Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichológia Gyimesi Anna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichológia Gyimesi Anna."— Előadás másolata:

1 Pszichológia Gyimesi Anna

2 A pszichológia tárgya, irányzatai
Pszükhé--lékek Logia--tanulményozás Ógörög szavakból Az emberi gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány. születése 1879, Wilhelm Wundt Részei: egymás mellett létező elméleti irányzat , kutatási területek, és alkalmazott területek nem csak az emberek lelki jóllétével foglalkozó gyógyító tudomány, hanem az emberekre jellemző mindennemű folyamatok megértésére törekvő diszciplína  észlelés (látás, hallás, tapintás, stb.) tanulás és emlékezet nyelvelsajátítás matematikai gondolkodás

3 A pszichológia irányzatai
Felosztása az elméleti irányzatok kutatási alapterület alkalmazott területek A pszichológia elméleti irányzatai : behaviorizmus kognitív pszichoanalitikus fenomenológikus pszichológia

4 A pszichológia elméleti irányzatai
1.) Behaviorizmus John B. Watson Inger/válasz pszichológia A viselkedés, kondicionálás által alakul ki= megfelelő ingerre a tanult válaszreakciót adjuk. introspekció (önmegfigyelés) mellett objektív külső szemlélők megfigyelései is fontosak 2.) Pszichoanalízis Sigmund Freud regresszió (elfojtás) által tudattalanná vált emlékek, motivációk személy viselkedése szexualitás ösztönkésztetések Carl Jung Ferenczi Sándor

5 A pszichológia elméleti irányzatai II.
3.) Kognitív pszichológia latin cognitio (megismerés) az észlelés, az emlékezés, a gondolkodás, figyelem A mentális folyamatokat objektíven és szubjektíven kell vizsgálni. 4.) Fenomenológikus pszichológa =humanisztikus pszichológia Carl Rogers egyéni, szubjektív tapasztalás egyén világképét és önképét tanulmányozza 5.) Gestaltpszichológia= alaklélektan alapgondolata: egész alak észlelete több a részek egyszerű összegénél egész a részekhez képest elsődleges észlelés és az észlelési élmények foglalkoztatják mozgásfelismerést, a méretmegítélést és a színek észlelése szerveződés világban, avagy az emberi elmében

6 A pszichológia kutatási alapterületei
Általános pszichológia Szociálpszichológia Személyiségpszichológia Fejlődéspszichológia empirikus módszer más természettudomány (pl.:élettan, a sejtbiológia, a neurobiológia, a biokémia, a matematikai statisztika eredményeit is felhasználja

7 A magatartásszabályozás központi idegrendszeri mechanizmusa
A magatartásszabályozás helye az agy ősi, középső részében elhelyezkedő septohippocampalis rendszer, ez a helyzetek minősítésének a központja döntés összetett folyamatában: hippocampusnak van szerepe. A központi idegrendszeri minősítő mechanizmus vázlatos anatómiai háttere szervezetet érő valamennyi külső és belső inger együttesének összképe az entorhinalis kéreg (gyrus hippocampi) hippocampus aktuális helyzetünknek a korábbi tapasztalatokon alapuló, memóriánkban tárolt információkkal való összevetése A hippocampus az embernél a legfejlettebb Hypothalamikus elektromos ingerlés hatására, az ingerlés intenzitásának függvényében kétféle, ellentétes magatartásválasz: enyhe ingerlés közelítő, kereső hatást vált ki, az ingerlés intenzitásának fokozása menekülő reakciót idéz elő A helyzetek érzelmi minősítésébe: amygdala A septohippocampalis rendszer három alapvető funkciója: - a kapufunkció - az összehasonlító funkció - a magatartási döntés.

8 A magatartásszabályozás központi idegrendszeri mechanizmusa
1.) Kapufunkció: csak azok a környezeti hatások kerülnek be a rendszerbe, amelyek újszerűek, fontosak, magatartási döntést igényelnek. Egyéni különbségek noradrenerg és serotonerg pályák A noradrenerg rendszernek a helyzetek fontossá minősítésében, míg a szerotonerg rendszernek a helyzetek érzelmi minősítésében van szerepe. Evolúciós szempontból: introvertált és az extrovertált típus jelentősége A viselkedésterápiás módszerek  kapufunkciót befolyásolása , a szorongáskeltő helyzetekhez való megszokás =habituáció kialakításával. szorongáskeltő helyzettel való szembesítéssel (deszenzitizációs módszerrel) el lehet érni, hogy a korábbi irreális félelmi reakció helyét a habituáció vegye át A magatartásorvoslási, pszichoterápiás módszerek ugyanazokon a központi idegrendszeri mechanizmusokon keresztül hatnak, mint a gyógyszeres terápia.

9 A magatartásszabályozás központi idegrendszeri mechanizmusa
2.) Az összehasonlító funkció: minden élethelyzetet összevetünk a memóriánkban tárolt korábbi információkkal= agyunk információ feldolgozási szempontból bizonyos előfeszítettséggel rendelkezik . Pl.: ha küszöbalatti ingerléssel, igen rövid expozíciós idővel szópárokat vetítünk, a pánikbetegek a testi betegségre, veszélyre vonatkozó szavakat ismerik fel sokkal nagyobb valószínűséggel, míg a depressziós betegek a negatív tartalmú szavakat Bizonyos pszichoterápiás módszerek a téves negatív pszichológiai beállítottságot korrigálják 3.)Döntési funkció a kognitív minősítés végeredménye, amely azt jelzi, hogy az adott helyzetet várhatóan újszerűnek, veszélyeztetőnek, magatartási választ igénylőnek minősítjük-e

10 A magatartásszabályozás központi idegrendszeri mechanizmusa

11 Megismerő funkciók Megismerő funkciók=kognitív funkciók
A megismerő folyamatok lényege az információ megszervezése, átalakítása, amelynek során az észlelt egyedi jelenségekből általános jellegzetességekre következtetünk. Észlelés és érzékelés: a megismerő funkciók alapja Érzékelés: elemek, élettani szint ÉSZLELÉS: egész egységek, jelentést, gondolati tartalmat rendelünk hozzá Fejlődéslélektani szempontból az észlelés alapja: konstancia-jelenségek Tünetészlelés

12 Éberség, tudat, tudatállapotok
Tudatnak nevezzüka közvetlen átélést (Nyírő) Fő tudatállapotok: ébrenlét a NREM alvás REM alvás Ébrenlét jellemzői: éberség tudattartalmak gazdagsága külső ingerekkel szembeni fogékonyság tudati folyamatok sajátos kérgi szerveződési szintje Agytörzsi felszálló aktiváló retikuláris rendszer

13 Éberség, tudatállapotok
NREM alvás: csökkent éberség csökkent tartalmi telítettség külső ingerek fokozott kirekesztése kérgi organizációs folyamatok globális háttérbe szorulása REM alvás a kérgi serkentettség és az éberség nő a motoros kimenet és az izomtónus ehhez képest elmarad tartalmilag gazdag narratív-konfabulatív struktúrák, bizarrság erőteljes emocionális részvétel külső ingerek háttérbe szorulnak

14 Éberség, tudat, tudatállapotok
Átmeneti és disszociált állapotok hipnagóg hallucinációk éber szakaszok és REM fázis patológiás tünetek a NREM és az ébrenlét, a REM és az ébrenlét, a NREM és a REM, ill. mindhárom tudatállapot Keveredése (narkolepszia, alvajárás, stb.)

15 Memória Rövid- és hosszú távú memória, implicit és explicit memória,epizodikus és szemantikus memória Rövid távú memória nem ismételt ingeranyag rövid távú megőrzése, rövid távú memória helyett munkamemória: aktuális viselkedés és kogníció szempontjából fontos információk rövid távú megőrzését biztosítja anatómia alapja: prefrontális kéreg Fonológiai hurok és a téri-vizuális vázlattömb A fonológiai hurok  verbális információk rövid távú megtartására és manipulációja Részei a fonológiai tár és az artikulációs kontrollfolyamat A fonológiai tár a megtartásban artikulációs kontrollfolyamat az anyag ismételgetésében játszik szerepet téri-vizuális vázlattömb a képi információk rövid idejű megtartásáért felel Hosszú távú memória Ismételt vagy jelentőséggel bíró ingeranyag megőrzése, amely felejtéssel szemben sokkal ellenállóbb Anatómiai alapja: hippokampusz

16 Memória Explicit és implicit memória
Az implicit-explicit elkülönítés a felelevenítés módjából adódik. Implicit memória: Az ismeretek, amelyek lényegesen befolyásolják a viselkedést, anélkül, hogy felidézésük megtörténne. Pl. tárgy-priming, verbális-priming Priming: tapasztalatoknak a válaszkészségre gyakorolt hatása. Az impilcit memória létezését és hippokampusztól független voltát bizonyítja: amnéziás betegeknél a motoros készségek, a kondicionált reflexek, sőt az automatizálódott műveletsorok elsajátíthatóak A tapasztalat a cselekvésben vagy a feladat végrehajtásának módjában rejlik Explicit memória: Események és tények rögzítésére szakosodott memóriarendszer, amely a hippokampusz közreműködésével tárolja az információt. A személy tudatában van ismereteinek és azokról szóban, írásban, rajzolva, stb. be tud számolni. Pl: tenisz Explicit memória nem csak szóban vagy írásban kifejezhető, a viselkedésre is hatással van

17 Memória Deklaratív és procedurális memória
Magukra a memórianyomokra, és nem a felidézés módjára vonatkozó elkülönítés: deklaratív és procedurális deklaratív (explicit) memórianyomok deklarálható tudást rejtenek, amit szándékosan fel lehet eleveníteni procedurális : a végrehajtás vagy a cselekvés mikéntjére vonatkozó, tudatosíthatatlan tapasztalatok A deklaratív és a procedurális memória az ismeretekre, az explicit és az implicit memória az ismeretek előhívásának módjára vonatkozik.

18 Memória Epizodikus és szemantikus memória
A hosszú távú memórián belül az explicit memória egy hippokampusztól függő emlékezeti rendszer. Ezen belül újabb felosztás : Epizodikus memória konkrét, téri-idői összefüggésben őrzött ismeretek Pl.: konkrét életesemények  konkrét, téri-idői összefüggésekkel tárolt ismeretek 2. Szemantikus memória nem téri és idői összefüggésekben emlékszünk, nem tudjuk, hol, mikor, mi módon szereztük meg a tudást= tényszerű tudás, mely valaha epizodikus volt, de jelenleg szemantikus A szemantikus memóriához az epizodikuson keresztül vezet az út. Tudásrendszerünk nagy része szemantikus memória: Pl. :valamely fogalom hovatartozására kérdeznek rá (pl.: Az asztal bútor?) Epizódikus memórianyomok téri-idői szempontok szerint szerveződnek Szemantikus memórianyomok a konkréttől az elvont felé és az egyeditől az általános felé tartó hierarchikus fogalomrendszerekbe ágyazottak Tény:hippokampusztól független explicit, kontextusfüggetlen, szemantikus memórianyomok sérülések után perirhinális és az entorhinális kéreg érintetlen marad, az epizodikus memóriát nem érintvekét rendszer párhuzamosan működik.

19 Gondolkodás és intelligencia
A gondolkodás a legmagasabb rendű humán képességek egyike. A világ dolgairól alkotott érzékszervi benyomásaink rendszerezésére: belső reprezentációs rendszert Cél: külvilág eseményeinek minél pontosabban bejóslása egy mentális modell segítségével. Érzékletek fogalomalkotáscsoportosításmentális reprezentációnkban a komplexitás csökken Gondolkodás: a világ belső leképezésén = belső reprezentációs rendszerben végzett logikai és egyéb manipuláció. Fogalomalkotás Kategorizáció: legelemibb komlexitás csökken azáltal hogy a tárgy tulajdonágai előre megjósolhatók( pl. a veréb madár) konkrét fogalom absztrakt fogalom tovább távolítják a közvetlen tapasztalat szintjétől hierarchikus fogalmi rendszert képezve Indukció: egyedi tapasztalatokból általános következtetést vonunk le Dedukció: az általánosból következtetünk az egyedire A gondolkodás alapelvei: 1.) Azonosság elve: minden dolog azonos önmagával (A=A) 2.) Ellentmondásmentesség elve: semmi sem lehet azonos a neki ellentmondó dologgal (A nem lehet azonos nem A-val) 3.) Kizárt harmadik elve: két ellentmondó dolog között nincs harmadik lehetőség (A és nem A közül csak az egyik lehet igaz) 4.) Az indirekt bizonyítás elve: ha egy állítás ellentétéről bebizonyítható, hogy ellentmondásra vezet, akkor az eredeti állítás igaz.

20 Gondolkodási hiba: események korrelációja= együttjárása nem azonos ok-okozati kapcsolatukkal
Gondolkodás nem tisztán logikai alapokon nyugszik, kontextusfüggő is! Példa:döntsék el, mely kártyákat kell megfordítani, ahhoz, hogy eldönthető legyen, teljesül-e az a szabály, hogy ha egy kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám áll. Például a négy kártya látható oldalán a következőket látjuk: E, K, 2, 7. Mely kártyák túloldalát kell ellenőriznünk ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a szabály érvényesül? 7, ha ugyanis ennek hátoldalán magánhangzó áll, a szabály nem érvényes Javul a feladatban nyújtott teljesítmény, ha egy előzővel teljesen analóg feladatban a szabály úgy szól, hogy „csak 18 éven felüliek isznak szeszes italt”, a kártyákon pedig az emberek életkora és az általuk fogyasztott ital áll, pl.: 22, 16, sör, kóla. Ebben az esetben az emberek többsége helyesen oldja meg a feladatot, azaz a „16” és a „s ör”.

21 A gondolkodás evolúciós gyökerei
Létezik-e az ember és az állatvilág közt éles határvonal? 1.) embert nagyszámú speciális képesség jellemzi 2.)néhány kiemelt fontosságú, humánspecifikus tulajdonság Csak az emberre jellemző : Konstrukciós képesség: eszközészítés, nyelvi képesség, stb. Szinkronizációs mechanizmusok: az emberek összehangolt cselekvésre képesek Emberi csoporttal kapcsolatos jellegzetességeket pl. a kooperáció és a csoporton belüli minimális agresszió). Az evolúciós pszichológia : az emberi elmét adaptációk sokasága, melyben minden egyes kognitív mechanizmus a törzsfejlődés során egy speciális környezeti kihívásra való szelekciós válasznak tekinthető.

22 Értelem és intelligencia
Intelligencia: mentális képességeink halmaza. gyermekek mentális fejlettségi szintjének összehasonlítására a mentális kor és a biológiai életkor hányadosából számolható intelligenciahányados Felnőttek: az IQ az azonos életkorúak normális eloszlásában elfoglalt helye alapján egyik legstabilabb személyiségvonás felnőttnél Az értelem a gondolkodás univerzális, az egész emberi fajra jellemző törvényszerűségei az emberek intellektusa közötti változatosság Gondolkodás: az értelem egyetemes törvényszerűségeinek vizsgálata Intelligencia: az egyéni különbségek feltárását jelenti

23 A két félteke eltérő feldolgozási módja
alacsonyabb rendű emlősök: agykéreg kicsi és sima felületű agykéreg teljes agyszövethez viszonyított súlya az evolúció során az egyre nagyobb, kéreg egyre barázdáltabb és tekervényesebb az agykéregnek (cortex) a teljes agyhoz viszonyított súlya az embernél a legnagyobb agytömeg – testtömeg arány embernél a legnagyobb a szenzoros és a motoros feldolgozásban közvetlenül nem érintett asszociációs területek aránya a teljes kéreghez képest embernél a legnagyobb Bal félteke szinte minden esetben nagyobbnak bizonyul, mint a jobb. Organikus sérülések okozta funkciózavarok : afáziák (nyelvi zavarok), apraxiák( akaratlagos mozgások zavara) bal félteke sérüléseit mutatták ki Bal félteke speciális, vezető szerepe: humánspecifikus(beszéd, írás, olvasás, céltudatos mozgások vezérlése)

24 A félteke-kutatások gondolkodási vonatkozású eredményei

25 Motiváció, érzelmek A magatartás szabályozásában fontos szerep jut motivációnak, szükségleteknek és igényeknek a szükségletek kielégítetlensége igen fontos hajtóerő nő motivációt A motiváció és érzelmek összefüggése, az érzelmek szélsőséges, kóros megnyilvánulásai Kívánatos esemény Nem kívánatos esemény Megtörténik öröm félelem, szorongás Hipománia, kritikátlan felhangoltság kóros szorongás Nem történik meg bánat, harag megkönnyebbülés Depresszió, agresszivitás Érzelem: meghatározott reakciómintázat, amely neurofiziológiai-vegetatív, motoros-magatartási és az embernél szubjektív-pszichológiai összetevőkből áll alapvető evolúciós szerep Cél: túlélés motivációs és kommunikatív funkciót töltenek be Két fő információfeldolgozási személyiségtípus: represszor- a közelítő, jutalom orientált, explorációs kognitív disszonancia!! szenzitizátor- a büntetés elkerülő, kudarckerülő kognitív értékelésérzelmi állapot érzelmi állapotoktöbbi pszichés funkció

26 Motiváció, szükségletek
Motiváció alatt a szükségletek kielégítésére és a célirányos viselkedés szabályozására irányuló késztetést értjük Drive-nak nevezzük az élettani hiány által kiváltott késztetéseket: éhség, szomjúság. Drive redukció elmélet: a kellemetlen késztetés megszüntetése a motivált viselkedés lényege Szükségletek: ösztönös késztetések, önfenntartás, éhség, szomjúság, szexuális késztetés, fajfenntartás, biztonságigény, explorációs igény Igények: humánspecifikus; magasabb szintű erkölcsi igényeink az ösztönös késztetések alárendelhetők a kettő egyensúlya lelki, és a testi egészség alapja ide tartozik a másokért tett önkéntes áldozathozatal is Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete: a szexuális ösztön az emberi magatartás alapvető mozgatórugója.

27 Maslow-piramis A szükségletek hierarchiája

28 A szükségletek hierarchiája
Alfred Adler, Freud tanítványa volt, a szociálpszichológia szerepe A személyiség nem vizsgálható környezete nélkül, az érett személyiség arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen saját maga és környezete között.. Ha ez nem valósul megkisebbségi érzése miatt a hatalom mindenáron való megszerzésére, környezete leigázására törekszik kisebbségi komplexust, legmagasabb szintű összetevője az élet értelmének keresése, hosszú távú célok kitűzése, az emberiség közös céljainak megvalósítása. Viktor Frankl a legfontosabb emberi szükséglet az élet értelmének keresése az erkölcsi döntésekben nyilvánul meg elsősorban a lélek szabadsága, önálló létezése. A mai társadalomban "az élet értelme iránti igény és kérdés gyakran éppen akkor lángol fel, amikor valakinek nagyon rosszul megy.„( haldokló pácienseink , koncentrációs és hadifogoly táborok túlélői) Hivatásnak nevezzük azokat az emberi tevékenységeket, amelyeket a másokért való önkéntes áldozathozatal jellemez, amelyet gyakran az egyéni szükségletek elé kerülnek. Az emberre jellemző értékek megvalósítása ugyanolyanhajtóerő, mint az élettani egyensúly fenntartása.

29 Az emberi homeosztázis jellemzői- allosztázis
Szervezetet: homeosztázisra törekvő rendszer homeosztázis fenntartása a szükségletek, motiváció Ilyen értelemben a drive: valamely szükséglet kielégítetlensége miatt a szervezet kizökken a homeosztázis állapotából, és az egyensúly helyreállítására törekszik Az ember nem csupán élettani egyensúlyának fenntartására törekszik az emberi egyensúlyi helyzet jellemzésére:allosztázis Lényege a stabilitás fenntartása a változások folyamatában, olyan alkalmazkodás, megbirkózás, amely egyben a környezetet is alakítja. Allosztatikus terhelés: amikor nem vagyunk képesek megbirkózni az élet mindennapi kihívásaival A modern életforma  az ember pszichológiai céljai érdekében nem figyel saját élettani igényeire Pl. munkamegszállott típus Szükségletek, főként fiziológiai hiányérzet megnöveli a KIR aktivációs, (arousal) szintetfokozza a motivációt a hiány csökkentésére Személyiségkülönbségek vannak abban a tekintetben, hogy ki milyen aktiváltsági állapotot érez optimálisnak.

30 Érzelmek Az érzelmek központjai
az agy ősi, fejlődéstanilag korai struktúrákban: a limbikus rendszerben, az amygdalában, a prefrontális kéreggel összefüggésben Érzelmi intelligencia saját és mások érzelmeinek megfigyelési képességét jelenti, illetve azt, hogy ezt a képességünket fel tudjuk használni az adott helyzetben legmegfelelőbb magatartásválaszra.

31 Féltekei különbségek A jobb félteke inkább a negatív, míg a bal félteke a pozitív információfeldolgozásra alkalmas Ezt bizonyítja: A jobb féltekei léziók után: irreális optimizmus, tréfálkozási hajlam, mint bal félteke léziók után A stroke utáni depresszió viszont a bal féltekei léziók után gyakoribb Előítéletek kialakulásában az elkerülő, büntetésvezérelt típusnál könnyebben alakul ki az a sztereotípia, hogy emberek csoportjait veszélyesnek minősíti, igyekszik elkerülni őket,

32 Az érzelmek kognitív komponense
=milyen érzelmi minősítést adunk egy helyzetnek Pl. ha kísérleti személyeknek adrenalin injekciót adtak, az ezáltal kiváltott arousal emelkedést más érzelemnek tulajdonították azok a kísérleti személyek, akik vidám társsal voltak egy szobában, mint akiknél a kísérletvezető társa bosszankodó, haragos állapotot mutatott. Az érzelmek valamennyi pszichés tevékenységre hatnak. - a figyelem és az észlelés (percepció), - a memória, - a pszichológiai védekező mechanizmusok, - az attitüdöket és a meggyőzés, meggyőződés hatékonysága - a megértést és a döntéshozatal - a személyközi kapcsolatokat, - a szubjektív jól-lét érzését, az életminőséget

33 Érzelmek és fiziológia
James és Lange féle érzelem elmélet: a vegetatív arousal határozza meg az érzelmeket= nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk az érzelmek első szakaszának tudattalan jellege A helyzetek minősítésének két összetevője: automatikus feldolgozás, amely a vegetatív válaszkészséghez kapcsolódik= automatikus, gyors, tudatelőtti értékelés kontrollált feldolgozási folyamat (stratégiai, lassú, folyamatosan változó, tudatos) Az emberi arckifejezések kultúrától függetlenül, mintegy huzalozottan felelnek meg bizonyos érzelmeknek: az öröm, düh, bánat, undor, félelem és meglepődés arckifejezése és ennek felismerése veleszületett válasz

34 Univerzális érzelmek

35 A személyiség Meghatározás:
A személyiség a viselkedésnek, gondolkodásnak, érzelmeknek jellegzetes, tartós mintázata, amely jelentősen meghatározza a személy környezethez történő alkalmazkodását, magatartását. személyiség leírására: személyiségelméletek Céljuk: az egyén különböző helyzetbeli viselkedésének meghatározása, előrejóslása a személyiség egészséges és kóros fejlődése pszichoterápiájára vonatkozó jellemzők személyiségjellemzők mérésére vonatkozó módszerek Az örökletes (biológiai) tényezők és környezeti meghatározottság súlya más és más.

36 Személyiség, személyiségelméletek
Személyiségelméletek felosztása: 1.)A pszichoanalitikus nézőpont a személyiség ösztöndetermináltsága 2.)Viselkedéslélektan környezeti hatások, szociális tanulás (kondicionálás, utánzás) 3.)Kognitív szemlélet a helyzetek értékelésének, korábbi tapasztalatokon alapuló egyéni jelentésének fontossága 4.)Vonáselmélet (típustanok) matematikai statisztikai eljárással közelít 5.)Rogers-i nézőpont a kliens-centrikus pszichoterápia és csoportmozgalmak A személyiség szoros kapcsolatban áll a megbetegedéssel és a gyógyítással: személyiség magatartásszerveződés  egészségkárosító magatartásminták A már kialakult betegséggel való megküzdés a szükséges orvosi beavatkozások elviselésében tünetészlelésben és tünetértékelésbenés fontos tényezője az Egészségügyi szakdolgozó -beteg kapcsolat

37 Sigmund Freud pszichodinamikus személyiségelmélete
A személyiség topográfikus modellje tudatos fogalmán azok a lelki történések, amelyekről adott pillanatban tudomásunk vanAz aktuális tudatelőttes: tudatosságon kívül eső, de bármikor a tudatba hívható emlékkép tudattalan nem hozzáférhető a tudatosság számára A személyiség strukturális modellje ösztönén, én, felettes én. Ösztönén szorosan kapcsolódik a biológiai szükségletekhez ösztönén minden energia forrása az örömelvnek megfelelően működik=vágyai azonnali kielégülését keresi, mert a kielégítetlen szükségletekből kellemetlen feszültségek származnak Életösztönök azok a biológiai késztetések, amelyek a túléléssel, szaporodással és gyönyörrel kapcsolatosak, pl. éhség, ürítés, fájdalom elkerülése, szexualitás. életösztönök által képviselt energiák összessége a libido Halálösztön megnyilvánulásait kontroll alatt tartják az életösztönök, ezért hatásai nem érvényesülnek, de a feszültségei fennmaradnak agresszív, destruktív cselekvések, heteroagresszió vagy autoagresszió

38 Sigmund Freud pszichodinamikus személyiségelmélete
Én (ego) valóságelvnek megfelelően kell működnie=ha az azonnali feszültségcsökkentésnek nincsen biztonságos lehetősége a vágyteljesítést el kell halasztanunk A legtöbb egofunkció a tudathoz, tudatelőtteshez kötött Az ösztönén által képviselt örömelv én által képviselt realitáselv  konfliktus Felettes én szülői és társadalmi értékeke, a nevelés során alakul tágabb társadalom által is képviselt értékeket nevelés során két alrendszer : az énideál :amilyen a személy lenni szeretne lelkiismeret: helytelen viselkedés szabályai a szülői tiltások, helytelenített viselkedések által helytelen viselkedésünk büntetése a bűntudat Az én feladata: az ösztönén követelőző impulzusainak, a felettes én morális szempontjainak és a valóság korlátozó erőinek egyensúlyban tartása, társadalmilag elfogadható módon egymásnak ellentmondó erők állandó konfliktusai Elhárító mechanizmusok: szorongással való megküzdés érdekében az én által kifejleszett stratégiák Elfojtás, tagadás, projekció,racionalizáció, intellektualizáció, reakcióképzés, regresszió, áttolás, identifikáció, szublimáció

39 Személyiségelméletek fejlődéslélektani megközelítésben
Fejlődéslélektan: a személy intellektuális, érzelmi, személyiségi, és erkölcsi fejlődését és az élettani hatások emberi viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálja a teljes életciklusával alatt, a magzati életszakasztól a késői öregkorig. A fejlődéslélektani modellek személyiségelméletek alapjait képezik. Jellemzők: fejlődésszakaszok ezekre jellemző válságok cél: válságok megoládásaszemélyiség továbbfejlődése, következő szakaszba lépés ha ez elmaradtünet Az elméletek egymást nem kizárják, hanem kiegészítik. a korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége A fejlődésszakaszokra jellemző válságoknak az ismerete elengedhetetlen a segítő foglalkozásúak számára.

40 Fejlődésmodellek 1.) Sigmund Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete
Tudattalan=Id=ösztönén A személyiség akarattól, tanulástól független ösztönvilágát jelentő késztetései Felettes Én =superego A társadalmi értékeket és kényszereket képviselő a tanult, a kultúra által közvetített és elsajátított morális értékek Én=Ego az ID és Superego közötti konfliktustérben egyensúlyozó és egyeztető A különböző egymásra következő szakaszokban az örömirányult impulzusok a test különböző területeire irányulnak, melyek egyben a fejlődésszakaszoknak is nevet adnak. Korai elválasztás miatt a csecsemő orális szükséglete sérül  Orális személyiség: a személy libidója orálisan rögzültúlevés, alkoholizmus, dohányzás függősége Anális személyiség: pl. tisztaságmánia, agyűjtőszenvedély, zsugoriság Ödipális konfliktus elégtelen feloldása neurotikus tendenciákhoz vezet, és a tekintélyszeméllyel való konfliktus

41 Sigmund Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete
életkor Szakasz elnevezése Főbb jellemzők 0-2 év Orális, ill. orál-szadisztikus korai anya –gyermek kapcsolat 2- 4 év Anális anál-szadisztikus székletürítés szabályozása megtartás-elengedés dackorszak agresszív megnyilvánulások Önállósodás 3- 6 év Fallikus genitálék ellenkező nemű szülő a szexuális figyelem tárgya lesz„ödipális konfliktus”=szexuális ösztön és az inceszt tabu közötti összeütközés Feloldás: az azonos nemű szülővel való azonosulás =identifikáció 7-12 év Latencia szexuálisan semleges fizikai és szociális környezettel való megküzdési készség > 12 év Pubertás, ill. adoleszcens szexualitás

42 Fejlődésmodellek 2.) Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődésmodellje
Cél: énazonosság, azaz a személyiség egysége és időbeli folytonossága, mely a különböző társadalmi környezetekben és élethelyzetekben valósul meg személyt érő belső és külső hatások testi, lélektani és szociális tényezői az Én mint e faktorok integrátora testi érzékelések (éhségérzet), - a lelki tapasztalás (az anya szorongásának introjekciója) szociális tapasztalatok (pl. a családi válság helyzetében megélt pánik) Szorongás: a szomatikus, lelki folyamatok és a szociális tapasztalatok kölcsönhatásából adódó következmény. Kultúra ösztönkésztetések elhárítása  ösztönkielégítés társadalmilag elfogadott módjai Kultúraidentitás-válság A kritikus szakaszok abszolút determináló szerepét, személyiségre gyakorolt irreverzibilis hatását vitatja. primér prevenció : a betegség kialakulásást megelőző egészségvédő gyakorlat szekunder prevenció: betegség okozta funkciózavarok előfordulásának csökkentése tercier prevenció: a testi, lelki és szociális rehabilitációt jelenti

43 Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődésmodellje
Életszakasz Pszichoszociális szakaszok Csecsemő bizalom-bizalmatlanság, Kisgyermek autonómia-kétség, szégyen Óvodáskor kezdeményezés-bűntudat, Iskoláskor iparkodás-kisebbrendűség érzet Kamaszkor identitás-identitászavar, Fiatal felnőtt intimitás-izoláció Középkorú felnőtt generativitás-megrekedés Idősebb felnőttkor integritás-kétségbeesés

44 Fejlődésmodellek 3.) Harry Stack Sullivan interperszonális elmélete
elsődleges személyközi kapcsolatok hatása legfőbb mozgatórugó: a biológiai szükségetek kielégítése és a szociális és kulturális szükségletként értelmezett biztonság kielégítése rendszerszerű (Self System) személyiségmodell a személyiség a személyközi viszonyok és az énvédő mechanizmusok közötti kölcsönhatások által fejlődik szorongás csökkentése önbecsülés fenntartása Korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége: biztonságot nyújtó, gondoskodó anya jó Én élmény feszült, visszautasító anya rossz Én élményt tiltó szülői befolyás nem-én

45 A személyiség tanuláselméleti felfogása
Alapfeltevés: a személyiség a környezetből jövő hatások, élmények, tapasztalatok során tanulás útján fejlődik. Tanulás: minden olyan új viselkedés elsajátítása, amely a tapasztalat hatására történik A viselkedéslélektan kezdeti felfogása: inger-válasz (stimulus-reakció ill. S-R) elmélet ingerhelyzetr(stimulus, S) reakció (R) pontosan mérhető és kísérletesen regisztrálható válaszok A környezeti ingerek alakítják a viselkedést, azáltal, hogy sajátos válaszokat erősítenek meg.  a bemenő inger és kijövő válasz között: közbülső változók vagy organizmus-változók (S-O-R) Az organizmus aktuális állapota, vagy ahogyan a személy a rá ható ingert észleli, értékeli, módosíthatja a reakciót, viselkedést. Viselkedéslélektani személyiségelméletinformációk mentális feldolgozása kognitív irányultságát „kognitív-tanuláselméletet”

46 A tanuláselméleti megközelítés
Tanulás útjai: 1.)klasszikus kondicionálás 2.) operáns kondicionálás 3.) megfigyeléses tanulás I. A klasszikus kondicionálás ingerek társításával új viselkedéses válasz jön létre Az eredetileg csak a feltétlen ingerhez kapcsolódó válasz létrejön akkor is, ha a feltétlen ingerrel egy semleges feltételes ingert kapcsolunk össze ismételten generalizáció: egymástól eltérő ingerekre hasonló választ adunk diszkrimináció: az események, helyzetek, ingerek egymástól való megkülönböztetésének képessége. kioltás : ha a feltételes ingert rendszeresen nem követi a feltétlen inger, akkor elhalványul, majd elmarad a kondicionált válasz Viselkedésterápia: a kondicionált reakciók ellenkondicionálásán, deszenzitizációján,és a kioltáson alapul

47 Pavlov kutyája- klasszikus kondicionálás

48 A személyiség tanuláselméleti megközelítése
II. Az operáns kondicionálás aktív, cselekvéshez kötött valamilyen cselekvéspozitív következmény  hasonló helyzetekben az adott cselekvés megjelenésének valószínűsége nő cselekvés következménye hátrányos, negatív (averziv) hasonló helyzetekben az adott cselekvés megjelenésének valószínűsége csökken Pozitív következmény: a jutalom primer biológiai szükséglet kielégítése szociálisan tanult másodlagos megerősítők büntetés elmaradása Negatív következmény: a büntetés fájdalom, harag, veszekedés, a figyelem elvesztése stb. jutalom megvonása Nélkülözhetetlen: az adott személy motivációinak ismerete

49 A személyiség tanuláselméleti megközelítése
III. A megfigyeléses tanulás A megfigyelő egy másik személy (modell) által végrehajtott cselekvést megfigyelemlékezeti tárolás  felidézi és megismétli a megfigyelt cselekvést. Modell: ha a megfigyelt személy viselkedése a megfigyelt szempontjából pozitív következménnyel jár utánzási készség nő ha a megfigyelt viselkedés büntetéssel jár utánzási készség csökken Szabályok, normák, problémamegoldó technikák, konfliktuózus helyzetek, szokások megoldásának elsajátítása.

50 Fejlődésmodellek 4.) Jean Piaget kognitív fejlődéstana
A kognitív jellemzők: viselkedés-módosítás alapját képező lélektani tényezők A kognitív fejlődést befolyásolják: biológiai fejlődés, a fizikai világgal való interakció a szociális világgal való interakció az érés során a régi és az új ismeretek integrációja. A motoros aktivitás és a mentális fejlődés közötti kapcsolata testi, lelki és mentális fejlődés integrált szemlélete A kognitív fejlődési szakaszok közötti átmenet fokozatos és progresszív jellegű, és a már korábban kialakult készségeken és műveleteken alapul

51 Jean Piaget kognitív fejlődéstana
életkor Szakasz elmevezése Főbb feladatok 1,5-2 év Szenzorimotoros szakasz gyermek mozgásfejlődésekörnyezet feltárása érzékszervi fejlődésvilág érzéki „birtokba vétele” reprezentációk kialakulása. elemi ok – okozati tapasztalatok öröme ismétlődő cselekvések próba-szerencse tanulás 2-7 év Preoperacionális szakasz Egocentrizmusrugalmatlan gondolkodás beszéd kialakulása. tárgy permanenciájának, (a gyermek tudatától független létezése) felfedezése  a tárgy iránti tartós érdeklődés megjelenése prelogikus gondolkodás szimbólumhasználat osztályozás kognitív képességének kialakulása 7-11 év Konkrét operacionális szakasz számolás készsége logikus gondolkodás téri tájékozódás, a téri viszonylatok kognitív készsége 11-15 év Formális operacionális szakasz probléma megoldás, az elvont gondolkodás, a hipotézisállítás és tesztelés készsége alakul ki.

52 A személyiség vonáselméleti megközelítése
Az általános vonások elmélete (típustanok) Vonások: azok a változók vagy dimenziók, melyek mentén az egyének elkülönülnek egymástól éles határokkal elkülönülő kategóriák: nem tételeztek fel folytonosságot a tulajdonságokban(típustanok) folyamatos vonásdimenziók: ma inkább a „vonás” fogalmát alkalmazzák a „típus” fogalom helyett A vonáselmélet szerint az emberek ugyanazon személyiségjellemzőik mértékében térnek el egymástól= a különbségek mennyiségiek, nem pedig minőségiek. A személyiségvonás a személy magatartásában mutatkozó állandó részek lényegi tulajdonságok Feltétel: bizonyos viselkedés gyakorisága  helyzetek sokfélesége, ahol a tulajdonság megnyilvánul intenzitása, amellyel egy viselkedési mintához tartja magát sok száz olyan vonás, amelyek mentén egy adott kultúrában élő emberek összehasonlíthatóak egymással Vonások feltérképezése:  megfigyelés  kérdőív, skála Vitatott kérdésekvonás alapján adott helyzetben a vizsgált személy a vonásával nem egyező, tehát nem bejósolható viselkedést ad szituacionizmus- felfogás interakcionizmus -felfogás

53 A pszichológia vizsgálómódszerei
1.) A viselkedés megfigyelése Észlelés a beteggel való személyes találkozás során  figyelem nonverbális jelek Feltétel: empátia Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével bele tudja élni magát a másik ember lelkiállapotába a másikkal való kommunikáció során érzések, motivációk megértése, melyek eta beteg verbálisan nem fejez ki A szemkontaktus jelentősége elmaradásának okai lehetnek: 1.) pszichiátriai zavarok:  hangulatzvavarok( deprsezzió) szorongás érzékcsalódások(hallucinációk ) autisztikus (szegényes mimika, verbális kommunikáció korlátozott) 2.) szituatív zavarok:  szégen -titok harag Empátiafeltételezés zárt kérdés

54 A pszichológia vizsgálómódszerei- a viselkedés megfigyelése
Észlelés természetes helyzetben kórház rendelő hozzátartozói vagy betegtársai körében =nem betegszerepben viselkedési repertoárja mikrokörnyezete (családja) szerepe betegsége alakulásában Észlelés kísérleti helyzetben vagy szerepjáték helyzetében megrendezett helyzetek Az beteg önmegfigyelése, majd beszámolója pszichoszociális tényezők család kommunikációs sémái, játszmák Az egyén környezetéhez tartozó személyek, családtagok beszámolója (heteroanamnézis) kommunikációja korlátozott (pl. gyermek,mentálisan retardált, demens), ha viselkedése és közlései közt ellentmondás forenzikus vonatkozások

55 A pszichológia vizsgálómódszerei- a pszichológiai exploráció
a zavarok komplex feltárása: 5 tengely mentén(pszichiátria)/DSM-IV/  I. tengely: klinikai zavarok=pszichiátriai tünetek II. tengely :személyiségzavarra utaló jelek, mentális retardáció III., IV. és V. tengelyről a nem csak pszichiátriai területen III. Általános egészségi állapot életminőség -rontás, szorongáskeltés, vagy depresszió- indukció, ill. másodlagos betegségelőny IV. Pszichoszociális és környezet problémák a betegség alakulását befolyásoló életesemények, kapcsolatrendszer, társas támogatottság vagy annak hiánya -általános stresszorok -speciális stresszorok V. Az adaptív működés legmagasabb szintje az elmúlt egy év soránfoglalkozás, családi élet, hobbitevékenysége hogyan becsülhető meg százalékosan, mindezt mennyi erőfeszítéssel tartja fenn strukturált interjúk konkrét viselkedési mintázatok feltárására tünet kialakulásának története, a tüneteket súlyosbító ill. enyhítő tényezők, a beteg reakcióit, megoldási módjait, amelyekkel tüneteit enyhíti viselkedésdiagnosztika különösen viselkedésterápia megtervezése Nyitott kérdések Asszociációk jelentősége Szubjektív tényezők zárt kérdések: egy-egy hipotézis tesztelése, diagnózis pontosítása Fontos tisztázni: miért éppen most jelentkezik a beteg!

56 A pszichológia vizsgálómódszerei
3.) Tesztek nem helyettesítik sem a pszichológusi véleményt, sem a pszichiátriai diagnózist gyorsabban jutunk el bizonyos információkhoz Osztályozás: személyiségtesztek teljesítménytesztek tünetbecslő kérdőívek és skálák A tesztek általános jellemzői Megbízhatóság és érvényesség Megbízhatóság(reliabilitás): hasonló körülmények között végzett ugyanazon vizsgálat eredményei egyezést mutatnak az előző vizsgálat eredményeivel (időbeli stabilitás) vagy  ha két független megfigyelő által skálával értékelt megegyező jelenség, viselkedés eredményei magas egyezést mutatnak Érvényesség (validitás): egy adott kérdőív, skála valóban azt méri-e, amit vizsgálni szeretnénk

57 A pszichológia vizsgálómódszerei-tesztek
1.) Személyiségtesztek -a személyiségelméletek más-más teszteket alakítottak ki a személyiség vizsgálatára pl. pszichoanalitikus elmélet projektív tesztek vonáselmélet különböző személyiségvonásokat mérő tesztek Függ a céltól is: pl. az epidemiológiai vizsgálatok rövid kérdőívek pszichodiagnosztikatöbb különböző elmélet tesztjei Két csoport: A) kérdőíves tesztamit a személy önmagáról állít B) projektív teszt személyiség mélyebb rétegei

58 A pszichológia vizsgálómódszerei-tesztek
A) Személyiségvizsgáló kérdőíves eljárások MMPI-próba (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) személyes attitűdök, állapotjellemzők , viselkedés  1000 állítás  egy adott betegcsoport tagjait az egészséges kontroll személyektől szignifikánsan megkülönböztető állítások 566 állítás 14 alapskálát alkotva 1- 4: vizsgált személy őszintesége 5-14: klinikai tünetek szerint( példák): D-depresszió H-hisztéria (érzelmi túlfűtöttség, szociális szorongás hiánya) Pd- pszichopátia(pl. antiszociális magatartás) Mf-maszkulinitás-feminitás P-paranoia( gyanakvó, bizalmatlan, ellenséges személyiség) Pt-pszichaszténia (szorongásos tüneteket) Sc-skizofrénia (a realitással való kapcsolat fellazulása) Ma-hipomania( érzelmi túlfűtöttséget jelez) Si-szociális introverzió: nem klinikai skála (kapcsolathiány, zárkózottság) CPI-Kaliforniai 16 faktoros személyiség kérdőív egészségesek vizsgálata 16 faktor mentén vizsgálja a személyiséget pl.: dominancia- dependencia, szociábilitás- visszahúzódottság, érzelmi stabilitás-labilitás, konkrét-elvont gondolkodás, csoportfüggőség-önállóság Diszfunkcionális attitűdskála. 7 diszfunkcionális attitűdöt méri fel depresszióban kórjelző

59 A pszichológia vizsgálómódszerei-tesztek
B) Projektív tesztek Projekció többértelmű, vagy meghatározatlan ingerek strukturálásába, értelmezésébe beleszőjük saját tudattalan vágyainkat, indulatainkat az egyén a saját magában keletkezett felismerést önmagából kivetítve a külvilágba helyezi Rorschach próba Tíz, szürke és színes folt Határozza meg, mit lát a képeken! több szempont szerint értelmezik: a folt mely területéhez kapcsolt jelentést a folt formája, színe, stb. határozta meg a jelentésadást mit lát a foltban konkrétan egy adott válasz magyar átlaghoz viszonyítva milyen gyakran fordul elő klinikai pszichológia a személyiség egészéről ad képet

60 A pszichológia vizsgálómódszerei-tesztek
TAT Tematikus képek értelmezése spontán történetszövés tudattalan tartalmak A vizsgált személyt arra kérik, hogy a látott képekre találjon ki történeteket, mondja meg: mi történik a képen? mik lehettek az előzmények? Rosenzweig-féle Képes Frusztrációs Teszt 24 sematikusan ábrázolt kép Egy-egy hétköznapi frusztrációs helyzet Mit válaszolna a képen hozzá beszélő embernek? frusztrációs helyzetben a vizsgált személytől várható viselkedés frusztráció-toleranciája várható-e a pszichés egyensúly felbomlása pályaalkalmassági vizsgálatok Szondi-teszt pszichiátriai betegek képei közül kell szimpatikus és ellenszenves arcképeket kiválasztani kiélt (manifeszt) és a lappangó, elfojtott (latens) ösztönkomponensek

61 A pszichológia vizsgálómódszerei-tesztek
Tematikus Appercepciós Teszt( TAT) Rosenzweig-féle képi frusztrációs teszt

62 A pszichológia vizsgálómódszerei-tesztek
Teljesítménytesztek vizsgált személy teljesítményének mennyisége mérni kívánt tulajdonság intelligenciatesztek, memória vizsgálatok, neuropszichológiai vizsgálatok klinikai pszichológia munkapszichológia iskolai pszichológia Tünetbecslő kérdőívek és skálák a beteg állapotának gyors felmérése epidemiológiai vizsgálatokban pszichoterápia terápiás hatékonyság felmérésére. Beck Depresszió Skála depressziós tünetegyüttes lakossági szűrésére Depressziós tünetegyüttes: szociális visszahúzódás döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, túlzott aggódás testi tünetek miatt, örömképesség hiánya  önvádlás Stb. teljes és röviditett forma 0-9 pontszám nem depressziós 10-18 enyhe depressziós tünetegyüttes 19-24 közepesen súlyos depressziós tünetegyüttes 25 fölött súlyos depressziós állapot. Spielberger-féle szorongásskála a személyiségre jellemző általános aktuális szorongás-szint felmérérse

63 A normális gyász Gyász: veszteség által kiváltott reakció
Pl.:szakítás, nyugdíjazás, költözés, szeretett hozzátartozó halála tárgyvesztések Gyász jellegét befolyásolja: az elhunyttal való kapcsolat jellege a halál módja a gyászoló életkora a nem az alapszemélyiség az előzetes életesemények  korábbi veszteségek a gyászoló előzetes betegségei depresszió a gyászoló aktuális pszichés statusa egyidejű krízishelyzetek a kulturális környezet a vallásosság a gyászoló szociális kapcsolatrendszere Normális gyász: a gyászoló kulturális környezetében elterjedtek megküzdési módok melyek nem okoznak testi vagy pszichés tüneteket, betegségeket

64 A gyász pszichés folyamata
Háromszakaszos modell szakaszai: 1.) érzelmi sokk, 2 .)a veszteség tudatosulása 3.) felépülés  ötszakaszos modell 0.) Anticipációs( megelőlegező) gyász gyász átélése hozzátartozó halála előtt megkezdődhet 1.) Sokk néhány perctől 1-2 napig A halál hírének megtudása tagadás érzelmi bénultság, kiüresedettség 2.) Kontrollált szakasz Kb. a temetésig halálhír cselekvést a külvilág valószerűtlennek, álomszerűn düh

65 A gyász pszichés folyamata
3.) Tudatosulás Kevesebb tennivaló Kevesebb szociális kapcsolat Érzelmek Kezdeti kiüresedettség, magány, tehetetlenség harag, bűntudat, önvádlás Kogníció: halál gondolata, gondolkodás mágikussága Percepciós zavarok az elhunyt jelenlétének érzékelése Magatartás: Szociális kapcsolatoktól való visszahúzódás  döntésképtelenség vagy gyors, átgondolatlan döntések Agresszív megnyilvánulások Kereső magatartás: vágyakozás az elhunyttal való együttlétre elkerülő magatartás: az elhunyttól ill. annak emlékétől való félelem Testi tünetek heteken-hónapokon át elhunytra emlékeztető helyek helyzetek  szomatikus distressz állapota, testi rosszullétek Az elhunyt életének utolsó időszakára jellemző tünetek megélése 4.)Átdolgozás hónapokig tudatos emlékezés tünetek intenzitása csökken elkerülő magatartás oldódik racionális elfogadás nő A tudatosulás és az átdolgozás hullámzó lefolyásúak(pl. évfordulók) A „gyász feldolgozása”új egyensúlyi állapot megfelel a réginek


Letölteni ppt "Pszichológia Gyimesi Anna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések