Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pénztárak számvitele Szűcs József főosztályvezető-helyettes Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pénztárak számvitele Szűcs József főosztályvezető-helyettes Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet."— Előadás másolata:

1 A pénztárak számvitele Szűcs József főosztályvezető-helyettes Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet

2 2 Tartalomjegyzék helyett Általános információk –szabályzatok, –a mérleg néhány fontosabb területe –az eredménykimutatás fontosabb területei Egészség, önsegélyező pénztári specialitások Az elszámoló egységes rendszer Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele

3 3 Számviteli politika a pénztár számvitele működésének meghatározó dokumentuma és a könyvvizsgáló egyik iránytűje –lényeges, jelentős, nem lényeges, nem jelentős megbízható és valós összképet befolyásoló információk, pénztári szolgáltatások teljesítésénél, bef. pénzügyi eszközök, befektetések értékelésénél, nettó hozamok egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál, (önk. nyp. elsz. egység nélkül, ep, önseg.p.) szolgáltatások fedezetének megállapításánál, biztosításmatematikai elemzések alapadatainál

4 4 önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyug- díjpénztár esetén a közös költségek megosztásánál, –számviteli politika keretében elkészítendő szabályozatok (mód: 90 nap a hat. lépéstől) céltartalék képzési szabályzat hozamfelosztási szabályzat, szeparációs szabályzat, saját vagyonkezelési és nyugdíjszolgáltatási szabályzat, elszámolási szabályzat, APEH-kel való egyeztetés szabályzata, választható portfoliós szabályzat, elszámoló egység kezelési szabályzat

5 5 A mérleg néhány fontosabb eleme Az eszköz oldalon az eszközöket a mérlegben nem kell tartalékonként bontani, azonban az analitikában tételes hozzárendelés szükséges, Tárgyi eszközök között az ingatlanok könyvvizsgáló által hitelesített értékét kell kimutatni, (a könyv- vizsgáló lefelé eltérhet az ingatlanok ingatlan- értékelő által megállapított értékétől (természetesen csak megfelelő indoklással) Áruk között kell kimutatni a továbbértékesítésre beszerzett eszközöket, illetve a követelés fejében átvett eszközöket is,

6 6 Értékelési különbözet: mindig a könyvvizsgáló hitelesíti ezen összeget, Tagdíjkövetelés előírása csak a bevallások alapján történhet (APEH, illetve évre foglalkoztató) Elévülés kérdése, Követelés leírás –Számviteli törvény szerint –más pénztárba történő átlépés esetén a tagdíjhátralékot egyéb ráfordításként hitelezési veszteségként kell elszámolni (tagdíjkövetelés, meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával),

7 7 Bevételek aktív időbeli elhatárolása –az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, –bevallási adatok hiányában beazonosíthatatlan pénzösszegből, –a tagdíjmegosztási arányok szerint a műk. tevékenységre jutó részt, –cél, hogy legyen működési bevétel kimutatva felhasználható rész más –ebből az előző hónapban a működési és likviditási kockázatok fedezetére ténylegesen felhasznált összeg,

8 8 Céltartalékok kiemelt szerepe: –Fedezeti céltartalék, egyéni számlákon jóváírt tagdíj célú bevételeket hármas bontásban, –mérlegfordulónapig beérkezett, pénzügyi mérlegforduló-napig rendezett, fedezeti portfolióban nyilvántartott –mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, pénzügyileg rendezett, mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott tételek, –mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, de mérlegfordulónapot követően esedékes hozamok kimutatása a főkönyvben és a mérlegben két részben –realizált hozam –értékelési különbözet

9 9 –Működési céltartalék, (értékelési különbözet, és hagyományos céltartalék kategóriák), –Likviditási és kockázati céltartalék Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka átalakul, –negyedéves jelentésben a negyedév végéig pénzügyileg nem rendezett tételeket kell figyelembe venni, –a mérlegben a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett, és pénzügyileg nem rendezett összeg jelenik meg, Függő befizetések nyilvántartása elkülönítetten történik az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a hozamokat azonban a céltartalékok között mutatjuk ki,

10 10 Egyéni számlákról olyan analitikát kell vezetni, amelyről nyomon követhető minden egyéni számlát érintő terhelés és jóváírás jogcímenként elszámoló egységben és forintban, A mérlegtételek értékelése alapvetően a számviteli törvény alapján történik. A pénztári vagyon (értékpapírok, pénzügyi instrumentumok) értékelése a befektetési kormányrendeletben meghatározott értékelési elvek szerint történik,

11 11 Az értékpapírok értékelését magánnyugdíjpénztáraknál és az 1 mrd. Ft-nál nagyobb vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztáraknál naponta kell elvégezni, a könyvviteli nyilvántartásokban naponta kell elvégezni visszamenőleg, Az egyezőségeknek elszámoló egységes rendszerben hó végére vonatkozóan naponta fenn kell állnia,

12 12 Eredménykimutatás részei –Pénztár működési tevékenysége, –Pénztári szolgáltatások fedezete, –Likviditási és kockázati fedezet, –Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (magán), –kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (önkéntes), Kiemelendő: a működési tevékenység eredményének vizsgálata pénzforgalmi kell legyen

13 13 Bevételi jogcímek: –Tagok által fizetett tagdíj, –Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tagok részére befizetett tagdíj célú támogatás, –Tagdíjkiegészítés, –Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés, –Utólag befolyt tagdíjak, –Adományok, támogatások,

14 14 Kiadási oldal eltér, hasonló és részletes bontás csak a befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételei és kiadásai között, A függő tételek vonatkozásában a meghatározó a befektetési tevékenység,

15 15 Sajátos könyvvezetési előírások A beazonosítatlan bevételeket az azonosításkor a megfelelő bevételi jogcímekre kell elszámolni, A függő befizetések befektetéséből származó hozam beazonosításakor a hozamot közvetlenül a megfelelő tartalékra (működési, likviditási, fedezeti (ezen belül portfoliókra, klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) kell elszámolni. Követelés fejében átvett eszköz befektetéseknek, vagy árunak minősül és hozama mindenkire elszámolandó nem csak arra, aki követelése fejében átvették,

16 16 Egyezőségek –egyéni számlák egyenlegeinek összege és a fedezeti tartalék (szempontok), –felosztott és felosztás előtti hozamok egyezősége, –egyéni számla egyenlege egyenlő a darabszámnak és az elszámoló egység árfolyamnak a szorzatával, –letétkezelői igazolás, fordulónapi értékpapír állomány, –pénzügyi instrumentumok és a tartalékok,

17 17 Egészség és Önsegélyező Pénztári specialitások Pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvezetés, azaz év közben csak a pénzmozgással járó tételeket rögzítik a főkönyvben, analitikában minden olyan kötelezettséget nyilvántartanak, amely pénzmozgással nem jár, év végén a mérlegben meg kell jeleníteni minden olyan tételt a tőkeváltozással szemben, ami pénzmozgással nem járt, azonban érinti a pénztár gazdálkodását,

18 18 Tőkeváltozásként kimutatandó tételek: –apport értéke (*/-), –saját kivitelezésű beruházás értéke, (+) –térítés nélkül átvett eszközök értéke,(+) –kötelezettségek állományának változása, (+/-) –követelések elszámolás, (+/-) –követelések, készletek, részesedések és értékpapírok értékvesztésének elszámolása, értékvesztése és visszaírása, (+/-)

19 19 Aktív – passzív pénzügyi elszámolások –Aktív pénzügyi elszámolások: végleges pénzkiadásként el nem számolható kifizetések, előlegek, téves kifizetések, (bevétel típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések, (bevétel típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat

20 20 –Passzív időbeli elszámolások: végleges pénzbevételként el nem számolható bevételek kieg. vállalkozással kapcsolatos előlegek, (kiadási típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések, (kiadási típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat

21 21 Elszámoló egységes rendszer elsődleges nyilvántartás az elszámoló egység, a hozamfelosztás az árfolyamváltozásban jelenik meg, portfoliók közötti átvezetési szabályok a befektetési kormányrendeletben, Átállás az új rendszerre: –A pénztár közgyűlése által meghatározott napra (továbbiakban: átállás napja) vonatkozóan történik. (2009. jan.1 magán) –Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. –átállás napjára 1 Ft = 1 elsz. egység, –max 2 tizedesjegyig lehet alábontani az elsz. egységek számát, –a fennmaradó részt, hozamot a hozamfelosztás után az aktuális árfolyamon érvényesíti a pénztár

22 22 Elszámoló egységes rendszer Hibák javítása: –Javítás a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam megállapításkor történik, –a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal –a javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett, –a hiba hatását az érintettekkel (tagok, munkáltatók) legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha: az egy elszámoló egységre vonatkozó árfolyam különbség mértéke nem éri el a helyes árfolyam egy elszámoló egységre számított árfolyamának egy ezrelékét, vagy szabályzat szerint meghatározott kisebb mértéket, a hibás és a helyes árfolyam különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, vagy szabályzat szerint kisebb összeget ha a visszakérendő összeget a pénztár szabályzata szerint a működési, vagy likviditási tartalékból finanszírozzák.

23 23 Elszámoló egységes rendszer Az árfolyam megállapítása: –munka naponta és hónap utolsó napjára történik, –a letétkezelő végzi, –az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (T+2) –A pénztárnak az árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (T+4) –Felfüggesztés: elháríthatatlan külső ok, rendkívüli eset, Felügyelet tájékoztatása, ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

24 24 Elszámoló egységes rendszer árfolyam közzététele választható portfoliónként naponta a pénztár honlapján meg kell történjék, a pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók, a közzététellel egyidőben a pénztár az elszámoló egységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek, az árfolyamot a Felügyelet a honlapján közzéteszi, a pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámoló egységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjukról letölthető legyen,

25 25 Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele Az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást és a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó könyvvizsgálói jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig a Pénzügyi közlönyben közzé kell tenni Újbóli közzététel: –a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén –egyébként a hiba a folyó könyvelés keretében javítandó, legfeljebb utalás a kiegészítő mellékletben erre,

26 26 Mi is az a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba –jelentős összegű hiba: számviteli politikában meghatározott értékhatár, vagy működési ered- mény, nyugdíjszolgáltatási, likviditási és kockázati céltartaék növelő, csökkentő értékeinek együttes összege nagyobb mint a mérlegfőösszeg 2 %-a, vagy 30 mill. Ft, (egészség, önseg. pénztár 5 mill Ft) –jelentős összegű hibák összevont értéke nagyobb mint a számviteli politikában meghatározott mérték,

27 27 –mindig ilyen a hiba, ha: a hiba feltárását megelőző üzleti év mérlegében a nyugdíjszolgáltatási és likviditási és kockázati céltartalék összege 3 %-kal változik (egészség, önsegélyező pénztár 5 %) újbóli közzététel módja, formája –közgyűlési jóváhagyás –három oszlopos forma (Tárgyévi beszámoló záró adatai, Megállapított eltérések, Tárgyévi felülvizsgálat beszámoló záró adatai)

28 28 kérdések - észrevételek


Letölteni ppt "A pénztárak számvitele Szűcs József főosztályvezető-helyettes Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések