Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

RENDEZETT VETÜLETEK. A vetületek általános jellemzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "RENDEZETT VETÜLETEK. A vetületek általános jellemzése."— Előadás másolata:

1 RENDEZETT VETÜLETEK

2 A vetületek általános jellemzése

3 A vetület a tárgy képe — adott méretarányban — a vetítési szabályok szerint A vetületek fogalma A vetületek fajtái Nézet: a tárgy látható felületeinek,éleinek vetülete Metszet: a metszősíkkal képzeletben elvágott tárgy felülete

4 A rendezett vetületek származtatása

5 „Dobozt” alkotó képsíkok felvétele

6 Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”

7 Vetítés elölről  elölnézet

8

9 Vetítés felülről  felülnézet

10

11 Vetítés balról  balnézet

12

13 Vetítés jobbról  jobbnézet

14

15 Vetítés alulról  alulnézet

16

17 Vetítés hátulról  hátulnézet

18

19 A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”

20 Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

21 A „doboz” kiterítése

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78 A kiterített „doboz” a rajzlapon

79 A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

80 A vetületképzés szempontjai

81 Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest —Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) —Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen —Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek —Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma —Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges —Minél kevesebb, annál jobb

82 NÉZETEK

83 az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése A nézetkészítés célja

84 A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100 A nézetek tartalma az alkatrész valódi alakjának vetületei

101 A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

102 Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

103 KÜLÖNLEGES NÉZETEK

104 A rendezett vetületektől eltérő nézetelhelyezés Célja: a rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása Indoka: nincs hely ott, ahova tenni kellene Jelölése: nézési irány megadásával

105 Résznézet Célja: valamely részlet torzulásmentes ábrázolása Elhelyezése: a nézetrendtől eltérően (a tárgyrészlet IV. képe) Jelölése: nézési irány megadásával

106 Részvetület (az érdektelen részletet elhagyjuk)

107 Helyi nézet Célja: valamely részlet „kiegészítő” magyarázata

108 Helyi nézet

109

110 Kiemelt részlet Célja: valamely a részlet kinagyítása

111 Kiemelt részlet

112 A METSZETEK

113 üreges alkatrészek belsejének megjelenítése A metszetkészítés célja

114 A METSZETEK SZÁRMAZTATÁSA

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134

135 A metszetkészítés lépései 1.Az alkatrész képzeletbeli elmetszése a metszősík mentén 2.Az elülső (nézőhöz közelebb álló) rész képzeletbeli elhagyása 3.A maradék rész ábrázolása nézetként 4.Az elmetszett anyag jelölése

136 AZ ELMETSZETT TEST ANYAGMINŐSÉGÉNEK JELÖLÉSE

137

138 A SRAFFOZÁS SZABÁLYAI

139 Vonalvastagság: Vékony (0,35 mm) Dőlésszög: a kontúrhoz képest 45 o Vonalak sűrűsége: 1-10 mm, a vastagvonalnak legalább kétszerese) Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók A sraffozás rajzolási szabályai

140 Több látható alkatrész sraffozása Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

141 Sraffozási egyszerűsítések Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell. (Köztük 0,7 mm-es rés hagyandó)

142 A METSZETEK HELYÉNEK JELÖLÉSE

143 Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha — a metszősík szimmetriasík, — csak egy metszet készül a tárgyról, — a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

144 Jelölni kell a nyomvonalat, ha — a metszősík helye nem egyértelmű, vagy — több metszősík van.

145 A METSZETEK FAJTÁI

146 Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

147 Teljes metszet elforgatva

148 Félmetszet

149 Félnézet-félmetszet

150

151

152

153 Metszetkészítés, ha a szimmetriatengelyre látható él esik

154 Kitörés

155

156

157 Lépcsős metszet

158

159

160

161

162 Beforgatott metszet

163 METSZÉSI TILALMAK

164 CsavarCsapszegÉk, reteszSzegecs Hossztengelyükkel párhuzamosan nem metszhető alkatrészek

165 SZELVÉNYEK

166 A szelvénykészítés célja: az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

167 A SZELVÉNYEK SZÁRMAZTATÁSA

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188

189

190

191

192

193

194

195

196

197 „Széteső” szelvények ábrázolása Ábrázolási előírás: A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni

198 A SZELVÉNYEK ELHELYEZÉSI MÓDJAI

199 Szelvény a nézet közelében, pontvonallal azonosítva

200 (lehet elforgatva is) Szelvény betűkkel azonosítva

201 Beforgatott szelvény Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva (Azonosításra nincs szükség)

202 Szelvénysorozat I. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

203 Szelvénysorozat II.

204 A MŰSZAKI RAJZOKON ALKALMAZANDÓ VONALVASTAGSÁGOK

205 Vastag vonalak

206 A vonal rajzolata

207 Kontúrvonalak

208

209 Felületek határvonalai

210 Az adott nézeten látható élek

211

212 A nézési iránnyal párhuzamos felületek éle

213

214

215

216 Éles vonalú (nem legömbölyített) áthatások

217 Ismétlődő elemek külső burkolóvonala

218 Metszetek nyomvonalának végei

219 Vékony vonalak

220 A vonal rajzolata

221 Tagoló vonalak

222

223

224

225

226

227

228

229

230 Méretvonalak

231 Méret-segédvonalak

232 Mutatóvonalak

233 Vonalkázás (sraffozás)

234 Ismétlődő elemek belső burkolóvonala

235 Pont-vonalak

236 A pont-vonalak rajzolata

237 Forgástestek tengelye (középvonala)

238 Szimmetrikus alkatrészek középvonala

239 Osztókörök középvonala

240 Furatok középvonala és szimmetria-tengelyei

241 Szelvények nyomvonala

242 Kétpont-vonalak

243 A két-pont-vonalak rajzolata

244 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

245

246

247

248

249

250

251 Csatlakozó alkatrészek körvonala

252

253 Alkatrész kiterített (gyártás előtti) alakjának körvonala

254

255 Szaggatott vonalak

256 A szaggatott vonalak rajzolata

257 Nem látható, de az egyértelműséghez fontos élek ábrázolása (kerülni kell!)

258 Szabadkézzel rajzolt (tört) vonalak

259 A törtvonalak rajzolata

260 Alkatrész elhagyott részének határa

261

262

263 Kitörés határa

264

265 Résznézet határvonala

266 RAJZOLÁSI EGYSZERÜSÍTÉSEK

267 Szimmetrikus tárgyak egyszerűsített ábrázolása

268 Félnézet

269

270

271

272

273 Ismétlődő elemek „ritkított” ábrázolása

274 Ismétlődő furatok

275

276

277 Ismétlődő mintázat

278

279

280 Semmitmondó részletek elhagyása

281 Hosszú alkatrészek „kitörése”

282

283

284 Sík felületek ábrázolása

285 Sík felület ábrázolása (ha a vetületek nem elegendőek a sík jelleg érzékeltetésére)

286

287

288

289

290

291 A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

292 A MÉRETMEGADÁS JELEI

293 A méretmegadás alapsémája

294 A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

295 A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

296 A méretvonalak nem metszhetik egymást

297 A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

298 A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

299 Méretvonalként nem használható vonalak

300 Íves felültek méretvonalai

301 A méret-segédvonal Formája: vékony vonal Célja: kivetített méretek jelzése

302 Méret-segédvonal változatok

303 A méretvonal-határoló

304 Méretvonal-határolók változatai

305 A nyíl szokásos formája

306 A nyíl elhelyezési lehetőségei

307 A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

308 A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

309 A mutatóvonal alakja

310 A mutatóvonal elhelyezésének változatai

311 A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

312 A szöveg elhelyezésének változatai I.

313 A szöveg elhelyezésének változatai II.

314 Az alkatrész alakjára utaló jelek

315 Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

316 Gömbfelületű és íves alkatrészek

317 Megengedhető egyszerűsítések

318

319

320 MÉRETHÁLÓZATOK

321 A mérethálózatok általános jellemzése Fogalma: –rajz méretmegadásainak összessége Alapelvei: –Minden méret egyszer megadandó –Egy méret csak egyszer adható meg –Zárt méretlánc alkalmazása tilos –A mérethálózat legyen áttekinthető

322 A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

323 A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

324 A mérethálózatok fajtái

325 Bázistól induló mérethálózatok

326 A bázistól induló mérethálózat változatai

327 A bázis kiválasztásának szempontjai

328 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

329 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

330 Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

331 A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

332 A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

333 Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

334 Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat

335 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "RENDEZETT VETÜLETEK. A vetületek általános jellemzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések