Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2011. október-november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2011. október-november."— Előadás másolata:

1 A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet október-november

2 Kihívások  Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó alacsony foglalkoztatási arány;  Nem kellő minőségű a pályakezdő munkaerő;  A munkaerő-piac elvárásainak kevéssé felel meg az iskolarendszerű képzés kínálata, szerkezete;  A munkaerő-piaci előrejelzések nem kellően megalapozottak (RFKB döntések);  Az életpálya-tervezésnek ma még kevéssé tudatos része az LLL  Az iskolarendszer nem követte a demográfiai változásokat (kapacitásfelesleg);  Jelentős azok száma, akik szakképzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert (lemorzsolódók, korai iskolaelhagyók);  A TISZK rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot.

3 Kulcsfontosságú beavatkozási pontok Tanulói és iskolai szintű fejlesztés  Minőségfejlesztés a teljes szakképzési folyamatban;  Szakmaszerkezet korszerűsítése;  A szakmai gyakorlat nagyobb aránya, döntően vállalati képzési helyszínen;  A lemorzsolódás megakadályozása és kezelése a HÍD programokban;  Megújított pályaorientációs rendszer, pályakövetés. Oktatási rendszer-szintű fejlesztés  Az oktatási szerkezet átalakítása a szakiskolák és szakközépiskolák szintjén;  Az iskolarendszer hatékonyabb, jobban átlátható, koordináltabb működtetése;  A TISZK-rendszer holland mintájú átalakítása;  A felnőttoktatás lehetőségének bevezetése és kiterjesztése minden iskolatípusban.  OKJ fejlesztés, kerettantervek, tartalomfejlesztés.

4 A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója I. A szakképzés az iskolarendszerben  A köznevelés, képzés az oktatási rendszer 3 szintjén folyhat: alapfokon; középfokon (beleértve az iskola rendszerű szakképzést is); valamint felsőoktatásban.  Bármely szint felnőttoktatásként is folyhat (távoktatási és digitális formában is);  Az első szakképzettség megszerzése államilag garantált.  A szakképzés intézményei: szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola.  Szakiskola: 3 éves képzés, OKJ szakképesítést nyújt, beszámítással +2 év alatt érettségit adó tanulási utat biztosít; (A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola SNI tanulók számára 4., ill. 6 éves képzéssel);  Szakközépiskola: 4+1, (4+2) éves szakmai képzést nyújt. Szakmacsoportokra alapozott „ágazati szakközépiskolák” kialakítása. A 4 év szakmai alapképzés FEOR munkakörök betöltésére alkalmassá tesz. További +1 év (szakirányú) képzéssel OKJ végzettség szerezhető. Nem szakirányú szakközépiskola után, vagy gimnáziumi képzés után 2 év alatt szerezhető OKJ végzettség.

5 A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója II. A szakképzés az iskolarendszerben A szakképzés tartalmi szabályozása  Nemzeti Alaptantervre épülő (kötelezően választandó) kerettantervek; (5 évenkénti felülvizsgálat)  Helyi tanterv (10%-os „szabad sáv”);  (érettségi vizsgaszabályzat)  Szakmai (központi) programok  Jogi szabályozás: a Szakképzésről szóló törvény, valamint az SZVK rendeletek alapján készülő kerettantervek kiadásával  A kormányhivatalok feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési, és köznevelési fejlesztési tervük részeként megyei szakképzési tervet készítenek legalább 5 évente. Felvételi  A szakiskola, szakközépiskola eü-i, pályaalkalmassági szakvéleményt kérhet, pályaalkalmassági vizsgálatot szervezhet.  Szakiskola: alapkompetencia-mérés alapján.  Szakközépiskola: központi felvételi + saját felvételi szervezhető. A szakközépiskolai érettségi  Magyar nyelv és irodalom; történelem; matematika; idegen nyelv; komplex szakmai vizsga.  Az érettségi bizonyítvány  felsőoktatásba való belépésre,  jogszabályban meghatározottak szerinti szakképzésbe való bekapcsolódásra,  munkakör betöltésére jogosít.

6 A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója III. A szakképzés az iskolarendszerben HÍD programok  Híd I. : Ha nem nyert felvételt középfokú iskolába; felzárkóztató évfolyamra járhat;  Híd II.: Ha nem kívánja tanulmányait folytatni; pályaorientációt nyújt, részszakképesítésre készíthet fel;  A fiatal alapfokú iskolai végzettség nélkül, a HÍD III. program elvégzése után, mely bizonyítványt nyújt, a 16. betöltött életévtől beléphet a szakmatanulásba. A záróvizsga egyben felvételi vizsga is.  8-15 fő számára, elméleti és gyakorlati tanműhelyi oktatással kombinálva;  Kollégiumi férőhelyet kell biztosítani;  Megszervezése a kormányhivatal feladata (megyénként legalább 2 intézmény). Felnőttoktatás  16. életévtől kezdődően kezdhető, illetve 21. életévtől kizárólagosan felnőttoktatás keretében folytathatók az iskolai tanulmányok;  E célra létesített iskolákban, illetve felnőttoktatási tagozaton, osztályban szervezhető;  A nappali oktatás szerinti munkarendben azok számára, akik a nappali rendszerű képzésben is részt vehetnének, de esti, levelező, vagy távoktatás formájában is nyújtható;  Egyéni felkészülésre is épülhet, egyéb kötöttségek nélkül.

7 A tanulószerződés rendszere Szakiskola  3 szakképzési évfolyam;  A 9. évfolyamon a gyakorlati oktatás kizárólag iskolai tanműhelyben folyhat, szintvizsgával zárul, erre az évfolyamra nem köthető tanulószerződés;  A évfolyamon elsősorban gazdálkodó szervezetnél végzett szakmai gyakorlat lesz jellemző, ennek időtartamára, valamint az összefüggő (nyári)szakmai gyakorlatra tanulószerződés köthető.  Csak nappali rendszerű képzésben résztvevőkkel köthető tanulószerződés.  Nem csak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettekkel köthető, hanem pl. költségvetési szervekkel is. Szakközépiskola  4+1 szakképzési évfolyam  A évfolyamon iskolai tanműhelyben, vagy megállapodással külső gyakorlati helyen történik a gyakorlati képzés, tanulószerződés nélkül;  Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat teljesítése elsősorban gazdálkodó szervezetnél történhet, ennek időtartamára tanulószerződés köthető, juttatás adható;  A 13. évfolyamon kizárólag szakmai képzés folyik; a szakmai gyakorlatot elsősorban gazdálkodó szervezetnél kell teljesíteni, tanulószerződéssel.

8  A Kamarák kidolgozzák a gazdaságban dolgozó gyakorlati oktatók képesítési és minősítési követelményrendszerét és bevezetésének ütemezését;  Az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb, tanulószerződés kötésére jogosult szervezet, intézmény, akivel a tanuló tanulószerződéses jogviszonyban állt, a szakmai vizsgát követően tovább foglalkoztathatja (munkaviszonyban) a tanulót, így egy éven át foglalkoztatási támogatást kap a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő mértékben havonta;  Ha egy munkáltató közvetlenül a szakmai vizsga után munkaviszonyban foglalkoztat a szakképesítésének megfelelő munkakörben olyan friss szakképesítéssel rendelkező fiatalt, aki korábban tanulószerződés keretében vett részt gyakorlati képzésben – de máshol, ott azonban nem tudták a továbbfoglalkoztatását biztosítani –, szintén egy éven át kap foglalkoztatási támogatást a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér 25%-ának megfelelő mértékben havonta. A tanulószerződéshez kötődő foglalkoztatási kedvezmények („gyakornoki rendszer”)

9 Az OKJ átalakítása Fejlesztési igények  A modularitási elv összhangban van az európai szakképzés-fejlesztési törekvésekkel (kreditálás, megfeleltethetőség, átjárhatóság, mobilitás érdekében)  Jelenleg több, mint 420 szakképesítés, 1300 kimenettel: nehezen átlátható a pályaválasztás előtt állók, munkaadók számára.  Az átalakítás és szűkítés a szakmai szervezetek és a szakképesítésért felelős minisztériumok együttműködésével valósul meg az MKIK koordinációja mellett.  Az OKJ átalakítást SZVK fejlesztés követi. Fejlesztési alapelvek 1. Széles tudásbázisú, az LLL stratégiának is megfelelő ún. alap-szakképesítéseket tartalmazzon elsősorban (jellemzően magasabb óraszámú képzések); 2. Tükrözze a munkaerő-piaci trendeket (foglalkoztatási arány, betölthető munkakörök figyelembe vétele); 3. A költséghatékonyság miatt is csökkenjen a specializációk száma (pl. évek óta szüneteltetett képzések); 4. Az 55, 61 szintű képesítések átkerülnek a felsőoktatás hatáskörébe; 5. Figyelembe kell venni a jogszabályban előírt képzési kötelezettségeket (pl. hatósági vizsgák)

10 Példák az ágazati beiskolázású szakközépiskolákra és munkakörökre Az iskolai rendszerű szakképzés - Szakközépiskola Szakközépiskola lehetséges megnevezése Az ágazathoz tartozó példa FEOR szám, foglalkozás megnevezése ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 7111 Húsfeldolgozó 3113 Élelmiszer-ipari technikus ÉPÍT Ő IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA3117 Épít ő -és építésztechnikus GÉPIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 3116 Gépésztechnikus 3151Energetikai (er ő m ű vi) berendezés vezérl ő je KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA 5111 Keresked ő 3622 Kereskedelmi ügyintéz ő 3632 Marketing-és PR-ügyintéz ő KÖNNY Ű IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA3114 Fa-és könny ű ipari technikus 7211 Szabásminta-készít ő KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA 7341 Villamos gépek és készülékek m ű szerésze, javítója; 4132 Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó MEZ Ő GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 6130 Vegyes profilú gazdálkodó 3131 Mez ő gazdasági technikus 6115 Dísznövény-, virág-és faiskolai kertész, csemetenevel ő VEGYIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA3115 Vegyésztechnikus 8135 M ű anyagtermék-gyártó gép kezel ő je

11  A modulok szerinti számonkérés helyett komplex vizsga – A komplex tudás mérése reálisabb, mint modulokra aprózva az egyes részek százalékos értékelése; – Az ágazati szakmai sajátosságok hangsúlyosabban megjelenhetnek a vizsgákon; – A szakma gyakorlásához szükséges személyes kompetencia elemek a komplex vizsga részét képezik, azzal együtt kerülnek értékelésre.  Rövidül a vizsga időtartama;  Kevesebb írásbeli tételsor kidolgozása szükséges;  Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó adminisztrációs feladatok;  Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó költségek ;  Az elvégzett modulok értékelése nem kerül a bizonyítványba, betétlapon kerülnek a bizonyítványba a beszámíthatóság igazolására;  Későbbi tanulmányok során a modul tanulása alól mentesség kapható, de a komplex vizsga teljesítése alól nem. A szakmai vizsg á k ú jra é rtelmez é se, a módosítás szempontjai

12  A vizsgabizottságok háromtagúak  A jelölhető szakembereket az NSZFI szakértői listán tartja nyilván  A vizsgabizottság tagjait az NSZFI jelöli ki a listáról, a véletlenszerűség garanciájával  Vizsgákon nem lesz a képző vagy vizsgaszervező intézmény részéről vizsgabizottsági tag  A vizsgáztatási feladatokat és az értékelési feladatkör egészét a vizsgabizottság tagjai látják el  Nincs szükség külön vizsgaközpontokra, a vizsgák helyszíne a képző vagy az intézmény által biztosított helyszín  Az új feladatok indokolják a vizsgáztatói kör szakmai továbbképzését A szakmai vizsga bizotts á ga

13 Azonosság  A szakmai vizsga mindkét esetben ugyanaz a komplex vizsga Különbözőség  Nem kell szintvizsgát szervezni  A vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga  A modulzáróvizsgákról igazolás kerül kiadásra  A modulzáróvizsgát a szakképesítésért felelős miniszter szabályozza a gazdasági kamara javaslata alapján Azonos é s elt é rő elemek a felnőttk é pz é st k ö vető szakmai vizsg á kon

14 Koncepció a szakmai és vizsgakövetelmények kiadására  1 kormányrendelet, amely tartalmazza – az összes modult, – a országos modultérképet;  Miniszteri rendeletek, amelyek tartalmazzák szakképesítésenként – az egyéb specifikus tartalmakat, – a követelménymodulok felsorolását. Előnyök:  Megszűnik a közös modulok eltérő fejlesztése;  Csökken a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó rendeletek terjedelme;  Egyszerűsödnek a szakmai egyeztetések a közös modulok változtatásánál;  Gyorsul a változások bevezetése;  Változás esetén csak egy jogszabályt kell módosítani;  Kormányrendeletben történő kiadással megszűnik a minisztériumok közötti jogszabály egyeztetési kötelezettség (széleskörű, időigényes). Az OKJ módosítását követően a szakmai és vizsgakövetelmények teljes körű (tartalmi) felülvizsgálatára kerül sor.

15 A szakmai oktatás ellenőrzése Az iskolában folyó szakmai oktatás ellenőrzése  Közismereti tartalom vonatkozásában: Oktatási Hivatal - közismereti szakértőkkel  Iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás: kiegészülve az NSZFI-vel együttműködő szakképzési szakértőkkel A Kamarai ellenőrzés  Tanulószerződés esetén a külső gyakorlati képzőhely ellenőrzése  A kamara biztosítja a szakképző iskolák képviselőinek részvételi lehetőségét – Ellenőrzi és értékeli, hogy megfelel-e a gyakorlati oktatás a kerettantervnek – Szankciókat alkalmazhat – Nem megfelelő gyakorlati képzés esetén az érintett tanulókat más gyakorlati képzőhelyre helyezi el  Az ellenőrzést kezdeményezheti – A szakképzésért felelős, ill. az érintett szakképesítésért felelős miniszter – Az érintett szakképző intézmény A közvetlen ellenőrzés  Szakképzésért felelős miniszter joga – Gyakorlati oktatással összefüggően – Független szakértők felkérésével

16 A region á lis fejleszt é si é s k é pz é si bizotts á gok (RFKB) helyett megyei szintű. Az RFKB…irány-arány meghatározása Szakképzés iránya-beiskolázás aránya  javaslata alapján lehet szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő beiskolázást meghirdetni (a 9. évfolyamra és ágazatra alakít ki javaslatot);  részt vesz a felvételi eljárás előkészítésében;  javaslatot tesz a szakmai érettségit követően, az ágazaton belüli konkrét szakképesítésre történő beiskolázásra vonatkozóan (szakképzésért felelős miniszteri rendeletben kerül kiadásra);  összehangolja a rövid és a középtávú tervezés szintjén az iskolai rendszerű és a felnőttképzésben folyó szakképzést.  megyére vonatkozó javaslatok Az RFKB…  a szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó javaslatai alapján kaphat támogatást a felnőttképzésben OKJ szerinti képzés;  megyei szinten működik és teszi meg javaslatait;  javaslata meghozatalának módjára és szempontjaira vonatkozó rendelkezések kormány rendeletben kerülnek szabályozásra (egységesség elve);  javaslata az egyházi fenntartású szakképző intézményekre és TISZK-ekre vonatkozóan is kötelező érvényű;  javaslatai érvényesülését az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák esetében a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodás tartalmazza.

17 A jelenlegi TISZK rendszer legalapvetőbb problémái  Túl sok a TISZK-ek létrehozását lehetővé tevő jogszabályi formák száma, ezért egynek (holland modell) a preferálása javasolt;  Nagy különbségek tapasztalhatóak a forrásfelhasználás terén;  Nem valósult meg egyes (főleg az együttműködési megállapodással létrehozott) TISZK modelleknél a tényleges együttműködés;  Nem valósult meg a tényleges munkamegosztás, a munkaerővel és egyéb erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás a TISZK egyes intézményei között;  Az indítható szakképesítésekre az RFKB által hozott döntések eltérő módon érvényesülnek az egyes TISZK-ekben és az egyes régiókban is;  A TISZK irányításának erőssége és hatékonysága eltérő a különböző fenntartású modellekben;  Nem valósult meg a TISZK-ek többségénél az iskolarendszeren kívüli szakképzésben való részvétel;  Erősebben érvényesülnek a TISZK-et alkotó intézmények érdekei, mint a TISZK egészének érdekei, emiatt éppen a TISZK rendszer létrehozásának indokai szorulnak háttérbe;  Sok TISZK esetében nem valósul meg a gazdasággal való hatékony együttműködés, a gazdaság által hosszútávon igényelt, konkrét szakképzett munkaerőigény pedig nem kerül megfogalmazásra a gazdaság részéről;  A TISZK-ek az együttműködést és a szakmai feladataik összehangolását elsősorban a finanszírozási ösztönzők okán valósítják meg, nem pedig a hatékonyabb képzés szükségességének felismerése miatt;  Némely TISZK a rendelkezésre álló források felhasználása során visszaélt a jogszabályi lehetőségekkel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet ellenőrzései alapján jogsértés is megállapításra került, amelyekkel kapcsolatban az Intézet feljelentést tett, az eljárások folyamatban vannak.

18 Az „A” MODELL” jellemzői/bemutatása  Az önkormányzati és állami fenntartású szakképző intézmények (ún. holland modell szerint) összevonásra kerülnek  Megyénként 2-3 ilyen formában működő TISZK jön létre, melyek teljes egészében lefedik a megyei szakképzési feladatellátást  Bizonyos szakképesítések esetében területi alapú (pl. országos) intézményi struktúra kialakítása szükséges (pl. rendészeti szakképesítések)  A szakképzési feladatok ellátásának kötelezettsége a megyei önkormányzatok esetében megszűnik (nem lesznek a szakképző intézmények fenntartói)  Települési, városi és megyei jogú városi önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak a szakiskolák és szakközépiskolák, amelyek jogszabályban lesznek kijelölve (ideértve a meghatározott kötelező integrációt is) A TISZK-ek átalakításának „A” modellje

19 A „B” MODELL” jellemzői/bemutatása  Az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerülnek (fenntartók az állam képviseletében a kormányhivatalok), az összes fenntartói és intézményi jogosítvánnyal együtt  Ebben a modellben is jogszabály jelöli ki az egyes intézményi szerveződéseket és a különböző intézmények integrációját A TISZK-ek átalakításának „B” modellje

20 A két TISZK átalakítási modell közös jellemzői  A vegyes típusú intézmények és a többcélú intézmények tisztán szakképzési célúvá alakulnak = új TISZK-ek  A finanszírozás az új modellekben nem fejkvóta, hanem intézményfinanszírozás szerint kerül kialakításra  Az új intézményi struktúrában megegyezik a nem önkormányzati és nem állami fenntartású szakképző intézmények szerepe  Az egyházi fenntartású intézmények megtartják fenntartói önállóságukat, de teljes finanszírozásra csak abban az esetben tarthatnak igényt, amennyiben a központilag meghatározott szakképzési szerkezetben folytatják képzéseiket  Az egyéb (pl. egyesületi, alapítványi, céges) fenntartású szakképző intézmények eltérő feladat- ellátási céljaik miatt csak bizonyos szakképzési kiegészítő támogatásra tarthatnak igényt  Általánossá kell tenni az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt  A már működő önkormányzati/állami fenntartású TISZK-eknek is át kell alakulniuk a holland modell szerint  Átalakítás következtében hatékonyabban, költségtakarékosabban és a munkaerő-piaci igényeket ténylegesen kielégítő módon tartható fenn a szakképzés intézményrendszere  A kiválasztott új modellek bármelyike szerinti hatékony működés akkor valósulhat meg, ha az intézményrendszer átalakítása teljes körűen megtörténik

21 TISZK átalakítása TISZK, szakmaszerkezet Munkaerő-piaci igények és prognózisok figyelembe vételével központi szakmaszerkezeti döntés Szakmaszerkezetre vonatkozó döntések általános érvényűek Betartásuk minden állami támogatás feltétele TISZK rendszer átalakítása: Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami, önkormányzati fenntartású körben Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén

22 Finanszírozás Az első szakképesítés iskolai rendszerben legyen ingyenes -korlátozásokat szükséges beépíteni: az ingyenesen igénybe vehető évfolyamok száma korlátozott lesz Szakmai érettségi nem számít első szakképesítésnek Nem állami, nem önkormányzati iskolák csak szakképzési megállapodás alapján kaphatnak állami támogatást Szakmaszerkezeti döntés mindenkire érvényes: állami forrás ne folyjon el olyan képzésre, ami nem javítja a tanulók munkaerő-piaci esélyeit

23  Szakképzési koncepció: május 24-én a kormány határozatban fogadta el  Folyik a szakképzésről szóló új törvény tervezetének előkészítése  2011-re vonatkozó tervek: szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadása  Ezt követően OKJ átalakítása  Végrehajtási rendeletek e tanév folyamán  2012 szeptembertől elsősorban tartalmi változások  Átmenet biztosítása, felmenő rendszer Várható ütemezés A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezése szerint

24 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET Intézet feladatai Kutatás Szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatás Fejlesztés Szakképzés és felnőttképzés tartalmi fejlesztése: Szakmastruktúra-fejlesztés - Országos képzési jegyzék - országos modultérkép szakmai és vizsgáztatási követelmények, központi programok, tankönyvek, tanulmányi segédletek, hátrányos és fogyatékkal élők képzéséhez dokumentumok, a központi, a regionális, valamint a helyi fejlesztések támogatása, szakképzést folytató intézményekben szervezett szakmai képzés eredményességének elemzése, hatékony eljárások, módszerek kidolgozása, továbbfejlesztése és elterjesztése hazai és a nemzetközi képesítési követelmények összehasonlítása, összehangolása minőségbiztosítás

25 A megújult intézet intézkedései  Új átláthatóbb web  Jogszabályok, dokumentumok áttekintése, egységes szerkezet kialakítása  Az MPA ellenőrzéshez útmutató  A vizsgaellenőrzéshez kézikönyv  Az ösztöndíjhoz átlátható táblázat, hiányszakmák  A törzslapkitöltéshez útmutató  3V rendszer további módosítása

26 Új weblap

27 Változások A Kormány 225/2011. (X. 24.) Korm. rendelete a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetrõl szóló 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról november 1-től kormányhivatallá alakult.

28 Várható változások december végéig az NSZFI feladatai nem változnak. A Kormány szakképzési koncepciójának megfelelően, a szakképzési törvény változásával egyeztetve, az intézet beolvad a Foglalkoztatási Hivatalba, az OMMF-vel együtt. Ezáltal a foglalkoztatási, és szakképzési tájékoztatás struktúrája: egyszerűsödik, hatékonyabbá válik, információáramlás egyszerűbb lesz.

29 Köszönöm a figyelmet! Kérdéseiket feltehetik a következő -címeken:


Letölteni ppt "A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2011. október-november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések