Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE A dokumentumban szereplő összes szellemi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE A dokumentumban szereplő összes szellemi."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. HAJDÚVÖLGY - KÖRÖSMENTE A GYÓGYVIZEK (38 aranykoronás) FÖLDJE

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 7 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE területe 16 települést foglal magába, melyek közül 6 város. A térség lakossága 53,436 fő, a városokban élő lakosok száma 27,266 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 53, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Tótkomlós 6,639 fő 6,082 fő 5,664 fő 5,558 fő Mezőhegyes Csorvás Nagyszénás Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 8 Fejlesztési intézkedések száma 19 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 7 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 20 Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,882,370 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪1,882,370 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪3▪3▪946,370 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪1,402,741 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪150,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪3▪3▪674,000 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪262,000 ▪Leader képzés▪4▪4▪224,000 ▪Leader rendezvény▪3▪3▪263,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪75,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪262,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪37,000

6 5 Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legfontosabb problémái az önkormányzatok értékelésére, a lakossági fórumok, valamint a kérdőíves felmérésünk alapján a munkanélküliség, amelyet a megkérdezettek 85% a legkomolyabb gondnak érez. Második helyen az elöregedés 61%, harmadik helyen az elvándorlás 58% szerepel, ezek összefüggő problémák, hisz a fiatal korosztályok távoznak a térségből. Negyedik helyen, 51% a hátrányos helyzetűek magas arányát látják komoly problémának, elsősorban a romák által nagyobb számban lakott településeken. Ötödik helyen a diplomások alacsony száma 36%, valamint a gyenge közösségi életet ugyanilyen arányban látják gondnak. ▪A legfontosabb erősségek az önkormányzatok értékelésére, a lakossági fórumok, valamint a kérdőíves felmérésünk alapján, 50% továbbra is a mezőgazdaság adta lehetőségekben látja a kitörés lehetőségét. A fő igény a helyben megtermelt mezőgazdasági, illetve ehhez kötődő állattenyésztés, a hús, tej, méz, stb. termékek feldolgozása. 30% a természeti adottságokban, elsősorban a gyógyvizek adta turizmus lehetőségét. 15% a határ közeliség, a nemzetiségiek nagy aránya a térségben. Egyes településeken jellemző kitörési pontok lehetnek a kulturális turizmus, kulturális rendezvények, amelyből településeinken évente, 120-at rendeznek.

7 6 Céljaink megvalósítása érdekében növelni akarjuk a helyben megtermelt mezőgazdaság és állattenyésztés adta termékek feldolgozottsági fokát. Segíteni akarjuk a mikrovállalkozások kisvállalkozássá fejlődését. Az idegenforgalomban a kiegészítő turisztikai szolgáltatások megteremtésével újabb munkahelyeket szeretnénk létrehozni. Alapvető cél új munkahely megteremtése. A helyi termékek piacának stabilizálásával újabb jövedelemszerzési lehetőséget szeretnénk teremteni közel 100 ember számára, kivonva őket a fekete munka tartományából. Mindezek által növekedhet a lakosság jövedelme, a térség településeinek népességmegtartó képessége, csökkenhet az elvándorlás mértéke. Javítani szeretnénk településeink arculatát a hátrányos helyzetű településeken, és emberek életminőségén. Stratégiánk egyik pillére az itt élő 4 nemzetiség és a romák bevonása idegenforgalmi kínálatunk színesítésébe. Szeretnénk megvédeni az épített természeti, valamint kulturális értékeinket, bevonva őket az idegenforgalom kínálatába. Cél a környezettudatos tervezés, nevelés, a környezet védelme. Építünk a lovas, a horgász és a vadász turizmusban meglévő nagyon komoly értékeinkre, hagyományainkra. Gondot fordítunk a szakemberképzésre, illetve a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztató képzésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Helyi Közösséghez 4 város, 2 város külterülete, 3 nagyközség, 7 község tartozik. Lakossága fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. 10 települése a helyi közösségnek hátrányos helyzetű, a négy kistérségre kiterjedő Helyi Közösségnek csak egy tagja Mezőhegyes helyezkedik el hátrányos helyzetű kistérségbe. Kérdőíves felméréseink alapján, a lakosság véleménye szerint térség legnagyobb problémái: a munkahelyek hiánya, hátrányos szociális helyzetűek nagy aránya, elöregedés, elvándorlás, helyben dolgozó diplomások alacsony száma. Mindezeket a statisztikai adatok is alátámasszák. Az erősségek figyelembe vételénél szintén a lakossági véleményekre támaszkodva a következő értékeket vehetjük figyelembe, a jó tervezésénél. A térség legfontosabb értéke a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas termőföld, jelenleg a foglalkoztatottak 19,2%-a él a mezőgazdaságból. Lehetőségek vannak a helyben termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának a növelésében, elsősorban hús, zöldség, méz, tej feldolgozásban. Második legfontosabb értékünk a gyógy- és termálvíz kincs, talán ez a legfontosabb kitörési pontunk is. A megyébe irányuló idegenforgalom 70% Orosháza és Gyula gyógyfürdőire irányul, kicsi százalékban részesül a tótkomlósi gyógyfürdő is ebből a forgalomból. Ugyanakkor a Helyi Közösséghez tartozó településeken nagyon alacsony az idegenforgalomból élők aránya 587 fő, a foglalkoztatottak 3,5%-a. Harmadik erősségünk a gazdag vadállomány, valamint a horgászati lehetőségek széles kínálata. A két ágazattal foglalkozó civil szervezetek nagy számban tagjai a Helyi Közösségnek, elképzeléseik a fürdő turizmusra épülő idegenforgalom ellátása kiegészítő turisztikai elemekkel. Ebbe a körbe tartozik a lovas turizmus, elsősorban Mezőhegyesnek a magyar lótenyésztésben játszott közel 250 éves szerepe, lehetőségei, kiépített, erre szakosodott intézményei, tárgyi lehetőségei miatt. Ez a térség, Magyarország egyik legvegyesebb nemzetiségű vidéke. A Helyi Közösséghez 4 város, 2 város külterülete, 3 nagyközség, 7 község tartozik. Lakossága fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. 10 települése a helyi közösségnek hátrányos helyzetű, a négy kistérségre kiterjedő Helyi Közösségnek csak egy tagja Mezőhegyes helyezkedik el hátrányos helyzetű kistérségbe. Kérdőíves felméréseink alapján, a lakosság véleménye szerint térség legnagyobb problémái: a munkahelyek hiánya, hátrányos szociális helyzetűek nagy aránya, elöregedés, elvándorlás, helyben dolgozó diplomások alacsony száma. Mindezeket a statisztikai adatok is alátámasszák. Az erősségek figyelembe vételénél szintén a lakossági véleményekre támaszkodva a következő értékeket vehetjük figyelembe, a jó tervezésénél. A térség legfontosabb értéke a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas termőföld, jelenleg a foglalkoztatottak 19,2%-a él a mezőgazdaságból. Lehetőségek vannak a helyben termelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának a növelésében, elsősorban hús, zöldség, méz, tej feldolgozásban. Második legfontosabb értékünk a gyógy- és termálvíz kincs, talán ez a legfontosabb kitörési pontunk is. A megyébe irányuló idegenforgalom 70% Orosháza és Gyula gyógyfürdőire irányul, kicsi százalékban részesül a tótkomlósi gyógyfürdő is ebből a forgalomból. Ugyanakkor a Helyi Közösséghez tartozó településeken nagyon alacsony az idegenforgalomból élők aránya 587 fő, a foglalkoztatottak 3,5%-a. Harmadik erősségünk a gazdag vadállomány, valamint a horgászati lehetőségek széles kínálata. A két ágazattal foglalkozó civil szervezetek nagy számban tagjai a Helyi Közösségnek, elképzeléseik a fürdő turizmusra épülő idegenforgalom ellátása kiegészítő turisztikai elemekkel. Ebbe a körbe tartozik a lovas turizmus, elsősorban Mezőhegyesnek a magyar lótenyésztésben játszott közel 250 éves szerepe, lehetőségei, kiépített, erre szakosodott intézményei, tárgyi lehetőségei miatt. Ez a térség, Magyarország egyik legvegyesebb nemzetiségű vidéke. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Itt él a hazai románság 70%-a, Kétegyháza, Elek, Lőkösháza, Gyula, Csorvás négy román kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Jelentős számú szlovák kisebbség Tótkomlós, Csabaszabadi, Gerendás, Elek, Csorvás kisebbségi önkormányzatai is tagja a Helyi Közösségnek. Németek, Eleken, Gyulán, Kétegyházán, Orosházán élnek nagyobb számban, két önkormányzatuk (Elek, Kétegyháza) tagja a Helyi Közösségnek. Tíz településen van cigány önkormányzat, közülük kettő tagja (Csorvás, Elek) a Helyi Közösségnek. Mellettük 14 kisebbségi civil szervezet lépett a Helyi Közösség tagjai közé. Nagyon fontos lehet a jövő szempontjából a gazdag nemzetiségi kultúra és gasztronómiai lehetőségek kihasználása, valamint a testvér-települési kapcsolatok, idegenforgalomra gyakorolt hatásának erősítése a nemzetiségi lakosság segítségével. Nagyon fontos lenne a gazdasági kapcsolatok erősödése, figyelembe véve határmelletti helyzetünket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térség alapvetően mezőgazdasági termelésre szakosodott, ezért a levegő minősége az átlagnál kevésbé szennyezett, javíthatná a helyzetet az erdősávok telepítése, fásítási programok. A térség a Maros hordalékkúpján helyezkedik el, a felszíni vizek csak a Körösök völgye, a Száraz ér, valamint a horgásztavak esetében beszélhetünk. Az utóbbi években a Száraz ér rehabilitációja folyamatos, a bányatavak, valamint néhány természetes eredetű tó minőségvédelme megkezdődött, már a LEADER+ keretében. A felszín alatti vizek minősége, elsősorban a magas arzén, valamint nitrát tartalom végett rossz, azonban a szennyvíz hálózatok kiépítettsége is gyenge, a kisvárosok kivételével nem megoldott. 12 településen nincs szennyvíztisztító, és szennyvízhálózat. A térség talajviszonyai jók az utóbbi évtizedekben a kemikáliák használata visszaszorult, a földterület mezőgazdasági termelésre alkalmas mintegy 90%ának művelése folyamatos, rendszeres. A hulladékgazdálkodás a településeken megoldott, heti rendszerességgel elszállítják a kommunális hulladékot központi telephelyre. A települési hulladéklerakók szinte teljesen megszűntek. A hulladék feldolgozás megoldására régiós tervek születettek megvalósítása folyamatban, ehhez két település kivételével mindenki csatlakozott, Európai Uniós pályázat segítségével képzelik megoldani a hulladék problémát. A települések nagy részében a szelektív hulladékgyűjtés megoldott, ugyancsak a veszélyes hulladék begyűjtése és tárolása is. Környezetbiztonsági helyzete a térségnek jónak mondható, árvízhelyzet időnként kialakul a Körösök völgyében, de ennél jelentősebb károkat okoz a belvízhelyzet, amely több településünk mélyebben fekvő részén, időszakosan az időjárás függvényében jelentkezik. Csapadék és belvízelvezető árkokkal rendelkeznek településeink, de ezek állapota elhanyagolt, szűk keresztmetszetűek, ez gondot jelent belvíz, vagy nagyobb mennyiségű csapadék esetében. Mezőgazdasági tűzesetek szinte minden településen előfordulnak, azonban jelentős kártétellel eddig nem jártak, elsősorban mezőgazdasági hulladékégetés következtében (tarlótüzek) fordulnak elő. Térségünkhöz tartozik a Körös – Maros Nemzeti Park egy része ez természetesen országos védettséget jelent, de szinte minden településen vannak helyi védettséget élvező természeti értékek, védett növényritkaságok, egykori folyómedrek, fák, cserjék, védett növényritkaságok, tavak, védett állatok, madarak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A térségünkben működő természet, és környezetvédő civil szervezetek, bár kevesen vannak, fő feladatuknak tekintik a környezettudatos nevelést, főleg az ifjúság körében végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A települések döntő többsége rendelkezik kidolgozott testületeik által jóváhagyott környezetvédelmi programmal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Mezőhegyes város a Mezőkovácsházi Kistérség része. Hátrányos helyzetének oka, hogy az elmúlt 15 évben elvesztette korábbi iparának szinte minden elemét, megszűnt a cukorgyártás, malomipar, faipar, húsipar, jelenleg is a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, 757 főt. Mindezekért a lakosság elvándorol, az utóbbi négy évben 425 fővel csökkent a lakosság lélekszáma. Mindez együtt jár azzal a nem kívánt hatással, hogy a lakosság elöregszik, alacsony a helyben dolgozó diplomások száma. A város ugyanakkor kivalló turisztikai lehetőségekkel bír, hisz 1784 óta a magyar lótenyésztés egyik fellegvára. Napjainkban a legkevésbé van kihasználva ez a lehetőség a többi olyan településhez mérve, amelyek szintén a ménesükről voltak híresek (Bábolna, Szilvásvárad). A város 30 olyan műemlék épülettel rendelkezik, amelyek (1785 – 1885) között épültek. Ezek az épületek egy része pusztulóban van, azonnali felújításra, esetleg funkcióváltásra van szükség. A Helyi Vidékfejlesztési Tervünk ennek a két lehetőségnek a kihasználására épül. Hisszük azt, hogy a Tótkomlós gyógyfürdője, Mezőhegyes II. József korabeli épületei, szállodai kapacitása, a lósport, az itt elhelyezkedő Körös – Maros Nemzeti Park, Kardoskút szürke gulyája, a Fehér tó madárvilága, Békéssámson középkori építészeti értékeire építve, olyan Dél–alföldi turisztikai központot tudunk létrehozni, amely a közeli országhatáron túl is képes lesz vendégek ezreit fogadni. Mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Mezőhegyes ismét a Dél-alföld dinamikusan fejlődő települése legyen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 10% 9% 27% 8% 4% 18% 8% 0% 10% 5%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 19% 29% 10% 4% 8% 3% 2% 21% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.1%, ami 2.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.1% ▪Változás 2003-hoz képest 2.7 százalékpont

19 18 A térség lakossága fő, amelyből foglalkoztatott fő, a lakosság %-a. Munkanélküli, és szociális járadékos 3748 fő, a lakosság 7,01%-a ők teszik ki az aktív lakosságot. Szépséghiba, hogy a közmunkán foglalkoztatott 315 fő 0,58% szintén a tartós munkanélküliek közül kerül ki éves korú az össznépességből 7744 fő, 14,47%. 60 év fölötti fő a lakosság 23,85%. Ezen adatok alapján inaktív, illetve passzív munkanélküli fő 24,03%. A passzív munkanélküliek, akik nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. Számukat csak megbecsülni lehet, vélhetően megegyezik az aktív munkanélküliek számával. Időszakosan vállalnak idénymunkákat ez a többség, kisebb részük a fekete foglalkoztatás keretei között dolgozik. A térség átlag aktivitási rátája 54,53%, a legalacsonyabb Gádoros 50,33 és Csanádapáca 52,07 Orosháza külterület 63,79, Mezőhegyes 63,76, (ezt a magas közmunkás aránynak köszönheti, a közmunkában foglalkoztatottak közel fele 139 fő Mezőhegyesen dolgozott) Gyula külterület 62,59.Az álláskeresők legnagyobb arányban (39%) szakmunkás állásban kívánnak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 18%, a betanított munkásoké pedig 12%. A szellemi foglalkozásúak többsége – az álláskeresők 19%-a – ügyintéző, ügyviteli munkát keres, a vezetők aránya 1%, az irányítóké 3%. A Helyi Közösség területén élő foglalkoztatott munkavállalók 28,54 % az ipari vállalkozásokban dolgozik, ezek 70% kihasználva a közeli nagyobb városok Orosháza, Gyula, Hódmezővásárhely, Békéscsaba közelségét. Csak 30% talál magának munkahelyet saját településén, elsősorban Mezőhegyes, Tótkomlós és Nagyszénás településeken. Településeinken egy kivételével (Kardoskút) a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, az összes foglalkoztatott 21,23%-át adják, így a térség második fő foglalkoztatási terepe, a közigazgatás, egészségügy, oktatás. Az egykor listavezető mezőgazdaság, a harmadik helyen szerepel, a foglalkoztatottak 19,5% a mezőgazdaságban talál fő foglalkozást. Sokkal jelentősebb az őstermelők száma, amelyek szintén a mezőgazdaságban találnak az esetek többségében kiegészítő jövedelmet. A térség lakossága fő, amelyből foglalkoztatott fő, a lakosság %-a. Munkanélküli, és szociális járadékos 3748 fő, a lakosság 7,01%-a ők teszik ki az aktív lakosságot. Szépséghiba, hogy a közmunkán foglalkoztatott 315 fő 0,58% szintén a tartós munkanélküliek közül kerül ki éves korú az össznépességből 7744 fő, 14,47%. 60 év fölötti fő a lakosság 23,85%. Ezen adatok alapján inaktív, illetve passzív munkanélküli fő 24,03%. A passzív munkanélküliek, akik nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. Számukat csak megbecsülni lehet, vélhetően megegyezik az aktív munkanélküliek számával. Időszakosan vállalnak idénymunkákat ez a többség, kisebb részük a fekete foglalkoztatás keretei között dolgozik. A térség átlag aktivitási rátája 54,53%, a legalacsonyabb Gádoros 50,33 és Csanádapáca 52,07 Orosháza külterület 63,79, Mezőhegyes 63,76, (ezt a magas közmunkás aránynak köszönheti, a közmunkában foglalkoztatottak közel fele 139 fő Mezőhegyesen dolgozott) Gyula külterület 62,59.Az álláskeresők legnagyobb arányban (39%) szakmunkás állásban kívánnak elhelyezkedni. A segédmunkások aránya 18%, a betanított munkásoké pedig 12%. A szellemi foglalkozásúak többsége – az álláskeresők 19%-a – ügyintéző, ügyviteli munkát keres, a vezetők aránya 1%, az irányítóké 3%. A Helyi Közösség területén élő foglalkoztatott munkavállalók 28,54 % az ipari vállalkozásokban dolgozik, ezek 70% kihasználva a közeli nagyobb városok Orosháza, Gyula, Hódmezővásárhely, Békéscsaba közelségét. Csak 30% talál magának munkahelyet saját településén, elsősorban Mezőhegyes, Tótkomlós és Nagyszénás településeken. Településeinken egy kivételével (Kardoskút) a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, az összes foglalkoztatott 21,23%-át adják, így a térség második fő foglalkoztatási terepe, a közigazgatás, egészségügy, oktatás. Az egykor listavezető mezőgazdaság, a harmadik helyen szerepel, a foglalkoztatottak 19,5% a mezőgazdaságban talál fő foglalkozást. Sokkal jelentősebb az őstermelők száma, amelyek szintén a mezőgazdaságban találnak az esetek többségében kiegészítő jövedelmet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 Helyi Közösségünk területén mintegy 6500-an rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, ez az összlakosság 12%-a. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Csorvás székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 2 db 1,640 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik Szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪536 ▪280 ▪144 ▪130 ▪122 Árbevétel (ezer Ft) ▪4,876,51 7 ▪542,469 ▪1,464,13 2 ▪1,978,49 9 ▪1,206,11 0 Működés helye a térségben ▪Mezőhegyes ▪Tótkomlós ▪Orosháza ▪Nagyszénás ▪Kardoskút Főtevékenység ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪2852 Fémmegmunkálás ▪0123 Sertéstenyésztés Név ▪Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. ▪RIMAX ▪AGRO-M Zrt. ▪Toolex Kft. ▪Kardoskúti Agrár Zrt

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪120 ▪96 ▪83 ▪66 ▪63 ▪1,409,77 2 ▪1,134,65 7 ▪7,728,98 2 ▪1,087,51 7 ▪195,232 ▪Csorvás ▪Gyula ▪Kardoskút ▪Mezőhegyes ▪Csorvás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés ▪2320 Kőolaj- feldolgozás ▪0123 Sertéstenyésztés ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik ▪Csorvási Gazdák METÉSZ Név ▪MOL NyRT. ▪Sertéstenyésztő Kft. ▪Nemzetközi Konfekció Kft. ▪Gyulai Agrár ZRT

24 23 Helyi Közösségünk négy kistérségben terül el. A két meghatározó a Gyulai és az Orosházi Kistérség. Ezen a területen mintegy 10 ezer vállalkozást tartanak nyilván, ez Békés megye vállalkozásainak több mint 30%-át teszik ki, viszont ha a két város vállalkozásait kivesszük a számsorból, akkor 2047 vállalkozás marad a Helyi Közösségünk területén, amelyből 1955 (95%) 1-9 munkaerőt foglalkoztat a fennmaradó 92 vállalkozás, 10-nél több munkaerőt foglalkoztat. A Dél-alföldi régióhoz hasonlóan Békés megyében és térségünkben is legnagyobb számban a kereskedelem, a javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatában tevékenykedő vállalkozást regisztrált a KSH. A településeken működő vállalkozások 80,5 %-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik, 10%-uk a betéti társasági formát választotta. A megye és a térség vállalkozás-sűrűsége elmarad Csongrád, Bács-Kiskun megye átlagától. A Békés megyei 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát viszont némileg felülmúlja Kardoskút, Orosháza, Gyula, Tótkomlós, itt a vállalkozások száma meghaladja a régiós átlagot. Az átlagnál rosszabb a helyzet Csabaszabadi, valamint Békéssámson községben ahol a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 3,4, amely a térségi átlag alatt van, közel 40%-kal. A Dél-alföldi régióban a feldolgozóipar 40%-kal van jelen, sajnos Békés megyében a régiós átlag alatti, 33%-os a feldolgozóipar aránya. Helyi Közösségünkben az arány rosszabb, csak néhány településen van jelen a nem mezőgazdasági jellegű feldolgozóipar komolyabb foglalkoztatási kapacitással (Nagyszénás, Tótkomlós, Csorvás). Településeink többségében a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, az összes foglalkoztatottak 21,23%-át adják. A vállalkozások jelentős része a mezőgazdasági termelésben foglalkoztat munkavállalókat. Az 50 legnagyobb foglalkoztató 60%-a mezőgazdasági termelésre szakosodott. Komolyabb foglalkoztatás ott van, ahol a régi típusú szövetkezeteket sikerült átmenteni, megújítani, a rendszerváltás viharában nem mentek tönkre Kardoskút, Csorvás, Gerendás, Nagyszénás ilyen települések. Megjelentek viszont az új gazdaszövetkezetek, Orosháza külterület, Gádoros, akik képesek komolyabb létszámot foglalkoztatni, terveik szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozottság fokát kívánják, növelni, illetve ezek által a foglalkoztatást. Helyi Közösségünk négy kistérségben terül el. A két meghatározó a Gyulai és az Orosházi Kistérség. Ezen a területen mintegy 10 ezer vállalkozást tartanak nyilván, ez Békés megye vállalkozásainak több mint 30%-át teszik ki, viszont ha a két város vállalkozásait kivesszük a számsorból, akkor 2047 vállalkozás marad a Helyi Közösségünk területén, amelyből 1955 (95%) 1-9 munkaerőt foglalkoztat a fennmaradó 92 vállalkozás, 10-nél több munkaerőt foglalkoztat. A Dél-alföldi régióhoz hasonlóan Békés megyében és térségünkben is legnagyobb számban a kereskedelem, a javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatában tevékenykedő vállalkozást regisztrált a KSH. A településeken működő vállalkozások 80,5 %-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik, 10%-uk a betéti társasági formát választotta. A megye és a térség vállalkozás-sűrűsége elmarad Csongrád, Bács-Kiskun megye átlagától. A Békés megyei 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát viszont némileg felülmúlja Kardoskút, Orosháza, Gyula, Tótkomlós, itt a vállalkozások száma meghaladja a régiós átlagot. Az átlagnál rosszabb a helyzet Csabaszabadi, valamint Békéssámson községben ahol a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 3,4, amely a térségi átlag alatt van, közel 40%-kal. A Dél-alföldi régióban a feldolgozóipar 40%-kal van jelen, sajnos Békés megyében a régiós átlag alatti, 33%-os a feldolgozóipar aránya. Helyi Közösségünkben az arány rosszabb, csak néhány településen van jelen a nem mezőgazdasági jellegű feldolgozóipar komolyabb foglalkoztatási kapacitással (Nagyszénás, Tótkomlós, Csorvás). Településeink többségében a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, az összes foglalkoztatottak 21,23%-át adják. A vállalkozások jelentős része a mezőgazdasági termelésben foglalkoztat munkavállalókat. Az 50 legnagyobb foglalkoztató 60%-a mezőgazdasági termelésre szakosodott. Komolyabb foglalkoztatás ott van, ahol a régi típusú szövetkezeteket sikerült átmenteni, megújítani, a rendszerváltás viharában nem mentek tönkre Kardoskút, Csorvás, Gerendás, Nagyszénás ilyen települések. Megjelentek viszont az új gazdaszövetkezetek, Orosháza külterület, Gádoros, akik képesek komolyabb létszámot foglalkoztatni, terveik szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozottság fokát kívánják, növelni, illetve ezek által a foglalkoztatást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A mezőgazdasági feldolgozóipar csak kevés vállalkozás, elsősorban a kenyérgyárak esetében jelent komolyabb foglalkoztatást, illetve a tejipar Gyula külterületén. Az aktív mezőgazdasági vállalkozók közé sorolhatók az őstermelők, számuk meghaladja a 6500 főt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység27 Vallással kapcsolatos tevékenység2 Sporttal kapcsolatos tevékenység33 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység46 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 32 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 14 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A térség legjelentősebb non-profit szervezetei Helyi Vidékfejlesztési Tervünk szempontjából a kultúrával foglalkozó civil szervezetek, ezért a kulturális turizmus fejlesztése, az ezzel kapcsolatos beruházások fontos szerepet kapnak terveinkben. Kiemelten számítunk a nemzetiségi kulturális szervezetekre, amelyek 11 településen vannak jelen a Helyi Közösség területén, 13 egyesület tagja a Helyi Közösségnek. Ezek szlovák, román, német, cigány, lengyel nemzetiségi kultúrának és a gasztronómiai hagyományoknak az ápolását, tűzték célul maguk elé. Valamennyien kisebbségi önkormányzatokra támaszkodnak, ezért stabil anyagi alapokkal rendelkeznek. Amiért a LEADER programban megjelennek az a szándék, hogy a nemzetiségi kultúrát, gasztronómiát figyelembe kívánjuk venni több területen. Ugyancsak jelentős szerepük lehet a testvér- települési kulturális kapcsolatokban, mert a legtöbb kisebbségünk komoly anyaországi kapcsolatokkal rendelkezik. Új elem, hogy megjelent a cigány önkormányzatok mellett a roma civil szervezetek, és vállalkozók is. Szándékunkban áll egy sajátos LEADER típusú összefogása e három roma képződmények között. A Helyi Közösség területén legnagyobb számban vannak jelen a szabadidő eltöltésére szakosodott civil szervezetek, arányuk is meghatározó a Helyi Közösség létrehozásában, hisz 8 vadásztársaság és vadgazdálkodással foglalkozó szervezet, 5 horgászegyesület alapító tagja a Helyi Közösségnek. Szervezeteik jelen vannak a térség minden településén, ma is a külföldről bejövő idegenforgalom jelentős százalékát adják, elsősorban a bér vadásztatás. Fejlesztéseik már a LEADER+ pályázatban is jelentősek voltak, az akkor megvalósult vadász szálláshelyek, horgásztavak jelentős javulást hoztak, megteremtve az alapokat, illetve a továbblépés lehetőségét. A sporttal foglalkozó civil szervezetek közül 8-an vettek részt a Helyi Közösség létrehozásában, többségük a lósport fejlesztésének az igényével, erre meg vannak a lehetőségek, hisz Mezőhegyes, Orosháza Külterület, Elek máris lovas sportbázisok. Ugyancsak fontosak a túraszervezéssel foglalkozó egyesületek, hisz a túraútvonalak kialakítása, még kezdetleges a Helyi Közösség területén. A térség legjelentősebb non-profit szervezetei Helyi Vidékfejlesztési Tervünk szempontjából a kultúrával foglalkozó civil szervezetek, ezért a kulturális turizmus fejlesztése, az ezzel kapcsolatos beruházások fontos szerepet kapnak terveinkben. Kiemelten számítunk a nemzetiségi kulturális szervezetekre, amelyek 11 településen vannak jelen a Helyi Közösség területén, 13 egyesület tagja a Helyi Közösségnek. Ezek szlovák, román, német, cigány, lengyel nemzetiségi kultúrának és a gasztronómiai hagyományoknak az ápolását, tűzték célul maguk elé. Valamennyien kisebbségi önkormányzatokra támaszkodnak, ezért stabil anyagi alapokkal rendelkeznek. Amiért a LEADER programban megjelennek az a szándék, hogy a nemzetiségi kultúrát, gasztronómiát figyelembe kívánjuk venni több területen. Ugyancsak jelentős szerepük lehet a testvér- települési kulturális kapcsolatokban, mert a legtöbb kisebbségünk komoly anyaországi kapcsolatokkal rendelkezik. Új elem, hogy megjelent a cigány önkormányzatok mellett a roma civil szervezetek, és vállalkozók is. Szándékunkban áll egy sajátos LEADER típusú összefogása e három roma képződmények között. A Helyi Közösség területén legnagyobb számban vannak jelen a szabadidő eltöltésére szakosodott civil szervezetek, arányuk is meghatározó a Helyi Közösség létrehozásában, hisz 8 vadásztársaság és vadgazdálkodással foglalkozó szervezet, 5 horgászegyesület alapító tagja a Helyi Közösségnek. Szervezeteik jelen vannak a térség minden településén, ma is a külföldről bejövő idegenforgalom jelentős százalékát adják, elsősorban a bér vadásztatás. Fejlesztéseik már a LEADER+ pályázatban is jelentősek voltak, az akkor megvalósult vadász szálláshelyek, horgásztavak jelentős javulást hoztak, megteremtve az alapokat, illetve a továbblépés lehetőségét. A sporttal foglalkozó civil szervezetek közül 8-an vettek részt a Helyi Közösség létrehozásában, többségük a lósport fejlesztésének az igényével, erre meg vannak a lehetőségek, hisz Mezőhegyes, Orosháza Külterület, Elek máris lovas sportbázisok. Ugyancsak fontosak a túraszervezéssel foglalkozó egyesületek, hisz a túraútvonalak kialakítása, még kezdetleges a Helyi Közösség területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Új elem az egyházi alapítványok megjelenése a Helyi Közösségben 3 ilyen jellegű civil szervezet alapító tagja Közösségünknek. Lehetőséget látnak a műemlék, vagy műemlék jellegű egyházi épületek, zenei lehetőségeik (orgonakoncertek), lelki igények kielégítése, egyházi értékek, gyűjtemények bemutatása a turizmus szolgálatában állítani. Már a LEADER+ keretében kiemelt szerepet szántunk az egészségmegőrzéssel, valamint a fogyatékkal élők segítését pártfogoló civil szervezeteknek. A LEADER+ keretében már megépítettünk egy 10 szobás szállót a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának elősegítésére. Elsősorban mozgássérült, és autista fiatalok és családjaik közös turisztikai igényeinek kielégítésére szakosodtunk. Az új vidékfejlesztési tervünkben mindezeket összekapcsoljuk a sérültek audiovizuális és mozgás terápiájával. Mindez a minden településem megtalálható mozgáskorlátozott egyesületekre épülne. Új elem az egyházi alapítványok megjelenése a Helyi Közösségben 3 ilyen jellegű civil szervezet alapító tagja Közösségünknek. Lehetőséget látnak a műemlék, vagy műemlék jellegű egyházi épületek, zenei lehetőségeik (orgonakoncertek), lelki igények kielégítése, egyházi értékek, gyűjtemények bemutatása a turizmus szolgálatában állítani. Már a LEADER+ keretében kiemelt szerepet szántunk az egészségmegőrzéssel, valamint a fogyatékkal élők segítését pártfogoló civil szervezeteknek. A LEADER+ keretében már megépítettünk egy 10 szobás szállót a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának elősegítésére. Elsősorban mozgássérült, és autista fiatalok és családjaik közös turisztikai igényeinek kielégítésére szakosodtunk. Az új vidékfejlesztési tervünkben mindezeket összekapcsoljuk a sérültek audiovizuális és mozgás terápiájával. Mindez a minden településem megtalálható mozgáskorlátozott egyesületekre épülne. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,812 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,812 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 55,24954,77254,31154,00753,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 3% 62% 24% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 12% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 32% 9% 4% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 Helyi Közösségünk lakossága fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. Kérdőíves felméréseink szerint a lakosság úgy érzi, hogy a legnagyobb probléma a munkanélküliség, amely magával hozza a fiatal szülőképes korú párok távozását, mindezekért csökken a születések száma, a települések vándorlási egyenlege pedig negatív. Az évek óta tartó születésszám csökkenés az elsődleges oka a negatív demográfiai mutatóknak, minden évben magasabbak a halálozási statisztikai mutatók, mint a születésiek. Nagymértékben csökkent a házasságkötések száma, az első gyermek vállalás ideje pedig kitolódott. A Helyi Közösség minden településen ezek a mutatók érvényesülnek. A 2006-os évben 188 fővel csökkent a térség lakosság. A migrációs egyenleg alapján legnagyobb mértékben Gádoroson 47 fő, Mezőhegyesen 43 fő, csökkent a lakosság, Csorváson viszont 20 fővel növekedett. Ez annak a következménye, hogy Csorváson tudatos, a fiatal családok támogatása. Az fő lakosságból a 0-14 éves korosztályok száma 7744 fő, az összlakosság 14,48% gyermekkorú. Ezzel a mutatóval országosan is a legalacsonyabb arányszámok közé tartozik a térség. A megyei átlag 18% körül mozog. A romák lakta településeken, az arány jobb Gádoros 15,76, Pusztaföldvár 15,70, Kétegyháza 15,45%. A roma lakosságot a térségben 1500 főre becsüljük. A roma lakosság aránya legmagasabb Eleken, 14% körül lehet a városban. A másik nagyon fontos demográfiai mutató a 60 év feletti korosztályok aránya, ami térségünkben fő, ez 23,83%. A Békés megyei átlag 21%. Magyarország legelöregedettebb megyéi Heves 22%, Békés 21%. Mindezek azt jelentik, hogy a térség a legrosszabb mutatójú megyék alatt van. Térségünkben Gerendás 29,71, Nagyszénás 25,92, Pusztaföldvár 25,52%-os arányával a legelöregedettebb település, Kardoskút a legkevésbé 20,35%. Az aktív 15 és 60 év közötti lakosság fő, ez az összlakosság 61,66%-a. Helyi Közösségünk lakossága fő, 2002 óta 1813 fővel csökkent, a népesség fogyás 2005 és 2006 között 569 fő, emelkedő tendenciát mutat. Kérdőíves felméréseink szerint a lakosság úgy érzi, hogy a legnagyobb probléma a munkanélküliség, amely magával hozza a fiatal szülőképes korú párok távozását, mindezekért csökken a születések száma, a települések vándorlási egyenlege pedig negatív. Az évek óta tartó születésszám csökkenés az elsődleges oka a negatív demográfiai mutatóknak, minden évben magasabbak a halálozási statisztikai mutatók, mint a születésiek. Nagymértékben csökkent a házasságkötések száma, az első gyermek vállalás ideje pedig kitolódott. A Helyi Közösség minden településen ezek a mutatók érvényesülnek. A 2006-os évben 188 fővel csökkent a térség lakosság. A migrációs egyenleg alapján legnagyobb mértékben Gádoroson 47 fő, Mezőhegyesen 43 fő, csökkent a lakosság, Csorváson viszont 20 fővel növekedett. Ez annak a következménye, hogy Csorváson tudatos, a fiatal családok támogatása. Az fő lakosságból a 0-14 éves korosztályok száma 7744 fő, az összlakosság 14,48% gyermekkorú. Ezzel a mutatóval országosan is a legalacsonyabb arányszámok közé tartozik a térség. A megyei átlag 18% körül mozog. A romák lakta településeken, az arány jobb Gádoros 15,76, Pusztaföldvár 15,70, Kétegyháza 15,45%. A roma lakosságot a térségben 1500 főre becsüljük. A roma lakosság aránya legmagasabb Eleken, 14% körül lehet a városban. A másik nagyon fontos demográfiai mutató a 60 év feletti korosztályok aránya, ami térségünkben fő, ez 23,83%. A Békés megyei átlag 21%. Magyarország legelöregedettebb megyéi Heves 22%, Békés 21%. Mindezek azt jelentik, hogy a térség a legrosszabb mutatójú megyék alatt van. Térségünkben Gerendás 29,71, Nagyszénás 25,92, Pusztaföldvár 25,52%-os arányával a legelöregedettebb település, Kardoskút a legkevésbé 20,35%. Az aktív 15 és 60 év közötti lakosság fő, ez az összlakosság 61,66%-a. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 13% 6% 0% 88% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Mentőállomás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 Közlekedés: A térség 10 települését érinti vasútvonal, közöttük a Budapest - Lőkösháza - Arad országos jelentőségű, az ország déli vasúti kapuja Lőkösháza. A másik fontos vonal a Nagyvárad –Fiume vasútvonal megyei szakasza szintén kiemelt fontosságú. Ehhez csatlakoznak a Mezőhegyes –Mezőtúr, valamint az Újszeged - Mezőhegyes –Battonya, Orosháza – Szentes szárnyvonalak, amelyek a bezárásra ítélt vonalak közé tartoznak. A vasút komoly foglalkoztató térségünkben. Helyközi buszjárat minden településünket érint. Benzinkutak száma, elérhetősége megfelelőnek mondható. A települések megközelíthetősége az úthálózat, csak a 44-es és 47-es utak esetében kielégítő, ezeken túl minden közútszakasz javításra szorul. Az Orosháza - Pusztaföldvár – Csanádapáca útvonal szinte járhatatlan. Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások tekintetében a helyzet jónak mondható. Pénzügyi ATM, bankok tekintetében egy település kivételével a hozzáférés teljes. Az elektromos áram és a vízszolgáltatás teljes, csatornázottság a települések felében részben, vagy egészben megoldott. Oktatás terén: egy településen nincs iskola, mindenütt 8 osztályos iskola működik, 4 településen középiskola, és kollégium is van. Könyvtár és kulturális célokat szolgáló épület minden településen található. Egy településen nincs szélessávú internet, a vezetékes, valamint a mobiltelefon hálózat teljes. Az időskorúak ellátása két település kivételével megoldott, a családsegítő, gyermekjóléti, házigondozói rendszer Kardoskút kivételével megoldott. Egészségügyben az orvosi, fogorvosi, állatorvosi ellátás szinte teljes. Szabadidő-sport létesítmények tekintetében a helyzet elfogadható, kivéve uszodák, bár sportlétesítményeink felújításra szorulnak. Horgász - vadászati lehetőségek szinte minden településen vannak, lovas programok öt településen. Gazdaságfejlesztési szervek minden településen hiányoznak, kivétel a falugazdász. Helyi védelem alatt álló természeti értékek, épületek szinte kivétel nélkül vannak településeinken. Közbiztonság terén rendőrség minden településen van, polgárőrség két település kivételével szintén. Helyi tűzoltóság egy településen működik, viszont tűzoltó egyesületek, mint civil szervezetek több településen működnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/1

37 36 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %24% %31%

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,605 ▪Község▪392 ▪Község▪2,873 ▪Város▪5,664 ▪Város▪5,385 ▪Nagyközség▪4,187 ▪Község▪1,484 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Békéssámson Csabaszabadi Csanádapáca Csorvás Elek Gádoros Gerendás Munkanél- küliség (%) ▪5.40% ▪12.55% ▪9.23% ▪9.09% ▪14.60% ▪6.42% ▪8.83% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪68,112 ▪35,701 ▪43,371 ▪62,193 ▪54,884 ▪54,585 ▪55,048 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.040 ▪0.000

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪1,843 ▪Község▪963 ▪Nagyközség▪4,155 ▪Község▪2,004 ▪Város▪6,082 ▪Nagyközség▪5,558 ▪Város▪1,653 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gyula Kardoskút Kétegyháza Lőkösháza Mezőhegyes Nagyszénás Orosháza Munkanél- küliség (%) ▪4.92% ▪6.19% ▪22.00% ▪5.90% ▪9.06% ▪6.52% ▪6.60% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪132,674 ▪103,168 ▪58,982 ▪73,452 ▪95,877 ▪73,951 ▪117,111 Magas** kat. (db/fő) ▪9.681 ▪0.000 ▪0.566 ▪0.262 ▪1.099 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.187 ▪0.000 ▪0.269 ▪0.000 ▪1.094 ▪0.000 ▪0.498

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,949 ▪Város▪6,639 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Pusztaföldvár Tótkomlós Munkanél- küliség (%) ▪10.72% ▪8.17% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪54,975 ▪75,045 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.297 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.017

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Békéssámson ▪„Helyi munkahelyek hiánya, szilárd burkolatú utak alacsony kiépítettsége.” ▪Csabaszabadi ▪„A település nem tud elég munkahelyet biztosítani az itt élők számára. Fontos lenne a helyi lakosság foglalkoztatásának az elősegítése. Csabaszabadinak számtalan erőforrása kihasználatlan, mivel az önkormányzat anyagi helyzete ezeket a fejlesztéseket nem teszi lehetővé, illetve olyan profitorientált, vagy civil szerveződéssel való együttműködésre még a település nem talált partnert.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Önkormányzati szabad kapacitású ingatlanok a potenciális munkahelyteremtő vállalkozások számára.” ▪„Csabaszabadi nagyon közel fekszik a megyeszékhelyhez. Területén erdő, összefüggő zöld terület, természetvédelmi terület található, amely lehetőséget biztosítana erdei iskola kialakításához. Területén található a műemlék jellegű Beliczey kastély és major a hozzá tartozó parkkal. Mindezek jó háttért jelenthetnek egy aktív pihenőpark kialakítására városi családok részére.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csanádapáca ▪„A legnagyobb probléma a munkanélküliségből eredő elvándorlás, az elöregedés, a kulturált szórakozás hiánya.” ▪Csorvás ▪„A település legnagyobb problémái a kevés számú helyi munkahely, az utak állapota és kiépítettsége. Nő az elöregedés, a lakosság fogy.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Értékes termőföldek, kertészeti kultúra, lehetőség a termékek további feldolgozására. A LEADER+ keretében kialakított vadász szálláshelyek, az ilyen irányú turizmus.” ▪„A mezőgazdaságon alapuló feldolgozóipar lehetősége, vadászati, horgászati, turisztikai lehetőségek, a három kisebbségi önkormányzat, és a kulturális turizmus adta lehetőségek.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Elek ▪„Elek városában a legnagyobb probléma a munkahelyek hiány, és az elöregedés.” ▪Gádoros ▪„A község lakossága elöregszik, a fiatalok elvándorolnak, máshol keresik megélhetésüket, mert helyben nincs munkalehetőség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai fejlesztések, nemzetiségi hagyományok, sokszínűség.” ▪„Fő célkitűzés az intézményhálózat további fejlesztése, a település lakhatóvá tétele. Rendezvényeinkkel próbáljuk a települést az idegenforgalom vérkeringésébe bekapcsolni. Gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű a község határában található geotermikus gőzkút, továbbá a község határában található kiváló minőségű termőföld.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gerendás ▪„A munkanélküliség, megélhetési és szórakozási lehetőségek hiánya miatt, a fiatalok elhagyják a települést. Diplomás szakemberek száma alacsony. Nő az idősek és a szociális gondokkal küszködők aránya.” ▪Gyula ▪„Gyula város külterületének problémái közé tartozik, hogy bár lennének lehetőségek az idegenforgalom bővítésére, munkahelyek teremtésére, az ilyen irányú elképzelések, csak a város belterületére, a fürdő és a vár környékére korlátozódik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kitűnő termőföldek adta lehetőség, valamint a korábban elindított turisztikai fejlesztések fürdő, horgásztó. A szlovák nemzetiségű lakosság kulturális, gasztronómiai rendezvényei, amely erősítik a községben élők összefogását, egységét, a község jó hírét.” ▪„A legfontosabb a város közelsége, ezen túl lehetőség van az idegenforgalom, elsősorban horgász-, vadászturizmus bővítésére. Lehetőség van a biogazdálkodásra, terveink vannak egy "sajtút" projekt beadására, a bor út, só út mintájára.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kardoskút ▪„A helyi munkahelyek csökkenése. A meglévő szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása, átképzése. Turisztika lehetőségek kihasználatlansága.” ▪Kétegyháza ▪„A munkahelyek hiányából adódó munkanélküliek magas száma. Infrastrukturális hiányosságok, meglévő utak rossz állapota, szilárdburkolatú utak hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi turisztika fejlesztése a Fehér tó természetvédelmi területhez és a Körös - Maros Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan.” ▪„A turisztikai adottságok feltárása, vadászat, horgászat, Almássy kastély.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lőkösháza ▪„Lőkösháza Községben a legfontosabb problémának a demográfiai mutatók folyamatos romlását látjuk, a népesség fogy, elöregszik, a másik gond a munkanélküliség növekedése a településen.” ▪Mezőhegyes ▪„A munkalehetőség hiánya, elvándorlás, születések számának csökkenése, jövedelmek stagnálása, infrastruktúra fejletlensége (elsősorban közlekedési - és a majori minden tekintetben).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi művészeti értékek, valamint tájjellegű adottságok (horgászat, vadászat) előtérbe helyezése, idegenforgalmi beruházások szorgalmazása, előnyt jelent a határmentiség, Lőkösháza az ország déli vasúti kapuja, ezért lehetőség van a határon átnyúló kapcsolatok bővítése, testvértelepülési kapcsolatok ápolása, bővítése.” ▪„Jó minőségű termőföldek, kiemelt jelentőségű kulturális és építészeti örökségek (műemlékek, parkok, hagyományok, ló sport stb.) ismertség, határmentiség, leendő autópálya közelsége.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyszénás ▪„Gyógyfürdőnk nem működi, a 85 Celsius fokos termálvizünk kihasználatlan, szennyvíz hálózat csekély, elöregedés, elvándorlás.” ▪Orosháza ▪„Szilárd utak és kerékpárutak hiánya, szilárd burkolatú utak hiánya, egészséges ivóvíz hiánya, turisztikai infrastruktúra hiánya. Elöregedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyben megtermelt, agráriumból származó (elsősorban kertészeti kultúrák) termékek helyben történő feldolgozása, csomagolása, idegenforgalom beindítása, falusi turizmus megteremtése, parkfürdő hasznosítása.” ▪„Tanyasi turizmus, lovas gyógyturizmus, lovas versenyek: ügető és fogathajtó, hagyományos magyar állattartás (szürkegulya), apróvad vadászat, híres orosházi kenyér.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztaföldvár ▪„A térség hátrányos helyzetű, a település pedig halmozottan hátrányos helyzetű települések közé tartozik, a nagymértékű munkahely hiány végett nő az elvándorlás, és az elöregedés jellemző a településre.” ▪Tótkomlós ▪„Megfelelő számú és minőségű munkahely hiánya. Probléma a települési úthálózat mennyisége és minősége, valamint a környező településekkel összekötő közúthálózat rossz minősége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A községben megtermelt mezőgazdasági termékek helyben történő feldolgozásában látjuk a település fejlődésének a lehetőségét.” ▪„A helyi értékek természeti (gyógyvíz) valamint az épített környezet, a nemzetiségi múlt és hagyományok idegenforgalom bővítését célzó felhasználása, a település mezőgazdasági termelésének, illetve a feldolgozási fokának az emelése.”

49 48 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

50 49 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mikrovállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés” ▪„Falumegújítás” ▪„Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése.” Fő fejlesztési prioritás ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Rendezvények szervezése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” 49 2 db 3 db 2 db 1,882, , , , ,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 3 db 2 db 337, , ,000

51 50 ▪Turisztikai mikrovállalkozások fejlesztése, munkahelyek létrehozása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Ipari vállalkozások, egyéb szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 676,370 1,206,000

52 51 ▪Turisztikai szálláshel kialakítása, fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Sport és szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Falusi turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 590, ,370 11,000

53 52 ▪Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪kulturális fejlesztések ▪Kommunikációs fejlesztések Fő fejlesztési prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Allokált forrás (EUR) 95, , ,000

54 53 ▪Település központok, parkok fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás Allokált forrás (EUR) 570, ,741

55 54 ▪Épített örökség megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökség megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése. Allokált forrás (EUR) 576,000 24,000

56 55 ▪Térségen belüli szakmai együttműködések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 75, ,000

57 56 ▪Gasztronómiai rendezvények Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Művészeti fesztiválok ▪Egyéb települési rendezvények Fő fejlesztési prioritás: Rendezvények szervezése Allokált forrás (EUR) 94,000 75,000

58 57 ▪Tanulmányok, tervek készítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/8 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Oktatás, képzés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 37, ,000

59 58 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

60 59 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 10% 9% 27% 8% 4% 18% 8% 0% 10% 5% 24% 36% 12% 5% 10% 3% 0% 5% 1% 60% 40% 0% 14% 43% 0% 29% 14% 0% 14% 43% 0% 29% 14% 0%

61 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” ▪„Kereskedelmi egységek bővítése helyi termék piacrajutásának segítésével, segíteni a termelőket, javítani az ellátást, legális mederbe terelni a helyi termékek jelenleg fekete kereskedelmét. Kiszolgálni a turisták igényeit. Kihasználni a LEADER polcnak nevezett helyi termék kínálat növelését a kiskereskedelmi egységekben.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„8-10 vállalkozás bővülését, új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás jelentős bővülését, a vidéki életminőség javulását. Helyi termékek legális kínálata megoldódhat.”

62 2 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A tanyasi vendéglátóhelyek számának növelése, éttermek felújítása, szabványosítása, eszközeik fejlesztése, bővítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új vendéglátó vállalkozások indulnak. Meglévő éttermek korszerűsödnek, megfelelnek a szabványoknak, munkahelyek száma nő, ezáltal a foglalkoztatottság bővül.”

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új munkahelyek létrejötte a szolgáltatásban és a nem mezőgazdasági mikrovállalkozások fejlesztésével szintén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek növelik a helyi munkahelyek számát, a jövedelmeket, csökkenhet az elvándorlás mértéke.”

64 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat.” ▪„” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

65 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Forrásokat kell biztosítani, a falusi, tanyasi szálláshelyek bővítésére, felszereltségének javítására, higiéniai körülmények jobbátételére. Nagyon fontos a reklám propaganda fejlesztése, holapok, kiadványok, prospektusok szerkesztése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A várható eredmény a vendégszobák, programok, ellátási körülmények javulását, bővülését eredményezhetik. Ennek következtében nőhetnek a jövedelmek, javulhat a foglalkoztatás, ezálltal a vidéki lakosság hangulata is.”

66 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Szálláshelyek, tanyasi vendéglátóhelyek számának komfortfokozatának növelése, bővítése. Új vállalkozások indítása azokban a helységekben, amelyek nem rendelkeznek szálláshelyekkel, viszont komoly vadászati és egyéb turizmus irányul a településre.” ▪„A tervek megvalósulása 8-10 vállalkozás bővülését, 5-6 új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás bővülését, a vidéki életminőség javulását, a helyi idegenforgalom kiszolgálását segítheti.” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

67 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Innováció, főleg a reklám marketing munka fejlesztés területén, szakemberek felkészítésére, a nemzetközi és belföldi kiállításokon történő megjelenésre, termékeink, szolgáltatásaink megismertetésére forrásokat kell biztosítani.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Termékeink, szolgáltatásaink iránt nagyobb lesz az érdeklődés, nő az árbevétel, a vállalkozók érdekeltek lesznek a marketing munka további fejlesztésében.” Szektor

68 ▪„” 8 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

70 10 ▪„” 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

71 70 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Átgondolt fejlesztéssel, növelni kell a fürdők adta lehetőségen túl, a vadász, horgász és lovas turizmus, más kiegészítő turisztikai elemek kínálatát, mert így növelhető a vendégéjszakák száma.” Megoldási javaslat ▪„Ezáltal gyarapodnak településeinken a létesítmények, a helyi lakosság életminőségének javulása is várható. Növekednek a vállalkozók jövedelmei, munkahelyek jönnek létre.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Anyagi források kellenek, amelyek felhasználásával a műemlék és helyi védettségű épületek ismét díszei lehetnek a településeknek, a turista forgalomban programokat lehetne építeni rájuk.” Megoldási javaslat ▪„Védett épületeink megújulnának, mint közösségi terek ismét betölthetnék funkciójukat. Turista látványosságok lehetnek, emellett településeink arculata javulna, a helyi lakosság közérzetével együtt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Az elmaradt karbantartások, pótlása, tanösvények létesítése, a bemutathatóság megszervezése, a legfontosabb feladat. Legalább helyi szintű védettség biztosításának és a területek ellenőrzésének, védelmének támogatása a településeink körében. A látogathatóság megszervezése, marketingje, bevonása a turisztika kínálatába.” Megoldási javaslat ▪„Környezetünk védelme, a helyi lakosságnak és a turista vendégeknek kellemes szabadidő eltöltési lehetőség biztosítása, a települések lakosságának komfortérzete javulhat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A településképi, és a védett épületek, felújítása elengedhetetlen, ugyancsak szükséges pótolni az elhanyagolt parkok terek zöldfelületeit, padokat szökőkutakat sétányokat kell építen, mert mindezek javítják az ott élő, és az ide látogatók közérzetét.” Megoldási javaslat ▪„A felújítások révén településeink központjának az arculata megújul, a fásítással, zöldterület növeléssel a településeink központi részei megszépülnek, élhetővé vállnak, az ottlakok és az ide látogatók örömére.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A játszórek szabadidőközpontok az ifjúság egészséges életmódja szempontjából elengedhetetlenek, ezért felújításuk, szabványosításuk, fontos érdek minden település számára.” Megoldási javaslat ▪„Játszótereink megújulnak, megfelenek az Eu szabványainak, a korábban nem megoldott esélyegyenlőség lehetősége megvalósul (sérült gyerekek) Mindezek az egészséges életvitelre nevelésben nagyon fontos feladatok.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Civil szervezetek, vállalkozók, önkormányzatok összefogásával, pályázati pénzek segítségével, ezeknek a rétegeknek az életminősége javulhat, beilleszkedésük a társadalomba, elfogadottságuk erősödhet.” Megoldási javaslat ▪„Mintegy ötezer ember egy részének életminősége, társadalmi elfogadottságuk javulhat. Ezáltal ezeknek az embereknek és környezetüknek problémái megoldódhatnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Forrásokat kell biztosítani a kistelepülések önkormányzatainak és civilszervezetinek, hogy a húsz éve elhanyagolt fejlesztéseket végrehajthassák, mert komoly lakossági igény van mindezekre.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések után a játszóterek, sportpályák megújulnak, kulturális rendezvényeink színvonala javul. Mindezek a lakosság hangulatának, életminőségének a javulásával járhat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Anyagi forrásokat kell biztosítani a helyi médiák fejlesztésére, rendszeres kiadásukra, amely nyomdai úton történhet. Erre a lakosságnak igénye van, ezzel régi anyagiak hiányában elvetett elképzelések valósulhatnának meg.” Megoldási javaslat ▪„A lakosság örömmel fogadná az új információhordozókat, növekedne tájékozottságuk a helyi ügyekről.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Tájházak, helyi gyűjtemények létrehozása, az idegenforgalomban látványosságként, programként való hasznosítása. A testvértelepülésekről, anyaországból érkező idegenforgalom kiszolgálása.” Megoldási javaslat ▪„Meglévő értékeink összegyűjtése, a nemzetiségiek identitás tudatának erősítése, a turista forgalom kínálatának növelése. A nemzetiségi lakosság közérzetének javítása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mindezeket a hagyományokat összegyűjtve, kiadványok formájában kell megőrizni, a turista forgalomban bemutatni, hozzáférhetővé tenni, mert ezek az anyaországból érkező turisták, vendégek között keresettek.” Megoldási javaslat ▪„A kistelepülések hagyományai a jövő számára megőrződnek, az idegenforgalomban hasznosíthatóak lesznek. Ez által a nemzetiségi és a települési kultúra megőrződik, erősödik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

82 81 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/27 Kód: DA-83-GF-A-06 Sorszám: 7212 Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: Ipari vállalkozások, egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Fontos szerepet játszanak a foglalkoztatottságban a nem mezőgazdasági jellegű ipar mikrovállalkozások. A 16 település mindegyikén megtalálhatóak az ilyen jellegű vállalkozások. Helyzet/ adottság ▪Ezek a mikrovállalkozások a szolgáltatások színvonalát, valamint a foglalkoztatottak számát tőke hiány végett nem tudják bővíteni, ez vonatkozik a térség szinte minden településére. Az iparban dolgozó mikrovállalkozások szintén tőkehiánnyal küszködnek, modernizációra, foglalkoztatás-bővítésre nincs lehetőségük. Probléma/ lehetőség ▪Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat. Megoldási javaslat Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/27 Kód: DA-83-GF-A-06 Sorszám: 7212 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/27 Kód: DA-83-GF-A-05 Sorszám: 4850 Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: Ipari vállalkozások, egyéb szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Fontos szerepet játszanak a foglalkoztatottságban a nem mezőgazdasági jellegű szolgáltató mikrovállalkozások. A 16 település mindegyikén megtalálhatóak az ilyen jellegű vállalkozások. Helyzet/ adottság ▪Ezek a mikrovállalkozások a szolgáltatások színvonalát, valamint a foglalkoztatottak számát tőke hiány végett nem tudják bővíteni, ez vonatkozik a térség szinte minden településére. Az iparban dolgozó mikrovállalkozások szintén tőkehiánnyal küszködnek, modernizációra, foglalkoztatás-bővítésre nincs lehetőségük. Probléma/ lehetőség ▪Tőke juttatás segítségével a szolgáltatások színvonalát emelni lehet. Az ipari mikrovállalkozások tőkéhez juttatásával egyrészt új vállalkozásokat lehet létrehozni, másrészt a régiek fejlesztését kell segíteni, hogy kisvállalkozássá nőjék ki magukat. Megoldási javaslat ▪Új munkahelyek létrejötte a szolgáltatásban és a nem mezőgazdasági mikrovállalkozások fejlesztésével szintén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek növelik a helyi munkahelyek számát, a jövedelmeket, csökkenhet az elvándorlás mértéke. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/27 Kód: DA-83-GF-A-05 Sorszám: 4850 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/27 Kód: DA-83-GF-A-01 Sorszám: 1964 Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: Turisztikai mikrovállalkozások fejlesztése, munkahelyek létrehozása. Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térségben jelenleg a gyógyfürdők, vadászat, a horgászat, valamint a lovassport vonzza a legtöbb látogatót, közülük nagyon sok román, olasz, német vendég fordul meg településeinken. Békés megyét érintő idegenforgalom 75%-a Helyi Közösség területére irányul. Turisták körében keresettek a helyi termékek (sajt, méz, kolbász, pálinka, pékárúk). Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek ellátása gyenge, mert kereskedelmi egységek nincsenek, vagy visszafejlődnek az áruház láncok végett. A helyi termékek nem tudnak az üzletekbe kerülni, pedig a turisták körében keresettek. Nagyon sok őstermelő nem tud piachoz jutni, ezért a feketekereskedelemben értékesíti termékét. Probléma/ lehetőség ▪Kereskedelmi egységek bővítése helyi termék piacrajutásának segítésével, segíteni a termelőket, javítani az ellátást, legális mederbe terelni a helyi termékek jelenleg fekete kereskedelmét. Kiszolgálni a turisták igényeit. Kihasználni a LEADER polcnak nevezett helyi termék kínálat növelését a kiskereskedelmi egységekben. Megoldási javaslat ▪8-10 vállalkozás bővülését, új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás jelentős bővülését, a vidéki életminőség javulását. Helyi termékek legális kínálata megoldódhat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/27 Kód: DA-83-GF-A-01 Sorszám: 1964 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/27 Kód: DA-83-GF-A-03 Sorszám: 2876 Prioritás: Mikrovállalkozások fejlesztése Intézkedés: Turisztikai mikrovállalkozások fejlesztése, munkahelyek létrehozása. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben jelenleg a gyógyfürdők, vadászat a horgászat, valamint a lovassport vonzza a legtöbb látogatót, közülük nagyon sok román, olasz, német vendég fordul meg településeinken. Békés megyét érintő idegenforgalom 75%-a Helyi Közösség területére irányul. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek nem tudnak a településeken megszállni, mivel szálláshelyek éttermek, nincsenek. Ezért a közeli városokban keresnek szállást, ott fogyasztanak, a haszon ott realizálódik, nem pedig a településeinken. Jelenleg településeink felében, nincs étterem. Reggelizni, vacsorázni a települések 70%-ban nem lehet, mert a meglévő éttermek nyitva tartása nem igazodik a kívánalmakhoz. Probléma/ lehetőség ▪A tanyasi vendéglátóhelyek számának növelése, éttermek felújítása, szabványosítása, eszközeik fejlesztése, bővítése. Megoldási javaslat ▪Új vendéglátó vállalkozások indulnak. Meglévő éttermek korszerűsödnek, megfelelnek a szabványoknak, munkahelyek száma nő, ezáltal a foglalkoztatottság bővül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/27 Kód: DA-83-GF-A-03 Sorszám: 2876 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/27 Kód: DA-83-GF-A-02 Sorszám: 1966 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szálláshel kialakítása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben jelenleg a gyógyfürdők, vadászat a horgászat, valamint a lovassport vonzza a legtöbb látogatót, közülük nagyon sok román, olasz, német vendég fordul meg településeinken. Békés megyét érintő idegenforgalom 75%-a Helyi Közösség területére irányul. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek nem tudnak a településeinken megszállni, mivel szálláshelyek nincsenek. Ezért a turisták a közeli városokban keresnek szállást, ott fogyasztanak, a haszon ott realizálódik, nem pedig a településeinken. Jelenleg településeink 70%- ban nincs szálláshely. Probléma/ lehetőség ▪Szálláshelyek, tanyasi vendéglátóhelyek számának komfortfokozatának növelése, bővítése. Új vállalkozások indítása azokban a helységekben, amelyek nem rendelkeznek szálláshelyekkel, viszont komoly vadászati és egyéb turizmus irányul a településre. Megoldási javaslat ▪A tervek megvalósulása 8-10 vállalkozás bővülését, 5-6 új mikrovállalkozások indulását, új munkahelyeket, a foglalkoztatás bővülését, a vidéki életminőség javulását, a helyi idegenforgalom kiszolgálását segítheti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/27 Kód: DA-83-GF-A-02 Sorszám: 1966 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csanádapáca, Elek, Gádoros, Gerendás, Kétegyháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Pusztaföldvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/27 Kód: DA-83-SzF-A-07 Sorszám: 2902 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Sport és szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Gyógyfürdőinkben sok vendég megfordul. Békés megyébe irányuló turizmus 75%-a Helyi Közösség településein valósul meg. Rendkívül gazdag lovas, horgász és vadász lehetőségek vannak a térségben. Helyzet/ adottság ▪A gyógyfürdőkön kívül a környék turisztikai kínálatokban szegény, ezért a térségben eltöltött vendég éjszakák száma alacsony. A vendégek nem ismerik az egyéb lehetőségeinket. A meglévő adottságaink elmaradottak, kiépítetlenek, anyagiak hiányában csak a helyi lakosság igényeit tudják kielégíteni. Probléma/ lehetőség ▪Átgondolt fejlesztéssel, növelni kell a fürdők adta lehetőségen túl, a vadász, horgász és lovas turizmus, más kiegészítő turisztikai elemek kínálatát, mert így növelhető a vendégéjszakák száma. Megoldási javaslat ▪Ezáltal gyarapodnak településeinken a létesítmények, a helyi lakosság életminőségének javulása is várható. Növekednek a vállalkozók jövedelmei, munkahelyek jönnek létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma27 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/27 Kód: DA-83-SzF-A-07 Sorszám: 2902 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Elek, Gádoros, Gerendás, Kétegyháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Pusztaföldvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/27 Kód: DA-83-GF-A-04 Sorszám: 7215 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪az elmúlt években a falusi turizmusnak a tanyai turizmus ágazat indult fejlődésnek. A magalica disznótorok, sétekocsikázás, állaltsímogatók, a szlovák tanyák felújítása sikert aratott. A tanyai romantika, a természet közelsége. komoly érdeklődése számíthat a jövőban is, mind a felnőtt mind pedig a gyermek látogatók körében. Helyzet/ adottság ▪Elsősorban a szálláshelyek, kevés száma, a tanyák felszereltssége, megközelíthetősége, ivóvíz hiánya, reklám mareting hiánya nehezíti a falusi turizmus lehetőségeinek a kihasználását. Probléma/ lehetőség ▪Forrásokat kell biztosítani, a falusi, tanyasi szálláshelyek bővítésére, felszereltségének javítására, higiéniai körülmények jobbátételére. Nagyon fontos a reklám propaganda fejlesztése, holapok, kiadványok, prospektusok szerkesztése. Megoldási javaslat ▪A várható eredmény a vendégszobák, programok, ellátási körülmények javulását, bővülését eredményezhetik. Ennek következtében nőhetnek a jövedelmek, javulhat a foglalkoztatás, ezálltal a vidéki lakosság hangulata is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/27 Kód: DA-83-GF-A-04 Sorszám: 7215 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Elek, Gádoros, Gerendás, Kétegyháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Pusztaföldvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/27 Kód: DA-83-SzF-1-03 Sorszám: 5013 Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Intézkedés: kulturális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Településeink számos kulturális és szabadidős rendezvényt tartanak minden évben a civilszervezetek és önkormányzatok szervezésében. Helyzet/ adottság ▪A kulturális rendezvények technikai eszközei hiányosak, több településen nem állnak rendelkezésre, esetenként bérlik azokat. Játszótereink egy része nem felel meg az EU szabványoknak, sportpályáink fejlesztésre szorulnak. Mindezeket az önkormányzatok és a civilszervezetek anyagiak hiányában nem tudják pótolni. Probléma/ lehetőség ▪Forrásokat kell biztosítani a kistelepülések önkormányzatainak és civilszervezetinek, hogy a húsz éve elhanyagolt fejlesztéseket végrehajthassák, mert komoly lakossági igény van mindezekre. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések után a játszóterek, sportpályák megújulnak, kulturális rendezvényeink színvonala javul. Mindezek a lakosság hangulatának, életminőségének a javulásával járhat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/27 Kód: DA-83-SzF-1-03 Sorszám: 5013 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/27 Kód: DA-83-SzF-1-01 Sorszám: 4597 Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Intézkedés: kulturális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Helyi Közösség 16 településén négy nemzetiség (német, szlovák, román, lengyel), valamint romák élnek. Nemzetiségeink 16 kisebbségi önkormányzattal, valamint ugyanennyi civil szervezettel rendelkeznek. A hazai románság 40%-a mi településeinken él, nagyon komoly egyházi, néprajzi hagyományokkal Helyzet/ adottság ▪Egyházi, néprajzi, nemzetiségi értékeink bemutatására források hiányában csak alkalmi lehetőség van. Az igény megvolna rá, de források hiányában a rendszeres bemutatására a helytörténeti, néprajzi értekeinknek nincs lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Tájházak, helyi gyűjtemények létrehozása, az idegenforgalomban látványosságként, programként való hasznosítása. A testvértelepülésekről, anyaországból érkező idegenforgalom kiszolgálása. Megoldási javaslat ▪Meglévő értékeink összegyűjtése, a nemzetiségiek identitás tudatának erősítése, a turista forgalom kínálatának növelése. A nemzetiségi lakosság közérzetének javítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/27 Kód: DA-83-SzF-1-01 Sorszám: 4597 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/27 Kód: DA-83-SzF-1-02 Sorszám: 5185 Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Intézkedés: kulturális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Településeink néprajza, az öt nemzetiség dalkincse, története nagyon színes, gazdag, érdemes az összegyűjtésre, megjelentetésre. Helyzet/ adottság ▪Településeink civilszervezetei, önkormányzatai, kisebbségi önkormányzatai nem rendelkeznek anyagiakkal, a gyűjtéshez, az elektronikus, vagy egyéb természetű rögzítéshez, bemutató terem nem áll rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪Mindezeket a hagyományokat összegyűjtve, kiadványok formájában kell megőrizni, a turista forgalomban bemutatni, hozzáférhetővé tenni, mert ezek az anyaországból érkező turisták, vendégek között keresettek. Megoldási javaslat ▪A kistelepülések hagyományai a jövő számára megőrződnek, az idegenforgalomban hasznosíthatóak lesznek. Ez által a nemzetiségi és a települési kultúra megőrződik, erősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/27 Kód: DA-83-SzF-1-02 Sorszám: 5185 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/27 Kód: DA-83-GF-2-01 Sorszám: 2879 Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Intézkedés: Kommunikációs fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség jelenleg is, de a fejlesztések után minden településünk rendkívül gazdag termék, és turisztikai kínálattal rendelkezhet. Helyzet/ adottság ▪Békés megyébe irányuló turizmus 75%-a a mi helyi közösségünk területére irányul, ugyanakkor a helyi szállodákban, vendéglátó helyeinken, a kínálatunk nem jelenik meg, prospektusok, kiadványok formájában. Nem tudnak vállalkozóink megjelenni a szakmai konferenciákon, kiállításokon termékeikkel tőkehiány végett. Probléma/ lehetőség ▪Innováció, főleg a reklám marketing munka fejlesztés területén, szakemberek felkészítésére, a nemzetközi és belföldi kiállításokon történő megjelenésre, termékeink, szolgáltatásaink megismertetésére forrásokat kell biztosítani. Megoldási javaslat ▪Termékeink, szolgáltatásaink iránt nagyobb lesz az érdeklődés, nő az árbevétel, a vállalkozók érdekeltek lesznek a marketing munka további fejlesztésében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/27 Kód: DA-83-GF-2-01 Sorszám: 2879 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/27 Kód: DA-83-SzF-2-02 Sorszám: 7223 Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Intézkedés: Kommunikációs fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünkben a 16 településen kettő kivételével jelenik meg időszakos helyi újság, sok esetben fénymásolási technikával. Helyzet/ adottság ▪6 a helyi lapok közül csak minimális információt ad, azt is rossz minőségben. Az önkormányzatoknak a kistelepüléseken nincs anyagi lehetőségük a helyi médiát fenntartani, pedig a lakosság tájékoztatása érdekében erre szükség lenne. Probléma/ lehetőség ▪Anyagi forrásokat kell biztosítani a helyi médiák fejlesztésére, rendszeres kiadásukra, amely nyomdai úton történhet. Erre a lakosságnak igénye van, ezzel régi anyagiak hiányában elvetett elképzelések valósulhatnának meg. Megoldási javaslat ▪A lakosság örömmel fogadná az új információhordozókat, növekedne tájékozottságuk a helyi ügyekről. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/27 Kód: DA-83-SzF-2-02 Sorszám: 7223 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/27 Kód: DA-83-SzF-2-03 Sorszám: 7250 Prioritás: Közhasznú és vállalkozás célú fejlesztés Intézkedés: Társadalmi felelősség erősítése a hátrányos helyzetű rétegekkel kapcsolatban. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Térségünkben a 16 településen nagyon sok civil szervezet foglalkozik a hátrányos helyzetű emberek segítésével, elsősorban a fogyatékkal élők mintegy 3000 ember, és a romákat segítő egyesületek 2000 ember gondjait képviselik. Helyzet/ adottság ▪Civil szervezetinknek nincs anyagi lehetőségük komolyabb életminőségjavító programok indítására, a fogyatékkal élő emberek és romák speciális igényeinek kielégítésére. Pedig életminőségük javítására szükség lenne. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek, vállalkozók, önkormányzatok összefogásával, pályázati pénzek segítségével, ezeknek a rétegeknek az életminősége javulhat, beilleszkedésük a társadalomba, elfogadottságuk erősödhet. Megoldási javaslat ▪Mintegy ötezer ember egy részének életminősége, társadalmi elfogadottságuk javulhat. Ezáltal ezeknek az embereknek és környezetüknek problémái megoldódhatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/27 Kód: DA-83-SzF-2-03 Sorszám: 7250 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/27 Kód: DA-83-SzF-A-10 Sorszám: 7251 Prioritás: Falumegújítás Intézkedés: Település központok, parkok fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Településeink többségének központja aXIX század első felében épült ki. Középületeink többsge zöld övezetbe, parkok ligetek, vagy azok szomszédságában található. Helyzet/ adottság ▪Ezeknek az épületeknek, parkoknak, sétányoknak a rendbetételére, az elmúlt 30 évben nem igen akadt pénzügyi forrás. Ezek elhanyagoltak, az elszárdt fák pótlása nem történt meg. A terek világítása elavult, pihenésre, padok, és egyéb parki felszerelések hiányában nem alkalmasak. Probléma/ lehetőség ▪A településképi, és a védett épületek, felújítása elengedhetetlen, ugyancsak szükséges pótolni az elhanyagolt parkok terek zöldfelületeit, padokat szökőkutakat sétányokat kell építen, mert mindezek javítják az ott élő, és az ide látogatók közérzetét. Megoldási javaslat ▪A felújítások révén településeink központjának az arculata megújul, a fásítással, zöldterület növeléssel a településeink központi részei megszépülnek, élhetővé vállnak, az ottlakok és az ide látogatók örömére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/27 Kód: DA-83-SzF-A-10 Sorszám: 7251 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/27 Kód: DA-83-SzF-A-08 Sorszám: 7217 Prioritás: Falumegújítás Intézkedés: Sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Mai világunkban a gyereke és az fiatalok kedvelt találkozási helyei a szabadidő központok és a játszóterek. A mozgásigény kielégítése nagyon fontos, egészség és ifjúságvédelmi feladat. Helyzet/ adottság ▪Településeinken, a játszóterek és szabadidőközpontok elavultak, fejlesztésükre anyagi forrása az önkormányzatoknak nincs. Probléma, hogy a régi játszóterek eszközei nem elelnek meg az Európai Unió előírásainak, szabványainak. Probléma/ lehetőség ▪A játszórek szabadidőközpontok az ifjúság egészséges életmódja szempontjából elengedhetetlenek, ezért felújításuk, szabványosításuk, fontos érdek minden település számára. Megoldási javaslat ▪Játszótereink megújulnak, megfelenek az Eu szabványainak, a korábban nem megoldott esélyegyenlőség lehetősége megvalósul (sérült gyerekek) Mindezek az egészséges életvitelre nevelésben nagyon fontos feladatok. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret73000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma27 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/27 Kód: DA-83-SzF-A-08 Sorszám: 7217 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/27 Kód: DA-83-SzF-A-09 Sorszám: 4957 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése. Intézkedés: Épített örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Településeinken nagyon sok épület van, amelyre érdemes turisztikai programokat építeni, mivel többségük a településkép meghatározó objektum. Helyzet/ adottság ▪Ezek a középületek, templomok, egyéb épületek nagyon rossz állapotban vannak, ezért felújításra, állag megóvásra szorulnak, amire a tulajdonos településeknek, egyházaknak, civilszervezeteknek nincs anyagi lehetőségük. Folyamatos pusztulásuk rontja a települések arculatát, és a lakók közérzetét. Probléma/ lehetőség ▪Anyagi források kellenek, amelyek felhasználásával a műemlék és helyi védettségű épületek ismét díszei lehetnek a településeknek, a turista forgalomban programokat lehetne építeni rájuk. Megoldási javaslat ▪Védett épületeink megújulnának, mint közösségi terek ismét betölthetnék funkciójukat. Turista látványosságok lehetnek, emellett településeink arculata javulna, a helyi lakosság közérzetével együtt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/27 Kód: DA-83-SzF-A-09 Sorszám: 4957 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/27 Kód: DA-83-SzF-A-11 Sorszám: 2942 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, és fejlesztése. Intézkedés: Természeti örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben találhatók olyan természeti örökségek (pl.: felszíni állóvizeink), amelyek fennmaradása veszélyeztetett. Ilyen a Száraz-ér időszakos folyó, amely több települést összeköt. Emellett növény és állatritkaságok is vannak területünkön. A természeti örökségek fennmaradása, annak természeti értéke miatt fontos, emellett fontos lenne a bemutathatósága, mindezeknek az idegenforgalmi programokban való kínálatkénti megjelenése. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg anyagiak hiányában ezek a természeti értékek elhanyagoltak, egy része gépjárművel megközelíthetetlen. Egyrészük fennmaradása veszélyeztetett, mert felújításukra, pótlásokra nincs pénz. Probléma/ lehetőség ▪Az elmaradt karbantartások, pótlása, tanösvények létesítése, a bemutathatóság megszervezése, a legfontosabb feladat. Legalább helyi szintű védettség biztosításának és a területek ellenőrzésének, védelmének támogatása a településeink körében. A látogathatóság megszervezése, marketingje, bevonása a turisztika kínálatába. Megoldási javaslat ▪Környezetünk védelme, a helyi lakosságnak és a turista vendégeknek kellemes szabadidő eltöltési lehetőség biztosítása, a települések lakosságának komfortérzete javulhat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/27 Kód: DA-83-SzF-A-11 Sorszám: 2942 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/27 Kód: DA-83-SzF-6-01 Sorszám: 7221 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Helyi Közösség 16 településén négy nemzetiség (német, szlovák, román, lengyel), valamint romák élnek. Nemzetiségeink 16 kisebbségi önkormányzattal, valamint ugyanennyi civil szervezettel rendelkeznek. A hazai románság 40%-a a mi településeinken él nagyon komoly egyházi, néprajzi hagyományokkal. Nagyon komoly testvértelepülési és anyaországi kapcsolat alakult ki az elmúlt évek folyamán, kölcsönös kulturális és sport delegációk keresik fel a testvértelepüléseket. Kialakultak nemzetközi kapcsolatok az Oxenweg program keretében is. Helyzet/ adottság ▪Nemzetiségi és magyar civil szervezetink, önkormányzataink nem rendelkeznek anyagi forrásokkal a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésére, holott a gazdasági életben és a turizmus fejlesztése érdekében fontos lenne, mert az ilyen kapcsolatok a 16 településen 2000 vendégéjszakát jelentenek évente. Probléma/ lehetőség ▪A testvértelepülési kapcsolatok segítésére anyagi forrásokat kell biztosítani a magyar és nemzetiségi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak. Ezen keresztül erősíteni a 6 országgal fenntartott testvértelepülési kapcsolatokat. Megoldási javaslat ▪Bővülhet, fejlődhet a kapcsolat a nemzetiségek és anyaországuk, valamint a környező országokban élő magyar civil szervezetek és anyaországi kapcsolataik. Mindezek hozzájárulnak a helyi nemzetiségek és anyaországuk, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar civil szervezetek közötti kapcsolatok erősödéséhez. Az Oxenweg révén német és osztrák turizmus irányulhat a térségbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/27 Kód: DA-83-SzF-6-01 Sorszám: 7221 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/27 Kód: DA-83-SzF-5-01 Sorszám: 7247 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Térségen belüli szakmai együttműködések Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A 16. település két kistérséget fed le, két csatlakozó településsel. Az utobbi időszakban a szakmai és civil szervezetek között az együttműködés erősödött. Ez elsősorban a vállakozók turisztikai szervezetek, vadászok, horgászok, lovassport szervezők körében egyre erősebb. Helyzet/ adottság ▪Miután ezeknek a szakmai kapcsolatoknak, fórumoknak, tanácskozásoknak anyagi vonzatai vannak: vendéglátás, utiköltségtérítés, szállásköltség, előadói díjak, reklám propaganda stb. A szervezeteink egyre kevesebb ilyen jellegű rendezvényt szervezenek, holott szükséges a további fejlődéshez. Probléma/ lehetőség ▪Mindezeknek a finanszírozásához anyagi lehetőséget kell teremteni, ösztönözni kell szakmai szervezeteinket, civil szervezeteinket, az ilyen irányú belső kapcsolat megteremtésére. Megoldási javaslat ▪Mindezek hozzásegítik szervezeteinket, az egységes megjelenésre, információhoz való jutásra, közös reklám propaganda tevékenység megteremtésére. Mindezekkel a turizmus és az idegenforgalom lehetőségeinek kihasználásval megteremthetjük a jövedelemszerző képesség növekedését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/27 Kód: DA-83-SzF-5-01 Sorszám: 7247 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/27 Kód: DA-83-SzF-4-01 Sorszám: 2910 Prioritás: Rendezvények szervezése Intézkedés: Gasztronómiai rendezvények Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Helyi Közösség területén a magyarok mellett öt nemzetiség él 10 településen, nagyon gazdag gasztronómiai kultúrával rendelkeznek. Erősek az anyaországi kapcsolatok. Hét településünkön évente megrendezésre kerülő gasztronómiai fesztiválok vannak megtartva, amelyek egyenként több ezer embert vonzanak. Helyzet/ adottság ▪Nemzetiségi ételeket kínáló éttermek egyáltalán nincsenek településeinken, holott az idegenforgalomban nagy szükség lenne rájuk, tekintettel arra, hogy hat országban 40 testvértelepüléssel rendelkeznek településeink. Probléma/ lehetőség ▪Nemzetiségi éttermek, gasztronómiai termékek fejlesztése. Gasztronómiai rendezvények támogatása, eszközfejlesztése. Gasztronómiai turizmus fejlesztése, reklám, propaganda javítása. Megoldási javaslat ▪Idegenforgalmi kínálatunk bővülése, rendezvényeink színvonalának, látogatottságának növekedése, új munkahelyek teremtése, jövedelmek növekedése. Minőségi változás a nemzetiségi lét megítélésében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága94000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/27 Kód: DA-83-SzF-4-01 Sorszám: 2910 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kétegyháza, Mezőhegyes, Tótkomlós ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/27 Kód: DA-83-SzF-4-02 Sorszám: 5014 Prioritás: Rendezvények szervezése Intézkedés: Művészeti fesztiválok Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Településeinken évente 120 kulturális rendezvényt (települési, nemzetiségi) tartanak, amelyek nagyon komoly nézőszámot vonzanak. Helyzet/ adottság ▪A rendezvények megszervezéséhez, eszközeinek biztosításához, reklámanyagaik megteremtéshez komoly anyagi forrásokra van szükség, amely nem áll rendelkezésére, sem az önkormányzatoknak, sem pedig a civil szervezeteknek. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományosan megrendezésre kerülő kulturális programok támogatása, eszközeinek a fejlesztése, marketing munka fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Nőhet a rendezvények színvonala, ezáltal a látogatottsága, az átlag heti kettő rendezvény a turizmus kulturális kínálatát erősíti. Emellett javítja a helyi lakosság közérzetét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága94000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/27 Kód: DA-83-SzF-4-02 Sorszám: 5014 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/27 Kód: DA-83-SzF-4-03 Sorszám: 7234 Prioritás: Rendezvények szervezése Intézkedés: Egyéb települési rendezvények Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Településeinken nagyszámú román, szlovák, német, román,lengyel és roma népesség él. Civil szervezeteink száma meghaladja a 100-at amelyek működésük keretében, nemzetiségi és egyéb kulturális rendezvényeket szerveznek. Ezek a kulturális rendezvények sok látogatót vonzanak. Helyzet/ adottság ▪A rendezvények színvonalas megrendezéséhez komoly a civil szervezetek anyagi erejét meghaladó forrásokra van szükség, amelyre lehetőségeik nincsenek, viszont lakossági, sőt nemzetközi igény lenne, a testvértelepülési kapcsolatok keretében. Probléma/ lehetőség ▪A civil szervezeteinknek, forrásokat juttatva, segíteni őket, elsősorban eszközbeszerzés, rendezés feltételeinek a javítása, programok finanszírozása, és más egyéb dollgokkal,rekám, propaganda, amelyek rendezvényeiket sikeressé, látogatottabbá teheti. Megoldási javaslat ▪Meglévő civil, nemzetiségi rendezvényeink színvonala javul, ennek következtáben bővülnek kapcsolataink, és a rendezvények látogatottsága. Mindezek szálláshelyeinken a vendég éjszakák bővülését, erkölcsi és anyagi sikert is eredményezhetnek Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/27 Kód: DA-83-SzF-4-03 Sorszám: 7234 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/27 Kód: DA-83-SzF-3-03 Sorszám: 7231 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Oktatás, képzés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Mai világunkban az elektronikus levelezés lehetősége adott, szinte minden ügyintészést elektronikusan lehet intézni. A pályázatok,információk nagyreészt elektronikusan,érhetők el, vagy adhatók be. Helyzet/ adottság ▪A HACS területén a civilszervezetek, egyszemélyes mikrovállalkozások nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az ilyen irányú információk eléréséhez. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőséget kell teremteni civilszervezeteknek, vállalkozóknak, a modern technika adta lahatőségek megísmerésére, a technika alkalmazására, ezért az ilyen jellegű képzést, eszköz vásárlást támogatni kívánjuk. Megoldási javaslat ▪A vállalkozók, mezögazdasági vállalkozók, civil szervezetek lehetőségei bővülnek az elengedhetetlen technikai eszközökkel képzéssel. Mindezekért olyan szolgáltatások lehetnének elérhetők, mint az ügyfélkapu hasznáalata, ami már a gazdák számára is elengedhetetlen. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/27 Kód: DA-83-SzF-3-03 Sorszám: 7231 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/27 Kód: DA-83-SzF-3-01 Sorszám: 2883 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Oktatás, képzés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben több mint ember él, amelynek a képzettsége alacsony vagy korszerűtlen. A magas munkanélküliség egyik okozója, a képzetlenség. A felnőttképzés nem igazodik például a romák mentalitásához, szokásaihoz. A Helyi Közösség területén 2000 roma él. A lakosság 30%-a beszéli valamelyik kisebbség nyelvét. Helyzet/ adottság ▪A teljes lakosság 30,45% csak nyolc osztállyal rendelkezik, ennél kevesebb iskolai végzettséggel, mintegy 1000 fő. Elsősorban a roma lakosság képzettsége alacsony szintű. Nincsenek a turisztika speciális igényeinek megfelelő akkreditált képzési tananyagok. Probléma/ lehetőség ▪A foglalkoztatás növelése érdekében a munkaerőt képezni kell, speciálisan az igényekhez kell igazítani a képzést. Tananyagokat kell akkreditáltatni, főleg az idegenforgalom elvárásainak megfelelően. Megoldási javaslat ▪Növekedni fog a szakember ellátottság, csökken a munkanélküliség, növekedni fog a képzettség minden ágazatban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret26000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/27 Kód: DA-83-SzF-3-01 Sorszám: 2883 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/27 Kód: DA-83-SzF-3-02 Sorszám: 2885 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Oktatás, képzés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben több mint ember él, amelynek a képzettsége alacsony vagy korszerűtlen. A magas munkanélküliség egyik okozója, a képzetlenség, az alapképzettség hiánya. A Helyi Közösség területén 2000 roma él. A lakosság 30%-a beszéli valamelyik kisebbség nyelvét. Helyzet/ adottság ▪A teljes lakosság 30,45% csak nyolc osztállyal rendelkezik, ennél kevesebb iskolai végzettséggel, mintegy 1000 fő. Elsősorban a roma lakosság, képzettsége alacsony szintű. A felnőttképzés nem igazodik például a romák mentalitásához, szokásaihoz. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt figyelmet kell fordítani a 2000 főre tehető roma lakosság alapképzésére, ezentúl a fiatal roma nők képzésére, speciális életvitelüket segítő oktatások szervezésére. Kiemelt feladat a 8 osztályos alapképzettség megszerzése, speciális képzések indítása a romák által nagy számban lakott településeken, mint például Elek, Tótkomlós, Pusztaföldvár, Gádoros. Megoldási javaslat ▪Növekedni fog a 8 osztályt végzettek szám, ezáltal OKJ-s képzéshez juthatók aránya. Mindezek előnyt jelentenek (a jelenlegi helyzethez képest) a munka világába való visszatéréshez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret26000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/27 Kód: DA-83-SzF-3-02 Sorszám: 2885 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/27 Kód: DA-83-SzF-3-04 Sorszám: 2951 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Oktatás, képzés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség bizonyos településein (pl.: Gerendás, Kétegyháza, Békéssámson) nem elterjedt a környezettudatos élet és magatartásmód. Helyzet/ adottság ▪A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet. Projekttervezéseknél a környezettudatos tervezés nem tartozik a fontos elemek közé. Probléma/ lehetőség ▪Az iskolák környezetvédelemre, környezettudatosságra épülő nevelő munkájának a támogatása. Fontos, hogy a nagyszámba megvalósuló új ipari beruházásoknál a környezettudatos tervezést figyelembe vegyék a tervezés szakaszában. Képzések, foglalkozások tartásának támogatása, melyek célja a környezettudatos magatartásforma kialakítása, a pl:Gerendás, Békéssámson települések területén. Megoldási javaslat ▪Az eredmények között legfontosabb az iskolák által vállalt környezettudatos nevelés, valamint a projektek környezettudatos tervezése hozhat rövidtávon eredményeket. A környezettudatosság erősítésével a környezetbarát- és biotermékek iránt is növelhető lehet a kereslet, amely HVS-ünk igen fontos eleme. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/27 Kód: DA-83-SzF-3-04 Sorszám: 2951 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/27 Kód: DA-83-SzF-8-01 Sorszám: 7224 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Tanulmányok, tervek készítése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A HACS turisztikai, természeti, építészeti, vadásati, horgászati értékeinek, lehetőségeinek igen széles vertikuma van. Mindezek alkalmasak lehetnek a turizmus fejlesztésére, amennyiban szakemberek segítségével rendszerezve vannak. Helyzet/ adottság ▪Mindezekre(az értékeink rendszerezésére) eddig nem került sor, elsősorban anyagi, és szakember hiánya végett. Mindezeknek az értékeknek a felhasználásához tervek szükségesek, ezek pedig anyagiak hiányában eddig nem készültek. Probléma/ lehetőség ▪Anyagi forrásokat kell biztosítani a turizmust,segítő tanulmá nyok írására, elsősorban a kulturális, egyházi, természeti stb értékeink feltárására. Az élhetőbb település elengedhetetlen feltétele a tervszerű rendezés, ezért az ilyen jellegű tervező munkát támogatni kívánjuk. Megoldási javaslat ▪Szervezetten tudjuk a HACS közös értékeit feltérképezni, a hasznosításukra teveket készíteni, elsősorban a turizmus, az élhető környezet, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. Mindezek turisztikai vonzerő növekedéséhez hozzájárulhatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok85% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37000 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/27 Kód: DA-83-SzF-8-01 Sorszám: 7224 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Békéssámson, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csorvás, Elek, Gádoros, Gerendás, Gyula, Kardoskút, Kétegyháza, Lőkösháza, Mezőhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

137 136 Helyi Vidékfejlesztési tervünk alapja: jó minőségű 38 aranykoronás termőföldekre, valamint a meglévő gyógyvizekre épülő turistaforgalom bővítésére és kiszolgálására épül. Helyi gazdaságfejlesztési terv alapvető célja, hogy a 16 településről az elvándorlás mérséklődjön, növekedjen a munkahelyek száma ( új munkahely) és a térségben lakók jövedelme. Szeretnénk településeinken olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek célja az idegenforgalom kínálatának bővítése és kiszolgálása. A hét prioritásra, 24 intézkedésre, és 27 HPME-re osztott HVS-be legnagyobb hangsúlyt kap a munkahelyteremtés, a mikrovállalkozások fejlesztésére építve, amelyre a felhasználható források több mint 50%-át szeretnénk fordítani. Mindezekkel 2 intézkedés és 5 HPME foglalkozik. A legfontosabb cél a mezőgazdasági termékek diverzifikációja, hús, tej, pálinka, méz, stb. feldolgozottsági fokának a növelése a települések ellátásán túl, a turizmus kiszolgálása helyi termékekkel. Második legfontosabb mikrovállalkozás fejlesztés a turizmust közvetlenül kiszolgáló vállalkozásfejlesztés (szállás, vendéglátás, kereskedelem) mikrovállalkozások fejlesztése. Külön intézkedést szánunk a marketing munka javításának, mert ilyen jellegű tevékenységre minimális forrást fordítottak vállalkozásaink. Fontos szerepe van, ezért egy prioritás és öt intézkedés foglalkozik a turizmus kiszolgálására, az épített örökségre, a kulturális rendezvényekre (gasztronómia, nemzetiségi hagyományok, néprajzi gyűjtemények), a szabadidő-szolgáltatásokra (vadászat, horgászat, lovassport) épülő fejlesztéseknek, valamint természeti értékeinkre épülő turizmusfejlesztéssel. Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv további részei is a turizmusfejlesztést szolgálják, hiszen az épített örökség, természeti örökség, valamint a kulturális örökségünk védelme, egyúttal a turisztikai kínálat részét is képezi. Két további prioritás a helyi életminőség fejlesztése, valamint a társadalmi felelősség erősítése, már közvetlenül összefügg a vidéki ember komfortérzetének a javításával, amely elengedhetetlen a fiatalok és az értelmiség helyben tartásához. Stratégiánk utolsó két prioritása a mikrovállalkozások gazdasági környezetének a fejlesztést tűzi ki célul, valamint a vállalkozásokhoz, és a munkavállaláshoz szükséges képzést támogatná. A beérkezett 280 projektötlet alapján a térségben élők 2. Helyi Vidékfejlesztési tervünk alapja: jó minőségű 38 aranykoronás termőföldekre, valamint a meglévő gyógyvizekre épülő turistaforgalom bővítésére és kiszolgálására épül. Helyi gazdaságfejlesztési terv alapvető célja, hogy a 16 településről az elvándorlás mérséklődjön, növekedjen a munkahelyek száma ( új munkahely) és a térségben lakók jövedelme. Szeretnénk településeinken olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek célja az idegenforgalom kínálatának bővítése és kiszolgálása. A hét prioritásra, 24 intézkedésre, és 27 HPME-re osztott HVS-be legnagyobb hangsúlyt kap a munkahelyteremtés, a mikrovállalkozások fejlesztésére építve, amelyre a felhasználható források több mint 50%-át szeretnénk fordítani. Mindezekkel 2 intézkedés és 5 HPME foglalkozik. A legfontosabb cél a mezőgazdasági termékek diverzifikációja, hús, tej, pálinka, méz, stb. feldolgozottsági fokának a növelése a települések ellátásán túl, a turizmus kiszolgálása helyi termékekkel. Második legfontosabb mikrovállalkozás fejlesztés a turizmust közvetlenül kiszolgáló vállalkozásfejlesztés (szállás, vendéglátás, kereskedelem) mikrovállalkozások fejlesztése. Külön intézkedést szánunk a marketing munka javításának, mert ilyen jellegű tevékenységre minimális forrást fordítottak vállalkozásaink. Fontos szerepe van, ezért egy prioritás és öt intézkedés foglalkozik a turizmus kiszolgálására, az épített örökségre, a kulturális rendezvényekre (gasztronómia, nemzetiségi hagyományok, néprajzi gyűjtemények), a szabadidő-szolgáltatásokra (vadászat, horgászat, lovassport) épülő fejlesztéseknek, valamint természeti értékeinkre épülő turizmusfejlesztéssel. Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv további részei is a turizmusfejlesztést szolgálják, hiszen az épített örökség, természeti örökség, valamint a kulturális örökségünk védelme, egyúttal a turisztikai kínálat részét is képezi. Két további prioritás a helyi életminőség fejlesztése, valamint a társadalmi felelősség erősítése, már közvetlenül összefügg a vidéki ember komfortérzetének a javításával, amely elengedhetetlen a fiatalok és az értelmiség helyben tartásához. Stratégiánk utolsó két prioritása a mikrovállalkozások gazdasági környezetének a fejlesztést tűzi ki célul, valamint a vállalkozásokhoz, és a munkavállaláshoz szükséges képzést támogatná. A beérkezett 280 projektötlet alapján a térségben élők 2. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

138 Ft támogatást kérnek és e mellé Ft önerőt tennének a stratégiai elképzelések megvalósítására. Mikrovállalkozások fejlesztésére 100 vállalkozó adott be igényt. Ezek alapján a térség vállalkozói, önkormányzatai, civil szervezetei, valamint négy hitfelekezet lát esélyt a fejlődésre, ez a legfontosabb hatás, mert megmozdult a magyar vidék, és élni akar. Várhatóan új munkahely jön létre a mezőgazdasági termékfeldolgozásban, valamint a turizmus ágazatban. Létrejöhet egy biobrikett gyártó hálózat, amely olcsó tüzelőanyaggal látja el a településeket, kiváltva a drága gáz energiát. Településeink arculata megújulhat és segítheti a turizmust történelmi és természeti értékeink megmentése. Szabadidő- szolgáltatásaink fejlesztése kiegészítő programokat biztosíthat a térség három gyógyfürdőjének, ezzel növekedhetnek a vendégéjszakák. A horgászat, vadászat, és lósporttal kapcsolatos fejlesztések ezt célozzák. Helyi Közösségünk területén a nemzeti kisebbségek száma a lakosság 25%-a hagyományaik megőrzésének a támogatása, valamint a turizmusban történő bemutatása, így kettős célt szolgál. Humánerőforrás bővítés pedig kiszolgálja a turizmus által támasztott igényeket, valamint a szakemberképzést. Mindezek alapján reálisnak tűnik a új munkahely létrehozása, amelyekhez közel 200 időszakos jövedelemhez való jutást biztosítanak terveink, elsősorban a helyi termék piacán, amelyre építve létrehozzuk a LEADER polc hálózatot, amely kizárólag a helyi termék forgalmazásával fog foglalkozni. Jelenleg a helyi termék gyártás és értékesítés a fekete munka világát gyarapítja, ennek a legális mederbe terelése is cél. A tervek ütemezésében a fejlesztésekhez képzés és marketingmunka társul. Stratégiánk második üteme a humánerőforrás-fejlesztés a megvalósult fejlesztésekre épülnek, csak úgy, mint a reklám és a marketing munkánk bővítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

139 138 Az esélyegyenlőség fogalmán a hátrányos helyzetű települések és hátrányos helyzetű emberek életminőség javítását értjük stratégiai terveinkben. Hátrányos helyzetű település kategóriába 10 településünk tartozik a tizenhatból. A fejlesztésre szánt források 60-65%-ban ezeken a településeken fognak realizálódni, különös tekintettel a négy 2000 fő alatti településre. Hátrányos helyzetű településrészek fejlesztésével külön intézkedés foglalkozik, miután mintegy 7000 ember külterületen, tanyavilágban, majorságokban él. A hátrányos helyzetű emberek legnagyobb csoportját a térségben élő 2000 főt számláló roma népesség adja, amely 10 településen él nagyobb számban. 11 a romák esélyegyenlőségét segítő projektötlet a 8 osztályos alapképzést segítené, ezzel egy intézkedés foglalkozik. Alapvetően romák foglalkoztatására számítunk a biobrikett gyártó hálózatunkban is. A Helyi Közösség tagjai között roma vállalkozók, cigány önkormányzatok és civil szervezetek is adtak be pályázatot összesen Ft felhasználásával kívánnak kilépni jelenlegi helyzetükből, ebben 8 települési önkormányzat segíti őket, ami garanciája lehet a tervek megvalósításának. A HVS megalkotása során újabb, elsősorban roma civil szervezetek és önkormányzatok jelentették be csatlakozásukat, támogatásukat a program céljainak elérésére. Civil szervezetink közül többen foglalkoznak a fogyatékkal élők mindennapi életvitelének a javításával, stratégiánkban komoly szerepet kap a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának a támogatása, amelyre már a LEADER+ -ban is komoly forrásokat fordítottunk. Csak olyan terveket támogatunk, amelyekben az akadálymentesítés, és a környezettudatos tervezés szerepel. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása fontos feladat, több projekt ötlet erre a rétegre építi terveit, fenntarthatóságát. Terveinkben egy intézkedésnek része a nők képzése, az esélyegyenlőségi munkacsoport javaslata alapján. Intézkedés szintjén foglalkozunk az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatásával. Terveink hosszú távú fenntarthatóságának alapja, hogy a LEADER+ eredményeire, valamint meglévő lehetőségeinkre épül. A Békés megyébe irányuló idegenforgalom 75%-a a mi akciócsoportunk területére irányul, a három gyógyfűrdőre. Terveink a gyógyvíz adta lehetőségeken túl, egyéb turisztikai programok kínálatát nyújtják az idelátogatóknak. Az esélyegyenlőség fogalmán a hátrányos helyzetű települések és hátrányos helyzetű emberek életminőség javítását értjük stratégiai terveinkben. Hátrányos helyzetű település kategóriába 10 településünk tartozik a tizenhatból. A fejlesztésre szánt források 60-65%-ban ezeken a településeken fognak realizálódni, különös tekintettel a négy 2000 fő alatti településre. Hátrányos helyzetű településrészek fejlesztésével külön intézkedés foglalkozik, miután mintegy 7000 ember külterületen, tanyavilágban, majorságokban él. A hátrányos helyzetű emberek legnagyobb csoportját a térségben élő 2000 főt számláló roma népesség adja, amely 10 településen él nagyobb számban. 11 a romák esélyegyenlőségét segítő projektötlet a 8 osztályos alapképzést segítené, ezzel egy intézkedés foglalkozik. Alapvetően romák foglalkoztatására számítunk a biobrikett gyártó hálózatunkban is. A Helyi Közösség tagjai között roma vállalkozók, cigány önkormányzatok és civil szervezetek is adtak be pályázatot összesen Ft felhasználásával kívánnak kilépni jelenlegi helyzetükből, ebben 8 települési önkormányzat segíti őket, ami garanciája lehet a tervek megvalósításának. A HVS megalkotása során újabb, elsősorban roma civil szervezetek és önkormányzatok jelentették be csatlakozásukat, támogatásukat a program céljainak elérésére. Civil szervezetink közül többen foglalkoznak a fogyatékkal élők mindennapi életvitelének a javításával, stratégiánkban komoly szerepet kap a fogyatékkal élő fiatalok turizmusának a támogatása, amelyre már a LEADER+ -ban is komoly forrásokat fordítottunk. Csak olyan terveket támogatunk, amelyekben az akadálymentesítés, és a környezettudatos tervezés szerepel. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása fontos feladat, több projekt ötlet erre a rétegre építi terveit, fenntarthatóságát. Terveinkben egy intézkedésnek része a nők képzése, az esélyegyenlőségi munkacsoport javaslata alapján. Intézkedés szintjén foglalkozunk az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatásával. Terveink hosszú távú fenntarthatóságának alapja, hogy a LEADER+ eredményeire, valamint meglévő lehetőségeinkre épül. A Békés megyébe irányuló idegenforgalom 75%-a a mi akciócsoportunk területére irányul, a három gyógyfűrdőre. Terveink a gyógyvíz adta lehetőségeken túl, egyéb turisztikai programok kínálatát nyújtják az idelátogatóknak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

140 kisebbségi önkormányzatunk és ugyanennyi nemzetiségi civil szervezet tagja a Helyi Közösségnek. Rajtuk keresztül szeretnénk az anyaországukkal kapcsolatos turisztikai, gazdasági kapcsolatokat fejleszteni, bővíteni, elsősorban Románia, és Szlovákia viszonylatában. Gazdasági terveink alapja a 38 aranykoronás kiváló minőségű termőföld, valamint a közel 6000 helyi gazda tapasztalata, termelési eredményessége. Fenntarthatóságot megalapozza, hogy a projektek megvalósítása, a jövedelmek emelkedését és szolgáltatások bővülését eredményezik, amelyek további fejlesztéseket generálnak. A stratégia megvalósítása során olyan hálózatok épülnek ki, melyek erősítik a gazdaság fejlődését, a fejlesztések fenntarthatóságát. 14 kisebbségi önkormányzatunk és ugyanennyi nemzetiségi civil szervezet tagja a Helyi Közösségnek. Rajtuk keresztül szeretnénk az anyaországukkal kapcsolatos turisztikai, gazdasági kapcsolatokat fejleszteni, bővíteni, elsősorban Románia, és Szlovákia viszonylatában. Gazdasági terveink alapja a 38 aranykoronás kiváló minőségű termőföld, valamint a közel 6000 helyi gazda tapasztalata, termelési eredményessége. Fenntarthatóságot megalapozza, hogy a projektek megvalósítása, a jövedelmek emelkedését és szolgáltatások bővülését eredményezik, amelyek további fejlesztéseket generálnak. A stratégia megvalósítása során olyan hálózatok épülnek ki, melyek erősítik a gazdaság fejlődését, a fejlesztések fenntarthatóságát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

141 településünk közül négy vett részt a korábbi LEDER+ tervezés folyamatában. Gyakorlatilag az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva, ezekre építve próbáljuk az új Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát felépíteni. Korábban a meglévő turisztikai lehetőségek, vadászat, horgászatra építve hajtottunk végre intézkedéseket. Közülük legfontosabb a szálláshelyépítések, amelyek két településen Csorváson 10 szoba 30 férőhely, Csanádapácán öt szoba 15 férőhely szolgáltatásbővítést eredményezett. Mindezek alapjai lettek a vadászati turizmus fejlesztésének, amelyre az új HVS-ben már építeni lehet, ezekre a projektekre építve Gerendás, Csorvás, Csanádapáca új fejlesztéseket tervez, (Vaddisznótelep) élőhely-bővítés. Jelentős beruházás a csorvási szálló, amely alkalmas a sérült fiatalok turizmusának a segítésére, kihasználva a környező gyógyvizek adta lehetőségeket. Mindehhez csatlakozott a gerendási termálfürdő felújítása, valamint a csorvási és gerendási horgásztó és szabadidőpark rehabilitációja, amely a környezet védelmen túl a szabadidő eltöltés céljait szolgálja, alkalmas a turizmus kiszolgálására is. Emellett az ellátás javítása érdekében konyha, pékség és szolgáltatás-fejlesztést hajtottunk végre. A korábban nem LEADER-s településeken több Uniós pályázat valósult meg. Ezek egy része a vidéki turizmust szolgálta (kollégiumi szálláshelyek, étterem és fürdő felújítás). Szinte minden településen folytak, és folynak infrastrukturális beruházások, utak, kerékpárutak épültek. Jelentős beruházások történtek a humánerőforrás képzés területén Kétegyházán, Eleken, Mezőhegyesen, Tótkomlóson. A szabadidő kulturált eltöltésére számos beruházás történt, Mezőhegyes, Orosháza lovassport. Fürdőberuházások Tótkomlós, Orosháza, Gerendás. Környezetvédelmi és rehabilitációs fejlesztések a Száraz- ér völgyében. A gasztronómiai turizmus fejlesztésére komoly, pályázatokból származó tőke került Csorváson, Gádoroson, Kétegyházán, Eleken. Mindezek az alapjai lettek, gyakorlatilag ezekre, ezek továbbfejlesztésére épül Vidékfejlesztési Stratégiánk. Az elmúlt években 13 településünkön alakult kisebbségi önkormányzat, 8 településen kisebbségi civil szervezet, amelyek nagyrészt pályázati forrásokból hajtottak végre beruházásokat elhelyezésük, kulturális és gasztronómiai programjaik színterének a fejlesztésére. Mindezek alapot jelentenek, a további fejlesztésekhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

142 141 1, Területalapú megközelítés. A Hajdúvölgy- Körösmente Helyi Közösség (HK) olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást közösen megérhetik, hisz évtizedek óta összetartoznak. Két kistérség, tagjai a települések. A 16 település földrajzilag összefügg, egymással határos (kivétel Békéscsaba megyeszékhely) a 1410 km/2 terület ideális méret, hogy olyan tervek valósuljanak meg, amelyek új fejezetet nyitnak a HK tagjainak életében. A HK civil szervezeteinek, vállalkozóinak és önkormányzatainak közös érdeke, hogy a korábban csak mezőgazdasággal foglalkozó lakosság perspektívát, lehetőséget lásson elképzeléseinkben. 2, Az alulról építkező megközelítés. A helyi civilszervezetek, vállalkozók, önkormányzatok a projekt tervezésében az első perctől kezdve részt vettek, kivitelezésben és a megvalósításban is hasonló módon tervezzük a munkát. A projekt megvalósítása a civil, vállalkozói és közszféra anyagi és szellemi erejének az összefogásával történik. 3, Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek. A helyi társadalmi viszonyokat hűen tükrözi a Hajdúvölgy-Körösmente HK alkotó szervezetek, intézmények összetétele. Szférák aránya: - közszféra (17,3%- üzleti szféra (49,2%), - civilszféra (33,5%-). Ezek az arányok érvényesülnek az új Egyesület irányításában. A célok megvalósítását egy pénzintézet segíti. 4, Háromoldalú partnerség. 1, Területalapú megközelítés. A Hajdúvölgy- Körösmente Helyi Közösség (HK) olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást közösen megérhetik, hisz évtizedek óta összetartoznak. Két kistérség, tagjai a települések. A 16 település földrajzilag összefügg, egymással határos (kivétel Békéscsaba megyeszékhely) a 1410 km/2 terület ideális méret, hogy olyan tervek valósuljanak meg, amelyek új fejezetet nyitnak a HK tagjainak életében. A HK civil szervezeteinek, vállalkozóinak és önkormányzatainak közös érdeke, hogy a korábban csak mezőgazdasággal foglalkozó lakosság perspektívát, lehetőséget lásson elképzeléseinkben. 2, Az alulról építkező megközelítés. A helyi civilszervezetek, vállalkozók, önkormányzatok a projekt tervezésében az első perctől kezdve részt vettek, kivitelezésben és a megvalósításban is hasonló módon tervezzük a munkát. A projekt megvalósítása a civil, vállalkozói és közszféra anyagi és szellemi erejének az összefogásával történik. 3, Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek. A helyi társadalmi viszonyokat hűen tükrözi a Hajdúvölgy-Körösmente HK alkotó szervezetek, intézmények összetétele. Szférák aránya: - közszféra (17,3%- üzleti szféra (49,2%), - civilszféra (33,5%-). Ezek az arányok érvényesülnek az új Egyesület irányításában. A célok megvalósítását egy pénzintézet segíti. 4, Háromoldalú partnerség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/3

143 142 Az együttműködés folyamán a három szféra egyesíti szellemi, anyagi és kapcsolati tőkéjét a stratégia megvalósulása érdekében. A HK településeiről regisztrált tagok összetétele heterogén, ugyanakkor interaktívan együttműködő. 5, A tevékenység újító jellege. Új kitörési pontokat jelöltünk ki a mikrotérségben, ez a falusi turizmus, vadászturizmus, horgászat, lósport, gyógy idegenforgalom. Az utóbbi évek mezőgazdasági folyamatai szükségessé teszik a váltást, új megélhetési lehetőségek keresését. Bízunk abban, hogy a tervek megvalósulása során kialakult erőforrás egyesítés a közös tervezés, 300 projektötlet begyűjtése, felhasználása fejlődéshez vezethet. Az egyes projektek kapcsolódnak egymáshoz, és így erősítik a fenntarthatóságot, érvényesül a multiplikátor hatás. 6, A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált ágazatközi megközelítése. A fejlesztési terv több ágazatát érinti a gazdaságnak, a vidékfejlesztésnek, és, egyúttal egyesíti azok célkitűzéseit a projekt megvalósulása során. Mindezekért a helyi akciócsoport összetételében törekedtünk arra, hogy kultúra, népművészet, idegenforgalom, egészségvédelem, kereskedelem, vendéglátás pénzügyi tervezés, építészeti tervezés képviselő együtt tudjanak gondolkodni és cselekedni a megvalósítás során. 7, Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés. Az egyesület 180 tagja egy olyan fejlesztési hálózatot alkot, amilyen jellegű együttműködés a három szféra között soha nem volt ebben a térségben. A Békés megyében létrejött HK-eket, azok stratégiai elképzeléseit ismerjük, velük kapcsolatokat építettünk ki, közös projektek megvalósítására. Az együttműködés folyamán a három szféra egyesíti szellemi, anyagi és kapcsolati tőkéjét a stratégia megvalósulása érdekében. A HK településeiről regisztrált tagok összetétele heterogén, ugyanakkor interaktívan együttműködő. 5, A tevékenység újító jellege. Új kitörési pontokat jelöltünk ki a mikrotérségben, ez a falusi turizmus, vadászturizmus, horgászat, lósport, gyógy idegenforgalom. Az utóbbi évek mezőgazdasági folyamatai szükségessé teszik a váltást, új megélhetési lehetőségek keresését. Bízunk abban, hogy a tervek megvalósulása során kialakult erőforrás egyesítés a közös tervezés, 300 projektötlet begyűjtése, felhasználása fejlődéshez vezethet. Az egyes projektek kapcsolódnak egymáshoz, és így erősítik a fenntarthatóságot, érvényesül a multiplikátor hatás. 6, A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált ágazatközi megközelítése. A fejlesztési terv több ágazatát érinti a gazdaságnak, a vidékfejlesztésnek, és, egyúttal egyesíti azok célkitűzéseit a projekt megvalósulása során. Mindezekért a helyi akciócsoport összetételében törekedtünk arra, hogy kultúra, népművészet, idegenforgalom, egészségvédelem, kereskedelem, vendéglátás pénzügyi tervezés, építészeti tervezés képviselő együtt tudjanak gondolkodni és cselekedni a megvalósítás során. 7, Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés. Az egyesület 180 tagja egy olyan fejlesztési hálózatot alkot, amilyen jellegű együttműködés a három szféra között soha nem volt ebben a térségben. A Békés megyében létrejött HK-eket, azok stratégiai elképzeléseit ismerjük, velük kapcsolatokat építettünk ki, közös projektek megvalósítására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/3

144 143 Számítunk munkánk során a 16 település testvértelepüléseire. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 3/3


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajdúvölgy - Körösmente Térség Fejlesztéséért KE A dokumentumban szereplő összes szellemi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések