Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 3. Előadás Az etnocentrizmus jelensége és evolúciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 3. Előadás Az etnocentrizmus jelensége és evolúciója."— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 3. Előadás Az etnocentrizmus jelensége és evolúciója

2 U.S. warns of rising threat of violence amid outrage over anti-Islam video By the CNN Wire Staff, September 14, Updated 0450 GMT (1250 HKT) Protesters chant slogans during a march to the U.S. Embassy in Sanaa, Yemen, on Thursday, September 13. One protester was killed in clashes when Yemeni security forces dispersed hundreds of demonstrators who gathered around and inside the U.S. Embassy in Sanaa as part of widespread anger in at least 11 countries over a film ridiculing Islam's Prophet Mohammed.

3 Általános keret-modell CivilizációkVallások Kultúra Értékek Nemzet Etnocentrizmus Területi szerveződésSpirituális szerveződés Életprogram- szerveződés Spirituális közösség

4 Az idegenek elutasítottságának változása Magyarországon

5 DEREXKategóriák Dimenziók Előítéletesség rendszer-ellenesség érték-orientáció félelem Érték-ítélet Közérzet Magyarország (Jobbik) 29 (11) 64 (48) 34 (20) 43 (32) 27 (19) 32 (16) 13 (7) Hollandia (Partij voor ) 5 (1) 45 (16) 13 (5) 24 (10) 5 (3) 14 (3) 3 (1) Franciaország (Front Na)21 (6) 58 (21) 35 (20) 42 (15) 19 (14) 28 (6) 9 (7) Belgium (Vlaams Belang)16 (3) 44 (24) 32 (13) 40 (10) 12 (7) 20 (4) 4 (2) Dánia (Dansk Folkeparti) 2 (1) 38 (13) 13 (4) 21 (12) 3 (3) 9 (3) 1 (1) Derex (Demand for Right-Wing Extremism Index) riport eredményei (2012) A szélsőjobb oldali eszmék iránt „kereslet” mértéke

6 Az általános kép Magyarországon (2010 őszén) a 16 év feletti lakosság 48 százaléka szélsőségesen előítéletes, 20 százalékuk rendszerellenes, 32 százalékuk jellemezhető erős jobboldali értékorientációval, és 19 százalékukat jellemzi erős félelem, bizalmatlanság vagy pesszimizmus. Magyarországon (2010 őszén) a 16 év feletti lakosság 48 százaléka szélsőségesen előítéletes, 20 százalékuk rendszerellenes, 32 százalékuk jellemezhető erős jobboldali értékorientációval, és 19 százalékukat jellemzi erős félelem, bizalmatlanság vagy pesszimizmus őszén az attitűd-szélsőségesek (akikről a fenti négy jellemző közül legalább három elmondható) a lakosság 11 százalékát adták. Ez jelentős csökkenés a 2009-ben mért 21 százalékhoz képest, de ennek alapvető oka a rendszerellenesség, illetve a félelem és pesszimizmus választások utáni látványos visszaesése. Az adatfelvétel időpontjában a Fidesz és a kormány támogatottsága a csúcson volt, a választók többsége elégedett volt a közállapotokkal. Az általános elégedetlenség és az intézményellenesség azóta a közvélemény-kutatások szerint ismét visszabillent a korábbi magas szintre őszén az attitűd-szélsőségesek (akikről a fenti négy jellemző közül legalább három elmondható) a lakosság 11 százalékát adták. Ez jelentős csökkenés a 2009-ben mért 21 százalékhoz képest, de ennek alapvető oka a rendszerellenesség, illetve a félelem és pesszimizmus választások utáni látványos visszaesése. Az adatfelvétel időpontjában a Fidesz és a kormány támogatottsága a csúcson volt, a választók többsége elégedett volt a közállapotokkal. Az általános elégedetlenség és az intézményellenesség azóta a közvélemény-kutatások szerint ismét visszabillent a korábbi magas szintre. Magyarország a 2010-ben vizsgált tizennyolc európai országgal összehasonlítva listavezető az előítéletesség, illetve a jobboldali értékorientáció tekintetében, de meglehetősen magas a félelem és bizalmatlanság is. Magyarország a 2010-ben vizsgált tizennyolc európai országgal összehasonlítva listavezető az előítéletesség, illetve a jobboldali értékorientáció tekintetében, de meglehetősen magas a félelem és bizalmatlanság is.

7 A csoportbeli viselkedés hagyományos modellje A hagyományos megközelítések abból indulnak ki, hogy a csoportbeli viselkedés megérthető az egyéni célok, érdekek tekintetbe vétele alapján. Ez feltételezi, hogy az emberek azért működnek együtt és mutatnak csoportos jelensgeket, mert felismerik, hogy közösen jobban és hatékonyabban elérhetik egyéni céljaikat. Segítenek egymásnak, mert ezzel saját érdekeiket is támogatják. A hagyományos megközelítések abból indulnak ki, hogy a csoportbeli viselkedés megérthető az egyéni célok, érdekek tekintetbe vétele alapján. Ez feltételezi, hogy az emberek azért működnek együtt és mutatnak csoportos jelensgeket, mert felismerik, hogy közösen jobban és hatékonyabban elérhetik egyéni céljaikat. Segítenek egymásnak, mert ezzel saját érdekeiket is támogatják. A hagyományos megközelítés tehát az egyén szintjére összpontosít, arra a beállítódásra, hogy csak azt teszi az egyén ami az ő személyes érdeke. A hagyományos megközelítés tehát az egyén szintjére összpontosít, arra a beállítódásra, hogy csak azt teszi az egyén ami az ő személyes érdeke.

8 A közösségi identitáson (social identity) alapuló megközelítés Az 1970-es években H. Tajfel and J. Turner egy új megközelítést javasoltak: a csoportbeli viselkedésnek a közösségi identitáson (social identity) alapuló értelmezését. Az 1970-es években H. Tajfel and J. Turner egy új megközelítést javasoltak: a csoportbeli viselkedésnek a közösségi identitáson (social identity) alapuló értelmezését. A közösségi identitáson alapuló szemlélet úgy akarja megérteni a csoportjelenségeket – a diszkriminációt, az agressziót, a csoportok közötti konfliktusokat – mint amelyek egy sajátos csoport-én (group- self) megnyilvánulásai. Ez a csoport-én sajátos kognitív folyamatokra támaszkodva alakul ki. A közösségi identitáson alapuló szemlélet úgy akarja megérteni a csoportjelenségeket – a diszkriminációt, az agressziót, a csoportok közötti konfliktusokat – mint amelyek egy sajátos csoport-én (group- self) megnyilvánulásai. Ez a csoport-én sajátos kognitív folyamatokra támaszkodva alakul ki. A csoport-én – inkább mint a személyes én – vezérli az egyének viselkedést amikor felismerik, hogy egy csoporthoz tartoznak (ez a kognitív ön-meghatározás), és amikor átélik a csoporthoz tartozás érzelmi folyamatait (ez az érzelmi azonosulás a csoporttal). A csoport-én – inkább mint a személyes én – vezérli az egyének viselkedést amikor felismerik, hogy egy csoporthoz tartoznak (ez a kognitív ön-meghatározás), és amikor átélik a csoporthoz tartozás érzelmi folyamatait (ez az érzelmi azonosulás a csoporttal). Bárki egyidejűleg nagyszámú csoportnak lehet része. Ezek között vannak olyanok, amelybe az ember beleszületik (család, etnikum, nemzet), és vannak olyanok, amelyeket későbbi élete során maga választ (vallási, politikai vagy foglalkozási csoportok). Bárki egyidejűleg nagyszámú csoportnak lehet része. Ezek között vannak olyanok, amelybe az ember beleszületik (család, etnikum, nemzet), és vannak olyanok, amelyeket későbbi élete során maga választ (vallási, politikai vagy foglalkozási csoportok).

9 Néhány új cikk 1. PNAS: Subliminal exposure to national flags affects political thought and behavior. PNAS (50) Ran R. Hassin et al. 2. PNAS: Oxytocin promotes human ethnocentrism. PNAS (4) ; Oxitocin promotes human ethnocentrism. Carsten, De Dreu.et al.

10 Mi a közösségi identitás? Etnocentrikus szindróma: a „mieinkhez” feltétlen segítőkészséggel, a „másokhoz” eleve gyanakodva és bizalmatlanul közelíteni Etnocentrikus szindróma: a „mieinkhez” feltétlen segítőkészséggel, a „másokhoz” eleve gyanakodva és bizalmatlanul közelíteni Közösségi identitás: a tudatunkba beépül, hogy saját közösségünkkel azonosítjuk magunkat. A közösséget ért fenyegetést, mint saját magunk elleni támadást érzékelünk. Közösségi identitás: a tudatunkba beépül, hogy saját közösségünkkel azonosítjuk magunkat. A közösséget ért fenyegetést, mint saját magunk elleni támadást érzékelünk. Az identitás-központ: a több lehetséges kollektív identitást közül kiemelkedik egy, amely az össze többi szerepét „kiosztja.” Az identitás-központ: a több lehetséges kollektív identitást közül kiemelkedik egy, amely az össze többi szerepét „kiosztja.”

11 Az etnocentrizmus meghatározása Az etnocentrizmus: „A saját csoport iránti lojalitás, a saját csoport előtérbe helyezése, valamint a kívül állók iránti gyűlölet és semmibevételük” (W.G. Sumner – 1912) Az a sajátos érzelmi beállítódás, hogy, bár születésünkkor mindenkire mosolygunk, mire „kinyílik a csipánk” megtanuljuk, hogy vannak, akikben megbízhatunk, és vannak, akiktől félnünk kell. Amikorra felnövünk, megtanuljuk a világot két egymástól élesen elkülönülő részre bontani: ismerősökre, akiket szeretünk, és akikben megbízunk, és ismeretlenekre, félelmet váltanak ki, és akiktől tartanunk kell.

12 Az etnocentrikus szindróma kísérleti vizsgálata A Hamilton-törvény (a közösségben élő állatok altruizmusának mértéke a rokonsági/genetikai kapcsolat szorosságával arányos) A Hamilton-törvény (a közösségben élő állatok altruizmusának mértéke a rokonsági/genetikai kapcsolat szorosságával arányos) Tajfel - a minimális csoportközi helyzet (mire „kattanunk be”?) Tajfel - a minimális csoportközi helyzet (mire „kattanunk be”?) M. Shariff - cserkész-csapat kísérlete (hogyan ugraszthatsz össze csoportokat?) M. Shariff - cserkész-csapat kísérlete (hogyan ugraszthatsz össze csoportokat?) A parókiális altruizmus kísérlete (hogyan jelenik meg az etnocentrizmus?) A parókiális altruizmus kísérlete (hogyan jelenik meg az etnocentrizmus?) Axelrod – etnocentrikus szindróma „rátermettség-növelő” szerepe (hasznos-e az etnocentrizmus?) Axelrod – etnocentrikus szindróma „rátermettség-növelő” szerepe (hasznos-e az etnocentrizmus?) Ösztönös etnocentrizmus (rasszizmus) létezése a fejlett társadalmakban Ösztönös etnocentrizmus (rasszizmus) létezése a fejlett társadalmakban

13 A Hamilton törvény Hamilton törvény (1963 „The Evolution of Altruistic Behavior” ) r х a > c A képlet alapja, hogy a kapcsolatoknál egyaránt tekintetbe vesui azok költségét, és hasznát. Konkrétan, a képlet összekapcsolja az: r-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, r-el jelölt genetikai kapcsolat közvetlenségét (szorosságát) jelölő tényezőt, az altruista kapcsolatból származó a hasznot, és az altruista kapcsolatból származó a hasznot, és szembe állítja vele az altruista viselkedés c költségét. szembe állítja vele az altruista viselkedés c költségét. A képlet azt a logikus végeredményt mutatja, hogy ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál jelentkező haszon (amely a segítség mennyiségének, és a rokoni kapcsolat szorosságának – amely genetikai közelségre utal - a szorzata) nagyobb, mint az önmagának okozott költség, akkor „célszerű” altruista módon viselkedni. Ennek bekövetkeztét az evolúció különféle mechanizmusokkal – egyéni és szociális tanulás, hormonrendszer - is segíti.

14 A Hamilton törvény érvényesülése az ember világában 1. Hajlamosan vagyunk a rokonságot – mégpedig éppen a rokonság mértékében – támogatni (pénzzel, segítséggel, idővel, még szervet is szívesebben adunk), és segítségért is hozzájuk fordulunk. Ugyanakkor a rokonnak kijáró védelem ezért olyan éles: részben ebből fakad a vérbosszú, szinte kényszerűen. 2. És fordítva, egyrészt minél távolabbi a rokonság – a biológiai kapcsolat - annál nagyobb a valószínűsége az erőszaknak (valódi és fogadott gyerek) és ugyanakkor ezért ítéljük el súlyosabban a közeli rokonok közötti erőszakot (az „anyagyilkost!).

15 Tajfel – a minimális csoporthatás kísérlet A kísérletben két absztrakt festő – Klee és Kandinszky – alkotásairól kellett véleményt formálni. A résztvevőket két csoportba osztották aszerint kit kedveltek, majd egyénenként pénzzel lehetett jutalmazni a többieket, akik hol az egyik, hol a másik másik csoportba tartoztak. A kutatók azt vizsgálták milyen stratégia vezeti az embereket a pénz szétosztása során: maximális közös haszon, a saját csoport maximálása, a két csoport közötti különbség maximálása, vagy a „tisztességes (fifty-fifty) döntés”. A meghatározó döntési stratégia: a saját csoport hasznának maximálása. A következtetés: a véletlenszerű, és az élettel semmi kapcsolatban nem levő tényező is csoportképző erő, méghozzá úgy, hogy a fontos döntéseket, erőforrások felosztását meghatározza.

16 M. Sharif – Robbers Cave kísérlet nyári cserkész-tábor éves résztvevőkkel, véletlenszerűen csoportokba osztva Hagyták hogy kiformálódjanak a csoportok majd konfliktusokat „tápláltak be”. A következmény: „A két csoport között kitört a harc, egyik sem tudta hogyan kezdődött, de meg voltak győződve, hogy valaki a másik csapatból”. A csoportidentitás jele: „Mi”: bátrak, kemények, becsületesek vagyunk”. Ők: disznók, szemetek, hazugok”. A versenyben természetesnek vették, hogy tisztességtelen eszközöket alkalmazzanak, és megszentségtelenítették a másik szimbólumait. A kibékítés nem ment rábeszéléssel (istentisztelettel) csak a (1) közös ellenség (más táborból érkező sport-csapat) vagy a (2) közös munka (a kényszer, hogy csak együttesen tudtak megoldani egy problémát) csökkentette azt.

17 Az altruista büntetéses „játékok” A játék-elméleten alapuló játékok: fogoly-dilemma, diktátor- játék, ultimátum-játék, közös javak-játék. Majd bevezetik a játékba a közvetlen büntetést: lehetőséget biztosítanak, hogy akinek a viselkedését nem megfelelőnek ítéljük, azt saját káron megbüntethessük. Ezt a büntetési típust nevezték altruista büntetésnek, mert: a büntető saját forrásainak rovására történik, a büntető saját forrásainak rovására történik, a büntető nem kap közvetlenül „nyereséget” érte, a büntető nem kap közvetlenül „nyereséget” érte, a konkrét „célszemélynek” kárt okoz. a konkrét „célszemélynek” kárt okoz. A kísérletekben kétféle módon alkalmazták: Vagy a résztvevő „érintettek” a játék végén tehették meg, Vagy a résztvevő „érintettek” a játék végén tehették meg, Vagy külön „büntetőt” vezettek be, aki a játék végén megítélte a viselkedést, és sajt pénzen büntethetett. Vagy külön „büntetőt” vezettek be, aki a játék végén megítélte a viselkedést, és sajt pénzen büntethetett. A feltételezés az volt: racionális ember nem büntet saját pénzen, ha ezért nem kap valamit cserébe. A valóságban az emberek nagy része örömmel és saját káron is büntet.

18 A parókiális altruizmus jelensége A kísérletben a büntetéses DJ-t játszották, három szereppel: felosztó (D), kedvezményezett (K), és büntető (I). A csoportokat vegyesen állították össze két, nem ellenséges, de távoli törzsből származó tagokból, (DKI, KI, DK, DI volt egy törzsből) A méltányosságot mindenki elismerte, az önzést mindenki büntette, de A büntetési hajlandóság erősen függött a csoportösszetételtől: Magas volt DKI és KI esetben, és alacsonyabb volt DI és DK esetben Mindez a parókiális altruizmussal magyarázható: DI és DK esetben „sírjon az ő mamája”, míg a DKI és KI esetben a méltánytalanság megtorlandó.

19 Az implicit asszociációs teszt Anthony Greenwald kísérlete: szó asszociációs játék, könnyebb kapcsolatot teremteni a tudott kapcsolat, mint a nem-tudott kapcsolat esetén. (Rózsa = illatos vagy ronda, kígyó = veszélyes vagy szép) Anthony Greenwald kísérlete: szó asszociációs játék, könnyebb kapcsolatot teremteni a tudott kapcsolat, mint a nem-tudott kapcsolat esetén. (Rózsa = illatos vagy ronda, kígyó = veszélyes vagy szép) A következő lépésben a rózsa és a kígyó helyett „tipuikus „fehér” és „színes” neveket adott meg (George és Alonzo). Az eredmény: könnyebb volt a George-t azonosítani a „szép, és szeretet”, és az Alonzo-t az „ördög, és méreg” szavakkal. A következő lépésben a rózsa és a kígyó helyett „tipuikus „fehér” és „színes” neveket adott meg (George és Alonzo). Az eredmény: könnyebb volt a George-t azonosítani a „szép, és szeretet”, és az Alonzo-t az „ördög, és méreg” szavakkal. A trend ez: a „fehéreket”, még a „feketék” is hajlamosak inkább kedvező szavakkal azonosítani, és „fekete” archoz, és nevekhez pedig ösztönszerűen inkább a kedvezőtlen kifejezéseket kötni. A trend ez: a „fehéreket”, még a „feketék” is hajlamosak inkább kedvező szavakkal azonosítani, és „fekete” archoz, és nevekhez pedig ösztönszerűen inkább a kedvezőtlen kifejezéseket kötni. Ennek az ösztönszerű reakciónak nagy jelentősége lehet veszélyes helyzetekben: „lövöldözéses” kísérletben a fehéreknél információt keres, míg a „feketéknél” azonnal lő. Ennek az ösztönszerű reakciónak nagy jelentősége lehet veszélyes helyzetekben: „lövöldözéses” kísérletben a fehéreknél információt keres, míg a „feketéknél” azonnal lő. A kísérletek egybehangzó eredménye: a legtöbb ember „ösztönszerűen” rasszista!

20 Axelrod kísérlet: az EC adaptív jellegű Axelrod szimulációs kísérlete olyan „ágensekből” indult ki, akik preferálták a saját csoporttal, és kerülték az „idegenekkel” való együttműködést. Az ágensek rendre összekerültek, és a FD játékot játszottak. Majd „levándorolhattak” és/vagy újra együttműködhettek, vagy elzárkózhattak ettől (illetve utódot is létrehozhattak, és meg is halhattak) A populációban elterjedt az együttműködés, de emellett a EC viselkedés is. Vagyis a 2000 menet végén a kölcsönhatások 74% volt együttműködő, és a 76% EC viselkedésű. Ekkorra azonban a korábban kevert közösség – multikultúrális - „szétesett” és egyszínű etnikailag homogén közösségek jöttek létre. Ezek intenzíven kölcsönhatottak, míg kerülték az együttműködést az idegenekkel

21 Az EC jelenségének tünetei 1. Az EC-nak vannak örökletes elemei, amelyek hasonló módon működnek, mint állati őseinknél, de vannak a szocializáció során elsajátított elemei, 2. Az EC egy része konkrét élettapasztalatokhoz köthet, de felléphet élmények és tapasztalatok hiányában is, 3. Az EC gyakran reflex-szerűen működik, míg sokszor komoly mérlegelés váltja ki, 4. Az EC általános emberi jelenség, minden ma létező társadalomban – fejlettségétől függetlenül – előfordul, 5. Az EC befolyásolható, enyhíthető – objektív adatok betáplálásával – de nem iktatható ki teljesen, 6. Sokszor csak lappang, de bizonyos élet-helyzetek – a saját közösség fenyegetettsége, a csoportok közötti vetélkedés, vagy az egyén frusztrációja – „előhívja”.

22 Miért a közösségi identitás? Előkép: Előkép: a rokoni (genetikai) kapcsolatok altruizmust meghatározó szerepe (Hamilton-törvény) Környezetei nyomás: Környezetei nyomás: Növekvő csoport, és sokféleség, ezért egyre fontosabb az összetartozás erősítése, a csoport integrálása Funkció: Funkció: A közösség homogenitását növelő, az összetartást növelő, pro-szocialitást erősítő, belső ellentéteket (részben) feloldó, A közösség homogenitását növelő, az összetartást növelő, pro-szocialitást erősítő, belső ellentéteket (részben) feloldó, Változás Változás Gyűjtögetők – (nagy) családhoz kapcsolódik Letelepültek – a törzshöz kapcsolódik (vérszerződés) Államalkotók – előbb territóriumhoz (királyhoz), majd valláshoz kapcsolódik

23 Az emberré válás forradalmai 1. Emberré válás – ez még a humán-etológia korszaka 2. Modern ember – EAK – és az evolúciós pszichológia- korszaka 3. Szimbolikus – a kulturális evolúció fontossá válik (itt jelenik meg a beszéd) 4. Neolit - (itt jelenik meg a kultúra a maga teljességében + egyenlőtlenség, hatalom, hierarchikus közösség) 5. Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az állam, és minden + írás, és egyre fejlettebb fogalmi gondolkodás)

24 A viselkedés hierarchikus szabályozó- rendszerének szintjei 1. Az emberré válás szintje = reflexszerű, „kattan- indít” reakció 2. A modern ember kialakulásának szintje = „ráérez” a megoldásra, és ösztönszerűen cselekszik, (+ némi mérlegelés) 3. A szimbolikus forradalom szintje = felismeri a jelzést, azonosítja az értelmét, és viselkedését ehhez alakítja, 3. A neolit forradalom szintje = a tapasztalathoz, és az ősöktől tanultakhoz kapcsol, mérlegel, és viselkedik, 4. Az intézményi forradalom szintje = a körülményeket elemzi, az tudomány modelljeit alkalmazza, információt gyűjt, körültekintően mérlegel és a következményekkel számol.

25 Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy Az ember Matrjoska modellje

26 Mit jelent az „intézményi” szint? Az intézmények a korábban létrejött kultúra- elemekből „barkácsolt”, konkrét adaptív funkciót betöltő rendszerek, amelyek alapvetően formálják a viselkedést Szerepek, szimbólumok, szabályok, a kultúra anyagi és szellemi elemeiből felépülő, viselkedést irányító rendszerei, Ekkortól életünk ezen intézmények keretei között zajlik: állam, politika, ideológia, vallás, hatalom, piac stb. Ezek a környezetet stabillá és kiszámíthatóvá teszik, Működésük ráépül a korábbi szintekre, de itt már az egyén mérlegel, amikor az intézményi hatást tekintetbe veszi

27 Az etnocentrizmus evolúciója 1. Az emberré válás korai szakaszai: az etológiai elutasítás és vonzódás szintje, 2. A „modern ember” forradalma: az „ethnocentrikus modul” létrejötte 3. A szimbolikus forradalom: xenofóbia kialakulása (rasszizmus) 4. A neolit forradalom: az előítélet 5. Az intézményi forradalom: az ideológia

28 Az ideológiák szintje Az előítéletek szintje A xenofóbia/homofília szintje Az etnocentrikus modul szintje A biológiai rokonság szintje Az etncentrizmus Matrjoska modellje

29 Az identitás lépcsői az emberré válás során A letelepedés előtt: evolúciós pszichológiai mentális modul. Jele a születést követő „mosoly-korszak” elmúlta, és félelem az idegentől a 7-8 hónapot követően. A szimbolikus forradalmat követően, a félelmet illetve az azonosulást szimbólumok váltják ki, és szóban adjuk tovább. (Csillag, kereszt, dal, beszédhang stb.) A letelepedést követően alakul ki a sztereotípia: már együtt kell működni velünk együtt élő idegenekkel, és valahogy osztályozni kell őket, és az elutasítás időben változhat, Az intézményi forradalom korában jön létre az ideológia, mint összetett intézmény (szimbólumok, szerepek, szabályok, rítusok, emberek, építmények stb.)

30 Az identitás lépcsői az emberré válás során Az első szinten a biológiai meghatározottság működik: Rokonság = biológiai leszármazás A szimbolikus forradalmat követően, a rokonság társadalmilag konstruált jellemző lesz. Ekkor lesz meghatározó a közösségek közötti kommunikáció: „Tárgyak, ismeretek, és házastársak cseréje” (C.L. Straussz) Nem a biológiai rokonság, hanem a szociális kapcsolatrendszer a fontos. (A kalahári sivatagban „Mi” (ju hoansi = valódi emberek) „Idegenek” (ju dole = rossz, ártalmas lény). De ugyanerre utal a barbár = nem érti a görög nyelvet A sajátokat támogatni, és ez várható el tőlük is, az idegeneket elutasítani, és elhatárolódni tőlük. Az ellensége mindig megpróbáljuk dehumanizálni. (Pl.az amerikai börtönökben a rabok egymással kapcsolatos erőszakját jelölő szleng: No human involved (NHI), vagyis nem emberek között következett be

31 Néhány új cikk - felidézem 1. PNAS: Subliminal exposure to national flags affects political thought and behavior PNAS (50) Ran R. Hassin et al. 2. PNAS: Oxytocin promotes human ethnocentrism PNAS (4) ; Oxitocin promotes human ethnocentrism Carsten, De Dreu.et al.

32 Az identitás „lépcsői” a multi-kulturális identitáshoz Vér-testvér – a család Vér-testvér – a család Tej-testvér – nagy család - klán Tej-testvér – nagy család - klán „Törzs”- testvér – nemzetség „Törzs”- testvér – nemzetség Hit-testvér – vallás (állam) Hit-testvér – vallás (állam) „Nemzet”-testvér – nemzet (állam) „Nemzet”-testvér – nemzet (állam) Osztály-testvér – osztály Osztály-testvér – osztály „Testvér lészen minden ember..” – emberiség „Testvér lészen minden ember..” – emberiség

33 A vallás mint identitás-központ „ Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy melyik országból való, feltehetően nem értett volna meg bennünket: csak azt tudta volna megmondani, melyik pöspökséghez tartozik” Kenneth Clark „ Ha táján a csoport-hovatartozást firtató kérdőívet osztottak volna ki az embereknek nagyon jellegzetes válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt, hogy valaki elsősorban a római Szentegyház tagja (vagy görög rítusú, vagy mohamedán) másodsorban X dominus vazallusa, vagy familiárisa, bretagne-i, vagy zalai, harmadsorban lovag, polgár vagy paraszt, negyed sorban a francia vagy a magyar korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig ‘francia’ vagy ‘magyar’”. Szűcs Jenő

34 A multikulturalitás ígérete és kérdőjelei „Előbb ember vagyok, és csak utána francia.” (Montesquieu) „Előbb ember vagyok, és csak utána francia.” (Montesquieu) WASP = white, anglo-saxson, protestant. WASP = white, anglo-saxson, protestant. Lord Tebitt : Annak megállapításához, hogy valaki angolnak tekintendő-e, elegendő megtudni, hogy a krikett meccsen kinek drukkol.

35 Iszak Babel - Sinkó Ervinről (1936 Moszkva) „Magyarnak lenni már magában szerencsétlenség, de még valahogy megjárja. Magyarnak és zsidónak lenni azonban már kicsit több a soknál. Magyarnak, zsidónak és kommunista magyar írónak lenni ez valósággal perverzitás. De magyarnak, zsidónak, kommunista magyar írónak, és hozzá, jugoszláv állampolgárnak lenni ez felülmúlhatatlan…” Sinkó Ervin: Egy regény regénye

36 Miben nyilvánul ez meg konkrétan? Jo-jo - a Birmimgham-i Balsall Health körzetének fiatal reaggi-fun-ja arra ébredt: „olyan mint Anglia nincs többé, haver. Akiket egyáltalán ismerek azok félig arabok, félig pakisztániak, félig jamaikaiak, félig skótok, félig írek, mint ahogy én is fél-skót és fél-ír vagyok. Akikkel felnőttem, azok feketék, pakisztániak, ázsiaiak, és tudj isten mifélék voltak. És most mond meg, ki is vagyok én, és hova is tartozom? Nem Jamaikában, vagy Angliában születtem, hanem itt:”

37 Az angol felmérés Ez néhány éve végzett angol felmérés szerint az angol fiatalok 1/3-a nem tudta ki W. Churchill, viszont hibátlanul ki tudta egészíteni a hiányzó szót a „Fatboy …..? Kifejezésben. Egy újság megjegyzése: „A nemzeti identitás alapja a közösen vallott és közösen tudott ismeretek (értékek, szimbólumok múlt, stb.). Ezért keresztelik át a hódító seregek az utcákat, rombolják le a szobrokat, írják át a történelmet. Ha az angolok kezdik azt gondolni, hogy W. Churchill és Fatboy Slim azonos értékű, akkor az angol tanárok megteszik Angliával azt, amit 1066 óta egyetlen ellensége sem tudott. És akkor vége Angliának, legalább is ahogyan arra eddig emlékeztünk” Ennek tudják be, - ami egész Angliát megrázta - hogy a londoni merénylők mindegyike angliai születésű volt, ott nevelkedett, és ott végezte iskoláit.

38 Ígéret és kérdőjel Ígéret: Ígéret: „Testvér lészen minden ember” Kósa Bálint: „Egyrészt egészen magyar, másrészt, egészen japán vagyok.” Kérdőjel: Kérdőjel: Ha nő a sokféleség: Csökken a közösségi szolidaritás, Csökken a bizalom szintje Csökken a közösségbe való befektetés mértéke Elegendő csak egy kicsi, és nem lényeges különbség és a közösség eltérő, és önmagában homogénnek tekinthető régiókra bomlik. Egyidejűleg és egyenlő mértékben nő a multikulturalitás mellett, és ellen szóló érvek, és érdeke.

39 A „Mi” vs. „Ők” működése Milyenek vagyunk mi? Milyenek ők? VidámakHangoskodók Takarékosak A garast fogukhoz verők Megfontoltak Bizonytalankodók, tétovák Őszinték és nyíltak Durvák (másokra tekintettel nem levők) BüszkékHivalkodók, Bátrak Feleslegesen kockáztatók Szorgalmasak Az életet élvezni képtelenek Nyugalmat kedvelők Lusták, tétlenek A jövőre is gondolók Kuporgatók, smucigok

40 A lincselések száma az Amerikai Egyesült Államokban

41 1.Megbüntetni a közösségellenes cselekedeteket, helyreállítani a társadalmi rendet, kijelölni azt, amit szabad, és értésre adni, azt amit nem, világos társadalmi szabályokat adni, 2.Fontos gazdasági motívum: azzal, hogy a lincseléssel elüldözték a feketéket, a fehér farmerek több földre tehették rá a kezüket, 3.Részben a gazdasági és szociális érdek érvényesítése miatt a lincselés elbátortalanította, és megakadályozta a feketéknek, hogy részt vegyenek a politikában, és szavazzanak, 4.Amikor a munkavállalás fontosabb lett, a lincselésnek egyértelműen kimutatható szándéka, hogy elriasszák és elüldözzék a feketéket a kiskereskedelemtől, és az önálló munkavállalástól. 5.A lincselések fontos gyökere, hogy döntő mértékben ott következett be, amely területek távol voltak a hatékonyan működő jogrendtől. Itt a „tehén- bárók” tettek igazságot saját belátásuk, és érdekeik szerint, (kezdetben a leggyakoribb vád a tehénlopás volt) 6.A fehér csőcselék (lynching mob) saját belátása szerint, és véletlenszerűen indított akciót a feketék megleckéztetésre. A helyi hatalom gyakran együttműködött velük. 7.Sokan úgy fogalmaznak, hogy az USA-ban két jogi rendszer – egy legális, és egy illegális – működött, de mindkettő rasszista volt és a fehér dominancia kikényszerítését célozta. A lincselés motívumai

42 Tonga – anti-kínai zavargások Tonga – elismerte a Kínai Népköztársaságot, és 1998-ban diplomáciai kapcsolatot létesített vele ben az állam akkori elnöke Tu’ivakano of Nukunuku betiltott valamennyi kínai üzletet a saját kerületében a Nukunuku kerületben. Ennek ellenére a boltosok panasza a kínai kereskedők versenyére nem szűntek meg, sőt élesebbé váltak. A panasz a hosszú nyitva-tartásra, és az olcsó árakra (valamint az alacsony minőségre) vonatkozott ben Tonga kínai közösségét (mintegy három-négy ezer ember) közvetlen fizikai támadások érték, amelyek során több hullámban, mintegy másfél-száz rasszista bűntényt követtel el ellenük. A tongai kormány végül úgy döntött, hogy nem újítja meg 600 kínai származású boltos munkavállalási és vállalkozási engedélyét. Az indok: „az a széles-körben elterjedt, és kifejezésre jutó harag, amellyel a helyi közösség tagjai a kínai bolttulajdonosok jelenlétére reagálnak.”

43 A katonaság és a milícia elkezdett razziázni és gyilkolni a Tuszik; valamint a politikailag mérsékelt; az etnikai hovatartozással nem foglalkozó Hutuk között. Sok nemzet kimenekítette az állampolgárait Kigaliból és bezárta nagykövetségét; ahogy az erőszak fokozódott. A nemzeti rádió otthonmaradásra szólította fel a lakosságot; viszont a kormány által finanszírozott RTLM rádió maró támadásokat intézett a Tuszik, és a mérsékelt Hutuk ellen. Dallaire tábornok és az UNAMIR - akik a Tuszikat kísérték és védték Kigaliban - képtelenek voltak bármit is tenni; ahogy az erőszak kiterjedt; és ráadásul őket is elkezdték támadni az RTLM-en keresztül. A gyilkolás gyorsan kiterjedt Kigaliból az egész országra - Április 6 és július eleje között a megjósolhatatlanul gyors népirtásban hivatalosan Tuszi és mérsékelt Hutu halt meg a milíciák szervezett bandáinak kezei között. Az egyik ilyen mészárlás Nyarubuyeben történt. Még az egyszerű civileket is felszólította a tisztviselők és a kormány által finanszírozott rádió; hogy öljék meg a szomszédjaikat. Akik nem voltak erre képesek; azokat a legtöbb esetben szintén megölték. "Vagy részt vettél a mészárlásban; vagy téged mészároltak le" - emlékszik vissza egy Hutu; akit részvételre kényszerítettek. A legtöbb áldozatot a saját falujában vagy városában ölték meg; gyakran maguk a szomszédok vagy a helybeliek, úgy hogy egyszerűen lekaszabolta őket a machétéikkel; bár néhány katonai egység lelőtte őket. Néhány faluban az áldozatokat bekényszerítették a templomokba vagy iskolákba; ahol Hutu szélsőséges bandák kaszabolták le őket júniusában 3000 Tuszi keresett menedéket Kivumu katolikus templomában, a bandák a helyi rendőrségtől kapott bulldózerekkel lerombolták a templom épületét, és a menekülni próbáló embereket machétékkel gyilkolták le. Tuszik és hutuk Ruwanda-ban

44 A pirézek megítélésének evolúciója 1. Vannak bűnözők, és köztük vannak piréz származásúak is, 2. A bűnözők megdöbbentően nagy része piréz, 3. A bűnözők túlnyomó része piréz, ami arra utal, hogy van „piréz-bűnözés” 4. Nem minden bűnöző piréz, de minden piréz bűnöző, 5. A pirézek „genetikailag hajlamosak bűnözni, vagy is született bűnözők A pirézek már az anyatejjel azt szívják magukba, hogy rendbontók, munkakerülők, és a társadalmon (értsd – rajtunk) élősködők legyenek.

45 Hogyan készül a népirtás? (1) Az alapállapot: eltérő kultúrák léteznek egy térségben, és érintkeznek a mindennapokban. Egy helyen laknak, egy helyen élnek, eltérő a hétköznapi kultúrájuk, és viselkedésük. (Ez sokáig, és sokszor előny, ezért is jön létre, illetve marad meg tartósan) Konfliktusos a megélhetés (vagy azért, mert ugyanazt csinálják, vagy azért, mert amit csinálnak ellentétes (földművelő-állattenyésztő), vagy mert „common pool resource” tőkét használnak) Az egyensúly valami miatt megbomlik: (1) gazdasági válság tör ki, (2) politikai változás előszele, (3) a hatalmi elit helyzete megrendül, (4) fokozatos társadalmi átalakulás ment végbe. A válasz az együttélés, és a életmód alapvető újragondolását igényelné. A kulturális alkalmazkodás mindegyik féltől önvizsgálatot, az addig követett életmodell részbeni megváltoztatását követelné.

46 Hogyan készül a népirtás? (2) Az alkalmazkodást - a megszokott viselkedés alapvető megváltoztatását - bizonyos tekintetben önfeladásnak tekintik, az ősök útjáról való letérést. Minden reflex ez ellen szól. A tekintélyek - a közösség politikai és spirituális vezetői - a „másokra” mutatnak: ők tehetnek arról, hogy a régi életmód nem követhető (ők lopják el, ők szerzik meg, ők nem engednek hozzá, ők akadályozzák, ők idézik elő….) A közvélemény formálói – régebben a vallási vezetők, és a szellemi elit, akik hosszú időn keresztül a közösség múltjának őrzői, a példák mutatói, és az etikai ítéletek letéteményesei voltak – folyamatosan azt mondják, a „mások” tehetnek mindenről, A legújabb korban ezek mellé felzárkózik a média. Hihetetlen módon felerősíti a szóbeli, és különösen a vizuális információk hatását. Az emberek meghökkentően gyorsan mozgósíthatók, nagy tömegben élnek, miközben a körülményekről, és az információk valódiságáról nem képesek meggyőződni. Kiszolgáltatottak a véleményformálóknak.

47 Hogyan készül a népirtás? (3) A helyzetet sokan fenyegetőnek látják (pl. a romák arányát a társadalom 80% túlbecsüli): a helyzetértékelésben „visszalépnek” egy alsóbb szintre: az előítélet szintjére. Működni kezd a közösségi „csoport-tudat”, amelyben bizonyos automatizmusok lépnek életbe: már nem is tudakolják, mi is a történt valójában, hanem igazodnak. A közösség „ideológiai őrei” visszautasítják a kérdésfelvetés jogosságát, A közösség „ideológiai őrei” visszautasítják a kérdésfelvetés jogosságát, A vezetőket nem szabad kritizálni, A vezetőket nem szabad kritizálni, A kételkedés a közösségi akciók tudatos akadályozása, A kételkedés a közösségi akciók tudatos akadályozása, További információt kérni, a bizalmatlanság jele, és mint ilyen elutasítandó, További információt kérni, a bizalmatlanság jele, és mint ilyen elutasítandó, Aki tájékozódó kérdést tesz fel, az ellenség cinkosa, Aki tájékozódó kérdést tesz fel, az ellenség cinkosa, A hallgatás beleegyezés, A hallgatás beleegyezés, Aki ki-, és megegyezésről beszél, az ellenséggel paktál, Aki ki-, és megegyezésről beszél, az ellenséggel paktál, Aki nem lelkesedik, az a „másikokkal” tart. Aki nem lelkesedik, az a „másikokkal” tart.

48 Hogyan készül a népirtás? (4) Korábban a közvélekedés, újabban a sajtó ezen a szinten már öngerjesztővé válik: maga generálja a korábbi állítások bizonyítékait. Előbb csak csúsztat, azután elhallgat, majd hamisít, végül hazudik. (Mohemed viccek) Azt, ami történt, nem elszigetelt (a korábbiakkal összemérhető, és attól nem kiugró) eseménynek, hanem a konfliktus korábbi szintet meghaladó eszkalációjának tekintik, Az eseményeket egyre inkább nem egyéni tetteknek, hanem a „mások” szervezett, és másságukból következő – genetikailag, vagy kulturálisan kódolt – és ezért tömegessé vált vagy váló eseményként mutatják be, Ezzel a fenyegetés nem egyénekre, hanem a közösségre irányul. A veszély mértéke nő, már a közösség létét fenyegeti, és mindez a „mások” tudatos cselekedetének következménye. Visszalépés a xenofóbia szintjére: mindenki, aki az „ők” szimbolikus, vagy biológiai (rassz) jeleit viseli, eleve rossz, elutasítandó, megbüntetendő.

49 Hogyan készül a népirtás? (5) Ezen a szinten az átlagember képtelenné válik arra, hogy megkülönböztesse azt ami valójában történt, attól, amit látni vél a mindennapokban, és ami ténylegesen történt, Már torzítottan értelmezi és magyarázza azt amit lát. Még az esetleges jót is, rosszként szemléli, Átveszi a hatalmat az „összeesküvés elmélet”: az események mögött rosszindulatú szándékot sejtenek, és gondolnak. Az összeesküvés elmélet azután egy – előítéletes - gondolatsor végén „mindenről ők tehetnek” következtetésre vezet, A lépcső utolsó szintjein megfogalmazódik Cato jelszava: „ceterum cenzeo..pusztulniuk kell”. Megkezdődik a „mások” dehumanizálása. Ez azt jelenti, hogy a „mások” nem emberek: visszataszító állatokkal azonosítják őket, A „ne ölj” általános kulturális kódját visszavonják, - hiszen „ők” nem emberek – és elfogadhatóvá, sőt kívánatossá teszik a „mások” elleni erőszakos cselekedeteket.

50 Mit jelent a „másik” dehumanizáslása? „Sok un. természeti nép mind a mai napig csak önmagát nevezi embernek (esetleg – bár ez sem kevésbé bántó – „jónak” vagy „kiválónak”) és ezzel burkoltan azt tudatja, hogy a többi törzs tagjainak nincsenek emberi erényei, sőt ők „rosszak” gonoszak”, „két lábon járó majmok” „undorító tetvek”” C. L. Strauss Hitler a zsidókra a következő jelzőket használta: fertőzés, baktérium, járvány, féreg. „No human involved” – Az USA börtönökben elkövetett bűntények jellemzésére szolgáló szlogen. „Ha egy törzset rabszolgává akarunk tenni, akkor a kormányunk, és tudósaink azt bizonyítják róla, hogy az embereknek ebben a törzsben nincs lelke. Emiatt azután minden kétkedés és bizonytalanság nélkül bármire felhasználhatjuk őket, és megtehetünk velük bármit.” Wittgenstein.

51 Hogyan készül a népirtás? (6) A folyamat során a közösségi (és az egyéni) tudat a viselkedés-programok egyre mélyebb szintjeire sűlyed: Először az ideológiától, az előítéletig, majd innen a xenofóbiáig, azután a már nem mérlegelt pszichológiai elutasítás szintjére, végül pedig a körülmények hatására működésbe lép állati (etológiai) program. Mindennel kapcsolatban ami kételkedésre adna okot, vagy elgondolkodásra késztetne, tagadják, elkendőzik, és elutasítják. Az ilyen tényeket eleve kizárják a tudatból, Ilyenkor elegendő egy véletlen jelenség – egy veszett meccs, egy kocsmai verekedés, egy véletlen baleset, egy rémhír - amely kiváltja a gyilkolásra kész tömeg összeszerveződését. És ezzel elindul a gyilkosságok sorozata, amely elér mindenkit aki „rossz időben, rossz helyen van”, és „kész helyzetet teremt” mindenki számára.

52 Példa az elhallgatásra: az örmény népirtás 1915 és 1916 között – egy nemrég a török kormány titkos levéltárában megtalált dokumentum szerint – örmény „tűnt el” a népesedési adatokból, vagyis gyilkolták meg. A népirtásról semmiféle híradás és információ nem került napvilágra az elmúlt évtizedekben. A nemrég publikált könyv megjelenése óta sem történt semmiféle TV vagy rádióműsor, semmilyen újságcikk sem jelent meg a tényekről. Megjelent viszont egy propagandafilm, amelyet a hadsereg készített, és amelyet az iskolákban mutattak be, amíg a felháborodás miatt vissza nem vonták. A török társadalom mind a mai napig hallgatással reagál múltjának erre a sötét korszakára. Senki nem akar szembenézni a tényekkel.

53 Az elhallgatás egyéni és közösségi gondjai „A nagy nép olyan, mint a nagy ember: Ha hibát követ el, felismeri, Ha felismeri, beismeri, Ha beismerte, orvosolja, És aki rámutat hibáira, legjóságosabb tanárának tekinti.” Lao Ce Ehelyett az egyének, szervezetek és a nemzetek is gyakran menekülnek önigazolásba, önsajnálatba, és önfelmentésbe.

54 A viselkedés-meghatározódás menete A félelem-érzet létrejöttének két útja Érzelmi stimulus Érzelmi válasz Érzelmi ingerek a thalamusban Amygdala Az agy első része Prefrontális cortex „Alacsony út” „Magas út” Joseph LeDoux: The emotional brain Gyors, de gyakran hibázik Lassú, de pontosabban mérlegelő

55 Mitől függ, hogy a „postázó” hova küldi a levelet? 1. Fenyegető volta, a kockázat súlyossága, és veszélyessége vagy csupán enyhébb aggodalomra okot adó jellege, 2. A jelzés azonnali választ, sürgős beavatkozást és akciót igényel, vagy az azonnali reakció halasztható, van idő a megfontolásra és a mérlegelésre, 3. A jelzés ismeretlen, és szokatlan jelenségről tájékoztat, vagy szokásos, már előfordult, és ismert jelenségre utal, 4. A kockázat közvetlenül érinti a személyt és családját, vagy csupán a nagyobb, fontosnak tekintett, de távolabbi és diffúzabb közösséget életére hat.


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 3. Előadás Az etnocentrizmus jelensége és evolúciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések