Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Eltévedt időszámítás Az elmélet két megoldatlan problémára épül. Egyik a történelem sötét középkornak is nevezett VI-VII-VIII. századi forráshiányos időszaka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Eltévedt időszámítás Az elmélet két megoldatlan problémára épül. Egyik a történelem sötét középkornak is nevezett VI-VII-VIII. századi forráshiányos időszaka."— Előadás másolata:

1 Eltévedt időszámítás Az elmélet két megoldatlan problémára épül. Egyik a történelem sötét középkornak is nevezett VI-VII-VIII. századi forráshiányos időszaka. Másik a caesari és a Gergely-féle naptárreformok végrehajtása során keletkezett ellentmondás. Szekeres Sándor II. rész: Az elmélet alapjai

2 A sötét középkor problémája Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

3 Hamisítók igazsága Horst Fuhrmann egy 1986-os kongresszuson a középkori hamisításokról szóló beszédében elmondja, hogy a IV-IX. századi hamisítók – szokatlanul - olyan szövegeket írtak le, amelyek többsége legalább 300 évet várt, mire hasznát vették. Emellett olyan óriási számú okmányról derült ki, hogy hamisítvány, hogy Fuhrmann beszéde végén kijelenti: „Két eset lehetséges, vagy minden hamisító egy rendkívüli képességekkel megáldott látnok volt, vagy probléma van az időszámításunkkal.” Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

4 Hiány az írott forrásokban Nem, illetve alig ismerünk írót, költőt, történetírót a korábbi és az elkövetkező korokhoz képest, és csak hősi legendák keletkeznek, amit rendszerint az utókor ébreszt. Ebből a korból jóformán csak a pápák és császárok jóval későbbi évszázadokban összeállított listáját ismerjük. Ebből a korból jóformán csak a pápák és császárok jóval későbbi évszázadokban összeállított listáját ismerjük. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

5 Hiányos régészeti források Rendkívül kevés a korhoz tartozó épületrom, és a földben rejtőző régészeti lelet. A kézműipar elsatnyul, alig-alig termel maradandót. A kereskedelem, az áruszállítás megszűnik. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

6 Hiányzó keresztény irodalom A keresztény irodalom gyakorlatilag megszűnt. Igen kevés kivételt ismerünk, amelyek léte tovább növeli a korszak problémáit. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

7 Eltűnő lakosság és kultúra Korábban népes városok tucatjai tűnnek el lakosságával együtt. Az elnéptelenedést járványokkal, és a lakosság falvakba történő kiköltözésével magyarázzák, ahol az igénytelen életmód miatt maga a kultúra is elsatnyul. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

8 A Karoling kultúra A fejlődés lépcsőfokai egymás után következnek. Nem lehet lépcsőfokokat kihagyni, főleg nem teljes lépcsőfordulókat. Ennek ismeretében, Nagy Károly virágzó korszakának puszta léte is tovább erősíti a kitalált középkor elméletét. Ha valóban összeomlott, a semmiből nem lehet a Karoling éra néhány éve alatt kifejleszteni. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

9 Volt-e egyáltalán sötét középkor? Róma bukása nem egy világégéssel egybekötött pusztulás volt, ahol minden kultúra elporladt. Egyszerűen csak hatalmát vesztette. Az utolsó császárt elmozdító germán vezér emberei kifosztották ugyan Rómát, de a hatalmi jelvényeket átküldték Bizáncba, és nem egy Timur Lenk-i városfoglalás történt, gúlába rakott emberfejekkel. A műveltség, a tudás megmaradt, és nem kellett mindent újra kitalálni, mint ahogyan a sötét kora középkor történelme sejteti velünk. A műveltség, a tudás megmaradt, és nem kellett mindent újra kitalálni, mint ahogyan a sötét kora középkor történelme sejteti velünk. Maga az emberi kultúra fejlődése is rendelkezik egyféle tehetetlenségi erővel, ami nem engedi megtorpanni. Ez pedig a generációról generációra öröklődő tudás, tanulás és a társadalmi megfelelés igénye. Maga az emberi kultúra fejlődése is rendelkezik egyféle tehetetlenségi erővel, ami nem engedi megtorpanni. Ez pedig a generációról generációra öröklődő tudás, tanulás és a társadalmi megfelelés igénye. Róma hatalmi bukásának nem kellett együtt járnia a kulturális bukással, és a generációk minden bizonnyal átadták egymásnak azt az ismeretanyagot, ami a római kereszténységet fokozatosan a világ legbefolyásosabb erejévé emelte. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

10 A naptárreform problémája Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

11 Caesar naptárreformja Julius Caesar idejére (i.e. 46) a római naptár már három hónappal csúszott el a valós évszakoktól. Caesar Egyiptomban járva megbíz egy alexandriai tudóst, Szoszigenészt, hogy javítsa ki a római naptárt, az egyiptomi mintájára. A naptárreform során, 90 napos betoldással a naptár a csillagászati eseményei visszakerültek a római naptár szerinti eredeti helyükre. (i.e. 45) A naptárreform során, 90 napos betoldással a naptár a csillagászati eseményei visszakerültek a római naptár szerinti eredeti helyükre. (i.e. 45) Ekkor kerül bevezetésre a mai is használatos naptári rendszer és a négyévenkénti szökőnap. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

12 Caesar naptárreformja Ettől az időtől használatos juliánusi év kb. 11 perccel hosszabb mint a valódi (tropikus) év. Ez az eltérés 128 év alatt egy nappá növekszik Ezért a csillagászati események időpontjai 128 évente egy nappal közelebb csúsznak a hónap elejéhez. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

13 Gergely pápa naptárreformja XIII. Gergely pápa idejére (1582) a tavaszi napéjegyenlőség időpontja március 11-re hátrált vissza. Ezért elrendelte, hogy 1582 október 4, csütörtök után, ne 5.-e, hanem 15.- e, péntek következzen. A szökőévek közül a 100-al oszthatóakat törölte, kivéve, ha az 400-al is osztható. Ezt a naptári rendszert nevezzük Gergely-naptárnak. Azóta a tavaszi napéjegyenlőség időpontja folyamatosan március e körül következik be. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

14 A naptárreformok problémája Azonban Gergely pápa naptárreformja egy rendellenességre világított rá! A pápa 10 napot törölt. Egy nap 128,2 év alatt gyűlt össze. 10 * 128,2 = 1282 év Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

15 A naptárreformok problémája Julius Caesar naptárreformja i.e. 45-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformja 1582-ben volt A két naptárreform között eltelt idő: = 1627 év Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

16 A naptárreformok problémája A rendellenesség: = 345 év Honnan került elő 345 év? Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

17 A naptárreformok problémája Az alábbi ábrán jól érzékelhető a hiányzó évek tekintélyes szakasza. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

18 Egy vita: március 21 vagy 25? Illig elméletének egyik erősen támadott pontja, hogy hová került a napéjegyenlőség időpontja Julius Caesar naptárreformjával? Március 21-re vagy március 25-re? Illig március 21-t állít, az akadémiai tudomány egyöntetűen március 25-t fogadja el. Ha sikerül bizonyítani 21-t, akkor a „kitalált középkor” elméletének alapproblémája is igazoltnak tekinthető. Kinek van igaza és hogyan került képbe március 21? Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

19 Egy vita: március 21 vagy 25? Az első niceai zsinat (i.sz. 325-ben) feljegyeztette, hogy a tavaszi napéjegyenlőség három nap elcsúszással következett be és március 21- ét kell figyelembe venni, akármikor következik be a napéjegyenlőség. Felmerült, hogy ekkor igazították helyre a 345 évnek megfelelő három napot, de erről nincs szó egyetlen fennmaradt zsinati jegyzőkönyvben sem, és a hozzáértők is elvetik ezt a lehetőséget. A 21-t itt említik először, de ez nem ad választ az előzőleg feltett kérdésre! Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

20 Egy vita: március 21 vagy 25? A vitát eldöntendő, Gáspár Róbert „A caesari naptárreform és a szaktudósok” című interneten megjelent írását idézem: A tudomány által elfogadva, a szakirodalmi források a következőt állítják: A régi római naptárban március 25-én volt a napéjegyenlőség dátuma... …vagyis, Szoszigenész a 90 nap betoldásával ide, március 25-re tette azt vissza. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

21 Egy vita: március 21 vagy 25? Gáspár Róbert itt egy igen meglepő kijelentést tesz: A március 25-i és a március 21-i tavaszpont ugyanarra a napra esik.....csak a 25-e a régi római köztársasági naptár évének 82. napja, míg a 21-e az azt felváltó Julián-naptár évének 82. napja. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

22 Egy vita: március 21 vagy 25? i.e. 45. március 21 = i.e. 45 március 25 Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai A magyarázat az egymást felváltó két naptár hónapszerkezetében rejlik:

23 Egy vita: március 21 vagy 25? és az: új naptárban: = 82. nap Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai a régi naptárban: = 82. nap A hangsúly a 82. napon van.

24 Egy vita: március 21 vagy 25? Gáspár Róbert tanulmányára alapozva kijelenthető: Julius Caesar idejében a tavaszi napéjegyenlőség az új naptárban március 21- re került... (i.e. 45)...és innét csúszott hátra 10 napot Gergely pápa idejéig, hogy 1582-ben, március 11- i bekövetkeztét jegyezzék fel a krónikások. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

25 Egy vita: március 21 vagy 25? Augustus császár idejében élt római költő, Ovidius római naptárról szóló művében, (a Fasti), a római ünnepeket ismerteti januártól kezdve, egymás után sorba szedve. A mű i.sz. 4-8 körül keletkezett, néhány évtizeddel a naptárreform után. Ebben a napéjegyenlőség ünnepét egyértelműen március 26-ra rendeli a költő. A kitalált középkor ellen érvelők egyik fegyvere ez a dátum. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

26 Egy vita: március 21 vagy 25? Mivel 1582-ben, Gergely pápa idejében a napéjegyenlőség dátuma 11-én volt,.. …így sem 25-ről, sem 26-ról nem csúszhatott volna vissza a Gergelyi naptárreformig hátralévő mintegy 1580 év alatt. Ehhez több mint 1800 év kell! Ehhez több mint 1800 év kell! Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

27 Egy vita: március 21 vagy 25? Ettől függetlenül lehetett 26-án is az ünnep, annak ellenére, hogy valójában a napéjegyenlőség máskor következett be. A régi naptárban a négyéves ciklus évhosszai a következők voltak: 355 nap nap nap nap Minden második évben egy 22 napos (Intercalaris), vagy 23 napos (Mercedonius) hónapot szúrtak be a 2. és a 3. hónap közé. A valós napéjegyenlőség időpontja az elcsúszások nélkül is oda- vissza ugrált, és minden évben más-más napra esett. Így szinte biztos, hogy egy rögzített naphoz kötötték ünnepét, ami lehetett 25 vagy 26 is. A mű pontosságát megkérdőjelezi, hogy a költő a szökőéveket ötödik évre írja a helyes négy helyett. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

28 Mikor élt Julius Caesar? A naptárreform évének tavaszi napéjegyenlőségét a csillagászati programok i.e. 45. március 23-ra teszik. (Ugyanakkor a bizonyítások március 21-t igazolnak.) A meglepő ebben, hogy egyetlen történelmi forrás időpontjával sem egyezik. Pedig jó néhány dátumot említenek, 21-et, 25-öt, 26-ot, sőt még 24 is szóba került. Így megkérdőjelezhető, hogy Julius Caesar valóban ~2050 évvel ezelőtt halt meg. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

29 Mikor volt a niceai zsinat? Korábban már volt róla szó: az első niceai zsinat feljegyeztette, hogy a tavaszi napéjegyenlőség három nap elcsúszással következett be és március 21- et kell figyelembe venni, akármikor következik be a napéjegyenlőség... …de a niceai zsinat évének tavaszi napéjegyenlőségét a csillagászati programok i.sz március 20-ra teszik. Itt pedig sem a három napos elcsúszás, sem a 21-e nem egyezik! ??? Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

30 Az eddigi adatok és bizonyítások alapján: I. állítás Julius Caesar naptárreformja során az új naptárban március 21-re került a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. II. állítás A caesari naptárreform nem 2053 évvel ezelőtt történt. III. állítás A Heribert Illig „kitalált középkor” tézise megalapozott és a sötét középkor, valamint a naptárreform körüli rendellenesség létezik. Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai

31 Kétség és vélemény A kitalált középkor elméletének valamennyi kutatója kisebb-nagyobb számú év szándékos és utólagos betoldását tételezi fel az időskálákba. Véleményem szerint, az általuk feltételezett megoldás nem valósítható meg, tisztelve és elfogadva az ügyben tett óriási mennyiségű bizonyító munkájukat. A kérdéses korban több időszámítás létezett, amelyeket kölcsönösen nyilvántartottak. Egyszerűen nem lett volna esélye annak, hogy valakik csendben ide-oda „beszúrjanak” évet. Egy használatban lévő, a keresztény hatalmak által ismert, figyelemmel kísért, könnyen kezelhető időszámítás félreértésből adódó, széleskörű elterjedése viszont nagyon is valószínű. Ezt az időszámítást - amit egy idő után „ab incarnatione Domini” címmel ruháztak fel, és amit magyarra az „Úr megtestesülésének” alakban fordítanak - ma polgári időszámításnak nevezik. Szekeres Sándor Tovább Az évszámok titkai című bemutatóhoz Tovább Az évszámok titkai című bemutatóhoz Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás II. Az elmélet alapjai Visszalépés az elmélet honlapjára © : Szekeres Sándor 2009


Letölteni ppt "Eltévedt időszámítás Az elmélet két megoldatlan problémára épül. Egyik a történelem sötét középkornak is nevezett VI-VII-VIII. századi forráshiányos időszaka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések