Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Meggyőzés, érvelés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Meggyőzés, érvelés"— Előadás másolata:

1 Meggyőzés, érvelés

2 A racionális vita Copyright (c) 2007 Kertész Gergely Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt teszem közzéCreative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc

3 Miről lesz ma szó? Mi a racionális vita? Hogyan lehet jó minőségű, eredményes vitát folytatni? Milyen stratégiai szerepe van a racionális vitához kapcsolt szabályok ismeretének?

4 Vitatípusok VitatípusKonfliktusCélEszköz VeszekedésÉrzelmi feszültség A másik legyőzése, feszültség levezetése Személy támadása, megfélemlítés. Törvényszéki tárgyalás Rivalizálás 3. fél jóindulatának elnyerése Aktuális dramaturgia szabályozza. Lehet kötöttebb, kötetlenebb. Racionális vita Vélemény- különbség A véleménykülönbség feloldása, egy jobb minőségű álláspont kialakítása Bizonyítás és kritika jó minőségű, Helytálló vagy plauzibilis érvekkel. Tárgyalás, megbeszélés Érdekütközés Az érdekkülönbség feloldása, mindenki számára elfogadható kompromisszummal Alkudozás. A másik érdekeit szem előtt tartó kooperatív egyezkedés.

5 Vitatípusok A veszekedés típusú vita Bár látszólag érvek is elhangzanak, a racionalitásnak és a logikának kevés helye van az ilyen vitákban. A felek célja, hogy saját indulataikat levezessék, és a másik fölé kerekedjenek. Gyakori az agresszív személyes támadás, az érzelmek és indulatok hevessége, a fenyegetés és a mindenáron való győzni akarás. A törvényszéki tárgyalás típusú vita Az ilyen viták menete gyakran szabályozott, a vitatkozó felek feladata világos, és a vita eredményét egy harmadik, ideális esetben, teljesen semleges fél értékeli. A felek célja, hogy a bíró szerepét betöltő harmadik felet a maguk pártjára állítsák, hiszen az dönti el, hogy ki nyerte a vitát. Ezért az ilyen vitában a racionális eszközökön kívül előfordulhat személyeskedés, pszichológiai nyomásgyakorlás, manipuláció, és a retorikai hatásosság sokszor az erős érvelések ellenében kap elsőbbséget.

6 Vitatípusok A racionális vita A racionális vagy érvelő vita esetében a két fél eltérő állásponttal rendelkezik, amelyet közösen elfogadott érvelési normák és bizonyítékok alapján, erős érvekkel akar partnerével elfogadtatni. A vita célja a partnerek közötti véleménykülönbség feloldása. A tárgyalás típusú vita Egy tárgyalás során a feleket az érdekeik vezetik, és a vita érdekeiknek megfelelő lezárását alkudozás segítségével próbálják meg elérni. Ideális esetben a felek a dialógus során, lehetőleg az elején, világossá teszik érdekeiket, és nem akarják a semlegesség, az objektivitás vagy az érdekmentesség látszatát kelteni. Ellentétben a meggyőző és a tudományos vitával, a vita nem az állítások igazsága vagy megalapozottsága körül forog. A logika és a bizonyítás nem biztos, hogy lényeges. A felek célja, hogy növeljék a nyereségüket, csökkentsék a veszteségüket. A vita bevallott célja, hogy jó üzlet köttessen. A tárgyalás csak akkor eredményes, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszum születik. Az eredményesség feltétele a konszenzus.

7 Érvekről - Miért hibás? ­ „Képzeld a mi rabbink éjszakánként Istennel kártyázik! ­ Na ne mondd, honnan vagy ebben olyan biztos? ­ Ő maga mondta! ­ Nem lehet, hogy a rabbi nem mond igazat? ­ Ugyan már, hát kártyázna Isten egy hazug rabbival?!” Vicces ez? Mitől az? Hol a hiba? Mindannyian birtokában vagyunk egy az érvek minősítésére szolgáló implicit szempontrendszernek!

8 Érvelés általános szerkezete: Claim: Nézzük meg a „V for vendetta” c. filmet! Reason: A film forgatókönyvét a Wachowski testvérek írták. Warrant: Minden, amit a W. Testvérek írnak az jó. (alátámasztás) Szillogizmus: Felső premissza: Warrant ( Minden ember halandó) Alsó premissza: Reason ( Szókratész ember) Konklúzió: Claim ( Szókratész Halandó)

9 Érvtípusok Formális érvelések Deduktív érvek, logikára alapozódnak. Nem adnak hozzá a világról való ismereteinkhez, de explicitté teszik előismereteink logikai következményeit, összefüggéseit. Értékelésük: érvényesség, helytállóság Informális érvelések Induktív érvelések, nem logikai, induktív, valószínűségi, statisztikai összefüggésre alapszik. Ismeretbővítő jellegű, tartalmas állításokat tesz a világról. Értékelésük: erős/gyenge, plauzibilis

10 Helytállóság, plauzibilitás A ⊃ BA busz 20 percenként jár. B ⊃ CA busz jobbára tartja a menetrendet. A.5 perce várok. CLegkésőbb 15 perc múlva megérkezik a busz. Érvényes -Erős – Gyenge (csak formai alapon) Érvénytelen HelytállóPlauzibilis (formailag helyes érv, faktuálisan igaz premisszákkal)

11 Érvelések értékelési dimenziói Az érvelések formája (Logosz): megfelel-e bizonyos, logikailag érvényesnek tekintett formáknak az érvelés? Az érvek erőssége (Logosz): mennyire alapozza meg az induktív érvelés a végkövetkeztetést? Az érvelések tartalmi helyessége (Logosz): igaz feltevések vezetnek-e el a végkövetkeztetéshez? (ezzel az érveléselemző általában nem foglalkozik, mert nem kompetenciája, de ha ért az adott területhez, akkor nyilván fontos elemzési szemponttá válhat.) Az érvelések hatásossága (Pátosz): milyen eredménye van egy adott érvelésnek a célközegben, mennyire hat rá.

12 Érvelések értékelése Logika: a premisszák és konklúziók viszonya, jó vagy rossz-e az érvelés Mert: egy érvelés azt feltételezi, hogy a premisszák alátámasztják a konklúziót, vagy hogy következnek belőle – a logikai elemzés pedig azt vizsgálja, valóban fennáll-e ez a viszony, ez a következmény- reláció A vizsgálat nyilván nem az egyes állítások „igazságára”, hanem az állítások viszonyára vonatkozik Ezért fontos az elemzés két Kritikai alapkérdése: - Helyes-e az álláspont? (például morális kérdésekben) - Jó-e az előadott érvelés? - Jellemző hibás pragmatikai előfeltevéseink ezzel kapcsolatban: - ha igaz az álláspont, akkor az érvelés is jó, és ha nem jó, akkor nem igaz

13 Deduktív és induktív érvelések Deduktív érvelések: A premisszák minden kétséget kizáróan bizonyítják a konklúziót A premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja, garantálja a konklúzió igazságát Az elemzés és ellenőrzés eszköztárát a formális logika nyújtja

14 Deduktív következtetés Egy deduktív következtetési séma: Minden brazil jól tud focizni Xavier brazil Xavier jól tud focizni

15 Indukció: ismeretbővítés Az induktív módszer ismeretbővítő, míg a deduktív csak a meglévő információkat fejti ki Egy deduktív asztronómiai megfigyelés: A bolygók elliptikus pályán mozognak. A Neptunusz bolygó. Tehát a Neptunusz elliptikus pályán mozog. Egy induktív asztronómiai megfigyelés: A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars elliptikus pályán mozognak. A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars bolygók. Tehát minden bolygó elliptikus pályán mozog

16 Forma és tartalom 1.Ha esik az eső, sáros az út Esik az eső Sáros az út 2.Ha három lábon gyábokolsz, a Kalán Púgra nem tudsz menni. Három lábon gyábokolsz A Kalán Púgra nem tudsz menni. Kulcsfogalom: behelyettesíthetőség

17 Deduktív érvelések - érvényesség Az érvényesség formális logikai kategória, ezért itt az érvelés sémája számít csak Érvényes egy deduktív séma akkor, és csak akkor, ha nincs olyan behelyettesítési esete, melyben a premisszák igazak, miközben a konklúzió hamis. Ebből következően egy deduktív érvelés csak akkor lehet érvényes, ha egy érvényes sémának a behelyettesítési esete A séma akkor viszont érvénytelen, ha létezik olyan helyettesítési esete, melyben a premisszák mind igazak, miközben a konklúzió hamis Az ilyen behelyettesítési eset az ellenpélda – az ellenpéldából egy is elég, hogy egy séma érvénytelenségét bizonyítsa. A deduktív érveléseknek így két halmaza van: érvényes és érvénytelen sémájú érvelések Fontos: csak akkor biztos, hogy érvénytelen a séma, ha minden premissza igaz, és a konklúzió hamis.

18 Érvényesség és igazság - helytállóság 1. Minden denevér madár H Minden madár tud repülniH Minden denevér tud repülni I 2. Minden gerinces melegvérű H Minden melegvérű ragadozó H Minden gerinces ragadozó HÉrvényes séma! 3.Minden bálna emlősIMinden A B Minden emlős melegvérűIMinden B C Minden bálna melegvérűIMinden A C

19 Érvényesség és igazság - helytállóság Érvényes séma esetében: ha hamisak a premisszák, abból bármi következhet Ha viszont igazak, akkor csak igaz lehet a konklúzió Ennyi a megkötés a premisszák tartalma és a séma formájának viszonya között Az érvényes sémák, ha hamis premisszákat tartalmaznak, érvényesek maradnak, de nem helytállóak Helytálló következtetéshez – érvényes séma és igaz premisszák kellenek

20 Érvényesség és igazság - helytállóság 1.Minden bálna melegvérűI Minden emlős melegvérűI Minden bálna emlősI 2.Minden bálna melegvérűI Minden denevér melegvérűI Minden bálna denevérH 3.Minden denevér madárH Minden gerinces madárH Minden denevér gerincesI Séma: Minden A B 4. Minden gerinces madárHMinden A C Minden ragadozó madárH Minden C B Minden gerinces ragadozóHÉrvénytelen séma!

21 Sémák és tartalmak Igaz premisszák, hamis konklúzió = érvénytelen séma Minden bálna melegvérűI Minden denevér melegvérűI Minden bálna denevérH

22 Sémák és tartalmak érvénytelen séma igaz (vagy akár hamisak) premisszák = rossz érv: Minden bálna melegvérűI Minden emlős melegvérűI Minden bálna emlősI

23 Sémák és tartalmak érvényes séma hamis premisszák = érvényes érv Minden gerinces melegvérű H Minden melegvérű ragadozó H Minden gerinces ragadozó H

24 Sémák és tartalmak érvényes séma, igaz premisszák: Minden bálna melegvérűI Minden emlős melegvérűI Minden bálna emlősI = helytálló érvelés!

25 Tehát a helytállóság… Érvényes séma plusz igaz premisszák! És: egy séma akkor és csak akkor érvényes, ha nincsen olyan behelyettesítési esete, melyben a premisszák igazak, de a konklúzió hamis…

26 Premisszák, konklúzió, érvényesség premisszákkonklúzióAz érvelés érvényessége Mind igazigazÉrvényes vagy érvénytelen, azaz bármi Mind igazhamisÉRVÉNYTELEN Legalább egy hamis igazbármi Legalább egy hamis hamisbármi

27 Érvényesség és helytállóság Az érvelés érvényessége PremisszákKonklúzióAz érvelés helytállósága ÉrvényesMind igazigazHelytálló ÉrvényesLegalább 1 hamis I v. H, bármi Nem helytálló Nem érvényesMind igazBármiNem helytálló Nem érvényesLegalább 1 hamis bármiNem helytálló

28 Induktív érvelések: induktív erő, plauzibilitás Mi is a fő különbség? Deduktív: meglévő tudást bont ki, szükségszerű kapcsolat a premisszák és a konklúzió között Induktív: tudásbővítő, valószínűség a kapcsolat a premisszák és a konklúzió között Más kritériumok: induktívnál tartalmi elemzés előnyben Érvényesség és helytállóság helyett: induktív erő és plauzibilitás a két fő minősítési kritérium Fontos: vannak hasonlóságok és különbségek is!

29 Induktív erő: erős és gyenge Mivel a valószínűségi fok adja az induktív érvelés értékét, erejét, ez az egyik fő szempont: Erős induktív érvelés: a premisszák igazsága valószínűsíti a konklúzió igazságát – a konklúzió valószínű, hogy igaz Gyenge induktív érvelés: a konklúzió nem valószínű a premisszák alapján

30 Induktív erő: erős és gyenge Erős induktív érvelés – valószínű konklúzió: A magyarok döntő többsége adócsaló Gábor magyar Gábor adócsaló - másképp fogalmazva: A magyarok 99 %-a adócsaló Gábor magyar Gábor adócsaló Gyenge induktív érvelés – nem valószínű konklúzió: A magyarok egyharmada adócsaló Gábor magyar Gábor adócsaló

31 Erősség és igazság Egy erős következtetés nem feltétlenül igaz! Habsburg Ottó Magyarország jelenlegi királya Ő bölcs uralkodó Így jó törvényeket hoz Ez az érvelés erős de nem igaz, tehát az érvelés nem plauzibilis! Tehát: plauzibilitás = Erős következtetés és igaz premisszák

32 Erő, plauzibilitás Az érvelés erőssége PremisszákKonklúzióAz érvelés plauzibilitása ErősMind igazValószínűleg igaz plauzibilis ErősLegalább egy hamis Igaz vagy hamis (bármi) implauzibilis GyengeMind igazBármiimplauzibilis GyengeLegalább egy hamis Bármiimplauzibilis

33 Deduktív és induktív párhuzam Nem egymás megfelelői a deduktív és induktív érvelések minősítésének fogalmai, de vannak párhuzamok: DeduktívInduktív- igazság - érvényesség- erősség - helytállóság- plauzibilitás

34 Deduktív és induktív párhuzam Állítások – igaz – hamis Deduktív érvelések - Érvényes – helytálló – nem helytálló - Érvénytelen Induktív érvelések – Erős – Plauzibilis – Implauzibilis – Gyenge

35 Érveléstípus-jelzők Vannak jellemző kifejezések, melyek segíthetnek a természetes nyelvi felismerésben: A konklúzióra vonatkozó induktív érvelést valószínűsítő jelzők: valószínű, nem valószínű, várható, nem várható, plauzibilis, hihető, várható Deduktív érvelést sejtető kifejezések: szükségszerűen, elkerülhetetlenül, biztosan, feltétlenül, mindenképpen - figyelem: ezek retorikai eszközként is használhatóak, beállítás, manipuláció céljából

36 Azonosítás Fő tényezők: 1. Az érvelés logikai szerkezete, az alkalmazott logikai eszközök (induktív vagy deduktív sémában történik-e az érvelés 2. Az érvelés tárgya, a téma jellege – hogy a téma induktív vagy deduktív érveléseket enged meg vagy éppen követel meg (jellemzően deduktív: matematikai érvelések, jellemzően induktív: ismeretbővítő érvelések)

37 Induktív érvelések értékelése A deduktív érvek értékelése a logikai eszközeinek segítségével történhet (a premisszák igazságára ez nyilván nem igaz), de az alapvetően algoritmizálható eszköz nem áll rendelkezésre az induktív érvek esetében. A tartalmi szempont miatt nem állnak rendelkezésre formális algoritmusok az erősség ellenőrzésére. -> Az érvek mezőfüggőek (field dependent) ez különösen fontos, ha tudományos érvekről van szó! Minden esetben egyedi tartalmi megfontolásra van szükség. A tudományokban az induktív érvek minősítésének van egy területenként (field) eltérő, elfogadott standardja. Egy korrelációt másképpen értékel egy fizikus és pszichológus. (jellemző itt a sovinizmus – aki szigorúbb, egzaktabb az az igazi tudós, stb. – de próbálna csak meg a fizikus pszichológus lenni...)

38 Induktív érvelések ellenőrzése Az egyedi ellenőrzésnek, értékelésnek van egy jellemző menete, azt érdemes megnézni, hogy: Mennyire szükségesek a premisszákban foglalt információk a konklúzió levonásához? Mennyit tartalmaznak a premisszák a szükséges információkból? Azaz: Relevánsak-e a premisszák? (összefüggnek-e azzal, amiről a konklúzió szól -> egy tudományszak felfogása szerint, lehet-e kapcsolatot teremteni bizonyos jelenségek között, stb.) Elegendőek-e a premisszák? (elég erős-e az alátámasztás, adott területen megfelel-e a standardoknak? Pl. Orvosi diagnózist különböző erősségű evidenciákra lehet alapozni – persze, hogy rajtunk milyen vizsgálatot végeznek el az a vizsgálatok árától is függhet...) Ahhoz hogy az érvelés alapján az álláspontot is tudjuk minősíteni, azt is meg kell nézni, hogy Igazak-e a premisszák?

39 R-E-I módszer Összefoglalóan: R-E-I- módszer Fontos: induktív érveléseket nem érdemes, és nem is helyes önmagukban értékelni - az induktív érvelések jellemzően viszonylagos érvelések Azaz meg kell nézni, hogy elképzelhető-e például egy plauzibilisebb érvelés? Fontos, hogy olyan legyen az érvelés hogy elméletileg legyen lehetőség a változatok kidolgozására, akár jobb vagy rosszabb érvelésről van szó Azaz egyben cáfolhatónak is kell lenniük az érveléseknek – a cáfolhatatlanság nem előny!

40 Releváns-e? Relevancia - Fiam, a dohányzás tönkreteszi az egészségedet, ezért nem kéne rászoknod. - Te mondod? De hiszen te is dohányzol! Irrelevancia =>„te is” személyeskedés

41 Elegendő-e? Elegendőség A természetgyógyász Pali bácsit is kigyógyította betegségéből. Téged is biztos meggyógyít. Nem elegendő: kit kezelt még, milyen eredménnyel, volt-e más kezelése, milyen a statisztikája ennek a betegségnek, stb…

42 Igaz-e? 1. Az unikornisok jellemzően szeretnek a tündék kastélya mellett éjszaka legelészni, ha virágzik a sárkányfű és süt a nap. 2. Süt a nap, éjszaka van és virágzik a sárkányfű a tündék kastélya mellett K. Az unikornisok valószínűleg legelésznek Hogyan ellenőriznéd a premisszák igazságát ?

43 R-E-I + A Az induktív érvelések tartalmi, kontextuális, egyedi jellege miatt (és ha nem két állítás – állítás és tagadása – között akarunk dönteni, hanem a legjobb érvelést keressük) a R-E-I módszert érdemes kiegészíteni még egy kérdéssel: A: Milyen alternatív álláspontok vannak az adott témában, melyek mellett még plauzibilisebb érvelések szólhatnak?

44 Alternatívák, relevancia… Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lekéssük a híradót Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert lehet, hogy akkor holnap nem esik majd az eső Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lehet hogy börtönbe kerülünk Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert meg is halhat Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lekéssük a híradót, meg is halhat és börtönbe is kerülünk és apád is megver minket, meg kiborul a kóla a műszerfalon.

45 Ki a boszorkány? (Hol a hiba?)... (Gyalog Galopp, filmrészlet -> 16m30s-21m20s) Mit csinálnak egy boszorkánnyal? Elégetik. Mi egyebet szoktak még elégetni? Több boszorkányt. Fát. Helyes. Miért égnek a boszorkányok? Mert fából vannak. És hogyan győződhetünk meg róla, hogy ő fából van-e? Ha hidat építünk belőle. Nono fiam kőből talán nem lehet hidat építeni? De. Elmerül-e a fa a vízben? Dobjuk a be a mocsárba. Mondjátok meg nekem mi lebeg még a vizen? hulla, szöcske, hasas bankó. A KACSA! Ez az. Vonjuk le a logikus következtetést! Ha ő ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor fából van, következésképpen: Boszorkány.

46 Hol a hiba? Ha valami ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor fából van. Ha valami fából van, akkor boszorkány. Ha valami ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor boszorkány Ha A, akkor B Ha B, akkor C Ebből következik, hogy: Ha A, akkor C Formálisan helyes érvelés! Mi akkor a hiba? A hiba, hogy premisszákat hamisnak tartjuk és hogy valamilyen illegitim eljárással jutottunk hozzájuk Persze ettől még az érv logikailag lehet érvényes. Mi következik abból, hogy hibás? Hogy a nő nem boszorkány? Abból, hogy egy érvelést valamilyen szempontból rossznak tartunk, még nem következik, hogy a konklúzió hamis. Lehet igaz! Viszont ezzel együtt lehet, hogy nincs semmilyen racionális indokunk az igazságának az elfogadására (de éppen az elutasítására sem) Miért tűnik úgy mégis, hogy a hamisság következik? Mert a hétköznapi életben hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy ha másiknak nincsenek elég jó érvei az álláspontja mellett, akkor nem lehet igaza.

47 A racionális vita pragmatikai szabályairól A szabályok ismerete segít javítani saját vitateljesítményünket, mivel mi magunk is gyakran követünk el hibákat. Elhárítani mások manipulatív, vagy rossz vitastratégiáit. Az alábbiakban a szabályok bemutatásán keresztül, olyan érveléseket, vagy vitában végrehajtott egyéb pragmatikai cselekvéseket (álláspont torzítása, stb.) elemzünk, amelyek gyakran fordulnak elő, rendszerint hibaként azonosíthatóak, ugyanakkor pszichológiai okokból megtévesztően meggyőzőnek látszhatnak. Hagyományosan ezeket nevezzük érvelési hibáknak. Jó ismerni a tipikus hibákat, mert így könnyebben ki tudjuk szűrni őket és ez segíti a vitákban alkalmazott manőverek gyorsabb értékelését. A hibák egy része valóban egy érv, egy premissza-konklúzió szerkezet hibája (logikai hiba, induktív v. statisztikai hiba). A 10 vitaszabályból a 7. és 8. vonatkozik ilyen szerkezetek szabályozására. Más hibák mindkét féltől elvárható pragmatikai normák megsértését hajtják végre (1-6., 9-10.)

48 A racionális vita pragmatikai szabályai A két fél a közös cél (igazság kiderítése, tétel helyességének eldöntése) érdekében együttműködni ezen szabályok betartásával tud a leghatékonyabban. (A korábban tanulmányozott Grice-i pragmatikával analóg módon.) Aki nem tarja be a szabályokat az vagy torzítja a vitát valamilyen más vitatípus (pl. veszekedés) irányába, vagy egyszerűen kilép a vitából a másik felet vagy annak véleményét elfogadhatatlannak a sajátját megkérdőjelezhetetlennek nyilvánítva. A kövekezőkben a racionális vita 10 alapvető maximáját, normáját fogjuk tárgyalni.

49 1. A szólás szabadsága MaximaA felek nem akadályozhatják meg, hogy a vitában új álláspontok, vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. Maxima: A felek nem akadályozhatják meg, hogy a vitában új álláspontok, vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. Célja: Célja: az álláspontok tisztázásának lehetősége. A véleménykülönbség feloldása nem lehetséges, ha nem vethetőek fel bizonyos nézetek. Megszegése: Megszegése: A védő támadhatatlannak nyilvánít egy álláspontot A támadó tiltottnak, erkölcsileg, stb. elfogadhatatlannak állít be egy álláspontot: személyeskedés különböző formái, félelemre apellálás, szánalomra apellálás

50 1. A szólás szabadsága Morális ítéletekre, attitűdökre, a forrás hitelességére építő stratégiák: Akkor nevezzük hitelesnek egy forrást, ha valószínű, hogy az általa előadott álláspont helyes. (lásd a tekintélyre hivatkozás esetét). Fordítva azonban nem igaz: a beszélő hitelességének hiánya nem jelzi, hogy az álláspont hamis (ahogyan a rossz érvelés sem eredményezi a konklúzió hamisságát, csak nem támasztja azt alá. Máshonnan közelítve: attól, hogy nem vagyunk szakértők, még lehetnek jó érveink egy témában.) A személy támadása mint vitamanőver: Lehet jogos? – Igen!  X azt állítja, hogy ő erkölcsileg feddhetetlen.  Erre valaki azt mondja: „de hiszen évek óta csalod az asszonyt”.  Ez személyes megjegyzés, de releváns, a témához tartozik. Lehet kifogásolható? – Igen! 1) X állítja A(szakmai állítás) igaz. 2) X jelleme kifogásolható, erkölcsileg megkérdőjelezhető a viselkedése κ Vagyis X nem megbízható A megítélésében. A legsúlyosabb hiba: A legsúlyosabb hiba: 1) X állítja A(szakmai állítás) igaz. 2) X jelleme kifogásolható, erkölcsileg megkérdőjelezhető a viselkedése κ Vagyis A nem igaz.

51 1. A szólás szabadsága személyeskedés A személy támadására épülő érvelésről, röviden személyeskedésről beszélünk, amikor vitában a másik személyét, életvitelét, szándékait kritizálják, és e kritika alapján utasítják el az illető álláspontját, érvelését. A következő típusai léteznek: Hivatkozás az érvelő körülményeire, genetikus hiba : X személy N negatív tulajdonsággal vagy körülménnyel rendelkezik. Tehát az X által védett A állítás hamis/helytelen. Vagy: Tehát az X által előadott érvelés hibás. A személy lejáratása általában hibás érvelési eszköz. Az érvelő hiteltelenségét bemutató premisszák általában gyenge, de pszichológiailag annál hatásosabb érvelést eredményeznek. Vannak esetek azonban, amikor a személyeskedés nem hibás: amikor a beszélő tulajdonságai, viselkedése, vagy motivációi igenis relevánsak álláspontja szempontjából. Pl. ha az illető erkölcsössége a téma. X személy elfogult, érdekeltsége van az adott témában. Tehát az X által védett A állítás hamis/helytelen. Vagy: Tehát az X által elõadott érvelés hibás. Abból, hogy valakinek érdeke fűződik az álláspont elfogadtatásához, nem következik, hogy pusztán az érdekei miatt védi az álláspontot, még kevésbé következik, hogy az álláspont hamis, vagy az érvelés rossz.

52 genetikus érvelés és hatásosság Példa a genetikus érvelésre: X szerint költségvetési reformra van szükség. X-ről tudjuk, hogy C csoport tagja. C csoportot nem tartjuk relevánsnak az ügy megítélése kapcsán. Ennek megfelelően X akármit mond, az érvei nem relevánsak az ügy megítélése kapcsán. Egyfelől tehát ez érveléstechnikai hiba: egy érvet érvénytelennek tekinteni az alapján, hogy az, aki azt alkalmazza, milyen csoport tagja. (genezis ~ eredet) Pszichológiailag ez az oksági attribúció spec. esete, a viselkedés okának a társas szerepben, a kommunikátor szituációjában való lokalizálása. Ezzel megkérdőjelezzük, hogy az állítás mellett komoly érvei vannak, hogy személyes meggyőződése az álláspont és a csoport rabszolgájává fokozzuk le a másik felet. „csak azért mondod, mert... vagy”

53 genetikus érvelés és hatásosság A genetikus érv viszont valójában nem cáfolja meg a vitatott álláspontot, hanem figyelmen kívül hagyja. Rengeteg gondolkodást és elemzést lehet megtakarítani azzal, ha nem egyedi érvekről, hanem egész csoportokról és érvrendszerekről mondunk ítéletet: így minden jelen és jövőbeli érvet egy csapásra figyelmen kívül hagyhatunk. Ez a mechanizmus különösen jellemző az összeesküvés- elméletek védelmének esetében: Mindig rá tudunk mutatni valamilyen a háttérben meghúzódó csoport érdekeire, a felmerülő vitákban pedig mindig használhatunk genetikus érvelést, hogy többé ne kelljen felülvizsgálni az álláspontunkat.

54 genetikus érvelés és hatásosság Ha valaki egy csoport tagja, akkor vannak előzetes elképzeléseink, sztereotípiáink arról, hogy a csoport milyen érdekeket, értékeket, milyen érvekkel képvisel. Az érvet ennek megfelelően egy érvrendszer részeként azonosítjuk („tipikus XXX ideológia”) A társadalomban zajló diskurzusokat általában nem személyek, hanem csoportok párbeszédeként éljük meg. A csoportokat antropomorf tulajdonságokkal ruházzuk fel (határozott, korrupt, becsületes, stb.) A tömegkommunikáció tapasztalatai azt mutatják, hogy a csoportok kommunikációja annál hatékonyabb, minél inkább teljesülnek sztereotipikus elvárásaink: minél egységesebbek a nyilatkozatok, minél emberszerűbb a homlokzat, annál meggyőzőbb, hitelesebb az üzenet. Ahogy egy személytől is elvárjuk, hogy ne keveredjen ellentmondásokba. Ugyanakkor minél inkább érvényesül ez az egységesség, annál kevésbé van egyénisége a csoport egy képviselőjének.

55 1. A szólás szabadsága A hétköznapi gondolkodásban a hitelesség egyik forrása, ha valakiről látszik, hogy álláspontja nem magyarázható érdekei vagy szándékai alapján. Gyakran következtetünk az álláspont helyességére abból, hogy az érvelő látszólag saját érdekei ellene beszél. Ez a következtetés ugyanolyan hibás, mint a fordítottja! Abból, hogy valaki nem érdekelt, vagy éppen ellenérdekelt egy álláspont elfogadtatásában, abból sem következik semmi az álláspont helyességére nézve. Személy következetlenségére hivatkozás, „Te is” hiba 1) X állítja A igaz. 2) X cselekedetei, korábbi állításai ezzel nincsenek összhangban. κ A nem igaz, vagy nem elfogadható. - „Kisfiam, a dohányzás nagyon ártalmas, károsítja a tüdőt, az ereket, és különösen veszélyes egy fejlődő szervezetre. Ezért nem szabad dohányozni. Kérlek, te se dohányozz!” - „Apa, pont te mondod, amikor te is szívod! Ennyit a dohányzásról!” Nyílván abból, hogy az apa dohányzik, nem következik, hogy a dohányzás rendben van. Még az sem következik, hogy ő ne ítélné el saját magát, amiért dohányzik. Sajnos szoktunk olyan dolgokat is csinálni, amit magunk sem tartunk helyesnek. Ettől azonban még ezek a dolgok nem válnak helyessé vagy megengedhetővé. Mindennek ellenére, a gyermek válasza részben érthető. Hiszen nehéz komolyan venni egy érték vagy norma melletti érvelést olyantól, aki az ellenkezője szerint viselkedik, vagyis maga sem veszi komolyan az adott értéket/normát.

56 1. A szólás szabadsága A személy inkompetenciájára hivatkozás - „Minek szól bele a katolikus egyház az abortuszkérdésbe!? Mit tudnak a papok erről, hiszen nekik nincs, és nem is lehet gyerekük.” Az elutasítás arra épül, hogy a vitapartner helyzetéből adódóan nem ért, nem érthet azokhoz a kérdésekhez, amelyekben állást foglal. A papok elvileg valóban nem rendelkezhetnek az abortusz közvetlen érintettjei által megszerezhető tapasztalatokkal. Ez azonban nem indokolja, hogy nem lehetnek releváns, jó érveik ebben a kérdésben. Az ilyen érv lehet releváns, ha egy tekintélyre hivatkozó érvelés kritikájaként fogalmazódik meg! (lásd a 2. szabály alatt – Bizonyítás terhe)

57 1. A szólás szabadsága Behódolásra építő stratégiák: Szánalomra apellálás: „Tanárnő, olyan sokat készültem. Kidolgoztam az összes tételt, rendesen jártam órára és csak egy pont hiányzik a jeleshez! Egyetlen icipici pont!” - > implikátum:„Jár nekem az 5-ös” A szánalomra apellálás hibáját követi el az az érvelő, aki nem indokolja, hogy egy cselekedet helyes vagy ésszerű, mindössze együttérzést, szánalmat próbál ébreszteni, hogy ezek segítségével vegye rá a másik felet, hogy azt tegye, amit az érvelő szeretne. A szánalomra apellálás egy állítás elfogadása szempontjából - kivételes esetektől eltekintve - irreleváns. A szánalomra apellálás csak akkor hibás, ha egy vitában egy állítás elfogadtatására használják, mivel az érzelmek nem támasztanak alá álláspontokat. Azonban a következő esettel semmi baj sincsen: „Adj kölcsön! Borzasztóan le vagyok égve. Kikapcsolják a telefonomat, ha nem fizetem meg a tartozást. Ugyan nem tudom, mikor fogom visszaadni. Te is tudod, milyen az, ha az embernek ennyire nincs pénze.” Itt nem egy vitában való állásfoglalásról van szó. Bár kétségtelen, hogy barátunk érzelmi nyomást gyakorol ránk, de csak egy kérést fogalmaz meg.

58 1. A szólás szabadsága Behódolásra építő stratégiák: Fenyegetésre apellálás: Fenyegetéssel kényszerít egy állítás elfogadására, elutasítására. „Hogy mondhatsz ilyet? Csak a legelmaradottabbak hisznek a teremtésben!”, „A csinos, sikeres harmincasok örömmel választják a függetlenséget, a szingli életformát.” – ha nem választom örömmel, akkor nem vagyok... 1) X állítja A igaz. 2) X nem felel meg valamilyen csoportidentitásnak, elvárásnak. κ Vagyis A nem igaz. A fenyegetésre hivatkozás hibáját követi el az az érvelő, aki megfélemlítéssel próbálja rákényszeríteni a másik felet egy álláspont felvállalására, fel nem vállalására, vagy elutasítására. A fenyegetés lehet explicit vagy implicit. Egy állítás elfogadása szempontjából logikailag mindig irreleváns a fenyegetés, hiszen a fenyegetés nincs tartalmi összefüggésben az állítással, csupán az állítás elfogadásával. Ezért a fenyegetés soha nem szolgáltat racionális alapot egy állítás elfogadására, viszont nyomós pszichológiai ok lehet. Azonban semmi probléma sincsen az alábbi esettel: „Ne menj ilyen gyorsan, mert ha bemérnek, elveszik a jogosítványod! „

59 2. A bizonyítás terhe Maxima: Maxima: Az álláspontot (kritikát) előterjesztő félnek meg kell védenie álláspontját, ha a másik fél úgy kívánja. Célja: Célja: minden kimondott álláspont bizonyításra kerüljön, ha szükséges. Megszegése: Megszegése: Kibújni a bizonyítás terhe alól: Támadhatatlannak beállított álláspont Áthárítani a bizonyítás terhét: tekintélyre hivatkozás (irreleváns módon) nem tudásra apellálás (a bizonyítás terhének áthárítása)

60 2. A bizonyítás terhe Kibújás a bizonyítás terhe alól: Az álláspontot bizonyításra nem szorulónak állítják be, immunizálják a kritikával szemben: „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy…” „Senki, aki épelméjű, nem kételkedhet abban, hogy…” „Az igazi férfi bírja az italt.” (ezek fenyegetésre is apellálnak. A cél, hogy pszichológiailag nehézzé váljon kritikailag megszólalni) Személyesen akarnak jótállni az álláspontért: „Kérem fogadják el tőlem most különösebb bizonyítás nélkül, hogy…” – szimpatikus, tekintélyes figurától. „Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy…”

61 2. A bizonyítás terhe Tudásunk túlnyomó része másoktól (szülők, tanárok, stb.), vagy intézményes forrásokból (kutatóintézet, tankönyv) származik. Érveléseinkben is nagy szerepe van a bizonyítás kényszerének minősített forrásokra való áthárításának. A forrásokat relevanciájuk alapján és szociológiai kritériumok alapján minősítjük (minőségbiztosítjuk). Tekintélyre hivatkozás Lehet megalapozott? – Igen! 1) X személy az állítja, hogy A 2) X T terület szakértője. κ Tehát X megbízható A megítélésében, A valószínűleg igaz. Lehet alaptalan? – Igen! pl.: 1) X személy az állítja, hogy A (Einstein szerint csak az agyunk 10%-át használjuk) 2) X T terület szakértője. ?? (Einstein nem volt agykutató) κ Tehát A igaz. Általános hibák: nem szakértőre hivatkozás, nem elismert szakértőre való hivatkozás, az adott szakterületen a hivatkozott álláspont vitatott, illegitim diszciplínára hivatkozás („minden parapszichológus tudja”)

62 2. A bizonyítás terhe Nemtudásra apellálás: - Azt olvasom a horoszkópomban, hogy a héten csupa kellemes dolog történik velem. - Ugyan már! Csak nem veszed komolyan!? - Nem látom be, miért ne függhetnének össze a dolgok ilyen módon is. Miért ne hathatna az égitestek mozgása az életemre? A nemtudásra apellálás hibáját követi el a beszélő, amikor abból, hogy az álláspont ellen nincsenek meggyőző bizonyítékok, arra következtet, hogy az álláspont elfogadható. Általános szerkezete: Az A állítást még nem cáfolták meg. A igaz. Ugyanennek mintájára: Az A állítást még nem bizonyították. A hamis. A racionális vita szabályai szerint a beszélőnek két feladata mindig van: indokolnia kell saját álláspontját, és bírálnia kell az ellene felhozott érveléseket. A nemtudásra hivatkozás a második feladatot teljesíti, rámutat, hogy nincs cáfolat. Ez a megállapítás releváns az álláspont értékelésével kapcsolatban. Azonban nem elegendõ, mert ezzel még nem teljesítette az első feladatot, az alátámasztás feladatát. Az ilyen érvelés gyakran együtt jár azzal, hogy a nem tudásra apelláló áthárítja a bizonyítás kényszerét a vitapartnerre. „Nem szól ellene semmi, bizonyítsd be te, hogy nincs így!” -> itt azt kell észre venni, hogy a bizonyítás kényszere illegitim módon került áthárításra, hiszen az érvelőnek viszont nincs semmilyen alátámasztó érve az álláspontja mellett és mivel ő vállalt fel álláspontot, előbb neki kell bizonyítania.

63 3. Álláspontok Maxima: Maxima: Az álláspontot támadó félnek azt az álláspontot kell támadnia, amelyet a másik fél valóban képvisel. Célja Célja: az álláspontok torzulásának megakadályozása a vitában. Megszegése: Megszegése: Eltorzítja az ellenfél álláspontját, vagy Eltorzítja az ellenfél álláspontját, vagy fiktív álláspontot tulajdonít az ellenfélnek Szalmabáb érvelés, árnyékbokszolás.

64 3. Álláspontok Szalmabáb érvelés: 1. A: Szerintem nem jó, hogy a gyerekek a forgalmas autóutakon játszanak. 2. B: Én azt gondolom, butaság lenne egész napra bezárni a gyerekeket. B azt sugallja, hogy A álláspontja szélsőségesebb, mint amilyen valójában, és ezzel B kitért az eredeti kérdés elől. A szalmabáb, amit felállított, az alábbi premissza: „Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a gyerekek forgalmas utakon játsszanak, annak az egyetlen módja, ha egész napra bezárjuk őket”, ami egyáltalán nem A álláspontja.premissza A másik fél álláspontját eltorzítva mutatjuk be, cáfoljuk, és úgy teszünk, mintha a valódi érveit cáfoltuk volna meg. A másik fél szavait kontextusukból kiragadva idézzük, úgy, ahogy azok nem felelnek meg a beszélő eredeti szándékának. Keresünk egy álláspont mellett gyenge érveket használó vitapartnert. Megcáfoljuk az ő érveit, majd úgy teszünk, mintha az adott álláspont valamennyi képviselőjét, sőt magát az álláspontot is megcáfoltuk volna. Egy fiktív vitapartner tetteit, véleményét kritizáljuk meg, és úgy teszünk, mintha ő az általunk kritizált csoport tagja volna. A másik érveit nagyon egyszerű (és így persze torzító) hasonlattá gyúrjuk át, amit aztán könnyen lesöpörhetünk az asztalról mint látványosan inadekvát szempontot.

65 3. Álláspontok A szalmabáb-érvelés egy szemben álló álláspont, érv gyengített, torzított változatának bemutatása, majd ennek kritikája vagy főleg nyilvános vitában, nevetségessé tétele. Példa: Thomas Henry Huxley (Darwin bulldogja) vs. Samuel Wilberforce (Soapy Sam – Csúszós Sam) vitája. Az 1860-as Oxford-i evolúció vita: A vita egyik résztvevőjének (Alfred Newton) feljegyzése szerint : ”After … Huxley was called upon by Henslow to state his views at greater length, and this brought up the Bp. of Oxford... Referring to what Huxley had said two days before, about after all its not signifying to him whether he was descended from a Gorilla or not, the Bp. chafed him and asked whether he had a preference for the descent being on the father's side or the mother's side?” Ezt hagyományosan nagyjából a következő formában szokás idézni (egyébként részben megalapozatlanul, mert szó szerinti lejegyzése nem történt az eseménynek): Wilberforce: „Mondja uram, ön apai, vagy anyai ágon származik a majomtól?” Ezt a formát elfogadva, a megnyilatkozás elemezhető szalmabáb érvelésként, nevetségessé tételként egyaránt. Szalmabáb érvelés ez annyiban, hogy a Darwint követők nem állították, hogy akár egy gorilla, akár más majom bármilyen értelemben is az ember, vagy bármely ember őse lenne. Azt állították, hogy a majmokkal közös ősre vezethető vissza az emberi leszármazás. Nevetségessé tétel annyiban, hogy a majomtól való közvetlen származás (nagyszülő pl.) erősen degradálónak hathatott. A manipulatív szalmabáb érvelés nem korrekt, de nagyon hatékony eljárás. Ugyanakkor lehetséges, hogy a szalmabáb félreértés eredménye és nem szándékos torzítás! A szalmabáb párja az árnyékbokszolás, amikor az, akinek az álláspontját eltorzították ezt nem veszi észre és védelmébe veszi a torzított álláspontot.

66 4. Relevancia Maxima: Maxima: Az álláspontot védő fél csak olyan érvekkel védekezhet, amelyek valóban kapcsolódnak álláspontjához. Célja: Célja: a véleménykülönbségek racionális feloldásának módja az érvelés, nem a hatásosság. A maxima ezért kizárja a nem argumentatív meggyőzési módokat. Megszegése: Megszegése: Az álláspontot nem érveléssel védeni, irreleváns érveket használni. közvélekedésre hivatkozás tekintélyre hivatkozás, ha hibás, akkor ált. relevanciahibás is. érzelmekre apellálás (félelem, szánalom) ha hibás, akkor mindig relevanciahibás is.

67 4. Relevancia Közvélekedésre hivatkozás: A közvélekedésre apellálás hibát követi el az, aki egy álláspont indoklásaként - amelyik mellett egyébként más, releváns bizonyítékok is felhozhatók -, mindössze azt hozza fel, hogy a legtöbb ember egyetért vele. Szerkezete: 1) X azt állítja, hogy A igaz. 2) A-t az emberek többsége elfogadja. k. Vagyis A igaz. „A választáson szavazók elsöprő többsége, 85%-a gondolta úgy, hogy Dr. Hóhányó a legalkalmasabb személy a város vezetésére. Dr. Hóhányó bizonyosan jó szakember és bölcs vezető, ha ilyen sokan így gondolják.” „Mindnyájan tudjuk, hogy a magyar tehetséges nép…” 1450-ben: „A Föld van a világegyetm középpontjában, hiszen mindenki így gondolja.” Az állítást elfogadók számának növekedése semmiféle garanciát nem jelent az állítás igazságára nézve. Ugyanakkor nagyon jelentős pszichológiai nyomást jelent, ha a csoportunkban mindenki elfogad egy állítást. Nem szeretünk a véleményünkkel egyedül maradni. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos helyzetekben az ember inkább a saját szemének sem hisz, ha az alapján összeütközésbe kerülne a csoport által elfogadott nézettel. Lásd ehhez: Asch-féle kísérlet (http://hu.wikipedia.org/wiki/Asch- k%C3%ADs%C3%A9rlet)

68 5. Kimondatlan premisszák Maxima: Maxima: Az álláspontot támadó fél nem tulajdoníthat hamisan olyan kimondatlan premisszát a másik félnek, amely mellett az valójában nem kötelezte el magát, fordítva pedig, az álláspontot védő fél sem tagadhatja hamisan egy implicit premisszája melletti elkötelezettségét, ha valóban elkötelezte magát mellette. Célja: Célja: az implicit álláspontok pontos megtalálása: sem ezek letagadása, sem eltorzításuk nem segíti a véleménykülönbség feloldását az argumentáció során. Megszegése: Megszegése: 1. Hamisan tagadja saját kimondatlan premisszáját (védő) 2. Hamisan az ellenfélnek tulajdonít egy kimondatlan premisszát (támadó) ki nem mondott, implicit premissza tagadása árnyékbokszolás

69 6. Kiindulópontok Maxima: Maxima: Egyik félnek sem szabad hamisan elfogadott kiindulópontnak beállítania egy premisszát, sem pedig hamisan tagadnia, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont. Célja: Célja: az álláspontok torzulásának megakadályozása az argumentáció során. Megszegése: Megszegése: Hamisan elfogadott kiindulópontként állít be egy premisszát. Hamisan tagadja, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont lenne. bizonyítás kényszerének illegitim áthárítása álláspont váltogatása (anélkül, hogy azt jeleznénk és elismernénk) körbenforgó érvelés túl sokat állító kérdés

70 6. Kiindulópontok Körbenforgó érvelés „Nyilvánvaló, hogy az Univerzum téridő tartományán kívül fellelhető Teremtő létezik. Egyszer ugyanis egyszülött fián keresztül kinyilvánította, amelyre maga a Biblia a bizonyság. Így nem is kell meglepődnünk azon, hogy a négy evangélium egyaránt számos, egymást kölcsönösen alátámasztó történeti bizonyítékot szolgáltat. A Szentírás pedig nem hazudik, hiszen ami benne áll, az maga az isteni ige.”  „A mi rabbink éjszakánként az Istennel kártyázik! –  „Honnan tudod, hogy nem hazudik a rabbi?”  „Csak nem gondolod, hogy Isten kártyázna egy hazug rabbival?!” A körbenforgó okoskodás hibája abban áll, hogy a premisszák között már szerepel, vagy logikailag implikálva van a konklúziónak megfelelő állítás, miközben a premisszákból kívánunk következtetni a konklúzióra. Az érvelés logikai szempontból érvényes. A premisszák kétségkívül megalapozzák a konklúziót. Egy p állításból logikailag következik maga a p állítás is. A körbenforgó okoskodás tehát logikailag érvényes következtetés. A baj más jellegű: maga a bizonyítási eljárás fölösleges a konklúzió megalapozása szempontjából, de azt az illúziót adhatja, hogy a konklúzió bizonyítást nyert.

71 6. Kiindulópontok A túl sokat állító kérdés: "Még mindig veri a feleségét?" Mi lehet ezzel a kérdéssel a gond? A kérdésekről általában: A kérdés alapvető célja az információszerzés. A kérdező nem tud valamit, hát megkérdezi. A válaszolónak, amennyiben együttműködik a kérdezővel, meg kell adnia a kért információt. Amennyiben a kért információval csak részben rendelkezik, el kell mondania mindazt, amit tud. Ha nem rendelkezik a kért információval, ezt kell elmondania. Ha nem így tesz, megsérti Grice együttműködési maximáit. Ez a kérdés- válasz dialógus normális esete. A "normális" itt nem azt jelenti, hogy azok a kérdések és válaszok, amelyek eltérnek ettől a mintától, eleve hibásak, hanem azt, hogy az ehhez a mintához nem igazodó kérdések és válaszok e minta alapján érthetők meg. Előfordul ugyanis, hogy a megfelelő válasz a kérdés elutasítása, felszólítás a kérdés újrafogalmazására! Lássunk erre példákat!

72 6. Kiindulópontok A komplex kérdés túl sokat kérdez egyszerre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy javítsuk a hazai vállalkozások versenyképességét, hogy csökkentsük adóterheiket, hogy államilag támogatott hitelekhez juttassuk õket, és hogy a közbeszerzési pályázatok kiírásakor tekintettel legyünk szempontjaikra?” Az ilyen kérdésekkel több probléma van: Az első az, hogy az egyenes válasz nem értelmezhető. A kérdésre adott igen válasz elvben azt jelenti, hogy a válaszoló mind a négy javaslattal egyetért. De ha valaki igennel felel, nem lehetünk biztosak abban, hogy csakugyan így gondolja-e. Lehet, hogy valamelyik kérdés fölött átsiklott. Vagy egy-két kérdést fontosabbnak tart a többinél, s ezért mond igent, míg a többi kérdést még nem gondolta végig. A nem válasz esetén még rosszabb a helyzet. Ekkor csak annyit tudunk meg, hogy a válaszoló valamelyik javaslattal nem ért egyet, de hogy melyikkel, az nem derül ki. A második probléma az, hogy az ilyen kérdések olykor azt sugallják, hogy valójában egyetlen kérdésrõl van szó. Jelen esetben: hogy a hazai vállalkozások versenyképességének támogatása egyet jelent a következõ három tagmondatban szereplõ intézkedések foganatosításával. Mármost a hazai vállalkozások versenyképességének javítását mindnyájan támogatjuk. Ha azt sugallják nekünk, hogy a versenyképesség javítása csak az alábbi hármas intézkedéscsomaggal érhetõ el, megeshet, hogy ezt az intézkedéscsomagot is támogatjuk. Ilyen módon a kérdezõ alattomosan rávehet bennünket olyan álláspontok támogatására, amelyeket nem gondoltunk át, s amelyeket talán nem is igazán értünk. Mégpedig anélkül, hogy ezeket érvekkel támasztotta volna alá. A harmadik probléma az, hogy az ilyen kérdések lehetõvé teszik a válaszoló számára, hogy kibújjon a válaszadás alól. Mivel az egyszerû igen-nem válasz nehezen értelmezhetõ, a válaszoló joggal igényelhet felmentést az egyenes válasz alól. Ezzel pedig könnyen vissza lehet élni. A válaszoló megteheti azt, hogy csak az egyik kérdésre válaszol. Ezáltal a komplex kérdés lehetõséget ad a mellébeszélésre.

73 6. Kiindulópontok Az agresszív kérdések túl szűkre szabják az egyenes válasz lehetőségeit. A válaszoló álláspontja pl. összetettebb annál, mint amit a kérdés az adott helyzetben megenged. Ezért, ha egyenes választ ad, kénytelen olyan álláspontot elfoglalni, amely különbözik tényleges álláspontjától, és például nehezebben is védhető annál. Az ilyen kérdésekre nem kell egyenes választ adni. Vitában valahogyan rá kell mutatni az eljárás illegitim voltára. Ilyen kérdés a túl sokat állító kérdés is! Minden kérdésnek vannak előfeltevései! Ha a kérdés előfeltevése hamis, nem adható rá egyenes válasz. Ilyenkor felhívjuk a kérdező figyelmét arra, hogy az előfeltevés hibás. Megpróbáljuk kitalálni, hogy mi az, ami érdekli, vagyis hogy miért tette fel a kérdést, s ennek alapján közöljük vele a szükséges információkat. "Hé, paraszt, melyik út megyen itt Budára?" - "Egyik sem. De ha Budára akar eljutni, akkor menjen ezen az úton a második elágazásig, forduljon jobbra, aztán kanyarodjon le Vecsés felé, s onnan ki van táblázva.„ "Még mindig veri a feleségét?" - A kérdés előfeltevése az, hogy az illető régebben verte a feleségét! Aki egyenes választ ad a kérdésre, elkötelezi magát a kérdés előfeltevései mellett. Ugyanakkor a kérdésekre egyenes választ illik adni. Aki nem így tesz, kiteszi magát a mellébeszélés vádjának. Ezzel a helyzettel vissza lehet élni. A túl sokat állító kérdés olyan előfeltevést tartalmaz, amelyet a vitapartner nem fogadott el. Így annak választani kell: vagy elkötelezi a nem kívánt előfeltevés mellett, vagy nem válaszol egyenesen, miáltal gyanúba keveredik.

74 6. Kiindulópontok Hogyan válaszoljon a kérdezett egy illegitim túl sokat állító kérdésre? 1. Ha a kérdésre egyenes nemmel válaszol, elismeri, hogy az előfeltevés igaz. 2. Ha kikéri magának a kérdést, és nem válaszol, akkor is rosszul jár. A kívülállók úgy gondolhatják, azért nem válaszol, mert takargatnivalója van. 3. Ezért valószínűleg így felel: "Soha egy ujjal nem bántottam a feleségem." Az ilyen válasz, a kérdés előfeltevésének tagadása, sokkal jobb az egyenes válasznál és a kérdés elutasításnál. Csakhogy a kérdezett helyzete így is romlott. Partnere ugyanis látszólag(!) nem állított semmit, csupán kérdezett. Bizonyítania annak kell, aki valamit állít. Ezért a bizonyítás terhe most a válaszolón van. Ha nem tudja bizonyítani, hogy nem verte a feleségét, a kívülállók esetleg nem hisznek neki. 4. De még abban az esetben is rosszul járhat, ha bizonyítani tudja ártatlanságát. A bizonyítással ugyanis legalább annyit elismer, hogy felmerülhet vele szemben a bántalmazás vádja. De hát miféle ember az olyan, aki Jogos és célszerű viszont azt válaszolni: „lenne szíves a kérdésben rejlő vádat alátámasztani, bizonyítani?” 6. Nyilvános vitában a jó lehet kreatívan elviccelni az ilyen kérdést. Erre nehéz receptet adni. („Miért vertem? Nahát, és maga is ott volt?”)

75 7. Érvelési sémák Maxima: Maxima: A formálisan nem érvényes, informális (induktív, statisztikai) érvelésekkel alátámasztott álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érveléssémákat használja, vagy a megfelelő sémákat nem a megfelelő módon használja. Célja: Célja: lehetőséget teremteni arra, hogy logikailag érvényes érvelések hiányában is végérvényesen megvédhető vagy cáfolható legyen egy álláspont, ha a két vitázó egyetért az érveléssémák elfogadhatóságában és használatában. Megszegése: Megszegése: Informális hibák, nem deduktív érvelések hibái Oksági érvek, analógiás érvek, induktív érvek hibái post hoc ergo propter hoc következményekre hivatkozás

76 7. Érvelési sémák Post hoc ergo propter hoc (utána, tehát miatta.) „Nem tudom, mit csináltál vele, de akkor kezdtek bajok lenni az autómmal, miután kölcsönadtam neked.” Ahhoz, hogy ok-okozati kapcsolatról beszélhessünk, három feltételnek kell fennállnia: 1. szükséges a korreláció, vagyis az együttjárás ok és okozat között. (ital, fejfájás) 2. időben, v. logikailag az oknak meg kell előznie az okozatot. (tegnap volt az ivászat, ma van a macskajaj.) 3. és végül szükségünk van egy magyarázatra, amely számot ad arról, hogy milyen mechanizmus révén "okozza" az ok az okozatot. Vagyis tudni kell, hogy tényleg van kapcsolat a két esemény között, nem véletlenszerű az együttjárás és nem is egy közös okra vezethető vissza. (ismerjük az alkohol hatásmechanizmusát.) A példában két feltétel hiányzik. Nincs igazi oksági kapcsolat, de mivel az egyik dolog megelőzi a másikat, úgy tűnhet, mintha a korábbi dolog okozta volna a későbbit. Egyéb post hoc (oksági) hibák: Véletlen kapcsolat – nem ismerünk kapcsolatot az eseménytípusok között és nincs elégséges induktív bizonyíték sem. (lehet, hogy egy adott időszakban van együttjárás a légnyomásértékek és a tőzsde árfolyamai között, de oksági kapcs.?) Ok és okozat felcserélése - Egy sziget lakói az évszázadok során megfigyelték, hogy az egészségesek tetvesek, míg a betegek általában nem. Ebből azt a következtetést szűrték le, hogy a tetű fontos a jó egészséghez. Pont fordítva. A betegség sok esetben lázzal jár. A tetvek nem szeretik a magasabb testhőmérsékletet, ezért tanyáznak szívesebben az egészséges embereken. Közös ok - A barométer előre jelzi, hogy száraz vagy esős idő következik. Ebből következik, hogy a barométer állásának változását a száraz vagy esős idő érkezése okozza. A barométer állása és az időjárás jellege között nincs közvetlen oksági kapcsolat. De a kettőt ugyanaz a harmadik tényező okozza, jelesül a légnyomás változása.

77 7. Érvelési sémák Következményekre hivatkozás: „Ha a világ determinisztikus, azaz a világ valamely állapota alapján a természeti törvények egyértelmûen meghatározzák a világ állapotát bármely késõbbi idõpillanatban, akkor cselekedeteink és döntéseink is meghatározottak. Ha nem tehetünk mást, mint amit teszünk, akkor nem vagyunk szabadok, és nem vagyunk cselekedeteinkért felelősek. Ha viszont soha semmit nem lehet erkölcsileg vagy jogilag megítélni, akkor az erkölcs és a jog elveszti értelmét. Jog és erkölcs nélkül az élet abszurd, elfogadhatatlan. Tehát vissza kell utasítanunk a determinisztikus világ feltevését.” „Ha Isten nem létezik, akkor az élet értelmetlen. Az élet nem lehet értelmetlen. Istennek léteznie kell.” Ha P, akkor Q Q kívánatos/nemkívánatos Tehát, P igaz/hamis Hiba: Egy állítás igazsága független attól, hogy szeretjük-e a következményeit vagy sem. A következményekre hivatkozás az állítások igazsága szempontjából irreleváns. -> ennek speciális esete a vágyteljesítő gondolkodás! (szeretném, hogy úgy legyen, tehát úgy van.) A cselekvések helyessége szempontjából azonban gyakran releváns. Míg egy állítás igazsága szempontjából nem játszik szerepet, hogy mi a következménye annak, hogy az állítás igaz, addig egy cselekvés helyessége (melyik lehetséges cselekvést választjuk) szempontjából a következmények valóban mérlegelendõk. Ilyenkor viszont annak a lehetősége merül fel, hogy nem elegendőek a premisszák, mert az érvelés nem mérlegeli az összes fontos következményt.

78 8. Logikai érvényesség Maxima: Maxima: A helytállónak tekintett érvelés nem lehet logikailag érvénytelen. Célja: Célja: a meggyőző érvelés formáinak közös elfogadása. Így válik lehetővé az erős/helytálló érvek elkülönítése, és annak vizsgálata, hogy megfelelő-e az érveléssémák használata. Védett az álláspont, ha közösen elfogadott kiindulási alapból érvényes következtetéssel kapjuk meg a konklúziót. Megszegése: Megszegése: formális érvelési hibák, logikai, deduktív hibák, pl.: előtag tagadása utótag állítása

79 8. Logikai érvényesség Feltételes (hipotetikus) szillogizmusok Itt az első premissza egy „ha-akkor” típusú állítás, vagy implikáció. A "ha" után következő rész az előtag, az "akkor" után következő rész pedig az utótag. (az állítás logikailag csak akkor hamis, ha az előtag igaz, az utótag pedig hamis, egyébként igaz) A modus ponens (a feltételes szillogizmus állító módozata) egy logikailag érvényes következtetési forma. (Igazságtáblázattal ez például megmutatható.) Ha P, akkor Q P Tehát Q Ha növekszik a munkanélküliség, akkor növekszik a szegénység is. Növekszik a munkanélküliség Növekszik a szegénység. Azonban hajlamosak vagyunk bedőlni a következő formának is: az utótag állítása hiba Ha P, akkor Q Q Tehát P Ha növekszik a munkanélküliség, akkor növekszik a szegénység is. Növekszik a szegénység Növekszik a munkanélküliség. Ugye ez nem biztos! A szegénység nőhet más ok miatt is!

80 8. Logikai érvényesség A modus tollens (a feltételes szillogizmus tagadó módozata) szintén logikailag érvényes érvelési séma: Ha P, akkor Q Nem Q Tehát nem P Ha növekszik a munkanélküliség, akkor növekszik a szegénység is. Nem növekszik a szegénység Nem növekszik a munkanélküliség. Azonban hajlamosak vagyunk bedőlni: az előtag tagadása hibának is Ha P, akkor Q Nem P --- Tehát nem Q Ha növekszik a munkanélküliség, akkor növekszik a szegénység is. Nem növekszik a munkanélküliség Nem növekszik a szegénység.] Az utótag állítása és az előtag tagadása a leggyakoribb hibák közé tartozik. Pszichológiai vizsgálatok tanúsága szerint az embereknek csak mintegy a fele ismeri föl a hibát egyszerű szituációkban. Ennek oka részben a máshol már tárgyalt konfirmációs torzítás.

81 9. A vita lezárása Maxima: Maxima: Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését a fenntartások visszavonásának. Célja: Célja: a vitázó felek korrekt vita-értékelése. A záró szakaszban a feleknek meg kell egyezniük a vita kimenetelében. Megszegése: Megszegése: nem tudásra apellálás (bár nem sikerült bizonyítani egy fontos álláspontot, de cáfolni sem. Az egyik fél ez utóbbit kihasználva, illegitim módon fenntartja igényeit.) hamis dilemma

82 9. A vita lezárása Hamis dilemma: „Aki nincs velünk, ellenünk van. Te pedig nem vagy velünk.” „Ellenfelem az állami iskolák támogatásának növelése ellen szavazott. Nyilván nem tartja fontos kérdésnek gyermekeink oktatását.” Vagy A, vagy B Nem A (vagy B) Tehát B (vagy A) Az ilyen szerkezetű következtetések logikailag helyesek ugyan, mégsem garantált, hogy az érvelés konklúziójában megbízhatunk. Ehhez meg kell vizsgálni a szóban forgó érveléssel kapcsolatban, hogy nincs-e más lehetőség a felsoroltakon kívül! Vajon minden a téma szempontjából releváns esetet tekintetbe vett-e az érvelő? Ha nem, akkor a hamis dilemma kényszerítő eszközként kerülhet leírásra, mint pl. az első példában. A hamis dilemma alkalmas lehet arra, hogy egy vita végén olyan álláspontot olvassunk az álláspontját, akár sikeresen és racionálisan védő partner fejére, amit a felvállat álláspontok alapján nem kellene vállania, ezzel akadályozva meg a vita érvényes lezárását. De más pozícióban, akár kérdés formában is megjelenhet.

83 10. Nyelvhasználat Maxima: Maxima: A felek nem használhatnak homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat, és kötelesek a másik fél megfogalmazásait lehetőség szerint hűen és pontosan visszaadni. Célja: Célja: álmegoldások kikerülése, a vita minden szakaszában a megfogalmazás és értelmezés ellenőrzése. Megszegése: Megszegése: in dictione érvelési hibák Kétértelmű beszéd Homályosság Kategóriahibák

84 Pl.: Sváby Orbán interjú 2006 Az alábbi példában biztosan fellelhető: Túl sokat állító kérdés Hamis dilemma Túl komplex kérdés Nem tudásra apellálás 3 perc 6 másodperc az elejéből (youtube)


Letölteni ppt "Meggyőzés, érvelés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések