Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetföldrajz 9. A Föld légköre és éghajlata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetföldrajz 9. A Föld légköre és éghajlata."— Előadás másolata:

1 Természetföldrajz 9. A Föld légköre és éghajlata

2 A Föld légköre Def.: A Föld gázállapotú külső burkát LÉGKÖRnek nevezzük. Vastagsága: változó, mintegy km Anyaga: 1.Homoszféra (80-85 km vastag) 2.Heteroszféra

3 A Föld légköre A homoszféra összetétele 1.„száraz” levegő N 2 78%, O 2 21%, Ar 0,93%, CO 2, nemesgázok, CH 4, N 2 O, H 2 2.vízgőz 3.aeroszol (aluminoszilikátok, ammónium-szulfát, halit, szerves anyag) Csaknem állandó, de vannak változó összetevők!!!

4 A Föld légköre A heteroszféra összetétele Molekulatömeg szerint elkülönülő, önmagukban állandó összetételű zónák. 1.N 2 (200 km) 2.O (1100 km) 3.He (3500 km) 4.H 2

5 Az oxigén-ciklus A Föld légköre O2O2 fotoszintézis (fitoplankton, vegetáció) O 3 -bomlás, H 2 O-fotodisszociáció Nap fauna bomló szerves anyagkőzetek mállása kausztobiolitok kausztobiolitok égése

6 A szén-dioxid ciklus A Föld légköre CO 2 fotoszintézis (fitoplankton, vegetáció) karbonátok oldódásalégzés fauna bomló szerves anyag meszes üledékképződés mészkő kausztobiolitok égése vulkáni exhalációk

7 A légkör vertikális szerkezete A Föld légköre 1.sűrűség 2.nyomás

8 A légkör vertikális szerkezete A Föld légköre 3.hőmérséklet 4.H 2 O-tartalom A tropopauza magassága változó: 1) sarkok: 6-8 km, 2) Egyenlítő: km

9 A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Az ionoszféra alsó határa: ~70 km Napállandó: 1370 Jm -2 s -1 Az űrből érkező sugárzás egy részét a légkör visszaveri (albedo). Az albedo leginkább a felhőzet mennyiségétől és minőségétől függ. Az űrből érkező sugárzás egy részét a légkör 1) visszaveri (albedo) 2) elnyeli 3) átereszti

10 A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Def.: A Napból a Föld felszínére érkező besugárzást INSZOLÁCIÓnak nevezzük. Az inszoláció mértéke függ a 1)napsugarak beesési szögétől, azaz a felületegységre jutó hőmennyiségtől; 1.Földrajzi szélesség szerinti különbségek, 2.Tagolt domborzatú tájakon a fekvés szerinti különbségek (É-D).

11 A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Az inszoláció mértéke függ a 1) napsugarak beesési szögétől; 2) felszín anyagától (fajhő); Tengerparti mérőhely Szárazföldi mérőhely

12 A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Az inszoláció mértéke függ a 1) napsugarak beesési szögétől 2) felszín anyagától (fajhő) 3) felszín albedojától.

13 A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege A kisugárzást az üvegházhatás szabályozza. A kisugárzás mértéke függ a 1)felhővel borítottságtól; 2)levegő összetételétől.

14 A Föld légköre A légkör áramlási rendszerei A légköri áramlásokat a 1)légnyomás felszíni eloszlása; 2)Coriolis-erő; 3)felszínnel való súrlódás szabályozza. Def.: A földfelszínnek egy adott pillanatban legmagasabb hőmérsékletű pontjait összekötő vonalat TERMIKUS EGYENLÍTŐnek nevezzük. Trópuson belüli konvergencia zóna INTRA TROPICAL CONVERGENCE ZONE ITCZ Passzátszelek öve Nyugatias szelek öve Sarki szelek öve A termikus egyenlítő helyzete évszakosan változik; januárban éri el a déli, júliusban az északi kiterjedés maximumát. Konvekciós cellák Hadley-cella

15 A Föld légköre

16 A felhőzet és csapadék A felhőképződést 1)a levegő páratartalma; 2)a levegő hőmérséklete; 3)az aeroszol mennyisége és minősége határozza meg. Felhők kizárólag a troposzférában és a sztratoszféra alján találhatók.

17 A Föld légköre A felhőzet és csapadék A felhők képződése: 1)A levegő felmelegszik; 2)lecsökken a sűrűsége; 3)felemelkedik; 4)lehűl; 5)A vízgőz kondenzálódik az aeroszol részecskéken.

18 A Föld légköre A légköri frontok Kizárólag a mérsékelt égövben!!!

19 A Föld légköre A domborzat hatása főn-szél inverzió

20 A Föld légköre A feláramlási övezetek hideg aljzatvíz feláramlása

21 A Föld légköre A monszun nagy kiterjedésű szárazföld nagy kiterjedésű tenger fajhő különbség nyár A M

22 A Föld légköre A monszun nagy kiterjedésű szárazföld nagy kiterjedésű tenger fajhő különbség tél M A

23 A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Föld A Nap körüli keringés síkja napsugárzás A Föld forgástengelye 23°27’ É D Déli félteke nyári napfordulója A merőleges delelés pontjai: BAKTÉRÍTŐ φ=23°27’ Az állandó éjszaka határa: ÉSZAKI SARKKÖR φ=66°33’ Az állandó nappal határa: DÉLI SARKKÖR φ=66°33’

24 A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Föld A Nap körüli keringés síkja napsugárzás A Föld forgástengelye 23°27’ É D Északi félteke nyári napfordulója A merőleges delelés pontjai: RÁKTÉRÍTŐ φ=23°27’ Az állandó nappal határa: ÉSZAKI SARKKÖR φ=66°33’ Az állandó éjszaka határa: DÉLI SARKKÖR φ=66°33’

25 A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek A Nap körüli keringés síkja napsugárzás A Föld forgástengelye É D Napéjegyenlőség A merőleges delelés pontjai: EGYENLÍTŐ φ=0°

26 A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év során kétszer delel merőlegesen a Nap, TRÓPUSI ÖVnek nevezzük. Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt egyszer (a nyári napfordulókor) delel merőlegesen a Nap, TÉRÍTŐnek nevezzük. Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év során soha nem delel merőlegesen a Nap, de minden nap felkel és lenyugszik, MÉRSÉKELT ÖVnek nevezzük.

27 A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt egyszer (a nyári napfordulókor) nem nyugszik le és egyszer (a téli napfordulókor) nem kel fel a Nap, SARKKÖRnek nevezzük. Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt legalább két nap (nyáron) nem nyugszik le és legalább két nap (télen) nem kel fel a Nap, HIDEG ÖVnek nevezzük.

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "Természetföldrajz 9. A Föld légköre és éghajlata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések