Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, 2013. október 4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, 2013. október 4."— Előadás másolata:

1 Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, október 4.

2 Forrás: Szerkezet és tartalom

3 Fő kérdések Miért különleges integráció az EU? – Miért különleges az EU költségvetése? Mikor és miért alakította ki az Európai Unió a hosszú távú pénzügyi perspektívákat? Pénzügyi perspektívák 2000-től 2020-ig – van-e fejlődés?

4 Mire hasonlít az EU-költségvetés? (Mire hasonlít az EU?) Összehasonlítási szempontok: –A bevételek/kiadások nagysága (súlya) –A finanszírozott kiadások jellege Nemzeti költségvetések –Egységes államok –Államszövetségek Nemzetközi szervezetek költségvetése Különlegesség: mindig egyensúlyban

5 A közös költségvetés további jellegzetességei Többéves költségvetési kerettervek – ; ; ; ; –Az évenkéntiség elve e kereteken belül érvényesül A közös költségvetést euróban számolják –Korábban: ECU, EUA Működő uniós költségvetés - az EU önálló adóhatósága nélkül

6 A közös költségvetés általános alapelvei A teljesség elve –A költségvetés átfogó: az EU minden bevétele és kiadása szerepel benne Az általánosság elve –A bevételek nem köthetők össze előre megjelölt konkrét kiadásokkal; az összes bevételnek az összes kiadást kell fedeznie A kétszintűség elve –Kötelezettségvállalások vs. kifizetések A költségvetési egyensúly elve –Szufficit előfordulhat (átvihető a következő évre), deficit nem lehet. Az évenkéntiség elve –A költségvetés időhorizontja egy naptári év

7 További költségvetési alapelvek (a MacDougall-jelentés nyomán) Az externalitás (külsődleges hatások) elve Az oszthatatlanság elve A kohézió elve A szubszidiaritás elve A kofinanszírozás (társfinanszírozás, együttes finanszírozás) elve

8 Bevételek és kiadások Bevételek –1970-ig: kvótaszerű hozzájárulások –A saját források fokozatosan bővülő rendszere Kiadások –Meghatározott kiadási tételek –Az integráció mélyülése (és a tagok hajlandósága) függvényében Részletek később, a os, ill. a as időszak kapcsán

9 A középtávú költségvetési kerettervek és az éves költségvetések kapcsolata Többéves kerettervek: 1988 óta –A kerettervekben az egyes célokra szánt összegek felső határa szerepel (a főösszeg mindig alacsonyabb, mint a források megszabott felső határa) –A Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodtak e felső határok tiszteletben tartásáról az éves költségvetések kialakításánál –A kerettervek változatlan árakon számított összegeket tartalmaznak; ezeket évente át kell számolni folyó árakra A keretterv határokat szab az éves költségvetési terveknek, de nem tekinthető „többéves költségvetésnek”

10 Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), Forrás/Év Hagyományos saját források HÉA-alap utáni bevételek GNI-forrás Forrás: Európai Bizottság

11 A költségvetési folyamat Forrás:

12 Kerettervről kerettervre 2000-től 2020-ig 12

13 A nagy bővítés költségvetési keretterve

14 A költségvetés fő kiadási tételei, Mezőgazdaság 2. Strukturális műveletek 3. Belső politikák 4. Külső akciók 5. Adminisztratív kiadások 6. Tartalékok 7. Előcsatlakozási eszközök

15 Az Agenda 2000 pénzügyi előirányzata - „A” táblázat Forrás: Európai Tanács

16 Régi viták, új kihívások, elmaradt reformok

17 : az Európai Bizottság javaslata Forrás: Európai Bizottság

18 A ös viták Reformtervek a forrásoldalon –Hamar lekerültek az asztalról Fő vitakérdések: –Nettó pozíciók –Közös Agrárpolitika – korlátozott lehetőségek –A brit kedvezmény kérdése június: kudarc december: megállapodás –Fellélegzés, de nem távlati, stratégiai megoldás –Előretekintés: a költségvetés felülvizsgálata Terv: …

19 A végeredmény: a kiadási oldal prioritásai, Fenntartható növekedés (44%) – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért (8%) –Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért (36%) A természeti erőforrások megóvása és az azokkal való gazdálkodás (43%) – Mezőgazdaság, halászat, környezetvédelem (41,7%) Európai állampolgárság (1,2%) – A szabadság, a biztonság és a jog térsége –Több tartalom az európai állampolgárságnak –Az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása –Az európai kultúra és sokszínűség erősítése Az EU mint globális partner (5,8%) – Az EU és a szomszédokkal kapcsolatos politikája –Az EU mint partner a fenntartható fejlődésben –Az EU mint világpolitikai tényező –Az EU által alkalmazandó policy mix Adminisztratív kiadások (6%)

20 Szerkezet és tartalom Kihívások a as keretterv vitája előtt Forrás:

21 Forrásoldal – a helyzet változatlan… 3 fő opció: –A korábbi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes –A GNI-forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját –Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint

22 Kiadási oldal - nincs áttörés Változó tételek - jórészt ismerős tartalom –Jelzésértékű változások Közös Agrárpolitika, versenyképesség A as eredmény: az alkuhoz szükséges minimum –Kompromisszumkészség néhány kérdésben Brit visszatérítés, kohéziós pénzek Nincs valódi új rendszer –Kivételek dzsungele

23 Kivételek dzsungele – egy példa Forrás: Európai Tanács

24 Növekedési álmok, csökkenő közös keretek

25 A as középtávú pénzügyi perspektíva vitája Az Európai Bizottság javaslata: június 29. „A budget for Europe 2020” Vita: az eurózóna válságának árnyékában Európai Tanács, november: nincs megállapodás

26 Forrás: Megállapodás Európai Tanács, február

27 Felváltható-e a juste retour (~ önzés) egy konstruktívabb megközelítéssel? –Lehetséges-e a valóban szükséges politikák (újra)definiálásából kiindulva,… –…e politikák költségvonzata alapján a közös költségvetés méretét meghatározva,… –…létrehozni egy koherens, kivételektől mentes finanszírozási rendszert? Elvben igen – de a gyakorlatban immár sokadszor nem ezt látjuk A hosszú távú alapkérdés

28 Forrás: Lehetetlen?

29 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdések? Megjegyzések?


Letölteni ppt "Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, 2013. október 4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések