Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A légkör földrajza összefoglalás A légkör fogalma, anyagai és szerkezete A légkör anyagai Arányuk alapján:  Alapgázok: Nitrogén (78%), Oxigén (21%)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A légkör földrajza összefoglalás A légkör fogalma, anyagai és szerkezete A légkör anyagai Arányuk alapján:  Alapgázok: Nitrogén (78%), Oxigén (21%)"— Előadás másolata:

1

2 A légkör földrajza összefoglalás

3 A légkör fogalma, anyagai és szerkezete A légkör anyagai Arányuk alapján:  Alapgázok: Nitrogén (78%), Oxigén (21%) és a nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn);  Vendéggázok: Vízgőz, ózon, széndioxid;  Szennyeződések: Kozmikusak és földiek, természetesek és mesterségesek, szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotúak. Állandóság szerint:  Állandó gázok (az alapgázok)  Változó gázok (CO 2, CH 4, H 2, O 3, N 2 O)  Erősen változó gázok (CO, NO 2, NH 3, SO 2, H 2 S). Az atmoszféra szerkezete  Troposzféra (0-12 km): A légkör 80-, a vízgőz 90 %-a, időjárás); Tropopauza (kb. 12 km magasan)  Sztratoszféra (12-50 km magasban), Benne az ózonpajzs (óv az UV-től); Sztratopauza (kb. 50 km magasan)  Mezoszféra (50-85 km magasan), atomos gázok, kemoszféra, Mezopauza (kb. 85 km-es magasan)  Termoszféra ( km magasan), nagy hőmérséklet, kis sűrűség, atomi részek, ionoszféra – van Allen-övek); Termopauza (KB km magasan)  Exoszféra (1000 km feletti rétegek), benne a magnetoszféra. A légkör földünk gázburka. Vastagságát km-re becsülik. Tömege a Föld tömegének 1 milliomod része. Térfogata nagyobb, mint a a többi szféráé együttvéve.

4 A légkör szerkezete és fizikai tulajdonságai

5 Az idő, időjárás, éghajlat fogalma és tényezői Meteorológiai alapfogalmak  A meteorológiai idő: A légkör pillanatnyi fizikai állapota egy adott helyen.  Az időjárás: Egy kisebb terület rövidtávú időváltozásai.  Az éghajlat: Egy nagyobb terület időjárási rendszere. Az időjárási elemek  Napsugárzás;  Hőmérséklet;  Légnyomás;  Légmozgások;  Légnedvesség;  Csapadék;  Fénytünemények;  Hangtünemények. A légkör jelentősége: • Oxigéntartalma viszonylag magas (21 %), ami a légzést és oxidációt lehetővé teszi; • Széndioxidtartalma a fotószintetizáló növények szén-, a levegő oxigén-uránpótlója; • Vízgőztartalma a csapadékképződés és a földi élőlények alapvető létfeltétele; • Védi az életet: az ózonpajzs az ultraibolya-, a magnetoszféra részecskesugárzás elől.

6 A napsugárzás A Napból érkezõ elektromágneses és részecskesugárzás. „A légkör motorja„, mert energiája mozgatja a légkört és a külső erőket. Különbözõ hullámhosszú és energiájú sugárzásokból tevõdik össze. A látható fény tartománya ( nanométer). A Nap ennél nagyobb hullámhosszú sugárzását hő vagy infravörös sugárzásnak-, a kisebbet rövid hullámhosszú vagy ibolyántúli (ultraviola) sugárzásnak nevezzük. A napsugárzás 2200 milliomod része éri el a légkör felső határát, ahová 1390 W/m²/sec energiát szállít. Eme értéket hívjuk napállandónak.A légkörbe lépve a napsugárzás 56 %-a a felhőzetről és a légkörről visszaverõdik, elnyelõdik, szétszóródik. A felszín elnyelte 44% a besugárzás, ami csak nappal történik. A levegő felmelegedése: Alulról történik, ami azt jelenti, hogy a felszín hőátadással melegíti fel a fölötte lévő levegő alsó molekuláit. Ezek a hő hatására kitágulnak, felszállnak és helyükre hidegebb, sűrűbb, nehezebb levegő érkezik. E függőleges légmozgás a konvekció. A felmelegedés mértéke több tényezőtől függ:  A besugárzás intenzitásától. Minél erõsebb a besugárzás, annál jobban melegszik a talaj és fölötte a levegõ. Felhős időben a besugárzás intenzitása kisebb, a levegõ hőmérséklete is alacsonyabb lesz.  A besugárzás időtartamától. Nyáron hosszabb a nappal, így hosszabb a besugárzás ideje, ezért nagyobb a felmelegedés, télen rövidebb a nappal, ezért kisebb a felmelegedés. (Hosszát üveggömbbel mérjük).  A napsugárzás beesési és hajlásszögétől: Alacsony napállás esetén (reggel, este, télen és a sarkkörökön túl) a felmelegedés gyengébb, míg magas napállásnál (délben, nyáron, ill. a trópusokon) erõsebb.  A domborzattól. Egy napnak kitett (nálunk D-i) lejtő 1 m²-e több sugárzást kap, mint egy sík terep, mert itt a hajlásszöghez a lejtőszög is hozzáadódik. Az ellentett lejtők hidegebbek, mert itt kivonódik.  A felszín anyagának fajhőjétől (hőtároló képességétől) és albedójától (hővisszaverő képességétől): A fajhő és albedó közt fordított viszony áll fel. A legnagyobb (1-es) fajhője a víznek van, mely ezért sokkal lassabban melegszik fel vagy hűl ki, mint a szilárd felszín. A legjobb – 80-85%-os - visszaverő a friss hó. Az üvegházhatás: Az éjjel-nappal zajló kisugárzással kapcsolatos. Ez részben a légkörben marad, mert – az üvegházakhoz hasonlóan – a felhőkről és szennyeződésekről visszaverõdik, elnyelõdik, szétszóródik. Így a Föld évi középhőmérséklete 14,5 °C, nélküle –20 °C lenne. A napsugárzás káros hatásai: A leégés, napszúrás, hóvakság és a szennyeződések növelte üvegházhatás.

7 A levegő hőmérséklete A levegő hőállapotát számszerűen jellemző fizikai alapmennyiség, egysége °C. A hőmérséklet a besugárzás függvénye. A legerősebb besugárzást 1-2 órával követi a napi hőmérsékleti maximum. A leghidegebb napkelte után 8 perccel van. A magassággal a hőmérséklet csökken. Ennek átlaga száraz levegőben 1 °C/100 m, nedves levegőben 0,65 °C/100 m. A meteorológiai megfigyelőállomásokon árnyékban (szellős fehér házacskákban) mérik a légkör hőmérsékletét a felszín felett 2 m-es magasságban, helyi középidőben 1, 7, 13, 19 órakor. Mutatói:  Maximumhőmérséklet: az adott időszakban megfigyelt legmagasabb hőmérséklet.  Minimumhőmérséklet: az adott időszak legalacsonyabb mért hőmérséklete.  Napi középhőmérséklet: egy adott napon többször mért hőmérsékleti adatok átlaga.  Napi hőingás: a 24 óra alatt mért legnagyobb és legkisebb hőmérsékleti érték különbsége.  Havi középhőmérséklet: egy hónapban a napi középhőmérsékletek átlaga.  Évi középhőmérséklet: 12 hónap havi középhőmérsékleteinek az átlaga. Hazánk évi középhőmérséklete 10 °C körüli.  Éves közepes hőingás: a legmelegebb és leghidegebb hónap középhőmérsékletének átlaga.  Radiációs minimum: az éjszaka folyamán a talajfelszín kisugárzása következtében beálló legalacsonyabb hőmérséklet. (A mérésére szolgáló hőmérőt a talajfelszín felett 5 cm-re helyezik el.)A hőmérséklet periodikus változásai közül a napi és az évi járás a domináns.  Izotermák: az egyenlő hőmérsékleti pontokat összekötő görbék.  Hőmérsékleti anomáliák: a például sugárzási adatokból számított és a valóságban mért hőmérséklet különbségei adott földrajzi helyen – az eltérés iránya szerint pozitív vagy negatív jelleggel.  Konvekció: függőleges légáramlás esetén lezajló hőcsere. Fajtái:elemi konvekció, turbulencia, frontális emelés, orografikus emelés.  Advekció: légáramlással zajló horizontális (vízszintes) irányú hőcsere.  Izotermia: A légkör olyan rétegében beszélünk izotermiáról, amelyben a hőmérséklet függőlegesen nem változik.  Inverzió: A légkör olyan rétege, amelyben a levegő hőmérséklete a magassággal növekszik.  Talaj menti inverzió: ha közvetlenül a talaj közelében a megszokottól eltérően a hőmérséklet nő a magassággal, nem pedig csökken. (Kialakulásának feltétele a szélcsend és a derült, felhőtlen éjszaka. Ekkor a földfelszín kisugárzása nagy, emiatt a talaj közelében erős a lehűlés, gyakran sűrű köddel jár.)


Letölteni ppt "A légkör földrajza összefoglalás A légkör fogalma, anyagai és szerkezete A légkör anyagai Arányuk alapján:  Alapgázok: Nitrogén (78%), Oxigén (21%)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések