Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 3 Szituációk és ideológiák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 3 Szituációk és ideológiák."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Társas lény – 3 Szituációk és ideológiák

2 Filozófia 2 A Milgram kísérlet háttere 1961: Eichmann per A televíziós közvetítésben a várt szörnyeteg helyett egy hétköznapi embert lehetett látni, aki arra hivatkozott, hogy csak a parancsnak engedelmeskedett. Hannah Arendt: „A gonosz banalitása”

3 Filozófia 3 Engedelmeskedés a tenkintélynek Vetítés: Kepes-Milgram (06-48) (vagy itt: - 06:08-tól 12:45-ig) Konzekvenciák, körülmények, kiváltó okok: Ha Adolf Eichmann, aki zsidók millióinak megsemmisítését koordinálta, unalmas, középszerű, agresszívnek nem mondható, sőt „példás” bürokrata volt, aki magát egy gépezet kicsiny fogaskerekének tekintette, akkor ki volt a felelős a holokausztért? Hasonlóan 1969, Vietnam, amerikai katonák My Lai faluban civilek tömegét gyilkolnak meg, és aztán azt mondják, parancsot teljesítettek - ki a felelős?

4 Filozófia 4 A Milgram-kísérlet (1963, Yale University) Cél: az engedelmesség vizsgálata Minta: újsághirdetésre jelentkezett év közötti férfiak és nők, „memóriavizsgálat” céljából Független változók: Fizikai és pszichológiai távolság az áldozattól (involváltság) Távolság a tekintélytől Ideológiai megalapozottság... Függő változó: hányadik kapcsolóig jut el a kísérleti alany

5 Filozófia 5 Milgram: eredmények A résztvevők 68%-a elment a végsőkig, a 450 voltig. Senki nem áll meg 300 volt alatt, amikor a tanuló elkezdi a falat rugdosni Mi hozza létre az engedelmességet? A tekintélynek való engedelmesség nélkülözhetetlen része a társas életnek! (iskola, szülők, üzleti élet stb.)

6 Filozófia 6 Tényező 1: Áttételek Bár a kísérleti személyek tudják, hogy erőszakos cselekedetet követnek el, de a számos áttétel elhomályosítja a kapcsolatot: a „tanuló” másik szobában van, kívül a látótéren, nem képes kommunikálni. Képzeljük el mi lett volna ha személyesen kell behúzni a leszíjazott arcába! Visszaesik az engedelmeskedés 40%-ra, ha egy szobában vannak. Még jobban visszaesik, ha a kísérleti személy maga kell, hogy gondoskodjék arról, hogy a tanuló a kezét az elektródán tartsa. De ugyanakkor egy háborús helyzetben is rengeteg az áttétel.. Eichmann csak közvetve készítette elő a haláltáborok működését Milgram: ha a kísérleti személy csak utasít egy kapcsolóval egy másik tanárt, hogy adjon áramütést, az engedelmesség növekszik: 93% Bár rosszabb emberek ezreit egy gombnyomással bombával megölni, mint egyetlen embert halálra verni egy kődarabbal, mégis könnyebb megtenni

7 Filozófia 7 Tényező 2: Felügyelet a kísérletvezető állandó jelenléte ha elhagyja a szobát és telefonon adja ki az utasításokat, az engedelmesség 65%-ról 21%-ra esik vissza, és több esetben csalásra is vetemednek az áramütésre „kényszerített” kísérleti alanyok. Valós körülmények között a parancsnok/főnök és közkatona/alkalmazott között sokkal szorosabb a kapcsolat mint egy ilyen egy órás kísérlet alatt: az engedelmesség várhatóan még nagyobb a hétköznapi szituációkban.

8 Filozófia 8 Tényező 3: A helyzet fokozatos elfajulása A kísérleti személyek válaszoltak a hirdetésre, jóváhagytak egy implicit megállapodást a kísérletvezetővel való együttműködésről – komoly szociális norma kényszerít minket az ilyen megállapodások betartására a kísérlet ártatlanul kezdődik, csak fokozatosan fajul el (mikor kéne kiszállni?). csapdába esnek, mert amikor ki kellene szállniuk, a kísérlet-vezető már nem támaszt újabb igényeket, csak azt hogy folytassák, be kéne ismerniük, hogy eleve hibáztak, amikor elkezdték a kísérletet Mennyivel különböző volna az engedelmeskedés, ha a legerősebb áramütéssel kellett volna kezdeniük!..vagy ha lenne egy kávészünet 300 volt után, a kísérletvezető sürgetése helyett a potenciális kilépő szembenéz azzal, hogy felrúgja az udvariasság normáját, a kilépés = annak a vádja, hogy a kísérletvezető erkölcstelen (tekintély!) mennyivel erőteljesebb lehet a nyomás, ahol nagyobb büntetést von maga után a kilépés: hadsereg, náci Németország, stb.

9 Filozófia 9 Tényező 4: Ideológiai igazolás Ideológiai igazolás ami legitimálja a cselekedetet (náci ideológiában a felsőbbrendűség, amerikaiakat Vietnamban a nemzetbiztonság, Irak esetében a demokrácia stb.) Mi az ideológia a Milgram kísérletben? A tudomány, a tudományos kutatás fontosságába vetett hit. (Ha nem a Yale egyik kutatótermében tartják a kísérletet hanem egy lepusztult irodában a városban, lecsökken az engedelmesség!) A hierarchikus szervezetek (hadsereg, nemzetállam, vállalatok stb.) legfontosabb képessége a döntések – és ezáltal a felelősség – koncentrációja: az utasításokat kevés ember hozza felül, a többiek nekik engedelmeskednek alul. Ez roppant hatékony módszer a belső együttműködés megteremtésére (hiszen így mindenki ugyan azon szabályok alapján cselekszik), ugyanakkor leveszi a felelősséget az „alattvalók” válláról, ideológiát biztosítva akár a „vak” engedelmességhez.

10 Filozófia 10 Engedelmesség a mindennapi életben Szolgálatban lévő nővér (kísérleti személy) telefonhívást kap egy orvostól, hogy mire megérkezik egy bizonyos betegnek már be kell adni egy Astroten nevű szerből 20mg-ot (ez a szekrényben van, ráírva: napi max adag 10mg) „10 percen belül fent vagyok” – mondja az „orvos” – „aláírom a rendelést” Számos szabályt sért meg: az adag túl nagy, telefonon kiadott utasítás a gyógyszer beadására nem megengedett, ismeretlen személy adja az utasítást Mindezek ellenére a nővérek 95 % előkészíti a gyógyszert (egyébként placebó) Utólagos interjúkban azt mondják sokszor megesett már ilyesmi, az orvos mérges lenne, ha a nővér akadékoskodna (de előtte itt is kizártnak tartja mindenki hogy a nővérek csak úgy engedelmeskednének).

11 Filozófia 11 Börtönkísérlet (1971 Stanford) Vetítés: Kepes – Philip Zimbardo (10-17) (http://www.youtube.com/watch?v=AdXpEZYc29E&feature=related - 12:46- tól 20:40-ig) Véletlenszerűen osztják őket rab-börtönőr kategóriákba. Ezután váratlanul veszik őket őrizetbe, vesznek tőlük ujjlenyomatot, formátlan rabruha, sorszám stb. – ezek mind a dezindividuáció eszközei: általuk az emberek személyisége lefejthető. Nő az őrök kegyetlensége, a rabok passzivitása és dehumanizálódása A kutatók elvesztették a kísérlet irányítása feletti uralmukat, depressziós és pszichotikus tünetekkel bocsátják el napról napra a rabokat, majd a tervezett időtartam felének letelte előtt abbahagyják Zimbardo: a viselkedést az őrök ill. a rabok intézményes szerepei okozzák, és nem az eredetileg normális, jól alkalmazkodó férfiak személyisége

12 Filozófia 12 Etikai problémák Milgramet rögtön bírálták, a vitának egész könyvet szentelnek azóta kritika 1: Milgram elfogadhatatlan mértékű stresszt okozott a kísérletével (maga Milgram is hatalmas stresszről számol be, ideges oda nem illő nevetgélés, körmök karba mélyesztése, röhögőgörcs). Kritika 2: Hatalmas csapás ez a kísérleti személy önértékelésére, hosszú távú pszichológiai hatás: egy személy megtapasztalta, tudna adni halálos mértékű áramütést valakinek. Kihasználtnak és nevetségesnek érezhetik magukat, amikor megtudják milyen kísérlet volt ez. Kritika 3: Visszaélés a tudomány tekintélyével: az emberek nem fogják tisztelni a pszichológusokat (tudósokat) többé.

13 Filozófia 13 Etikai problémák Milgram válasza: a kísérlet után jól elbeszélgetett a kísérleti személyekkel, bemutatta nekik az „áldozatot”, aki megnyugtató beszélgetést folytatott velük, pszichiáter kezelte a személyeket, akik utólag úgy nyilatkoztak örülnek, hogy részt vettek, csak 1-2 százalék sajnálja, hogy részt vett Zimbardo szinte minden – persze csak később kodifikált – szabályt megszegett: kb semmit nem árultak el a kísérleti személyeknek, összezavarta és lehangolta őket a vizsgálat. Intenzív kínt élhetnek át, ha potenciális károkozásba vonják be őket, felizgathatja őket a saját reakciójuk, ha azt tapasztalják, hogy milyen könnyen válnak brutálissá.

14 Filozófia 14 Szabályzat Ma már van erre szabályzat: Amerikában minden szövetségi támogatást élvező intézet fel kell, hogy állítson egy etikai bizottságot Mo-n: Magyar Pszichológiai Társaság etikai kódexe Az etikai bizottságnak hatalma van elutasítani, vagy a tervek megváltoztatására kérni a kutatót minimális kockázat elve: a kutatás elvárható kockázata nem lehet nagyobb, mint amilyennel a mindennapi életben is találkozhatunk, természetesen nem érheti fizikai fájdalom, stb. de azt el kell dönteni, hogy mekkora fizikai stresszt igazolhat egy kísérleti eredmény mikor igazolható etikailag, hogy egy kutató szorongást kelt egy emberben?

15 Filozófia 15 Szabályzat informált hozzájárulás elve: a személyeknek önszántukból kell részt venniük a kísérletben, és lehetővé kell tenni, hogy a hozzájárulásukat bármikor bántódás nélkül visszavonhassák, időben előre minden olyan mozzanatról be kell számolni, amely befolyásolhatja az együttműködési hajlandóságukat tájékoztatni kell őket arról, h milyen tapasztalaton mennek majd keresztül, pl személyiség kérdőívek kitöltése, erotikus jelenetek megtekintése videón, csoportvitában való nyilvános részvétel stb. ha a kísérleti személy egyetemi hallgató, biztosítani kell, hogy a jegy más módon is megszerezhető legyen a számára Ha mindez nem teljesíthető, alapos magyarázattal és utókezeléssel meg kell szüntetni minden esetleges negatív hatást

16 Filozófia 16 Miért nem teljesíthető? Mert sokszor nem szabad beszámolni a kísérlet valódi céljáról, hipotéziséről, hiszen ez befolyásolná a végkimenetelt - megtévesztés Pl. összehasonlítunk olyan személyeket, akik szavakat tanulnak semleges hangulatban olyanokkal, akik szavakat tanulnak dühös vagy zavart hangulatban – erről nem lehet informálni őket, mert nem vezetne érvényes következtetésekre a kutatás Vagy: a faji előítéletnek a segítő viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálatát sem lehet felfedni előre anélkül, hogy ne torzuljon a végeredmény: segítségnyújtás, faji vagy nemi előítélet, agresszió, konformitás is mind ilyen témák Utólag el kell nekik magyarázni a megtévesztést, úgy kell kezelni a dühüket vagy frusztrációjukat, hogy a kutatásról alkotott véleményük inkább javuljon A kísérleti alany feltehet kérdéseket, megfogalmazhatja aggályait

17 Filozófia 17 Szabályzat Személyiségi jogok elve: a személyről a kutatás során gyűjtött adatokat bizalmasan kell kezelni Csak kóddal szabad összekapcsolni a személyes adatokat a vizsgálati eredményekkel Olyasmik derülhetnek ki vkiről, amiket nem szeretne publikussá tenni

18 Filozófia 18 Politikai-filozófiai problémák Mi következik vajon Hannah Arendt meglátásaiból? Ha a szituációk ennyire meghatározóak, beszélhetünk-e arról, hogy ki a jó állampolgár? Lehet, hogy a diktatúra a demokráciától csak a lehetséges sztiuációk tárházában különbözik és nem az emberek magatartásában? Kinek kell meghoznia a morális döntéseket? Mikor? Van-e társadalmi felelőse annak vizsgálatára, hogy mikor mit tekintünk jónak és mit rossznak? Milyen különbségeket tehetünk az engedelmesség formái között? Kinek és mikor kell engedelmeskedni? Mit kinek mikor szabad fölülbírálnia? Demokráciában sem várja el tőlünk az állam (iskola), hogy önállóan mérlegeljük mi a helyes és mi a helytelen (melyik jogszabályt kell betartani, melyik tárgyat kell teljesíteni..) – viszont a demokratikus intézmények elvben adnak lehetőséget (csatornát) ezek nyilvános megvitatására!

19 Filozófia 19 A hullám (Die Welle), 2008 Német gimnázium projekt-hete: kialakulhat-e mégegyszer diktatúra a nyugati demokráciákban?  a gyerekek szerint nem, a tanár (Rainer) szerint bármikor. Rainer a fegyelmet csakugyan hamar kialakítja, de aztán elveszti a kontrollt: rongálás, agresszivitás, elfajuló vizilabdameccs... De mi is történik a gyerekekkel valójában?

20 Filozófia 20 Összefoglalás A második világháború tragédiáit értelmezni próbáló szociálpszichológusok szerint cselekedeteink megértéséhez szükséges figyelembe vennünk személyiségünk belső tényezői mellett a külső körülmények szerepét is. Az engedelmesség működési logikáját kutató Milgram (1963) és az intézményesített szerepek mechanizmusait vizsgáló Zimbardo (1971) kísérlet egyaránt a szituációk hatalmát bizonyítja. A morális (és filozófiai) kérdéseket is intenzíven felvető kísérletek nyomán szigorodott szociálpszichológia kutatások módszertna. A felállított három etikai szabály (minimális kockázat, informált hozzájárulás, személyiségi jogok) fontos irányelvek, de kettő közülük a valóságban csak nehezen betartható. A kísérleti engedélyek elbírálása ezért minden esetben az etikai bizottságok feladata. Házi: kapcsolódó youtube videók nézegetése


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 3 Szituációk és ideológiák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések