti 99 km hosszú vonal, Sopron – Katzelsdorf 2,5 km hosszú összekötőszakasz átadása, 8. Sopron – Katzelsdorf 2,5 km hosszú összekötőszakasz átadása, Elkészült, a Pozsony – Marchegg 17 km hosszú vonal, Elkészült, a Pozsony – Marchegg 17 km hosszú vonal, Magyarországon, a szabadságharc idején 243 km hosszú vasúthálózat volt üzemben, ebből 180 km hosszú vonalon gőzvontatással tartották fenn a üzemben, ebből 180 km hosszú vonalon gőzvontatással tartották fenn a forgalmat. forgalmat.

6 1. Történeti áttekintés 2. A folytatás: 1. Reform törekvések Magyarországon, A reform vezető egyéniségei Széchenyi István és Kossuth Lajos, felismerték a vasút társadalmi és gazdasági jelentőségét, szerepét, 2. Forradalom Budapesten, Első felelős magyar kormány, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével, A kormány alakítás A kihirdetett kormány miniszterei között Kossuth országos pénzügyi, Széchenyi közmunka és közlekedésügyi miniszter. 4. Kossuth Lajos közlekedési elgondolásai: Közlekedés fejlesztése, államköltségen és teljes közteherviselés érvényesítés mellett, melynek vezérelve, a magyar függetlenségi gondolat.

7 1. Történeti áttekintés Az osztrák közvetítő kereskedelem kikapcsolása, a magyar áruk közvetlen világpiacra juttatása, Fiume, a magyar tengeri kikötő fejlesztése, gyors és olcsó megközelítésének megteremtése, „ Tengerhez magyar” program. Vukovár – Fiume vasútvonal megépítése 5. Széchenyi István tervei: A gőzhajózás kiterjesztésének szorgalmazása, a Tiszára, Tisza szabályozás, Lánchíd építés, A hazai közlekedés céltudatos fejlesztése, mely egységbe foglalja, a vasút, a közút és a víziúthálózat kiépítését, „ Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről” 6. Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérről, Vasút építés: 4 fővonal, 4 mellékvonal, 4 szárnyvonal, összese1884 km. Közút építés: összesen 5992 km.

8 A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozása, A Dráva hajózhatóvá tétele, Kisebb folyók felmérése hajózhatóság szempontjából, Hajózási tervek készítése, A Sió csatorna rendezése, 7. Széchenyi vasútra vonatkozó tervének alapelvei: A közlekedési hálózat középpontja Buda – Pest, az ország fővárosa, A fővárosból a vasúti fővonalaknak sugarasan kell szétágazniuk, 8. A Javaslat, az országgyűlés által, aa 1848 évi 30. számú Törvénycikkel törvényerőre emelkedett. Széchenyi tervét az 1. számú térkép mutatja be. 9. A magyar vasútügy függetlenné válása 1848 – A Magyar Központi Vasúttársaság állami kézbe kerül A magyar szabadságharc elbukik. A magyar nemzeti érdekű vasút fejlesztése derékba tört, Az uralkodóháznak múlhatatlan gazdasági érdeke volt, a vasútvonalak további bővítéseés a „ pesti szigetvasút” egyesítése, a birodalmi hálózattal, 1. Történeti áttekintés

9 1. Történelmi áttekintés Megnyílik a Bécs – Pest vasútvonal, 1851, Félegyháza – Cegléd vonalszakasz megépülésével, kibővült a Pest – Bécs vasútvonal, A magyarországi vasutakat,különleges engedélyekkel és feltételekkel alapított magántársaságok építették, a bécsi abszolutista kormány felügyelete alatt. Az államvasúti rendszer kiépítéséről Ausztria váratlanul lemond, A vasútvonalak építését, továbbra is osztrák és magyar befektetői magántársaságok végzik, 12. Új vasútvonalak és vonalszakaszok épültek: Félegyháza – Szeged, (DKÁV.) Debrecen – Miskolc, (TVV.) Győr – Bruck, (ÁVT.) Miskolc – Kassa, (TVV.) Szeged – Temesvár, (ÁVT.) Buda – Nagykanizsa, (TVV.) Szolnok – Debrecen, (TVV.) Zágráb – Károlyváros, (DV.) Püspökladány- Nagyvárad, (TVV.) Sopron – Nagykanizsa, (DV.) Szajol – Arad, (TVV.) Pest – Hatvan, (MÉV.) A kiegyezés évére, a hazai vasúthálózat hossza 2341 km.

10 1. Történelmi áttekintés 1. számú térkép

11 3. A Magyar Államvasutak megalakulása, 1. Az 1967 évi kiegyezés kedvezően hatott a magyar vasútügyre, 1. Az 1967 évi kiegyezés kedvezően hatott a magyar vasútügyre, 2. A kiegyezés évében megalakult első kormány felhatalmazást kapott, az 2. A kiegyezés évében megalakult első kormány felhatalmazást kapott, az Országgyűléstől, államkölcsön felvételére, vasút és folyami csatornák Országgyűléstől, államkölcsön felvételére, vasút és folyami csatornák megépítésére, megépítésére, 3. A kormány, a felvett kölcsön egy részéből, felvásárolta, a csődbe ment 3. A kormány, a felvett kölcsön egy részéből, felvásárolta, a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, Magyar Északi Vasutat, A Közmunka – és Közlekedési Minisztérium, – én elrendeli, 4. A Közmunka – és Közlekedési Minisztérium, – én elrendeli, hogyaz államkincstár kezelésében lévő Magyar Északi Vasút és az akkor hogyaz államkincstár kezelésében lévő Magyar Északi Vasút és az akkor megnyitásra kész, Zákány – Zágráb vasútvonal neve, Magyar Királyi megnyitásra kész, Zákány – Zágráb vasútvonal neve, Magyar Királyi Államvasút legyen, (MÁV.), Államvasút legyen, (MÁV.), 5. A MÁV. megalakulását követően, nem csak felvásárolta, vagy 5. A MÁV. megalakulását követően, nem csak felvásárolta, vagy államosította, az összes hazai magántulajdonban lévő vasutat, hanem államosította, az összes hazai magántulajdonban lévő vasutat, hanem jelentősen bővitetteis a hálózatot, jelentősen bővitetteis a hálózatot, 1. Történelmi áttekintés

12 4. A magyar vasút fénykora: 4. A magyar vasút fénykora: 1. A kiegyezést követően, a nemzeti érdekek mentén történő vasútfejlesztés vált meghatározóvá, melynek meghatározó alapját Széchenyi terve adta, 1. A kiegyezést követően, a nemzeti érdekek mentén történő vasútfejlesztés vált meghatározóvá, melynek meghatározó alapját Széchenyi terve adta, 2. A MÁV. a megalakulását követő évtizedben km vasúti pályát épített, 2. A MÁV. a megalakulását követő évtizedben km vasúti pályát épített, 3. A magántársaságok is folytatják, a megkezdett, de új vasútvonalak építését, melynek hossza km, 3. A magántársaságok is folytatják, a megkezdett, de új vasútvonalak építését, melynek hossza km, 4. Baross Gábor határozott államosítási programja: 4. Baross Gábor határozott államosítási programja: a hat meghatározó nagy magántársaság államosítását jelentette, 1880 – 1992 évig, a hat meghatározó nagy magántársaság államosítását jelentette, 1880 – 1992 évig, bevezeti a zónatarifát, mely olcsóbbá tette és ez által jelentősen növelte, az utazási bevezeti a zónatarifát, mely olcsóbbá tette és ez által jelentősen növelte, az utazási hajlandóságot, hajlandóságot, protekcionista tarifarendszere, a hazai ipart támogatta, protekcionista tarifarendszere, a hazai ipart támogatta, magába foglalta az üzemvitel racionalizálását és a szakmai képzést is, magába foglalta az üzemvitel racionalizálását és a szakmai képzést is, nemzetközi vasútforgalmi szerződések Romániával, Szerbiával és Ausztriával, nemzetközi vasútforgalmi szerződések Romániával, Szerbiával és Ausztriával, 5. Az 1880/XXX. Törvénycikk megteremtette a helyi érdekű vasutak kiépítésének lehetőségét is, 5. Az 1880/XXX. Törvénycikk megteremtette a helyi érdekű vasutak kiépítésének lehetőségét is, 6. Egyre nagyobb teherbírású, gőzmozdonyok és teherkocsik jelennek meg, a vasúton, mely lehetővé tette, a hazai jármű és kitérő gyártás megerősödését és világszínvonalúvá válását, Ganz – MÁVAG, 6. Egyre nagyobb teherbírású, gőzmozdonyok és teherkocsik jelennek meg, a vasúton, mely lehetővé tette, a hazai jármű és kitérő gyártás megerősödését és világszínvonalúvá válását, Ganz – MÁVAG, 7. Az államosítási akció befejezésével, a MÁV vonalainak hossza, km, 7. Az államosítási akció befejezésével, a MÁV vonalainak hossza, km,

13 1. Történeti áttekintés Az államosítás három ütemben történt meg: Az államosítás három ütemben történt meg: 1. Ütem, 1876 – 1880, 1. Ütem, 1876 – 1880, Magyar Keleti Vasút, Magyar Keleti Vasút, Vág völgyi Vasút, (1883 – ban, az OMÁV veszi át és csak azzal kerül ismét vissza), Vág völgyi Vasút, (1883 – ban, az OMÁV veszi át és csak azzal kerül ismét vissza), 2. Ütem, 1880 – 1885, 2. Ütem, 1880 – 1885, Tisza vidéki Vasút, Tisza vidéki Vasút, Első Erdélyi Vasút, Első Erdélyi Vasút, Duna-drávai Vasút, Duna-drávai Vasút, Alföld – fiumei Vasút, Alföld – fiumei Vasút, 3. Ütem, 1885 – 1891, 3. Ütem, 1885 – 1891, Magyar Nyugati Vasút, Magyar Nyugati Vasút, Budapest – pécsi Vasút, Budapest – pécsi Vasút, Első Magyar Gácsországi (Galíciai) Vasút, Első Magyar Gácsországi (Galíciai) Vasút, Magyar Északkeleti Vasút, Magyar Északkeleti Vasút, Osztrák – Magyar Államvasutak (OMÁV), Osztrák – Magyar Államvasutak (OMÁV), 8. A növekvő egységes vasúti rendszer mind szervezetében, mind technikai eszközeivel, irányító és vasútbiztosító berendezéseivel technikai eszközeivel, irányító és vasútbiztosító berendezéseivel igazolta azállamvasúti fölényt, igazolta azállamvasúti fölényt, 9. A vasút fontos tényezője lett, a magyar gazdaság, kereskedelem, a hozzákapcsolódó gépipar fejlődésének, nem utolsó sorban, az hozzákapcsolódó gépipar fejlődésének, nem utolsó sorban, az ország pénzügyi egyensúlyának megteremtésében, ország pénzügyi egyensúlyának megteremtésében,

14 1. Történeti áttekintés 10. A vasút szervezetileg is tovább fejlődik: Az Igazgató – Tanács hatáskörét, 1884 évben, az igazgatósági összülés Az Igazgató – Tanács hatáskörét, 1884 évben, az igazgatósági összülés veszi át. veszi át. Az Igazgatóság 6 Szakosztálya, 11 Szakosztályra bővül, Az Igazgatóság 6 Szakosztálya, 11 Szakosztályra bővül, Lényeges változást teremtett, az 1886 évben kiadott ügyrend, mely az Lényeges változást teremtett, az 1886 évben kiadott ügyrend, mely az Igazgatóság 11 Szakosztályát, 4 főosztályba szervezte, Szakosztályi és Igazgatóság 11 Szakosztályát, 4 főosztályba szervezte, Szakosztályi és ügyosztályi tagozódással, ügyosztályi tagozódással, A külszolgálat vezetését és irányítását, a MÁV. az Üzletvezetőségek A külszolgálat vezetését és irányítását, a MÁV. az Üzletvezetőségek útján, összesen 9 Üzletvezetőség, végzi, melynek élén a miniszter által útján, összesen 9 Üzletvezetőség, végzi, melynek élén a miniszter által kinevezett üzletvezető állt, kinevezett üzletvezető állt, Intézményesül a vasúti szakoktatás, Vasúti Tisztképző Tanfolyam Intézményesül a vasúti szakoktatás, Vasúti Tisztképző Tanfolyam létrehozása, megnyitása létrehozása, megnyitása Kialakulnak a nagy mozdony, kocsi, diesel motorkocsi gyártó és fenntartó bázisok és műhelyek, bázisok és műhelyek, 12. A fővonalakhoz csatlakozó, vagy abból kiágazó mellékvonalak, helyiérdekű vasutak, keskeny nyomközű gazdasági vasutak építése számot tevően vasutak, keskeny nyomközű gazdasági vasutak építése számot tevően meg nőtt. A folyók feletti és a völgy hidak megépülésével jelentős meg nőtt. A folyók feletti és a völgy hidak megépülésével jelentős hegyvidéki vasútvonalak készültek el és indult meg rajtuk a forgalom hegyvidéki vasútvonalak készültek el és indult meg rajtuk a forgalom

15 Történeti áttekintés 13. A vasúti forgalom növekedése és a hazai járműgyártás megerősödése, a világ előtt ismerté tette a magyar vasutat: Gőzmozdonyokat nem csak a MÁV. vonalaira, hanem külföldi megrendelésre Gőzmozdonyokat nem csak a MÁV. vonalaira, hanem külföldi megrendelésre is gyárt a hazai ipar, mely döntően hatott a vasúti tudomány ágainak is gyárt a hazai ipar, mely döntően hatott a vasúti tudomány ágainak kialakulására, kialakulására, A vasúti tudományok fejlődése a motorkocsik tervezésének gyors ütemű A vasúti tudományok fejlődése a motorkocsik tervezésének gyors ütemű előretöréséthozta magával, előretöréséthozta magával, A világot évtizedekkel megelőző eredmények születtek az ipari frekvenciájú A világot évtizedekkel megelőző eredmények születtek az ipari frekvenciájú vasútvillamosításban, vasútvillamosításban, 14. A magyar vasút, eszközállománya, az I. Világháború kezdetére: 14. A magyar vasút, eszközállománya, az I. Világháború kezdetére: 1. Vasúti pálya 2. Vasúti folyó feletti híd 38 db, 1. Vasúti pálya 2. Vasúti folyó feletti híd 38 db, fővonal, 3. Völgyhíd 47 db, fővonal, 3. Völgyhíd 47 db, HÉV. vonal, 4. Járművek HÉV. vonal, 4. Járművek keskeny nyomközűm gőzmozdony keskeny nyomközűm gőzmozdony kétvágányú vonal motorkocsi kétvágányú vonal motorkocsi Összesen: km, személykocsi Összesen: km, személykocsi tehervagon tehervagon

16 Történeti áttekintés 5. A MÁV. vasútvonalai a két Világháború között, Felvidéki vasútvonalak, JELMAGYARÁZAT Fővonal, HÉV. vonal

17 Történeti áttekintés Kelet - Magyarországi vasútvonalak, JELMAGYARÁZAT Fővonal, HÉV. vonal

18 Történeti áttekintés A RÉGIÓK. fővonalai Szerencs – Máramaros – Sziget 243,1 km, Debrecen – Királyháza 150,4 km, Bátyu – Munkács 26,3 km, Nyiregyháza – Ungvár 93,9 km, Sátoraljaújhely – Kassa 66,6 km. Összesen: 580,3 km

19 1. Történeti áttekintés 6. A magyar vasút a második Világháború után, 6. A magyar vasút a második Világháború után, JELMAGYARÁZAT Fővonal, HÉV. vonal

20 Történeti áttekintés 7. A magyar vasút napjainkban

21 1. Történeti áttekintés A magyar vasút jövője

22

23 2. Előzmények Magyarország vasúthálózatának egységes kifejlesztése, a Széchenyi Terv alapján, a MÁV. megalakulásával és irányításával vette meghatározó kezdetét. A vasút fejlesztése összefogta a hazai és nemzetközi kapcsolatokat biztosító fővonalak, azok mellékvonalainak, a helyi érdekű vasutak és a keskeny nyomközű gazdasági vasutak koncepcióit. A térségi vasutak, a mai szóhasználattal regionális vasutak egyaránt szolgálták a gazdasági fejlődést és a szabad helyváltoztatás emberi igényét. A gazdasági és társadalmi környezet évszázados változási trendjét, a nagyfokú iparosodást, valamint a mezőgazdaságot, az ezekkel összefüggő személyi közlekedést, hálózati szinten jó színvonalon ki tudták szolgálni. A XX. század második felétől, ugrás szerű fejlődésnek induló motorizáció, a közutak, autópályák kiépítését helyezték előtérbe, Magyarországon is. A II. Világháború befejezését követően megmaradt magyar vasúthálózat, az újjáépítést és a nagyléptékű vonalkorszerűsítéseket, valamint a vasúti fővonalak villamosítását követően, az áru és személy szállítási igényeket ki tudta elégíteni.

24 2. Előzmények A gyors hazai ipari fejlődés és a kelet – nyugat kereskedelmi kapcsolatok ugrás szerű megnövekedésével párosuló áruszállítási igény új kihívásokat teremtett. Bár Magyarországon, a vasúti szállítási igény mind személy, mind áruszállítás vonatkozásában növekedett, sőt elérte a túl terheltségi szintet, mégis vasútvonal megszüntetésekre került sor. A megszüntetett vasútvonalak hossza  1959 – 1982 között, normál nyomtávú 722 km, keskeny nyomtávú km, összesen km.  1983 – 1990 közöt, normál nyomtávú181 km,  2007 évtől szünetel a személyszállítás 16 vonalon, összesen 524 km vasúti pályán. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás okozta változások, az ipar átrendeződése, technológia váltások, valamint a nagy külföldi piacok megszűnése, a mezőgazdaságban az egyéni gazdálkodás újra éledése, a szállítandó tömegáru nagyságrend beszűkülését vonta maga után. a szállítandó tömegáru nagyságrend beszűkülését vonta maga után. A munkahelyek megszűnésével, a közösségi közlekedés iránti igény tovább csökkent.

25 2. Előzmények MÁV. ZRt, hálózati adatok, JELMAGYARÁZAT nemzetközi törzshálózat, hazai törzshálózat, mellékvonal ADATOK km, km, km, Összesen: km

26 Vonalhossz: km, Kétvágányú pálya: km, 15,3%, Villamosított pálya: km, 33,6%, Fővonali átlagsebesség, 100 – 120 km/h, Nemzetközi korridor IV., V.,V B., V C., X A., hossza km, 21, 7%, Korridorok pályasebessége 160/140/120 km/h, Állomás: 645, Megállóhely: 942, 2. Előzmények MÁV. ZRt, hálózati adatok,

27 2. Előzmények

28 1. Magyarország – Ukrajna Záhony – Csap, 1. Magyarország – Ukrajna Záhony – Csap, Eperjeske Rendező – Bátyu, Eperjeske Rendező – Bátyu, 2. Magyarország – Szlovákia Hidasnémeti – Kassa, 2. Magyarország – Szlovákia Hidasnémeti – Kassa, Sátoraljaújhely – Szlovákújhely, Sátoraljaújhely – Szlovákújhely, 3. Magyarország – Románia Tiborszállás – Nagykároly 3. Magyarország – Románia Tiborszállás – Nagykároly – Szatmárnémeti, Nyírábrány – Érmihályfalva, – Szatmárnémeti, Nyírábrány – Érmihályfalva, 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok

29

30 A négy határos ország Régióhoz tartozó vasútvonalai A négy határos ország Régióhoz tartozó vasútvonalai ORSZÁG Viszonylat Vonal hossza ORSZÁG Viszonylat Vonal hossza km. km. 1. Szlovákia Kassa – Ágcsernyő, Szlovákia Kassa – Ágcsernyő, 101 Ágcsernyő – Csap, 3 Ágcsernyő – Csap, 3 Kassa – Hidasnémeti, 28 Kassa – Hidasnémeti, 28 Összesen: 132 Összesen: Ukrajna Csap – Királyháza Ukrajna Csap – Királyháza 85 Királyháza – Nevetlenfalu 22 Királyháza – Nevetlenfalu 22 Nevetlenfalu – Kökényes, 3 Nevetlenfalu – Kökényes, 3 Csap – Záhony 6 Csap – Záhony 6 Összesen: 116 Összesen: Románia Tiborszállás – Szatmárnémeti, Románia Tiborszállás – Szatmárnémeti, 52 Szatmárnémeti – Kökényes, 42 Szatmárnémeti – Kökényes, 42 Összesen: 94 Összesen: Magyarország Hidasnémeti – Szerencs Magyarország Hidasnémeti – Szerencs 51 Szerencs – Sátoraljaújhely 46 Szerencs – Sátoraljaújhely 46 Záhony – Tíborszállás 75 Záhony – Tíborszállás 75 Összesen: 172 Összesen: 172 Mindösszesen: 514 Mindösszesen: 514

31 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, S MEGNEVEZÉS VASÚTVONAL SZ. ORSZÁG MEZŐ SZÁMA HOSSZA Alapszakasz 1. Záhony – Mátészalka, H Mátészalka – Tíborszállás, H Tíborszállás – Szatmárnémeti, H – RO R Szatmárnémeti – Kökényes RO Kökényes – Nevetlenfalu, RO – U 3 6. Nevetlenfelu – Királyháza, U Királyháza – Csap U Csap – Ágcsernyő U – SK 3 9. Ágcsernyő – Szlovákújhely SK Szlovákújhely – Kassa SK Kassa – Hidasnémeti SK – H S Hidasnémeti – Szerencs H Szerencs – Sátoraljaújhely H Sátoraljaújhely – S zlovákújhely H – SK S Szlovákújhely – Ágcsernyő SK Ágcsernyő – Csap SK – U Csap – Záhony U – H U. 6 Útvonal hossza összesen: 555

32 C C C C C C C C C C C C C C C C C C C 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, C

33 JELMAGYARÁZAT Meglévő magyar vasút Meglévő határon túli vasút Építendő vonalszakasz 4. Regionális vasút a Kárpátok alján,

34 JELMAGYAZÁZAT: Szlovák vasútvonal, Ukrán vasútvonal, Román vasútvonal Magyar vasútvonal, Vasúti határátkelők, Vasúti csomópontok, Magyar csomópontok Magyarország személyszállítási vasúttérképe

35 4. Regionális vasút a Kárpátok alján,

36 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, Lehetséges kapcsolatok, C C CvCv CvCv CvCv CvCv CvCv CvCv C C C C C C C C C CvCv CvCv CvCv CvCv C C

37 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 1. STRATÉGIA 1. A NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS BEÁGYAZÓDÁSBÓL ADÓDÓAN, MEGHATÁROZÓ FELADATKÖR ELNYERÉSE AZ EURÁZSIAI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERBEN, 2. A VERSENYKÉPESSÉGGEL SZERZETT POZÍCIÓK MEGTARTÁSA, MEGERŐSÍTÉSE,ÚJ POZÍCIÓKMEGSZERZÉSE, A MEGÚJULÓ KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSÁRA, 3. AZ EURÓPAI SZEMÉLY ÉS ÁRU FORGALOM GYORS MINŐSÉGI KISZOLGÁLÁSA, AZ ÁLLOMÁSOKON, A TERMINÁLOKON, ÁTRAKÓ PÁLYAUDVAROKON, 4. PARTNERSÉG, A KELET – NYUGAT ÉS ÉSZAK – DÉL SZÁLLÍTÁSI RELÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ ORSZÁGOKKAL, 5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, A MUNKAMEGOSZTÁS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ JAVÍTÁSÁVAL,MAGÁN – ÉS KÖZSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDTETÉSE, 6. PREFERENCIÁK A VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS LÉGI SZÁLLÍTÁSOK VONATKOZÁSÁBAN, 7. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEKHEZ VALÓ ILLESZKEDÉS,

38 8. LOGISZTIKAI KÖZPONTOK TEKINTETÉBEN, TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE ALAPJÁN A FOKOZATOS KIÉPÍTÉS MEGVALÓSÍTÁSA, 9. ÜZLETI KÖRNYEZET ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, A BEFEKTETŐK RÉSZÉREA KÍNÁLAT MEGALAPOZÁSA, 10. INFORMATIKAI KAPCSOLATRENDSZER LÉTREHOZÁSA, AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK KÖZÖTT, 11. VERSENYKÉPES ÁR, MENNYISÉG, MINŐSÉG, A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉS A SZOLGÁLTATÁSOKBAN 12. ERŐFORRÁSOK MEGTEREMTÉSE, ERŐFORRÁS KONCENTRÁCIÓ, 13. FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE, AZ ÚJ MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSÁVAL, VALAMINT AHOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ MUNKALEHETŐSÉGEK MEGTEREMTÉSÉVEL, A SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSÉVEL, 14. TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM, 15. OKTATÁS, KÉPZÉS, 16. INFORMATIKA, 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

39 2. HELYZETFELMÉRÉS, VÁLTOZÁSKEZELÉS 1. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SÚLYPONTJA ÁTHELYEZŐDÖTT NYUGATRA, 2. ERŐTELJES A KONKURENCIA MEGJELENÉSE ÉS RÉSZVÉTELE, A KELET – NYUGATIRÁNYÚ ÁRUFOLYAM KEZELÉSÉBEN, 3. A KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN ZÁHONYBA ÉRKEZŐ ÁRUFÉLESÉGE MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE MEGVÁLTOZOTT, A KORÁBBI CSÚCSTELJESÍTMÉNYEKHEZ MÉRTEN JELENTŐSEN CSÖKKENT A VOLUMEN, 4. A KAPACITÁSOK UGYAN RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK, DE KIHASZNÁLATLANOK, A RAKODÁSTECHNOLÓGIAIBERENDEZÉSEK FELÚJÍTÁSA NÉLKÜL MEGBÍZHATÓ MŰKÖDTETÉSÜKNEM GARANTÁLHATÓ, TELJES ELHASZNÁLÓDÁSUK MÉRTANI HALADVÁNY SZERINT VÁRHATÓ, 5. MEGVÁLTOZOTT A FUVAROZTATÓ ÉS A FUVAROZÓK TULAJDONOSI STRUKTÚRÁJA, ÉRDEKKÖRE,VALAMINT ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERE, 6. NEMZETKÖZI – ÉS NEMZETI VERSENY ALAKULT KI, A SZÁLLÍTÁSI PIACOKÉRT NEM MINDENKOR KORREKT SZEREPLŐKKEL, VALAMINT FELTÉTELEKKEL,

40 7. MARKÁNSAN MEGJELENIK, AZ UNIÓS TAGSÁG ELLENÉRE, A BEJELENTETT ÁLLAMI POLITIKAI CÉLKITÜZÉSEK ÉS AZ ORSZÁGÉRDEKBŐL FAKADÓ ELLENTÉTEK, 8. A MEGVÁLTOZOTT HELYZET KEZELÉSE SZÜKSÉGES ÉS ELKERÜLHETETLEN IS, MERT MÁR A KÖZELJÖVŐ JELENSÉGEI: A TŐKE, AZ ÁRU ÉS A MUNKAERŐ SZABAD ÁRAMLÁSA, A SZEREPLŐK KÖRÉNEK BŐVÜLÉSE, A MAGÁNVASÚT TÁRSASÁGOK, ÜGYNÖKSÉGEK, SZÁLLÍTMÁNYOZÓK, SZOLGÁLTATÓK MEGALAKULÁSA, A HATÁROK ÁTJÁRHATÓSÁGA, SZABAD VASUTAK, 9. ÚJRA KELL GONDOLNI ÉS LÉTRE IS KELL HOZNI: A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉST, A JOGSZABÁLYI ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTEREKET, AZ ÁGAZATCENTRIKUS RENDSZER – TECHNOLÓGIA ÉS A K + F ÖSSZHANGJÁT, ELŐZŐEK FÜGGVÉNYÉBEN A LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉT, AZ INTEGRÁLT PIACI ÉS KAPCSOLATI MENEDZSMENTET. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

41  A négyes határ menti Régió földrajzi, elhelyezkedése rendkívül kedvező, a Helsinki V. számú vasúti közlekedési folyosó áthalad az övezeten.  A négy ország mindegyike rendelkezik komlex vasúti átrakóhelyekkel, melyek az árúk kezelését mind a két irányba el tudja végezni.  A vasúti informatikai szolgáltatások széles kínálata vehető igénybe.  A kereskedelmi üzleti kapcsolatok keretében megvalósuló áruforgalom zavartalanságához, kiépített szolgáltató infrastruktúra, ( közvámraktárak, kamionterminál, Logisztikai Szolgáltató Központ,) széles köre áll rendelkezésre, a rakodási kapacitások mellett.  Több külföldi tulajdonban lévő vállalkozás és multinacionális cég működik az övezetben,  Ipari park (Tuzsér és Záhony) működik az övezetben.  Erős szolgáltató szektor, magas a szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottak aránya.  Jelentős feldolgozóipari – elsősorban élelmiszeripari – kapacitások találhatók.  Jó színvonalú a közép – és felsőfokú szakmai képzés tartalma.  A térség rendelkezik ipari üzemekkel, azonban az iparosodottság szint és ezzel az iparban foglalkoztatot-tak aránya alacsony.  Záhony és térségében kiépített normál és széles nyomtávolságú vasúti infrastruktúra és rakodó berendezések felújításra szorulnak,  A Fényeslitke Északi és a Záhonyban működött normál nyomtávú rendező pályaudvarok felszámolásra kerültek.  Az üzemképes vontató járművek jelentős része ela vult, villamos mozdonyhiány van.  Magas a tartósan munkanélküliek és a pályakezdők száma.  Alacsony a vállalkozói aktivitás.  Kis mértékű a telekommunikációs infrastruktúra kiépítettsége.  Magas az eltartott és inaktív népesség aránya.  A középfokú szakmai képzés technikai háttere elmaradott, nem megfelelő minőségű.  Csökkent és ma már alacsony, a felsőfokú végzettségűek aránya.  A vállalkozások munkahelyteremtő képessége nagyon minimális, mert a kis - és mikro vállalkozások működése a jellemző. 3. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

42 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG  Jelentős mezőgazdasági hagyományok, tradicionális mezőgazdasági termékek.  Kiemelkedő a hazai és a határokon túli régiók túrisztikai kínálata,  A régiók vezető intézményei gondot fordítanak, a természeti és az épített környezet adottságainak, műemlékeinek védelmére megőrzésére és azok tudatos felújítására,  Kormányzati szándék van Záhony és térsége gazdasági fejlesztésére, az M 3. autópálya megépítésére, a határokig terjedő szakaszokkal bezárva,  Az infrastruktúra fejlesztésében érdekeltek, a négy ország kormányai, mely a politikai, gazdasági és társadalmi közös célok kidolgozását és megvalósítását egyaránt emberközelségbe képes hozni.  A demográfiai folyamatok kedvezőtlenek, csökken a népességszám az elvándorlás miatt.  A térségben, a talajfajták termőképességéhez képest alacsony az aranykorona értékük.  A települések jelentős részének alacsony a közmű el- látottsága, ezen belül az ivóvíz - és a szennyvíz há- lózatokba bekapcsolt lakóházak aránya.

43 LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK  A Schengeni - Egyezmény előírásainak bevezetésével, új szolgáltatások nyújtására nyílik lehetőség, az EU, keleti határaként, az övezetben.  Növekvő igény a logisztikai szolgáltatások iránt.  A működő üzleti infrastruktúrák szerepe felértékelődik.  A volt FÁK országok és Kína dinamikusan fejlődnek.  Az M 3 autópálya kiépül Záhony és Barabás településekig és ezáltal megteremtődnek a bimodális (közút-vasút) logisztikai szolgáltatások nyújtásának alapjai Ukrajnával  Vasúti szállítás felértékelődik az EU - ban.  A – as EU - s programozási időszakban jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre.  A vállalkozási övezet szomszédságában, Ukrajnában működik a Kárpátalja Különleges Gazdasági Övezet.  Folyami áruszállítás beindítása a Tiszán, ezáltal a térség trimodális központtá válása.  Az EU. határok átjárhatósága élénkítőleg hat, az idegenforgalomra, kedvező feltétalek nyílnak meg a túrizmus számára, valamint az elszakadt családok számára.  Bővülhet a túrisztikai kínálat, a meglévő normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok helyreállításával és üzembeállításával,  Metropolisz kialakítása, a magyar régiók összefogásával,  A konkurens közép-európai átrakó körzetek további térnyerése, fejlődése (Szlovákia, Lengyelország). oda vezethet, hogy a további rakodási és szállítási árverseny Záhony Átrakókörzet számára kedvezőtlenül alakul.  Egyértelmű kormányzati elképzelések hiánya a vállalkozási övezetek jövőbeli működésére.  Az M 3 autópálya megépítése elhúzódik, a nyomvonal esetlegesen megváltozik.  Nagy függőség a MÁV. ZRT, szervezeti átalakításától, a vállalat privatizációja esetén jelentősen nőhet a munkanélküliség.  Vasúti áruforgalom csökkenése a közúti áruforgalom javára.  Az eltérő adottságok, fejlődési lehetőségek következtében tovább nőnek a települések közötti fejlettségi különbségek.  A normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok nem kerülnek helyreállításra és megnyitásra a közösségi közlekedés számára,  A hazai és a határ menti régiók, kormányaiktól és önkormányzataiktól nem kapják meg, az együtt cselekvéshez szükséges támogatásokat és garanciákat, ezek következtében a kezdeményezések nem kerülhetnek a megvalósulás stádiumába,  Tovább tarthat az egymástól való elszigetelt állapot. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

44 Az elemzés alapján összességében megállapítható, hogy: Az erősségekben meghatározó elemként felsoroltak, az előnyös helyzetet igazolják. Meg van a kormányzati szándék, a meglévő két ipari park mellett, további két ipari parklétesítésére, valamint a Záhony és térsége, gazdasági fejlesztésére, az infrastruktúra fejlesztésére az országhatárokig, A lehetőségek meglévőek, nagyok és jelenleg még kiaknázatlanok. Az eurázsiai új piacok megszerzése, a partnerkapcsolatok kiépítésével, jelentős munkamegosztást eredményezhet, Az alternatív közlekedési folyosók, közút és víziút kapcsolatok megépítése, javítja a logisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi kínálatát. Ez egyben magában hordozza, az Európai Unió logisztikai szolgáltatójává válásának esélyét is. A létrehozandó EU. konform vállalkozási struktúra olyan kell, hogy legyen, amely a versenyképesség mellett, a tartós működést és működtetést hosszabb távra is garantálja. A gyengeségek jelentős része a türelmetlenségre, a hozzá nem értésre és a régió gazdasági, valamint az átrakási tevékenység alulértékelésére, a logisztika cél és nem eszköz felfogású kezelésére vezethetők vissza. Hatásuk nagyon rövid idő alatt megmutatkozott, mert a lengyel és szlovák logisztikai szolgáltatók, de a hazai térségi vállalkozók is részben átvették Záhony és vonzáskörzete üzleti partnereit.

45 A veszélyek és az ellehetetlenülés elkerülése, csak a tervezett komplex határokon átnyúló és térségeket, városokat összekötő fejlesztések megvalósításával érhető el, az az érintett államok, az önkormányzatok,a vállalkozók és a logisztikai szolgáltatók harmonizált együttműködése mellett. Összefoglalva: Az európai, ázsiai és magyar igényeket is maradéktalanul kiszolgáló logisztikai és ipari szolgáltató kapacitás, a valós dokumentált szerződésekre alapozottan építhető ki, a meglévő használható eszközök és az új igényekhez igazodó létesítményekkel együtt. A létrehozott minőségi szolgáltatásokra képes és alkalmas kapacitásbővülés, a régió és a térség gazdasági és társadalmi céljainak megvalósulását eredményezze. Az elő megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, pályázaton elnyerhető forrás felhasználásával, a határon túli partnerek bevonásával megvalósítható. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

46 4. KIHÍVÁSOK 1.MEGVÁLTOZOTT EURÓPA TÉRSZERKEZETE, ÚJ EURÓPAI TERÜLETEK KAPCSOLÓDTAK BE AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI LÁNCBA, 2.A FÁK. ORSZÁGOK LÉTREJÖTTÉVEL, DIFFERENCIÁLÓDOTT, AZ EDDIG EGYSÉGES ÁRUKEZELÉSI STRUKTÚRA, 3.ÚJ PARTNEREK JELENTEK MEG KÖZÉP – ÁZSIÁBÓL ÉS A TÁVOL – KELETRŐL, 4. SCHENGENI HATÁR ZÁHONYNÁL MAGYARORSZÁGON, FORGALMI ÁTRENDEZŐDÉSSEL, MEGSZIGORÍTOTTNÖVÉNY – ÉS ÁLATEGÉSZSÉGÜGGYEL, 5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, AZ ALÁGAZATOKRA, A NAGYRÉGIÓS SZEMLÉLETRE ÉS TÉRSÉGIFEJLESZTÉSEKRE IS TEKINTETTEL, LOGISZTIKAI KÖZPONTOK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ INTEGRÁCIÓJÁVAL, 6.KÖZLEKEDÉSI ÉS GAZDASÁGI DIPLOMÁCIA, TÖRVÉNYI HÁTTÉR ÉS SZABÁLYOZÁSI RENDSZER MEGALKOTÁSA, ESÉLYEGYENLŐSÉG A VERSENYBEN, HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS HOZZÁFÉRÉS FELTÉTELRENDSZERÉNEK MRGTEREMTÉSE,

47 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 8. VERSENYKÉPESSÉGHEZ SZÜKSÉGES NAGY – ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK LÉTE, AZOK KÖZREMŰKÖDÉSÉNEK MEGNYERÉSE, A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, 9. ÁGAZATI KLASZTEREK MEGALAKÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE VÁLLALKOZÓBARÁT IPARI SZABÁLYZÁSSAL, 10. FORGALOM GENERÁLÁS, VASÚTI ÁRUFORGALOM NÖVELÉSÉVEL, 10. ERŐSÖDŐ KÖRNYEZŐ ORSZÁGBELI KONKURENCIA, 12. A KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK JOBB KIHASZNÁLÁSA, AZ V. VASÚTI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓN, A BELFÖLDI – ÉS TRANZIT FORGALOM ARÁNYÁNAK JAVÍTÁSÁVAL, 13. FUVAROZÁSRA ALKALMAS VASÚTI SZÁLLÍTÓJÁRMŰVEK KÍNÁLATÁNAK BŐVÍTÉSE BESZERZÉSSEL, A FELÚJÍTÁSOK SZORGALMAZÁSÁVAL, 14. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS SEBESSÉGÉNEK NÖVELÉSE,A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ VASÚTVILLAMOSÍTÁS FOLYTATÁSA, AZ ÚJ SZÁLLÍTÁSI IRÁNYOKHOZ IGAZODÓAN.

48 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 5. JÖVŐKÉP MAGYARORSZÁG VÁLASZTÁSA, A TERMÉSZETES LOGISZTIKAI VÁLASZTÁS, MERT INTEGRÁLÓ LOGISZTIKAICENTRUM SZEREPET TÖLTHET BE, A GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓT, A LOGISZTIKA PROFIT BEVÉTELEI SEGÍTIK, ÁGAZATCENTRIKUS RENDSZER – TECHNOLÓGIÁVAL, A KELET – NYUGAT, AZ ÉSZAK – DÉL SZÁLLÍTÁSI TENGELYEK MENTÉN,, A RAJNA – MAJNA – DUNA – TISZA VÍZIÚTTAL A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÖSSZEKAPCSOLHATÓK, A GÉPIPAR, AUTÓIPAR, MEZŐGAZDASÁG INTEGRÁCIÓS RENDSZEREIVEL, A KELET – NYUGAT SZÁLLÍTÁSI TENGELY MELLETT, AZ ÉSZAK – DÉL TENGELY KIBONTAKOZÁSA ÉS MEGERŐSÖDÉSE VÁRHATÓ VASÚTON MAGYARORSZÁGON KERESZTÜL, INTEGRÁLT PIAC ÉS KAPCSOLATI MENEDZSMENT, LOGISZTIKAI KUTATÁSOKINTEGRÁCIÓS PLATFORMJA, PIACORIENTÁLT LOGISZTIKAI KLASZTER SZERVEZETEK MEGALAKÍTÁSA,

49 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A KORMÁNY KIEMELT CÉLKITŰZÉSEINEK MEGFELELŐEN, VASÚTI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK KORSZERŰSÍTÉSE, A 100 – AS VONAL SZOLNOKTÓL ZÁHONYIG HÚZÓDÓ SZAKASZÁN, A 160 KM/ H SEBESSÉGRE ALKALMAS PÁLYA MEGÉPÍTÉSE, NAGY SEBESSÉGŰ ÚJ VASÚTVONAL ÉPÍTÉSE, BÉCS – BUDAPEST – ZÁHONY VISZONYLATBAN, AZ AÚTÓPÁLYÁK MEGÉPÍTÉSE A TERVEZETT SZAKASZOKON, TELJES NYOMVONALHOSSZBAN, AZ IPARI ÉS AGRÁR TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁT NÖVELŐ, A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ RENDSZEREKINTEGRÁCIÓS CSOMÓPONTJAINAK KIALAKÍTÁSA, ÚJ DUNAÚJVÁROSI KIKÖTŐ MEGÉPÍTÉSE, A DUNA – TISZA CSATORNA ELKÉSZÍTÉSE, A TASSI ZSILIP ÉS CSONGRÁD TÉRSÉG KÖZÖTTI SZAKASZON, A MEGLÉVŐ FŐCSATORNÁK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁVAL, ÖSSZEURÓPAI NAGYSEBESSÉGŰ VASÚTHÁLÓZAT KIÉPÜLÉSE MAGYARORSZÁGON, A KÖZÉP – ÉS FELSŐFOKÚ KÉPZÉS FEJLESZTÉSE, A GAZDASÁGI ÉS LOGISZTIKAI FELADATOK MINŐSÉGI MEGVALÓSÍTÁSA VÉGETT, A SZÜKSÉGES MEGFELELŐ SZAKEMBER BIZTOSÍTÁS ÉRDEKÉBEN,

50 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG VÁMTECHNOLÓGIA KORSZERŰSÍTÉSE, A HATÁRFORGALOM MEGGYORSÍTÁSÁRA, AZ ALACSONY VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS ÖSZTÖNZÉSE, KOMPLEX MARKATING PROGRAM KIDOLGOZÁSÁVAL, FIGYELEMBE VÉVE A KIS VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA VONZÓ TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEKET, A SZABÁLYOZÁSOK KITERJESZTÉSÉVEL, A MEGLÉVŐ LOGISZTIKAI KÖZPONTOK BEILLESZTÉSE AZ ORSZÁG KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉBE.

51 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 6. ERŐFORRÁSOK ERŐFORRÁSOK ÖSSZESSÉGE SAJÁT FORRÁSOK EGYÉBB FORRÁSOK FIZIKAI FORRÁSOK GÉPEK, ESZKÖZÖK, KÉSZLETEK, INGATLAN, IMMATERIÁLIS JAVAK, SZELLEMI TERMÉKEK, PÉNZ, FÖLDHASZNÁLATI JOG TARTÓS BÉRLET, HUMÁN FORRÁSOK CÉGVEZETÉS, MŰSZAKI VEZETÉS, MUNKAERŐ, IRODAI SZEMÉLYZET, NYELV ISMERET, GYAKORLOTTSÁG, HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK, VÁLLALATI FORRÁS MŰKÖDŐ SZERVEZET, TERMELŐ ÜZEM SZAKMAI VÁLLALKOZÁS KUTATÁS – FEJLESZTÉS MÉRNÖK IRODA, TERVEZŐ IRODA, TANÁCSADÁS, SZOLGÁLTATÁSOK, ÉRTÉKESÍTÉS, PIAC TERMÉK, VERSENYKÉPESSÉG, VÁLASZTHATÓSÁG, KERESETT JAVAK, MOBILIZÁLHATÓ TŐKE, KAPCSOLATOK, ELFOGADOTTSÁG, VISSZLÍZING, VÉTEL, ELADÁS, PÁLYÁZATOK KÖLTSÉGVETÉS, KORMÁNYZATI KIEMELT CÉLPROGRAMOK, BANKOK, LÍZING, EURÓPAI UNIÓ, BEFEKTETŐI TŐKE, KONZORCIUM, PPP.

52 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 7. CÉLOK 1.A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A GAZDASÁG NAGYOBB BELSŐ RUGALMASSÁGÁVAL, A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉVEL, MAGASABB VEVŐKISZOLGÁLÁSI SZINVONALON, 2. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELŐSEGÍTÉSE, A SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉNEK KISZÉLESÍTÉSÉVEL A HAZAI ÉS A NEMZETKÖZI PIACOKON, VALAMINT A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉVEL, 3. A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA VÉDELME, AZ INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ESZKÖZEIVEL, 4. A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ALÁGAZATOKRA BONTOTT FEJLESZTÉSE, A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ESZKÖZRENDSZER SZEMLÉLETÜ MEGTEREMTÉSÉHEZ, 5. A LOGISZTIKAI ÜZLETI KÖRNYEZETELEMEK, GAZDASÁGDIPLOMÁCIA, ORSZÁG MARKETING, VÁM, ADÓ, OKTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZÖSÁLLAM – VÁLLALKOZÓÉS TÁRSADALMI PÁRBESZÉD JAVÍTÁSA,

53 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 6. CÉLTERÜLETEK: IPAR, MEZŐGAZDASÁG, KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS LOGISZTIKA, KÖRNYEZETVÉDELEM, INFORMATIKA, RÉGIÓK, KISTÉRSÉGEK, TELEPÜLÉSEK, IDEGENFORGALOM, TÚRIZMUS, 7. A PARTNERKAPCSOLATOK MEGTEREMTÉSE, 8. AZ ERŐFORRÁSOK MEGTEREMTÉSE ÉS KONCENTRÁLT FELHASZNÁLÁSA 9. KONKRÉT CÉL: ZÁHONY ÉS TÉRSÉGE KOMPLEX FEJLESZTÉSE, ZÁSZLÓSHAJÓ PROGRAM MARADÉKTALAN MEGVALÓSÍTÁSA, 10. ELÉRHETŐ CÉLOK: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSHEZ, A RÉGGIÓK ÉS BENNE ZÁHONY ÁTRAKÓ KÖRZET, NAGYOBB MÉRTÉKBENJÁRULHAT HOZZÁ,

54 NÖVEKSZIK A TÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGE, ÚJ MUNKAHELYEK JÖNNEK LÉTRE, EZÁLTAL JAVUL A FOGLALKOZTATOTTSÁG, CSÖKKEN A MUNKANÉLKÜLISÉG, A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐI TŐKE SZÁMÁRA, A RÉGIÓ ÉS A TÉRSÉG VONZEREJE MEGNŐ, AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVULÁSÁVAL VÁRHATÓ, A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐ MEGTARTÁSÁNAK ESÉLYE, FEJLETT TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA SZOLGÁLTATÁSOK VALÓSULHATNAK MEG, ESÉLY NYÍLIK, A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGERŐSÖDÉSÉRE, A RAKTÁRBÁZISOK GENERÁLHATJÁK, A HOZZÁADOTT ÉRTÉKÚ MUNKAVÉGZÉST, BIZTOSÍTHATÓ AZ OKTATÁS, MEGFELELŐ SZÍNVONALÚ HÁTTERE, MAGYARORSZÁG INTEGRÁLÓ LOGISZTIKAI CENTRUM POZICIÓJA, ZÁHONY ÁTRAKÓKÖRZETTEL ERŐSÖDIK A TISZAI VÍZIÚT MEGVALÓSÍTÁSÁVAL ÉS A VÍZTÁROZÓK MEGÉPÍTÉSÉVEL BIZTOSÍTHATÓ, A KÖZEL ÁLLANDÓ SZABÁLYOZOTT VÍZÁLLÁS,VALAMINT AZ ÁRVÍZVÉDELEM, 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

55 A DUNA – TISZA CSATORNA ELKÉSZÍTÉSE, ORSZÁGON BELÜLI CSATLAKOZÁST TEREMTHET, A NEMZETKÖZI VÍZIUTAKHOZ, A RÉGIÓ REPÜLŐ TEREI, NAGYOBB TÁVLATOKAT NYITHATNAK MEG A SZEMÉLY – ÉS ÁRUSZÁLLÍTÁSBAN, A HATÁROK MENTI NORMÁL VASÚTHÁLÓZATOK FELÚJÍTÁSÁVAL ÉS ÚJRA ÜZEMBEÁLLÍTÁSÁVAL, ZÁHONYON ÁT REALIZÁLHATÓ, AZ ÉSZAK – DÉL SZÁLLÍTÁSI VOLUMEN EGY RÉSZE A SZEMÉLY, VALAMINT AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS TEKINTETÉBEN, EGYBEN LEHETŐSÉGET TEREMT, AZ IDEGENFORGALOM ÉS A TÚRÍZMUS SZÉLESEBB KÖRŰ KIBONTAKOZTATÁSÁRA,

56 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 8. KÖZÖS FUNKCIÓK 1. Személyszállítás,

57 2. Áruszállítás, 1. Záhony Átrakókörzet térségében tevékenykedő vállalkozások egy részealakulásakor, a MÁV. rakodási és szállítási piac pozíciójából származó előnyökre alapozva kezdte meg működését, 2. A rendszerváltozás előtt saját rakodó, tároló valamint feldolgozó telephellyel, a TÉKISZ. Rt, azERDÉRT Rt, a COMPACK vállalat, a TAURUS vállalat, az AGROCHIMTRANSPACK KFT és a TRANSFER – „R” KFT. rendelkezett. 3. A rendszerváltozást követően alakult vállalkozások, a MÁV. Rt kezelésében lévő területek bérbevételével jutottak rakodó éstelephelyekhez. Tevékenységük, a meglévő áru átrakásának, tárolásának átvállalására alapozódott volt, új piacot és ezzel további volumen növekedést, nem eredményezett. 4. A vállalkozások saját, vagy bérelt gépekkel, eszközökkel végzik tevékenységüket, párhuzamos rakodási kapacitásokat létrehozva ezzel. 5. Az átrakási funkciók fokozatosátvitele a vállalkozásokba, a legjelentősebb logisztikai alapszolgáltatások, raktározás, raktárgazdálkodás, átmeneti közbenső tárolás, anyagmozgatás, fuvarozás, fuvarozási szolgáltatás, szállítmányozás, átvitelével párosult. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

58 6. Ezt követte, a hozzáadott értéket jelentő, meghatározó kiegészítő szolgáltatásokat érintő feladatkörök, csomagolás, címkézés, komissiózás,anyag és késztermék kezelés, valamint készletgazdálkodás, vámügyintézés,tanácsadás vállalkozásba vitele. 7. A jelenleg érkező árumennyiség és féleség továbbosztása és vállalkozásba vitele, nem lehet még átmeneti megoldás sem a vállalkozások bővítésében, 8. A közös funkciókra való párhuzamos felkészülés és ezzel az amúgy is kihasználatlan kapacitás növelése, üzleti alapon is és hatékonysági szempontokra is tekintettel, kedvező változásokat nem eredményezhetnek. 9. A 2007 évi teljesítmény adatok, a vállalkozó oldali további térnyerést mutatják, változatlan árukontingensek mellett. Nincs ugyan írott szabályozás arra, hogy az állami és vállalkozói részarány nem lehet egyenlő, vagy akár a vállalkozások javára billenő, a be és kilépő áruárfolyam kezelésében. Ez abban az esetben értelmezhető, ha a vállalkozások hozzák a be és kilépő áruk felét, legalább 6 millió tonnát, vagy ennél többet. Az államnak legalább olyan érdeke, hogy az általa létrehozott és működtetett kapacitások legalább 50 % körül, vagy fölöttkihasználtak legyenek.

59 10. A közös funkciókból eredően nézve, Záhony Átrakókörzetben, az állami kapacitások jelenléte és funkciónak megfelelő mennyiségi és minőségi teljesítőképessége, a meghatározó, az informatikai, az állat és növény egészségügyi és minden egyéb még kapcsolódó szolgáltatást is beleértve, 11. A közös funkciók egyben azt is jelentik, hogy a partner kapcsolatok alapján érhető el, a legjobb együttműködés és a meglévő kapacitások kihasználása, valamint az egymás szolgáltatásainak értéken kezelése, nem utolsó sorban igénybevétele. 12. A partnereknek kölcsönösen kell tudniuk, hogy Záhony országos és nemzetközi logisztikai központ, jelenleg is képes az alapszolgáltatásokon túl jelentkező informatikai szolgáltatásokra. 13. A rendeltetésnek és közös célnak megfelelően működtetni kell a meglévő erőforrásokat, 14. Az igénybevett szolgáltatásokért, a kölcsönösen kialkudott díjat minden partnernek meg kell természetesen fizetnie. 15. A fejlesztések irányát, arányát és mértéket meghatározni, korrekt használható adatok és információk alapján lehet. Mindezekhez párosulnia kell, a térségben megalakulni és letelepülni szándékozó vállalkozások szándéknyilatkozatával. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

60 16. Az állam, a Záhony Országos Logisztikai Központ működését, a meglévő és a még szükséges infrastruktúra korszerűsítésével, illetve megépítésével erősíti. A befektetők és vállalkozók számára ez ma, a legnagyobb állami közreműködést és szerepvállalást kell, hogy jelentse, mely egyben avonzerőt is generálja.

61 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 9. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK 1. A ZÁHONY ÉS TÉRSÉGE KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAM ÖNMAGÁBAN, MINT ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKT JELNTŐS ELMOZDULÁST ÉS SZEMLÉLETVÁLTOZÁST TÜKRÖZ, MIND A KORMÁNYZATI POLITIKÁBAN, MIND A RÉGIÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSÉT, VALAMINT AZ ELKÖTELEZETT MEGVALÓSÍTÁSI SZÁNDÉKOT ILLETŐEN. 2. A ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKTBEN ÖSSZEFOGLALT FEJLESZTÉSEK, A LOGISZTIKÁT HELYÉN ÉS MINT A FEJLŐDÉS, VERSENYKÉPESSÉG, HATÉKONYSÁG, FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉS, SZAKEMBERKÉPZÉS, ÉLETSZÍNVONAL NÖVEKEDÉS ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN, A FELZÁRKÓZÁS ESZKÖZEKÉNT KEZELI. 3. A KONKRÉT STRATÉGIA KIDOLGOZÁS MÓDSZERTANI ELEMEIT ALKALMAZVA JELÖLI MEG AZ IRÁNYT, ARÁNYT ÉS MÉRTÉKET, TUDVA AZT, HOGY MÁS KAPCSOLÓDÓ PROGRAMBAN SZEREPLÖ FEJLESZTÉSEK, PÁRHUZAMOS MEGVALÓSÍTÁSA ELENGEDHETETLEN, A TERVEZETT FUNKCIÓ MARADÉKTALAN BETÖLTÉSÉHEZ, 4. AZ IPARI PARKOKHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE, MEGKERÜLHETETLENŰL, A BEFEKTETŐK TÉRSÉGBE VONZÁSÁT HIVATOTT ELŐSEGÍTENI,

62 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 5. A CÉLOK ÉS CÉLTERÜLETEK KÖZÖTT MÉGIS LEGFONTOSABB, AZ EURÓPAI UNIÓ MIND KÉTIRÁNYÚ SZÁLLÍTÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZOLGLTATÁSI IGÉNYÉNE GYORS, PONTOS, MINŐSÉGI KIELÉGÍTÉSEAZ ADOTT VERSENYKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, 6. MAGYARORSZÁG VÁLASZTÁSA, AZ INTEGRÁLÓ LOGISZTIKAI CENTRUM FUNKCIÓ ERŐSÍTÉSÉT JELENTHETI, MELY A GAZDASÁGMEGÉLÉNKÜLÉSÉT IS SZOLGÁLJA 7. A KOMPLEXITÁS ÉRTELMEZÉS, A LOGISZTIKAI KÍNÁLAT ÉS SZOLGÁLTATÁS TEKINTETÉBEN, A VASÚT ÉS KÖZÚT REALIZÁLHATFEJLESZTÉSEIT FEDI. A KIKÖTŐ ÉS A LÉGI KÖZLEKEDÉSHEZ KAPCSLHATÓ ÁRUSZÁLLÍTÁS, A 2013 ÉVET KÖVETŐ TERVEZÉSI CIKLUS CÉLKITŰZÉSEI KÖZÖTT ÜTEMEZHETŐ A MEGVALÓSÍTÁSUK, BEFEKTETŐI IGÉNY SZERINT. 8. A PROJEK MINDEN FŐ LÉTESÍTMÉNYE ÉS ÖSSZETEVŐ ELEME, JÖVŐBE MUTATÓ TERVEZÉS, TECNIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI ELKÉPZELÉS, MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK, RAKODÓBERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK, A LEGSZÉLESEBB KÖRŰ KÍNÁLATOT, SZOLGÁLTATÁST IS NYUJTANI TUDÓ SZEMÉLYSZÁŰLLÍTÁS ÉSINFORMATIKA, A JELENBEN MEGLÉVŐ SZELLEMI ÉS KIVITELEZŐI KAPACITÁSSAL LÉTREHOZHATÓ, MAJD ÜZEMBE ÁLLÍTHATÓ. 9. AZ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS, IDŐBENI ÜTEMEZÉSE, AZAZ ALÁTHATÓ, ÉRTELMEZHETŐ, KÖVETHETŐ, A MEGVALÓSÍTÁSI SORRNDET IS TARTALMAZÓ ÜTEMTERVRE SZÜKSÉG VAN.

63 10. A TELJES KÖRŰ, MINŐSÉGÉBEN KIFOGÁSTALAN, RENDELTETÉS SZERINTI HASZNÁLATRA ALKALMAS, VALAMINT ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEKKEL RENDELKEZŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK AZ ELVÁRÁSOKAT ÉS AZ ELÉRHETŐ CÉLOKAT HOZNI TUDJÁK. 11. AZ IPARI PARKOK BENÉPESÍTÉSE, BELEÉRTVE A MÁR MEGLÉVŐKET ÉS A ÚJONNAN ÉPÜLŐKET IS JELENTŐSEN NÖVELHETI A TÉRSÉGI MUNKAHELYEK SZÁMÁT, EZ ÁLTAL A FOGLALKOZTATÁST. 12. A PROJEKT CÉLCSOPORT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT CSOPORTOKBA SOROLT HASZONÉLVEZŐI, A VÁRT ÉS TERVEZETT ÉLETKÖRÜLMÉNYT, MUNKAVÉGZÉSI KÖRNYEZETET ÉS SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGET ÉLHETIK MEG, ILLETVE VEHETIK IGÉNYBE. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

64 10. TÁRSADALMI VÉLEMÉNY 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG A Zászlóhajó projekt társadalmi bemutatása és vitája kapcsán kialakult,elsőolvasatú, vagy hallású benyomás alapján elmondott vélemények, már előrelátóbbak, mint az EU. PHARE támogatással, 1998 évben meghirdetett fejlesztések alkalmával kinyilvánítottak. Az Átrakókörzetben folyó munka mély pontját, az 1999 – 2000 évig tartó, sikeresen végrehajtott rekonstrukciós fejlesztés tette emelkedő pályára, még akkor is,ha a tömegáru nagyságrendek nem olyan mértékben és összetételben maradtak meg, mint ahogy azok, a csúcs időben jelenvoltak. Záhony Térsége komplex logisztikai fejlesztésének fogadtatása, az ott élők által átélt, konszolidációs időszak után, már nem a leegyszerűsítő, önös települési érdekeket előtérbe helyező, megnyilvánulásokkal, hanem a bizalom, a bizakodás alapján és az állam konkrét szerepvállalása reményében történt meg. Az természetes, hogy meglévő munkahelyét mindenki meg akarja tartani, illetve munkát szeretne vállalni, mert évtizedeken át részese volt, vagy figyelemmel kísérője, a csúcs időszak teljesítményeinek. Ott szeretne tovább is élni és jól élni, de mivoltához méltó környezetben, családjával együtt. Az időközben megváltozott nemzetközi és társadalmi körülmények között már többről van szó a megélénkülésről,a versenyben maradásról és egy biztató jövőképről.

65 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG Ennek gazdasági és társadalmi hatásait, a kínálat és a hozam haszonélvezői oldaláról szükséges részletesebben bemutatni. EURÓPAI UNIÓS HATÁSOK: 1. AZ UNIÓ VASÚT, KÖZÚT, VÍZIÚT FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI ÉS TÁMOGATOTT, ELFOGADOTT PROGRAMJAI, A ZÁSZLÓSHAJÓ PROJEKTET, A MEGVALÓSÍTHATÓK KÖRÉBE EMELTE. 2. AZ IPARI FEJLESZTÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS, ÚJ EU. KONFORM KIALAKÍTÁSÁT, VALAMINT SZERVEZETI KERETEINEK MEGTEREMTÉSÉT SEGÍTI ELŐ A PROJEKT, 3. A NEMZETKÖZI ÉS BELFÖLDI SZÁLLÍTMÁNYOZÓK, A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓKON KERESZTÜL TUDNAK KAPCSOLATOT TEREMTENI, A KELET – NYUGAT ÉS ÉSZAK – DÉL GAZDASÁGI CENTRUMAIVAL, 4. A SCHENGENI HATÁROK MŰKÖDNEK MAGYARORSZÁGON. NEMZETKÖZI HATÁSOK: 1. ZÁHONY ÁTRAKÓKÖRZET ÉS AZ ÉRINTETT TÉRSÉGI TELEPŰLÉSEK,AZ EU. KELETI HATÁRÁN HELYEZKEDIK EL, NEMZETKÖZILEG ISMERT, A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ÉS A FUVARPIAC SZÁMÁRA ALKALMAS ÉS ÉVTIZEDEK ÓTA HASZNÁLT INFRASTRUKTÚRÁVAL RENDELKEZIK, KAPU EURÓPÁRA ÁSZIÁRA ÉS INDIÁRA,

66 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 2. A TÁVOL – KELETI ÉS A FÁK. ORSZÁGOK DINAMIKUS FEJLŐDÉSE, A FÖLDRÉSZEK KÖZÖTTI KERESKEDELEM ÉS AZ UTAZÁSI KEDVNÖVEKEDÉSÉT IS JELENTI ÉS EZ ÁLTAL TELJESÍTMÉNY ÍGÉNYEKKEL JELETKEZNEK, MELYNEK TELJESÍTÉSE, A NAGY RÉGIÓK LOGISZTIKAI ÖSSZEKAPCSOLÁSÁT EREDMÉNYEZIK, 3. A NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TERVEZETT MÓDON VALÓ MEGVALÓSÍTÁSA, AZ ÉRINTETT ORSZÁGOK MINDEGYIKÉNEK ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN AZ EU. ORSZÁGOK SZÁMÁRA, GAZDASÁGI FEJLŐDÉST, MAGASABB FOGLALKOZTATÁSI SZINTET, VALAMINT ÉLETSZIVONALBELI EMELKEDÉST JELENT, 4. A TERMELŐERŐK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA, NEMZETKÖZI MÉRETŰ LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁT ÍGÉNYEL, MELYNEK ALAPJAI ADOTTAK ZÁHONY ÁTRAKÓKÖRZETBEN, 5. A NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI FEJLESZTÉSEK OPTIMUMÁT, MIVEL EZEK TÖBBSÉGÉBEN A MAGYARORSZÁGGAL HATÁROS ÁLLAMOK TERÜLETEI MENTÉN TALÁLKOZNAK, ZÁHONY ÁTRAKÓ KÖRZET FEJLESZTÉSE JELENTI, 6. AZ IPAR FEJLŐDÉSE NEM CSAK A LOGISZTIKA, HANEM A FELDOLGOZÓ ÉS HÁTTÉRIPAR, A BESZÁLLÍTÓK, VALAMINT A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLŐDÉSE SZÁMÁRA IS ÚJ LEHETŐSÉGET NYIT.

67 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG MAGYARORSZÁGI HATÁSOK: 7. LÉTFONTOSÁGÚ A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA, HOGY JOBBAN KAPCSOLÓDJON, A VILÁGPIACHOZ, EZEN BELÜL EURÓPA, ÁZSIA, AFRIKA ÉS INDIA GAZDASÁGÁHOZ, 8. A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA KÖZVETLENŰL A TÉRSÉGBEN, 750 – 800 MUNKAHELYET TEREMT A PROGRAM VÉGÉRE, 9. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETÉRE, VALAMINT A SZABAD, FELHASZNÁLHATÓ TERÜLETEKRE, OLYAN IPARÁGAK TELEPÜLHETNEK LE, AMELYEK NEM CSAK LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁST KÍVÁNNAK NYUJTANI, VAGY IGÉNYBE VENNI, HANEM EURÓPAI TERMÉKEKET HOZNAK LÉTRE, A HOZZÁADOTT ÉRTÉKÜ TEVÉKENYSÉGÜKKEL, 10. MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGE NŐ, AZ EURÓPA KAPU FUNKCIÓ TOVÁBB ERŐSÖDIK A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKHOZ ÉS RÉGIÓKHOZ MÉRTEN IS EGYEDÜL ÁLLÓ ADOTTSÁGOK KITELJESÜLÉSÉVEL, REGIONÁLIS HATÁSOK: 1. A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN, A RÉGIÓ ÉLELMISZER, KONZERV ÉS KÖNNYŰIPARA, NEHÉZ GÉPIPARA,ELLEHETETLENÜL, SZINTE FELSZÁMOLÓDOTT, PIACAINAK ELVESZTÉSE FOLYTÁN,

68 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 2. A BUDAPESTEN ÉS KÖRNYEZETÉBEN, FŐLEG A SZABOLCSI MUNKAERŐRE ALAPOZOTT VÁLLALATOK, GYÁRAK, ÜZEMEK MEGSZÜNÉSE, A HIRTELEN MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLT INGÁZÓKAT, A RÉGIÓBAN IS KIALAKULT HASONLÓ HELYZET MIATT, MUNAKHELY KÍNÁLAT ALIG, VAGY EGYÁLTALÁN NEM VÁRTA, 3. ZÁHONY ÁTRAKÓKÖRZET SEM ÉLTE ÁT ZAVARTALANÚL, AZ ÁRUFOLYAM CSÖKKENÉSÉT ÉS AZ AZT KÖVETŐ LÉTSZÁM LEÉPÍTÉST, ANNAK DACÁRA, HOGY A VASÚTRA ALAPOZÓ GAZDASÁGI ÁGAZATOKNAK, LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁST NYUJTOTT ÉS NYUJTANI KÉSZ VOLT, A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS, 4. A JELENTKEZŐ ÁRUKÍNÁLAT, AZ EZZEL PÁROSULÓ FORGALOMNÖVEKEDÉS, TÖBB SZEREPLŐS SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁRA AD LEHETŐSÉGET, A KELET – NYUGAT, VALAMINT AZ ÉSZAK – DÉL SZÁLLÍTÁSI TENGELYEKHEZ CSATLAKOZVA, 5. JAVUL A RÉGIÓ ÉS A TÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGE, ERŐSÖDIK A SZÁLLÍTÁSI LÁNCBAN BETÖLTÖTT SZEREPE, EZ ÁLTAL A MUNKAERŐ MEGTARTÓ KÉPESSÉGE, 6. A JÓL MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK NAGYOBB ADÓALAPOT TERMELNEK, AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI ADÓBEVÉTELE NŐNEK, 7. A MUNKAHELYEK SZÁMSZERŰ NÖVEKEDÉSE, LEHETŐVÉ TESZI A MUNKAVÁLLALÁST, EZ ALAPJÁN CSÖKKEN A SEGÉLYEZETTEK ARÁNYYA,

69 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 8. A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL, A MUNKAKEDV VISSZATÉRÉSÉT REMÉLIK, A SZOLGÁTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVULÁSÁT, 9. A KONFORTOSAN ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FOKOZATOS LÉTREJÖTTÉT. AZ UTAZÁSI KÖRÜLMÉNYEK JAVULÁSÁT VÁRJÁK AZ ITT ÉLŐK. 10. A BERUHÁZÁSOK KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT HASZONÉLVEZŐI ÉRTIK, A MINŐSÉGVÁLTOZÁST HOZÓ ELKÉPZELÉSEKET, INNEN MÁR A MEGVALÓSÍTÁS MEGKEZDÉSÉRE TEVŐDIK A HANGSÚLY.

70 11. FEJLESZTÉSI KOMPLEX PROJEKT 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 1. KIINDULÁSI ADATOK

71 2. FEJLESZTÉSI CÉL 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

72 3. AZ ELKÉSZÜLT PÁLYA KIALAKÍTÁSI VÁLTOZATOK

73 4. JAVASOLT VÁLTOZAT 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

74 5. VÁRHATÓ FORGALMI TERHELÉSEK

75 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 6. BECSÜLT FEJLESZTÉSI ELŐIRÁNYZAT

76 12. Kelet – Magyarországi látomás! 1. Közös akaraton alapulóan, hosszú távú elképzelés szerint, fokozatosan ki lehet alakítani,a Tisza – medence 21. századi Régióját, 2. Ez a jövő városa, más szóval, Miskolc – Debrecen – Nyíregyháza modern város együttese, 3. Ez a város együttes, Kelet – Magyarország Metropolisza lehet, 4. Ez a Metropolisz egyben: Technopolisz, meg Agropolisz, meg Humánpolisz is lesz egyidejűleg. 5. A Megapolisz egyszerre lesz,e térség teljes értékű EU. régióvá válásának elősegítője, 6. A Kárpát – medence, több EU. országot érintő keleti részének minden vonatkozásban megkerülhetetlen központja, 7. Ehhez a központhoz keresni fogják, a kapcsolatot a szomszéd országok e térségbeli nagyvárosai, nevezetesen Kassa, Ungvár, Munkács,Nagyvárad és Kolozsvár is. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

77 A vasút jelene, de főleg a jövője és szerepe kizárólag, az egyéni és közösségi közlekedés rendszerében, az integrált közösségi közlekedés részeként, a helyi sajátosságok ismeretében, annak figyelembe vételével vizsgálható. A nemzetközi vasúti közlekedési folyosók, valamint a fővonalak ütemekre bontott sebességnövelő fejlesztése, vagy a sebességet megtartó felújítása, rekonstrukciója megkezdődött. A vasúti közlekedési folyosókat és fővonalakat, rá – és elhordó szerepben kiszolgáló mellék és szárnyvonalak, rendre kimaradnak a felújítási, vagy akárcsak állagmegóvó karbantartások ütemezéséből. A jó állapotú mellékvonalak működése nélkül, a folyosók és a fővonalak teljesítő képességének kihasználása, nem ad valós képet. A mellékvonalak drasztikus megszüntetése éppen ezért nem következett be eddig. A forgalom szüneteltetett mellékvonalak, nem eredményeket, hanem halmozottan további gondokat generáltak. Megszüntetés helyett, értelmes felhasználásuk és hozzáértő üzemeltetésükre van tehát szükség.Zárszó


Letölteni ppt "Bevezető, 1.Történeti áttekintés, 2. Előzmények 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok, 4. Regionális vasút, a Kárpátok alján, 5. Megvalósíthatóság,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések