Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulturális evolúció A kultúra alakulásának modelljei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulturális evolúció A kultúra alakulásának modelljei."— Előadás másolata:

1 Kulturális evolúció A kultúra alakulásának modelljei

2 Másolás módjai  Emulációs tanulás Expozíció Ingerfokozás  Ontogenetikus ritualizáció Lokális kommunikációs forma  Mímelés Adaptív spec. Utánzásra  Utánzásos tanulás Szándéktulajdonítási képesség – cél és eszközök azonosításának képessége csak embereknél!

3 A kultúra, másolás előfeltételei  A kultúra kialakulásához szükségesek bizonyos biológiailag kialakult képességek.  Másfelől a kultúra visszahat a bio szintre Motiválja pl. az agyfejlődést  A bio szint is hat a kultúrára Cukorpreferencia, tej és alkohol, drogok  Gén-kultúra koevolúció

4 Reprezentációk és kulturális javak Mentális / Belső  Használóikon belül léteznek (emlék, vélekedés, szándék)  Létrehozó és a felhasználó egyazon személy  Hagyományosan a pszichológia, kognitív tudomány, elmefilozófia stb. ilyen reprezentációkkal foglalkozik. Nyilvános / Külső Használója környezetében létezik (írott szöveg, média) Egymástól elkülönült felhasználó és létrehozó, több használója is lehet Kommunikáció eszközei Hagyományosan az antropológia, néprajz stb. ilyen reprezentációkkal dolgozik

5 Reprezentációk terjedése = A kultúra megértése ?

6 Mémelmélet  Az ún. mémelmélet szerint a kultúra a mentális reprezentációk replikációjának, másolásának folyamataként írható le.  A replikátorok, önmagukról másolatot készíteni képes entitások, mint a vírusok, baktériumok, a gének. (öröklődnek, mutáción keresztül módosulnak (másolási hiba) és kiválogatódnak)  A MÉM metafora hasonlítója a gén. Hasonlítottja a mentális reprezentáció.  A reprezentációk itt a génekhez hasonlóan replikálódó mentális tartalmak, amelyek az emberi elmék figyelméért, kapacitásáért versengenek.  A mémek azonban nem önmagukat másolják, az emberi elmék másolják őket.  Az emberek a gének mellett a mémek „hordozói”, „túlélőgépei”.  A mémek versengését az evolúcióelmélet, még pontosabban a populációgenetika terminusaiban írja le Dawkins. A mémek versengése tehát a génekével analóg folyamatként írható le.  A sikeres mémek képesek magukat nagy példányszámban sokszorosítani. A sikeres mémek = sikeres reprezentációk.

7 Mitől sikeres egy mém?  Mi tesz sikeressé egy mémet az evolúciós versenyben? Hogy könnyen befogadható, vonzó a hordozók számára. Hogy nem tesz jelentősebb kárt a hordozókban, inkább előnyökhöz juttatja őket. Attól, hogy egy mém vonzó és befogadható még nem garantált, hogy előnyös is a hordozó számára. De, ha nem tesz jelentős kárt a hordozóban ettől még sikeresen terjedhet tovább. Vírusanalógia – a túl erőszakos vírusok a saját terjedésüket akadályozzák meg, az enyhe lefutású betegségek rendszerint sikeresebben terjednek. A vírusanalógia jól kiterjeszthető a pletykák, divatok terjedésére. Ezeknek hordozása okozhat örömet a hordozónak, de nem feltétlenül jelent számára evolúciós előnyt.  Az elmevírus metafora arra utal, hogy a reprezentációk evolúciós versengését a reprezentációk, a mémek nézőpontjából vizsgáljuk, azok nyereségeivel és veszteségeivel kell kalkulálnunk itt az egyszerűség kedvéért úgy értelmezzük őket mint ágenseket

8 A mémelmélet kritikája  A mémelmélet egy érdekes következményének tűnik: A társadalmi világ stabilitása, a reprezentációk összehangoltsága a társdalomban a mémek konzervatív terjedési mechanizmusaival magyarázható.  Ez a következtetés azonban nem állja meg a helyét! A reprezentációk nem terjednek konzervatívan, az emberi elmék nem passzív másológépek! Vagyis a változások magyarázatára nem elégséges a másolási hiba fogalma!  A befogadás, a reprezentációk átadása konstruktív folyamat! A befogadók nem egyszerűen lemásolják a mások által nyilvános formában megjelenített reprezentációkat, átalakítják, elutasítják, elfogadják őket.

9 Járványtani modell  A járványtan szerint a betegségek terjedését a kórokozók tulajdonságai és a potenciális hordozók fiziológiája együttesen határozza meg. Dan Sperber elmélete ebből indul ki.  A reprezentációk különböznek abból a szempontból, hogy mennyire könnyű átadni őket, pl.: „Tudni, hogy mi”, explicit tudás – lehet nagyon gyors és egyszerű, ez főleg komplexitás függő (telefonszámtól a matematikai tételig) „Tudni hogyan”, implicit tudás – általában lassú az elsajátítás folyamata. (hogyan használd a kilincset, mesterségbeli tudás, idegen nyelv elsajátítása)  Az emberi elme felépítése és reprezentáció jellege meghatározza, hogy milyen reprezentációkat képes könnyen elsajátítani.  Attraktorok – biológiai és kulturális eredetű előzetes tudások, észlelési preferenciák, stb. (az elme felépítése)

10 Járványtani modell  A reprezentációk átadása úgy képzelhető el, mint egy értelmezési, vagy rekonstrukciós folyamat. A befogadó értelmezi a nyilvánossá tett reprezentációkat. Egy adott kontextushoz viszonyítva, különböző konvenciók alapján funkciókat és intencionalitást tulajdonít nekik.  Az értelmezéshez szükséges tulajdonítási aktusokat, a befogadók előzetes tudása, veleszületett képességei, stb. határozzák meg.  A nyilvános reprezentációk az átadáskor az ezen tényezők által meghatározott attraktorok (vonzók, kognitív gravitációs középpontok) irányába „torzulnak”.  Statisztikai modell magyarázza az átalakulást.  Ilyen attraktorokat alkot az agy arcfelismerésért felelős területe. (aminek arca van, az könnyen befogadható, értelmezhető, stb.) – veleszülett, biológiai eredetű attraktor.  Ilyen attraktort alkotnak az egy adott kultúrában jól ismert mesék forgatókönyvei. – kulturális eredetű attraktor.

11 Attraktorok  Feltűnnek, eltűnnek, és elmozdulnak Ökológiai okok: elvesztik gazd. vonzerejüket, elavulnak, csökken a hozzájuk vonzódó populáció. Pl. divat (gyorsan fel- és eltűnő), kisebbséghez tartozás (tovább tart) Pszichológiai okok: olyan ösvényen mozognak, ami a történelmi változásokat összekapcsolja a egyén életciklusbeli változásaival, társas életben betöltött szerepe változásával.  Szelekciós modell: lények önmagukat másolják, variációk jönnek létre - előfordulnak hibák, melyek az újabb másolatokban is megjelennek  Attrakciós modell: másolatnál a következő nemzedékek, a másolók javítják a hibákat (Piroska és a farkas kísérlet), vagy kiegészítéseket végeznek az előfeltevéseik alapján. Bartlett kísérletei többek között megmutatták, hogy más kultúrákból származó történetek ismételt visszaidézésekor a kísérleti alanyok először öntudatlanul kiszelektálták azokat az elemeket a történetből, amely saját kultúrájukkal „ütközött”, majd szintén öntudatlanul saját kultúrájukból származtatható részletekkel egészítették ki a történtet

12 Járványtani (epidemológiai) modell  Az elmélet szerint a kultúra változásának folyamatát akkor értjük meg, ha megértjük, hogy pontosan milyen attraktorok és milyen módon határozzák meg a reprezentációk terjedését és átalakulását.  Ebben az elméletben a társadalmi világ stabilitását az magyarázza, hogy a reprezentációk az attraktorok irányába torzulnak.  Ez egyszer hatást gyakorol akkor, amikor a reprezentációk nyilvánosból mentálissá alakítása, a rekonstrukció, a konstruktív értelmezési, befogadási folyamat lezajlik.  Másfelől hatást gyakorol akkor, amikor a belsővé tett reprezentációkat felidézzük és nyilvános formában megpróbáljuk megjeleníteni. Ekkor a memória, a felidézés konstruktív folyamatai lépnek működésbe ismét az attraktorok irányába torzítva.

13 Mémek és járványok elméletei Mindketten hangsúlyozzák az emberi tudat ismétlődő elemeit Vizsgálódásuk fókuszában a reprezentációk terjedése áll A biológiára támaszkodnak egy társadalmi jelenség értelmezésében

14 Mi terjed a nyelvhasználaton keresztül a kultúrában?  Az a mód, ahogy a jelenségeket láttatjuk. A jelenségek leírásai mindig a jelenségekről adott perspektívák.  Ami terjed a reprezentációk terjedésével az egy adott bemutatási mód, egy adott aspektust kiemelő leírása egy jelenségnek. A nyelv jelentős része eleve perspektívákat kódol. A közös figyelem, nézőpont kialakításának képessége egy fontos előfeltétele a kultúraátadásnak, és a nyelvtanulásnak is.  „A nyelvi szimbólumok olyan szociális konvenciók, amelyekkel másokat arra késztethetünk, hogy a tapasztalati helyzetet egy meghatározott perspektívából szemléljék.” Tomasello  Ennek különösen érdekes esetei a metaforák, melyek általában arra irányulnak, hogy egy tárgyat, amit hagyományosan egy adott kategóriába sorolunk, átmozgassuk egy másik perspektívába. („tekintsük az elmét számítógépnek”, „képzeljük el az állatokat úgy mint automatákat”, „tekintsük a földet élő rendszernek”, stb.)


Letölteni ppt "Kulturális evolúció A kultúra alakulásának modelljei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések