Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Tudás alapú, piacképes és diverzifikált gazdaság létrehozása a környezeti állapot megőrzésével, térségi összefogással.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Nyírség Vidékfejlesztési KE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 35 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Nyírség Vidékfejlesztési KE területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 71,554 fő, a városokban élő lakosok száma 37,012 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 71, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Újfehértó 13,768 fő 9,026 fő 7,134 fő 6,803 fő Nyíregyháza Nyírtelek Balkány Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 10 Fejlesztési intézkedések száma 35 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Nyírség Vidékfejlesztési KE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,541,114 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Nyírség Vidékfejlesztési KE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪8▪8▪2,541,114 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪1,244,446 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪977,446 ▪A kulturális örökség megőrzése▪4▪4▪529,223 ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪2▪2▪55,230 ▪Leader képzés▪6▪6▪254,050 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪441,825 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪88,360 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪154,646 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪2▪2▪110,450

6 5 Nyírség Vidékfejlesztési KE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A működőképes mikor-, kis-, és középvállalkozások hiánya olyan alapvető probléma, mely a gazdasági és társadalmi élet valamennyi területére kihat. ▪A térség hosszú távú fejlődésének, versenyképességének legnagyobb akadálya, hogy a gazdasági szerkezet nem optimális. A megyeszékhelyen összpontosuló nagyvállalkozások mellett nincsenek jelen a vidéki településeken azok a kis vállalkozások, melyek egyrészről beszállítói kapacitást jelenthetnének a nagyvállalatok számára, másrészt gazdasági eredményeikből forrásokat tudnának biztosítani a helyi közélet élénkítésére, aktív résztvevői lennének a helyi közösségek fejlesztéseinek. ▪A térség természeti erőforrásai, földrajzi adottságai a jelenkor viszonyai között megfelelő teret képesek biztosítani a felzárkózásnak, a versenyképesség megteremtésének. Az EU források és lehetőségek kihasználásának legfontosabb eszköze – ma már egyértelműen látszik – a minőségileg is megfelelő humán erőforrás jelenléte a térségben. ▪A térségben megfelelő létszámú és alapképzettségű munkaerő áll rendelkezésre, mely a munkaerőpiac igényeihez szükséges képzésekkel és átképzésekkel alkalmassá tehető egy prosperáló gazdaság igényeinek kielégítésére, melyhez a képzési kapacitások helyben rendelkezésre állnak.

7 6 A Nyírség Helyi Közösség legfontosabb célja a helyi gazdaság megerősítése, annak érdekében, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, a fejlett térségekhez hasonló szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez jusson. A vidékfejlesztés eszközrendszere alapvetően a helyi mikro-, és kisvállalkozások erősítésén keresztül tudja ezt biztosítani, oly módon, hogy segíti e vállalkozások alapítását, a meglévők piacképességének javítását, azok diverzifikálásával és a gazdálkodás feltételeinek javításával. E célok eredményes végrehajtása csak a térségben rejlő humánerőforrás kihasználásával, folyamatos, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó fejlesztésével lehetséges. Egy széles alapokon nyugvó gazdasági fejlődés, és életminőség javulás elképzelhetetlen a leszakadó rétegek, periférián élők és halmozottan hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése, programba való bevonása nélkül. A HVS komoly figyelmet szentel a nyírségi táj sajátosságainak – épített örökségünk, természeti értékeink és kulturális hagyományaink - megőrzésére, bemutatására a környezeti állapot fenntartására és javítására. Építünk arra a partnerségben rejlő erőre, mely a helyi közösség szereplőinek összefogásában rejlik, és reményeink szerint hosszútávon életformává, a gondolkodás meghatározójává válik. A Nyírség Helyi Közösség legfontosabb célja a helyi gazdaság megerősítése, annak érdekében, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, a fejlett térségekhez hasonló szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez jusson. A vidékfejlesztés eszközrendszere alapvetően a helyi mikro-, és kisvállalkozások erősítésén keresztül tudja ezt biztosítani, oly módon, hogy segíti e vállalkozások alapítását, a meglévők piacképességének javítását, azok diverzifikálásával és a gazdálkodás feltételeinek javításával. E célok eredményes végrehajtása csak a térségben rejlő humánerőforrás kihasználásával, folyamatos, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó fejlesztésével lehetséges. Egy széles alapokon nyugvó gazdasági fejlődés, és életminőség javulás elképzelhetetlen a leszakadó rétegek, periférián élők és halmozottan hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése, programba való bevonása nélkül. A HVS komoly figyelmet szentel a nyírségi táj sajátosságainak – épített örökségünk, természeti értékeink és kulturális hagyományaink - megőrzésére, bemutatására a környezeti állapot fenntartására és javítására. Építünk arra a partnerségben rejlő erőre, mely a helyi közösség szereplőinek összefogásában rejlik, és reményeink szerint hosszútávon életformává, a gondolkodás meghatározójává válik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Nyírség Vidékfejlesztési KE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Nyírség Helyi Közösség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén helyezkedik el. A közösség két statisztikai kistérség (nagykállói, nyíregyházi) területét fedi le, és annak valamennyi települését magába foglalja. A Helyi Közösség települései: Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nagycserkesz, Sényő, Nyírpazony, Nyírtura, Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Kállósemjén, Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri és Érpatak. A térségben 18 település, azon belül 5 város helyezkedik el. A megye sajátosságaitól eltérően nem az apró falvas település szerkezet a jellemző, hisz valamennyi település mérete meghaladja az 1500 fős lélekszámot – kivéve Sényő és Biri, de ezek lakossága is 1450 fő felett van. Négy olyan nagy település van, melynek lélekszáma meghaladja az 5000 főt, ezek között megtaláljuk Nyíregyházát – a megye székhelyét – melynek lakossága meghaladja a 110 ezer főt, de e mellet van két olyan városa is a közösségnek (Újfehértó, Nagykálló), ahol több mint 10 ezer ember él. Nyíregyháza és Nagykálló népsűrűsége meghaladja a 120 fő/km2-t így ezek a települések, bár a Helyi Közösség tagjai, de csak tanyás területeikkel tudnak részt venni a programban. Az akcióterület nagysága, mint egy 1139 km2, melyen 192 ezer ember él, ebből – Nyíregyháza és Nagykálló lakosságának jelentős része – 120 ezer ember nem érintett az EMVA 3-4 tengelyének programjai kapcsán. Összességében a lakóterület népsűrűsége 168 fő/km2, de a támogatható célterület népsűrűsége nem éri el a 80 fő/km2-t. A térség fekvése rendkívül kedvező, hisz itt halad át az V. számú Európai Korridor, melynek köszönhetően komoly közlekedési infrastruktúrák haladnak át a térségen (M3 autópálya, 4-es, 41-es, 36-os, 38-as főútvonalak, Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhogy vasúti fővonal). Nyíregyháza, mint megyeszékhely a helyi közösségnek is meghatározó gazdasági társadalmi formáló ereje. A Nyírség Helyi Közösség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén helyezkedik el. A közösség két statisztikai kistérség (nagykállói, nyíregyházi) területét fedi le, és annak valamennyi települését magába foglalja. A Helyi Közösség települései: Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nagycserkesz, Sényő, Nyírpazony, Nyírtura, Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Kállósemjén, Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri és Érpatak. A térségben 18 település, azon belül 5 város helyezkedik el. A megye sajátosságaitól eltérően nem az apró falvas település szerkezet a jellemző, hisz valamennyi település mérete meghaladja az 1500 fős lélekszámot – kivéve Sényő és Biri, de ezek lakossága is 1450 fő felett van. Négy olyan nagy település van, melynek lélekszáma meghaladja az 5000 főt, ezek között megtaláljuk Nyíregyházát – a megye székhelyét – melynek lakossága meghaladja a 110 ezer főt, de e mellet van két olyan városa is a közösségnek (Újfehértó, Nagykálló), ahol több mint 10 ezer ember él. Nyíregyháza és Nagykálló népsűrűsége meghaladja a 120 fő/km2-t így ezek a települések, bár a Helyi Közösség tagjai, de csak tanyás területeikkel tudnak részt venni a programban. Az akcióterület nagysága, mint egy 1139 km2, melyen 192 ezer ember él, ebből – Nyíregyháza és Nagykálló lakosságának jelentős része – 120 ezer ember nem érintett az EMVA 3-4 tengelyének programjai kapcsán. Összességében a lakóterület népsűrűsége 168 fő/km2, de a támogatható célterület népsűrűsége nem éri el a 80 fő/km2-t. A térség fekvése rendkívül kedvező, hisz itt halad át az V. számú Európai Korridor, melynek köszönhetően komoly közlekedési infrastruktúrák haladnak át a térségen (M3 autópálya, 4-es, 41-es, 36-os, 38-as főútvonalak, Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhogy vasúti fővonal). Nyíregyháza, mint megyeszékhely a helyi közösségnek is meghatározó gazdasági társadalmi formáló ereje. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Emellett vannak olyan mikro központjai is a térségnek, melyek szintén rendelkeznek gazdasági potenciállal, és hagyományosan meghatározói közvetlen környezetüknek (Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Nyírtelek). Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az Észak-Alföldi régió központja (Debrecen) is egy 50 km-es körön belül van, így a két nagyváros gazdasági és társadalmi hatása erőteljesen érvényesülhet az elkövetkező években. A térség többi települése azonban erőteljesen mutatja az elmaradott térségek sajátosságait, magas munkanélküliség, kis- és középvállalkozások hiánya, alacsony jövedelem szint, infrastrukturális hiányosságok, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya, etnikai és kisebbségi problémák. A megye egészéhez hasonlóan jellemző erre a térségre is a műemléki és kulturális örökség magas aránya, melyre az elmúlt években csak kevés figyelmet és befektetést sikerült fordítani. Emellett vannak olyan mikro központjai is a térségnek, melyek szintén rendelkeznek gazdasági potenciállal, és hagyományosan meghatározói közvetlen környezetüknek (Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Nyírtelek). Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az Észak-Alföldi régió központja (Debrecen) is egy 50 km-es körön belül van, így a két nagyváros gazdasági és társadalmi hatása erőteljesen érvényesülhet az elkövetkező években. A térség többi települése azonban erőteljesen mutatja az elmaradott térségek sajátosságait, magas munkanélküliség, kis- és középvállalkozások hiánya, alacsony jövedelem szint, infrastrukturális hiányosságok, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya, etnikai és kisebbségi problémák. A megye egészéhez hasonlóan jellemző erre a térségre is a műemléki és kulturális örökség magas aránya, melyre az elmúlt években csak kevés figyelmet és befektetést sikerült fordítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A Nyírség Helyi Közösség környezeti állapotát alapvetően az adottságai, az itt folytatott emberi tevékenység hatásai és az éghajlati tényezők határozzák meg. A térséget a nyírségi síkság alapvetően homokos területei jellemzik, melyeket természetes képződmények (hegyek, nagy vízfolyások) nem szabdalnak fel. Ennél fogva jelentős tevékenységet kell kifejteni a talajerózió megakadályozására, melyet elsősorban a szél, és a csapadék idéz elő. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években az országos átlagot meghaladó erdősítés indult meg, de az is igaz, hogy a rendszerváltást követő privatizáció és a megélhetési bűnözés következtében hosszú időre eltűntek a fasorok az utak, vízfolyások és vasutak mentén. Ezek helyreállítása már megkezdődött, de még jelentős adósságunk van a természettel szemben. A térség jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat, melyen belül kimagaslóan nagy a zöldség és gyümölcstermesztés aránya. A gyümölcs ültetvények (alma, meggy) hosszú időre meghatározzák a környezet állapotát és a térség képét. Ma már viszonylag kevés az elhanyagolt ültetvény, és ugyan ez mondható el a szántóföldek művelésével kapcsolatban is. Az is jellemzővé vált, hogy a termelők – talán a támogatási rendszereknek köszönhetően is – törekszenek a környezettudatos gazdálkodási formák alkalmazására. Azonban az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős és maradandó károkat okoztak a természetben. A műtrágyák, és növényvédő szerek szakszerűtlen használata tartósan fertőzte és mérgezte a talajt és a viszonylag magasan fekvő talajvíz készleteinket is. Az állatállomány drasztikus csökkenése, nem csupán az ágazatot gyengítette, hanem természetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is tapasztalható. A rét, legelő hasznosítás - ezáltal művelése – minimálisra csökkent, így ezek a területek elhanyagolt képet mutatnak, mind esztétikai szempontból mind környezetvédelmi szempontból művelésük elengedhetetlen lenne. A Nyírség Helyi Közösség környezeti állapotát alapvetően az adottságai, az itt folytatott emberi tevékenység hatásai és az éghajlati tényezők határozzák meg. A térséget a nyírségi síkság alapvetően homokos területei jellemzik, melyeket természetes képződmények (hegyek, nagy vízfolyások) nem szabdalnak fel. Ennél fogva jelentős tevékenységet kell kifejteni a talajerózió megakadályozására, melyet elsősorban a szél, és a csapadék idéz elő. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években az országos átlagot meghaladó erdősítés indult meg, de az is igaz, hogy a rendszerváltást követő privatizáció és a megélhetési bűnözés következtében hosszú időre eltűntek a fasorok az utak, vízfolyások és vasutak mentén. Ezek helyreállítása már megkezdődött, de még jelentős adósságunk van a természettel szemben. A térség jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat, melyen belül kimagaslóan nagy a zöldség és gyümölcstermesztés aránya. A gyümölcs ültetvények (alma, meggy) hosszú időre meghatározzák a környezet állapotát és a térség képét. Ma már viszonylag kevés az elhanyagolt ültetvény, és ugyan ez mondható el a szántóföldek művelésével kapcsolatban is. Az is jellemzővé vált, hogy a termelők – talán a támogatási rendszereknek köszönhetően is – törekszenek a környezettudatos gazdálkodási formák alkalmazására. Azonban az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős és maradandó károkat okoztak a természetben. A műtrágyák, és növényvédő szerek szakszerűtlen használata tartósan fertőzte és mérgezte a talajt és a viszonylag magasan fekvő talajvíz készleteinket is. Az állatállomány drasztikus csökkenése, nem csupán az ágazatot gyengítette, hanem természetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is tapasztalható. A rét, legelő hasznosítás - ezáltal művelése – minimálisra csökkent, így ezek a területek elhanyagolt képet mutatnak, mind esztétikai szempontból mind környezetvédelmi szempontból művelésük elengedhetetlen lenne. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Az ipari termelés alapvetően a két nagyváros Nyíregyháza és Nagykálló térségébe összpontosult, így ez csupán kisebb károkat okozott a természetben. Egyébként is olyan tevékenységek működnek, melyek káros anyag kibocsátása minimális. Összességében elmondható, hogy – ha nem is egy érintetlen környezetről van szó – az emberek számára élhető és hosszútávon fenntartható környezetet örököltünk, és tudunk tovább adni. Természeti értékeink igen nagy számban vannak, melyek megőrzése, fejlesztése és bemutatása nagyon fontos feladat. Jelentős a közösség területén a NATURA-2000 területek aránya, melyre a termelők és önkormányzatok is nagy figyelmet fordítanak. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Napkori erdők, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. –ezzel együtt ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk. Jelentős a mélyrétegi édesvíz készlet is, mely Újfehértó, Geszteréd és Érpatak területei alatt található. Az ipari termelés alapvetően a két nagyváros Nyíregyháza és Nagykálló térségébe összpontosult, így ez csupán kisebb károkat okozott a természetben. Egyébként is olyan tevékenységek működnek, melyek káros anyag kibocsátása minimális. Összességében elmondható, hogy – ha nem is egy érintetlen környezetről van szó – az emberek számára élhető és hosszútávon fenntartható környezetet örököltünk, és tudunk tovább adni. Természeti értékeink igen nagy számban vannak, melyek megőrzése, fejlesztése és bemutatása nagyon fontos feladat. Jelentős a közösség területén a NATURA-2000 területek aránya, melyre a termelők és önkormányzatok is nagy figyelmet fordítanak. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Napkori erdők, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. –ezzel együtt ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk. Jelentős a mélyrétegi édesvíz készlet is, mely Újfehértó, Geszteréd és Érpatak területei alatt található. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A Nyírség Helyi Közösség 18 települése két statisztikai kistérséget fed le. A Nagykállói kistérség december 31.-ig teljes egészében a leghátrányosabb 48 kistérség közé tartozott. A kistérségek besorolásáról szóló évi 67/2007. (VI. 28.) számú Országgyűlési Határozat alapján elfogadott 311/2007. (XI. 17.) számú Kormány rendelet értelmében azonban ez a kistérség is kikerült a kedvezményezetti körből. Természetesen, mindkét statisztikai kistérségben vannak olyan társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések melyek, ha nem is a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatási forrásaiból, de felzárkóztatásra szorulnak. Ilyen települések: Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri, Érpatak, Balkány, Sényő, Nagycserkesz. Gazdaságukra a mezőgazdaság túlsúlya jellemző, a kevés helyi mikor-, és kisvállalkozás 90%- át e tevékenység adja. Más típusú tevékenység alig-alig található, lakossági szolgáltatások nem működnek, piacra termelő ipari üzemek elvétve vannak. Az első hat település a nagykállói kistérség része, ahol a kistérség leghátrányosabb kategóriába való besorolását Nagykálló elmúlt években bekövetkezett rohamos fejlődése akadályozta meg. Sényő és Nagycserkesz a nyíregyházi kistérségben lévő két olyan település ahol jelentős lemaradás tapasztalható még a térség többi településéhez is. A városi ranggal rendelkező Balkány bár az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket indított el, lemaradását még így sem volt képes behozni, munkanélküliségi gondjairól már nem is beszélve. A többi település munkanélküliségi helyzete jelen gazdasági körülmények között csak hosszú távon és céltudatos munkával lesz kezelhető, és ehhez kell az is, hogy a térség nagy településeinek munkahelyteremtő képessége jelentősen javuljon. E hátrányos helyzetű települések infrastrukturális lemaradása igen jelentős, még is célszerű átgondolni, hogy milyen jellegű épített infrastruktúrák kerüljenek fejlesztésre, milyen szolgáltatások működjenek a településeken. Ehhez elengedhetetlen egy ésszerű kistérségi együttműködés kialakítása, kistérségi és vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, és annak céltudatos végrehajtása. Balkány kivételével a településeken nem működnek funkcionálisan alkalmas közösségi terek, és a köz-, és közösségi szolgáltatásokat biztosítani képes intézmények. A kistérségek települései közötti feladatmegosztás alapján létrejövő stratégia szellemében ezeket az intézményeket és létesítményeket kell haladéktalanul megépíteni annak érdekében, hogy az itt élő emberek érezzék a település helyét és szerepét, és ez által a települések lakosságmegtartó ereje nőjön és megmaradjon. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Természetesen ehhez elengedhetetlen a helyi vonalas infrastruktúrák fejlesztése is, amely szintén igen hiányos elsősorban a szennyvízkezelés, és helyi úthálózat vonatkozásában. Bár a települések alapvetően víz, villany és gáz ellátása megoldott, de sok esetben a földrajzi és társadalmi perifériákon élő lakosság számára még ma sem elérhető. Ezért az esélyegyenlőség megteremtése ezeken a településeken fokozott súllyal esik latba. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 6% 10% 28% 6% 18% 10% 0% 11% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 9% 27% 16% 3% 7% 5% 3% 24% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 12.0%, ami 3.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 12.0% ▪Változás 2003-hoz képest 3.7 százalékpont

20 19 A térség foglalkoztatási helyzetét alapvetően meghatározza a mikro-, kis-, és középvállalkozások gyenge állapota, valamint azok térbeli elhelyezkedése. A munkaképes lakosság egy jelentős része Nyíregyházára és Nagykállóba ingázik naponta, sőt a lakosság egy része az 50 km távolságra lévő regionális központot, Debrecent választja megélhetése színhelyéül. A kis települések vállalkozásainak munkaerő felszívó ereje minimális, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 10% alatti aránya messze elmarad az ágazat térségben betöltött szerepétől. A foglalkoztatás nagyságrendileg három területen összpontosul megközelítően 25-25%-os arányban. A feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a közigazgatás (önkormányzati szféra) területén a foglalkoztatottak több mint 80%-a tevékenykedik. Mindezen lehetőségek azonban csak arra elegendőek, hogy az átlagos munkanélküliség éppen 13% alá csökkenjen, de a rendszer tartósan nem képes kezelni a halmozottan hátrányos helyzetűek problémáit. Különösen nagy probléma, hogy a térségben ma már generációs tényezővé vált a munkanélküliség, a rendszerváltozás óta felnőtt egy nemzedék, aki már mintaként éli meg a szülők munkahely nélküli, esetleg alkalmi vagy feketemunkából tengetett életét, és társadalmi helyzete, képzettségi szintje miatt maga is képtelen kitörni ebből. Ezt az állapotot fokozza a térségben élő kisebbségek %-os aránya, akiknél ezek a problémák még súlyosabb formában jelentkeznek. Az egyetlen megoldásnak számukra - még tartósan - a köz és közhasznú munkák látszanak, de ezek a programok sem tudják kezelni a tartós munkanélküliek egyre növekvő számát. A foglalkoztatási gondok másik szegmense az alulképzettség, mely a rendszerben lévő munkanélküliek közel 70%-át hozzák hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya csupán 5% körüli az országos 10%-os átlaggal szemben. A térség foglalkoztatási helyzetét alapvetően meghatározza a mikro-, kis-, és középvállalkozások gyenge állapota, valamint azok térbeli elhelyezkedése. A munkaképes lakosság egy jelentős része Nyíregyházára és Nagykállóba ingázik naponta, sőt a lakosság egy része az 50 km távolságra lévő regionális központot, Debrecent választja megélhetése színhelyéül. A kis települések vállalkozásainak munkaerő felszívó ereje minimális, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 10% alatti aránya messze elmarad az ágazat térségben betöltött szerepétől. A foglalkoztatás nagyságrendileg három területen összpontosul megközelítően 25-25%-os arányban. A feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a közigazgatás (önkormányzati szféra) területén a foglalkoztatottak több mint 80%-a tevékenykedik. Mindezen lehetőségek azonban csak arra elegendőek, hogy az átlagos munkanélküliség éppen 13% alá csökkenjen, de a rendszer tartósan nem képes kezelni a halmozottan hátrányos helyzetűek problémáit. Különösen nagy probléma, hogy a térségben ma már generációs tényezővé vált a munkanélküliség, a rendszerváltozás óta felnőtt egy nemzedék, aki már mintaként éli meg a szülők munkahely nélküli, esetleg alkalmi vagy feketemunkából tengetett életét, és társadalmi helyzete, képzettségi szintje miatt maga is képtelen kitörni ebből. Ezt az állapotot fokozza a térségben élő kisebbségek %-os aránya, akiknél ezek a problémák még súlyosabb formában jelentkeznek. Az egyetlen megoldásnak számukra - még tartósan - a köz és közhasznú munkák látszanak, de ezek a programok sem tudják kezelni a tartós munkanélküliek egyre növekvő számát. A foglalkoztatási gondok másik szegmense az alulképzettség, mely a rendszerben lévő munkanélküliek közel 70%-át hozzák hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya csupán 5% körüli az országos 10%-os átlaggal szemben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A szakképzett, képzésre és átképzésre alkalmas lakosok száma alig éri el a 36%-ot, ami további problémákat fog generálni az elkövetkező időkben. A 8 általánost, vagy attól kevesebbet elvégzők aránya 58%, a 46%-os országos átlaggal szemben. Az ő foglalkoztatásuk és képzésük a jelenlegi rendszerben lehetetlennek látszik. A magas munkanélküliség, és alacsony képzettség mellett további gondot jelent a családi jövedelmek mélyen országos átlag alatti szintje, amit tovább ront, hogy az egy keresőre jutó eltartottak száma viszont igen magas. Egy ilyen munkanélküliségi szint mellett erősebben érvényesül a szegregáció, az esélyegyenlőség hiánya, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek olyan munkavállaló kategóriák, mint a nők, kisebbségek, 45 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve a tanyán és külterületen élők. Az ő érdekeikért való küzdelem, megélhetési feltételeik megteremtése a Helyi Közösség egyik fontos feladata kell, hogy legyen az elkövetkező években. A szakképzett, képzésre és átképzésre alkalmas lakosok száma alig éri el a 36%-ot, ami további problémákat fog generálni az elkövetkező időkben. A 8 általánost, vagy attól kevesebbet elvégzők aránya 58%, a 46%-os országos átlaggal szemben. Az ő foglalkoztatásuk és képzésük a jelenlegi rendszerben lehetetlennek látszik. A magas munkanélküliség, és alacsony képzettség mellett további gondot jelent a családi jövedelmek mélyen országos átlag alatti szintje, amit tovább ront, hogy az egy keresőre jutó eltartottak száma viszont igen magas. Egy ilyen munkanélküliségi szint mellett erősebben érvényesül a szegregáció, az esélyegyenlőség hiánya, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek olyan munkavállaló kategóriák, mint a nők, kisebbségek, 45 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve a tanyán és külterületen élők. Az ő érdekeikért való küzdelem, megélhetési feltételeik megteremtése a Helyi Közösség egyik fontos feladata kell, hogy legyen az elkövetkező években. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Nyíregyháza székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9 db 5 db 6,443 fő 34% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 34%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪2,000 ▪1,933 ▪900 ▪381 ▪297 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Nyíregyháza ▪Nagykálló ▪Nyíregyháza Főtevékenység ▪2524 Egyéb műanyag termék gyártása ▪2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása ▪2524 Egyéb műanyag termék gyártása ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪2125 Egyéb papírtermék gyártása Név ▪Flextronics International Nyíregyházi Üzem ▪Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. ▪Electrolux Lehet Kft. Nyíregyházi Üzem ▪Benetton Ungheria Kft. ▪Dunapack Zrt

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Egyéb szolgáltatás ▪231 ▪213 ▪210 ▪147 ▪131 ▪Nyírtelek ▪Nyíregyháza ▪Kálmánháza ▪Nyírtelek ▪Nagykálló ▪2851 Fém felületkezelése ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása ▪1571 Haszonállat- eledel gyártása ▪9002 Hulladékgyűjtés, - kezelés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪HM Arzenál Név ▪Kálmánházi Baromfifeldolgozó Kft. ▪ISV ZRT. ▪TESZOVÁL KFT. ▪Phoenix Légrugó Technológia Kft

25 24 A térség gazdasági potenciálját, alapvetően a két kistérségi központ Nyíregyháza és Nagykálló határozza meg, akik nem célterületei a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek. E két településen működik az a néhány nagy és középvállalkozás, mely meghatározó szerepet tölt be a térség jövedelem termelésében és a foglalkoztatásában. A Benetton Ungheria (Nagykálló), a Flextronic, a Michellin és az Elektrolux (Nyíregyháza) azok a vállalkozások, melyek jelentős beszállítói kapacitást is képesek indukálni. A térség kis-, és közép vállalkozásainak állapotára jellemző, hogy sajnálatos módon nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, így e vállalatok beszállítói igényeit térségen kívüli vállalkozások oldják meg. Tradicionálisan érvényes, hogy a megélhetés legfőbb forrása a megyében a mezőgazdaság, melyre az elaprózódott birtokszerkezet jellemző, így jövedelem termelő képessége is minimális. A 200 körüli mezőgazdasági vállalkozás – és a hozzá kapcsolódó őstermelő - a vállalkozói szektor 8%-át teszi ki, és igen magas arányban gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztéssel foglalkozik. Sajnos az ágazatra jellemző, hogy kedvezőtlen a faj, és fajta összetétel, és az alkalmazott technológia jelentősen csökkenti a piaci versenyképességet. Az 1980-as évek kimagasló állatállománya minimálisra csökkent, különösen a szarvasmarha esetében. Ez a tény a szántóföldi növénytermesztés piaci pozícióit is meggyengítette, és a legeltetés visszaszorulásával a környezet állapotát is lerontotta. A mezőgazdasági feldolgozóipar alapvetően a zöldség, gyümölcstermesztésre épült, de az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje csak kevés hozzáadott értéket képes realizálni. Az Újfehértói Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskola, valamint a szaktanácsadói hálózat lehet az a bázis, mely összefogva a termelőkkel változtathat ezen a helyzeten. Az ipari termelés szerkezeti állapotára is jellemző, hogy nagyon kevés a hatékonyan működő mikro-, és kisvállalkozás, és nagyszámban vannak jelen azok a kényszervállalkozások, melyek még tulajdonosaik számára sem képesek megélhetést biztosítani. A kevés kisvállalkozás összetételére az élelmiszer feldolgozás, az építőipar, a fémfeldolgozás és a kereskedelem a jellemző. A térség gazdasági potenciálját, alapvetően a két kistérségi központ Nyíregyháza és Nagykálló határozza meg, akik nem célterületei a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek. E két településen működik az a néhány nagy és középvállalkozás, mely meghatározó szerepet tölt be a térség jövedelem termelésében és a foglalkoztatásában. A Benetton Ungheria (Nagykálló), a Flextronic, a Michellin és az Elektrolux (Nyíregyháza) azok a vállalkozások, melyek jelentős beszállítói kapacitást is képesek indukálni. A térség kis-, és közép vállalkozásainak állapotára jellemző, hogy sajnálatos módon nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, így e vállalatok beszállítói igényeit térségen kívüli vállalkozások oldják meg. Tradicionálisan érvényes, hogy a megélhetés legfőbb forrása a megyében a mezőgazdaság, melyre az elaprózódott birtokszerkezet jellemző, így jövedelem termelő képessége is minimális. A 200 körüli mezőgazdasági vállalkozás – és a hozzá kapcsolódó őstermelő - a vállalkozói szektor 8%-át teszi ki, és igen magas arányban gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztéssel foglalkozik. Sajnos az ágazatra jellemző, hogy kedvezőtlen a faj, és fajta összetétel, és az alkalmazott technológia jelentősen csökkenti a piaci versenyképességet. Az 1980-as évek kimagasló állatállománya minimálisra csökkent, különösen a szarvasmarha esetében. Ez a tény a szántóföldi növénytermesztés piaci pozícióit is meggyengítette, és a legeltetés visszaszorulásával a környezet állapotát is lerontotta. A mezőgazdasági feldolgozóipar alapvetően a zöldség, gyümölcstermesztésre épült, de az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje csak kevés hozzáadott értéket képes realizálni. Az Újfehértói Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskola, valamint a szaktanácsadói hálózat lehet az a bázis, mely összefogva a termelőkkel változtathat ezen a helyzeten. Az ipari termelés szerkezeti állapotára is jellemző, hogy nagyon kevés a hatékonyan működő mikro-, és kisvállalkozás, és nagyszámban vannak jelen azok a kényszervállalkozások, melyek még tulajdonosaik számára sem képesek megélhetést biztosítani. A kevés kisvállalkozás összetételére az élelmiszer feldolgozás, az építőipar, a fémfeldolgozás és a kereskedelem a jellemző. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakosság igényeinek kielégítése mellett egy biztos megélhetést jelenthetnének az ott élők számára. Mindezen anomáliák egyik legfőbb oka, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált rugalmas képzési rendszer nem működik. A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházára koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata minimális, pedig jelentős tartalékaink mutatkoznak a vadász, lovas, horgász, egészség és gasztronómiai turizmus területén, melyeknek szintén leggyengébb láncszemei a jól képzett turisztikai szakemberek. A banki szolgáltatások a városokra koncentrálódnak, valamennyi településünkön működik valamilyen pénzintézet, az ATM szolgáltatás területi lefedettsége minimális. Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakosság igényeinek kielégítése mellett egy biztos megélhetést jelenthetnének az ott élők számára. Mindezen anomáliák egyik legfőbb oka, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált rugalmas képzési rendszer nem működik. A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházára koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata minimális, pedig jelentős tartalékaink mutatkoznak a vadász, lovas, horgász, egészség és gasztronómiai turizmus területén, melyeknek szintén leggyengébb láncszemei a jól képzett turisztikai szakemberek. A banki szolgáltatások a városokra koncentrálódnak, valamennyi településünkön működik valamilyen pénzintézet, az ATM szolgáltatás területi lefedettsége minimális. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység12 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység39 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység50 Oktatással kapcsolatos tevékenység30 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 2 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 30 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 17 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Általánosan megállapítható az a tény, mely a Nyírség Helyi Közösség területére is jellemző, hogy a magyar társadalmi berendezkedés elmúlt évtizedei nem igen szolgálták a magyarországi non-profit szektor kialakulását és fejlődését. Ennek megfelelően jelen állapotában még nem tudja betölteni azokat a szerepköröket, melyeket a társadalom ma már egyre jobban elvárna tőle. A Nyírség Helyi Közösség 18 településén (Nyíregyháza és Nagykálló belterületei nélkül) 230 – 250 civil szervezet működik, melyek a társadalmi gazdasági élet szinte valamennyi területét lefedik. Ezek a szervezetek azonban, olyan nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, hogy az eltelt évben nem voltak képesek meghatározó szereplőivé válni szakterületeiknek. Finanszírozásukat alapvetően az önkormányzatok vállalták fel. A valóban nagyobb hatásfokkal, és érdekérvényesítéssel rendelkező szervezeteink elsősorban Nyíregyházán működnek, és reményeink szerint fejtenek ki majd olyan hatást, mely a vidéki szervezetek megerősödéséhez vezethet. Számos olyan civil szervezetünk működik, melyek alapvetően a tanyás térségek hagyományainak megőrzését, a tanyai élet megújítását tűzték zászlajukra. A Környezetvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás, és oktatás területén működő szervezeteink száma közel 70, akik alapvetően az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában vesznek részt, sőt ezen szervezetek jelentős része önkormányzati alapítású szervezet. A kutatásfejlesztéssel, település-, és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteink talán a legjelentősebbek, hisz ők a többcélú önkormányzati társulások munkájában résztvevő társadalmi szervezetek, illetve az Újfehértói Kutató Intézethez kapcsolódnak és jelentős hozzáadott értéket tudnak felmutatni a térségi innováció területén. A polgárvédelem és közbiztonság területén tevékenykedő szervezetek az önkéntes tűzoltó, polgárőr és polgárvédelmi feladatokat ellátó civilekből tevődnek össze. Még is a non-profit szektor legnagyobb hányadát –közel 100 szervezet- a kultúra, sport és szabadidő területén működő szervezetek teszik ki, akik képesek ma már megmozgatni a társadalom valamennyi szereplőjét, gyerektől a nyugdíjasig. Általánosan megállapítható az a tény, mely a Nyírség Helyi Közösség területére is jellemző, hogy a magyar társadalmi berendezkedés elmúlt évtizedei nem igen szolgálták a magyarországi non-profit szektor kialakulását és fejlődését. Ennek megfelelően jelen állapotában még nem tudja betölteni azokat a szerepköröket, melyeket a társadalom ma már egyre jobban elvárna tőle. A Nyírség Helyi Közösség 18 településén (Nyíregyháza és Nagykálló belterületei nélkül) 230 – 250 civil szervezet működik, melyek a társadalmi gazdasági élet szinte valamennyi területét lefedik. Ezek a szervezetek azonban, olyan nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, hogy az eltelt évben nem voltak képesek meghatározó szereplőivé válni szakterületeiknek. Finanszírozásukat alapvetően az önkormányzatok vállalták fel. A valóban nagyobb hatásfokkal, és érdekérvényesítéssel rendelkező szervezeteink elsősorban Nyíregyházán működnek, és reményeink szerint fejtenek ki majd olyan hatást, mely a vidéki szervezetek megerősödéséhez vezethet. Számos olyan civil szervezetünk működik, melyek alapvetően a tanyás térségek hagyományainak megőrzését, a tanyai élet megújítását tűzték zászlajukra. A Környezetvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás, és oktatás területén működő szervezeteink száma közel 70, akik alapvetően az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában vesznek részt, sőt ezen szervezetek jelentős része önkormányzati alapítású szervezet. A kutatásfejlesztéssel, település-, és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteink talán a legjelentősebbek, hisz ők a többcélú önkormányzati társulások munkájában résztvevő társadalmi szervezetek, illetve az Újfehértói Kutató Intézethez kapcsolódnak és jelentős hozzáadott értéket tudnak felmutatni a térségi innováció területén. A polgárvédelem és közbiztonság területén tevékenykedő szervezetek az önkéntes tűzoltó, polgárőr és polgárvédelmi feladatokat ellátó civilekből tevődnek össze. Még is a non-profit szektor legnagyobb hányadát –közel 100 szervezet- a kultúra, sport és szabadidő területén működő szervezetek teszik ki, akik képesek ma már megmozgatni a társadalom valamennyi szereplőjét, gyerektől a nyugdíjasig. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Az ő tevékenységük az egészséges életmód, a hagyomány ápolás és turisztikai tevékenység fejlesztésében mutatkozik meg. Érdekes a helyzetük az egyházaknak, akiknek a helyét a társadalom nem nagyon tudja még megtalálni és maguk is keresik a szerepüket. Erőteljes részükről az igény, hogy aktív részesei lehessenek térségünk társadalmi gazdasági felzárkóztatásának, az alapvetően hátrányos helyzetű és rászoruló lakosság problémái kezelésének, kulturális feladatok ellátásának. Az ő tevékenységük az egészséges életmód, a hagyomány ápolás és turisztikai tevékenység fejlesztésében mutatkozik meg. Érdekes a helyzetük az egyházaknak, akiknek a helyét a társadalom nem nagyon tudja még megtalálni és maguk is keresik a szerepüket. Erőteljes részükről az igény, hogy aktív részesei lehessenek térségünk társadalmi gazdasági felzárkóztatásának, az alapvetően hátrányos helyzetű és rászoruló lakosság problémái kezelésének, kulturális feladatok ellátásának. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 123 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 123 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 71,67871,41771,48871,63471,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 65% 17% 12% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 11% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 13% 32% 6% 5% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A Helyi Közösség 18 településén élő 192 ezer ember, illetve a kedvezményezett térségben élő 72 ezer ember vonatkozásában általánosan elmondható, hogy az elmúlt öt évben számuk jelentősen nem változott, egyes évek között ingadozó, eredőjét tekintve stagnáló állapot a jellemző. Elsősorban a kistelepüléseken tapasztalható a lakosság fogyása. A ’90-es évek nagy migrációs folyamatai megálltak, nem jellemző ma már a térségből történő elvándorlás, viszont a magasan képzett szakemberek egy jelentős része az ország fejlettebb részein kedvezőbb feltételeket talál, ezért ők nagy számban hagyják el a térséget. A humánerőforrás ilyen irányú mozgása kedvezőtlenül hat a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére, a versenyképesség alakulására. A térségen belüli lakossági mozgás iránya is megváltozni látszik, hisz a városokból egyre többen költöznek ki a kertvárosi, elővárosi területekre, a nyíregyházi tanyabokrok iránti érdeklődés egyre nagyobb. De a nyíregyháza agglomerációjához tartozó települések iránti érdeklődés is egyre növekszik. A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonló, sőt attól valamivel kedvezőbbnek mondható, hisz a munkaképes lakosság aránya az átlagtól magasabb, viszont képzettségi szintje jelentősen elmarad attól. Az összlakosság kevesebb, mint fele munkaképes, és belőlük több mint 12% munkanélküli, így az eltartó – eltartotti arány rendkívül kedvezőtlen, bár az elöregedés nem igazán a térség jellemzője. Viszont az iskoláskorúak átlagot meghaladó aránya az eltartottak számát jelentősen növeli. Az élve születések magas arányában különösen a kisebbségek és a leszakadó rétegek nagy száma a jellemző, ami azért komoly gond, mert ők azok akik, nem tudják megfelelő színvonalon felnevelni és taníttatni gyerekeiket, így a perifériára szorultak, halmozottan hátrányos helyzetűek számának további növekedése várható. Ezek a demográfiai jellemzők komoly társadalmi és gazdasági konfliktusok kiinduló pontjává válhatnak, és kezelésük nagy erőfeszítéseket igényel. A Helyi Közösség 18 településén élő 192 ezer ember, illetve a kedvezményezett térségben élő 72 ezer ember vonatkozásában általánosan elmondható, hogy az elmúlt öt évben számuk jelentősen nem változott, egyes évek között ingadozó, eredőjét tekintve stagnáló állapot a jellemző. Elsősorban a kistelepüléseken tapasztalható a lakosság fogyása. A ’90-es évek nagy migrációs folyamatai megálltak, nem jellemző ma már a térségből történő elvándorlás, viszont a magasan képzett szakemberek egy jelentős része az ország fejlettebb részein kedvezőbb feltételeket talál, ezért ők nagy számban hagyják el a térséget. A humánerőforrás ilyen irányú mozgása kedvezőtlenül hat a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére, a versenyképesség alakulására. A térségen belüli lakossági mozgás iránya is megváltozni látszik, hisz a városokból egyre többen költöznek ki a kertvárosi, elővárosi területekre, a nyíregyházi tanyabokrok iránti érdeklődés egyre nagyobb. De a nyíregyháza agglomerációjához tartozó települések iránti érdeklődés is egyre növekszik. A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonló, sőt attól valamivel kedvezőbbnek mondható, hisz a munkaképes lakosság aránya az átlagtól magasabb, viszont képzettségi szintje jelentősen elmarad attól. Az összlakosság kevesebb, mint fele munkaképes, és belőlük több mint 12% munkanélküli, így az eltartó – eltartotti arány rendkívül kedvezőtlen, bár az elöregedés nem igazán a térség jellemzője. Viszont az iskoláskorúak átlagot meghaladó aránya az eltartottak számát jelentősen növeli. Az élve születések magas arányában különösen a kisebbségek és a leszakadó rétegek nagy száma a jellemző, ami azért komoly gond, mert ők azok akik, nem tudják megfelelő színvonalon felnevelni és taníttatni gyerekeiket, így a perifériára szorultak, halmozottan hátrányos helyzetűek számának további növekedése várható. Ezek a demográfiai jellemzők komoly társadalmi és gazdasági konfliktusok kiinduló pontjává válhatnak, és kezelésük nagy erőfeszítéseket igényel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 A lakosság egészségügyi állapotát tekintve az ország térségei között a legrosszabb mutatókat produkálja, hisz az élettartam itt a legrövidebb, a szív és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, és az ilyen okból történő elhalálozások magasan az országos átlag felett vannak, ami a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra, az ebből fakadó életmódra és a túlhajszoltságra vezethető vissza. Nem igazán jellemző erre a térségre a prevenció, a szabadidő egészségtudatos eltöltése. A magasan kvalifikál fiatalok elvándorlása, illetve a magas fiatal kori elhalálozás miatt sok az egyedül élő, gondozásra szoruló idős ember, akiknek csak egy részét tudja felkarolni a szociális ellátórendszer. A lakosság egészségügyi állapotát tekintve az ország térségei között a legrosszabb mutatókat produkálja, hisz az élettartam itt a legrövidebb, a szív és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, és az ilyen okból történő elhalálozások magasan az országos átlag felett vannak, ami a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra, az ebből fakadó életmódra és a túlhajszoltságra vezethető vissza. Nem igazán jellemző erre a térségre a prevenció, a szabadidő egészségtudatos eltöltése. A magasan kvalifikál fiatalok elvándorlása, illetve a magas fiatal kori elhalálozás miatt sok az egyedül élő, gondozásra szoruló idős ember, akiknek csak egy részét tudja felkarolni a szociális ellátórendszer. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 11% 0% 78% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A térség elérhetőségét biztosító nagy vonalas infrastruktúrák tekintetében az M3-as autópálya megépítésével kedvező helyzet alakult ki. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak további kapcsolódási pontokat biztosítanak a térség szereplői számára, bár ezek minősége már kívánnivalókat hagy maga után. A Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal megléte, valamint 2013-ig megvalósuló korszerűsítése minőségi feltételeket képes biztosítani, mind a személy, mind az árú szállítás számára. Nyíregyháza rendelkezik egy olyan repülőtérrel, mely minimális befektetéssel alkalmassá tehető árú-, és személyszállítást bonyolító gépek fogadására. Nyíregyházának köszönhetően térségünkben összpontosulnak mindazok az infrastruktúrák, melyek pozitív hatással lehetnek a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére. Korántsem ilyen kedvező a helyzet a térség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében, hisz a települések közötti közvetlen összeköttetést biztosító utak sem teljesen kiépítettek, a meglévő úthálózat minősége pedig nagyon rossz állapotú. Sajnálatos módon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ez az a térsége – bár meglepő – ahol a legalacsonyabb a portalanított utak aránya. A gazdasági célokat szolgáló mezőgazdasági utak rossz állapotúak és hiányosak, de hasonló a helyzet a az ipari területek megközelítését szolgáló infrastruktúra tekintetében is. A térség belső vasúthálózata csak a fővonalak mentén működik, számos település a vasúti közlekedésből ki van zárva. A turisztikai és foglalkoztatási célokat is segítő kerékpárutak csak szórványban épültek meg, elengedhetetlen lenne azok hálózatszerű megépítése, minőségi kerékpárutak létesítése. Általánosan elmondható, hogy a térségben a lakossági szolgáltatásokat biztosító ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépítettsége megfelelő, bár a tanyástérségekben vannak még lefedetlen területek. Szennyvízkezelés területén még a nagyobb településeinken is hiányzik a vezetékes hálózat (Napkor, Nagycserkesz, Kálmánháza), bár az is megállapítható, hogy a lakossági rákötések arányán is lenne javítani való. A térség elérhetőségét biztosító nagy vonalas infrastruktúrák tekintetében az M3-as autópálya megépítésével kedvező helyzet alakult ki. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak további kapcsolódási pontokat biztosítanak a térség szereplői számára, bár ezek minősége már kívánnivalókat hagy maga után. A Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal megléte, valamint 2013-ig megvalósuló korszerűsítése minőségi feltételeket képes biztosítani, mind a személy, mind az árú szállítás számára. Nyíregyháza rendelkezik egy olyan repülőtérrel, mely minimális befektetéssel alkalmassá tehető árú-, és személyszállítást bonyolító gépek fogadására. Nyíregyházának köszönhetően térségünkben összpontosulnak mindazok az infrastruktúrák, melyek pozitív hatással lehetnek a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére. Korántsem ilyen kedvező a helyzet a térség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében, hisz a települések közötti közvetlen összeköttetést biztosító utak sem teljesen kiépítettek, a meglévő úthálózat minősége pedig nagyon rossz állapotú. Sajnálatos módon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ez az a térsége – bár meglepő – ahol a legalacsonyabb a portalanított utak aránya. A gazdasági célokat szolgáló mezőgazdasági utak rossz állapotúak és hiányosak, de hasonló a helyzet a az ipari területek megközelítését szolgáló infrastruktúra tekintetében is. A térség belső vasúthálózata csak a fővonalak mentén működik, számos település a vasúti közlekedésből ki van zárva. A turisztikai és foglalkoztatási célokat is segítő kerékpárutak csak szórványban épültek meg, elengedhetetlen lenne azok hálózatszerű megépítése, minőségi kerékpárutak létesítése. Általánosan elmondható, hogy a térségben a lakossági szolgáltatásokat biztosító ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépítettsége megfelelő, bár a tanyástérségekben vannak még lefedetlen területek. Szennyvízkezelés területén még a nagyobb településeinken is hiányzik a vezetékes hálózat (Napkor, Nagycserkesz, Kálmánháza), bár az is megállapítható, hogy a lakossági rákötések arányán is lenne javítani való. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A telekommunikáció területén sajnos még mindig vannak olyan települések, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás területet). Teljesen hiányzik a valóban széles sávot biztosító internet hálózat, és komoly feladatot jelentenek az E- Magyarország pontok hálózatának bővítése is. Valóban működő, a gazdaság fejlesztését elősegítő ipari park csak Nyíregyházán működik, a vidéki területeken jelzett 14 kis ipari terület (ipari park címmel nem rendelkeznek) a gazdaságélénkítés szempontjából nem számottevő. A telekommunikáció területén sajnos még mindig vannak olyan települések, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás területet). Teljesen hiányzik a valóban széles sávot biztosító internet hálózat, és komoly feladatot jelentenek az E- Magyarország pontok hálózatának bővítése is. Valóban működő, a gazdaság fejlesztését elősegítő ipari park csak Nyíregyházán működik, a vidéki területeken jelzett 14 kis ipari terület (ipari park címmel nem rendelkeznek) a gazdaságélénkítés szempontjából nem számottevő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %4% %4%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪6,803 ▪Község▪1,473 ▪Község▪3,438 ▪Község▪1,791 ▪Község▪1,922 ▪Nagyközség▪4,039 ▪Község▪2,001 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Balkány Biri Bököny Érpatak Geszteréd Kállósemjén Kálmánháza Munkanél- küliség (%) ▪16.22% ▪12.00% ▪16.46% ▪14.90% ▪14.46% ▪13.60% ▪7.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪271,454 ▪292,018 ▪193,290 ▪196,564 ▪253,711 ▪326,032 ▪293,554 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.047

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪4,531 ▪Község▪1,904 ▪Város▪281 ▪Község▪3,819 ▪Város▪9,026 ▪Község▪3,338 ▪Város▪7,134 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kótaj Nagycserkesz Nagykálló Napkor Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Munkanél- küliség (%) ▪12.32% ▪17.46% ▪11.99% ▪12.60% ▪5.47% ▪6.78% ▪8.97% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪366,641 ▪205,404 ▪427,866 ▪347,738 ▪633,514 ▪478,772 ▪404,228 Magas** kat. (db/fő) ▪0.006 ▪0.000 ▪0.065 ▪0.595 ▪0.860 ▪0.000 ▪0.194 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.008 ▪0.189 ▪0.016 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,844 ▪Község▪1,468 ▪Község▪2,974 ▪Város▪13,768 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nyírtura Sényő Szakoly Újfehértó Munkanél- küliség (%) ▪8.46% ▪15.42% ▪14.10% ▪8.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪410,008 ▪334,759 ▪316,092 ▪326,537 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 1/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balkány ▪„A munkanélküliek magas részaránya a település kereső korú lakossága körében. A település 24 élő tanyáján az infrastruktúra részleges, vagy helyenként teljes hiánya.” ▪Biri ▪„Munkahelyek teremtése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen hagyománnyal rendelkező fémipari üzemek nagyfokú és képzett humánerőforrással rendelkező szakemberei és üzemei által képviselt nagyfokú gazdasági potenciál.A létrejött ipari park kedvező fekvése, jó szakemberellátottsága,nagy szakértelemmel rendelkező vállalkozásvezetők az ipari park területén. Élelmiszerfeldolgozó ipar fejlesztési lehetősége.” ▪„Az autópálya 10 km-re van, s a leendő vállalkozások számára előnyös feltételek mellett terület biztosítása.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 2/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bököny ▪„Szennyvíz-hálózat kiépítetlensége, infrastruktúra-hiány, a lakosság elöregedése, munkaerő-hiány, munkahely- hiány, a kisebbségek lélekszámának emelkedése, szociálisan rászorultak létszámának emelkedése, a pályázatok nem arányos támogatása.” ▪Érpatak ▪„Munkanélküliség, bűnözés, a leromlott infrastruktúra, valamint a hiányos tömegközlekedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahely-teremtés, infrastruktúra- fejlesztés, átképzések az alulképzett lakosság részére.” ▪„A két megyeszékhely közelségéből és a két kistérségi központ közelségéből adódó lehetőségek, a turizmus-fejlesztés, valamint a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 3/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Geszteréd ▪„Önkormányzat épületeinek állaga nem megfelelő. Civil szervezetek fentarthatósága nehezen megoldható. Nincs ipari tevékenység. Magas a unkanélküliek száma. Településen magas a HHH családok száma.” ▪Kállósemjén ▪„A foglalkoztatók hiánya, azaz a munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipari tevékenység szorgalmazása, munkahelyek teremtése.” ▪„A mezőgazdasági termelő tevékenység, és az arra épülő élelmiszer-feldolgozás nyíregyházi, nyírbátori termelő vállalatoknak bedolgozói (alvállalkozói) háttér biztosítása. A Kállay kastély és park hasznosítása. A Mohos-tó természetvédelmi területének turisztikai célú hasznosítása.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 4/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kálmánháza ▪„Az elavult panel iskolaépület felújítása. Bentlakásos szociális intézmény létrehozása, ezzel munkahelyteremtés. Külterületi szennyvízhálózat fejlesztése. Intézmények akadálymentesítése. Polgármesteri Hivatal számítógépparkjának korszerűsítése.” ▪Kótaj ▪„Oktatási intézmény infrastruktúrájának elmaradottsága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„EU pályázati lehetőségek kihasználása tekintettel arra, hogy saját erő fejlesztési lehetőségünk nincs.” ▪„Uniós pályázatokon való részvétel.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 5/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagycserkesz ▪„Munkanélküliségi és gazdasági elmaradottság, mély szegénység, szociális segélyezés magas szintje, külterületi portalanított utak hiánya, kevés vállalkozás, munkahelyhiány, önkormányzati földterület- hiány, önkormányzat működési hiánya, fejlesztések sajáterő hiánya, óvoda férőhely- hiány, önkorányzati épületek leamortizálódása (egészségház, kultúrház, óvoda, temető, sportpálya, EMO.).” ▪Nagykálló ▪„Nagy átmentő forgalom, kiaknázatlan turisztikai lehetőségek, alacsony foglalkoztatottság, inaktívak magas aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Rendelkezésre álló, szabad munkaerő, kiváló minőségű földterület a gazdák tulajdonában.” ▪„M3-as autópálya közelsége miatt logisztikai kistérségi képzőközpont. Ipari park, és benne vállalkozások letelepedése, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése. Gyógyvíz-turizmus, Harangodon nemzetközi rendezvények.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 6/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Napkor ▪„Szennyvíz-elhelyezés és kezelés megoldatlansága, az általános iskola épületeinek rossz műszaki állapota. Településközpont rendezetlensége, idősek otthona épületének és környezetének rossz állaga. Ravatalozó rossz állapota.” ▪Nyíregyháza ▪„Bokortanyák infrastrukturális elmaradottsága. Külterületek megközelíthetősége. Munkanélküliség növekedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Rendezvényeink népszerűsége, településünk turisztikai vonzereje, Nyíregyházához való közelség.” ▪„Falusi turizmus fejlesztése, kereskedelem fejlesztése, logisztikai szerepkör erősítése, repülőtér kihasználása.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 7/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírpazony ▪„Nem tartozik a leghátrányosabb települések közé, ezért nem áll rendelkezésünkre a legnagyobb támogatási forma és emiatt sok pályázatott nem tudunk beadni,saját fórrás híánya miatt és ezek miatt az elkébzelt vidéki fejlesztéseinket nem tudjuk megvalósítani.” ▪Nyírtelek ▪„VEZETÉKES SZENNYVÍZ ÉS IVÓVÍZHÁLÓZAT TELJES KIÉPÍTETTSÉGÉNEK HIÁNYA. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MAGAS ARÁNYA. ALACSONY SZAKKÉPZETTSÉGŰ MUNKANÉLKÜLIEK.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község számára olyan pályázati lehetőség, melyeken sikeresen részt vehet, ahol csak 10 %-os önerő szükséges és nem kizáró ok az, hogy a település nem tartozik a leghátrányosabb települések közzé.” ▪„TÉRSÉGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE. KERESKEDELMI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE. SZABAD MUNKAERŐ KAPACITÁS. GAZDASÁGI TERÜLETEK ELŐKÉSZÍTÉSE KIALAKÍTÁSA.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 8/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírtura ▪„Nyírtura nem tartozik a leghátrányosabb települések közé, ezért nem áll rendelkezésünkre a legnagyobb támogatási forma és emiatt sok pályázatot nem tudunk beadni,saját forrás hiánya miatt és ezek miatt az elképzelt vidéki fejlesztéseinket nem tudjuk megvalósítani.” ▪Sényő ▪„Beépíthető ingatlanok előtti közművek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Minél több pályázat beadása és nyerése segítene a problémákon, vagyis a fejlesztéseken.” ▪„Minél több pályázat benyújtása.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 9/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szakoly ▪„A településen magas a munkanélküliek száma. Lakónépesség csökken, elöregszik. A lakosság egészségügyi állapota rossz, különös tekintettel a férfiakra. Infrastrukturális beruházások hiánya, az állami feladatok finanszírozásának alacsony szintje.” ▪Újfehértó ▪„Munkanélküliség, kihasználatlan lehetőségek, szennyvíz- csapadékvíz elvezetése, burkolatlan utak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az ipari park által nyújtott lehetőségek kiaknázása. A bio-erőmű létesítésével más vállalkozások letelepedése a településen, amely a helyi vállalkozások helyzetének javításában is lehetőséget nyújtana.” ▪„Turizmus, ipari park létrehozása, városfejlesztés, rehabilitálás.”

53 52 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

54 53 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 35 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése” ▪„Megújuló energiaágazat fejlesztése” ▪„Helyi turisztikai ágazat fejlesztése” ▪„Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás” ▪„Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” 53 6 db 3 db 2 db 3 db 6 db 10,539,182 9,216,975 6,923,076 5,178,959 2,899,249 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 1,852, , ,460

55 54 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 35 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése” ▪„Állattenyésztési és állati termékek termelésének fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 54 3 db 55,230 0 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

56 55 ▪Kisebbségek, halmozottan hátrányos helyzetűek bevonásának támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információhoz és tanácsadói szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása ▪Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése ▪Helyi vállalkozások képzésének támogatása ▪Stratégiák és tanulmányok készítése ▪Nemzetközi, szakmai kapcsolatok, együttműködések Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 807,692 4,770,882 4,551, , , ,450

57 56 ▪Helyi lakosság igényeit kielégítő tevékenységek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Mikro- és kisvállalkozások általános piacra jutását segítő fejlesztések támogatása ▪A környezet állapotának megőrzését szolgáló technológiák fejlesztésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 762,334 7,692,307

58 57 ▪Partnerségen alapuló takarékos energetikai eljárások kidolgozásának támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi adottságokra épülő megújuló energiahasznosítás Fő fejlesztési prioritás: Megújuló energiaágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 3,846,153 3,076,923

59 58 ▪Belső turizmus feltételeinek megteremtése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Vidéki szálláshelyek kialakítása, minőségének javítása ▪Tematikus turisztikai célok attrakcióinak támogatása, és infrastrukturális feltételeinek megteremtése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 88,360 3,846,153 1,244,446

60 59 ▪Helyi közösségi terek kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Önkormányzati kötelező szolgáltatások tanyás térségekbe, perifériális területekre való eljuttatása ▪Természeti örökségek megőrzésének és bemutatásának támogatása ▪Kulturális értékek megőrzése, szabadidős sporttevékenységek és a helyi civil szervezetek támogatása ▪Helyi közösség igényeit kielégítő szolgáltatások színvonalának javítása ▪Épített örökség védelme, eredeti állapotának visszaállítása, funkcióval történő megtöltése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Allokált forrás (EUR) 977, ,755 79, , ,825 0

61 60 ▪Meglévő feldolgozó üzemek technológiai fejlesztése, európai uniós elvárásoknak való megfeleltetés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi termékeken és tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások feldolgozó kapacitásának fejlesztése ▪Piacra jutást segítő innovatív eljárások, K+F tevékenység fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás Allokált forrás (EUR) 960, , ,615

62 61 ▪Innovatív eljárások kidolgozása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Termelési színvonalat növelő infrastuktúra-fejlesztés ▪Tájspecifikus fajták megőrzése, biotermelés feltételeinek megteremtése Fő fejlesztési prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 508,

63 62 ▪Hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezettudatos életmódra nevelés bevezetése az oktatásba ▪Munkahelyteremtéshez kötött szakképzés támogatása Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 55,230 0

64 63 ▪Vadgazdálkodás piaci célú hasznosításának támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Az erdő értékének növelése, és a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása ▪Erdőállapot javítás támogatása, az erdő többcélú funkciójának erősítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 55,

65 64 ▪Innovatív eljárások kidolgozása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/10 A legtöbb forrás – 977,446 EUR – a(z) Helyi közösségi terek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Termelési színvonalat növelő infrastrukturális fejlesztés ▪Tájspecifikus fajták megőrzése, biotermelés feltételeinek megteremtése Fő fejlesztési prioritás: Állattenyésztési és állati termékek termelésének fejlesztése Allokált forrás (EUR) 0 0 0

66 65 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

67 66 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 6% 10% 28% 6% 18% 10% 0% 11% 4% 12% 35% 20% 3% 9% 6% 4% 0% 8% 2% 0% 90% 0% 10% 0% 15% 0% 4% 0% 33% 0% 15% 0% 4% 0% 33% 0%

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható.”

69 2 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése az ÚMVP 1-ből nem támogatott tevékenységek esetében. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható.”

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A vadgazdálkodás céljait szolgáló vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével.”

71 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„A vadgazdálkodás céljait szolgáló vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat.” ▪„Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével.” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

72 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térségben előállított termékek feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra.”

73 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 6 ▪„A térségben előállított termékek feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.” ▪„A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra.” 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

74 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására létrejött üzemek technológiája korszerűsítésének támogatása, kapacitásfejlesztés segítése, a piaci kereslethez igazodó minőségi termékek előállításának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„EU elvárásoknak megfelelő feldolgozó üzemek alakulnak ki, piacképesebb termékek kerülnek előállításra, így a programban résztvevő üzemek %-os árbevétel növekedést érhetnek el.” Szektor

75 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 8 ▪„A térségben működő vállalkozások piacra jutást segítő, innovatív eljárásai kidolgozásának támogatása, ezen innovatív tevékenység végzéséhez szükséges tudásbázis megteremtésének támogatása, az innováció szereplői közötti együttműködés elősegítése.” ▪„A vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására válnak képessé, valamint integrálódni tudnak a térségben működő nagyvállalatok beszállítói hálózatába.” 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

76 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A helyi megújuló energetikai lehetőségek feltárásának támogatása, a hasznosítási lehetőségek kutatásának segítése, a hasznosítás alapinfrastruktúrája kialakításának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Jelentősen csökken a térségben a lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások energetikai kiadása, nagysága elérheti a 30 %-ot.”

77 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„Települési szintű tanulmányok készítése, vertikális és horizontális partnerségben megvalósuló eljárások kidolgozása, megújuló energiaforrásokra támaszkodva. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő.” ▪„A programban résztvevők fűtéssel, világítással kapcsolatos kiadásai 20 %-os megtakarítási szintet is elérhetnek.” 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

78 77 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A vállalkozások és önkormányzatok összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása.” Megoldási javaslat ▪„A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A vállalkozások és önkormányzatok összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása.” Megoldási javaslat ▪„A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Gazdasági életbe való bevonásuk érdekében olyan programokat kell indítani, melyek egyrészről ösztönzik a foglalkoztatókat alkalmazásuk irányába, tréningek szervezésén keresztül csökkentik az előítéletet, és nagyobb toleranciát teremtenek. Foglalkoztatotti oldalról a speciális képzések, mentálhigiénés és viselkedési tréningek és a szaktanácsadás jelenthet megoldást. Mindez valójában csak akkor lehet hatékony, ha ezeket a feladatokat komplex programok keretében tudjuk megoldani, azaz a foglakoztatás, képzés, életmód és viselkedés javítás egy program keretében tud megvalósulni.” Megoldási javaslat ▪„Ilyen komplex programok sorozatának megvalósítása, hosszú távon vezethet eredményre, ahol már mérhetővé válik ezen rétegek foglalkoztatásának növekedése, életkörülményeik javulása, társadalmi integrációja. Csökken a térség tartós munkanélkülisége, javul a nők a perifériákon élők, kisebbségek, alacsonyan képzettek és 45 év felettiek foglalkoztatási mutatója.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A helyi marketing tevékenység erősítésével, szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában.” Megoldási javaslat ▪„A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A helyi marketing tevékenység erősítésével, szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában.” Megoldási javaslat ▪„A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Természeti adottságok”

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Olyan képzési programok támogatása, melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére.” Megoldási javaslat ▪„A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Olyan képzési programok támogatása, melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére.” Megoldási javaslat ▪„A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Kidolgozott programok alapján olyan falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához.” Megoldási javaslat ▪„A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Kidolgozott programok alapján olyan falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához.” Megoldási javaslat ▪„A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A helyi, illetve országos védelem alatt álló építmények esetén lehetőséget kell biztosítani – az egyébként költséges – feltáró munka elvégzésére. A szakmai civil szervezeteket tudatosan be kell vonni a ebbe a munkába, és akár a tulajdonjog átruházásával, vagy tartós bérlettel meg kell oldani ezen létesítmények felújítását, a térség érdekeit, és szakmai céljait szolgáló hasznosítását. ▪Kedvezményezett település: Érpatak, Balkány, Nagycserkesz.” Megoldási javaslat ▪„Jelentősen javul a települések arculat, és alkalmasabbá válnak a térség turisztikai elképzeléseinek megvalósítására, a térség vonzóbbá tételére. A civil szervezetek teret és lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, céljaik kiteljesítésére. ▪Számos olyan közösségi funkció találja meg a helyét, melyek eddig hely hiányában nem működhettek, vagy nem megfelelő színvonalon működhettek.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

89 88 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/43 Kód: ÉA-9-GF-A-09 Sorszám: 1944 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Információhoz és tanácsadói szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A telekommunikáció területén még most is vannak olyan települése, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok a teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás terület). Teljesen hiányzik a valóban szélessávú, nagy gyorsaságú internet hálózat, az E-Magyarország pontok még nem alkotnak igazi hálózatot. Kevés a térségben a jól képzett tanácsadói szolgáltatás, és a vállalkozások és egyéb szervezetek még ezeket sem veszik szükség szerint igénybe. Helyzet/ adottság ▪A gazdaság fejlődésének, az EU-s források elérésének egyik komoly akadálya az információk időben való elérésének, valamint a megfelelő humánkapacitásnak a hiánya. Ebből következően a helyi szereplők még a rendelkezésre álló kapacitásokat sem veszik megfelelően igénybe, mert nem tudott eddig gyakorlattá válni a szakértői szolgáltatások igénybe vétele. Probléma/ lehetőség ▪A helyi társadalmi, gazdasági szereplők támogatásán keresztül elő kell segíteni a legmodernebb infokommunikációs eszközök elterjesztését és használatát. Különösen a tanyás, perifériális területeken. Létre kell hozni, és meg kell erősíteni a mikor-, és kisvállalkozások fejlődését szolgáló tanácsadói szolgáltatásokat, támogatni kell az azokhoz való hozzáférést, és azok igénybevételét, valamint az innovatív eljárások használatát és elterjesztését. Megoldási javaslat ▪Az időben megszerzett információk és a tanácsadói szolgáltatások alkalmassá teszik a helyi vállalkozásokat arra, hogy megtalálják a fejlesztéseik helyes irányát, és sikeres pályázatok benyújtását, ez által növelve a térségbe érkező fejlesztési forrásokat. A mind ezekhez társuló innovatív eljárások bevezetésével nő a mikro-, és kisvállalkozások piaci versenyképessége, jövedelme. Megélénkül a helyi gazdaság. Az információhoz való hozzáféréssel csökken a tanyás térségeken élők hátrányos helyzete, növekszik esélyegyenlősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Képzés és tájékoztatás

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret38461 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/43 Kód: ÉA-9-GF-A-09 Sorszám: 1944 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-07 Sorszám: 1593 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség külső megközelíthetőségét biztosító infrastruktúra viszonylag jól kiépített, azonban a belső kapcsolatokat (településközi, településen belüli) biztosító közlekedési infrastruktúra mind mennyiségében, mind minőségében sok hiányosságot mutat. Fokozottan igaz ez a tanyás és perifériás térségekre, ahova eddig is kevesebb figyelmet fordítottak az önkormányzatok. Helyzet/ adottság ▪A magas munkanélküliséggel, a vállalkozások hiányával, a mezőgazdaság hatékonyságának alacsony szintjével küszködő térség a megfelelő infrastrukturális háttér hiányában nem képes megoldani ezeket a problémákat. A halmozottan hátrányos helyzetűek, periférián élők komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon, ők azok, akik nagy számban élnek a perifériákon, a munkahelyek megközelítése számukra a legnehezebb. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások és önkormányzatok összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások90% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-07 Sorszám: 1593 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-08 Sorszám: 1594 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség külső megközelíthetőségét biztosító infrastruktúra viszonylag jól kiépített, azonban a belső kapcsolatokat (településközi, településen belüli) biztosító közlekedési infrastruktúra mind mennyiségében, mind minőségében sok hiányosságot mutat. Fokozottan igaz ez a tanyás és perifériás térségekre, ahova eddig is kevesebb figyelmet fordítottak az önkormányzatok. Helyzet/ adottság ▪A magas munkanélküliséggel, a vállalkozások hiányával, a mezőgazdaság hatékonyságának alacsony szintjével küszködő térség a megfelelő infrastrukturális háttér hiányában nem képes megoldani ezeket a problémákat. A halmozottan hátrányos helyzetűek, periférián élők komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon, ők azok, akik nagy számban élnek a perifériákon, a munkahelyek megközelítése számukra a legnehezebb. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások és önkormányzatok összefogásával szükséges fejleszteni a munkahelyek megközelítését segítő úthálózat fejlesztését, szolgálati célú kerékpárutak létesítését. A tanyás térségek és perifériás területek településekhez, és munkahelyekhez való közelítése érdekében utak, kerékpárutak építését és a tömegközlekedés fejlesztését kell megvalósítani. A mezőgazdasági területek megközelítése érdekében szükséges mezőgazdasági utak létesítése, folyamatos karbantartása. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások gazdálkodási feltételei jelentősen javulnak, ezáltal nő a foglalkoztatási képességük, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget. A városok, nagy vállalkozások megközelítésének javítása első sorban a periférián élők, halmozottan hátrányos helyzetűek munkaerő piaci pozícióit javítja, növelve esélyegyenlőségüket, biztonságosabb megélhetésüket. A mezőgazdaságból élők költségei csökkennek, gazdálkodásuk hatékonyabbá válik, jövedelmük növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok85% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások85% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-08 Sorszám: 1594 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-09 Sorszám: 1603 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Kisebbségek, halmozottan hátrányos helyzetűek bevonásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A képzettségi szint tekintetében a 8 általánost, vagy attól kevesebb iskolát végzők aránya nagyon magas (58%). A kisebbségek aránya a térségben 12-14%, ami magasan az országos átlag felett van. Ezen rétegek képezik a térségben regisztrált munkanélküliek közel 70%át. Ők a munkaerőpiacon oly annyira nem versenyképesek, hogy már évtizedes nagyságrendben nem tudnak munkalehetőséghez jutni, megélhetésük mélyen a létminimum alatt van. Minimális kereseti lehetőséget az időszakosan rendelkezésre álló köz-, és közhasznú foglalkoztatás jelent számukra. Helyzet/ adottság ▪A legnagyobb problémát mind társadalmi, mind gazdasági szempontból ezen rétegek munka világába való visszaintegrálása jelenti. Alacsony képzettségi szintjük, korösszetételük, a társadalomban erőteljesen működő előítéletek miatt a foglalkoztatók nem alkalmazzák őket. Lehetőséget számukra a képzettségi szint növelése, életvitelük, gondolkodásuk megváltoztatása, illetve a társadalmi előítélet csökkentése jelenthet. Probléma/ lehetőség ▪Gazdasági életbe való bevonásuk érdekében olyan programokat kell indítani, melyek egyrészről ösztönzik a foglalkoztatókat alkalmazásuk irányába, tréningek szervezésén keresztül csökkentik az előítéletet, és nagyobb toleranciát teremtenek. Foglalkoztatotti oldalról a speciális képzések, mentálhigiénés és viselkedési tréningek és a szaktanácsadás jelenthet megoldást. Mindez valójában csak akkor lehet hatékony, ha ezeket a feladatokat komplex programok keretében tudjuk megoldani, azaz a foglakoztatás, képzés, életmód és viselkedés javítás egy program keretében tud megvalósulni. Megoldási javaslat ▪Ilyen komplex programok sorozatának megvalósítása, hosszú távon vezethet eredményre, ahol már mérhetővé válik ezen rétegek foglalkoztatásának növekedése, életkörülményeik javulása, társadalmi integrációja. Csökken a térség tartós munkanélkülisége, javul a nők a perifériákon élők, kisebbségek, alacsonyan képzettek és 45 év felettiek foglalkoztatási mutatója. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret96153 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-09 Sorszám: 1603 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/43 Kód: ÉA-9-GF-6-01 Sorszám: 7013 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi, szakmai kapcsolatok, együttműködések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi közösség települései igen jelentős testvérváros kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt évtizedekben, szinte Európa valamennyi térségében, ezek a kapcsolatok azonban alapvetően formálisak, kevés belső tartalommal bírnak. A vállalkozások, és civil szervezetek esetében még formális kapcsolatokról is csak elvétve beszélhetünk. Mind az önkormányzati, mind a vállalkozói területen hiányzik a társadalmi, gazdasági hasznosság megjelenése. Helyzet/ adottság ▪A térség szereplőinek nagy szüksége lenne olyan kapcsolatok, kapcsolatrendszerek kiépítésére, melyek a formális együttműködésen túl jó gyakorlatok, "know how" bevezetését eredményezhetné. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség sem rendelkezik jelen pillanatban a tevékenységéhez igazodó nemzetközi és hazai olyan vidékfejlesztési és LEADER jellegű kapcsolatokkal, melyek segíthetnék az ésszerű szervezetépítést, és tevékenységi kör kialakítását. Probléma/ lehetőség ▪A LEADER program - de más források bevonásával is - ösztönöznünk kell a helyi szereplőket arra, hogy tevékenységüket, és működésük eredményességét javítsák az által, hogy olyan kapcsolatokat építenek, melyek jó gyakorlatok, új eljárások, technológiák bevezetését eredményezhetik. A Helyi Közösség saját kapcsolatainak bővítése nem nem csupán azt a célt szolgálja, hogy saját tevékenységét fejlessze, hanem e kapcsolatrendszereken keresztül találhat megfelelő partnereket a térség szereplői számára. Megoldási javaslat ▪A hazai és nemzetközi kapcsolatok bővítése, és tartalommal való megtöltése eredményeként javulhat térségünk ismertsége, adottságaink és lehetőségeink széles körű megismertetése, mely már rövid távon is befektetőket vonzhat a térségbe. A jó gyakorlatok, újszerű technológiák, "know how-k" bevezetése jelentősen javíthatná a térség gazdasági potenciáját, élénkítené és színesítené a közösség társadalmi életét. A Helyi Közösség pedig több évtizedes LEADER és vidékfejlesztési tapasztalatokat szerezhetne, és a most szerveződő térségekben (pl.: Erdély) segíthetné a közösségek kialakulását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Útiköltség, Kommunikációs költségek, Repülőjegy, napidíj, szállás, étkezés, Tolmácsolás, Kapcsolattartás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79460 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/43 Kód: ÉA-9-GF-6-01 Sorszám: 7013 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/43 Kód: ÉA-9-GF-6-02 Sorszám: 7015 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi, szakmai kapcsolatok, együttműködések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi közösség települései igen jelentős testvérváros kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt évtizedekben, szinte Európa valamennyi térségében, ezek a kapcsolatok azonban alapvetően formálisak, kevés belső tartalommal bírnak. A vállalkozások, és civil szervezetek esetében még formális kapcsolatokról is csak elvétve beszélhetünk. Mind az önkormányzati, mind a vállalkozói területen hiányzik a társadalmi, gazdasági hasznosság megjelenése. Helyzet/ adottság ▪A térség szereplőinek nagy szüksége lenne olyan kapcsolatok, kapcsolatrendszerek kiépítésére, melyek a formális együttműködésen túl jó gyakorlatok, "know how" bevezetését eredményezhetné. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség sem rendelkezik jelen pillanatban a tevékenységéhez igazodó nemzetközi és hazai olyan vidékfejlesztési és LEADER jellegű kapcsolatokkal, melyek segíthetnék az ésszerű szervezetépítést, és tevékenységi kör kialakítását. Probléma/ lehetőség ▪A LEADER program - de más források bevonásával is - ösztönöznünk kell a helyi szereplőket arra, hogy tevékenységüket, és működésük eredményességét javítsák az által, hogy olyan kapcsolatokat építenek, melyek jó gyakorlatok, új eljárások, technológiák bevezetését eredményezhetik. A Helyi Közösség saját kapcsolatainak bővítése nem nem csupán azt a célt szolgálja, hogy saját tevékenységét fejlessze, hanem e kapcsolatrendszereken keresztül találhat megfelelő partnereket a térség szereplői számára. Megoldási javaslat ▪A hazai és nemzetközi kapcsolatok bővítése, és tartalommal való megtöltése eredményeként javulhat térségünk ismertsége, adottságaink és lehetőségeink széles körű megismertetése, mely már rövid távon is befektetőket vonzhat a térségbe. A jó gyakorlatok, újszerű technológiák, "know how-k" bevezetése jelentősen javíthatná a térség gazdasági potenciáját, élénkítené és színesítené a közösség társadalmi életét. A Helyi Közösség pedig több évtizedes LEADER és vidékfejlesztési tapasztalatokat szerezhetne, és a most szerveződő térségekben (pl.: Erdély) segíthetné a közösségek kialakulását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Útiköltség, Kommunikációs költségek, Repülőjegy, napidíj, szállás, étkezés, Tolmácsolás, Kapcsolattartás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75186 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/43 Kód: ÉA-9-GF-6-02 Sorszám: 7015 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/43 Kód: ÉA-9-GF-3-01 Sorszám: 1596 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A helyi mikro- és kisvállalkozások száma alacsony a térségben, gazdasági potenciáljuk mélyen az átlag alatt van. A lakosság számára nem érhetők el helyben azok a kisipari szolgáltatások, melyekre igény lenne. Magas a tartósan munkanélküli, alulképzett hátrányos helyzetűek aránya. A helyi vállalkozások anyagi okok miatt nem tudnak megfelelő összeget fordítani a humán politikára, a számukra fontos betanított, illetve szakmunkás képzésre. Helyzet/ adottság ▪Az alapvető problémát a megfelelően képzett szakmunkások hiánya, valamint a szolgáltatások területén az önállóan dolgozni tudó szakemberek hiánya jelenti. Az oktatási intézmények által kibocsátott különböző képzettségű emberek végzettsége sok esetben nem igazodik a valós piaci, illetve egyedi speciális igényekhez. Hiányos a kapcsolat a vállalkozások és a képző intézetek között. Jelentős növekedés érhető el, ha szakképzésre, átképzésre alkalmas munkaerőt a gazdasági érdekek mentén képeznénk. Probléma/ lehetőség ▪A helyi gazdaság szereplőivel egyeztetve az ÚMVP I-III. tg-ből nem támogatott képzési programokat kell indítani, ahol célzott munkahelyekre, a gazdaság várható igényeire alapozott képzések valósulnak meg. Speciális, egyedi igények kielégítése valósul meg, kizárólag olyan esetekben, amelyek munkahelymegtartásra, illetve új munkahelyek teremtésére irányulnak. Megoldási javaslat ▪A képzési programok eredménye, hogy nagy számban jelennek meg a térség munkaerőpiacán keresett szakmák képviselői, növekszik, élénkül a gazdaság, csökken a munkanélküliek aránya. Az új és innovatív eljárások bevezetésének személyi akadálya megszűnik. Ezen képzések nagyban hozzájárulnak új munkahelyek létesítése mellett a meglévő munkahelyek megtartásába is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága73780 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/43 Kód: ÉA-9-GF-3-01 Sorszám: 1596 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/43 Kód: ÉA-9-GF-3-02 Sorszám: 1597 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A helyi mikro- és kisvállalkozások száma alacsony a térségben, gazdasági potenciáljuk mélyen az átlag alatt van. A lakosság számára nem érhetők el helyben azok a kisipari szolgáltatások, melyekre igény lenne. Magas a tartósan munkanélküli, alulképzett hátrányos helyzetűek aránya. A helyi vállalkozások anyagi okok miatt nem tudnak megfelelő összeget fordítani a humán politikára, a számukra fontos betanított, illetve szakmunkás képzésre. Helyzet/ adottság ▪Az alapvető problémát a megfelelően képzett szakmunkások hiánya, valamint a szolgáltatások területén az önállóan dolgozni tudó szakemberek hiánya jelenti. Az oktatási intézmények által kibocsátott különböző képzettségű emberek végzettsége sok esetben nem igazodik a valós piaci, illetve egyedi speciális igényekhez. Hiányos a kapcsolat a vállalkozások és a képző intézetek között. Jelentős növekedés érhető el, ha szakképzésre, átképzésre alkalmas munkaerőt a gazdasági érdekek mentén képeznénk. Probléma/ lehetőség ▪A helyi gazdaság szereplőivel egyeztetve az ÚMVP I-III. tg-ből nem támogatott képzési programokat kell indítani, ahol célzott munkahelyekre, a gazdaság várható igényeire alapozott képzések valósulnak meg. Speciális, egyedi igények kielégítése valósul meg, kizárólag olyan esetekben, amelyek munkahelymegtartásra, illetve új munkahelyek teremtésére irányulnak. Megoldási javaslat ▪A képzési programok eredménye, hogy nagy számban jelennek meg a térség munkaerőpiacán keresett szakmák képviselői, növekszik, élénkül a gazdaság, csökken a munkanélküliek aránya. Az új és innovatív eljárások bevezetésének személyi akadálya megszűnik. Ezen képzések nagyban hozzájárulnak új munkahelyek létesítése mellett a meglévő munkahelyek megtartásába is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - eszközbérlés, - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága69810 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/43 Kód: ÉA-9-GF-3-02 Sorszám: 1597 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/43 Kód: ÉA-9-GF-8-01 Sorszám: 7009 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Stratégiák és tanulmányok készítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A közösség települései, civil szervezetei finanszírozási szempontból rendkívül kedvezőetlen helyzetben vannak. Az önkormányzatok kötelező feladataik ellátásához sem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, a térség alacsony vállalkozó szintje, és jövedelemtermelő képessége miatt adóbevételekből sem számíthatnak forrásokra. Helyzet/ adottság ▪Mind az UMVP, mind az UMFT pályázati rendszereiben számos olyan támogatási lehetőség van, mely megfelelően képes szolgálni az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások fejlesztési elképzeléseit, azonban nem rendelkeznek azokkal a stratégiai anyagokkal, konkrét tervekkel, melyek elengedhetetlenek ezen pályázatok benyújtásához, és nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy megelőlegezzék ezek elkészítését. Probléma/ lehetőség ▪Meg kell találni annak lehetőségét, hogy mindazok a szervezetek, akik konkrét fejlesztési elképzeléssel rendelkeznek, reális célokat tűznek ki, és az elképzeléseik társadalmi gazdasági hasznossága megfelelően szolgálja a térség érdekeit, támogatást kapjanak azon tervdokumentumaik elkészítéséhez, melyek megvalósulása igazolhatóan megtörténik. Különösen célszerű támogatni az olyan elképzeléseket, ahol partneri összefogással térségi elképzelések valósulhatnak meg. Megoldási javaslat ▪Az elkészített tervek alapján számos nyertes pályázat valósulhat meg, melynek eredményeként javulhat az önkormányzatok gazdálkodása, nő a vállalkozások versenyképessége, és jövedelemtermelő képessége,megélénkülhet a civil szervezetek fejlődése, tevékenységük bővülése. Partneri összefogással települések közös fejlesztéseinek ösztönzésével javulhat a térségi összefogás, egységesebb arculatot mutathat a közösség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmányösszeállítás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18000 EUR▪Önkormányzatok85% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56750 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/43 Kód: ÉA-9-GF-8-01 Sorszám: 7009 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/43 Kód: ÉA-9-GF-8-02 Sorszám: 7012 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Stratégiák és tanulmányok készítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A közösség települései, civil szervezetei finanszírozási szempontból rendkívül kedvezőetlen helyzetben vannak. Az önkormányzatok kötelező feladataik ellátásához sem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, a térség alacsony vállalkozó szintje, és jövedelemtermelő képessége miatt adóbevételekből sem számíthatnak forrásokra. Helyzet/ adottság ▪Mind az UMVP, mind az UMFT pályázati rendszereiben számos olyan támogatási lehetőség van, mely megfelelően képes szolgálni az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások fejlesztési elképzeléseit, azonban nem rendelkeznek azokkal a stratégiai anyagokkal, konkrét tervekkel, melyek elengedhetetlenek ezen pályázatok benyújtásához, és nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy megelőlegezzék ezek elkészítését. Probléma/ lehetőség ▪Meg kell találni annak lehetőségét, hogy mindazok a szervezetek, akik konkrét fejlesztési elképzeléssel rendelkeznek, reális célokat tűznek ki, és az elképzeléseik társadalmi gazdasági hasznossága megfelelően szolgálja a térség érdekeit, támogatást kapjanak azon tervdokumentumaik elkészítéséhez, melyek megvalósulása igazolhatóan megtörténik. Különösen célszerű támogatni az olyan elképzeléseket, ahol partneri összefogással térségi elképzelések valósulhatnak meg. Megoldási javaslat ▪Az elkészített tervek alapján számos nyertes pályázat valósulhat meg, melynek eredményeként javulhat az önkormányzatok gazdálkodása, nő a vállalkozások versenyképessége, és jövedelemtermelő képessége,megélénkülhet a civil szervezetek fejlődése, tevékenységük bővülése. Partneri összefogással települések közös fejlesztéseinek ösztönzésével javulhat a térségi összefogás, egységesebb arculatot mutathat a közösség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmányösszeállítás költségei, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága53700 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/43 Kód: ÉA-9-GF-8-02 Sorszám: 7012 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/43 Kód: ÉA-9-GF-B-05 Sorszám: 1767 Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése Intézkedés: A környezet állapotának megőrzését szolgáló technológiák fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségre jellemző nagyarányú gyümölcstermesztés, illetve annak ültetvényei hosszú távon meghatározzák a környezet állapotát, a táj képét. Az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős károkat okoztak a természetben. A nagyipar elsősorban Nyíregyházára és Nagykállóra összpontosul, a kevés mikro-, és kisvállalkozás pedig viszonylag kismértékben rontja a vidéki környezet állapotát. A térség jelentős természeti értékekkel és NATURA-2000 területekkel rendelkezik. Helyzet/ adottság ▪A gazdaság erősítésére irányuló törekvések, a mezőgazdasági tevékenység és ipari termelés hatékonyságának növelése nem megfelelő odafigyelés mellett komoly károkat okoz a természeti környezetbe. A tájsebek helyreállításának elmulasztása tovább ronthatja a természet állapotát, csökkenti az életteret, az itt élők közérzetét. A keletkezett hulladékok hasznosítása egy lehetséges kitörési pontot jelenthet. Probléma/ lehetőség ▪A gazdaság fejlesztését, átalakítását szolgáló fejlesztések esetében meg kell követelni, és támogatni kell a környezet kímélő eljárások bevezetését. Támogatni kell azokat az eljárásokat, melyek a keletkezett hulladékok újrahasznosításával, megújuló energiaforrások bevezetésével képesek megoldani a gazdálkodás igényeinek kielégítését. ▪Forrást kell biztosítani a már meglévő környezeti károk felszámolására, területük csökkentésére, hatásuk mérséklésére. Megoldási javaslat ▪A gazdaság növekedése mellett csökken a környezet károsodás, a szennyezőanyag kibocsátás mértéke. Meglévő természeti értékeink állapota állandósul, nőnek azok a területek, melyek az egészséges élet feltételeit képesek biztosítani. Turisztikai célokat is szolgáló területeink vonzóbbá válhatnak az ide látogatók számára. Javul az itt élő emberek közérzete, egészségi állapota, nő az élettartam és a munkaerő fizikai állapota. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/43 Kód: ÉA-9-GF-B-05 Sorszám: 1767 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/43 Kód: ÉA-9-GF-A-11 Sorszám: 1633 Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások általános piacra jutását segítő fejlesztések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi mikro-, és kisvállalkozások száma és gazdasági ereje, mélyen az országos átlag alatti a térségben. Igen magas a mezőgazdasági vállalkozások és őstermelők aránya ahol elsősorban zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A mezőgazdasági feldolgozóipar is alapvetően erre épül. A kisvállalkozások tevékenysége főként az építőipar, fémfeldolgozás és kereskedelem területére irányul. Kevés a valóban innovatív tevékenységet folytató vállalkozás, alacsony a hozzáadott érték. Helyzet/ adottság ▪A problémát az jelenti, hogy a helyi vállalkozások nem tudnak a térségben működő nagy vállalatok beszállítóivá válni. Az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje kevés hozzáadott érték realizálását teszi lehetővé. Gazdálkodásuk áttekintése, a már nem piacképes termékek termelésének átalakítása biztosíthat lehetőséget számukra. Probléma/ lehetőség ▪A hosszú távú perspektivikus működés a gazdálkodás diverzifikálásán, új termékek, új eljárások bevezetéséhez szükséges infrastrukturális háttér támogatásán keresztül lehetséges. ▪Különösen fontos segíteni azokat az együttműködéseket, ahol a helyi mikro-, és kisvállalkozások oktatási és kutatási bázisokkal működnek együtt, közös K+F tevékenységeket végezve a gazdasági hatékonyság növelése, szakemberek képzése céljából. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A változó gazdasági környezet hatására nő a mikro-, és kisvállalkozások száma, nő gazdasági hatékonysága a térség GDP-jéhez való hozzájárulása. A helyi vállalkozók mind nagyobb számban tudnak megjelenni, mint beszállítók a térségben működő nagyüzemek igényeinek kielégítésében. A K+F tevékenység hatására nő a hozzáadott érték, új termékekkel és eljárásokkal jelennek meg a piacon ami növeli a piaci biztonságot és versenyképességet, és nem utolsó sorban a vállalkozás jövedelmét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma53 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/43 Kód: ÉA-9-GF-A-11 Sorszám: 1633 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/43 Kód: ÉA-9-GF-A-06 Sorszám: 1608 Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Helyi lakosság igényeit kielégítő tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségre jellemző, hagyományos népi mesterségek lassan kihalnak, infrastrukturális feltételei megszűnnek. Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakossági igények kielégítése mellett biztos megélhetést jelentenének az ezen tevékenységekkel foglalkozók számára. Ilyen jellegű tevékenységek elsősorban a két központi településen Nyíregyházán és Nagykállóban találhatók meg. Helyzet/ adottság ▪Alapvető probléma, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált, rugalmas képzési rendszer nem működik. Az anyagi háttér, infrastrukturális szükségletek, valamint a szakmai képzettség hiánya miatt nincs potenciális vállalkozó, aki ezen a területen keresné a vállalkozás lehetőségét, pedig a lakossági szükséglet, valamint a hagyományok felélesztése iránti igény ezt indokolná. Probléma/ lehetőség ▪Hagyományos népi mesterségek felelevenítésének, lakossági igényeket kielégítő kisipari szolgáltatásoknak a támogatása, mely elsősorban a vállalkozni szándékozók infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, az indulás anyagi szükségleteinek megteremtésére, valamint a szükségletek felmérésére irányul. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A szolgáltatások bevezetésével javul a lakosság igényeinek helyben történő kielégítése, a képzettségi szint növelésével, a vállalkozóvá válással, önfoglalkoztatással csökken a térség munkanélkülisége. A hagyományos népi mesterségek felelevenítése mellett, a lakossági szolgáltatások körét is szélesíti segítheti a térség turisztikai céljainak megvalósulását is, hisz turisztikai attrakcióként is eladható az idelátogatók részére. A szakmák jellegéből adódóan számos halmozottan hátrányos helyzetű ember is megtalálhatja a megélhetés útját. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/43 Kód: ÉA-9-GF-A-06 Sorszám: 1608 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/43 Kód: ÉA-9-GF-A-05 Sorszám: 1606 Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Helyi lakosság igényeit kielégítő tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségre jellemző, hagyományos népi mesterségek lassan kihalnak, infrastrukturális feltételei megszűnnek. Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakossági igények kielégítése mellett biztos megélhetést jelentenének az ezen tevékenységekkel foglalkozók számára. Ilyen jellegű tevékenységek elsősorban a két központi településen Nyíregyházán és Nagykállóban találhatók meg. Helyzet/ adottság ▪Alapvető probléma, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált, rugalmas képzési rendszer nem működik. Az anyagi háttér, infrastrukturális szükségletek, valamint a szakmai képzettség hiánya miatt nincs potenciális vállalkozó, aki ezen a területen keresné a vállalkozás lehetőségét, pedig a lakossági szükséglet, valamint a hagyományok felélesztése iránti igény ezt indokolná. Probléma/ lehetőség ▪Hagyományos népi mesterségek felelevenítésének, lakossági igényeket kielégítő kisipari szolgáltatásoknak a támogatása, mely elsősorban a vállalkozni szándékozók infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, az indulás anyagi szükségleteinek megteremtésére, valamint a szükségletek felmérésére irányul. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A szolgáltatások bevezetésével javul a lakosság igényeinek helyben történő kielégítése, a képzettségi szint növelésével, a vállalkozóvá válással, önfoglalkoztatással csökken a térség munkanélkülisége. A hagyományos népi mesterségek felelevenítése mellett, a lakossági szolgáltatások körét is szélesíti segítheti a térség turisztikai céljainak megvalósulását is, hisz turisztikai attrakcióként is eladható az idelátogatók részére. A szakmák jellegéből adódóan számos halmozottan hátrányos helyzetű ember is megtalálhatja a megélhetés útját. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2400 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/43 Kód: ÉA-9-GF-A-05 Sorszám: 1606 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/43 Kód: ÉA-9-GF-A-10 Sorszám: 1621 Prioritás: Helyi ipari termelés és szolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások általános piacra jutását segítő fejlesztések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi mikro-, és kisvállalkozások száma és gazdasági ereje, mélyen az országos átlag alatti a térségben. Igen magas a mezőgazdasági vállalkozások és őstermelők aránya ahol elsősorban zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A mezőgazdasági feldolgozóipar is alapvetően erre épül. A kisvállalkozások tevékenysége főként az építőipar, fémfeldolgozás és kereskedelem területére irányul. Kevés a valóban innovatív tevékenységet folytató vállalkozás, alacsony a hozzáadott érték. Helyzet/ adottság ▪A problémát az jelenti, hogy a helyi vállalkozások nem tudnak a térségben működő nagy vállalatok beszállítóivá válni. Az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje kevés hozzáadott érték realizálását teszi lehetővé. Gazdálkodásuk áttekintése, a már nem piacképes termékek termelésének átalakítása biztosíthat lehetőséget számukra. Probléma/ lehetőség ▪A hosszú távú perspektivikus működés a gazdálkodás diverzifikálásán, új termékek, új eljárások bevezetéséhez szükséges infrastrukturális háttér támogatásán keresztül lehetséges. ▪Különösen fontos segíteni azokat az együttműködéseket, ahol a helyi mikro-, és kisvállalkozások oktatási és kutatási bázisokkal működnek együtt, közös K+F tevékenységeket végezve a gazdasági hatékonyság növelése, szakemberek képzése céljából. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A változó gazdasági környezet hatására nő a mikro-, és kisvállalkozások száma, nő gazdasági hatékonysága a térség GDP-jéhez való hozzájárulása. A helyi vállalkozók mind nagyobb számban tudnak megjelenni, mint beszállítók a térségben működő nagyüzemek igényeinek kielégítésében. A K+F tevékenység hatására nő a hozzáadott érték, új termékekkel és eljárásokkal jelennek meg a piacon ami növeli a piaci biztonságot és versenyképességet, és nem utolsó sorban a vállalkozás jövedelmét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2400 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma34 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/43 Kód: ÉA-9-GF-A-10 Sorszám: 1621 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/43 Kód: ÉA-9-GF-B-06 Sorszám: 1865 Prioritás: Megújuló energiaágazat fejlesztése Intézkedés: Partnerségen alapuló takarékos energetikai eljárások kidolgozásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A településeken található köz- és magánépületek döntő többsége hagyományos építőanyagból épült az elmúlt évtizedek során. Helyzet/ adottság ▪Ezen épületek hőszigetelése hiányzik, rendkívül energiapazarló a fenntartásuk. Probléma/ lehetőség ▪Települési szintű tanulmányok készítése, vertikális és horizontális partnerségben megvalósuló eljárások kidolgozása, megújuló energiaforrásokra támaszkodva. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A programban résztvevők fűtéssel, világítással kapcsolatos kiadásai 20 %-os megtakarítási szintet is elérhetnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások90% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/43 Kód: ÉA-9-GF-B-06 Sorszám: 1865 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/43 Kód: ÉA-9-GF-B-04 Sorszám: 1375 Prioritás: Megújuló energiaágazat fejlesztése Intézkedés: Helyi adottságokra épülő megújuló energiahasznosítás Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Helyi Közösség településein több ezer tonna mennyiségben keletkezik a szántóföldi növénytermesztés, illetve gyümölcstermesztés során hasznosítható melléktermék. Helyzet/ adottság ▪A lakosság, a vállalkozások, illetve az önkormányzatok nem ismerik ezen melléktermékek megújuló energiaforrásként történő hasznosítási lehetőségét. Probléma/ lehetőség ▪A helyi megújuló energetikai lehetőségek feltárásának támogatása, a hasznosítási lehetőségek kutatásának segítése, a hasznosítás alapinfrastruktúrája kialakításának támogatása. Megoldási javaslat ▪Jelentősen csökken a térségben a lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások energetikai kiadása, nagysága elérheti a 30 %-ot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/43 Kód: ÉA-9-GF-B-04 Sorszám: 1375 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/43 Kód: ÉA-9-GF-B-03 Sorszám: 1784 Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése Intézkedés: Vidéki szálláshelyek kialakítása, minőségének javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Minőségi szálláshelyek a helyi közösség területén Csak Nyíregyházán vannak. Kisebb létszámot befogadó vidéki szálláshelyek csupán néhány helyen, konkrét turisztikai attrakcióhoz kapcsolódva találhatók. E szálláshelyek és turisztikai kínálatok minőségét nem csupán az infrastrukturális hiányosságok rontják, hanem a nyelvtudással és szakmai ismeretekkel rendelkező turisztikai szakemberek hiánya is. Helyzet/ adottság ▪Nem képzelhető el olyan hosszú távon működő, gazdaságos turisztikai tevékenység, melyhez nem társítható megfelelő méretű és színvonalú szálláshely, mely jelen pillanatban nem áll rendelkezésre. A térség szereplőinek turisztikai szándékai egyrészről lehetőséget biztosítanak, másrészről jogos igényként merülnek fel turisztikai szálláshelyek létesítésére. Problémát jelent a turisztikai szakemberek hiánya is. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai kínálatok, és a várható turisztikai fejlesztésekhez igazodó turisztikai célú minőségi szálláshelyek létesítésének, a meglévők fejlesztésének támogatása. Olyan marketing tevékenység kifejtésével, mely megfelelő kihasználtságot képes biztosítani. A minőségi szolgáltatások biztosítása érdekében turisztikai szakemberek helyi képzése, illetve helyben nem képezhetők alkalmazása. Megoldási javaslat ▪A helyi turisztikai attrakciókhoz és piaci igényekhez méretezett minőségi szálláshelyek rendelkezésre állásával nő az idelátogatók száma, növekszik a vidéki térségekben eltöltött vendégéjszakák száma és aránya. Ez az ágazatban dolgozók számára jelentős árbevétel növekedéssel, a foglalkoztatás növekedésével párosul. A turisztikai szakemberek helyi képzése a szakképzés erősödése mellett javítja a szolgáltatások minőségét, az ide, illetve növeli a visszalátogatók számát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok40% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek40% ▪Egyházak40%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret38461 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/43 Kód: ÉA-9-GF-B-03 Sorszám: 1784 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nagykálló, Nyíregyháza, Nyírtelek ▪Nem ÚMVP

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/43 Kód: ÉA-9-GF-A-08 Sorszám: 1659 Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése Intézkedés: Tematikus turisztikai célok attrakcióinak támogatása, és infrastrukturális feltételeinek m... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházán koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata jelenleg minimális. Minőségi szálláshelyek is csak a megyeszékhelyen vannak, a vidéki vendéglátás feltételei is nagyon korlátozottak. ▪A térség más településein kiváló feltételek vannak a horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és rekreációs egészségügyi turizmus meghonosítására, sőt sok helyen már működnek is a horgász, vadász, és lovas turisztikai szolgáltatások. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai szolgáltatások vidéki elterjesztésének legnagyobb akadálya az infrastrukturális feltételek hiánya, olyan minőségi szolgáltatások bevezetése, mely az egyébként már működő turisztikai attrakciókat vonzóbbá tudná tenni az érdeklődők számára. Nincs olyan kínálat a térségben, mely több napos elfoglaltságot tudna jó minőségben biztosítani, így a turisztikai vendégéjszakák száma nagyon alacsony. Probléma/ lehetőség ▪A horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és egészség turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása, egybe kötve az ezekhez kapcsolódó rendezvények támogatásával. ▪Olyan kezdeményezések támogatása, mely horizontális és vertikális együtt működések keretei között több napos turisztikai attrakciókat kínálnak, a térség szereplőinek összefogásával. ▪Kedvezményezett települések: Szakoly, Biri, Napkor, Nyírtura. Megoldási javaslat ▪A térség turisztikai kínálata kiszélesedik, az idelátogatók minőségi, és több napra szóló szolgáltatásokat kapnak, ezáltal az itt töltött vendégéjszakák száma a vidéki területeken jelentősen megnő. Számos egyéni vállalkozó és turisztikai kisvállalkozás jut bevételhez, mely hosszútávon képes megélhetést és további fejlesztéseket generálni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/43 Kód: ÉA-9-GF-A-08 Sorszám: 1659 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/43 Kód: ÉA-9-GF-A-07 Sorszám: 1652 Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése Intézkedés: Tematikus turisztikai célok attrakcióinak támogatása, és infrastrukturális feltételeinek m... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházán koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata jelenleg minimális. Minőségi szálláshelyek is csak a megyeszékhelyen vannak, a vidéki vendéglátás feltételei is nagyon korlátozottak. ▪A térség más településein kiváló feltételek vannak a horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és rekreációs egészségügyi turizmus meghonosítására, sőt sok helyen már működnek is a horgász, vadász, és lovas turisztikai szolgáltatások. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai szolgáltatások vidéki elterjesztésének legnagyobb akadálya az infrastrukturális feltételek hiánya, olyan minőségi szolgáltatások bevezetése, mely az egyébként már működő turisztikai attrakciókat vonzóbbá tudná tenni az érdeklődők számára. Nincs olyan kínálat a térségben, mely több napos elfoglaltságot tudna jó minőségben biztosítani, így a turisztikai vendégéjszakák száma nagyon alacsony. Probléma/ lehetőség ▪A horgász, vadász, lovas, kerékpáros, gasztronómiai és egészség turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása, egybe kötve az ezekhez kapcsolódó rendezvények támogatásával. ▪Olyan kezdeményezések támogatása, mely horizontális és vertikális együtt működések keretei között több napos turisztikai attrakciókat kínálnak, a térség szereplőinek összefogásával. ▪Kedvezményezett települések: Szakoly, Biri. Megoldási javaslat ▪A térség turisztikai kínálata kiszélesedik, az idelátogatók minőségi, és több napra szóló szolgáltatásokat kapnak, ezáltal az itt töltött vendégéjszakák száma a vidéki területeken jelentősen megnő. Számos egyéni vállalkozó és turisztikai kisvállalkozás jut bevételhez, mely hosszútávon képes megélhetést és további fejlesztéseket generálni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2400 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/43 Kód: ÉA-9-GF-A-07 Sorszám: 1652 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-01 Sorszám: 1770 Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése Intézkedés: Belső turizmus feltételeinek megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A horgász, a vadász, a lovas és a gasztronómiai turisztikai tevékenység a térség számos településén és tanyáján működik. A helyi lakosság egy igen széles rétege igényli a hétvégi kikapcsolódást, sokan az éves nyaralásukat elsősorban anyagi okokból belföldön igyekszenek megszervezni. Helyzet/ adottság ▪Komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy a helyi lakosság egy jelentős rétegét megnyerjük a helyi turisztikai lehetőségek igénybevételére, szabadidejük helyben történő eltöltésére. A problémát a szolgáltatások színvonalának javítása, körének szélesítése jelenti. A helyi lakosok kevéssé ismerik a rendelkezésre álló lehetőségeket, így másutt költik el a pihenésre, nyaralásra szánt pénzeiket. Probléma/ lehetőség ▪A helyi marketing tevékenység erősítésével, szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában. Megoldási javaslat ▪A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Marketing eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45400 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-01 Sorszám: 1770 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-02 Sorszám: 1773 Prioritás: Helyi turisztikai ágazat fejlesztése Intézkedés: Belső turizmus feltételeinek megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A horgász, a vadász, a lovas és a gasztronómiai turisztikai tevékenység a térség számos településén és tanyáján működik. A helyi lakosság egy igen széles rétege igényli a hétvégi kikapcsolódást, sokan az éves nyaralásukat elsősorban anyagi okokból belföldön igyekszenek megszervezni. Helyzet/ adottság ▪Komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy a helyi lakosság egy jelentős rétegét megnyerjük a helyi turisztikai lehetőségek igénybevételére, szabadidejük helyben történő eltöltésére. A problémát a szolgáltatások színvonalának javítása, körének szélesítése jelenti. A helyi lakosok kevéssé ismerik a rendelkezésre álló lehetőségeket, így másutt költik el a pihenésre, nyaralásra szánt pénzeiket. Probléma/ lehetőség ▪A helyi marketing tevékenység erősítésével, szervezett programok támogatásával meg kell ismertetni a lakossággal az igénybe vehető szolgáltatásokat. Fontos a viszonosságon alapuló együttműködések erősítése a helyi szervezetek között közös programok kidolgozásában. Megoldási javaslat ▪A külső turizmus mellett megélénkül és jelentős bevételt realizál a belső turisztikai tevékenység is. A helyi források nem vándorolnak más térségekbe, a helyi gazdaságot erősítik. Az itt élők egyre jobban megismerik környezetüket, javul identitásuk, illetve a szervezetek közötti együttműködések megerősödnek és általánossá válnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Marketing eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42960 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/43 Kód: ÉA-9-SzF-5-02 Sorszám: 1773 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-15 Sorszám: 1932 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Helyi közösségi terek kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség kedvezményezett települései művelődési és közösségi házak tekintetében komoly hiányosságokkal küzdenek, ahol ilyen létesítmények vannak állapotuk nem kielégítő. A jelentős tanyás térségben csak elvétve van hasonló létesítmény, de ezek felszereltsége az elemi működés feltételeit sem biztosítja. Helyzet/ adottság ▪A helyi közélet élénkítésének, a közösségi szolgáltatások fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya ezen közösségi terek hiánya, melyek kialakítására elsősorban a kis településeken nincsenek források, és más támogatási rendszerek sem elérhetők számukra. ▪A fejlesztés területei az elsősorban önkormányzati tulajdonban lévő elhanyagolt épületek felújítása, a meglévő nyilvános terek, parkok felújítása, újak létesítése. Probléma/ lehetőség ▪A helyi szereplők vertikális és horizontális összefogásával, olyan térségi programok kialakítása, mely a települések létesítményeinek felújítására, funkcióval történő ellátására irányul. Az önkormányzatok kezelésében lévő parkok, nyilvános terek felújítása, új terek kialakítása, szem előtt tartva a térség egységes arculatának kialakítását is. ▪A feladat megoldásában előnyt élveznek azok akik a megvalósításban, és üzemeltetésben partneri kapcsolatokat hoznak létre. ▪Kedvezményezett települések: Bököny, Kálmánháza. Megoldási javaslat ▪A források ésszerű felhasználása, jelentősen növelheti a közösségi élet élénkülését, új szervezetek létrehozását, a meglévő civil szervezetek működési feltételeinek javulását, feladataik, tevékenységi területeik kiszélesítését. A hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását és szegregációjának megállítását is jelentheti egy tudatos közösségi tér hasznosítás. ▪A társadalmi fejlődés mellett a program az egységes térségi arculat kialakításához, a településkép javulásához is hozzájárul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1700 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-15 Sorszám: 1932 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-14 Sorszám: 1929 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Helyi közösségi terek kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség kedvezményezett települései művelődési és közösségi házak tekintetében komoly hiányosságokkal küzdenek, ahol ilyen létesítmények vannak állapotuk nem kielégítő. A jelentős tanyás térségben csak elvétve van hasonló létesítmény, de ezek felszereltsége az elemi működés feltételeit sem biztosítja. Helyzet/ adottság ▪A helyi közélet élénkítésének, a közösségi szolgáltatások fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya ezen közösségi terek hiánya, melyek kialakítására elsősorban a kis településeken nincsenek források, és más támogatási rendszerek sem elérhetők számukra. ▪A fejlesztés területei az elsősorban önkormányzati tulajdonban lévő elhanyagolt épületek felújítása, a meglévő nyilvános terek, parkok felújítása, újak létesítése. Probléma/ lehetőség ▪A helyi szereplők vertikális és horizontális összefogásával, olyan térségi programok kialakítása, mely a települések létesítményeinek felújítására, funkcióval történő ellátására irányul. Az önkormányzatok kezelésében lévő parkok, nyilvános terek felújítása, új terek kialakítása, szem előtt tartva a térség egységes arculatának kialakítását is. ▪Kedvezményezett település:Bököny ▪A feladat megoldásában előnyt élveznek azok akik a megvalósításban, és üzemeltetésben partneri kapcsolatokat hoznak létre. Megoldási javaslat ▪A források ésszerű felhasználása, jelentősen növelheti a közösségi élet élénkülését, új szervezetek létrehozását, a meglévő civil szervezetek működési feltételeinek javulását, feladataik, tevékenységi területeik kiszélesítését. A hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását és szegregációjának megállítását is jelentheti egy tudatos közösségi tér hasznosítás. ▪A társadalmi fejlődés mellett a program az egységes térségi arculat kialakításához, a településkép javulásához is hozzájárul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1700 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-14 Sorszám: 1929 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-10 Sorszám: 1941 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Önkormányzati kötelező szolgáltatások tanyás térségekbe, perifériális területekre való elj... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Helyi Közösség lakosságának közel 20%-a tanyás térségekben él. Ezek a területek elsősorban Nyíregyháza, Nagykálló, és Nyírtelek, Balkány települések közigazgatási területéhez kapcsolódnak, de a térség kisebb települései is rendelkeznek perifériákon élő lakossággal. Helyzet/ adottság ▪Ezeken a területeken, hiányoznak a legalapvetőbb ellátási és infrastrukturális szolgáltatások, melyek biztosítása ma már elemi elvárása a lakosságnak. A vonalas infrastruktúrák esetében a víz, a villany a gáz és szennyvíz kezelés feltételeinek bővítése és biztosítása szükséges. A szolgáltatások tekintetében a bolti és köz-, és közösségi szolgáltatásokat szükséges fejleszteni. Probléma/ lehetőség ▪Az infrastrukturális fejlesztések alapvetően az önkormányzatok pályázati lehetőségeinek bevonásával, lakossági hozzájárulással oldható meg. ▪A helyi szolgáltatások megoldása a helyi kis és mikro vállalkozások támogatásával kezelhető, míg a köz és közösségi szolgáltatások egy része a tanyás térségekben történő építési beruházásokkal, más része pedig a tanyagondnoki hálózat fejlesztésével, a tanyán élők közlekedési gondjainak megoldásával válik megoldhatóvá. Megoldási javaslat ▪Az intézkedések hatására javul az itt élők életminősége, megszűnhet a tanyás térségekből való elvándorlás. Az itt élő emberek esélyegyenlősége jelentősen javul a szolgáltatások igénybevétele, információkhoz való hozzáférése és a munkavállalás területén egyaránt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret57692 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/43 Kód: ÉA-9-SzF-B-10 Sorszám: 1941 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-13 Sorszám: 1838 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Épített örökség védelme, eredeti állapotának visszaállítása, funkcióval történő megtöltése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Valamennyi településünk rendelkezik – legalább – helyi védettséget élvező épülettel. Ezek jelentős része önkormányzati tulajdonban van, de az egyházi védett létesítmények nagysága is jelentős. Elenyésző a magán, illetve vállalkozások tulajdonában lévő műemlékek mértéke. Helyzet/ adottság ▪A források hiányában, sok esetben már lemondtak a tulajdonosok a műemlékek megóvásáról, ezért ezek állapota már komoly szakmai feltáró munkát igényel, és sok esetben elégségesnek látszik első körben a további romlás megelőzése(pl. Nyírpazonyi Kúria). ▪Civil szervezetek sok esetben átvállalnák a műemlékek felújítását és hasznosítását amennyiben az anyagi feltételek biztosítottak lennének. Probléma/ lehetőség ▪A helyi, illetve országos védelem alatt álló építmények esetén lehetőséget kell biztosítani – az egyébként költséges – feltáró munka elvégzésére. A szakmai civil szervezeteket tudatosan be kell vonni a ebbe a munkába, és akár a tulajdonjog átruházásával, vagy tartós bérlettel meg kell oldani ezen létesítmények felújítását, a térség érdekeit, és szakmai céljait szolgáló hasznosítását. ▪Kedvezményezett települések:Érpatak, Balkány, Nyírtelek, Kállósemjén, Nyírtura, Nagycserkesz. Megoldási javaslat ▪Jelentősen javul a települések arculat, és alkalmasabbá válnak a térség turisztikai elképzeléseinek megvalósítására, a térség vonzóbbá tételére. A civil szervezetek teret és lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, céljaik kiteljesítésére. ▪Számos olyan közösségi funkció találja meg a helyét, melyek eddig hely hiányában nem működhettek, vagy nem megfelelő színvonalon működhettek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1700 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-13 Sorszám: 1838 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-12 Sorszám: 1837 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Épített örökség védelme, eredeti állapotának visszaállítása, funkcióval történő megtöltése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Valamennyi településünk rendelkezik – legalább – helyi védettséget élvező épülettel. Ezek jelentős része önkormányzati tulajdonban van, de az egyházi védett létesítmények nagysága is jelentős. Elenyésző a magán, illetve vállalkozások tulajdonában lévő műemlékek mértéke. Helyzet/ adottság ▪A források hiányában, sok esetben már lemondtak a tulajdonosok a műemlékek megóvásáról, ezért ezek állapota már komoly szakmai feltáró munkát igényel, és sok esetben elégségesnek látszik első körben a további romlás megelőzése(pl. Nyírpazonyi Kúria). ▪Civil szervezetek sok esetben átvállalnák a műemlékek felújítását és hasznosítását amennyiben az anyagi feltételek biztosítottak lennének. Probléma/ lehetőség ▪A helyi, illetve országos védelem alatt álló építmények esetén lehetőséget kell biztosítani – az egyébként költséges – feltáró munka elvégzésére. A szakmai civil szervezeteket tudatosan be kell vonni a ebbe a munkába, és akár a tulajdonjog átruházásával, vagy tartós bérlettel meg kell oldani ezen létesítmények felújítását, a térség érdekeit, és szakmai céljait szolgáló hasznosítását. ▪Kedvezményezett település: Érpatak, Balkány, Nagycserkesz. Megoldási javaslat ▪Jelentősen javul a települések arculat, és alkalmasabbá válnak a térség turisztikai elképzeléseinek megvalósítására, a térség vonzóbbá tételére. A civil szervezetek teret és lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, céljaik kiteljesítésére. ▪Számos olyan közösségi funkció találja meg a helyét, melyek eddig hely hiányában nem működhettek, vagy nem megfelelő színvonalon működhettek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1700 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-12 Sorszám: 1837 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/43 Kód: ÉA-9-SzF-4-01 Sorszám: 1841 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, szabadidős sporttevékenységek és a helyi civil szervezetek t... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális hagyományai igen gazdagok, gyökereik feltárása, azok bemutatása azonban csak az utóbbi években indult el tudatos tevékenységként. E területen elsősorban a civil szervezetek tevékenysége lehet eredményes, mely szervezetek Nyíregyháza, Nagykálló és Újfehértó kivételével kis létszámban és hatékonysággal vannak jelen. A civil szektor ereje a kultúra, szabadidő és sport területén a legerősebb, ahol közel száz civil szervezet tevékenykedik és mozgatja a társadalmi élet valamennyi szereplőjét a gyerektől a nyugdíjasig. Helyzet/ adottság ▪AA helyi közélet és helyi sajátosságok bemutatásának legjobb lehetősége az önkormányzatok és civilek által közösen szervezett falunapok, melyek anyagi támogatásához a vállalkozások is hozzájárulnak. Rendezvények finanszírozására támogatási forrásokat csekély mértékben lehet találni. Hasonló a helyzet azokkal a kulturális és szabadidős tevékenységekkel is, melyek a társadalom széles rétegeit mozgatják meg. Probléma/ lehetőség ▪Kidolgozott programok alapján olyan falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához. Megoldási javaslat ▪A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (max. 10 %), - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - fellépők költségei (max. 30 %), - sátrak, szabadtéri bemutatóhelyek bérlési, telepítési, ill. üzemeltetési költségei, - rendezvényszervezők költségei, - étel- italfogyasztás költségei (max. 15 %), - eszközök- és terembérlet költsége, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/43 Kód: ÉA-9-SzF-4-01 Sorszám: 1841 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/43 Kód: ÉA-9-SzF-4-02 Sorszám: 1848 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, szabadidős sporttevékenységek és a helyi civil szervezetek t... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség kulturális hagyományai igen gazdagok, gyökereik feltárása, azok bemutatása azonban csak az utóbbi években indult el tudatos tevékenységként. E területen elsősorban a civil szervezetek tevékenysége lehet eredményes, mely szervezetek Nyíregyháza, Nagykálló és Újfehértó kivételével kis létszámban és hatékonysággal vannak jelen. A civil szektor ereje a kultúra, szabadidő és sport területén a legerősebb, ahol közel száz civil szervezet tevékenykedik és mozgatja a társadalmi élet valamennyi szereplőjét a gyerektől a nyugdíjasig. Helyzet/ adottság ▪A helyi közélet és helyi sajátosságok bemutatásának legjobb lehetősége az önkormányzatok és civilek által közösen szervezett falunapok, melyek anyagi támogatásához a vállalkozások is hozzájárulnak. Rendezvények finanszírozására támogatási forrásokat csekély mértékben lehet találni. Hasonló a helyzet azokkal a kulturális és szabadidős tevékenységekkel is, melyek a társadalom széles rétegeit mozgatják meg. Probléma/ lehetőség ▪Kidolgozott programok alapján olyan falunapok, rendezvények támogatása, mely a helyi közösségi tevékenységre építve a település a térség kulturális és egyéb sajátosságainak bemutatását tűzi ki céljául. Olyan kulturális és szabadidős tevékenységek támogatása, mely jelentős tömegeket mozgat meg, hozzájárul a település, a térség identitásának növeléséhez, sajátosságainak bemutatásához. Megoldási javaslat ▪A közösen megvalósított programok által megerősödnek a civil szervezetek, növekszik a térségi összefogás, nő a térségben élők helyi kötődése, javul közérzete, szívesebben marad a térség lakója. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (max. 10 %), - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - fellépők költségei (max. 30 %), - sátrak, szabadtéri bemutatóhelyek bérlési, telepítési, ill. üzemeltetési költségei, - rendezvényszervezők költségei, - étel- italfogyasztás költségei (max. 15 %), - eszközök- és terembérlet költsége, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/43 Kód: ÉA-9-SzF-4-02 Sorszám: 1848 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-16 Sorszám: 1839 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzésének és bemutatásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség környezeti állapota – ha nem is érintetlen, de – élhető, és hosszútávon fenntartható. Jelentős a térségben a NATURA-2000 területek aránya. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. – ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk. Helyzet/ adottság ▪Nem sikerült természeti értékeinket megfelelően kezelni, olyan fejlesztéseket megvalósítani, melyek a biztonságos megőrzés, és a szakmai és turisztikai célú bemutatás feltételeit bemutathatnák. Az iparosodás, és civilizáció olyan tájsebeket ejtett, melyek kezelése mára szükségszerűvé vált. A helyi szereplőkben megvan az akarat, mely természeti környezetünk, értékeink megóvására irányul. Probléma/ lehetőség ▪A területek tulajdonosainak, kezelőinek és a tudományos élet szereplőinek közreműködésével olyan beruházások, felújítások, s a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok kidolgozása, mely elősegíti a már ismert természeti értékek megóvását és bemutatását, és hozzájárul még nem ismert, vagy csak részben ismert értékeink feltárásához, a keletkezett tájsebek okozta változások helyreállításához. ▪Kedvezményezett települések:Érpatak, Balkány, Nagycserkesz. Megoldási javaslat ▪A környezeti értékeink megfelelő feltárása és fejlesztése hozzájárul a térség tudományos és turisztikai központi szerepének erősödéséhez. Egy hosszú távon élhető környezet javíthatja az itt élők pozitív életérzését, térségben történő megtartását, esetleg a gazdaság és a magán szféra más szereplőinek térségben történő megjelenését. A turisztikai és tudományos élet megerősödését a természeti értékek feltárása és bemutatása területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága76770 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1700 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-16 Sorszám: 1839 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-17 Sorszám: 1840 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzésének és bemutatásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség környezeti állapota – ha nem is érintetlen, de – élhető, és hosszútávon fenntartható. Jelentős a térségben a NATURA-2000 területek aránya. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. – ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk. Helyzet/ adottság ▪Nem sikerült természeti értékeinket megfelelően kezelni, olyan fejlesztéseket megvalósítani, melyek a biztonságos megőrzés, és a szakmai és turisztikai célú bemutatás feltételeit bemutathatnák. Az iparosodás, és civilizáció olyan tájsebeket ejtett, melyek kezelése mára szükségszerűvé vált. A helyi szereplőkben megvan az akarat, mely természeti környezetünk, értékeink megóvására irányul. Probléma/ lehetőség ▪A területek tulajdonosainak, kezelőinek és a tudományos élet szereplőinek közreműködésével olyan beruházások, felújítások, s a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok kidolgozása, mely elősegíti a már ismert természeti értékek megóvását és bemutatását, és hozzájárul még nem ismert, vagy csak részben ismert értékeink feltárásához, a keletkezett tájsebek okozta változások helyreállításához. ▪Kedvezményezett települések:Érpatak, Balány, Nyírtelek, Kállósemjén, Nagycserkesz, Nyírtura. Megoldási javaslat ▪A környezeti értékeink megfelelő feltárása és fejlesztése hozzájárul a térség tudományos és turisztikai központi szerepének erősödéséhez. Egy hosszú távon élhető környezet javíthatja az itt élők pozitív életérzését, térségben történő megtartását, esetleg a gazdaság és a magán szféra más szereplőinek térségben történő megjelenését. A turisztikai és tudományos élet megerősödését a természeti értékek feltárása és bemutatása területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% 3734 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2614 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1700 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/43 Kód: ÉA-9-SzF-A-17 Sorszám: 1840 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/43 Kód: ÉA-9-GF-B-01 Sorszám: 1373 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás Intézkedés: Meglévő feldolgozó üzemek technológiai fejlesztése, európai uniós elvárásoknak való megfel... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség több településén találhatók helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására alakult üzemek. Helyzet/ adottság ▪A térségben működő feldolgozóüzemek technológiája elavult, nem EU kompatibilis, termelői kapacitásuk nem elegendő. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására létrejött üzemek technológiája korszerűsítésének támogatása, kapacitásfejlesztés segítése, a piaci kereslethez igazodó minőségi termékek előállításának támogatása. Megoldási javaslat ▪EU elvárásoknak megfelelő feldolgozó üzemek alakulnak ki, piacképesebb termékek kerülnek előállításra, így a programban résztvevő üzemek %-os árbevétel növekedést érhetnek el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma24 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/43 Kód: ÉA-9-GF-B-01 Sorszám: 1373 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagycserkesz, Nagykálló, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/43 Kód: ÉA-9-GF-A-04 Sorszám: 1372 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás Intézkedés: Helyi termékeken és tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások feldolgozó kapacitásána... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A kedvezményezett térségben a helyben előállított mezőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs), vágóállatok (sertés, juh, baromfi, illetve szarvasmarha) elsősorban kisüzemekben, illetve magángazdaságokban kerül előállításra. Ezek értékesítése alapanyag formájában történik. Helyzet/ adottság ▪Az előállított termékek feldolgozatlan formában történő értékesítése kisebb árbevételt és szezonális értékesítési lehetőséget biztosít, a kistermelőknek kevésbé éri meg egyénileg feldolgozó kapacitások kiépítése. Probléma/ lehetőség ▪A térségben előállított termékek feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/43 Kód: ÉA-9-GF-A-04 Sorszám: 1372 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/43 Kód: ÉA-9-GF-A-03 Sorszám: 1371 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás Intézkedés: Helyi termékeken és tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások feldolgozó kapacitásána... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A kedvezményezett térségben a helyben előállított mezőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs), vágóállatok (sertés, juh, baromfi, illetve szarvasmarha) elsősorban kisüzemekben, illetve magángazdaságokban kerül előállításra. Ezek értékesítése alapanyag formájában történik. Helyzet/ adottság ▪Az előállított termékek feldolgozatlan formában történő értékesítése kisebb árbevételt és szezonális értékesítési lehetőséget biztosít, a kistermelőknek kevésbé éri meg egyénileg feldolgozó kapacitások kiépítése. Probléma/ lehetőség ▪A térségben előállított termékek feldolgozásának segítése mikro-, illetve kisvállalkozások létrehozásának támogatásával a termelői hálózatokkal közösen. Helyi tradíciókra alapozott feldolgozási eljárások elterjesztésének, illetve alkalmazásának segítése. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A feldolgozottság fokának javításával nő a programban résztvevők árbevétele, többletfoglalkoztatás valósulhat meg, egyedi, speciális helyi termékek kerülnek előállításra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2400 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/43 Kód: ÉA-9-GF-A-03 Sorszám: 1371 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/43 Kód: ÉA-9-GF-B-02 Sorszám: 1374 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékfeldolgozás Intézkedés: Piacra jutást segítő innovatív eljárások, K+F tevékenység fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben működő vállalkozásokat az elaprózódott méret és a tőkeszegénység jellemzi, mindemellett korszerűtlen technológiai eszközökkel rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások többsége nem képes megfelelő hátteret biztosítani a piacra jutást segítő, innovatív eljárások kidolgozására. Mindezek mellett nem működik olyan kutatóintézet, amely ezzel a kérdéskörrel foglalkozna. Probléma/ lehetőség ▪A térségben működő vállalkozások piacra jutást segítő, innovatív eljárásai kidolgozásának támogatása, ezen innovatív tevékenység végzéséhez szükséges tudásbázis megteremtésének támogatása, az innováció szereplői közötti együttműködés elősegítése. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására válnak képessé, valamint integrálódni tudnak a térségben működő nagyvállalatok beszállítói hálózatába. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38461 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások70% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3846 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/43 Kód: ÉA-9-GF-B-02 Sorszám: 1374 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪Nem ÚMVP

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/43 Kód: ÉA-9-GF-A-02 Sorszám: 42 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése Intézkedés: Innovatív eljárások kidolgozása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A közösséghez tartozó településeken (Balkány, Nyíregyháza, Újfehértó, Nagykálló) működő felsőoktatási intézmény és kutatóintézetek a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódóan a nagy jelentőségű alkalmazott kutatást folytatnak. Helyzet/ adottság ▪Az intézetek által elért eredmények a termelők számára kevésbé ismertek, a gyakorlatban nem elterjedtek. Probléma/ lehetőség ▪A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése az ÚMVP 1-ből nem támogatott tevékenységek esetében. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/43 Kód: ÉA-9-GF-A-02 Sorszám: 42 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/43 Kód: ÉA-9-GF-A-01 Sorszám: 41 Prioritás: Helyi zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztése Intézkedés: Innovatív eljárások kidolgozása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A közösséghez tartozó településeken (Balkány, Nyíregyháza, Újfehértó, Nagykálló) működő felsőoktatási intézmény és kutatóintézetek a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódóan a nagy jelentőségű alkalmazott kutatást folytatnak. Helyzet/ adottság ▪Az intézetek által elért eredmények a termelők számára kevésbé ismertek, a gyakorlatban nem elterjedtek. Probléma/ lehetőség ▪A Nyíregyházi Főiskola, valamint a kedvezményezett településeken működő kutatóintézetek a termelőkkel közös kutatási programok indításának támogatása, a kutatások során elért eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésének segítése. ▪Kiemelten támogatjuk azokat a kérelmezőket,melyek a kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkeznek, s ugyanerre az időszakra vonatkozóan vállakozásuk átlagos statisztikai dolgozói létszáma minimum két fő. Megoldási javaslat ▪A termelők az új eljárások bevezetésével javítani tudják termelésük eredményességét, a programban résztvevők árbevételének mintegy 10 %-os növelése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2400 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/43 Kód: ÉA-9-GF-A-01 Sorszám: 41 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/43 Kód: ÉA-9-GF-3-03 Sorszám: 1801 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A lakosság 20 %-át is meghaladja a földrajzi periférián élők aránya. A létminimum alatt élők és kisebbséghez tartozók az itt élő lakosság egyharmadát teszik ki. A nyolc általánost, vagy még azt sem elvégzők a lakosság 58 %-át jelentik. A munkaerőpiacra visszakerülni szándékozó nők és 45 év felettiek aránya is magas. E kategóriák nagyon sok esetben halmozódnak és kilátástalanná teszik a helyzetet. Helyzet/ adottság ▪A földrajzi-társadalmi perifériára szorultak nem csupán a konkrét munkahelyszerzésben vannak hátrányban, az ehhez szükséges képességek megszerzését sem képesek maguknak biztosítani. Van olyan rétegük, aki már le is mondott a tanulásról, nem akar és nem is képes szakmát tanulni. Ezen rétegek gondolkodásmódjának megváltoztatása, képzési szintjének növelése komoly lehetőség a társadalmi felemelkedés irányába. Probléma/ lehetőség ▪Olyan komplex képzési, foglalkoztatási és mentálhigiénés program előkészítése és megvalósítása, mely a hátrányos helyzetűek speciális problémáit figyelembe véve valósítja meg a képzéseket, egyúttal támogatott munkahelyet is biztosít a számukra, felkészítve őket egy megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásra, segítve beilleszkedésüket. Megoldási javaslat ▪A program eredményeként a kezdetben támogatott munkahelyek véglegessé válásával csökken a tartós munkanélküliek száma, a program értelmet ad a tanulásnak, ezáltal igényük is megnő az önképzés iránt. A földrajzi-társadalmi periférián élők létszáma jelentősen csökken, megnő az igényük a felemelkedésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A képzettségi szint növekedésével munkaerőpiaci reintegrációjuk könnyebbé válik és esélyegyenlőségük az élet más területein is megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28380 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/43 Kód: ÉA-9-GF-3-03 Sorszám: 1801 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/43 Kód: ÉA-9-SzF-3-05 Sorszám: 1812 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Környezettudatos életmódra nevelés bevezetése az oktatásba Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az alap és középfokú oktatási rendszerben, de az oktatási rendszeren kívüli képzések területén sem kap kellő hangsúlyt a környezettudatos életmódra nevelés. A helyi vállalkozások kis számban alkalmaznak környezetvédelemben járatos szakembereket, és nem mérlegelik tevékenységük környezetre gyakorolt hatásait. A térség környezeti állapota még jónak mondható, de ennek megtartása és javítása közös gondunk és feladatunk. Helyzet/ adottság ▪Az oktatási programokat összeállító szervezetek kevés hangsúlyt fektetnek a hallgatók környezettudatos nevelésére. A vállalkozások - bár szükségük lenne környezetvédelmi szakemberekre - nem alkalmaznak, csak kis számban ilyeneket, ezért megoldást az jelentene a környezeti problémák megelőzésére, ha a gyermek- és felnőttoktatás tematikájába egyaránt bekerülne a környezettudatos nevelés. Probléma/ lehetőség ▪Olyan képzési programok támogatása, melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére. Megoldási javaslat ▪A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28380 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/43 Kód: ÉA-9-SzF-3-05 Sorszám: 1812 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/43 Kód: ÉA-9-SzF-3-06 Sorszám: 1817 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Környezettudatos életmódra nevelés bevezetése az oktatásba Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az alap és középfokú oktatási rendszerben, de az oktatási rendszeren kívüli képzések területén sem kap kellő hangsúlyt a környezettudatos életmódra nevelés. A helyi vállalkozások kis számban alkalmaznak környezetvédelemben járatos szakembereket, és nem mérlegelik tevékenységük környezetre gyakorolt hatásait. A térség környezeti állapota még jónak mondható, de ennek megtartása és javítása közös gondunk és feladatunk. Helyzet/ adottság ▪Az oktatási programokat összeállító szervezetek kevés hangsúlyt fektetnek a hallgatók környezettudatos nevelésére. A vállalkozások - bár szükségük lenne környezetvédelmi szakemberekre - nem alkalmaznak, csak kis számban ilyeneket, ezért megoldást az jelentene a környezeti problémák megelőzésére, ha a gyermek- és felnőttoktatás tematikájába egyaránt bekerülne a környezettudatos nevelés. Probléma/ lehetőség ▪Olyan képzési programok támogatása, melyben kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelem kérdései. Azon létesítmények bővítésének, létesítésének támogatása, mely a természet- és környezetvédelem iránti igény erősítését, annak szakmai elsajátítását szolgálja, és folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők fogadására és képzésére. Megoldási javaslat ▪A társadalom egyre szélesebb rétegei értik meg a természet- és környezetvédelem fontosságát, munkahelyükön alkalmazzák mindazokat az ismereteket, melyek csökkentik az adott tevékenység környezetromboló hatásait, mindezek eredményeként javul az egészségi állapot, az általános közérzet, ami hosszú távon az élettartam növekedéséhez vezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26850 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/43 Kód: ÉA-9-SzF-3-06 Sorszám: 1817 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/43 Kód: ÉA-9-GF-3-04 Sorszám: 1808 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A lakosság 20 %-át is meghaladja a földrajzi periférián élők aránya. A létminimum alatt élők és kisebbséghez tartozók az itt élő lakosság egyharmadát teszik ki. A nyolc általánost, vagy még azt sem elvégzők a lakosság 58 %-át jelentik. A munkaerőpiacra visszakerülni szándékozó nők és 45 év felettiek aránya is magas. E kategóriák nagyon sok esetben halmozódnak és kilátástalanná teszik a helyzetet. Helyzet/ adottság ▪A földrajzi-társadalmi perifériára szorultak nem csupán a konkrét munkahelyszerzésben vannak hátrányban, az ehhez szükséges képességek megszerzését sem képesek maguknak biztosítani. Van olyan rétegük, aki már le is mondott a tanulásról, nem akar és nem is képes szakmát tanulni. Ezen rétegek gondolkodásmódjának megváltoztatása, képzési szintjének növelése komoly lehetőség a társadalmi felemelkedés irányába. Probléma/ lehetőség ▪Olyan komplex képzési, foglalkoztatási és mentálhigiénés program előkészítése és megvalósítása, mely a hátrányos helyzetűek speciális problémáit figyelembe véve valósítja meg a képzéseket, egyúttal támogatott munkahelyet is biztosít a számukra, felkészítve őket egy megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodásra, segítve beilleszkedésüket. Megoldási javaslat ▪A program eredményeként a kezdetben támogatott munkahelyek véglegessé válásával csökken a tartós munkanélküliek száma, a program értelmet ad a tanulásnak, ezáltal igényük is megnő az önképzés iránt. A földrajzi-társadalmi periférián élők létszáma jelentősen csökken, megnő az igényük a felemelkedésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A képzettségi szint növekedésével munkaerőpiaci reintegrációjuk könnyebbé válik és esélyegyenlőségük az élet más területein is megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- eszközbérlés, - oktatók javadalmazása, - képzéshez kapcsolódó anyagköltség (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - oktatás alatt biztosított étel-italfogyasztás max. 20 %-ig, - oktatói segédanyagok (e költség nélkül számított összköltség max. 40 %-a), - terembérlet, - meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, - képzéshez kapcsolódó utazási költségek, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26850 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/43 Kód: ÉA-9-GF-3-04 Sorszám: 1808 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/43 Kód: ÉA-9-GF-2-01 Sorszám: 1365 Prioritás: Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Vadgazdálkodás piaci célú hasznosításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akcióterületünkön jelentős vadállomány található az erdőségekben, elsősorban őz, vaddisznó, dámszarvas, a ligetes részeken apróvadból fácán, mely jelentős piaci értékkel bír. Helyzet/ adottság ▪Ezen vadállomány megfelelő hasznosítása elsősorban a magántulajdonú erdőkben nem megoldott. Probléma/ lehetőség ▪A vadgazdálkodás céljait szolgáló vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat. Megoldási javaslat ▪Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- hirdetési költségek, - kiadványok, szórólapok készítésének és terjesztésének költségei, - reklámfilmkészítés és terjesztés, - kiállításokon részvétel költségei, - termékkóstoltató költségei, - promóciós költségek (szja, tv szerint), - adatgyűjtés költségei, - adatbázis használati jog, - szerkesztés, terjesztés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28380 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/43 Kód: ÉA-9-GF-2-01 Sorszám: 1365 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Nagycserkesz, Sényő, Szakoly ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/43 Kód: ÉA-9-GF-2-02 Sorszám: 1863 Prioritás: Helyi erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése Intézkedés: Vadgazdálkodás piaci célú hasznosításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akcióterületünkön jelentős vadállomány található az erdőségekben, elsősorban őz, vaddisznó, dámszarvas, a ligetes részeken apróvadból fácán, mely jelentős piaci értékkel bír. Helyzet/ adottság ▪Ezen vadállomány megfelelő hasznosítása elsősorban a magántulajdonú erdőkben nem megoldott. Probléma/ lehetőség ▪A vadgazdálkodás céljait szolgáló vadásztatás népszerűsítésének támogatása az erdőtulajdonosok összefogásával, tematikus vadászati útvonalak kialakításának segítése azokon a területeken, melyeket az ÚMVP I-III-as tengely nem támogat. Megoldási javaslat ▪Jelentősen nő az erdőtulajdonosok kiegészítő árbevétele, elsősorban a külföldi vadásztatás fellendülésével. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪- hirdetési költségek, - kiadványok, szórólapok készítésének és terjesztésének költségei, - reklámfilmkészítés és terjesztés, - kiállításokon részvétel költségei, - termékkóstoltató költségei, - promóciós költségek (szja, tv szerint), - adatgyűjtés költségei, - adatbázis használati jog, - szerkesztés, terjesztés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26850 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/43 Kód: ÉA-9-GF-2-02 Sorszám: 1863 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

176 175 A megoldási javaslatokban szereplő 10 fő prioritás, és az azok teljesítését szolgáló 33 intézkedés a helyzetelemzésben felvázolt problémák megoldására fókuszál, épít azokra az erőforrásokra, melyek a térségben rendelkezésre állnak. A térségre jellemző mezőgazdasági termelés területén a stratégiailag meghatározó zöldség-, gyümölcstermelés és állattenyésztés területére koncentrálunk. A két ágazat fejlesztési elképzelései a minőségi termelés céljait szolgáló infrastruktúra-fejlesztést, az innovatív eljárások bevezetését, a biotermelés feltételeinek megteremtését tartják fontosnak. A megtermelt mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, a piacra jutás feltételeinek javítása érdekében kiemelt szerepet kap a helyi feldolgozó kapacitások fejlesztése. E területen a meglévő üzemek fejlesztését, új helyi termékekre alapozó mikrovállalkozások létrehozását, valamint az újszerű eljárások meghonosítását tartjuk fontosnak. A térség kimagasló (30 %-ot meghaladó) erdősültsége elengedhetetlenné teszi az erdő-, és vadgazdálkodással, illetve az erdők alternatív haszonvételével kapcsolatos elképzelések támogatását. Ez egyaránt jelenti az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a helyi közösségi kezdeményezések támogatását. A gazdasági környezet fejlesztése az infrastruktúra-fejlesztésen, a helyi vállalkozások igényeihez alkalmazkodó humánerőforrás- fejlesztésen, valamint a hátrányos helyzetűek gazdasági életbe való bevonásán keresztül kíván egy vállalkozásbarát környezetet létrehozni. A helyi ipari termelés és szolgáltatások fejlesztése nem a hagyományos ipar fejlesztését célozza meg, hanem olyan mikro-, és kisvállalkozásokat kíván segíteni, melyek a helyi lakossági szolgáltatások, hagyományos népi mesterségek felelevenítése területén kíván tevékenykedni. A megújuló energetikai fejlesztések bár nem igazán célterületei a III.-IV. tengelynek, de a vidék megélhetési gondjaira olyan megoldásokat adhatnak, amiért érdemes, és kell is ezzel foglalkozni. A helyi turisztikai ágazat fejlesztése a gazdaságfejlesztés fontos területe ebben a térségben is. A helyzetelemzésben megfogalmazott tematikus turisztikai elképzelések támogatása, a vidéki szálláshelyek kialakítása, valamint a belső turizmus élénkítése a vidéken élők fontos megélhetési területe, számos mikro-, és kisvállalkozás melegágya. Stratégiánk sarokköve a gazdaság igényeihez igazodó humánerőforrás fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

177 176 Ezen a területen a szakképzés támogatását, a hátrányos helyzetűek képzettségi szintjének emelését, valamint a környezettudatos nevelés társadalmi beágyazódását tartjuk fontosnak. Az önkormányzati fejlesztések, a lakossági jóléti intézkedések, valamint a helyi civil kezdeményezések támogatását összekötöttük a helyi kulturális értékek megőrzésével, épített örökségeink védelmével, valamint természeti értékeink megóvásával, közösségi terek létesítésével, perifériális területek szolgáltatásainak fejlesztésével. Prioritásaink és intézkedéseink számos területen kapcsolódnak egymáshoz, erősítik és kiegészítik egymást. Egyszerre szolgálnak gazdaságfejlesztési célokat, és segítik az esélyegyenlőség érvényesülését, a természeti környezet megóvását. A gazdaságfejlesztés egyes intézkedései, valamint a helyi életminőség fejlesztése, helyi örökség megőrzése egyúttal turisztikai célokat is szolgál. A stratégia egészét áthatja – mint horizontális cél - a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének segítése, a fenntarthatóság megteremtése, a természeti környezet védelme. A III-IV. tengelyben rendelkezésre álló források esetében fontosnak tartjuk azok gyors és hatékony felhasználását, a vidék arculatának és életminőségének javítása érdekében. A III. tengely forrásait között, a IV. tengely forrásait pedig között szeretnénk felhasználni. Más OP-ok, valamint az EMVA I-II. tengelyének forrásaival növeljük programunk hatékonyságát. E források felhasználása a rendelkezésre állás függvényében folyamatosan között kerülne pályázásra és felhasználásra. A program keretében felhasználni kívánt EURO támogatás felhasználásával EURO fejlesztést valósítunk meg. A vidéki életminőség javításán túl, a helyi mikro-, és kisvállalkozások számának jelentős növekedésével, a térség gazdasági erejének fejlődésével számolunk. A képzettségi szint növekedése a munkanélküliség csökkenését, az esélyegyenlőség érvényesülését, valamint a környezet állapotának megőrzését segíti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

178 177 Horizontális elemként a stratégia egészét áthatja az esélyegyenlőség és fenntarthatóság. A gazdaságfejlesztési célok mindegyike figyelmet fordít a természeti környezet védelmére és megőrzésére, a beruházások kapcsán keletkező környezeti kockázatok megelőzésére. A nem beruházás jellegű programok, valamint a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló képzések fontos tartalmi eleme a környezeti nevelés, a környezettudatos életmód bevezetése. Számos intézkedésünk irányul az innovatív eljárások támogatására, a biotermesztés feltételeinek megteremtésére, természeti értékeink megóvására. Különös gondot fordítunk a térség erdősültségének fokozására, meglévő erdőterületeink és NATURA 2000 területeink védelmére. A megújuló energetikai fejlesztések támogatása egyszerre szolgálja a gazdasági és környezeti fenntarthatóság céljait is. A létrejövő és növekvő mikro-, és kisvállalkozások gazdasági fenntarthatósága érdekében csak olyan fejlesztési programokat indítunk, ahol az érintetteknek hitelt érdemlően igazolják a fejlesztés piaci hátterét, gazdasági számításokkal bemutatják az eredményes működést. Az önkormányzatok és civil szervezetek rendezvényeit olyan partnerségben szeretnénk támogatni, amely pluszforrásokat eredményez, és újabb lehetőségeket generál. A térségben különös hangsúlyt kap az esélyegyenlőség érvényesülésének biztosítása. Hisz a halmozottan hátrányos helyzetű réteg mellett a térségben megtalálható % roma kisebbség, illetve a földrajzi perifériákon, tanyákon élő 20 % lakosság különös bánásmódot érdemel. Ezt tükrözi a megalakult Helyi Vidékfejlesztési Közösség összetétele is, ahol a kisebbségek számarányuknak megfelelő mértékben képviseltetik magukat a közösségben, de a tanyás térségek részönkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai is tagjai a közösségnek. A közösség által szervezett előadás sorozaton külön előadóként lehetőséget biztosítottunk a roma kisebbségnek, hogy véleményt mondjon azokról a fejlesztési prioritásokról, melyeket megfogalmaztunk a térség fejlesztése érdekében. A közösség mellett működő hat munkabizottság mindegyikében részt vesznek a kisebbségi szervezetek. A megalakult egyesület elnökségében is van roma képviselő, így a döntéshozás folyamatában is közvetlenül képviseltetik magukat. Már a helyzetelemzés kapcsán is foglalkoztunk a kisebbségek, nők-férfiak, és perifériákon élők helyzetével, és a prioritások és intézkedések kapcsán számos konkrét programelem szól az ő esélyegyenlőségük megteremtéséről, életfeltételeik javításáról. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

179 178 Az oktatás, képzés és foglalkoztatás területein egyaránt. A stratégiában megfogalmazott komplex HPME is az ő felzárkóztatásukról, helyzetük javításáról szól. A képzési és foglalkoztatási programjainkban megfogalmazott, az egyéb intézkedésekben horizontális célként megjelölt esélyegyenlőségi elképzelések megvalósulása esetén jelentősen csökkenhet a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli lakosság számaránya, a munkaerőpiacon javulnak pozícióik, a foglalkoztatók részéről csökken a társadalmi és földrajzi periférián élőkkel szembeni negatív megkülönböztetés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

180 179 A Nyírség Helyi Közösség területe két statisztikai kistérség területét fedi le. Mindkét kistérség önállóan elkészítette azokat a fejlesztési dokumentumokat, melyeket a térségre vonatkozóan fontosnak ítélt meg. Ennek megfelelően a kistérségek rendelkeztek átfogó fejlesztési programmal, és tematikus stratégiai tervekkel, melyek elsősorban a gazdaságfejlesztésre, turisztikára, kerékpárút-fejlesztésre, közoktatásra, valamint a szociális és egészségügyi kérdésekre irányultak. Emellett a LEADER+ programhoz kapcsolódóan is a térségek elkészítették vidékfejlesztési programjaikat. Általánosan elmondható az, hogy a programok megvalósítása kistérségi szinten csak azokon a területeken indult el, ahol konkrét intézkedések segítették a többcélú társulások feladatainak megvalósítását. Így közoktatás, egészségügy és szociális területen megfogalmazott elképzelések részbeni megvalósítása kezdődött meg. Más területeken az önkormányzatok elszigetelt, lokális fejlesztései a jellemzőek, melyeket nem a programok, hanem az éppen aktuális pályázati lehetőségek vezérelnek. A kerékpárút-hálózat kistérségi szintű fejlesztése az a terület, ahol komoly szándék látszik arra, hogy térségi összefogással valósuljanak meg fejlesztések. Ezeket a stratégiai programokat alapvetően az önkormányzatok készítették, és a társadalmasítás hiányában a térség más szereplői nem is ismerik részleteiben. Így különösen a vállalkozói szektor esetében nem jellemző a térségi stratégiák mentén történő összehangolt fejlesztés. Bár a stratégiákban megfogalmazódnak reális térségi érdekek, de a vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatok hiányában tudatos gazdaságfejlesztésről, térségfejlesztésről nem beszélhetünk. A most létrejött Helyi Vidékfejlesztési Közösség egy olyan partnerséget alakított ki, melyben a tervezés során megszülettek azok az egyezségek, amelyek a támogatási források mentén biztosítani képesek a stratégiában megfogalmazott elképzelések megvalósítását, a partnerek önálló törekvéseinek egyeztetése kapcsán létrejövő összehangolt térségi fejlesztéseket. Így olyan gazdaságfejlesztési, infrastrukturális, humánerőforrás-fejlesztési, közösségfejlesztési programok valósulhatnak meg, melyek egymásra épülnek és erősítik egymás hatását. A Nyírség Helyi Közösség területe két statisztikai kistérség területét fedi le. Mindkét kistérség önállóan elkészítette azokat a fejlesztési dokumentumokat, melyeket a térségre vonatkozóan fontosnak ítélt meg. Ennek megfelelően a kistérségek rendelkeztek átfogó fejlesztési programmal, és tematikus stratégiai tervekkel, melyek elsősorban a gazdaságfejlesztésre, turisztikára, kerékpárút-fejlesztésre, közoktatásra, valamint a szociális és egészségügyi kérdésekre irányultak. Emellett a LEADER+ programhoz kapcsolódóan is a térségek elkészítették vidékfejlesztési programjaikat. Általánosan elmondható az, hogy a programok megvalósítása kistérségi szinten csak azokon a területeken indult el, ahol konkrét intézkedések segítették a többcélú társulások feladatainak megvalósítását. Így közoktatás, egészségügy és szociális területen megfogalmazott elképzelések részbeni megvalósítása kezdődött meg. Más területeken az önkormányzatok elszigetelt, lokális fejlesztései a jellemzőek, melyeket nem a programok, hanem az éppen aktuális pályázati lehetőségek vezérelnek. A kerékpárút-hálózat kistérségi szintű fejlesztése az a terület, ahol komoly szándék látszik arra, hogy térségi összefogással valósuljanak meg fejlesztések. Ezeket a stratégiai programokat alapvetően az önkormányzatok készítették, és a társadalmasítás hiányában a térség más szereplői nem is ismerik részleteiben. Így különösen a vállalkozói szektor esetében nem jellemző a térségi stratégiák mentén történő összehangolt fejlesztés. Bár a stratégiákban megfogalmazódnak reális térségi érdekek, de a vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatok hiányában tudatos gazdaságfejlesztésről, térségfejlesztésről nem beszélhetünk. A most létrejött Helyi Vidékfejlesztési Közösség egy olyan partnerséget alakított ki, melyben a tervezés során megszülettek azok az egyezségek, amelyek a támogatási források mentén biztosítani képesek a stratégiában megfogalmazott elképzelések megvalósítását, a partnerek önálló törekvéseinek egyeztetése kapcsán létrejövő összehangolt térségi fejlesztéseket. Így olyan gazdaságfejlesztési, infrastrukturális, humánerőforrás-fejlesztési, közösségfejlesztési programok valósulhatnak meg, melyek egymásra épülnek és erősítik egymás hatását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

181 180 A Nyírség Helyi Közösség már alakulásának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy a teljes nyilvánosság, és a térség szereplőinek bevonása mellett végezze munkáját oly módon, hogy a térség szereplői megfelelő arányban vegyenek részt a közös munkában. A helyi közösségben közel azonos arányban vannak jelen a köz-, a vállalkozói-, és civil szféra képviselői. Emellett a kisebbségek, tanyás térségek és egyházak, nőszervezetek képviselői is jelen vannak a közösségben, illetve a létrehozott egyesületben. Már a stratégia alkotás folyamatában is alkalmaztuk azokat a technikákat, melyeken belül biztosítható volt a program társadalmasítása, a különböző érdekeltségű csoportok részvétele. Ezeket a struktúrákat és módszereket a stratégia készítést követően is fenn kívánjuk tartani, különös tekintettel a Civil-, Köz-, és Vállalkozói Fórumokra, szakmai bizottságokra, valamint a nyilvánosságot folyamatosan biztosító előadássorozatokra, ismeretterjesztő fórumokra. Tudatosan készülünk a LEADER közösségként való működésre, a közösség szereplői közötti összhang megtartására. A ránk háruló feladatok megoldása érdekében egyesületet hoztunk létre, melynek szervezeti felépítését úgy alakítottuk, hogy mindenki szerepet kapjon az irányításban, és az operatív feladatok végrehajtásában. A kilenctagú Elnökség és héttagú Felügyelő Bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi szféra azonos képviseletet kapjon, és emellett a nők, egyházak és kisebbségek is jelen legyenek a döntéshozó és felügyelő szervezetekben. A Fórumok tesznek javaslatot mind a személyi kérdésekben, mind a szakmai döntésekben. A hat szakmai bizottság minden rávonatkozó kérdést megtárgyal, javaslatot tesz a döntéshozónak az általa képviselt álláspont alapján. A szakmai bizottságokban is megtartottuk a három szféra arányát, és biztosítottuk a kisebbségek részvételét. Azért választottuk az egyesületi formát, mert működésénél fogva széleskörű nyilvánosságot képes biztosítani, döntési mechanizmusa átlátható, és nem egy személyre, hanem egy testületre épül, és a közpénzek kezelésének egy ilyen civil szervezet felel meg leginkább. Az egyesület önálló munkaszervezetet működtet, mely elvégzi az IH által az egyesületre delegált, valamint az egyesület Taggyűlése és Elnöksége által kijelölt feladatokat. A Nyírség Helyi Közösség már alakulásának első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy a teljes nyilvánosság, és a térség szereplőinek bevonása mellett végezze munkáját oly módon, hogy a térség szereplői megfelelő arányban vegyenek részt a közös munkában. A helyi közösségben közel azonos arányban vannak jelen a köz-, a vállalkozói-, és civil szféra képviselői. Emellett a kisebbségek, tanyás térségek és egyházak, nőszervezetek képviselői is jelen vannak a közösségben, illetve a létrehozott egyesületben. Már a stratégia alkotás folyamatában is alkalmaztuk azokat a technikákat, melyeken belül biztosítható volt a program társadalmasítása, a különböző érdekeltségű csoportok részvétele. Ezeket a struktúrákat és módszereket a stratégia készítést követően is fenn kívánjuk tartani, különös tekintettel a Civil-, Köz-, és Vállalkozói Fórumokra, szakmai bizottságokra, valamint a nyilvánosságot folyamatosan biztosító előadássorozatokra, ismeretterjesztő fórumokra. Tudatosan készülünk a LEADER közösségként való működésre, a közösség szereplői közötti összhang megtartására. A ránk háruló feladatok megoldása érdekében egyesületet hoztunk létre, melynek szervezeti felépítését úgy alakítottuk, hogy mindenki szerepet kapjon az irányításban, és az operatív feladatok végrehajtásában. A kilenctagú Elnökség és héttagú Felügyelő Bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi szféra azonos képviseletet kapjon, és emellett a nők, egyházak és kisebbségek is jelen legyenek a döntéshozó és felügyelő szervezetekben. A Fórumok tesznek javaslatot mind a személyi kérdésekben, mind a szakmai döntésekben. A hat szakmai bizottság minden rávonatkozó kérdést megtárgyal, javaslatot tesz a döntéshozónak az általa képviselt álláspont alapján. A szakmai bizottságokban is megtartottuk a három szféra arányát, és biztosítottuk a kisebbségek részvételét. Azért választottuk az egyesületi formát, mert működésénél fogva széleskörű nyilvánosságot képes biztosítani, döntési mechanizmusa átlátható, és nem egy személyre, hanem egy testületre épül, és a közpénzek kezelésének egy ilyen civil szervezet felel meg leginkább. Az egyesület önálló munkaszervezetet működtet, mely elvégzi az IH által az egyesületre delegált, valamint az egyesület Taggyűlése és Elnöksége által kijelölt feladatokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

182 181 Különös gondot fordít a térségben induló programok népszerűsítésére, hozzá kapcsolódó projektgenerálási tevékenység folytatására szorosan együttműködve a HVI-val. Az IH, illetve az MVH által átruházott feladatok keretében alaki ás tartalmi követelmények alapján befogadja és értékeli a beérkezett pályázatokat, majd az egyesületre ruházott döntési kompetencia alapján döntésre előkészíti a pályázatokat a döntéshozó számára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."

Hasonló előadás


Google Hirdetések