Borsod- Abaúj- Zemplén megye környezeti állapota

Az előadások a következő témára: "Borsod- Abaúj- Zemplén megye környezeti állapota"— Előadás másolata:

1 Borsod- Abaúj- Zemplén megye környezeti állapota
B.- A.- Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet „Ökoiskolák ma és holnap” környezetvédelmi fórum Borsod- Abaúj- Zemplén megye környezeti állapota Sallai Ferenc vezető főtanácsos Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

2 Általános környezeti állapot
Múlt: Nehézipar hegemóniája→szennyezés (Sajó, piszkos 12) Jelen: Számos környezetállapot-mutató javult ! Oka: a termelő tevékenység visszaesése az elavult, szennyező üzemek bezárása iparszerkezet átalakulása jogszabályok szigorodása a megtett környezetvédelmi intézkedések Megörökölt szennyezések (halna-hegyek, ipari parlagok)

3 Vízminőség-védelem I. Vízellátás
közműves ivóvíz-ellátottság: 100 % (regionális rendszerek) felszíni és felszín alatti vízből → fokozott védelem vízbázis-védelmi program (2249/1995 (VIII.31.) Korm. hat.) →diagnosztikai felmérés (2007)→ biztonságba helyezés(?) EU előírások (arzén: 50 µg/l-ről 10 µg/l-re) →vízminőség 72 településen nem felel meg → ivóvízminőség-javító program (határidő: 2009.dec.) Szennyvízcsatornázás- tisztítás (2007) B.- A.- Z. megye: település ebből szennyvízcsatornázott: település csatornázottsági arány: % érzékeny területre esik: település ebből csatornázott: település

4 Vízminőség-védelem II.
Felszíni vizek védelme Eu Víz Keretirányelv – vízgyűjtő szemlélet – ig jó ökológiai és kémiai állapot Monitoring ig ún. törzshálózati =13 vízfolyás ellenőrzése (33 szelvényben) 2007-től új monitoring! (VKI szerinti) = 53 víztest (110 szelvényben)

5 Vízminőség-védelem III.
Felszíni vizek minősége Adottság medence jelleg határon átterjedő szennyezések hazai (ipari, mg-i, intézményi) szennyvizek Eredmények szennyvízcsatornázás-tisztítás fejlesztése ipari szennyvízkibocsátás csökkenése a 90-es évek elejétől vízminőség javulás

6 2006. évi vizsgálati eredmények alapján ( MSZ 12749)
A Tisza, Bodrog, Sajó Hernád, Szartos, Bódva vízminőségi osztályba sorolása 2006. évi vizsgálati eredmények alapján ( MSZ 12749) I. o. = kiváló, II. o.= jó, III. o. = tűrhető, IV. o. = szennyezett, V. o. = erősen szennyezett T = Tokaj, Tk = Tiszakeszi, H = Határszelvény, to = torkolat

7 I. o. = kiváló, II. o.= jó, III. o. = tűrhető, IV. o. = szennyezett, V. o. = erősen szennyezett
T = Tokaj, Tk = Tiszakeszi, H = Határszelvény, to = torkolat

8 Felszín alatti vizek védelme
talajvíz - ivóvízellátásra közvetlenül nem alkalmas. rétegvizek - jelenleg kiváló minőségűek, karsztviz - jó minőségűek, parti szűrésű víz függ az adott vízfolyás vízminőségétől.

9 Levegőtisztaság- védelem I.
Helyzetkép: Az ország egyik legiparosodottabb területe (vegyipar, energia-ipar, kohászat, építőanyag-ipar, stb.) Múlt: ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége Ma: javuló levegőminőség kén-dioxid emisszió, szilárd anyag kibocsátás csökken meghatározóvá vált a közlekedési eredetű légszennyezés megépült az M3 autópálya és az M30 Miskolcot elkerülő szakasz (Bosch-út) több más elkerülő út is épült .

10 Levegőtisztaság-védelem III. (immisszió)
Immissziós mérőhálózat (OLM) országos ÉMI-KTVF B.-A.-Z. megye Monitor állomás (db) 53 11 (21 %) 10 (19 %) RIV mérőpont (db) 200 24 (12 %) 10 (5 %) Ülepedő por (db) 300 59 (20 %) 28 (9 %) Adatok on-line hozzáférhetők: KvVM honlap ( Közönségszolgálat beltéri kijelző és köztéri kijelző

11 Miskolc, Búza tér monitor állomás
Levegőtisztaság-védelem V. Miskolc, Búza tér monitor állomás Az állomás hatáskörzetében lakók száma, kb.: 8000 Az állomás reprezentativitási területe: 0,64 km2 A mérőállomás jellege: - közlekedési - városközponti A mért szennyező anyagok: SO2, CO, NOx, O3, PM10, nagy térfogatáramú szállópor, BTEX A mért meteorológiai paraméterek: szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom, napsugárzás 1993 óta üzemel

12 Légszennyező komponensek éves átlaga, mg/m3
2006. évi monitor állomás adatok értékelése Légszennyező komponensek éves átlaga, mg/m3 SO2 NO2 NOx CO O3 PM10 M4 Búza tér 7,60 48,00 119,00 863,00 31,00 62,30 M3 Mányoki Á. 11,80 28,00 42,00 592,00 51,00 21,60 M6 Görömböly 12,80 23,00 49,00 675,00 37,300 T1 Oszlár 7,90 16,00 420,00 46,00 27,30 M5 Martin telep 8,70 24,00 41,00 40,70 K1 Kazincbarcika 9,60 19,00 26,00 714,00 47,00 16,60 S1 Sajószentpéter 15,30 15,00 661,00 35,90 P1 Putnok 23,60 663,00 53,00 R1 Rudabánya 11,60 11,00 45,00 H1 Hernádszurdok 9,90 8,00 13,00 493,00 32,10 2004 átlag 11,4 21,0 38,0 624,3 43,1 37,0 Hé 50 52 70 3 000 42 Li 0,23 0,44 0,54 0,21 0,92 Li: Légszennyezettségi irányszám, a mért légszennyezettség és a határérték hányadosa.

13 Zaj- és rezgés elleni védelem I.
A környezeti zajterhelés meghatározó tényezői: ipar (nappal 4-14 dB, éjszaka 2-18 dB túllépés) (az iparterület és lakóterület közötti védőtávolság hiánya, lakóterületbe ékelt kisipari tevékenység) közlekedés (nagyforgalmú utak mellett az új épí- tésű utakra érvényes határértékhez képest nappal 5-10 dB, éjszaka 7-14 dB túllépés) szomszédsági zajok, szabadidős tevékenység építőipari kivitelezési tevékenységek

14 Stratégiai zajtérképek
Zaj- és rezgés elleni védelem II. Stratégiai zajtérképek Új módszer a zajterhelés bemutatásában és a zajcsökkentés tervezésében Elv: számítógépes szoftverrel ipari és közlekedési modell készítés Alkalmas a jelenlegi és egy megváltozott állapot bemutatására Látványos, térképi megjelenítés A stratégiai zajtérkép alapján intézkedései terv készít- hető Jogszabályi kötelezettség: Valamennyi EU tagállam köteles a 49/2002/EK irányelv szerint stratégiai zajtérképet és a problémás területre intézkedési tervet készíteni. Felügyelőség: IMMI szoftverrel 10 nagyforgalmú útszakaszra stratégiai zajtérképet készített

15 Hulladékgazdálkodás I.
Települési szilárd hulladék Múlt: ahány település annyi lerakó (357 település lerakó) egy tucat nevezhető regionálisnak, alig van korszerű műszaki védelemmel létesült potenciális szennyező forrást jelentenek Jelen: 25 üzemelő (felülvizsgálat, rekultiválás), Jövő: szelektív hulladék gyűjtés regionális hulladékgazdálkodás komplex hulladékgazdálkodási rendszerek (Dél-Borsodi Miskolci), Sajó- Bódva-völgyi, Zempléni) nem megfelelő lerakók bezárása 3-4 üzemelő lerakó elegendő

16 Engedélyezett kapacitás [t/év]
Égetők Üzemeltetők Engedélyezett kapacitás [t/év] Évente égetett [t] ÉMK Kft. 7 200 – 25.000 BORSODKOMM Kft. 2 000 ECOMISSIO Kft. 10 200 MOL Rt. TIFO Az utóbbi években bezárt 1 db. (MVK Rt.) Tervezett kapacitásnövelés: 25— t/év

17 Nem veszélyes-hulladékok
Építési és bontási hulladékok * Bodrogkeresztúr (ZHK Kft.) t/év, KIOP * Sajókaza (ÉHG Rt.) t/év, ISPA Gumihulladékok * REGUM Kft t/év, gumiőrlemény-gyártás * HOLCIM Rt t/év, energetikai hasznosítás Műanyag hulladékok Több mint 10 gazdálkodó szervezet rendelkezik engedéllyel, jelentősebbek: * REMAT Kft t/év * AVERMAN-HOLVEX Kft t/év * HOLCIM Rt t/év Kohászati salakok Megindult egyfajta felhasználási igény: autóutak, autópályák építésénél, pl. ún. Bosch-út.

18 Természetvédelem I. védett területek: országos B.-A.-Z. megyében
10 % % Natura területek % % (Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei) Ex-lege védelem alatt álló területek: lápok: több mint 1100 földvár: több mint 110 kunhalom: több mint 100 barlang: több mint 1300 (országosan:3224)

19 Összefoglalva: A megye környezeti állapota a legtöbb mutató tekintetében javuló Globális tekintetben: túl vagyunka növekedés határán Van –e megoldás? Visszatekintés: Kezdetek: Rachel Calson: Néma tavasz Római Klub Fordulópont: Stockholm Folytatás: Rió, Johannesburg – nemzetközi egyezmények sora

20 Nincs áttörés! Oka: a félresiklott képzés, oktatás, nevelés Megoldás: a közgondolkodás megváltoztatása környezeti nevelés korszerű környezeti világkép és kultúra felelősség a természetért, önmérséklet, áldozatvállalás új erkölcsi alapokra épülő környezetkultúra

21 „Csak akkor etikus az ember,
ha engedelmeskedik annak a késztetésnek, hogy segítsen minden életnek, amelyen segíthet és irtózik attól, hogy bármilyen élőnek kárt okozzon.” Albert Schweitzer

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!