A dal évszázadai. 1. Dal, de mégsem dal Görögök: ódé Rómaiak: Horatius carmenjei Középkor: trubadúrlíra – éppen, hogy nem személyes Az igazi, mai értelemben.

Az előadások a következő témára: "A dal évszázadai. 1. Dal, de mégsem dal Görögök: ódé Rómaiak: Horatius carmenjei Középkor: trubadúrlíra – éppen, hogy nem személyes Az igazi, mai értelemben."— Előadás másolata:

1 A dal évszázadai

2 1. Dal, de mégsem dal Görögök: ódé Rómaiak: Horatius carmenjei Középkor: trubadúrlíra – éppen, hogy nem személyes Az igazi, mai értelemben vett dal első alkotója: Vogelweide, lied, Hársfaágak csendes árnyán Hasonlóan közvetlen, személyes: vágánsdalok Sok közülük bordal, ami az ókori Anakreónt utánozza Első jellemzője tehát: személyes közvetlenség

3 Az ódé dal, így a choródia is, de éppenséggel nem személyes

4 A kórus a közvélekedést képviseli, így nem lírai

5 Horatius carmeneinek jelentése szintén: dal Mégsem dalok, mert tanító szándékuk, emelkedettségük ódává teszi őket Thaliarcushoz: - drámai, mert az élet egészéről szól - megszólít: ne bánd, a holnap mit hoz… - felfokozott: roskad a hó alatt, és nyög az erdő - általánosságok után: zálogul rabolt gyűrű

6 A trubadúrdal is személytelen: ugyanazokat a paneleket alkalmazza

7 A vágánsdalok is közkeletű tartalmakat fejeznek ki, pl. a szerencse forganódságát

8 Vogelweide: Hársfaágak csendes árnyán: az első igazi dal, lied: személyes, egyedi, közvetlen, lírai

9 2. Klasszicizmus-szentimentalizmus Goethe: Vándor éji dala A legegyszerűbb téma, ellentmondások nélkül Rövid, látszólag igénytelen, spontán Jelentése nem áttételes: azt jelenti, amit mond Denotatív, és nem konnotatív Tehát: a dal egyszerű, egynemű, jelképes áttételek nélküli – inkább hangulat, mint tartalom

10 Az alkonyi perc az elmúlás kódja, jelképe, emblémája - Nem tartalomban gazdag, hanem érzésben, hangulatban – igazi dal

11 E házikó közelében írta Goethe A vándor éji dalát

12 3. Romantika Közösségi dalok: harci dal, csatadal, lelkesítő dal Kollektív műfajjá alakul, bár szerzője konkrét, ismert Petőfi: Nemzeti dal Hosszú benne a refrén, hogy gyorsan kollektívvá válhasson Erőteljes a ritmus, hogy énekelni is lehessen Tehát: rövidség, énekelhetőség, sok ismétlődés

13 Petőfi Nemzeti dala rövid, egyszerű, énekelhető, sok ismétlésben gazdag – könnyen kollektivizálható

14 A legiskolázatlanabb nép is érti, ismeri

15 4. Modernség A dekadencia korában a lelkesedés vagy búfelejtő mámor elvész a dalokból Helyette: a pusztulás, hanyatlás keserű melódiáivá lesznek Paul Verlaine: Őszi chanson – ősz, elmúlás, betegség, aláhullás Ady Endre: A fekete zongora – kiszolgáltatottság, disszonancia, koporsószerű feketeség Tehát: a dal a modern költészetben sötét színezetűvé válik, vagy elégikus belenyugvással, vagy tiltakozó drámaisággal

16 Verlaine Őszi chansonja is dalszerű, hangulati líra

17 A fekete zongora anti- bordal