Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A totalitarizmus államai (egyszerűsített vázlat a jogtortenet.sze.hu-ra)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A totalitarizmus államai (egyszerűsített vázlat a jogtortenet.sze.hu-ra)"— Előadás másolata:

1 A totalitarizmus államai (egyszerűsített vázlat a jogtortenet.sze.hu-ra)

2 A szovjet típusú totalitarizmus I. Előzmények (cári önkény, ellenállás, I. világháború) 1917 Bolsevik forradalom (1917.Nov.7.) Polgárháború Polgárháború alatt hadikommunizmus és bolsevik típusú (forradalmi) állam kiépítése július 10. bolsevik alkotmány – Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság alkotmánya „Törvényhozó hatalom”: Területi Szovjetek – Legfelsőbb Szovjet

3 A szovjet típusú totalitarizmus II. „Köztes – fő – hatalom:” Központi Végrehajtó Bizottság („kisparlament” – pártszerv) „Végrehajtó hatalom:” Népbiztosok Tanácsa (18 népbiztosság = minisztérium, NT = kormány) Az alkotmány centralizációs természetű és pártállami, alapja a hatalom egységének tana. Szocialista jogok deklarálása 1917 végétől Cseka – Összoroszországi Rendkívüli Bizottság – széleskörű terror A szovjet állam a pártállam és személyi kultusz klasszikusa.

4 A szovjet típusú totalitarizmus III NEP 1922 a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása. (Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország föderációja ban már 11 tagköztársaság.) Szovjetunió első alkotmánya januárjában, nem sokkal lenin halála után. Szervezeti alkotmány a föderális államhoz. (Centralizáció és hatalom egysége továbbra is.)

5 A szovjet típusú totalitarizmus IV. Tagköztársaságokat elvileg szerződéses viszony tartotta össze. A valóságban Moszkva a centrum. Törvényhozó hatalom: Szovjetek kongresszusa, a Legfelsőbb Szovjet. Ha a LSZ nem ülésezik, akkor a két kamarás Központi Végrehajtó Bizottság. (Egyik kamara a LSZ által választott tagköztársasági képviselőké, másik a Nemzetiségi Tanács) Végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa. KVB szerepe is formális, a NT jogalkotásának utólagos jóváhagyása/felülvizsgálata.

6 A szovjet típusú totalitarizmus V. A bírói szervezetet is centralizálták, a bírákat a pártszervek választották és mindenek felett állt a 11 tagú szövetségi Legfelsőbb Bíróság. Ügyészi szervezet is centralizált és pártközvetlen. Hatalmi ágak szétválasztása nem érvényesül. Külön fejezet az alkotmányban az Egyesített Állami Politikai Igazgatóságról (OGPU) – Kuriózum. [Államelleni cselekmények elleni szerv, ami egyszerre nyomozó, vádhatósági, bírói és végrehajtói szerv.]

7 A szovjet típusú totalitarizmus VI. Sztálinizmus 1920-as évek vége, 1930-as évek - szisztematikus terror. Gulag évi sztálini alkotmány. Joglátszat – alapjogi látszat – szocialista mintaalkotmány. Társadalmi rend alkotmányos szabályozása. Ha a LSZ nem ülésezik, eljárhat a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége.

8 Az olasz típusú totalitarizmus I. Előzmények (I. világháború, vesztes-győztes szerepben, kormányválságok) 1918 és 1922 között kormányválságok sora március Milánó – Fasiszta Mozgalom élén Benito Mussolinivel es választások – 7% - III. Viktor Emmánuel király kormányalakításra kéri fel Mussolinit. (Marcia su Roma) Első kormány koalíciós. (14-ből 4 tag fasiszta.)

9 Az olasz típusú totalitarizmus II. A hatalom kisajátítása: – Egy éves rendkívüli királyi felhatalmazás. – Acerbo-törvény (választójog átalakítása) – 1924-es választások: 64% (535 képviselőből 404 fasiszta) – Matteotti 1924-es meggyilkolása, ellenzék felszámolása. – Egypártrendszer bevezetése. Korporatív állam as évek végétől a Fasiszta Nagytanács a quasi törvényhozó hatalom. Mussolini a pártban Duce, a kormányban Capo di Governendo.

10 Az olasz típusú totalitarizmus III. Vezérkultusz a Duce körül. Propaganda – szimbolizmus – totalitárius állam re teljesedik ki a korporatív állam a közjogi rendszer egészében. Korporációk: 1926-os Rocco-törvény hét ágazatba sorolja a gazdasági tevékenységeket. 1930: Korporációk Nemzeti Tanácsa (1939-re végére átveszi a Törvényhozás helyét.) Autarkia – gazdasági önellátás. Szigorú cenzúra.

11 Az olasz típusú totalitarizmus III. Vezérkultusz a Duce körül. Propaganda – szimbolizmus – totalitárius állam re teljesedik ki a korporatív állam a közjogi rendszer egészében. Korporációk: 1926-os Rocco-törvény hét ágazatba sorolja a gazdasági tevékenységeket. 1930: Korporációk Nemzeti Tanácsa (1939-re végére átveszi a Törvényhozás helyét.) Autarkia – gazdasági önellátás. Szigorú cenzúra.

12 Az olasz típusú totalitarizmus IV tól – Német hatásra hivatalos antiszemitizmus. II. Világháború 1943-as bukás, Mussolini szöktetése Szálói Köztársaság (Olasz Szociális Köztársaság) 1945 – totális összeomlás.

13 A német típusú totalitarizmus I. Előzmények (I. világháború katartikus elvesztése, háborús jóvátétel, gazdasági összeomlás, nyomor, hadirokkantak, katonai elégedetlenség) Szélsőségek jelennek meg a weimari időszak alkotmányos lehetőségei között. Egymást érik a szélsőségesek fegyveres atrocitásai – gyenge szankciók november 8-9. Müncheni Sörpuccs Hitler pere: „Amikor az önkény felhasználja a jogállamot.”

14 A német típusú totalitarizmus II. A Német Nemzetszocialista Munkáspárt megerősödése január 30-i választások. (Törvényes, alkotmányos.) Hitlert kancellárrá választják egy koalíciós kormány élére. Februárban feloszlatás, márciusban új választás. (A kampány időszakban kölcsönös terror és erőszak.) február – a nácik elérik, hogy szükségrendelet tiltsa be a kommunista gyűléseket.

15 A német típusú totalitarizmus III február 27. Reichstag-tűz – Hindemburg szükségrendelete „A nép és az állam védelméről” Polgári jogok felfüggesztése, leszámolás a kommunistákkal. Ebben a miliőben zajlik a márciusi választás. A nácik a szavazatok 44. %-át szerzik meg. Pártmegállapodások után kétharmadot szereznek az évi Ermächtigungsgesetz kiadásához. A felhatalmazás mindenre kiterjedt, csak a birodalmi elnök tisztségét és a törvényhozás jogállását nem érinthette.

16 A német típusú totalitarizmus IV. Hindenburg augusztusi halálával gyakorlatilag megszűnt a birodalmi elnök tisztje, mivel azt összeolvaszották a kormányfőével. Kancellár + Birodalmi elnök = Führer 1933-ban minden pártot feloszlatnak, vagy önfeloszlatásra kényszerítenek től kizárólagos és korlátlan hatalom ben megszűnik a föderális jelleg. Gleichschaltung – a náci ére mindenre történő kiterjesztése.

17 A német típusú totalitarizmus V. Centralizált közigazgatás (Gau – Gauleiter) Propagadna – cenzúra Állami terror pártszervekkel is (Gestapo, SS, SicherheitsDienst.) Politikai bíráskodás (1937-től minden gyakorló jogásznak párttagnak kell lennie.) Állami antiszemitizmus – 1935-től nürnbergi törvények. Szisztematikus népirtás, mint az államrezon része.

18 A német típusú totalitarizmus VI. Nincs egységes kartális alkotmány. Népi vezéri állam. Ein Volk, Ein Reich, Ein Führer. Führerprinzip – főhatalom egységessége 1939-től Hitler az igazságszolgáltatás csúcsa is, közvetlen beavatkozási joggal től féktelen totalitarizmus.


Letölteni ppt "A totalitarizmus államai (egyszerűsített vázlat a jogtortenet.sze.hu-ra)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések