Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az olvasás folyamata. A szöveg fogalmáról A legmagasabb szintű nyelvi egység 3 szintje: 1. Szintaktikai (mondatok) 2. Szemantikai (jelentés) 3. Pragmatikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az olvasás folyamata. A szöveg fogalmáról A legmagasabb szintű nyelvi egység 3 szintje: 1. Szintaktikai (mondatok) 2. Szemantikai (jelentés) 3. Pragmatikai."— Előadás másolata:

1 Az olvasás folyamata

2 A szöveg fogalmáról A legmagasabb szintű nyelvi egység 3 szintje: 1. Szintaktikai (mondatok) 2. Szemantikai (jelentés) 3. Pragmatikai (szituáció) Kohézió Műfaj, terjedelem… Mikro-, makroszerkezet

3 I. Az olvasás fogalmáról Interaktív, kompenzációs folyamat Ki olvas? Dekódolás, megértés (műveletek) A kontextus fontossága Beszédre alapozott tevékenység 1. ismeretszerző, 2. lelki-esztétikai élményt nyújtó 3. Kereső, 4. áttekintő olvasás

4 A szövegértés jelentése és jelentősége ma Társadalmi elvárások, az olvasás szerepének alakulása Funkcionális analfabetizmus „A szövegértés egy interaktív-kompenzációs folyamat, amely során az olvasó megkísérel kapcsolatot találni az előzetes tudása és a szöveg tartalma között. Ez egy konstruktív folyamat, amely aktív olvasót kíván.” „A szövegértés egy állandó változásban lévő interaktív folyamat, amely magában foglalja az olvasót, a szöveget és a kontextust.”

5 Mi a szövegértés? A jelentés megszerzése az írott szövegből. (Egy jelentés vagy a jelentés?) Egyeseknek könnyű, másoknak nem A meglévő tudásunk folyamatos korrekciója, a szöveg jelentésének és a szerző szándékának folyamatos figyelemmel kísérése.

6 Emlékezet 2. Rövid távú memória, munkamemória  A szenzoros regisztertől kapja az információt, un. tömböt tárol  Hét egységet (pl. szavakat) tárol egy tömbben kb. 20 másodpercig  Az olvasás során a betű-szó tömböket állításokká transzformáljuk  Az információk csak annyi ideig maradnak a rövid távú memóriában, amíg az dolgozik rajta  Olvasás közben a szerepe: nyelvi információk integrálása, megértése

7 Emlékezet 3. Hosszú távú memória  Ismeretek és készségek raktározása  3.1.) deklaratív memória: Információk, tények  3.2.) Procedurális memória Tanult készségek kivitelezésének módja ) epizodikus emlékezet : saját életünkkel kapcsolatos események, élmények ) szemantikus emlékezet: életünkkel nem kapcsolatos információk, események A 2. és 3. együttműködése kiemelkedően fontos az olvasásban. Miért?

8 Az olvasás pszichológiai folyamata Szemgolyó, retina Fovea, parafovea A foveában történik a részletes felismerés, A parafoveában csak nagyban (szóköz, hosszúság…) Fixáció, szakkád, regresszió (tudatos, nem tudatos) Diszlexiások fixációja A fixációk száma egyre csökken, osztályosok között a leglényegesebb az eltérés Mi határozza meg az olvasó döntését a fixációról? Globális szabályozás elmélete: Az olvasó gyakorlottsága, a szöveg nehézsége Aktuális fixáció elmélete: Az aktuálisan kinyert információ határozza meg

9 Mi történik az agyban Idegpályák, agykéreg Betűfelismerés:  Elemi vonás: betűelem  Szerkezeti vonás: a betűelemek közötti kapcsolat A betű akkor azonosított, ha elegendő megkülönböztető vonást azonosítunk. (Laterális maszkolás, vonásdetektorok, pandemonium) Két folyamata: 1. durva kép, 2. elemek azonosítása Nagyon fontos vonások (elemek): /nagybetűs tévesztési mátrix/  Álló egyenesekkel nem találkozó ferde egyenesek  Párhuzamos álló egyenesek  Álló egyenes magában  Széles alapon álló nem zárt betűk Összetévesztés:  Sok közös vonással rendelkező betűk  Inkább elhagyás, mint hozzáadás: a 9-et inkább látjuk 3-nak, mint 8-nak

10 A szövegértés és az agy A PET és MRI vizsgálatok kimutatják, hogy a szövegértő olvasás, akárcsak más nyelvi aktivitás, differenciált és szét/megosztott agyi tevékenység, az agy különböző részei vesznek részt benne. Nem a szöveg típusa, hanem az olvasó, olvasás célja határozza meg, hogy az agy mely területei dolgoznak. Egyénenként nagy különbségek vannak a szövegértési folyamatokban A diszlexiásoknál egy központra fókuszál, a nem diszlexiásoknál szétoszlik Az agy működése folyamatosan változik. Ha ugyanazt a feladatot kapja, a megoldás helye és módja is változik. Sok tanulmány megerősíti: a kezdeti feladat megoldásnál az agy félelmetesen sok energiát használ fel a későbbiekhez képest és folyamatosan egyre inkább kiosztja a feladatokat a különböző területek között. A gyakorlott és gyakorlatlan agy között ugyanazon feladat megoldásánál nagyon nagy különbségek vannak.

11

12

13

14 A szövegértésben résztvevő hálózatok 1. Felismerő hálózat Az agy cerebrális hemiszférájának hátsó fele hatalmas neuron hálózatból áll, amely egyrészt az érzékszervi információkat fogadja, amelyből jelentést konstruál, felismer, azonosít dolgokat. Betűfelismerés, a kávé illata, nagymama hangja, szó, bekezdés felismerése.

15 2. Stratégiai hálózat Az első lebeny teljesen különböző funkciók összehangolására specializálódott, bizonyos aktivitások lebonyolítására, és arra, hogy tudjuk mindezt hogyan kell csinálni: lépni, nyaralást tervezni, elolvasni egy szót, egy könyvet, írni egy fogalmazást, autót vezetni. Ennek sérülése összefügg a tervezés és cselekvés sikerének romlásával. A sérülések hatása egyénenként különböző: nem tud menni, tervezni, cselekedeteket koordinálni. Szervezetlen, koordinálatlan. A megértés több mint percepció vagy recepció: a jó olvasó gyakorlottsággal és stratégiákkal közelíti meg a szöveget: Monitorizálja a tevékenységét előfeltevések állításával és visszaellenőrzésével, kiemeli a fontos részeit a szövegnek a meghatározó információkért. meghatározza a szöveg általános szerkezetét, következtetéseket von le a jelentésből és az alapgondolatról a szavak részeiből előre következtet a jelentésre (mondatnál is) újraolvassa a rejtélyes mondatokat Mindez a stratégiaiai hálózaton múlik!!!

16 3. Érzelmi hálózat Ez a hálózat az agy középső részén található, az érzelmekre érzékeny. Ez a hálózat arra való, hogy eldöntse, mely motívumok számítanak nekünk egy-egy döntésben, mely stratégiákat, cselekvéseket folytassuk. Értékes és fontos kiválasztása, az aktualitás meghatározásának a képessége itt rejlik. Ez az emberi intelligencia 3. komponense. E nélkül a szövegértési képesség nem egész. Nélküle az olvasó nem képes a megértés speciális aspektusaira koncentrálni (írói cél, stílus, üzenet, lehetséges jelentések…)

17 Szófelismerés Grekyek, ki trtöe be az alabokt? mentális lexikon Poszt fixációs-, online fixációs elmélet Szófelismerési modellek:  Kereső  Logogen (szómemória egységek)  Interaktív-aktivizációs modell (kapcsolat az egységek között)

18 Szófelismerés Hosszúság, alak, első és utolsó betű A szófelismerést befolyásoló tényezők:  Gyakoriság  Lexikális státusz  Ismétlés hatása  Szemantikai telítettség (környezet)  A vizuális degradálás hatása  aĿMa-alma A gyakorlott olvasónak kevesebb vizuális információra van szüksége. Idősebb olvasók: erősebb támaszkodás a kontextusra Automatizált olvasás

19 Hogyan olvasunk? 1.Az olvasás mint információfeldolgozás A szemünkkel vagy a fülünkkel? Hogyan kódoljuk az írott szöveget? A.) szeriálisan (betűről betűre) B.) globálisan (szavanként) C.) egyéb vagy kevert módon Körte, amplitúdómoduláció

20 Min alapul a fejlett szövegértési képesség? gyakori érintkezés az írásbeliséggel, jól fejlett beszédészség, jól fejlett szókincs, kompetencia a szociális interakciókban a szövegek kapcsán, hatékony szófelismerés, hatékony szövegértési stratégiák használata. Ezek közül bármelyik fejlesztése fejleszti a szövegértését.

21 Mi teszi a szöveget könnyen és nehezen olvashatóvá? A háttértudásunk a tartalomról, szerkezetről és a szerzőről. A szöveg mérete, tulajdonságai, képei. Hogy szeretjük-e az ilyen típusú szövegeket. Hogy érdeklődünk-e a szövegben leírtak iránt. Az olvasást megelőző beszélgetés a szövegről. Megértjük-e az ismeretlen szavakat, meg tudjuk-e találni azok jelentését.

22 Ki a jó olvasó? Aki… kapcsolatot teremt a releváns előzetes tudás és az olvasottak között gondolkodási folyamatot (eljárást) választ mentális képeket alkot kérdéseket tesz fel következtet összefoglal belátja, hogy mit ért meg és mit nem felszámolja a zavaros dolgokat

23 Ki a jó olvasó? NAEP: (National Assement of Educational Processes) Akinek pozitív hozzáállása van az olvasáshoz Elég folyékonyan olvas, hogy az olvasottak jelentésére koncentráljon. Felhasználja, amit tud ahhoz, amit olvas. Az olvasottak jelentését a szöveg kritikai értékelésével árnyalja, (elvonatkoztatja) kiterjeszti, alakítja A jó olvasó hatékony olvasási stratégiák variációit használja, hogy fokozza és kivetítse saját szövegértését. A jó olvasó különböző szövegeket képes elolvasni különböző célok elérése érdekében.

24 Dekódolás Szövegértés monitorozása Figyele m Folyékony olvasás

25 Az olvasásképesség szerveződése (Nagy József)

26 Kérdések 1. Melyek a szöveg szintjei? 2. Mit értünk olvasás, szövegértő olvasás alatt? Definiálja a fogalmat! 3. Melyek az emlékezet és olvasási folyamat érintkezési pontjai? 4. Ismertesse a szemműködés és olvasás összefüggéseit. 5. Mutassa be a pandemonium-elméletet! 6. Melyek a szövegértő olvasás agyi folyamatának legfőbb jellemzői? 7. Melyek a szövegértésben részt vevő agyi hálózatok, és miért felelősek? 8. Mi a poszt fixációs és online fixációs elmélet közti különbség? 9. Ismertesse a szófelismerési modelleket! 10. Melyek a szófelismerést befolyásoló tényezők? 11. Mit jelent a szeriális, globális, kevert módú kódolás, mikor alkalmazzuk ezeket? 12. Min alapul a fejlett szövegértési képesség? 13. Milyen tulajdonságok alapján tartunk valakit jó olvasónak? 14. Mi teszi a szöveget könnyen és nehezen olvashatóvá? 15. Mutassa be és értelmezze a folyamatos olvasás modelljét! 16. Mutassa be és értelmezze az olvasási képesség szerveződésének modelljét!


Letölteni ppt "Az olvasás folyamata. A szöveg fogalmáról A legmagasabb szintű nyelvi egység 3 szintje: 1. Szintaktikai (mondatok) 2. Szemantikai (jelentés) 3. Pragmatikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések