Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Történelem szorgalmi. Bethlen Gábor Bethlen Gábor 1580. november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén. Birtokos köznemesi család sarja, apja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Történelem szorgalmi. Bethlen Gábor Bethlen Gábor 1580. november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén. Birtokos köznemesi család sarja, apja."— Előadás másolata:

1 Történelem szorgalmi

2 Bethlen Gábor Bethlen Gábor 1580. november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén. Birtokos köznemesi család sarja, apja Bethlen Farkas, anyja Lázár Fruzsina gyergyószárhegyi székely lófő család sarja, öccse Bethlen István, későbbi fejedelem. Báthory Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett, s 15 éves alig múlt, amikor 1595- ben részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezéréül megnyerje. 1604 őszén, a szabadságharc megindulása után ő szerezte meg a Porta jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez. 1605 májusában feleségül vette Károlyi Zsuzsannát 1607-től Báthory Gábor bizalmas tanácsadója és fejedelemségének előkészítője. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, 1611-ben ismét török területre menekült. 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés a szultán támogatásával fejedelemmé választotta. Kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg főhercegnőt (első felesége 1622-ben meghalt). Ajánlatát azonban elutasították. Második felesége Brandenburgi Katalint lett. Terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, 1629. november 29-én bekövetkezett halála akadályozta meg.

3 Bethlen Gábor

4 I. Rákóczi György Felsővadászi I. Öreg Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt. Rákóczi Györgyöt az apja már 1605-ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába. Az udvarban ismerkedett meg a szintén ott szolgáló 16 éves Báthory Gáborral és a náluk idősebb Bethlen Gáborral. 1619-ben elsők között csatlakozott Bethlen Gáborhoz. Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és a kormányzónak kinevezett idősebb Bethlen István mellett Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul őt még a hajdú katonaság is támogatta.. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlés választotta fejedelemmé. 1644-ben hadat viselt III. Ferdinánd ellen. Elfoglalta az egész Felvidéket s csatlakozott a Brünnt ostromló svéd hadsereghez, hogy együtt vonuljanak Bécs ellen. A szultán azonban letiltotta hadjáratát 1648. október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.

5 II. Rákóczi György (Sárospatak, 1621. január 30 – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia.Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3- án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra. Báthory Zsófiát 1643. február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását. A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én. II. Rákóczi György

6 Késmárki gróf Thököly Imre (Késmárk, 1657 szeptember 25. – İzmit, 1705 szeptember 13.) kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső- Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme. Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Ugyanakkor egészen hatalma 1685-ös elvesztéséig nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta a császárnak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére, ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről. 1690-ben a zernyesti csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi fejedelmi címet, de végül a császári csapatok elől meghátrálni kényszerült. A karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt száműzetésben. A kis-ázsiai İzmitben hunyt el 1705-ben. Thököly Imre

7 Thököly Imre

8 I.Lipót(Bécs, 1640. június 9. – Bécs, 1705. május 5.) magyar király és német-római császár, III. Ferdinánd király és Mária Anna spanyol infánsnő harmadik gyermeke. Eleinte papnak szánták és később is jezsuita nevelőinek befolyása alatt maradt. Amikor bátyja, IV. Ferdinánd, 1654-ben meghalt, neki nyílt meg a trónöröklés. Még apja életében, 1655. június 27-én magyar királlyá koronázták, 1658. augusztus 1-jén pedig Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem hathatós támogatásával – XIV. Lajos francia király fondorlatai ellenére – német-római császárrá választották. Háromszor nősült meg. Első felesége volt Margit Terézia, második neje Claudia Felicitas főhercegnő, harmadik felesége Pfalz-Neuburgi Eleonóra. I. Lipót

9 I. Lipót

10 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64- ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság. Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más.) Zrínyi Miklós

11 Zrínyi Miklós

12 Vége


Letölteni ppt "Történelem szorgalmi. Bethlen Gábor Bethlen Gábor 1580. november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén. Birtokos köznemesi család sarja, apja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések