Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csillagászat 2.1 Időszámítás és naptár Alapegységek: év, nap, (hónap). A Föld keringési és forgási periódusa, valamint a Hold keringési periódusa. Év:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csillagászat 2.1 Időszámítás és naptár Alapegységek: év, nap, (hónap). A Föld keringési és forgási periódusa, valamint a Hold keringési periódusa. Év:"— Előadás másolata:

1 Csillagászat 2.1 Időszámítás és naptár Alapegységek: év, nap, (hónap). A Föld keringési és forgási periódusa, valamint a Hold keringési periódusa. Év: a Nap (Föld) visszatér ugyanoda, kb. 365 nap után. ugyanahhoz az állócsillaghoz: sziderikus év = 365, nap tavaszponttól tavaszpontig: tropikus év = 365, nap Föld napközelpontba visszaér: anomalisztikus év = 365, nap A naptár alapja az évszakokat meghatározó tropikus év, 365,2422 nap. Hosszú távon ezek az értékek kismértékben változnak.

2 Csillagászat 2.2 Hónap: a Hold visszatér valamely viszonyítási ponthoz Újholdhoz: szinódikus hónap = 29, nap Tavaszponthoz: tropikus hónap = 27, nap Csillagokhoz: sziderikus hónap = 27, nap Földközelponthoz: anomalisztikus hónap = 27, nap Csomóvonalhoz: drakonikus hónap = 27, nap A naptár szempontjából a holdfázisokhoz kötődő szinódikus hónap a fontos. A naptárprobléma: 1 év = 365,2422 nap

3 Csillagászat 2.3 Az inerciaidő: a fizika szigorúan egyenletesen folyó ideje. A különböző időrendszerek, amelyek próbálják közelíteni az inerciaidőt. Periódus – fázis Csillagidő: Periódus: csillagnap – a tavaszpont két egymásutáni delelése közti idő Fázis: csillagidő – a tavaszpont óraszöge A gyakorlatban nem praktikus, a tavaszpont hol éjszaka, hol nappal delel. Valódi szoláris idő: A napkorong középpontjának óraszöge + 12 óra (hogy délben deleljen) Valódi nap – a Nap két egymásutáni delelése közt. Egyenetlen és helyhez kötött. Az egyenetlenség forrásai: a Nap egyenetlenül mozog a Föld ellipszis pályája miatt, ráadásul az ekliptikán, amely szöget zár be az egyenlítővel.

4 Csillagászat 2.4 A Fiktív Egyenlítői Középnap: A Fiktív Ekliptikai Középnap: pontosan egy év alatt, de egyenletes szögsebességgel járja körbe az ekliptikát, a valódi Nappal a földközelpontban találkozik. A Fiktív Egyenlitői Középnap: pontosan egy év alatt egyenletes szögsebességgel járja körbe az egyenlítőt, a Fiktív Ekliptikai Középnappal a tavaszpontban találkozik. Ez már egyenletesen folyó idő, de minden földi meridiánon más és más. A világidő (UT): A Fiktív Egyenlítői Kőzépnapnak a greenwichi meridiánon mért óraszöge + 12 óra. A közép szoláris idő (helyi középidő): Adott hosszúságon az UT + földrajzi hosszúság órában (kelet felé pozitív). Helyfüggő.

5 Csillagászat 2.5 Az időegyenlet: A valódi szoláris idő és a helyi középidő különbsége. Egy egyéves és egy féléves periódusú hullám szuperpozíciója. Szélső értékei, a valódi Nap delelése középidő szerint: Febr. 15. – 12:15 Máj. 17. – 11:56 Júli. 22. – 12:06 Nov. 1. – 11:44

6 Csillagászat 2.6 Időegyenlet: A valódi szoláris idő és a helyi középidő különbsége.

7 Csillagászat 2.7 Zónaidő: A közlekedés követelményei miatt vezeték be a zónaidőt. A Földet a meridiánok mentén 24, 15 fok széles zónára osztották, egy zónán belül a középső meridián helyi középidejét használják. A 0 zóna a greenwichi meridián 7,5 fokos kétoldali környezetében van. Elvileg a zónán belül a helyi idő és a zónaidő különbsége nem nagyobb félóránál, de államhatárok miatt a zónákat kiigazították néhány helyen. A dátumválasztó vonal: A Csendes Óceánon, a 180 fokos hosszúság körzetében húzták meg, Áthaladva rajta keletről nyugatra egy napot ki kell hagyni (pl. jún. 5. után jún. 7.), nyugatról keletre egy napot duplán kell venni (pl. jún. 5. után jún. 5.). Ezáltal elkerülhető Phileas Fogg tévedése (Verne: 80 nap alatt a Föld körül).

8 Csillagászat 2.8 Naptár Szoláris (pl.egyiptomi), lunáris (pl. zsidó, mohamedán) és luniszoláris (pl.keresztény) A tiszta lunáris mohamedán naptár v. 30 napos hónapból áll, a napok napnyugtakor kezdődnek, a hónapok a holdsarló első megpillantásakor. Ez a naptár rövidebb évvel számol, mint az európai, de Arábiában nincs jelentősége az évszakoknak. A luniszoláris naptár mind a Naphoz, mind a Holdhoz rögzítve van, a holdfázisok mindig a hónap ugyanazon napjára esnek. Ennek ára viszont egy nagyon bonyolult naptár, hatféle évből álló bonyolult ciklussal, amelyben nemcsak szökőnap, de csökkentett nap is van, és mindehhez szökőhónap is járulhat. A szoláris naptár, a hónapok és a Hold fázisai közt nincs összefüggés.

9 Csillagászat 2.9 Az európai naptár története 1. Alapja a római naptár, amely eredetileg napos hónapot tartalmazott. Ezek nevei martius (Mars istenről), aprilis (Vénusz etruszk Apru, v.ö. Aphrodité nevéről), maius, iunius (az idősek, maiores és a fiatalok, iuniores alapján), majd quintilis, sextilis, september, october, november és december a számnevekből. Ehhez a hagyomány szerint Numa Pompilius király csatolta a ianuariust és februariust, de az év hossza így is csak 355 napos lett. Az évkezdet i.e. 190-ben került januárra. Az évszakok eltolódása miatt időnként febr. 23. és 24. közé egy szökőhónapot, a mercedoniust iktatták be. Ez a papok feladata volt, de nem csinálták rendesen, így Julius Caesar idején már 3 hónap volt a csúszás. Caesar megreformálta a naptárat (julián naptár). Először az a.u.c. 708 (i.e. 46) évet 445 naposra növelte pótnapokkal (annus confusionis), majd Szoszigenész egyiptomi csillagász javaslatára bevezette a 365 napos évet, minden negyedik évben szökőnappal, amelyet a mercedonius hagyománya szerint febr. 24.-re tett. Az év kezdete januárban volt, a páratlan hónapok 31, a párosak 30 naposak voltak, kivéve februariust, amely 29, szökőévben 30 napos volt.

10 Csillagászat 2.10 Az európai naptár története 2. A papok a szökőévszabályt félreértették, ezért 36 éven át 3 évente iktatták be a szökőnapokat, és a quintilis hónapot Caesarról júliusnak nevezték el. Augustus császár helyrerakta a szökőévszabályt, de születési hónapját, a sextilist magáról augustusnak nevezte el, és februariusból elvett egy napot, hogy ez is 31 napos legyen, ne rövidebb júliusnál, a maradékban pedig átrendezte a 30 és 31 napos hónapokat. Így alakult ki a mai naptárrendszerünk. A julián naptárban minden 4-gyel osztható év szökőév. A julián naptár éve 365,25 napos, hosszabb a tropikus évnél, és ez a 11 perc az évszázadok során több nappá növelte a különbséget a valódi napéjegyenlőség és a niceai zsinat által 325-ben fixált márc. 21. közt, ez a húsvét napjának meghatározása szempontjából fontos. XIII. Gergely pápa ezért 1582 februárjában kiadott bullájában elrendelte, hogy 1.) okt. 4-e, csütörtök után okt. 15-ét, pénteket írjanak, és 2.) ezután a 100-zal osztható évek közül csak a 400-zal oszthatók legyenek szökőévek. Így mind a fázist, mind a periódust kjavította. Ezt a naptárt használjuk jelenleg.

11 Csillagászat 2.11 A julián dátum. Erre szolgál a julián dátum (JD), amely az i.e év január óra UT-től eltelt napok száma. Bevezetése J. Scaliger érdeme, 1582-ben. Ő mint kronológiai segédeszközt akarta használni, a változócsillagászatban a XIX. sz.-ban terjedt el jan óra = JD ,5 A húsvét A katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, Krisztus feltámadásának tiszteletére. Magyarországon a húsvéthétfő a pünkösdhétfővel együtt munkaszüneti nap. Húsvétvasárnap az egyházi szabály szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte után következő vasárnap. Pünkösdhétfő (a Szentlélek eljövetelének ünnepe) húsvétvasárnap után 50 napra (7 hét után) következik..


Letölteni ppt "Csillagászat 2.1 Időszámítás és naptár Alapegységek: év, nap, (hónap). A Föld keringési és forgási periódusa, valamint a Hold keringési periódusa. Év:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések