Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A CSAPADÉK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A CSAPADÉK."— Előadás másolata:

1 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A CSAPADÉK

2  Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra mg.-i, ökológiai szempontból kitüntetett jelentősége van a csapadék idő- és térbeli megoszlásának.  A csapadék általában kevesebb, mint a vegetáció igénye, a klimatikus vízmérleg az ország jelentős részén negatív.

3 A csapadék időbeli dinamikája  A csapadék évi menetében kettős hullám jelentkezik. A csapadék minimum januárra esik. Ennek az alacsony páranyomás és a gyakori anticiklonális makroszinoptikus helyzetek (Szibériai max.) az oka.  A legtöbb csapadék május-július közt hullik. A páranyomás maximumával és a Medárd nap környéki fokozódó ciklon tevékenységgel, és felerősödő konvekcióval hozható ez kapcsolatba.  A maximum az ország egyes területein némiképp eltolódva jelenik meg.  A Dunántúli-dombság és a Bakony térségében májusban, A Ny-i határszélen Júliusban, míg az ország nagyobb részén júniusban van a legtöbb csapadék.

4  A D-Dunántúlon, és a Dunántúli-khg. DK-i lejtőin megfigyelhető egy őszi (október-november) másodlagos csap. Max. is.  Ezt a mediterrán térségben kialakuló alacsonynyomású központ (genovai-ciklon) irányából érkező mediterrán ciklonok melegfrontjai által okozott esőzések hozzák létre.  Nem ritka, hogy a bőséges őszi esők következtében a téli félév a csapadékosabb (az esetek 20-30%-ában áll ez fenn).  A téli félév nagyobb csapadékmennyisége a mediterránabb D-Dunántúlra jellemző leginkább, Az Alföldön az esetek 80-90%-ában a nyár a csapadékosabb.  Az őszi másodmaximum DNy-ÉK irányban gyengül.  A csapadékmennyiség évről évre akár 2,5-szeres ingadozásokat is mutathat. Ez a legváltozékonyabb éghajlati elemünk.

5

6  A legszárazabb években az Alföldön előfordul mm csapadék, míg a csapadékosabb években ugyanott mm csapadékot mérnek. A Ny- Dunántúlon ilyen években 1.000mm feletti csapadékösszegek sem ritkák.  Bármely hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány.  A csapadékos napok száma sokévi átlagban az ország egészére 120 nap körül van, tehát elvileg minden 3. nap csapadékos. (Csapadékos nap: ha 0.1mm-t elér a lehullott csapadék mennyisége.)  A leghosszabb csapadékmentes időszak hossza 60 nap.  Nyáron gyakori a mm-es havi csapadékátlag.  1870 óta a legnagyobb évi csapadékmennyiség ban Pécsen esett (1204mm). A legkevesebb pedig ban Kecskeméten (334mm).

7

8

9

10  A csapadék területi megoszlására az óceántól való távolság növekedése (gyengülő óceáni hatás) és a domborzat hatása együttesen nyomja rá a bélyegét.  A Dunántúlon a mérséklődő óceáni hatással páthuzamosan DNy-ÉK irányban 800mm-ről 550mm-re csökken az évi átlagos csapadék mennyiség.  A Dunától K-re az Alföld területén koncentrikusan 550mm-ről 500mm alá csökken a csapadékmennyiség, amiben a medence-jelleg nyilvánul meg.  A Hortobágy, Hármas Körös-vidéken mm csapadék hull évente, míg a Szatmár-Beregi-síkon ez eléri a 600mm-t.  Az Alföld középső része és a Ny Dunántúl csapadékmennyisége között kétszeres különbség van.  Középhegységeink nagy részén 600mm feletti értékek jellemzők.

11  Hegyvidékeink az orográfiai csapadékképződésnek köszönhetően csapadék többlettel rendelkeznek síksági területeinkhez képest.  Országos átlagban 100m tszfm. növekedés kb. 50mm évi csapadéktöbblettel jár.  Az anomália nem érvényesül azonban egyformán hegyvidékeinken.  Az uralkodó szélirányra merőleges futású hegységek luv oldalán a legerősebb (Magas Bakony). Az ellentétes (lee) oldalon negatív anomália is lehetséges (Börzsöny).

12

13  Mg.-i szempontból fontos a tenyészidőszakon belül (áprilistól szeptember végéig) lehullott csapadék mennyisége.  Országos átlagban ez a mennyiség az évi összcsapadék 55-65%-a.  A területi kép hasonló az összcsapadékhoz. Kiemelkedik az Alföld középső részének száraz volta.  Bár a tenyészidőszak csapadékosabb a téli félévnél, a vegetáció számára csak a hóolvadásból származó vízmennyiséggel elegendő a tenyészidőszak csapadékmennyisége.

14 A különböző küszöbértékek feletti csapadékok gyakorisága  A csapadék fontos jellemzője a mennyisége mellett az intenzitása, vagyis az időegység, óra, perc alatt lehullott csapadék mennyiség is az óra-, ill. percintenzitás.  A beszivárgás mértéke és a talajeróziós folyamatok hatékonysága szempontjából fontos paraméter.  Az intenzívebb eső vize kevésbé szivárog be, nagy kinetikai energiájú cseppjeinek becsapódásai erősebben rombolják a talaj aggregátumokat.  Ombrográf adatokból számítják. 0,1mm, 1, 5 és 10mm csapadékösszeggel bíró napokat szokás elkülöníteni.  A percintenzitás a leghevesebb záporokban1-3mm/perc értéket is elérhet, de a gyakoribb csendes esők 1mm/óra csapadékot szolgáltatnak.

15

16  A csapadékos napok száma nincs szoros kapcsolatban az éves csapadék mennyiség területi képével. Az Alföld középső szárazabb részén kevesebb (110 körüli) a csapadékos nap. Legtöbb a 700m feletti területeken és a Szatmár-Beregi-síkon (135 nap).  A nagyobb csapadékok világosabb összefüggést mutatnak a domborzattal.  1mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 75- nél kevesebb, a Ny-Dunántúlon fordul elő.  5mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén a Ny-Dunántúlon fordul elő.  A 10mm feletti csapadékú napok számmal az Alföld közepén 15 alatti a Ny-Dunántúlon 25 feletti.

17  A csapadék összidőtartamának 75%-a 1mm/ óra alatti intenzitású eső, amiből a csapadék teljes mennyiségének 30% át szolgáltatja.  Közepes intenzitású csapadék (1-5mm/óra) az esőzések időtartamának 22%-a, ami a teljes vízmennyiség 50%-át adja!  Nagy intenzitású (5mm/óra feletti) csapadékhullás az esetek mindössze 2%-ában van, de ebből származik a teljes csapadékmennyiség 20%-a!  A közepes és eróziós szempontból kedvezőtlen hatású nagyintenzitású csapadékok jelentősége tehát kiemelkedő.  A gyakori nagyintenzitású csapadékok talajeróziós hatásának értékelésére szolgál a zivatarból származó erózióveszély mértékét mutató index.

18

19 Az extrém nagycsapadékokra vonatkozó néhány érdekesség:

20

21 Zivatarok és jégesők  A nyári félévben előforduló nagy intenzitású, elektromos kisüléssel kísért csapadékhullás a zivatar.  Legzivatarosabb területünk a Mátra, a Dunazug-hg., A DK Alföld és a Szatmár-Beregi-sík (30 nap/év felett).  Az Alföld középső részén a legkisebb a zivatarok gyakorisága (20nap/év alatt).  A zivatarok gyakori kísérője a jégeső, ha a zivatarfelhő felső részében jóval fagypont alatti hőmérséklet és igen erős feláramlás alakul ki.  A legtöbb jégeső Júliusban fordul elő (20db sokévi átlagban), a legkevesebb decemberben (0,4db sokévi átlagban).  A jégeső területi megoszlására jellemző, hogy ú.n. „jégeső pályák” mentén fordul elő. Ilyenek: A Mátra- Bükk, Kemeneshát, Villányi-hg. Hajdúhát.

22

23 A havazás és a hótakaró  Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy még a legenyhébb teleken is hullik hó, bár mennyisége évről évre tág határok közt ingadozik.  Az Alföldön évente átlagosan napon havazik A Dunántúlon és dombsági területeinken nap, hegyvidékeinken nap, 700m tszfm. felett napon havazik.  A hó alakjában lehulló csapadék mennyisége vízre átszámítva sokévi átlagban mm közt van. 400m tszfm. felett mindenütt meghaladja a 100mm-t.  Az enyhébb telű Dunántúlon mm (a Genovai ciklon hatása)  A zordabb telű Alföldön (a Szibériai max. hatása) csak mm évi csapadékmennyiség származik a havazásokból.  A hónak az évi csapadékból való részesedése az Alföldön 7- 10%, a DNy-Dunántúlon 10-15%, míg a hegyvidékeinken %.

24

25  A havazások után, ha hőmérséklet tartósan fagypont alatt marad a hótakaró, hosszabb-rövidebb ideig megmarad. Azokat a napokat, amikor a felszínt legalább 1cm vastag összefüggő hótakaró borítja hótakarós napnak nevezzük.  Legkevesebb hótakarós nap van az Alföld középső részén (30-35 nap), ahol a lehullott hó mennyisége is kicsi.  A Dunántúl nagy részén hótakarós nap fordul elő a több havazás következtében, a magasabb januári középhőmérséklet ellenére.  Középhegységeinkben 50 felett van a hótakarós napok száma, de 700m tszfm. felett hótakarós nap fordul elő.  100m tszfm. növekedésre a Dunántúli khg.-ben +7, az Északi khg.-ben +9 hótakarós nap jut.  Egyes teleken az Alföldön nem alakul ki összefüggő hótakaró, máskor napon át megmarad a hó.

26

27  A hótakaró fontos éghajlati paramétere még a vastagsága. A telente előforduló maximális hóvastagságának átlagolásával kapjuk a hótakaró átlagos maximális vastagságát.  A hideg, de kevésbé havas Alföld nagy részén ez cm körül van.  A Dunántúli-dombság területén 25-40cm.  Középhegységeinkben és a Nyugat-magyarországi peremvidék területén cm.  500m tszfm. felett 50cm felett van.  100m tszfm. növekedéssel az átlagos maximális hóvastagság országos átlagban 6cm-rel nő.  Az Alföldön előfordul olyan tél amikor nincs mérhető vastagságú hótakaró, ill. olyan, amikor 60-80cm vastag takarót alkot. Az országos rekord hóvastagság 151cm (1947 feb. Kőszeg-Stájerházak)

28

29 A zúzmara  A zúzmara az áramló enyhe, párás levegőből a fagypont alatti hőmérsékletű tereptárgyak kiálló éleire kirakódó jégtűkből képződő mikrocsapadék.  Jelentős túlterhelést okozva a fák ágainak letörését, a légvezetékek leszakadását okozhatja.  Kártétele miatt az egyetlen rendszeresen mért mikrocsapadék. Hazánkban 1967/68 tele óta működik zúzmaramérő hálózat.  Legzúzmarásabb területeink a hegyvidékek, ahol 30 feletti a zúzmarás napok száma, míg az Alföldön csak 4- 8 zúzmarás nap fordul elő.  Még a kevéssé zúzmarás területeken is történhet jelentős mennyiségű zúzmara lerakódás.

30

31


Letölteni ppt "AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A CSAPADÉK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések