Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN. 2 3.1.Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN. 2 3.1.Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás."— Előadás másolata:

1 1 3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN

2 2 3.1.Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás része célja: megváltoztatásatestek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása, létesítése, megtartása, megváltoztatásakapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása /A munkatárgy elemeinek kapcsolata: (megm. eljárások rendszerezése szempontjából) mind az alaktalan anyag, vagy a geometriailag határozott szilárd részecskéinek kapcsolatát, mind az összetett testek alkotórészeinek kapcsolatát jelenti / Megmunkáló eljárás: valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki jellemzőkkel jól meghatározható módszer. Megmunkáló művelet: megmunkálást tartalmazó technológiai művelet Technológiai művelet: a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.

3 3 Megmunkáló eljárások felosztása A megmunkálás célja a munkatárgy elemei kapcsolatának változása kapcsolat létrehozása kapcsolat megtartása kapcsolat csökkentése kapcsolat növelése a munka- tárgy válto- zása alak változá- sa 1 főcsoport Alaklétre- hozás 2 főcsoport Képlékeny alakítás 3 főcsoport Szétvá- lasztás 4 főcsoport Egyesítés 5 főcsoport Bevonás anyag- tulajdon- ság változása 6 főcsoport Anyagtulajdonság változtatás 6.1 csoport Anyagré- szecskék átrende- zésével 6.2 csoport Anyagré- Szecskék különvá- lasztásával 6.3 csoport Anyagré Szecskék bevitelével

4 A megmunkáló eljárások felosztása ELVE: (rendszerezési szempont)  a megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás:  kapcsolat létrehozása  kapcsolat megtartása  kapcsolat változtatása: csökkentése, növelése A megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás alapján a megmunkáló eljárások fő csoportjai LétrehozásMegtartásCsökkentésNövelés Alaklétrehozás  Képlékenyalakítás  Szétválasztás  Egyesítés  Bevonás  Anyagtulajdonság változtatás   a megmunkálással a munkatárgyban létrehozott változás:  alak változtatás  anyagtulajdonság változtatás

5 5 Megmunkáló eljárások osztályozása Megmunkáló eljárások 1 Alaklétre- hozás 2 Képlékeny alakítás 3 Szét- választás 4 Egyesítés 5 Bevonás 6 Anyagtulajdon- ságváltoztatás 1 Alaklétrehozás 1.1Alaklétrehozásfolyékonyállapotból1.2Alaklétrehozásképlékenyállapotból1.3Alaklétrehozás kásásvagy pépes állapotból1.4Alaklétrehozásszemcsés vagy porszerűállapotból1.5Alaklétrehozásforgácsszerűállapotból1.6Alaklétrehozás szálasállapotból1.7Alaklétrehozás gázvagy gőzállapotból1.8Alaklétrehozás ionizáltállapotból elektrolitikusleválasztással FŐCSOPORTOK CSOPORTOK

6 6 2 Képlékeny alakítás 2.1 Nyomó alakítás 2.2 Húzó-nyomó alakítás 2.3 Húzó alakítás 2.4 Hajlító alakítás 2.5 Csúsztató alakítás 3 Szétválasztás 3.1 Forgács nélküli mechanikus szétválasztás 3.2 Forgácsolás határozott él ű szerszámmal 3.3Forgácsoláshatározatlan élűszerszámmal3.4Leválasztás3.5Bontás3.6Felület-tisztítás CSOPORTOK

7 7 4 Egyesítés 4.1Összerakás 4.2Töltés4.3Egyesítés szorítással 4.4Egyesítésalaklétrehozással 4.5Egyesítés képlékenyalakítással 4.6Egyesítéshegesztéssel 4.7Egyesítésforrasztással4.8Egyesítés tapadóanyaggal 4.9Textilanyagokegyesítése 5 Bevonás 5.1Bevonás gáz vagygőz állapotból5.2Bevonás folyékony,kásás vagy pépesállapotból5.3Bevonás ionizáltálla-potbólelektrolitikusvagy kémiaileválasztással5.4Bevonás szilárd(szemcsés vagyporszerű) állapotból5.5Bevonásrányomtatással ésírással5.6Bevonás hegesztéssel5.7Bevonásforrasztással CSOPORTOK

8 8 6 Anyagtulajdonság változtatás 6.1 Anyagtulajdonság változ- tatás anyagrészecskék átrendezésével 6.2 Anyagtulajdonság változ- tatás anyagrészecskék különválasztásával 6.3 Anyagtulajdonság változ- tatás anyagrészecskék bevitelével 4.1. Összerakás 4.1.1Ráhelyezés4.1.2Behelyezés4.1.3Össze-csúsztatás4.1.4Beakasztás4.1.5Befordítás4.1.6Bepattintás CSOPORTOK

9 Egyesítés képlékenyalakítással Egyesítés huzalszerű testek képlékeny alakításával Egyesítés lemez, cső és pro- filos elemek képl.alakításával Egyesítés szegecselő eljárásokkal Huzal fonatolás Egymásra sodrás Kötélsodrás Kötélvégek összefonása Csomózás Tekercselés Huzalszövés Összefűzés Egyesítés pontozással vagy bemetszéssel Együttes folyatás Együttes húzás Egyesít bővítéssel Egyesítés szűkítéssel Egy. peremezéssel Korcolás Szalagrátekerés Egyesítés lemezfüllel Képlékeny befeszítés Egyesítés bevágással-zömítéssel Egyesítés hüvely-rásajtolással Végdarab rásajtolás Szegecselés tömör szegeccsel Szegecselés csőszegeccsel Egyesítés csapvég elszegecseléssel Egyesítés üreges csapvég elszegecselésével Egyesítés közbenső vállas csap elszegecselésével

10 10 Példák Egyesítés alak- létrehozással Egyesítés szorítással Csavarbiztosítás

11 11 Forgácsoló megmunkálások a szerelésben A szerelés közbeni megmunkálásnál szinte minden megmunkáló művelet megtalálható ezért az itt előforduló megmunkálásoknak módja és fajtája nagyon széles. (lásd előbb !) Az itt alkalmazott technológiák, eljárások egy része ( marás, fúrás, hántolás, köszörülés stb. ) az alkatrészgyártásban is megtalálhatóak, azzal a különbséggel, hogy ezeket a műveleteket csak a szerelésnél lehet vagy kell elvégezni. A szerelés közbeni megmunkálásra azért van szükség mert az összeszerelendő részegységeket vagy csak így lehet megmunkálni ( Pl.: két egység, alkatrész valamely oldalának egy síkba alakításánál 1.ábra) vagy pedig az összeszerelést csak így lehet elvégezni ( Pl.: illesztő csapszegek elhelyezése, illesztő furatok elhelyezése 2.ábra, 3.ábra).

12 12 Példák Egy síkba munkálás Illesztő csapszegek elhelyezése Illesztő furatok elhelyezése

13 13 Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 1. Reszelés: A felületekről, hornyokról, kiálló részekről kismértékű és általában szabálytalan alakú anyagráhagyások, sorják eltávolítása. Szerszámai különféle alakú, nagyságú és élgeometriájú kézi reszelők. Durva reszelést 0,2 mm-nél nagyobb anyagréteg eltávolításánál alkalmazunk,simító reszeléskor a leválasztott anyagréteg 0,1-0,2 mm. A reszelést a szerelés helyétől elkülönítve kell végezni (a forgács veszélyes lehet a szerelt egységre). Az elérhető pontosság 0,1-0,02 mm, a felületminőség Ra=6,5-50 µm. 2. Simítás: A felületek egyenletessé tétele, simítása és helyi meghibásodások, egyenetlenségek, benyomódások, sorják, karcolások stb. megszünte-tésére alkalmazzák. A kézi simítás történhet simító reszelőkkel (esetleg krétával dörzsölve), abrazív szemcsés hasábokkal és fenőkövekkel. Gépi simítás sarokköszörűvel, flexibilis tengelyű köszörűgépekkel, kézi szalagcsiszológépekkel. A megmunkálás végezhető szárazon vagy nedvesítő szerek alkalmazásával. A megmunkálás a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. Az elérhető pontosság 0,1-0,005 mm, a felületminőség Ra=1,6-6,3 µm.

14 14 3. Csiszolás: A sík felületek, külső és belső forgásfelületek valamint egyéb térbeli felületek igen pontos illesztéséhez. Végezhetjük kézi vagy gépi csiszolószerszám segítségével, csiszoló paszta vagy emulzió alkalmazásával. Az együttműködő elempárokat együtt is becsiszolhatjuk (szerszám nélkül).Vigyázni kell, hogy a csiszoló szerszámok (vagy alkatrészek) munkamozgásai megfelelőek legyenek, nehogy alaktorzulás lépjen fel. Az elérhető méretpontosság 0,1 µm, a felületminőség Ra=0,2-0,8 µm. 4. Tükrösítés: Kis érdességű (fényes felület) elérésére, általában a felület teherbíróképességének és élettartamának növelése céljából. Tükrösíthetünk sík- és forgásfelületeket, gömbfelületeket ill. egyéb bonyolult felületeket. Végezhetjük kézzel ill. kisgépek alkalmazásával (köszörűgépek, tükrösítőgépek, nagyfordulatszámú fúrógépek). Szerszámai filctárcsák, műanyagok, irha és más rugalmas anyagok finomszemcséjű csiszolóporok alkalmazásával. A tükrösítési művelet a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. A ráhagyás igen kicsi (0,005-0,007 mm), a tükrösítés a méretpontosságot egy fokozattal javítja, az elérhető felületminőség Ra=0,2-0,025 µm Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások

15 15 5. Hántolás: A felületek igen pontos illesztése a hántolófestéknyomokkal jelzett domborúságok eltávolításával. Hántolhatunk sík felületeket (pl síkvezetékek) és hengeres felületeket (pl. csapágypersely) is, egyes estekben más alakú felületeket is hántolhatunk (pl. fogazat). A hántolás történhet kézzel (különféle hántolókésekkel) és gépi hántoló kisgépekkel. Az öntöttvasat szárazon hántoljuk, a többi anyagnál szappan emulziót vagy petróleumot használunk. Hántolási ráhagyás sík felület esetén 0,1-0,5 mm, alakos felületek esetén 0,02-0,03 mm. Az egyszerre leválasztott anyag vastagsága kb. 0,005 mm. A hántolás pontosságát "festékfolt" vagy "csillogás" alapján állapíthatjuk meg. Az elérhető pontosság 0,002 mm 1000 mm hosszúságon és 30 festékfolt 25x25 mm-es felületen. 6. Fúrás, menetfúrás: A szerelés közbeni fúrás célja álatalában az egytengelyűség biztosítása az együttműködő elemek egyszerre történő fúrásával. A fúrás mellett általában menetfúrásra is szükség van. A furatok helyének meghatározása történhet előrajzolással, fúrósablonok vagy fúrókészülékek segítségével. Végrehajtásához hordozható villamos vagy pneumatikus fúrógépeket alkalmazunk, nehezen hozzáférhető helyeknél speciális főorsókkal (pl. sarokfúrógéppel). A fúráshoz célszerű hűtő-kenő folyadékot használni. A furatokat elkészítésük után gondosan meg kell tisztítani. A fúrás pontossága az MKGS rendszerpontosságától függ, az elérhető méretpontosság IT9-IT10, a felületminőség Ra=25-50 µm. Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások

16 16 7. Dörzsárazás: A szerelési furatok pontos egytengelyűségét biztosító művelet. A ráhagyás nagyságától függően egy vagy több fokozatban dörzsárazhatunk (állandó méretű vagy állítható dörzsárak segítségével). Hűtő-kenő folyadékot minden esetben alkalmazni kell. A ráhagyás 0,05-0,3 mm a furatátmérőtől függően. A dörzsölés javítja a méretpontosságot, alakhűséget és a felületi minőséget, de általában nem javítja a helyzethibát. Az elérhető méretpontosság IT6-IT7, felületminőség Ra=0,4-3,2 µm. 8. Süllyesztés: A megmunkálás célja az érintkező felületek tisztítása és a szükséges pozícióba hozása (pl. merőlegesség). Általában a megmunkált felületre a furat tengelyének merőlegességét kell biztosítani. Szerszámai a csapos süllyesztők, homloksüllyesztők (felületezők) és kúpos süllyesztők. A műveletet villamos vagy pneumatikus kézi fúrógépekkel végezzük. Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások


Letölteni ppt "1 3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN. 2 3.1.Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések