Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyermek játéka. A játék szerepe a személyiség korai fejlődésében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyermek játéka. A játék szerepe a személyiség korai fejlődésében."— Előadás másolata:

1 A gyermek játéka. A játék szerepe a személyiség korai fejlődésében

2 A játék a gyermek leginkább fejlesztő hatású tevékenysége mentális támogató rendszer – a "legközelebbi fejlődési zóna" (Vigotszkij) az alkalmazkodás gyermekkori formája (Piaget, Erikson,)

3 Funkciói: segíti a gyermeket önmaga és a világ megismerésében; fejleszti mozgását; segíti élményei feldolgozásában, érzései elfogadásában; a társas szabályok gyakorlásának tere.

4 1. Az első játékok mozgásos és érzékelési élményei a gyermek a saját aktivitásán keresztül ismeri meg a világot a korai tapasztalatokban a mozgásos és az észlelési élmény egységben van. Formái játék saját testtel – elősegíti a saját test megismerését, a testi én kialakulását a gyermek befelé figyel, kapcsolatot alakít ki saját testével, megtapasztalja saját testének határait; „autokozmikus játék” (Erikson, id. Benedek) játék tárgyakkal – explorációval kísért a manipuláció a gyermek birtokba veszi közvetlen környezetének tárgyait; „mikrokozmikus játék” feltétele: a fogóreflex oldódása, a csipeszfogás megjelenése ( 6-8. hó), a testközépvonal keresztezése (4-6. hó)

5 felnőttek játékai kisgyermekekkel – a kommunikáció testi szinten zajlik kéz: tapsoltatók, ujjszámolók, tenyérjátékok, csipkedők... száj: ajakjátékok, cuppanás, berregés... fej: arcsimogatók, arcmutogatók, orrdörzsölők, fülhúzók, egyéb arcimitációk... láb: patkolók, csikizők, táncoltatók, sétáltatók... test: ringatók, hintáztatók, lovagoltatók... Ezekben a játékokban a kulturális hagyományok (a gyermeknevelés ősi szokásai) jelennek meg. Egyéb játékok: "Mutasd meg a..." Hol van a..." típusú mutogatók.

6 Testélmények Taktilis kommunikáció - Érintés. kapcsolódás és elhatárolódás – mindig együtt jár valamilyen kontaktussal; - A gyermek igen korán érzékeny a taktilis stimulációkra; - Receptora: a bőr (az érintéssel a hőmérséklet, a nyomás és a fájdalom érzékelhető); - Az érintésmódok: ütögetés, paskolás, csapás, csipkedés, cirógatás, simogatás, fogás, karolás... - Élményminőségek, érzetek: száraz, nedves, meleg, hűvös, hideg, fájdalmas, bizsergető, lágy, puha, kemény, határozott, bizonytalan, megnyugtató, vibráló, semleges...

7 Vesztibuláris stimuláció - Vesztibuláris rendszer: a test mozgásváltozásait és a gravitációval szembeni egyensúlyát állítja be, a vizuális rendszer kontrollja mellett az izomtónust, a testtartást, a térbeli tájékozódást segíti. - mozgások: forgások, repülések, hintázások, ugrás vízbe, homokba, puha matracra, legurulás füves vagy havas lejtőn... - eszközök: lengő eszközök: hinta, kötéllétra, függőágy, gyűrű, függőágy; ugráló labdák, ugróasztal, mászófalak, gördeszka, forgószék, alagutak...

8 2. Az első játszótárs: az anya Az anya megteremti a kommunikációs keretet, közelsége a gyermek számára biztonságot nyújt stimuláló helyzetet biztosít (kísérlet hónapos gyerekekkel: amikor az anya bekapcsolódik a játékba, a gyermek cselekvése kevésbe ismétlődő, mint amikor egyedül játszik) lehetőséget teremt az explorációra.

9 A kisgyermek előnyben részesíti az interaktív játékokat, az első életévben már tanulja a játékra hívó jelzéseket és a játékot kísérő metakommunikációt játékra jellemző arc (felvont szemöldök, csodálkozás...) játékra jellemző tekintet játékot kísérő hangok

10 A korai társas játékok a kisgyermek számára szociális tanulás lehetőségei: alkalmat adnak a közeledés és távolodás gyakorlására, a saját határainak megtapasztalására; a feszült helyzetek átélésével és feloldódásával a feszültségtűrés gyakorlására; a pozícióváltás gyakorlására; az intimitás és a saját hatóképesség megtapasztalására ("Én leejtem, a mama felveszi" típusú játékok) ; a játékot kísérő érzések átélésére (meglepetés, visszautasítás...).

11 A korai társas játékok : viszonylag egyszerűek; ismétlődő jellegűek; határozott kezdetük és befejezésük van.

12 Váltakozós játékok – "az énformálás gyakorlatai" (Wallon), pl.: bújócska, kukucs-játék, labdagurítás, tárgyadogatók.. Ezekben a gyermek – váltogatja a helyeket és szerepeket, ugyanannak a helyzetnek hol egyik, hol másik pólusán helyezkedik el (oda–vissza, a cselekvés alanya–tárgya, aktív–passzív); az ellentétes vagy kiegészítő szerepekben átéli a két helyzetnek megfelelő indulatokat, érzéseket; megtanulja kiemelni önmagát az egymást követő helyzetekből: az énje függetlenedik a cselekvéstől, a háttértől.


Letölteni ppt "A gyermek játéka. A játék szerepe a személyiség korai fejlődésében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések