Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kétarcúak devianciái Szépe Judit A kommunikáció nyelvészeti aspektusai ELTE – KJF, Budapest, 2008. november 4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kétarcúak devianciái Szépe Judit A kommunikáció nyelvészeti aspektusai ELTE – KJF, Budapest, 2008. november 4."— Előadás másolata:

1 Kétarcúak devianciái Szépe Judit A kommunikáció nyelvészeti aspektusai ELTE – KJF, Budapest, november 4.

2 felső nyelvállásúak [+felső, –alsó] középső nyelvállásúak [–felső, –alsó] alsó nyelvállásúak [–felső, +alsó] mínusz felsők? mínusz alsók?

3 p t k b d g f v ? sz z s zs c dz cs dzs h m ny n l r j ? gy ty

4 p t k b d g c dz cs dzs gy ? ty ?

5 afáziások beszédében: egyik beszédhang helyett egy másikat mondanak, pl. p helyett k: kiros ‘piros’

6 beszédhiba: egy beszédhang helyett következetesen egy másikat mondanak afázia: egy beszédhangot nem mindig ugyanazzal a másikkal helyettesítik pl. c  tc  t teruza ‘ceruza’ c  sz szeruza ‘ceruza’

7 afázia: ugyanaz a beszédhang egyszer helyettesítő, másszor helyettesített pl. t = helyettesítő (sz  t) altik ‘alszik’ t = helyettesített (t  c) épícész ‘építész’

8 1. Mássalhangzók ennyi különféle msh-t helyettesít szegmentumennyi különféle msh helyettesíti 13t10 11d 8 9n 7 9sz 5 11z 8 8l10 8k11 6v 8 1. táblázat: Mássalhangzók helyettesítései

9 msh-alrendszerekszegmentumokelemszám képzéshely szerint labiálisokp, b, m, f, v5 (denti)alveolárisokt, d, n, sz, z, c, dz, l, r9 posztalveolárisoks, zs, cs, dzs4 palatálisokty, gy, ny, j4 velárisokk, g2 glottálish1 képzésmód szerint zárhangokp, t, k, b, d, g6 nazálisokm, n, ny3 réshangokf, v, sz, z, s, zs, j, h8 affrikátákc, dz, cs, dzs, ty, gy6 laterálisl1 legyintő/pergőr1 2. táblázat: Mássalhangzó-alrendszerek a magyarban

10 a (denti)alveolárisok implementációbeli kétarcúsága: a legkisebb artikulációs energiafelhasználással ejthetők  helyettesítik a nem hozzáférhető szegmentumokat      számos elem, amely a beszédcsatorna közel azonos felületén képezendő  elérhetetlenül nagyfokú artikulációs pontosság  őket helyettesítik más szegmentumok

11 2. Magánhangzók ennyi különféle mgh-t helyettesít szegmentumennyi különféle mgh helyettesíti 5ü/ű3 4i/í2 3o/ó4 3é4 3. táblázat: Magánhangzók helyettesítései

12 a nem alsó magánhangzók implementációbeli kétarcúsága: a képzési konfiguráció kisebb mértékű elmozdulásával ejthetők, mint az alsók  helyettesítik a nem hozzáférhető szegmentumokat      számos elem, amely a beszédcsatorna közel azonos felületén képezendő  elérhetetlenül nagyfokú artikulációs pontosság  őket helyettesítik más szegmentumok

13 3. Obstruensek és szonoránsok helyettesítések az obstruenseken belül: a helyettesítő és a helyettesített: – azonos képzésmódúak – eltérő képzéshelyűek és/vagy zöngésségűek helyettesítések a szonoránsokon belül: – helyettesítenek: szonoránsokat, zárhangokat – őket helyettesítik: szonoránsok, zárhangok, z v és j: akárcsak az „igazi” szonoránsok

14 DE: zöngétlen párjuk is megjelenik a helyettesítésben, pl.: fár ‘vár’ Jör[ç] ‘György’ zöngésíthetik az előttük álló obstruenst, pl.: hadvan ‘hatvan’ abjuk ‘apjuk’ Következésképp: A v és a j is kettős természetűek.

15 4. Affrikáták A magyarban a palatális obstruensek (ty, gy) zárhangok vagy affrikáták? Az affrikáták artikulációs nehézségei okán helyettesítik őket: – alveoláris zárhangok, pl. c  tteruza ‘ceruza’ cs  ttavar ‘csavar’ ty  ttúk ‘tyúk’ – homorgán réshangok, pl. c  szszeruza ‘ceruza’ cs  tsukva ‘csukva’ ty  tnéjszet ‘négyzet’

16 Affrikátabontás Afáziában: Onszetben lévő affrikáták szétválása virtuális összetevőkre… zárkomponens + réskomponens („virtuális t/d”) („virtuális sz/z, s/zs, j/[ç]”) … és az egyik komponens átpozicionálása a legközelebbi kódába, pl. c  t + szdoszent ‘docens’ cs  t + stusva ‘csukva’ gy  d + jhadjon… hadott nekik ‘hagyott nekik’

17 Gyermeknyelvben is: bozda ‘bodza’ lándacs ‘lándzsa’ SLI-ban is: hattuj ‘hattyú’ Ép, felnőtt közlők és időskorúak nyelvbotlásaiban pedig a felbontás tükörművelete: eltérő msh-pozíciókban lévő zár és réshang összeépítése onszetbeli affrikátává, pl. mákos récse ‘mákos rétes’ O = t, K = s  O = cs csetvér ‘testvér’ O = t, K = s  O = cs

18 Kettős disszociáció az affrikátafelbontás és az affrikátaösszeépítés között: – felbontás csak patologikus közlések devianciáiban – összeépítés csak ép közlések devianciáiban

19 ty és gy számos affrikáta-tulajdonságot mutat a devianciákban: artikulációs nehézségek, affrikátafelbontások… … ám a történetnek még nincs vége, mert: környezetfüggetlen helyettesítésekben ty és gy ugyanúgy viselkedik, mint a zárhangok: – a zárhangokat, a ty-t és a gy-t helyettesítheti szonoráns, és szonoráns helyettesítheti őket  – a nem kérdéses affrikáták viszont sosem lépnek szonoránssal helyettesítési viszonyba  ty és gy szintén kétarcúak

20 Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Kétarcúak devianciái Szépe Judit A kommunikáció nyelvészeti aspektusai ELTE – KJF, Budapest, 2008. november 4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések