Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a történettudományba IV. Hayden White és a posztmodern állapot felé vázlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a történettudományba IV. Hayden White és a posztmodern állapot felé vázlat."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a történettudományba IV. Hayden White és a posztmodern állapot felé vázlat

2 Vádak a történelemmel szemben  Nincs önálló kutatási területe,  Nincs önálló nyelve - a köznapi beszédet alkalmazza (fogalmi rendszere természetesen van)  Képes-e valóságot megragadni, amikor különböz ő képpen írnak ugyanarról a dologról,

3 A narrativizmus  A narrativizmus az 1960-as években angolszász irodalmában er ő södött fel, teljesedett ki. Régi probléma ez, az ember egyszerre tanulmányo zandó alany és tárgy is,  Lényege: a leírás és a magyarázat nem jelent két szigorúan elkülönül ő m ű veletet. Még a legtisztább narratív elbeszélés is valójában magyarázat, hiszen válogatással és id ő beli sorrendbe tétellel történik meg az összefüggések kialakítása. (Arthur C. Danto)

4 Hayden White: Metahistory (1973)  Az általa javasolt metódus  a. Az események sorozatának, mint tényeknek a létrehozása  b. A tények sorának sorozattá alakítása a cselekményesítés segítségével,  c. A sorozat tudományosan vagy kulturálisan magyarázható alakítása,  d. Végül a diskurzusnak vagy kulturálisan magyarázhatóvá alakítása,  A történeti diskurzusnak különböz ő szintjei vannak narratíva, értelmezés, ideológia,  Történeti tropologia-elmélet

5 A történeti konstrukció white-i elmélete  A krónika  A történet  Cselekményesítés  Magyarázat  Ideológiai vonatkozás

6 A történeti konstrukció white-i elmélete  A krónika: egyes események kiinduló, mások továbbviv ő, harmadsorban befejez ő motívumként jelennek meg.  A (történelmi) történetek oly módon követik az eseményeket, hogy a társadalmi kulturális folyamatokat a kezdett ő l a befejezésig tartóan mutatja be,  A krónikának nincs kezdete és befejezése sem,

7 A történeti konstrukció white-i elmélete  A cselekményesítés = egy történetnek jelentést adni, hogy egy ismert történetfajtával azonosítjuk ez a cselekményesítés,  Diakron folyamatos, vagy szinkrón statikus Diakron a strukturális átalakulás a lényeg, A szinkronnál a strukturális folytonosság a lényeges,  Frye – elméletét veszi át, lényege különböz ő formában mondhatók el a történetek Románc, Tragédia, Komédia, Szatíra,

8 A történeti konstrukció white-i elmélete A formális magyarázat  A megtörtént dolgoknak létezik egy másik szintje is, azt ragadjuk meg - a mi a dolgok lényegében,  A történész egyfajta formális koherenciát ad a történetnek a nomologikus-deduktív formát alkalmazva,  A történészek nemcsak a kérdésfeltevésekben különböznek, hanem az el ő feltevésekben is, különböznek,  Az interpretációról szóló vita lényegében a valódi történészmunkáról szól,

9 A történeti konstrukció white-i elmélete A formális magyarázat  A diszkurzív történeti magyarázat változatai  Formalista: akkor tökéletes egy ábrázolás, ha az adott objektumcsoport elemeit tökéletesen definiáljuk, osztályozzuk, általános és különös jellemz ő it leírtuk és sajátos mivoltot igazoló címke vagyon rajta  Lehet individuális vagy kollektív  Egyediek vagy egyetemesek,  Konkrétak vagy absztraktak

10 A történeti konstrukció white-i elmélete A formális magyarázat  Organicista  A megközelítés mélyén a mikrokozmosz és a makrokozmosz paradigmatikus viszonya iránti vonzódás  A látszólag széttartó eseményhalmazból létrejöv ő egységbe rendez ő d ő entitás megszilárdulása  (idealista és dialektikus gondolkodók produktuma  A teloszról hallgat (pl. Ranke), de célokról ír (teloi)

11 A történeti konstrukció white-i elmélete A formális magyarázat  A mechanicista világhipotézisek  Integratív jelleg ű ek és inkább redukcionisták, mint szintetizáló,  A történelem mozgató erejének a felkutatására törekszik és megtalálja a törvényszer ű ségeket, (Marx)

12 A történeti konstrukció white-i elmélete A formális magyarázat  A kontextualista  Az eseményeket a kontextualitsában lehet leírni  Az összeköttetéseket személyek és intézmények között írja le, „összekötés” a formalista diszperzív és az organicizmusra jellemz ő integratív módszer kombinációjára törekszik  Ezek alkalmasak az események formális ábrázolására,  A történészek az els ő t és a negyedik választják leginkább,

13 A történeti konstrukció white-i elmélete Az ideologikus rendszer  Az ideológiai komponens  Olyan el ő írások sorozata, hogyan vegyünk részt a jelen társadalom m ű ködésében, illetve miképp gyakorolunk reá nézve a hatást,  Mannheim Károly: ideológia és utópia (ezek kognitív felel ő séggel rendelkeznek, míg a autoriter ideológiák nem Anarchista Konzervatív Radikális liberális

14 A történeti konstrukció white-i elmélete Az ideologikus rendszer  Közös a társadalmi változás elkerülhetetlenségének a tétele  Konzervatívok növényei példák, liberálisok: mechanisztikus hangolás hívei,  A strukturális változás szükségessége, újjászervezése, a másiknál közösségivé formálása adja,

15 A történeti konstrukció white-i elmélete Az ideologikus rendszer  A változások üteme:  Konzervatív természetes,  Liberális parlamenti viták révén megvalósítani,  Katakizmaszer ű en a radikálisok és anarchisták,

16 A történeti konstrukció white-i elmélete Az ideologikus rendszer  Az id ő orientáció  Konzervatív jelenlegi intézményi struktúra – létkongruens,  Radikális utópia azonnal – lét-trancendens  A történelem racionális = radikális és liberálisok,

17 Linguistic turn (1973 / 1982)  Nyelvi fordulatnak 1973 után, illetve 1982-ben fogadták el,  White szerint poétikai eszközökkel létrehozott - nyelvi mentális konstrukció a történelem, amely jelentéstartalommal látja el a narrációkban el ő adott múltbéli események láncolatát.  A történelem az események tényekké alakításával születik meg,  White szerint a metaforikus nyelvi kifejezés és a cselekményszövés révé lesz ez történelem,  White – történeti tropológia képvisel ő je,  A nyelvi protokoll megválasztásának a fontossága,

18 A történészek és a nyelvi fordulat  Amit egyértelm ű en elfogadtak a történészek a nyelvi támadások után,  A kvantitatív és a strukturalista szemlélet is lényegében elbeszélés,  Feladata, hogy színpadra vigye a kollektív szerepl ő ket, nemzeteket, osztályokat, nemeket, nemzedékeket,  A múlt látható dimenzióját újjáépítse, a hiányos nyomokból kell teljeset alkotni,

19 Kitér ő a trópusokra  Trópusok beszédalakzatokból használatából: Metafora, Metonímia, Színekdoché, Irónia,  v

20

21 A posztmodern megjelenése  Bell, Daniel – Az ideológia alkonya,  Foucault, M – Szavak és dolgok (1966)  Lyotard 1979 – A posztmodern állapot, „bizalmatlanság a nagy elbeszélésekkel (metanarratívumok) szemben”  v

22 A posztmodern megjelenése  A „támadások ” iránya az irodalomtudomány, a tudományfilozófia, nyelvfilozófia,  A f ő bb tételek Az objektivitás megkérd ő jelezése Múlt nem egyenl ő a valósággal, A források alapvet ő en az elitr ő l szóltak, szólnak,

23 Posztmodern  Az az állapot, amiben most vagyunk,  Az értelem, a tudomány és a technológia segítségével a társadalmi formációkban a társadalmi és politikai jólét szintjére jussunk…  A modernizáció egyetemes motorja lefulladt, dezintegrációs jelenségek, A harmonikus kapitalizmus burzsoá nézete kifulladt, Globális kommunizmus,  v

24  A Történelem és a történelem válsága,  Történelem és a Posztmodern csapat K Jenkins, G. McLennan, LaCapra, Berkhofer,

25 Az igazi történelem jellemz ő i  1. realista, empirista, objektivista, dokumentarista,  2. a történetírás nem retorikus, hanem a józan észre támaszkodó kommunikációs modell,  Úgy konstruálja magát, hogy a felszámolhatatlan értelmezési vétkeket, a liberális pluralizmus számlájára írja

26  4. A múltat állítólag csak a múlt kedvéért vizsgálja, a priori ellenesként és nem jelen központúként viselkedik elutasítva mindenki mást,  5. a többi történelem hamis,  6. elfedi azt, hogy ez csak egy konstrukciója a múltnak,

27  7. mind a fels ő, mind az alsó történelem ideológiai konstrukciókkal elemekkel terhelt,  8. Alávethet ő a posztmodern kritikának

28 Alun Munslow: Tudomány-e még a történelem? A múlt mint történelem  1. a történész munkaköri leírása sokkal jobban összhangban áll majd az alkotóéval vagy a m ű vészével.  2. a múltat „történelem”-ként fogják értelmezni, s a múltat és a történelmet nem fogják összekeverni egymással,

29 Alun Munslow  két ismeretelméleti feltevés a történelem a múlt kulturális, etikai, esztétikai és alkotott jelleg ű narratív reprezentációja, A „történelmi jelentés” a történelmi kifejezés folyamatán keresztül jön létre, s ebb ő l kifolyólag a múlttal szemben támasztott minden „igazságigény” esztétikai, és etikai megjelenési formáját tekintve is drámai módon különbözik attól, amit hagyományos, empirikus megalapozottságú történelmi analízis által hoznak létre,

30 Alun Munslow  Következtetése: a jöv ő ben nem lesz a „történelemnek egyetlen diszciplínája”, hanem egyszer ű en „csak történelmek” léteznek majd.  Olyan történelmek, amelyeket nem a tartalom vagy az ismeretelméleti feltevések határoznak meg, hanem az a mód, ahogyan szerz ő jük a tartalmat és formát összekapcsolja egy komplex és állandóan fejl ő d ő esztétikai és „képzel ő er ő elméleten” („imagination theory”) keresztül, amely ismeretelméletileg szkeptikus és ironikus impulzusok terméke. Vagyis, az eljövend ő történelmek olyan történészek produktumai lesznek, akik a múltról szóló különféle tudásformák létrehozóiként tekintenek önmagukra,

31 Narratíva Történet - Mit Diskurzus Hogyan

32 Diskurzus / Hogyan Az elbeszél ő hangja Sokrét ű elbeszél ő k/Nyelvtani személy Cselekmény Diszkurzív történet/Különös történetek Hangulat elmélet és fókuszálás Egy elbeszél ő / szerepl ő által történ ő információ/közlés A narratív kifejezés módjai - Mimézis

33 Narratíva Gondolatok narrációja Szerepl ő i intencionalitás Nyelvtani id ő - / Id ő Tartam/Sorrend/Gyakoriság

34 Alun Munslow  Ankersmit a történelmek olyan narratív szubsztanciák, amelyek a múltról szóló reprezentációs el ő terjesztések, javaslatok,

35 Jenkins - McLennan szerint  A múlt valamikor valóság volt,  Munkáikban els ő sorban arra törekednek, hogy leírják, s ne pedig konstruálják az egykoron létez ő valóságot,  A beszámolóikban feltáruló valóság tipikus formája a történelmi ténnyé alakított (a forrásfeldolgozás és a forrásfeltárás folyamatában) elszigetelt, egyedi esemény,  Itt valójában a "hétköznapi" realizmusban gyökerez ő összemosódással, vagy elegyedéssel van dolgunk, "a múlt valóságába vetett hit és a történész gyakorlatának empirista felfogása között”,

36 Jenkins - McLennan szerint  1. az empirizmus nem következik a realizmusból. Az csak a látszat, hogy az empirizmus a realizmus "tulajdonsága", s nem csak alkalomszer ű en hozzákapcsolt tartozéka. Emiatt aztán a múlt ontológiai aktualitásának elfogadásából semmiféle episztemológia vagy módszer nem következik szükségszer ű en,

37 Jenkins - McLennan szerint Az empirizmus és realizmus még mindig uralkodó összekap-csolásának két f ő típusa van, a. Egyrészt - a történész a múltat közvetlenül közelíti meg, b. Másrészt az, hogy a múlt elemeit leíró módon tárja fel. Ezek alkotják az empirizmus két alapelvét, melyek összekapcsolása lehet ő vé teszi az ontológiai, illetve csak az utóbbi megléte esetén, a módszertani empirizmust. hogy manapság ez utóbbi az uralkodó, A történészek közül csak kevesen fogadják el azt (bár érvelésük esetenként ide vezet), hogy a múlt mint olyan közvetlenül megragadható, szemben azzal az elképzeléssel, hogy történészként forrásokkal, a múlt nyomaival dolgoznak, melyeket a bizonyításra törekv ő vizsgálat során narratív beszámolókba rendeznek, ahelyett, hogy pusztán a "tények" felhalmozódásának engedelmeskedve alkotnának egy egészet,

38 Jenkins - McLennan szerint  3. Az empirizmus egyik fajtáját sem fogadhatjuk el mint a történész tevékenységér ő l szóló beszámolót, mert a realizmus mindenféle védelmezése elkerülhetetlenül szembesül azzal a felismeréssel, hogy "a múlthoz való hozzáférés közvetettsége részben a bizonyítékok hiányosságából és elrendezéséb ő l, részben az elméletnek a "való világról" szóló beszámolókban játszott strukturáló szerepéb ő l következik„,

39  Az empirista történész "kóros elfajulásnak tekinti az elméletet, ami pillanatok alatt intellektuális betegséggé válhat", az empirizmus nemcsak hogy maga is (a) egy elmélet, hanem ráadásul (b) még helytelen is,

40  Az empirizmus elmélett ő l való érintetlensége nem annyira az elméleti alátámasztás elutasítására, hanem sokkal inkább egyfajta, a gyakorlati normákra vonatkozó konszenzusra vezethet ő vissza.  Ezek a normák az elmélet visszaszorítására irányulnak, egy "általánosan elfogadott, a mindennapi gyakorlati tudatosságtól eltér ő, haszontalan spekulációk felhasználására vonatkozó tiltás révén".

41  Az empirizmus mint módszer nem képes elszámolni a lezárt narratívumokban található "tények" kiválasztásának, elrendezésének és hangsúlyozásának tulajdonítható jelent ő séggel. Maguk a tények nem tudósíthatnak saját jelent ő ségükr ő l, mintha ez eleve adott volna bennük. Ahhoz, hogy a tényeknek jelent ő séget adjunk, mindig szükség van egy, a jelent ő séget biztosító küls ő elméletre

42  Nehéz megítélni, mennyire elterjedt, ill. mennyire tudatos vagy naiv a professzionális történésznél a realizmus és empirizmus elegyítése, a történészek továbbra is úgy vélik, hogy realizmus és empirizmus kombinációjával a múlt, - ahogy tulajdonképpen, objektíve létezett - reprezentációja lehetséges.  Mindenesetre ez a fajta objektivitás eléggé el ő kel ő helyet foglal el az "igazi" történészek értékrendjében,

43 Az objektivitás alapvet ő elemeit Novick így mutatja be  "A feltételezések, melyeken (az objektivizmus) nyugszik, a múlt valósága és az ehhez kapcsolódó igazság iránti elkötelezettséget tartalmazzák, tény és érték..., de mindenek el ő tt történelem és fikció egyértelm ű szétválasztását. A történelmi tényeket az értelmezést megel ő z ő nek, attól függetlennek (és nem az értelmezés termékének) tekintik... Csak egy igazság van és az nem perspektivikus. Bármilyen mintázatok is létezzenek a történelemben, ezeket úgy találtuk, nem pedig csináltuk... Az objektív történész szerepe a semleges, érdek nélküli bíróé, ezt soha nem szabad az ügyvédével, vagy ami még rosszabb, a propagandistáéval összekeverni. A történész következtetéseit ő l elvárható a bírói m ű ködésnek megfelel ő kiegyensúlyozottság, elfogulatlanság... olyan erények, mint a történészi hivatásnak a társadalmi nyomással, vagy a politikai befolyással szembeni zártsága, illetve a történész tartózkodása a részrehajlástól vagy a partizánakcióktól... a történész els ő sorban az objektív történelmi igazságnak fogad h ű séget, és hivatásos kollégáinak, akikkel arra szövetkezett... hogy tovább haladnak a kit ű zött cél felé"

44 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A dokumentarista módszer a történeti kutatás látszólag a szilárd tényekre támaszkodik,  A szilárd tények a múlt nyomainak/forrásainak tüzetes áttanulmányozásából származnak, s e munka célja az, hogy lehet ő séget teremtsen a narratív beszámolókra, a dokumentált tények s ű r ű leírására, vagy arra, hogy a "történelmi feljegyzést, a hipotézisalkotás, tesztelés és magyarázat analitikus eljárásainak vessük alá”,  A történész képzeletének szerepe a feljegyzésekben óhatatlanul el ő forduló hiányosságok felszámolására, vagy új ismeretek feltárásával egy jelenség újszer ű megvilágítására korlátozódik,

45 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  Továbbá, hogy a spekulatív teorizálás lehet ő ségét megszüntessék, az összes forrást dokumentarista módon kezelik, mintha létezne köztük egyfajta valódi hierarchia, amiben a látszólag közvetlen információt tartalmazó dokumentumok - hivatali jelentések, állami iratok, szándéknyilatkozatok, szemtanúk beszámolói – felértékel ő dnek,  A múlt állítólag "saját értelme" szerinti rekonstrukciója a f ő megfontolás, az objektivitás a "részrehajlás" és a "szubjektív preferenciák" kizárásával a lehet ő legobjektívabb módon valósítandó meg... Az objektivista referenciaalap megszilárdítását el ő segítheti a "relativizmusba" való visszacsúszás miatti aggodalom, és a "kivetítés" vádjával illethet ő az a történész, akinek interpretációját, vagy egész interpretációs irányultságát elvetjük,

46 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A további szövegek, ha egyáltalán foglalkoznak velük, "a pusztán kiegészít ő (s ő t, ha nem tesztelik "szilárd tények ellenében", akkor csak utalásszer ű ) vagy redundáns elemek szintjére süllyednek, a privilegizált, információhordozó dokumentumokhoz képest„  Ebben a konstrukcióban az igazán fontos kérdések empirikus és levéltári kutatások révén válaszolhatók meg. Igaz ugyan, hogy ez a megközelítés nem tiltja az interpretációt (és nem huny szemet a dokumentumok korlátozott és kétségekre is okot adó volta felett), de az értelmezés szükségességét vagy a kétségeket (szemben a posztmodernnel) nem tekinti a kifejtésre és a szakadékok áthidalására kínálkozó kiváló alkalmaknak. Inkább legy ő zend ő és megszüntetend ő problémáknak tartja ezeket, mintsem felderítend ő elfogultságoknak, kiigazítandó torzításoknak és "kiegyensúlyozandó" olvasatoknak.

47 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  Itt húzódik a mély szakadék, az igazi történészek el ő feltevései, módszerei és a "kritikai elmélet" között. Bár ez utóbbi új szempontokat hozhatna, lehet ő vé tenné, hogy a történész „hangnemet váltson", és "néhány szentenciózus obiter dicta-val álljon el ő ";  igazi történelem és "alkalmazott elmélet" között mindenféle kapcsolatot történelmietlennek bélyegeznek: az elmélet a szakterület által megkívánt tényszer ű objektivitás útjában áll.

48 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A múlt állítólag "saját értelme" szerinti rekonstrukciója a f ő megfontolás, az objektivitás a "részrehajlás" és a "szubjektív preferenciák" kizárásával a lehet ő legobjektívabb módon valósítandó meg... Az objektivista referenciaalap megszilárdítását el ő segítheti a "relativizmusba" való visszacsúszás miatti aggodalom, és a "kivetítés" vádjával illethet ő az a történész, akinek interpretációját, vagy egész interpretációs irányultságát elvetjük,

49 Dominick LaCapra - Az igazi történészmesterség dokumentarista  A dokumentarista megközelítés a "technicista tévhit" rabja. Azt hiszi, hogy a történelem technikai eszköztárának csak egy része (a források vizsgálata stb.) alkotja annak "lényegét".  Mintha a történetírói reprezentáció bonyolult és kérdéses episztemológiai, módszertani, ideológiai meghatározásai a "technika segítségével" megoldhatók lennének.  E tévhit - "a historiográfia bizonyos tekintetben szükségszer ű állapotát veszi alapul, és gyakorlatilag kimerít ő meghatározássá teszi azt”,

50

51  A történetírás nem objektív, az irodalomtudományhoz hasonlít,  A történetírás nem objektív, mert nincs objektív tárgya,  A történész saját világának a foglya, nyelvének kategóriái meghatározzák gondolatait és prekoncepcióit,  A nyelv formálja a valóságot és nem tükrözi,  Jacques Derida a nyelv hozza létre a valóságot,  Barthes és White a történelmi szövegek fikcionalizmusára hívta fel a figyelmet,  Ankersmit minden történelemi szöveg metaforikus – Iggers a gyakorló történészek nem adták fel elképzeléseiket, hogy a valóságot ragadják meg és ethoszukat sem veszítették el ezáltal,

52 A múlt és történelem viszonya  A múlt olyan, amilyennek a történész látja,  Sokféle egyenérték ű múlt létezik,  Ha módszertanilag megalapozott, szakmailag hiteles legitim történetek konstruálhatóak,

53 A múlt és történelem viszonya  Egy múlt számtalan történet,  A történész képtelen a múltat annak egészét megragadni,  Monokronikus – polikronikus,  A történész beszámolóját nem a múlt jelzi vissza, hanem a „szakma”,  A szövegösszeg a múlt,

54


Letölteni ppt "Bevezetés a történettudományba IV. Hayden White és a posztmodern állapot felé vázlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések