Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés 2008. szeptember 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés 2008. szeptember 19."— Előadás másolata:

1 EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés szeptember 19.

2 Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő jelentések a jövőben is Tartalomjegyzék 2008: Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) Sajátosságok: Össz-európai szemlélet Újfajta indikátorok Társadalompolitikai következtetések

3 A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Holtzer Péter (Nyugdíj Kerekasztal, elnök) Jávor András (Tárki Egészség Tudásközpont, vezető) Sik Endre (Tárki vezető kutató) Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutató Intézet, igazgató)

4 Demográfiai folyamatok az EU-ban és az EU országaiban.. ahogy az Európai Társadalmi Jelentés ezt bemutatja

5 Témák: 1. Demográfiai trendek az Európai Unióban 2. Társadalmi következmények 3. Háztartásszerkezet, a háztartások helyzete 4. Társadalompolitikai következmények

6 1. Demográfiai trendek az EU-ban: termékenység Európában között erőteljes csökkenés 2005, TTA: Észak-E. (1,7) vs. Kelet-E. (1,3) 2050-ig enyhe emelkedés, régiók közötti konvergencia (1,6-1,8) Kelet-E. Észak-E. Termékenység Európában (TTA), Forrás: ENSZ Magyarországi minta: jelentős eltérés más regionális mintáktól, de a sajáttól is, utóbbihoz a kilencvenes évek közepén csatlakozik tényelőrejelzés

7 1. Demográfiai trendek az EU-ban: halandóság Forrás: Eurostat Férfiak: EU-15: 76,4 év; EU-10: 70,1 év Nők: EU-15: 82,2 év; EU- 10: 78,3 év Markáns kelet-nyugat törésvonal Legmagasabb: Svédo, mediterrán o. Legalacsonyabb: balti o ig: javulás és kiegyenlítő trendek Hogyan alakul az egészséges várható élettartam? A férfiak várható élettartama az EU-ban, (év) Magyarország a baltiak mellett a legrosszabb helyzetű ország 2004-ben: férfiak 68,5, nők 76,8 év 2050-ben: férfiak 78,1, nők. 83,4 év

8 1. Demográfiai trendek az EU-ban: vándorlás A statisztikai adatgyűjtések szabályozása miatt a vándorlásra vonatkozó adatok bizonytalanok. Becslések szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya (40 millió fő). Az EU a v á ndorl á s szempontj á b ó l ö sszess é g é ben befogad ó nak tekinthető. Ezen bel ü l a r é gi tag á llamok nett ó befogad ó k, az EU-10-ek pedig nett ó kibocs á t ó k és 2050 között a nettó bevándorlás kumulált nagysága várhatóan 40 millió fő lesz. Magyarországon 2005-ben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségűek.

9 2. Társadalmi következmények (Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, RAND Europe) Közvetlen demográfiai következmények: népességcsökkenés, a korszerkezet (öregedés) és a háztartásszerkezet átalakulása Népességszám: 2050-ig az EU-15-ben stagnál, az EU-10-ben 12%-os csökkenés, ugyanennyi Magyarországon is (Eurostat, más előrejelzések (ENSZ, KSH NKI) valamivel pesszimistábbak) Korszerkezet: A 14 év alattiak létszáma 18%-kal csökken, a 65 év felettieké 77%-kal nő Idős eltartottsági ráta: 24,5%, 2050-ig a kétszeresére nő, Magyarországon 22,6%, 2050-ben várhatóan 48,3% A bevándorlás a feltételezések szerint fékezheti a népesség öregedésének folyamatát

10 2. Társadalmi következmények (Forrás: Európai Bizottság, DG EcFin) Munkaerőpiac az EU-ban – : nő a munkaképes korú népesség és a foglalkoztatási ráta – : a foglalkoztatás növekedése ellensúlyozza a munkaképes korú népesség fogyását –Forrása: nők és idős korúak bővülő foglalkoztatása –2017 után: várhatóan csökken a foglalkoztatottak összlétszáma Termelékenység és gazdasági növekedés –A GDP növekedés lassulása: : 2,4%, : 1,2% –A növekedés fő forrásává a termelékenységnövekedés válik Jóléti kiadások (nyugdíj, egészségügy, tartós ápolás) –A kiadásnövekedés tetőzése 2020 és 2040 között várható –Eurozóna: a közkiadások 4 százalékpontos növekedése 2050-ig

11 3. Háztartásszerkezet Csökken az átlagos háztartáslétszám (1960: 3,2 fő, 2001: 2,4 fő) Magas és nő az egyszemélyes háztartások aránya, közöttük az átlagosnál nagyobb a nők és az idősek súlya Csökken a gyermekes háztartások aránya A háztartások létszám szerinti megoszlása az EU- 24 országaiban (%) Forrás: EU-SILC A hazai egyszemélyes háztartások aránya (29%) átlagos, de az EU-10-ek között magasnak tekinthető Ezen belül a nők és a nyugdíjas korúak aránya valamivel átlag feletti (65%, ill. 49%)

12 3. Háztartások relatív jövedelmi helyzete A növekvő súlyú egyszemélyes háztartások helyzete rosszabb az átlagosnál, különösen az idős nőké Az egyszülős háztartások helyzete mindenhol nagyon rossz A kétszülős háztartások helyzete a gyermekszámmal romlik Forrás: EU-SILC Az egyszemélyes háztartások jövedelmi helyzete életkor szerint Átlag=1

13 4. Társadalompolitikai következmények Demográfiai-munkaerőpiaci folyamatok  policy A demográfiai-munkaerőpiaci folyamatok hatása –a fenntarthatóság problémája: a termékenység- halandóság-foglalkoztatottság együttes hatása –különösen rossz kombinációval szembesülnek a mediterrán országok, de hazánk is Policy-hatás –a jóléti állam kialakulása  termékenység csökkenése, halandóság javulása (  öregedés ) –az előrejelzések pontossága: mire építünk policy-t?

14 A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: 1. Bizonytalan, hogy a spontán folyamatok nyomán növekedhet-e tartósan a hazai/európai gyermekvállalási kedv. Szükség van-e pronatalista politikára? Ha igen, milyen policy-mix lehet hatékony Magyarországon? 2. Hogyan lehet javítani a rossz hazai mortalitási viszonyokon, hogyan növelhető az egészséges várható élettartam? 3. Milyen demográfiai következményekkel kell számolni a bevándorlási preferenciák megfogalmazásakor? Az EU-n belüli belső vándorlás milyen új kihívások elé állíthatja a jóléti államot? Aktívabb bevándorlás- ösztönzésre van-e szüksége Magyarországnak? 4. A magyar társadalom öregedése hozzájárul a nagy elosztórendszerek (nyugdíj, egészségügy) finanszírozási problémáihoz. A demográfiai folyamatok jelentik-e a legnagyobb kihívást a fenntarthatósága szempontjából?


Letölteni ppt "EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés 2008. szeptember 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések