Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat."— Előadás másolata:

1 AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat

2 Az id ő mint kutatási kérdés  Nincs világos és pontos a meghatározása,  Az id ő mint probléma, Csillagászat, Fizika, Filozófia, Történelem, történetírás,

3 Az id ő mérése – a természet kínálata  Nappalok és éjszakák váltakozása a Föld tengelyforgása,  Csillagok – csillagos égbolt – napi körbefordulása ( a csillag, vagy sziderikus nap)  A Föld és Nap körüli keringés id ő tartamát, a bolygó pélya menti mozgásainak id ő tartama (tropikus év)  A Hold havi keringése, fényváltozási periodusait azonos fázistól azonos fázisig (szinodikus hónap)

4 Az id ő számítás rendjei  Tropikus id ő – a tavaszi napéjegyenl ő ségt ő l a következ ő ig tartó id ő szak – 365,2422 = 365 nap, 5 óra, 48 mp,  Sziderikus id ő – egy csillag helyzetéhez viszonyított id ő – 365,2563 = 365 nap, 6 óra, 09 mp,  Anomalisztikus id ő – 365 nap, 6 óra 13 mp,  Bessel-év (Annus Fictus) Akkor kezd ő dik, amikor a nap rektaszcenziója 280°, kb újév táján,

5 A ciklikus id ő számítása  Lunáris - muzlim  Szolaris - keresztény  luniszoláris – zsidó id ő számítás

6 Naptár  Egyiptom – naptemplomok, 365 nap,  Théba – hat órát tettek még hozzá,  Demokritosz, Hipparchosz  Albategnius,

7 A római naptár – Juliánus naptár  Romulus – 10 hónapos, 29 s 30napos,  Numa Pompilius – 12 hónapos, 355 nap,  Julius Caesar – 445 napos, „a z ű rzavar utolsó esztendeje”  Szoszigenész,  128 évente egy nap elcsúszás van, 

8 A Gergely naptár  Próbálkozások a 13. századtól,  VI. Kelemen ( ) – elvetették a javaslatot,  Regiomontanus kísérlete,  XIII. Gergely  1576 a bizottság összehívása  október 4 – 15.  A protestáns országok kés ő bb veszik át Anglia, Dánia, Svédek, Svájciak,

9 A zsidó naptár - Luáh  Holdjárás 29, fél nap,  Változó évhosszak 354 – 365  Minden év 11 nap, 19 év alatt x 11 = 209 = 7 x 30  19 éves ciklusokra oszlik,  12 közönséges év és 12 hónap, 7 szök ő év 13 hónap, (3., 6., 8., 11., 14., 17., 19.)

10 Zsidó naptár - Luáh  Zsidó ünnepek Peszáh, Sávout, Szukot, Jon kippur,  Kezdete Egyetemi kivonulás, királyok trónralépése, 538 babilóniai fogság kezdete, Szeleukida, 312 Szelekuida Nikánor,  Zsidó hónapok, Tiszi, herván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (ádársémi), nszám, ijár, sziván, tamuz, áv elül,  Rabbi JoszéHáláfla 11. sz.,

11 Az id ő további osztása  Kultúrtörténetileg is elkülönülve alakult ki,  Voltak 1-14, voltak 2x12 órás megoldások,  Ptolemaiosz – ekvinokciális órák,

12 Az id ő mérése  Napóra,  Klapszüdra – vízóra,  Sumerek felosztása nappal – éj 6-6 óra, 1 óra 30 perc,  Kr.e. 5. sz Babilónia 12 órára osztották a dolgokat,

13  Nemzetközi megállapodás 1884 a ma is használatos id ő,  A rómaiak találták ki, hogy a nap éjjel kezd ő djön – 17. századtól terjedt el,  Vlami 

14 Az id ő mint probléma  Ciklikus – lineáris,  Objektív – szubjektív,  Monokronikus – polikronikus,

15 Az id ő kezelése a történelemben  Mitikus id ő, amelyben nincs múlt, hanem egy végtelen jelen csak  A folklór ideje, ahol van egy múlt és egy szembeállított jelen,  Az annales ideje, ahol osztva van az id ő  Epochális id ő, temporálva vannak a dolgok, s ez a lényeg,

16 A lineáris id ő  Korszakok, szakaszolások,  Nemzedéki megközelítés  Vasary a középkor

17 Történelmi korszakok és termelési módok  NY. Buharin és Preobrazsenszkij: A kommunizmus ábécéje  Vlami

18

19

20

21 A szubjektív id ő  Antikvitás id ő mint kerék (India)  Görögök: „Visszatérés valamihez nem feltétlen megismétlése ugyanannak, ami volt.”  A lineáris id ő az egyik lehetséges értelmezés, irreverzibilitás

22 A középkor és az id ő szemlélet  Augustinus szakított a hellén ciklikus id ő szemlélettel,  Ioannus Scotus nyomán Teremt ő és nem teremtett természet = Isten Teremt ő és teremtett termszet, vagyis eszmék, Nem teremt ő és teremtett természet, megismerhet ő lények, Nemteremtett természet és nem teremt ő természet minden vége és célja  vlami

23 A középkor és az id ő szemlélet  Augustinus id ő bölcselete „Földi ország” – állam a múlandó „Isten országa” – az örök  Augustinus – hat korszakból álló világ,  A teremtés egy napja = ezer évvel,  Beda Venerabilis Az „örökkévaló” aeternitas A „kor” aevum Az „emberélet” ideje tempus  vlami

24 A középkor és az id ő szemlélet  „Minden, ami változik veszít az értékéb ő l.”

25

26

27

28


Letölteni ppt "AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések