Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban 2011-09-29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban 2011-09-29."— Előadás másolata:

1 1 korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban

2 2 Fontos belpolitikai események Olaszországban, november A fasiszta mozgalom párttá alakul 1922 október Marcia su Roma 1922 október Mussolini alakít kormányt 1924 június Matteotti válság 1926 november Az ellenzéki pártok és egyesületek feloszlatása, az ellenzéki sajtó betiltása 1928 március Új választójogi törvény: egyetlen lista 1939 január A parlament megszüntetése

3 3 Az olasz korporatív állam kialakulásának legfontosabb lépcsői a fasizmus stabilizálásának korszaka meghozzák a korporatív államra vonatkozó alapvető döntéseket a korporatív állam csúcspontja

4 4 A fasiszta korporációknak magukban kell foglalniuk a munkavállalók és a munkaadók mindennemű tevékenységét. Benito Mussolini 1923

5 5 De a korporatizmus nem fasizmus találmánya Olaszországban számos gyökere van

6 6 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei  keresztényszocializmus  szindikalizmus  tekintélyelvű nacionalizmus  „régi” liberálisok  modernizáció hívei  ruralisták

7 7 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus 19. század vége: a katolicizmusnak szembe kell néznie a polgári társadalom kialakulásával, a társadalom modernizációjával A tradicionális társadalom és a gazdasági struktúrák átalakultak Az egyház erre kénytelen választ adni ezekre a változásokra

8 8 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus XIII. Leo Rerum Novarum [Új dolgokról] című enciklikája (1891)  Polgári társadalommal valómegbékélés  Kritikai illeszkedés  Új társadalmi koncepció ↔ Szociáldemokrata pártok politikai programjának az antitézise kíván lenni

9 9 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus „Miként a testben a különféle tagok egymás között megegyeznek, amelyből kölcsönös viszonyuk olyan mérséklete következik, amelyet egyensúlynak nevezünk, éppen úgy intézkedett a természet a polgári társadalomban is, hogy ama két osztály kölcsönösen egyetértsen, s egymással egyensúly létrehozására megfeleljen…..” Rerum Novarum (1891)

10 10 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus XI. Pius Quadragesimo anno [Negyven évvel ezelőtt] című enciklikája (1831)  állam szerepének újraértékelése  hivatásrendek  A hivatásrendekből organikusan szervezkedő rendszer legyen

11 11 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei szindikalizmus A politikai forradalom alapját az autonóm munkásszervezetek képezik elutasítják a politikai pártok szerepét, helyette szindikátusokat kell létrehozni azaz: a szindikátusok a fő politikai szereplők Az 1. világháború idején az olasz szindikalisták elfordulnak az internacionalizmustól, helyette nemzeti szindikátusokban gondolkodnak, amelyekben az „összes produktív osztály” (munkások, menedzserek, munkaadók) benne vannak

12 12 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei tekintélyelvű nacionalizmus Szerintük az államot úgy szükséges erősíteni, hogy ellenőrizni kell a növekvő munkásmozgalmat, az állam által szabályozott nemzeti szindikátusokat kell létrehozni az ipar mindegyik ágában

13 13 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei „régi” liberálisok A tőkések belátásában bíznak

14 14 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei modernizáció hívei az olasz gazdaságot a korporációk segítségével lehet modernizálni az állam rendszeresen és programszerűen avatkozzon be a gazdaságba az állam bábáskodik a az érdekcsoportok felett

15 15 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei ruralisták modernizáció ellenesek mezőgazdasági-kézműves jellegű életmód hívei korporáció = középkori céh falu és város „természetes” egységét kívánják nagyváros és nagytőke-ellenesség

16 16 Az olasz korporatív állam kialakulásának legfontosabb lépcsői 1922 január Megalakul a fasiszta korporációk nemzeti szervezete [1923 A Fasiszta Nagytanács ülésén vitatják a korporációk problémáját] 1923 december Chigi palotai szerződés 1925 október Vidoni palotai szerződés 1926 április Rocco törvénye 1926 november betiltják a pártokat/ megtiltják a munkások önszerveződését 1927 április A Munka Alapokmányának (Carta del Lavoro) elfogadása 1927 július Létrejön a Korporációs Minisztérium 1930 március Törvény a korporációkról/Létre jön a Korporációk Nemzeti Tanácsa 1934 február Újabb törvény a korporációkról 1939 január Fasiszta Szervezetek és Korporációk Kamarájának létrehozása [1943 a rendszer bukása]

17 17 Chigi palotai szerződés (1923 december) A Confindustria (munkaadók szervezete) a fasiszta szakszervezeteknek exkluzív tárgyalási pozíciót ajánl, cserébe a szakszervezetek visszavesznek korporatista ambícióikból.

18 18 Vidoni palotai szerződés (1925 október )  A Confindustria és a fasiszta szervezetek egymást az egyetlen tárgyalófélnek ismerik el  Az ipar és a munkások között csak ez a két szervezet köthet megállapodásokat  Az üzemi tanácsokat megszüntetik

19 19 Rocco törvénye (1926 április)  Jogi alapokra helyezi a Vidoni palotában kötött megállapodást: csak az állam által elismert szervezetek vehetnek részt a kollektív bértárgyalásokban  Sztrájkok és munkáselbocsátások megtiltása  Munkaügyi bíróságok létrehozása

20 20 A munkatörvénykönyve (1927) 2. cikkely: A munka társadalmi kötelesség. És csak ezen a címen védi az állam. Az egész termelés nemzeti szempontból egységes. Egységesek a célkitűzései, amelyek az egyesek jólétében és a nemzet hatalmának növekedésében foglalhatók össze.

21 21 A Korporációs Minisztérium (1927) Feladata a minisztérium államtitkára (Bottai) szerint:  A jogilag elismert szindikátusok ellenőrzése  Kollektív szerződések megkötésének elősegítése  Legyen az állam központi tervező és koordináló szervezete  Menedzselje a korporatív alapon szervezett olasz gazdaságot az új fasiszta technokrácia és adminisztratív elitje által

22 22 Az 1930-as törvény A korporációk Nemzeti tanácsának létrehozása A Korporációk Nemzeti Tanácsa olyan Itália nemzetgazdasága számára, mint a vezérkar a hadsereg számára – áthatja a termelési folyamatokat a tervekig és a koordinációig. Egyedül a korporációkban jön létre gazdasági egység tőke és munka, tudomány és gyakorlat különböző elemei között; egyedül a korporációkban lehetséges, hogy a szakszervezetek vitalitása megfelelő együttműködést biztosítson… (Mussolini: Beszéd a Korporációk Nemzeti Tanácsának megnyitó ülésén, )

23 23 Egy további 1930-as idézet A fasiszta állam vagy korporatív vagy nem fasiszta (Benito Mussolini)

24 24 Az 1934-as törvény Létrehozza a munkaadók és munkások „kevert” korporációit, szám szerint 22-őt

25 25 A korporatizmus horizontális felépítése Korporációs Minisztérium Korporációk Nemzeti Tanácsa főszövetség konföderáció föderáció provinciális unió szindikátus

26 26 a korporációk eredeti célja  egyeztessenek a munkaadók és a munkavállalók között  hangolja össze a gazdaság különböző szektorainak tevékenységét  gazdasági tervezés

27 27 De: Az egész elgondolás kezdettől fogva a politikai szabadság- jogokat felszámoló rendszerhez kötődött

28 28 A Fasiszta Szervezetek és Korporációk Kamarájának összetétele (1939) 50% korporációk képviselői 50% fasiszta párt delegáltjai + a kormányfő + a fasiszta párt titkára

29 29 A korporatív rend olyan időszakban ölt testet és teljesedik ki, amikor az olasz éltetet, és a többi államéhoz hasonlóan, gazdasági válság rázkódtatja meg. (Chabod, 1967: 88)

30 30 A korporatív rend olyan időszakban ölt testet és teljesedik ki, amikor az olasz életet, a többi államéhoz hasonlóan, gazdasági válság rázkódtatja meg. (Chabod, 1967: 88)

31 31 Az olasz korporatizmus kialakulásának nemzetközi környezete : világválság „….a válság, amelyet átélünk, és amelyet az egész világ átél, nem valamely válság a rendszerben, hanem a rendszernek a válsága.” (Benito Mussolini, 1934)

32 32 Ellenállás a korparitivizmussal szemben A Fasiszta Párt messze nem egységes a korporatizmust illetően A korporatizmusnak erős ellenzéke volt:  a párton belül,  a nagytőke részéről (Confindustria), végül  Mussolini részéről.

33 33 Nem jött létre a munkaadók és a munkavállalók harmonikus és egyenlő együttműködése. Ellenkezőleg a korporatizmus a valóságban a munkásság megfegyelmezését jelentette a tőke és az állam érdekében.

34 34 A korporatizmus eredeti elképzelésében a gazdaság működésének racionalizálása és modernizálása fontos tényezők voltak. De valójában a kialakult rendszer nem volt képes ellátni ezeket a feladatokat

35 35 Mussolini elképzelése szerint a korporativizmus meghaladja mind a liberalizmust, mind a szocializmust és szintézist teremt. Nem ez történt. Létrejött egy óriási bürokrácia  Nem kompetens  Kevés hatáskör  Korrupt

36 36 A korporatizmus az eredeti elképzelésekkel és Mussolini megnyilatkozásaival ellentétben inkább csak egy homlokzat/dekoráció volt az olasz fasizmuson.


Letölteni ppt "1 korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban 2011-09-29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések