Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU Bővítése 5. előadás EFTA-tagállamok csatlakozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU Bővítése 5. előadás EFTA-tagállamok csatlakozása."— Előadás másolata:

1 EU Bővítése 5. előadás EFTA-tagállamok csatlakozása

2 Gazdasági reformok folytatása ben hatályba lép az EEO: egységes belső piac megvalósítása a cél-> jogharmonizációs menetrend a Fehér Könyv alapján, többségi szavazás, demokratikusabb söntéshozatal az EP együttműködési eljárása révén -Nemzeti parlamentek szerepe felértékelődik az irányelvek átültetésében -Delors-terv: - áruk és szolgáltatások áramlásával nő a verseny, hatékonyság, csökkennek az árak, bővül a választék - személyek szabad mozgása-> letelepedés, tanulás, munkavállalás, vállalkozás - tőke szabad áramlása (GMU feltétele), kedvez a vállalkozásoknak, befektetéseknek, magánszemélyeknek

3 Három akadály: -Fizikai-> határ- és vámellenőrzések (Schengeni Egyezmény bontja le-> 1995-ben lépett hatályba, ASZ- szel az acquis része) -Technikai- nem vámjellegű akadályok lebontása jogközelítési programokkal: kölcsönös elismerés, diplomák elismerése, korlátlan átutalások lehetősége -Fiskális akadályok: eltérő adószabályok (a forgalmi adókat akarták közelíteni, de egységes kulcsokat sem sikerült elfogadni); adóharmonizációról még nem lehetett szó

4 -1987: Delors beterjesztette „EEO: új határ Európa számára” csomagtervet a tagállamok elé- célja a költségvetéshez nagyobb hozzájárulás és nagyobb összegek regionális fejlesztésre -Delors I. és II. csomagtervek a strukturális és regionális fejlesztésekre-> régiók bevonása(partnerség) a tervezésbe és társfinanszírozás Dolgozók Alapvető Szociális Jogainak Közösségi Chartája -Megkezdődhettek a GMU előkészületei; terv: tőkemozgás mentes legyen a pénzpiaci zavaroktól, egységes monetáris politika kell, árfolyamok befagyasztása, közös valuta bevezetése

5 Az Európai Unió és a létrejötte es történelmi változások megváltoztatták az irányt, szembe kellett nézni: - német egység - keleti bővítés és EFTA-tagállamok érdeklődése - „politikai törpeség” -Mélyítési reformokra volt szükség a gazdasági integráció mellett a politika területén is -Intézményi reformokra is szükség volt -Egyszerre indult meg a GMU és az EU létrehozása -A mélyítés eltolta a bővítés időpontját

6 -1990-ben megindult kormányközi konferencia az alapító szerződések módosításra ben elfogadták, 1992-ben Maastrichtban aláírták, 1993-ban lépett hatályba az Európai Unióról Szóló Szerződés (ez is alapító szerződés) Pillérrendszer létrehozása: -I. pillér.: szupranacionális, gazdasági integráció területe, Európai Közösségek; EGK->EK -II. pillér: CFSP-> jugoszláv válság indokolta -III. pillér: bel-és igazságügyi együttműködés (határellenőrzés, vízumok, bűnügyi együttműködés, menekültügy stb.); utóbbi két pillér kormányközi

7 -Európai polgárság létrehozása -Kohéziós Alap létrehozása (infrastruktúra, környezetvédelem, közös pénz bevezetésére segítség -Szubszidiaritás elve -Régiók Bizottságának felállítása -Új politikák: fogyasztóvédelem, oktatás- és kultúra, iparpolitika -EP szerepe erősödik az együttdöntési eljárással

8 GMU létrehozása -EMS ingadozási sávját nem tudják tartani, ezért felemelik a válság kezeléséig től a válság megoldása után Európai Monetáris Intézet felállítása Frankfurtban (Lámfalussy): tagállamok kp-i bankjai együttműködésének támogatása, nemzeti független monetáris politikák figyelemmel kisérése; jelentéseket és ajánlásokat készített tól átvette az Európai Központi Bank -1998, de. 31. befagyasztják a valutákat febr. 28-tól az euró a kizárólagos fizetőeszköz a tagállamokban (nem minden EU-s) -Maastrichti konvergencia-kritériumok, Stabilitási és Növekedési Paktum

9 EFTA-tagállamok csatlakozása -Bipoláris világrend vége miatt a korábban semleges EFTA- országoknál felértékelődött az EK-csatlakozás lehetősége -Mélyítés volt még porondon, ezért velük előbb egy magas szintű gazdasági társulás- Európai Gazdasági térség (1992, 1994) -Maastricht után megkezdődhettek a tárgyalások-> rekordsebességgel haladtak, mert az EGT kapcsán már a joganyag jelentős részét áttárgyalták - néhány nehéz kérdés -Norvégiában ismételten sikertelen népszavazás 1994-ben

10 Ausztria csatlakozása -II. vh. Után megszállás -1955: osztrák államszerződés, az ország örök semlegességének deklarálása (1990-től „aktív semlegesség”); Bécs ENSZ-központ lesz ban az EFTA alapítója (a SZU szerint az EGK-hoz csatlakozás a semlegesség ellen lenne) től igény bejelentése, hogy hosszú távon csatlakozna ben SZU felbomlása után nyújtja be a kérelmet : csatlakozási tárgyalások -1994: csatlakozási szerződés aláírása és ratifikációja -1995: belép

11 Finnország csatlakozása -Vesztes a II. vh.-ban, de nem szállták meg -Különleges viszony a SZU-val: finnlandizáció -1952, Skandináv államközösség, jóléti állam től az EFTA társul tagja, 1986-tól teljes jogú tagja ben nyújtja be a kérelmet : tárgyalások, aláírás, ratifikáció -1995: belép

12 Svédország csatlakozása -Semleges, de erős hadsereg, jóléti demokrácia -EFTA alapítója -Svéd modell -Aktív tagja az ENSZ BF-nek -Fejlődő országok segélyezése ben nyújtja be a kérelmet : tárgyalások, aláírás, ratifikáció -1995: belép (1999-ben a GMU-ba nem)


Letölteni ppt "EU Bővítése 5. előadás EFTA-tagállamok csatlakozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések