Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Völgy Vidék VKKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Völgy Vidék VKKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Völgy Vidék VKKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Völgyvidék, a hagyományosan előállított és feldolgozott termékek, emberi értékek és értékes emberek innovatív közössége.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Völgy Vidék VKKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 19 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 47%-a, 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 12 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Völgy Vidék VKKE területe 17 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 38,963 fő, a városokban élő lakosok száma 9,214 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 38, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Ercsi 8,904 fő 4,056 fő 3,294 fő 2,779 fő Etyek Ráckeresztúr Lovasberény Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 12 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 19 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 24 Völgy Vidék VKKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 684,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Völgy Vidék VKKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪684,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪310,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪520,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪677,504 ▪Leader közösségi fejlesztés▪10▪531,584 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪2▪2▪100,000 ▪Leader képzés▪4▪4▪140,000 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪180,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪30,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪50,000 ▪Leader komplex projekt▪1▪1 ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪32,000

6 5 Völgy Vidék VKKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térségre jellemző a szakmai képzettséggel nem rendelkezők magas, és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők alacsony aránya, bár az életkori struktúra kedvezőbb az országos átlaghoz képest. Az alkalmazottak jelentős része ingázó életmódot folytat, a környező nagyvárosokba jár dolgozni. A falvakban alacsony a vállalkozások száma, és azok is mikrovállalkozás formájában műödnek. A civil szektor forrásellátottsága, szervezettsége, érdekérvényesítő képessége alacsony színvonalú. A turizmus fejlődéséhez szükséges infrastruktúra és szolgáltatlásszínvonal hiányos. ▪A VölgyVidék számára a fejlődés jelentősen múlhat a nagyarányú szakmai továbbképzésen és a foglalkoztatottak magas arányán. Ezért fontos olyan vállalkozások, beruházások támogatása, fejlesztése, amelyek alkalmasak a lakosok nagyarányú helyben foglalkoztatására. A térség rendelkezik kiemelkedő minőségű fogyasztási termékek termesztésének hagyományával, amelyek feldolgozásának és piacra jutásának fejlesztése lehet az egyik kitörési pont. A jelenlévő számos kulturális és természeti érték a turizmus fejlesztésének lehetőségét hordozzák magukban. Mindehhez nélkülözhetetlen a helyi identitás és a térségi együttműködés fejlesztése.

7 6 A Váli-víz és Szent László-víz mentén kialakult településfüzér lakosainak fontos a hagyományos növénytermesztés és a térség öröksége: a mindig megújuló hegyoldal és vízpart találkozása. Az itt élők legfőbb értéke az alkalmazkodás a táj struktúrájához. A vizek által biztosított folyamatos vízellátásra alapozva, mindig is jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt termeltek itt. Ezt a hagyományt élesztjük újjá, amikor a hangsúlyt a helyi termelés és értékesítés összehangolására helyezzük. Fejlesztési stratégiánk egyik alapeleme a helyi piac kialakítása, ahol az itt élők a völgyvidéki termékekkel kereskednek. A területre újonnan érkezők közös jellemzője a hagyományok felé fordulás, amelyet jól egészít ki az őslakosok hagyomány- és helyismerete. Ezért támogatjuk a kulturális civil szervezetek munkáját: közösségi rendezvényekkel, turisztikai vonzerővel is bíró kulturális fesztiválokkal, a természeti és völgyvidéki értékek megőrzésével. Ezekre a fejlesztési modulokra alapozzuk stratégiánk harmadik fontos pillérét: a völgyvidéki ember identitását, aki egyszerre innovatív és alkalmazkodó, a közösség aktív tagja és értékes individuum. Így válik a Völgyvidék kulturálisan sokszínűvé, fenntartható gazdasággá, természetes élőhellyé, ahol helyiek és turisták jól érzik magukat. A Váli-víz és Szent László-víz mentén kialakult településfüzér lakosainak fontos a hagyományos növénytermesztés és a térség öröksége: a mindig megújuló hegyoldal és vízpart találkozása. Az itt élők legfőbb értéke az alkalmazkodás a táj struktúrájához. A vizek által biztosított folyamatos vízellátásra alapozva, mindig is jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt termeltek itt. Ezt a hagyományt élesztjük újjá, amikor a hangsúlyt a helyi termelés és értékesítés összehangolására helyezzük. Fejlesztési stratégiánk egyik alapeleme a helyi piac kialakítása, ahol az itt élők a völgyvidéki termékekkel kereskednek. A területre újonnan érkezők közös jellemzője a hagyományok felé fordulás, amelyet jól egészít ki az őslakosok hagyomány- és helyismerete. Ezért támogatjuk a kulturális civil szervezetek munkáját: közösségi rendezvényekkel, turisztikai vonzerővel is bíró kulturális fesztiválokkal, a természeti és völgyvidéki értékek megőrzésével. Ezekre a fejlesztési modulokra alapozzuk stratégiánk harmadik fontos pillérét: a völgyvidéki ember identitását, aki egyszerre innovatív és alkalmazkodó, a közösség aktív tagja és értékes individuum. Így válik a Völgyvidék kulturálisan sokszínűvé, fenntartható gazdasággá, természetes élőhellyé, ahol helyiek és turisták jól érzik magukat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Völgy Vidék VKKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A nagy ipari tengelyek, ipari és lakóközpontok között húzódó Völgyvidéken a megőrzött természeti, nyugodt vidéki környezet az itt élők számára egészséges, vonzó lakókörnyezetet biztosít. A jelentős foglakoztatási központok (pl. Budapest., Székesfehérvár) közelsége és kedvező elérhetősége miatt alacsony a munkanélküliség, a pozitív vándorlási egyenleg (fővárosi kiköltözés) révén folyamatosan emelkedik a népességszám. A lakosság szabadidő eltöltésének infrastrukturális háttere is sokoldalú (lovardák, teniszpályák, sportpályák). Igen erős a civil aktivitás és a hagyományok ápolása iránti igény: számos kézműves, népzenei, néptánc, történelmi értékőrző civil szervezet és művészeti oktatási intézmény működik. Jelentős a településeken a kulturális, közösségi rendezvények száma és látogatottsága is (pl. Etyeki Kezes-Lábos, Martonvásári Beethoven koncertek, Alcsútdobozi Kápolna koncertek, Alcsúti Arborétum). A természettel és környezettel való harmonikus együttélésre építve a „völgyvidéki ember” számos helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termel, illetve állít elő (tejtermékek, bor, szőlő, alma, barack, bodza, gomba, méz), jellemzően kiskerti gazdálkodás keretein belül. A helyi élelmiszergazdasági és egyéb termékek ismertsége azonban alacsony, piacra jutásuk egységesítése koordinációt igényel. Az előzőekből következik, hogy Völgyvidék települései a nagy ipari központok, munkahelyet adó nagyvárosok között fekszenek, és az általános centrum-periféria viszonylatban tipikus periférikus szerepkör jellemző rájuk. A városi munkaerőpiac kiszolgálása, a települések bizonyos aránya alvótelepülésként funkcionál, és alacsony a helyben foglalkoztatás. A terület déli peremén folyik a Duna, mely mind hajózási útvonal, ökológiai folyosó és potenciális fejlesztési lehetőség a folyam partján található települések számára. Minden településen működik óvoda, az iskolákat csak kisebb összevonások érintették. Középiskola azonban nincs a térségi egység települései között, bár a környező városok elérhető távolságban nyújtják ezt a szolgáltatást. A Völgyvidék nem hátrányos helyzetű térség, de az életminőséget javító szolgáltatások hiányoznak. A nagy ipari tengelyek, ipari és lakóközpontok között húzódó Völgyvidéken a megőrzött természeti, nyugodt vidéki környezet az itt élők számára egészséges, vonzó lakókörnyezetet biztosít. A jelentős foglakoztatási központok (pl. Budapest., Székesfehérvár) közelsége és kedvező elérhetősége miatt alacsony a munkanélküliség, a pozitív vándorlási egyenleg (fővárosi kiköltözés) révén folyamatosan emelkedik a népességszám. A lakosság szabadidő eltöltésének infrastrukturális háttere is sokoldalú (lovardák, teniszpályák, sportpályák). Igen erős a civil aktivitás és a hagyományok ápolása iránti igény: számos kézműves, népzenei, néptánc, történelmi értékőrző civil szervezet és művészeti oktatási intézmény működik. Jelentős a településeken a kulturális, közösségi rendezvények száma és látogatottsága is (pl. Etyeki Kezes-Lábos, Martonvásári Beethoven koncertek, Alcsútdobozi Kápolna koncertek, Alcsúti Arborétum). A természettel és környezettel való harmonikus együttélésre építve a „völgyvidéki ember” számos helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termel, illetve állít elő (tejtermékek, bor, szőlő, alma, barack, bodza, gomba, méz), jellemzően kiskerti gazdálkodás keretein belül. A helyi élelmiszergazdasági és egyéb termékek ismertsége azonban alacsony, piacra jutásuk egységesítése koordinációt igényel. Az előzőekből következik, hogy Völgyvidék települései a nagy ipari központok, munkahelyet adó nagyvárosok között fekszenek, és az általános centrum-periféria viszonylatban tipikus periférikus szerepkör jellemző rájuk. A városi munkaerőpiac kiszolgálása, a települések bizonyos aránya alvótelepülésként funkcionál, és alacsony a helyben foglalkoztatás. A terület déli peremén folyik a Duna, mely mind hajózási útvonal, ökológiai folyosó és potenciális fejlesztési lehetőség a folyam partján található települések számára. Minden településen működik óvoda, az iskolákat csak kisebb összevonások érintették. Középiskola azonban nincs a térségi egység települései között, bár a környező városok elérhető távolságban nyújtják ezt a szolgáltatást. A Völgyvidék nem hátrányos helyzetű térség, de az életminőséget javító szolgáltatások hiányoznak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Egészségügyi ellátó központ, szabadidő központok, szabadidőparkok, civil házak ez idáig nem jöttek létre. Az etyeki dombok, Vértesalja, a Szent László patak és a Váli-víz övezte szép kultúrtáj. Azonban teljes egészében nélkülözi a megfelelő turisztikai infrastruktúrát, pedig értékeiből adódóan lehetőség lenne mind kerékpáros, lovas, hagyomány- és értékőrző, valamint gasztronómiai turisztikai szolgáltatások kiépítésére. A szálláslehetőségek és a megfelelő szolgáltatások hiányoznak. A terület a nagyvárosok rekreációs zónájává válhat, ha a települések összefogással megvalósítják céljaikat. Egészségügyi ellátó központ, szabadidő központok, szabadidőparkok, civil házak ez idáig nem jöttek létre. Az etyeki dombok, Vértesalja, a Szent László patak és a Váli-víz övezte szép kultúrtáj. Azonban teljes egészében nélkülözi a megfelelő turisztikai infrastruktúrát, pedig értékeiből adódóan lehetőség lenne mind kerékpáros, lovas, hagyomány- és értékőrző, valamint gasztronómiai turisztikai szolgáltatások kiépítésére. A szálláslehetőségek és a megfelelő szolgáltatások hiányoznak. A terület a nagyvárosok rekreációs zónájává válhat, ha a települések összefogással megvalósítják céljaikat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térségben a területfelhasználási kategóriák közül dominál a szántó művelési mód. A klíma melegedésével és szárazabbá válásával tömegesen jelennek meg a szántóföldeken és a parlagon hagyott területeken az allergén gyomok. Ezek ellen vegyszerekkel tudnak védekezni, amely környezetszennyező. A vízfolyások mentén jelentős kiterjedésű és jó minőségű gyepterületeket találunk. Az erdősültség rendkívül alacsony, az erdők nagyobb része telepített, kisebb része természetes elegyes erdő. A szőlő- és gyümölcstermő területek mintegy 5-7%-os arányt képviselnek a térségben. A területen nagy volumenű légszennyezést okozó ipari létesítmény nem található, de a környéken több is van: Százhalombattán a kőolajfinomító és a hőerőmű. A szálló por és koromterhelés említést érdemel. Ezek mérséklésére a fűtéskorszerűsítés és a falvakon áthaladó jelentős (!) teherforgalom korlátozása, valamint a burkolt utak arányának növelése, illetve védőerdősávval való ellátása ad módot. Mindezekkel együtt az agglomerációhoz, illetve a környező területekhez viszonyítva jobb a levegőminőség. A Szent László-patak és a Váli-víz vízminőségi szempontból a szennyezett kategóriába sorolhatók, vizes élőhelyeik élővilága degradált. Hulladékgazdálkodás terén több községben működik szelektív hulladékgyűjtés, más településeken azonban nem megoldott. Viszonylag magas a hulladék szervesanyag-tartalma, csak néhány településen megoldott a zöldhulladék gyűjtése, komposztálása. A községek külterületén nagy számú "vadlerakó" található, amelyek felszámolása évről-évre feladatot ad az önkormányzatoknak és a helyi civil szervezeteknek. Veszélyes hulladék pl. az autószerelő vállalkozásoknál (gumi, akkumulátor) és közétkeztetést ellátó egységekben (fáradt sütőzsiradék) keletkezik számottevő mennyiségben. A kommunális folyékony hulladék kezelése minden településen megoldott. A Váli-völgy településeinek szennyvizét a bicskei, míg a Szent László-patak menti településekét a ráckeresztúri tisztítótelep fogadja be. Ercsi szennyvizét helyben tisztítják. A ráckeresztúri tisztító elérte kapacitásának felső határát, bővítésre szorul, a ráckeresztúri tisztító II. A térségben a területfelhasználási kategóriák közül dominál a szántó művelési mód. A klíma melegedésével és szárazabbá válásával tömegesen jelennek meg a szántóföldeken és a parlagon hagyott területeken az allergén gyomok. Ezek ellen vegyszerekkel tudnak védekezni, amely környezetszennyező. A vízfolyások mentén jelentős kiterjedésű és jó minőségű gyepterületeket találunk. Az erdősültség rendkívül alacsony, az erdők nagyobb része telepített, kisebb része természetes elegyes erdő. A szőlő- és gyümölcstermő területek mintegy 5-7%-os arányt képviselnek a térségben. A területen nagy volumenű légszennyezést okozó ipari létesítmény nem található, de a környéken több is van: Százhalombattán a kőolajfinomító és a hőerőmű. A szálló por és koromterhelés említést érdemel. Ezek mérséklésére a fűtéskorszerűsítés és a falvakon áthaladó jelentős (!) teherforgalom korlátozása, valamint a burkolt utak arányának növelése, illetve védőerdősávval való ellátása ad módot. Mindezekkel együtt az agglomerációhoz, illetve a környező területekhez viszonyítva jobb a levegőminőség. A Szent László-patak és a Váli-víz vízminőségi szempontból a szennyezett kategóriába sorolhatók, vizes élőhelyeik élővilága degradált. Hulladékgazdálkodás terén több községben működik szelektív hulladékgyűjtés, más településeken azonban nem megoldott. Viszonylag magas a hulladék szervesanyag-tartalma, csak néhány településen megoldott a zöldhulladék gyűjtése, komposztálása. A községek külterületén nagy számú "vadlerakó" található, amelyek felszámolása évről-évre feladatot ad az önkormányzatoknak és a helyi civil szervezeteknek. Veszélyes hulladék pl. az autószerelő vállalkozásoknál (gumi, akkumulátor) és közétkeztetést ellátó egységekben (fáradt sütőzsiradék) keletkezik számottevő mennyiségben. A kommunális folyékony hulladék kezelése minden településen megoldott. A Váli-völgy településeinek szennyvizét a bicskei, míg a Szent László-patak menti településekét a ráckeresztúri tisztítótelep fogadja be. Ercsi szennyvizét helyben tisztítják. A ráckeresztúri tisztító elérte kapacitásának felső határát, bővítésre szorul, a ráckeresztúri tisztító II. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 ütemének 2010 évi építését előbbre kell hozni. A természeti környezet értékes elemeket tartalmaz: több országosan védett terület (pl. Alcsúti Arborétum, Martonvásári Kastélypark; Szentgyörgypuszta, Gerecse NATURA2000-es területek) és helyi jelentőségű természetvédelmi terület található a térségben, de számos védett növény- és állatfaj élőhelye nem áll még védelem alatt. A két vízfolyás völgye térségi jelentőségű ökológiai folyosót alkot, amelyek a Gerecse és a Vértes élőhelyeit kötik össze a Duna országos jelentőségű ökológiai folyosójával. Az ercsii Duna-part része a megyei tájképvédelmi övezetnek. A természeti értékek, a rendezett, tiszta lakókörnyezet gazdaságilag is jelentős értékek, a fejlődés megalapozói. Védelmük nemcsak a környezet érdekeit szolgálja, de bárminemű fejlődés forrásainak tekinthetők. ütemének 2010 évi építését előbbre kell hozni. A természeti környezet értékes elemeket tartalmaz: több országosan védett terület (pl. Alcsúti Arborétum, Martonvásári Kastélypark; Szentgyörgypuszta, Gerecse NATURA2000-es területek) és helyi jelentőségű természetvédelmi terület található a térségben, de számos védett növény- és állatfaj élőhelye nem áll még védelem alatt. A két vízfolyás völgye térségi jelentőségű ökológiai folyosót alkot, amelyek a Gerecse és a Vértes élőhelyeit kötik össze a Duna országos jelentőségű ökológiai folyosójával. Az ercsii Duna-part része a megyei tájképvédelmi övezetnek. A természeti értékek, a rendezett, tiszta lakókörnyezet gazdaságilag is jelentős értékek, a fejlődés megalapozói. Védelmük nemcsak a környezet érdekeit szolgálja, de bárminemű fejlődés forrásainak tekinthetők. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 11% 19% 4% 7% 23% 9% 0% 15% 4%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 9% 27% 13% 3% 8% 7% 3% 20% 10% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.8%, ami 0.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.8% ▪Változás 2003-hoz képest 0.7 százalékpont

18 17 A térség foglalkoztatási helyzetét tekintve, elsősorban a népesség életkor szerinti megoszlása miatt, a munkaképes korú lakosság aránya (65%) kb. 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel összhangban a térség foglalkoztatási rátája kb. 61%, amiből jól kivehető, hogy a munkanélküliség (munkanélküliségi ráta: 4,4%) is kedvezőbben alakul, mint országosan. Ugyanakkor a dolgozó csoportok iskolai végzettsége nem teszi lehetővé magas színvonalú szakmunka végzését, mert a népesség több, mint fele semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik. Így a helyben foglalkoztatottak és az ingázók nagy része is legfeljebb betanított munkát képes végezni. Kevés az önfoglalkoztató és a vállalkozó, aki helyben munkát adhatna a helyi lakosságnak. Ez jelentős mértékű mindennapos munkahelyi ingázást tart fenn a környező jelentős foglalkoztatási központok felé (Budapest, Székesfehérvár, Tatabánya, Százhalombatta, Dunaújváros), amely több oldalról is megterheli a családokat és a környezetet. A legnagyobb térségi foglalkoztatók az önkormányzatok, valamint az élelmiszergazdaság és a feldolgozóipar helyi üzemei közül kerülnek ki, ugyanakkor az egyéni, a mikro- és a kisvállalkozásokra épülő szolgáltatások szerepe meghatározó a foglalkoztatásban. A legnagyobb arányban az iparban és az építőiparban helyezkedtek el az emberek (14%), ezt követi a közigazgatás és közfeladatok ellátása (7%). A szolgáltatások közül kiemelkedik a kereskedelmi tevékenységet folytatók csoportja (5%), mint a legnagyobb arányú önálló szektor. A mezőgazdaságban a lakosság 3%-a dolgozik. A közcélú foglalkoztatásban résztvevők aránya elenyésző, mindössze 0,1%-ot tesz ki. Mindez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi foglalkoztatási szerkezet átalakítása a szakképzés megszervezésével kell, hogy kezdődjön, amelynek az irányát és mértékét a helyi viszonyok feltérképezése alapján megfogalmazandó stratégia szerint kell kialakítani. Szükséges egy foglalkoztatási stratégiában meghatározni azokat a fejlesztéseket, amelyek a későbbiekben a helyi munkaerőpiac húzó ágazatai lesznek, és annak megfelelően kell gondoskodni a jelenleg még képzetlen munkaerő továbbképzéséről. A térség foglalkoztatási helyzetét tekintve, elsősorban a népesség életkor szerinti megoszlása miatt, a munkaképes korú lakosság aránya (65%) kb. 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel összhangban a térség foglalkoztatási rátája kb. 61%, amiből jól kivehető, hogy a munkanélküliség (munkanélküliségi ráta: 4,4%) is kedvezőbben alakul, mint országosan. Ugyanakkor a dolgozó csoportok iskolai végzettsége nem teszi lehetővé magas színvonalú szakmunka végzését, mert a népesség több, mint fele semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik. Így a helyben foglalkoztatottak és az ingázók nagy része is legfeljebb betanított munkát képes végezni. Kevés az önfoglalkoztató és a vállalkozó, aki helyben munkát adhatna a helyi lakosságnak. Ez jelentős mértékű mindennapos munkahelyi ingázást tart fenn a környező jelentős foglalkoztatási központok felé (Budapest, Székesfehérvár, Tatabánya, Százhalombatta, Dunaújváros), amely több oldalról is megterheli a családokat és a környezetet. A legnagyobb térségi foglalkoztatók az önkormányzatok, valamint az élelmiszergazdaság és a feldolgozóipar helyi üzemei közül kerülnek ki, ugyanakkor az egyéni, a mikro- és a kisvállalkozásokra épülő szolgáltatások szerepe meghatározó a foglalkoztatásban. A legnagyobb arányban az iparban és az építőiparban helyezkedtek el az emberek (14%), ezt követi a közigazgatás és közfeladatok ellátása (7%). A szolgáltatások közül kiemelkedik a kereskedelmi tevékenységet folytatók csoportja (5%), mint a legnagyobb arányú önálló szektor. A mezőgazdaságban a lakosság 3%-a dolgozik. A közcélú foglalkoztatásban résztvevők aránya elenyésző, mindössze 0,1%-ot tesz ki. Mindez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi foglalkoztatási szerkezet átalakítása a szakképzés megszervezésével kell, hogy kezdődjön, amelynek az irányát és mértékét a helyi viszonyok feltérképezése alapján megfogalmazandó stratégia szerint kell kialakítani. Szükséges egy foglalkoztatási stratégiában meghatározni azokat a fejlesztéseket, amelyek a későbbiekben a helyi munkaerőpiac húzó ágazatai lesznek, és annak megfelelően kell gondoskodni a jelenleg még képzetlen munkaerő továbbképzéséről. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 18 Szak- és továbbképzés hiányában csak olyan területek jöhetnek szóba a fejlesztések területén, amelyek elsősorban segéd- és betanított munkát igényelnek. Ilyenek pl. a növény-, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, az állattartás, néhány alapvető ipari tevékenység. A különböző termékek további feldolgozásához, magasabb hozzáadott értékű termékek előállításához azonban már szükség van szakképzett munkaerőre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Martonvásár székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 3 db 1,236 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪330 ▪220 ▪100 ▪90 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Ercsi ▪Martonvásár ▪Baracska ▪Felcsút Főtevékenység ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása ▪7310 Műszaki kutatás, fejlesztés ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása Név ▪Musashi Hungary Ipari Kft. ▪2000 ZS Kft. ▪MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet ▪ANNAMAJORI MEZŐGAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KFT. ▪Femol Kft

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪80 ▪59 ▪57 ▪40 ▪Baracska ▪Lovasberény ▪Martonvásár ▪Ráckeresztúr ▪Martonvásár ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪6321 Egyéb, szárazföldi szállítást segítő tevékenység ▪6312 Tárolás, raktározás ▪2222 Máshova nem sorolt nyomás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪ÚJ ÉLET MEZŐGAZDASÁGI KFT. Név ▪Állami Autópályakezelő Zrt ▪MPF Holding Kereskedelmi és Logisztikai Zrt. ▪Akadémia Nyomda Kft. ▪Lovasberényi Mezőgazdasági Szövetkezet

23 22 A Völgyvidék vállalkozási aktivitása alacsony, 100 lakosra átlagosan 4 vállalkozás jut. A vállalkozások elsöprő többsége (97 százalékuk) 10 fő foglalkoztatott alatti. A térség nem rendelkezik kiemelkedő, speciális, jellemző ágazati szektorral, egyaránt 20%-körüli azon vállalkozások aránya, amelyek ingatlanügyekkel, és azoké, amelyek kereskedelmi szolgáltatással foglalkoznak. Összességében jellemző a szolgáltató szektorban való működés, amely megfelel a modern posztindusztriális társadalmi berendezkedésnek. Ez azonban alapja lehet a további fejlődésnek. A vállalkozások magas aránya a tercier szektorban lehetőséget teremt további vállalkozások alakulására, illetve további lakosok helyben történő foglalkoztatására. A mezőgazdaság kb. 8-10%-os aránya és az ipari vállalkozások 26-30%-os részesedése a munkaerőpiacon azt jelzi, hogy a gazdasági struktúra átalakulásában rejlik még némi potenciál az ipar számára. A fejlődés irányának azonban kulcskérdése, hogy a térség a meglévő – az átlagostól magasabb arányú – mezőgazdaságot megtartja-e, vagy támogatja a mezőgazdaságból az iparba áramlás folyamatát. A vállalkozások alacsony gazdasági erejét mutatja az alacsony létszám túlnyomó többsége. A mikro vállalkozások 97%-os aránya azt jelzi, hogy a térségben nem erősek a vállalkozók. A szolgáltatók is és az ipari vállalkozások is csak néhány főt foglalkoztatnak, így a helyi foglalkoztatás csak kismértékben valósul meg. Az alkalmazottak jelentős része ezért ingázó, amely a térség munkaerő- és fiatalság-megtartó képességét veszélyezteti. A jövőbeni fejlődés záloga lehet, hogy a helyi vállalkozások megerősödnek, illetve megszaporodnak, és képesek nagyobb létszámú foglalkoztatóként működni. Ezért támogatni kell a vállalkozások/ vállalkozók szakmai továbbképzését, és a helyi piac-élénkítő beruházásokat. A vállalkozói struktúrában jelenleg 8%-os mezőgazdasági, illetve 11%-os (főleg) kisipari vállalkozások biztosíthatják a helyi élelmiszer- és alapszolgáltatások ellátását, ez alapja lehet az alapszintű életminőség megtartásának, és további fejlesztésének. Amennyiben sikerül a helyi zöldség- és gyümölcstermesztésben érdekelt vállalkozásokat megerősíteni, és növelni a helyi foglalkoztatást, azzal biztosíthatja a térség a helyi piacon kívüli értékesítést is. A Völgyvidék vállalkozási aktivitása alacsony, 100 lakosra átlagosan 4 vállalkozás jut. A vállalkozások elsöprő többsége (97 százalékuk) 10 fő foglalkoztatott alatti. A térség nem rendelkezik kiemelkedő, speciális, jellemző ágazati szektorral, egyaránt 20%-körüli azon vállalkozások aránya, amelyek ingatlanügyekkel, és azoké, amelyek kereskedelmi szolgáltatással foglalkoznak. Összességében jellemző a szolgáltató szektorban való működés, amely megfelel a modern posztindusztriális társadalmi berendezkedésnek. Ez azonban alapja lehet a további fejlődésnek. A vállalkozások magas aránya a tercier szektorban lehetőséget teremt további vállalkozások alakulására, illetve további lakosok helyben történő foglalkoztatására. A mezőgazdaság kb. 8-10%-os aránya és az ipari vállalkozások 26-30%-os részesedése a munkaerőpiacon azt jelzi, hogy a gazdasági struktúra átalakulásában rejlik még némi potenciál az ipar számára. A fejlődés irányának azonban kulcskérdése, hogy a térség a meglévő – az átlagostól magasabb arányú – mezőgazdaságot megtartja-e, vagy támogatja a mezőgazdaságból az iparba áramlás folyamatát. A vállalkozások alacsony gazdasági erejét mutatja az alacsony létszám túlnyomó többsége. A mikro vállalkozások 97%-os aránya azt jelzi, hogy a térségben nem erősek a vállalkozók. A szolgáltatók is és az ipari vállalkozások is csak néhány főt foglalkoztatnak, így a helyi foglalkoztatás csak kismértékben valósul meg. Az alkalmazottak jelentős része ezért ingázó, amely a térség munkaerő- és fiatalság-megtartó képességét veszélyezteti. A jövőbeni fejlődés záloga lehet, hogy a helyi vállalkozások megerősödnek, illetve megszaporodnak, és képesek nagyobb létszámú foglalkoztatóként működni. Ezért támogatni kell a vállalkozások/ vállalkozók szakmai továbbképzését, és a helyi piac-élénkítő beruházásokat. A vállalkozói struktúrában jelenleg 8%-os mezőgazdasági, illetve 11%-os (főleg) kisipari vállalkozások biztosíthatják a helyi élelmiszer- és alapszolgáltatások ellátását, ez alapja lehet az alapszintű életminőség megtartásának, és további fejlesztésének. Amennyiben sikerül a helyi zöldség- és gyümölcstermesztésben érdekelt vállalkozásokat megerősíteni, és növelni a helyi foglalkoztatást, azzal biztosíthatja a térség a helyi piacon kívüli értékesítést is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23 És amennyiben fejlesztéseket hajt végre a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás terén, kialakíthatja egyediségét, és a Völgyvidék arculatát meghatározó helyi termékek skáláját. Ezen kívül a szolgáltatások között érdemes növelni a vendéglátó és szállásadó helyek számát, valamint növelni az önkormányzatok, civilek és vállalkozók közötti együttműködést a turisztikai programtervezés terén, ezzel növelve a térségre jellemző kulturális értékekre épülő turizmust és idegenforgalmat. Mindezek alapján tehát a vállalkozói környezet, a feldolgozottság szintje, a termelés és az értékesítés összehangolása, a befektetés-ösztönzés és a diverzifikáció olyan területek, amelyek fejlesztésében jelentős előrelépést szükséges elérni. És amennyiben fejlesztéseket hajt végre a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás terén, kialakíthatja egyediségét, és a Völgyvidék arculatát meghatározó helyi termékek skáláját. Ezen kívül a szolgáltatások között érdemes növelni a vendéglátó és szállásadó helyek számát, valamint növelni az önkormányzatok, civilek és vállalkozók közötti együttműködést a turisztikai programtervezés terén, ezzel növelve a térségre jellemző kulturális értékekre épülő turizmust és idegenforgalmat. Mindezek alapján tehát a vállalkozói környezet, a feldolgozottság szintje, a termelés és az értékesítés összehangolása, a befektetés-ösztönzés és a diverzifikáció olyan területek, amelyek fejlesztésében jelentős előrelépést szükséges elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység13 Vallással kapcsolatos tevékenység1 Sporttal kapcsolatos tevékenység26 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység26 Oktatással kapcsolatos tevékenység12 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 12 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 25 Völgyvidéken a civil szféra jelentős számban és aktivitással képviselteti magát, különösen Martonvásáron működik nagy számú civil szervezet. A szabadidő, a sport, a települési fejlesztések, szépítések és értékvédelem, valamint a kulturális és oktatási területeken működő non-profit szervezetek száma a legkiemelkedőbb. Ugyanakkor igen erős a hagyományok ápolása iránti igény, számos kézműves, népzenei, néptánc, történelmi értékőrző civil szervezet és művészeti oktatási intézmény működik a térségben. Ugyanakkor számos bejegyzés nélküli civil aktivitás (klubok, szakkörök, kultúrházi kezdeményezések, stb.) szolgálja a helyi közösség megtartását és fejlesztését. A bejegyzett civil szervezetek száma – az egyházi szervezeteket is beleértve – 200 fölötti. A legtöbb civil szervezet, az összes civil szervezet 15%-a, mintegy 36 szervezet Martonvásáron működik, Óbarokon mindössze 1 civil szervezet van bejegyezve, ezen túl az egy lakosra jutó civil szervezetek száma Ercsiben a legalacsonyabb. Az aktív, működő civil szervezetek száma becslések szerint a bejegyzettnek körülbelül a fele. Ha a civil szervezetek tevékenységét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a legtöbb civil szervezet sport, illetve szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytat, utána a polgári védelmi, illetve kulturális feladatokat ellátó szervezetek következnek. A VölgyVidék térségben hiányoznak az egészségügyi, jogvédő, kutatási és nemzetközi tevékenységek, ezek pótlása elengedhetetlen a térség felzárkóztatásához. A civil szektor – mint az országban mindenhol – itt is forráshiányos, az egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztató szervezetek aránya 80%. Az évi 20 millió forintnál nagyobb árbevételű szervezetek aránya a térségben mindössze 1-2%. NCA támogatásra kb. 140 szervezet jogosult a térségben, ennek csak kb. 10%-a pályázott és nyert támogatást az elmúlt években. Völgyvidéken a civil szféra jelentős számban és aktivitással képviselteti magát, különösen Martonvásáron működik nagy számú civil szervezet. A szabadidő, a sport, a települési fejlesztések, szépítések és értékvédelem, valamint a kulturális és oktatási területeken működő non-profit szervezetek száma a legkiemelkedőbb. Ugyanakkor igen erős a hagyományok ápolása iránti igény, számos kézműves, népzenei, néptánc, történelmi értékőrző civil szervezet és művészeti oktatási intézmény működik a térségben. Ugyanakkor számos bejegyzés nélküli civil aktivitás (klubok, szakkörök, kultúrházi kezdeményezések, stb.) szolgálja a helyi közösség megtartását és fejlesztését. A bejegyzett civil szervezetek száma – az egyházi szervezeteket is beleértve – 200 fölötti. A legtöbb civil szervezet, az összes civil szervezet 15%-a, mintegy 36 szervezet Martonvásáron működik, Óbarokon mindössze 1 civil szervezet van bejegyezve, ezen túl az egy lakosra jutó civil szervezetek száma Ercsiben a legalacsonyabb. Az aktív, működő civil szervezetek száma becslések szerint a bejegyzettnek körülbelül a fele. Ha a civil szervezetek tevékenységét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a legtöbb civil szervezet sport, illetve szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytat, utána a polgári védelmi, illetve kulturális feladatokat ellátó szervezetek következnek. A VölgyVidék térségben hiányoznak az egészségügyi, jogvédő, kutatási és nemzetközi tevékenységek, ezek pótlása elengedhetetlen a térség felzárkóztatásához. A civil szektor – mint az országban mindenhol – itt is forráshiányos, az egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztató szervezetek aránya 80%. Az évi 20 millió forintnál nagyobb árbevételű szervezetek aránya a térségben mindössze 1-2%. NCA támogatásra kb. 140 szervezet jogosult a térségben, ennek csak kb. 10%-a pályázott és nyert támogatást az elmúlt években. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 Ennek többsége működési célú támogatás volt, szakmai célú támogatás évente 1-2 fordul elő. Civil szervezet által nyert EU pályázat években nem volt a térségben. Néhány – elsősorban a sport és a polgári védelemmel foglalkozó civil szervezet – részesül rendszeres önkormányzati támogatásban, az üzleti szféra támogatása sajnos nagyon alacsony. Mindezek következtében a civil szervezetek nehezen tudják fenntartani magukat, tevékenységüket elsősorban önkéntes munkára alapozzák. A civil szervezetek közti együttműködés kezdeti lépései lelhetőek föl a térség déli településein, melynek színtere az utóbbi években megrendezett civil fesztivál. Szakmai, ágazati együttműködésre kevés példa adódik. Alacsony a szervezetek érdekérvényesítő képessége, önkormányzati feladatot szinte csak a polgárőr egyesületek látnak el. Fontos feladat a civil szervezetek kapacitásbővítése, szakmai fejlesztése, a civil szervezetek professzionalizálása, együttműködéseik, érdekérvényesítő képességük fejlesztése. Mindezeknek fontos eszköze képzések szervezése. Ennek többsége működési célú támogatás volt, szakmai célú támogatás évente 1-2 fordul elő. Civil szervezet által nyert EU pályázat években nem volt a térségben. Néhány – elsősorban a sport és a polgári védelemmel foglalkozó civil szervezet – részesül rendszeres önkormányzati támogatásban, az üzleti szféra támogatása sajnos nagyon alacsony. Mindezek következtében a civil szervezetek nehezen tudják fenntartani magukat, tevékenységüket elsősorban önkéntes munkára alapozzák. A civil szervezetek közti együttműködés kezdeti lépései lelhetőek föl a térség déli településein, melynek színtere az utóbbi években megrendezett civil fesztivál. Szakmai, ágazati együttműködésre kevés példa adódik. Alacsony a szervezetek érdekérvényesítő képessége, önkormányzati feladatot szinte csak a polgárőr egyesületek látnak el. Fontos feladat a civil szervezetek kapacitásbővítése, szakmai fejlesztése, a civil szervezetek professzionalizálása, együttműködéseik, érdekérvényesítő képességük fejlesztése. Mindezeknek fontos eszköze képzések szervezése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,318 fővel nőtt, ami arányosítva 4%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,318 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 37,64538,15338,45538,91838,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 65% 18% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 11% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 33% 10% 5% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A Völgy Vidék Helyi Akciócsoport által összefogott terület 17 településből áll. Ezek az M1-es autópályától déli irányban a Váli-víz és a Szent László Víz völgyében, az M7-es autópályát keresztezve, az M6-os autópályán keresztül a Duna-partig húzódó terület települései: Mány, Csabdi, Óbarok, Etyek, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vértesacsa, Lovasberény, Vál, Kajászó, Baracska, Tordas, Martonvásár, Gyúró, Ráckeresztúr és Ercsi. A 17 településen kb. 44 ezer ember él. Folyamatosan nő a térség tényleges népességszáma, amelyet alapvetően az évek óta kiemelten pozitív vándorlási egyenleg tart fenn, ugyanakkor a népesség természetes reprodukciója is kedvezően alakul a vonatkozó területi átlagoknál mérsékeltebb halálozás következtében, valamint a viszonylag magas élveszületések száma miatt. A leginkább növekvő települések Baracska, Felcsút, Gyúró, Kajászó és Tordas; míg a leginkább fogyó települések Alcsútdoboz, Csabdi, Mány és Vértesacsa. A térségben két város (Martonvásár, Ercsi) található, mindkettő egy-egy autópálya közvetlen szomszédságában. Az átlagos településnagyság kb fő. A legnagyobb település a közel 9000 lakosú Ercsi, de az átlag feletti Baracska, Etyek, Lovasberény, Martonvásár és Ráckeresztúr népességszáma is. Ezek a települések földrajzilag kedvező helyen fekszenek, nagy forgalmú főútvonalak mentén, valamely centrum közelében (Budapest, Székesfehérvár). Életkor szerinti megoszlását tekintve a Völgyvidék egésze élvezi az időskorúaknak (18%) az országos átlagnál (20%) alacsonyabb, míg a fiataloknak (18%) az országos átlagnál (17%) magasabb arányát. Emiatt szélesebb az aktív korúak rétege, amely a foglalkoztatás lehetősége szempontjából meghatározó. Így a munkaképes korú lakosság aránya (65%) kb. 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel összhangban a térség foglalkoztatási rátája kb. 61%, amiből jól kivehető, hogy a munkanélküliség (regisztrált munkanélküliek aránya: 2,7%) is kedvezőbben alakul, mint országosan. A népesség körében az egyetlen osztályt sem végzők aránya 2%, rajtuk kívül a legfeljebb alapfokú iskolát végzettek aránya 52%. Ők azok, akik nem rendelkeznek szakmai végzettséggel. A középfokú végzettséggel vagy annak híján alapfokú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya 32%, míg a felsőfokú szakképzettek aránya csupán 5%. A Völgy Vidék Helyi Akciócsoport által összefogott terület 17 településből áll. Ezek az M1-es autópályától déli irányban a Váli-víz és a Szent László Víz völgyében, az M7-es autópályát keresztezve, az M6-os autópályán keresztül a Duna-partig húzódó terület települései: Mány, Csabdi, Óbarok, Etyek, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vértesacsa, Lovasberény, Vál, Kajászó, Baracska, Tordas, Martonvásár, Gyúró, Ráckeresztúr és Ercsi. A 17 településen kb. 44 ezer ember él. Folyamatosan nő a térség tényleges népességszáma, amelyet alapvetően az évek óta kiemelten pozitív vándorlási egyenleg tart fenn, ugyanakkor a népesség természetes reprodukciója is kedvezően alakul a vonatkozó területi átlagoknál mérsékeltebb halálozás következtében, valamint a viszonylag magas élveszületések száma miatt. A leginkább növekvő települések Baracska, Felcsút, Gyúró, Kajászó és Tordas; míg a leginkább fogyó települések Alcsútdoboz, Csabdi, Mány és Vértesacsa. A térségben két város (Martonvásár, Ercsi) található, mindkettő egy-egy autópálya közvetlen szomszédságában. Az átlagos településnagyság kb fő. A legnagyobb település a közel 9000 lakosú Ercsi, de az átlag feletti Baracska, Etyek, Lovasberény, Martonvásár és Ráckeresztúr népességszáma is. Ezek a települések földrajzilag kedvező helyen fekszenek, nagy forgalmú főútvonalak mentén, valamely centrum közelében (Budapest, Székesfehérvár). Életkor szerinti megoszlását tekintve a Völgyvidék egésze élvezi az időskorúaknak (18%) az országos átlagnál (20%) alacsonyabb, míg a fiataloknak (18%) az országos átlagnál (17%) magasabb arányát. Emiatt szélesebb az aktív korúak rétege, amely a foglalkoztatás lehetősége szempontjából meghatározó. Így a munkaképes korú lakosság aránya (65%) kb. 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Ezzel összhangban a térség foglalkoztatási rátája kb. 61%, amiből jól kivehető, hogy a munkanélküliség (regisztrált munkanélküliek aránya: 2,7%) is kedvezőbben alakul, mint országosan. A népesség körében az egyetlen osztályt sem végzők aránya 2%, rajtuk kívül a legfeljebb alapfokú iskolát végzettek aránya 52%. Ők azok, akik nem rendelkeznek szakmai végzettséggel. A középfokú végzettséggel vagy annak híján alapfokú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya 32%, míg a felsőfokú szakképzettek aránya csupán 5%. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 31 Elmondhatjuk, hogy bár magas a munkaképes korúak aránya, az iskolai végzettséget tekintve, a térség némileg elmarad az országosan általános képzettségi struktúrától. Itt 2%-kal magasabb a képzetlenek aránya, mint országosan, egyidejűleg pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya éppen fele az országosan jellemző értéknek. Népesedési szempontból a települések többségének problémát okoz a fiatalok megtartása a kulturális és közösségi szolgáltatások hiányosságai miatt. A térség déli településein jelentős számú roma kisebbség él (kb fő), az ő foglalkoztatási lehetőségeik szűkösek, szervezeteik, partnerségi kapcsolataik nem igazán működnek, életkörülményeik kedvezőtlenek. Elmondhatjuk, hogy bár magas a munkaképes korúak aránya, az iskolai végzettséget tekintve, a térség némileg elmarad az országosan általános képzettségi struktúrától. Itt 2%-kal magasabb a képzetlenek aránya, mint országosan, egyidejűleg pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya éppen fele az országosan jellemző értéknek. Népesedési szempontból a települések többségének problémát okoz a fiatalok megtartása a kulturális és közösségi szolgáltatások hiányosságai miatt. A térség déli településein jelentős számú roma kisebbség él (kb fő), az ő foglalkoztatási lehetőségeik szűkösek, szervezeteik, partnerségi kapcsolataik nem igazán működnek, életkörülményeik kedvezőtlenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 12% 0% 82% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Középiskola ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪Filmszínház ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 A térség a budapesti agglomeráció nyugati peremén fekvő, völgyekkel, vízfolyásokkal szabdalt sík vidék, mely infrastrukturális helyzetét tekintve frekventált területnek tűnhet. A komolyabb vizsgálatok azonban a belső infrastruktúra jelentős romlását mutatják. Térségünk földrajzi fekvéséből adódóan a sugárirányú úthálózat három ponton is áthalad rajta. Mind az M1, M6, M7 autópályák, az 1, 6 és 7 jelzésű főközlekedésű utak fontos szerepet játszanak az itt lakók életében, azonban ezek a közlekedési folyosók leginkább az átmenő forgalmat szolgálják. Az ipari parkok a főváros irányából még nem érték el a térség határát, azok jellemzően Bicske környékén, illetve Érd, Százhalombatta, valamint Tatabánya, Székesfehérvár, illetve Dunaújváros környezetében alakultak ki. A kis-régióban egyedül Ercsi számára prognosztizálható ipari-gazdasági fejlődés. Az előzőekből következik, hogy a VölgyVidék települései a nagy ipari központok, munkahelyet adó nagyvárosok között fekszenek, az autópályák, főközlekedési utak, vasútvonalak így leginkább ezen városok közötti gazdasági – infrastrukturális kapcsolatot segítik. A területen három fő vasútvonal is áthalad, mely jelentősen hozzájárul a vidékről a városok felé áramló munkavállalók napi utazásához. Meglévő probléma azonban a keresztirányú közlekedés hiánya a települések között. A terület déli peremén folyik a Duna, mely mind hajózási útvonal, ökológiai folyosó és potenciális fejlesztési lehetőség a folyam partján található települések számára. A belső utak, járdák, felszíni vízelvezető árkok állapota leromlott, az önkormányzati intézmények működtetésén felül fejlesztésekre forrás nem áll rendelkezésre. Ezek ellenére mindenhol működik óvoda, az iskolákat csak kisebb összevonások érintették. Középiskola nincs a térségben, a környező városok elérhető távolságban nyújtják ezt a szolgáltatást. A szabadidő eltöltésének infrastrukturális háttere sokoldalú (lovardák, teniszpályák, sportpályák), ugyanakkor a közösségi terek száma kevés, a meglévők állapota leromlott. A közösségi szolgáltatásoknak helyt adó épületek állaga sok esetben nem megfelelő, megközelítésük problémás. A térség a budapesti agglomeráció nyugati peremén fekvő, völgyekkel, vízfolyásokkal szabdalt sík vidék, mely infrastrukturális helyzetét tekintve frekventált területnek tűnhet. A komolyabb vizsgálatok azonban a belső infrastruktúra jelentős romlását mutatják. Térségünk földrajzi fekvéséből adódóan a sugárirányú úthálózat három ponton is áthalad rajta. Mind az M1, M6, M7 autópályák, az 1, 6 és 7 jelzésű főközlekedésű utak fontos szerepet játszanak az itt lakók életében, azonban ezek a közlekedési folyosók leginkább az átmenő forgalmat szolgálják. Az ipari parkok a főváros irányából még nem érték el a térség határát, azok jellemzően Bicske környékén, illetve Érd, Százhalombatta, valamint Tatabánya, Székesfehérvár, illetve Dunaújváros környezetében alakultak ki. A kis-régióban egyedül Ercsi számára prognosztizálható ipari-gazdasági fejlődés. Az előzőekből következik, hogy a VölgyVidék települései a nagy ipari központok, munkahelyet adó nagyvárosok között fekszenek, az autópályák, főközlekedési utak, vasútvonalak így leginkább ezen városok közötti gazdasági – infrastrukturális kapcsolatot segítik. A területen három fő vasútvonal is áthalad, mely jelentősen hozzájárul a vidékről a városok felé áramló munkavállalók napi utazásához. Meglévő probléma azonban a keresztirányú közlekedés hiánya a települések között. A terület déli peremén folyik a Duna, mely mind hajózási útvonal, ökológiai folyosó és potenciális fejlesztési lehetőség a folyam partján található települések számára. A belső utak, járdák, felszíni vízelvezető árkok állapota leromlott, az önkormányzati intézmények működtetésén felül fejlesztésekre forrás nem áll rendelkezésre. Ezek ellenére mindenhol működik óvoda, az iskolákat csak kisebb összevonások érintették. Középiskola nincs a térségben, a környező városok elérhető távolságban nyújtják ezt a szolgáltatást. A szabadidő eltöltésének infrastrukturális háttere sokoldalú (lovardák, teniszpályák, sportpályák), ugyanakkor a közösségi terek száma kevés, a meglévők állapota leromlott. A közösségi szolgáltatásoknak helyt adó épületek állaga sok esetben nem megfelelő, megközelítésük problémás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 Számos speciális szociális intézmény, pl. drogterápiás intézet, értelmi fogyatékosok otthona biztosítja a hátrányos helyzetűek sajátos csoportjainak ellátását. A településeken a csatornázottság igen magas, de további fejlesztésekre lenne szükség. A VölgyVidék nem hátrányos helyzetű térség, de az életminőséget javító szolgáltatások hiányoznak. Egészségügyi ellátó központ, szabadidő központok, civil házak nem jöttek létre az elmúlt két évtizedben sem. Az etyeki dombok, Vértesalja, a Szent László patak és a Váli-víz övezte szép kultúrtáj részben nélkülözi a megfelelő turisztikai infrastruktúrát, pedig értékeiből adódóan lehetőség lenne mind kerékpáros, lovas, hagyomány- és értékkereső, gasztronómiai turisztikai szolgáltatások kiépítésére. A szálláslehetőségek és a megfelelő szolgáltatások hiányoznak. A terület a nagyvárosok rekreációs zónájává válhat, ha a települések összefogással megvalósítják céljaikat. Számos speciális szociális intézmény, pl. drogterápiás intézet, értelmi fogyatékosok otthona biztosítja a hátrányos helyzetűek sajátos csoportjainak ellátását. A településeken a csatornázottság igen magas, de további fejlesztésekre lenne szükség. A VölgyVidék nem hátrányos helyzetű térség, de az életminőséget javító szolgáltatások hiányoznak. Egészségügyi ellátó központ, szabadidő központok, civil házak nem jöttek létre az elmúlt két évtizedben sem. Az etyeki dombok, Vértesalja, a Szent László patak és a Váli-víz övezte szép kultúrtáj részben nélkülözi a megfelelő turisztikai infrastruktúrát, pedig értékeiből adódóan lehetőség lenne mind kerékpáros, lovas, hagyomány- és értékkereső, gasztronómiai turisztikai szolgáltatások kiépítésére. A szálláslehetőségek és a megfelelő szolgáltatások hiányoznak. A terület a nagyvárosok rekreációs zónájává válhat, ha a települések összefogással megvalósítják céljaikat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %4% %1%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,496 ▪Község▪2,735 ▪Község▪1,187 ▪Város▪8,904 ▪Község▪4,056 ▪Község▪1,747 ▪Község▪1,208 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alcsútdoboz Baracska Csabdi Ercsi Etyek Felcsút Gyúró Munkanél- küliség (%) ▪3.31% ▪4.59% ▪3.16% ▪6.92% ▪2.59% ▪3.73% ▪3.50% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪611,158 ▪578,673 ▪644,033 ▪621,194 ▪760,713 ▪686,559 ▪666,131 Magas** kat. (db/fő) ▪1.356 ▪0.000 ▪0.076 ▪0.433 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.016 ▪0.000 ▪0.094 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,087 ▪Község▪2,779 ▪Község▪2,321 ▪Város▪310 ▪Község▪793 ▪Község▪3,294 ▪Község▪1,007 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kajászó Lovasberény Mány Martonvásár Óbarok Ráckeresztúr Tabajd Munkanél- küliség (%) ▪4.09% ▪3.25% ▪3.38% ▪2.34% ▪4.52% ▪5.54% ▪3.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪525,777 ▪600,028 ▪600,704 ▪866,429 ▪534,265 ▪581,493 ▪542,266 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.798 ▪0.000 ▪0.191 ▪0.073 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.006 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,805 ▪Község▪2,458 ▪Község▪1,776 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tordas Vál Vértesacsa Munkanél- küliség (%) ▪2.72% ▪3.53% ▪4.79% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪655,451 ▪537,382 ▪531,164 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.021 ▪0.039

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alcsútdoboz ▪„A települési önkormányzat költségvetése évek óta mínuszos, a központi források nem fedezik a kötelező feladatok ellátásának finanszírozását. A lakosság elöregedése és a helyi vállalkozások gyenge adóerőképessége miatt, a saját bevételekből sem biztosítható a költségvetési egyensúly.” ▪Baracska ▪„A baracskai identitástudat nem megfelelő szintje. A nagy- és középvállalkozások hiánya. Az iskolából más települések iskoláiba átíratott gyerekek létszámának a növekedése. A csapadékvíz elvezetésének a megoldatlansága. ▪A kistermelők együttgondolkodásának a hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kedvező földrajzi fekvés, a természeti és környezeti adottságok kihasználása révén, olyan fejlesztések támogatása, melyek a munkahelyteremtéssel, adózással, a területek felértékelődésével több lehetőséget biztosítanak az itt élők jobb megélhetéséhez, a fiatalok helybentartásához.” ▪„A település könnyen megközelíthető, optimális távolságra fekszik más településektől és a fővárostól. A települési rendezési terv a klasszikus falu képének kialakítását teszi lehetővé. A porták nagysága a helyigényes népi mesterségek létrehozását segíti, azok működését, létrejöttét támogatná a falu vezetése is. ▪A kistermelők motiválása, új piaci lehetőségek kiépítése.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csabdi ▪„A felszíni csapadékvizet elvezető rendszer hiánya, a belterületi utak rossz állapota, a közintézmények rossz állapota” ▪Ercsi ▪„Igen magas az alulképzett személyek aránya, akik esélytelenek a munkaerő piacon, s így egyre nő a perifériára szoruló családok száma. Kevés a helyi munkalehetőség, a munkavállalók zöme ingázó. Mindez kihat a helyi oktatásra és kulturális életre is, a helyi alapfokú oktatásban elindult a spontán szegregáció.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kiváló természeti-környezeti adottságok” ▪„A legfontosabb lehetőség a helyi gazdaság fejlesztése, új pedagógiai program kidolgozása, közép- és hosszútávú településfejlesztési koncepció kidolgozása.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Etyek ▪„Az óvoda mérete kicsi, bővíteni kell két csoporttal; az iskola nagy része felújításra szorul, néhány tanterem teljes átépítésre; szükséges egy tornaterem építése; művészeti iskola vizesblokkjának újjáépítése; a családsegítő épületének homlokztai felújítása, udvara rendbehozatala.” ▪Felcsút ▪„Közoktatási és egészségügyi intézmények infrastruktúrája, épületei fejlesztésre, felújításra szorulnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi természeti adottságok lehetővé teszik a lovasturizmust, a jelentős számú pince a borturizmust; Budapest közelsége azt jelenti, hogy a vendégfogadással, vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások nagy számú potenciális vásárlóra építhetik tevékenységüket; Etyek híre megkönnyíti a marketing munkát; a falukép megőrzése, értékeinek felújítása vonzó kirándulóhellyé teszi.” ▪„Ipari övezet létesítésére alkalmas területek, lakóövezetek létesítményére alkalmas területek léte (beruházási lehetőségek)”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyúró ▪„Közösségi szinterek hiánya illetve nem megfelelő színvonala. Iskolai illetve közösségi célokat szolgáló tornaterem hiánya. Idegenforgalmat és célturizmust szolgáló szálláshelyek hiánya.” ▪Kajászó ▪„Az önkormányzat anyagi lehetőségei beszükültek,értékesítésre szánt vagyontárgyjai elfogytak. A korábbi időről áthúzódó fejlesztési hitelei az önkormányzat mükődőképességét veszélyeztetik, ebből adódóan a település új fejlesztéseket nem tud vállalni. Jelenleg csak az alapvető kötelező feladatok ellátására tud forrást biztosítani.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Területünkön működő sportrepülőtér kiegészítő szolgáltatásainak, idegenforgalmi és turisztikai kínálatának bővítése, fejlesztése. A lovasturizmus infrastruktúrájának kialakítása. Szálláshelyteremtés, rekreációs tevékenység meghonosítása (Budapest közelsége). Kerékpárút a Szent-László patak vonalában.” ▪„A településen 46 lakásos lakópark építése folyik, amely várhatóan idetelepülni vágyó fiatalokat vonz, és ezáltal gyermekekkel bövül a település lélekszáma.Örömteli hír, hogy a településen civil szervezetek müködnek és új szervezetek is alakulnak, jelenleg a polgárőrség vár cégbírósági bejegyzésre.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lovasberény ▪„A község csatornahálózat kiépítésének megvalósítása. Az egészséges ívóvízprogram megvalósítása. Helyi úthálózat felújítása. Csapadékvíz elvezetéssel együtt. Járdák kiépítése. Intézményhálózat felújítása (iskola, óvoda, napköziotthon, új művelődési ház építése, orvosi rendelő bővítése, korszerűsítése).” ▪Mány ▪„A bánya bezárását követően fellépő iparűzésiadó csökkenésből keletkezett forráshiány. Így az életminőség javítására és a gazdasági növekedésre irányuló terveinket nem tudjuk megvalósítani.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„UNIÓ-s pályázati rendszeren keresztül történő megvalósítása.” ▪„Az élhető környezet javításával és a civil kezdeményezések támogatásával ösztönözni a vállalkozások fellendülését, a falusiturizmus kialakulását és az együttműködést az önkormányzat, a gazdaság szereplői és a civil szervezetek között.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Martonvásár ▪„Olyan közösségi terek hiánya, melyben ifjúsági programok szervezhetők és a civil szervezetek működhetnek, illetve nagyobb létszámot mozgató rendezvények tarthatók. ▪Továbbá hiányzik egy megfelelő színvonalú őstermelői és kézműves piac.” ▪Óbarok ▪„A szennyvízkezelés megoldatlansága” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A földrajzi elhelyezkedésünk, közlekedési viszonyaink jók. Nagy hagyományú a település kulturális tevékenysége, művészeti oktatása. ▪A kultúrális turizmus fejlesztése együttműködve az MTA. Mezőgazdasági Kutatóintézetével.” ▪„Turisztikai infrastruktúra fejlesztése”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 7/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ráckeresztúr ▪„Az intézmény hálózat elmaradott. Az Iskola 2 épületben, a ravatalozó elavult, a polgármesteri hivatal a volt gyógyszertárban van, az orvosi rendelő nem felel meg a kor követelményeinek, az óvoda kicsi és elavult. A csapadékvíz elvezetés és az utak állapota folytán az intézmények nehezen közelíthetőek meg. Helyi vállalkozások száma alacsony, így az intézmények eltartása nehéz.” ▪Tabajd ▪„Kevés a helyi munkahely, a bejárás nehéségei tönkreteszik az emberi kapcsolatokat, eródálják a közösségi tudatot. Ez kihat a gyermekekkel, fiatalokkal való fogalalkozás hiányára, a fiatalok előtti perspektívátlanságra. Kevés a valós helyi igényeknek megfelelő képzett és motívált munkaerő. Az önerős fejlesztésekhez nehezen találni megfelelő munkaerőt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Főváros közelsége, a hagyományőrző közösség, turizmusfejlesztési lehetőséget kínál. A település sajátossága a saját közmű hálózatok, ezért energetikai fejlesztések, szélerőműpark, biogázerőmű, termálhő hasznosítás lehetőség adott. Mezőgazdasági jelleg a helyi kistermelői hálózat felélesztését segíti. Kistérségi feladata a hallás és látássérült gyermekek integrált oktatása.” ▪„Nagyvárosokhoz eső közelsége, ugyanakkor alig érintett - elrontott - természeti, emberi és kulturális adottságai. Ezekre alapozva elsősorban a lovas, horgász, bor és egyéb rekreációs-, élményturizmus további helyi munkaerőket teremthetne, melynek kezdvező folyamályaként a távoli munkábajárás fent vázolt hátrányai csökkenthetők lennének.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 8/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tordas ▪„Kedvező közlekedési adottságok. Közel van a főváros, ugyanakkor lehetőség van a csendes vidéki életre. Jó természeti adottságok, kedvező településforma. Lehetőség van kisebb gazdasági- kereskedelmi terület kialakítására. Nagy arányban laknak itt művészek, így lehetőség lenne művészeti rendezvényekre, fesztiválokra ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, vállalkozásokra.” ▪Vál ▪„Intézményei korszerűtlenek, műszaki állapotúk miatt csak rövid távon tarthatók fent, pályázatokat nyújtottunk be felújításukra, bővítésükre. ▪Helyi munkahelyteremtés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kevés a településen a munkahely, a lakosság döntő része ingázik. Nehezen lehet eljutni a vasútállomásra a ritka buszjárat miatt. A belterületi utak állapota nagy ütemben romlik, pár év múlva szükséges nagy tömegben a felújításuk. Az utak szélei kővel szórtak, nincsenek szegélyezve, így ezek állapota is rohamosan romlik. Általánosságban nagy a gépjárművek sebessége a településen.” ▪„Óvoda és iskola felújításra benyújtott 500 M Ft-os pályázat megvalósulása. ▪Üzem létesítésre alkalmas önkormányzati terület hasznosítása 3500 m2”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 9/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vértesacsa ▪„Felszíni vízelvezetés, Belterületi utak szilárd útburkolata, Iskolafenntartás” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A felszíni vízelvezetés megoldása - pályázatok útján. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása - pályázat útján és hitel felvétellel. Iskola fenntartása Kistérségi Önkormányzati Társulással együttműködve.”

51 50 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

52 51 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 12 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés” ▪„VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése” ▪„VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése” ▪„VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése” ▪„VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés” Fő fejlesztési prioritás 51 2 db 3 db 2 db 3 db 936, , , ,000 95,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

53 52 ▪VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketingjének fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Hulladékgazdálkodás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪VölgyVidéki helyi kis és középvállalkozások felkészítése vidékfejlesztési feladatokra, együttműködésük fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Allokált forrás (EUR) 826, ,000

54 53 ▪VölgyVidéki helyi kulturális örökség megóvása és fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Hulladékgazdálkodás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪VölgyVidéki helyi természeti értékek fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Allokált forrás (EUR) 526, ,000

55 54 ▪VölgyVidéki helyi partnerségi együttműködések és kommunikáció fejlesztése, térségen belüli együttműködési hálózat fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Hulladékgazdálkodás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása ▪VölgyVidéki helyi hátrányos helyzetű csoportok (fogyatékkal élők, romák) támogatása Fő fejlesztési prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 90, ,000 40,000

56 55 ▪VölgyVidéki helyi kulturális, rekreációs és borturizmus szerkezeti és strukturált fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Hulladékgazdálkodás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egységes turisztikai csomagok, arculat és információs rendszerek kialakítása Fő fejlesztési prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 560,000 40,000

57 56 ▪Hulladékgazdálkodás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 95,000 EUR – a(z) Hulladékgazdálkodás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések ▪Környezettudatos életmód fejlesztése gyermekek, ifjúság és a felnőtt generáció körében Fő fejlesztési prioritás: VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés Allokált forrás (EUR) 95,

58 57 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

59 58 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 11% 19% 4% 7% 23% 9% 0% 15% 4% 11% 33% 16% 4% 10% 8% 4% 0% 12% 1% 30% 40% 0% 20% 10% 0% 47% 5% 32% 5% 0% 5% 0% 60% 0% 30% 10% 0%

60 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Marketingstratégia kidolgozása, VölgyVidék védjegy kialakítása és bevezetése, egységes minősítési és minőségellenőrzési rendszer kidolgozása a VölgyVidék termékekre, minősítés, helyi lakosok szolgáltatásigényének felmérése, az igényeken alapuló közösségi vállalkozás szervezése. ▪A termelők megkeresése, egymással való kapcsolatfelvétel kialakítása, a feladatok, munkafolyamatok egymás közötti felosztása, szétosztása. Egységes Völgy Vidék arculat, marketing stratégia kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az egységes arculat és marketing stratégia kialakításával 3 új munkahely létrehozása, mivel erre a célra egy önállóan dolgozó, marketing és kommunikációban jártas csapatra lenne szükség, amelynek feladata a Völgy Vidék (tradicionális) termékeinek felkutatása és átformálása. ▪Komplex projekt ▪Egységes arculattal és marketinggel rendelkező Völgy Vidék termékek, első időben a Völgy Vidék területén működő kiskereskedelmi boltokban először egy kisebb polcon, idővel egy egész önálló állványon való megjelenéssel. Egységes minősítési és minőségellenőrzési stratégia kidolgozása a VölgyVidék termékekre.”

61 2 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Zöldség, gyümölcs, tejtermék feldolgozó nem mezőgazdasági mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése a termékek feldolgozottságának növelése érdekében” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Feldolgozó üzemenként 1-2 új munkahely létrehozása. Szezononként több részmunkaidős állás lehetősége. ▪Javul a termékek feldolgozottsági szintje, értékesíthetősége. ▪Komplex projekt”

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Helyi fűszer- és festőnövények termesztésével és feldolgozásával foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, új helyi termékek kifejlesztése érdekében” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatás második évétől 3 új VölgyVidék helyi termék kifejlesztése”

63 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 4 ▪„Nem élelmiszertermelő (nem mezőgazdasági) - beleértve a szolgáltató szektorban működő - helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztése a helyben foglalkoztatás, munkahelyteremtés, helyi vállalkozások megerősítése érdekében” ▪„A lakossági igényfelmérés és a kidolgozott marketingstratégia alapján támogatjuk a mikro- és kisvállalkozások fejlesztését, új vállalkozások létrehozását” 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A helyi termékeknek az értékesítési pontokra való eljuttatásának megszervezése, helyi termék mozgóbolt, helyi termék polcok kialakításának támogatása” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a helyi termékek értékesítése, nő a helyi termékek helyben történő felhasználása”

65 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 6 ▪„A völgyvidéki vállalkozások együttműködésének fejlesztése, pályázati tanácsadói és projektgeneráló, menedzselő iroda létrehozása” ▪„Több térségi vállalkozói pályázat, forrásabszorbszorbciós képesség növekedése Nő az együttműködéseken alapuló projektek száma, valamint általánossá válik a partnerségben gondolkodás ▪A helyi szakmacsoportonkénti érdekképviseletek rendelkeznek közös jövőképpel, és közös fejlesztésekben optimalizálják erőforrásaik felhasználását ▪A vállalkozások közötti elektronikus kapcsolat kiépül, és általános alkalmazássá válik a gyakorlatban” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Képzettségi hiányterületek felmérése, foglalkoztatási stratégia kidolgozása, képzések szervezése az ÚMVP III. tengely által nem támogatott területeken” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Vállalkozások tagjainak, alkalmazottainak szakmai képzettsége növekszik” Szektor

67 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 8 ▪„Turisztiaki marketing- és fejlesztési stratégia kidolgozása, értékkataszter összeállítása, kiadványok készítése. ▪A Völgyvidék helyi turisztikai erősségeinek, értékeinek módszeres összegyűjtése, egységes tudásbázis kialakítása” ▪„A helyi programszervezők és önkormányzatok számára egyértelműen azonosíthatóvá válik a turisztikai fejlesztések iránya, a térség meghatározza saját turisztikai identitását ▪A Völgy-vidékre látogató turisták komplex programot kapnak, több időt töltve itt ▪Komplex projekt” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Komplex kulturális, rekreációs (lovaglás, kerékpáros, horgász, tánc stb. a gyógyturizmus kivételével) és borturisztikai szolgáltatások fejlesztése” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatás második évétől 10%- kal nő a térségbe látogatók száma ▪Komplex projekt”

69 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 10 ▪„Falusi turizmus fejlesztése, minőségi szálláshelyek, és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, működő szálláshelyek korszerűsítése” ▪„A támogatás második évétől 10%- kal nő a falusi turizmus szálláshelyek száma, javul a szolgáltatások minősége, nő a térségben a vendégéjszakák száma.” 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Új piacterek kialakítása és a meglévők fejlesztése a VölgyVidéki termékek helybeni értékesítése érdekében” Megoldási javaslat ▪„A helyi termékek helybeni értékesítése növekszik, a helyi lakosok ellátottsága javul, a helyi vállalkozók megerősödnek, jövedelemtermelőképességük javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Völgyvidéki szervezetek fejlesztése, képzése, az együttműködésük fejlesztésére irányuló projektjeik támogatása” Megoldási javaslat ▪„A civil szervezetek együttműködése, egymás közti kapcsolataik javulnak, ezáltal nő a forrásbevonó képességük.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Kulturális örökségvédelemmel, a helyi identitás megerősítésével kapcsolatos stratégia kialakítása, oktatás, képzés, ismeretterjesztés, népszerűsítés. Művészeti oktatás szervezése felnőttek számára” Megoldási javaslat ▪„A térség és a művészeti csoportok, művészek ismertsége, elfogadottsága emelkedik, a művészetoktatás népszerűsítése révén 6 éven belül 15%-kal több gyerek kapcsolódik be. ▪Nő a térség ismertsége, látogatottsága ▪Komplex projekt” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„VölgyVidéki helyi hátrányos helyzetű csoportok helyzetének felmérése, képzése, együttműködésük fejlesztése, táboroztatása” Megoldási javaslat ▪„Pontos helyzetkép és igényfelmérés, a hátrányos helyzetű csoportok életminőségének javulása, a velük foglalkozók képzettségének növelése” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Kampányok szervezése a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében, az utak mentén rendszeresen újratermelődő illegális hulladéklerakás megelőzése és felszámolása, a komposztálás kultúrájának elterjesztése, a veszélyes hulladékok elszállítása és elhelyezése érdekében, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulása érdekében.Képzések, tájékoztatás, kampányok, rendezvények szervezése, kiadványok készítése a környezeti fenntarthatóság érdekében. Kommunikációs kampány során információkat nyújtani a lakosságnak a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről. Környezettudatos szemlélet terjesztése elsősorban az iskolás korosztály esetében, az iskolai oktatás kiegészítésével, információs kiadványok segítségével, kampányok szervezésével.” Megoldási javaslat ▪„Javul a térség lakóinak környezettudatossága, az ifjúsági és gyermek célcsoportok ismeretei bővülnek, rajtuk keresztül családok környezettudatos magatartást tanúsítanak. ▪A megvalósítás harmadik évében javul a környezettudatosság, csökken a hulladék mennyisége, a vizek és a levegő szennyezettsége, az allergén gyomnövények terjedése, 20%-kal csökken az illegális hulladéklerakók száma, 10%-kal csökken az elszállítandó hulladék mennyisége.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„VölgyVidéki vízfolyások és természetvédelmi területek környékének javítása.” Megoldási javaslat ▪„A természetvédelmi és vizes élőhelyek állapota javul, biodiverzitása növekszik, környezete rendezettebbé válik, látogatottsága nő. ▪A bejárható természetvédelmi területek látogatóinak száma 6 éven belül 30%-kal emelkedik, a vizes élőhelyek tisztasága, ökológiai rendszere 10%-kal javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Természetismerettel kapcsolatos tanösvények, túraútvonalak, bemutatóhelyek kialakítása, tájékoztatás (információs táblák, kiadványok készítése)” Megoldási javaslat ▪„A támogatás második évében legalább 1 új tanösvény. ▪A térség lakosainak, iskolásainak természetvédelmi ismeretei bővülnek, környezettudatosságuk fokozódik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Falufejlesztés, parkok, sétányok kialakítása, fejlesztése” Megoldási javaslat ▪„Javul, rendezettebbé válik a településkép, új sétányok, pihenőhelyek létesülnek.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Együttműködés hazai és külföldi LEADER akciócsoportokkal, tapasztalatgyűjtés, jó megoldások átvétele, közös projektek megvalósítása érdekében” Megoldási javaslat ▪„A megvalósítás második évétől 3 új együttműködés létrejötte” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

81 80 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/43 Kód: KD-34-GF-A-01 Sorszám: 1583 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketi... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A VölgyVidék Helyi Közösség területén több olyan termelő állít elő olyan termékeket, melyet Völgy Vidék termékké lehetne minősíteni (méz; a BOTÉSZ szövetkezet által forgalmazott bodza- és csipkebogyólekvárok, szörpök; családi gazdaságokban előállított kecskesajtok, egyéb tejtermékek). Ezeket a termékeket kisgazdaságokban, különböző módszerekkel állítják elő. Helyzet/ adottság ▪Több méztermelő is van a VölgyVidék területén, akik mind különbözőképpen, ki korszerűbb, ki elavultabb formában dolgozza fel, és palackozza a mézet. Több gyümölcstermelő is gazdálkodik a térségben, akik nem minden esetben tudják jó árban értékesíteni, később feldolgozni gyümölcseiket. A kecskesajttermelők is inkább szűk környezetükben - max. szomszédos település - tudják eljuttatni sajtjaikat. Probléma/ lehetőség ▪Zöldség, gyümölcs, tejtermék feldolgozó nem mezőgazdasági mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése a termékek feldolgozottságának növelése érdekében Megoldási javaslat ▪Feldolgozó üzemenként 1-2 új munkahely létrehozása. Szezononként több részmunkaidős állás lehetősége. ▪Javul a termékek feldolgozottsági szintje, értékesíthetősége. ▪Komplex projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/43 Kód: KD-34-GF-A-01 Sorszám: 1583 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/43 Kód: KD-34-GF-A-02 Sorszám: 1586 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketi... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség minden településén működnek mikro-, illetve kisvállalkozások, elsősorban a szolgáltató szektorban. Helyzet/ adottság ▪A térségben a szolgáltatások színvonala nem kielégítő Probléma/ lehetőség ▪Nem élelmiszertermelő (nem mezőgazdasági) - beleértve a szolgáltató szektorban működő - helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztése a helyben foglalkoztatás, munkahelyteremtés, helyi vállalkozások megerősítése érdekében Megoldási javaslat ▪A lakossági igényfelmérés és a kidolgozott marketingstratégia alapján támogatjuk a mikro- és kisvállalkozások fejlesztését, új vállalkozások létrehozását Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/43 Kód: KD-34-GF-A-02 Sorszám: 1586 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/43 Kód: KD-34-GF-A-04 Sorszám: 2600 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketi... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség kitűnő talajadottságokkal rendelkezik. A Tordason működő Fajtakísérleti Állomás jelentős gyógy- és fűszernövénybankkal, a termesztéshez szükséges komoly szakértelemmel rendelkezik. A térségben (pl. Etyeken) számos hagyományőrző szövő él, akik még rendelkeznek a megfelelő tudással, és előnyben részesítik a természetes, növényi fonalfestést. Helyzet/ adottság ▪A Gyógy-, fűszer- és festőnövények termesztésével és feldolgozásával bővíthető a helyi termékek skálája, növekszik a helyben termelt termékek értéke, értékesíthetősége, a szövőknek nem kell külföldről beszerezni a drága alapanyagot. Probléma/ lehetőség ▪Helyi fűszer- és festőnövények termesztésével és feldolgozásával foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, új helyi termékek kifejlesztése érdekében Megoldási javaslat ▪A támogatás második évétől 3 új VölgyVidék helyi termék kifejlesztése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/43 Kód: KD-34-GF-A-04 Sorszám: 2600 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/43 Kód: KD-34-GF-2-01 Sorszám: 2612 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketi... Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A Völgy Vidék HK területén többféle helyi, kiváló minőségű, egyedi terméket állítanak elő (méz; gomba, bodza- és csipkebogyó lekvárok, szörpök; családi gazdaságokban előállított kecskesajtok, egyéb tejtermékek) Helyzet/ adottság ▪A VölgyVidéki termékek értékesítése csekély mértékben megoldott, a termékek nem jutnak el a helyi üzletekbe, a helyi lakosokhoz. Probléma/ lehetőség ▪A helyi termékeknek az értékesítési pontokra való eljuttatásának megszervezése, helyi termék mozgóbolt, helyi termék polcok kialakításának támogatása Megoldási javaslat ▪Javul a helyi termékek értékesítése, nő a helyi termékek helyben történő felhasználása Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Kiadvány készítés (40%), Marketing tevékenység (40%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/43 Kód: KD-34-GF-2-01 Sorszám: 2612 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/43 Kód: KD-34-GF-1-01 Sorszám: 1584 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketi... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Völgy Vidék HK területén több olyan termelő állít elő olyan termékeket, melyet Völgy Vidék termékké lehetne minősíteni (méz; BOTESZ szövetkezet által forgalmazott bodza és csipkebogyó lekvárok, szörpök; családi gazdaságokban előállított kecsek sajtok, egyéb tejtermékek,) Helyzet/ adottság ▪Ezeknek a termékeknek nem nagy az értékesítési piaca, általában nincs lehetőség a marketingre, hirdetésre, csomagolásra, arculattervezésre, inkább szájhagyomány útján lehet ezekre a termelőkre rátalálni. Egységes marketing és arculat kialakításával nagyobb lenne a fogyasztói piaca a termékeknek. Probléma/ lehetőség ▪Marketingstratégia kidolgozása, VölgyVidék védjegy kialakítása és bevezetése, egységes minősítési és minőségellenőrzési rendszer kidolgozása a VölgyVidék termékekre, minősítés, helyi lakosok szolgáltatásigényének felmérése, az igényeken alapuló közösségi vállalkozás szervezése. ▪A termelők megkeresése, egymással való kapcsolatfelvétel kialakítása, a feladatok, munkafolyamatok egymás közötti felosztása, szétosztása. Egységes Völgy Vidék arculat, marketing stratégia kialakítása. Megoldási javaslat ▪Az egységes arculat és marketing stratégia kialakításával 3 új munkahely létrehozása, mivel erre a célra egy önállóan dolgozó, marketing és kommunikációban jártas csapatra lenne szükség, amelynek feladata a Völgy Vidék (tradicionális) termékeinek felkutatása és átformálása. ▪Komplex projekt ▪Egységes arculattal és marketinggel rendelkező Völgy Vidék termékek, első időben a Völgy Vidék területén működő kiskereskedelmi boltokban először egy kisebb polcon, idővel egy egész önálló állványon való megjelenéssel. Egységes minősítési és minőségellenőrzési stratégia kidolgozása a VölgyVidék termékekre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tanulmánykészítés (100%), szaktanácsadás (100%), Eszközbeszerzés (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések (100%), Kiadvány készítés (40%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/43 Kód: KD-34-GF-1-01 Sorszám: 1584 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/43 Kód: KD-34-GF-8-01 Sorszám: 7233 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának és értékesítésének, marketi... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Konkrét térségi, helyi fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó tervek és megalapozó tanulmányok az esetek 85%-ában hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪Forráshiány a konkrét fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó tervezések, megalapozó tanulmányozások terén. Probléma/ lehetőség ▪Térségi, helyi szinten fontos fejlesztésekhez, beruházásokhoz a megvalósítás feltételeit is tartalmazó olyan tervek, tanulmányok készülnek, amelyek szem előtt tartják a fenntarthatóságot és a környezeti szempontokat. Megoldási javaslat ▪A térségi fejlesztések megvalósítási aránya 10%-kal növekszik a megalapozott, megtervezett projekteknek, tanulmányoknak köszönhetően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kutatás, tervezés (100%), Tanulmánykészítés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások80% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek80%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/43 Kód: KD-34-GF-8-01 Sorszám: 7233 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/43 Kód: KD-34-GF-3-01 Sorszám: 1587 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi kis és középvállalkozások felkészítése vidékfejlesztési feladatokra, egy... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A mikro- és kisvállalkozások tagjainak, alkalmazottainak szakmai képzettsége mintegy 70-80%-ban hiányos Helyzet/ adottság ▪A térség lakosai képzettségének fejlesztésével javul a humán erőforrás minősége, a térség gazdasági potenciálja Probléma/ lehetőség ▪Képzettségi hiányterületek felmérése, foglalkoztatási stratégia kidolgozása, képzések szervezése az ÚMVP III. tengely által nem támogatott területeken Megoldási javaslat ▪Vállalkozások tagjainak, alkalmazottainak szakmai képzettsége növekszik Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tanulmánykészítés (100%), Eszközbeszerzés (100%), Képzés/Oktatás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/43 Kód: KD-34-GF-3-01 Sorszám: 1587 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/43 Kód: KD-34-GF-A-03 Sorszám: 1588 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi kis és középvállalkozások felkészítése vidékfejlesztési feladatokra, egy... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A mikro- és kisvállalkozások 90%-a nem pályázik, részben a pályázati lehetőségek, pályázatírási ismeretek hiányában. A helyi vállalkozások között nincs kapcsolat. A helyi vállalkozások nem jelennek meg az elektronikus térben. Helyzet/ adottság ▪Ismerethiány pályázatokkal, pályázatírással kapcsolatban ▪A helyben működő vállalkozásokról kevés az összegyűjtött információ ▪A helyben működő vállalkozások nem ismerik és nem használják az e-kommunikációs lehetőségeket Probléma/ lehetőség ▪A völgyvidéki vállalkozások együttműködésének fejlesztése, pályázati tanácsadói és projektgeneráló, menedzselő iroda létrehozása Megoldási javaslat ▪Több térségi vállalkozói pályázat, forrásabszorbszorbciós képesség növekedése Nő az együttműködéseken alapuló projektek száma, valamint általánossá válik a partnerségben gondolkodás ▪A helyi szakmacsoportonkénti érdekképviseletek rendelkeznek közös jövőképpel, és közös fejlesztésekben optimalizálják erőforrásaik felhasználását ▪A vállalkozások közötti elektronikus kapcsolat kiépül, és általános alkalmazássá válik a gyakorlatban Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/43 Kód: KD-34-GF-A-03 Sorszám: 1588 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/43 Kód: KD-34-GF-5-01 Sorszám: 6511 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi kis és középvállalkozások felkészítése vidékfejlesztési feladatokra, egy... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A mikro- és kisvállalkozások 90%-a nem pályázik, részben a pályázati lehetőségek, pályázatírási ismeretek hiányában. A helyi vállalkozások között nincs kapcsolat. A helyi vállalkozások nem jelennek meg az elektronikus térben. Helyzet/ adottság ▪Ismerethiány pályázatokkal, pályázatírással kapcsolatban. A helyben működő vállalkozásokról kevés az összegyűjtött információ. A helyben működő vállalkozások nem ismerik és nem használják az e-kommunikációs lehetőségeket. Probléma/ lehetőség ▪A völgyvidéki szervezetek együttműködésének fejlesztése, fórumok szervezése, internetes megjelenés elősegítése Megoldási javaslat ▪Több térségi vállalkozói pályázat, forrásabszorbszorbciós képesség növekedése Nő az együttműködéseken alapuló projektek száma, valamint általánossá válik a partnerségben gondolkodás ▪A helyi szakmacsoportonkénti érdekképviseletek rendelkeznek közös jövőképpel, és közös fejlesztésekben optimalizálják erőforrásaik felhasználását ▪A vállalkozások közötti elektronikus kapcsolat kiépül, és általános alkalmazássá válik a gyakorlatban Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪internetes tartalomfejlesztés (100%), Kapcsolattartás költségei (70%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (40%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/43 Kód: KD-34-GF-5-01 Sorszám: 6511 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/43 Kód: KD-34-GF-B-01 Sorszám: 1589 Prioritás: VölgyVidéki helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: VölgyVidéki helyi kis és középvállalkozások felkészítése vidékfejlesztési feladatokra, egy... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Nincs tevékenységi csoportonkénti szakmai érdekérvényesítő, közös érdekképviselet, és alacsony a forrásabszorpciós képesség Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások nem ismerik a különböző támogatási forrásokat, és nem képesek megfelelő mértékben kihasználni azokat. ▪A térségbe nem jutnak el, illetve nem maradnak itt a befektetők. Probléma/ lehetőség ▪Befektetésösztönzési iroda létrehozása ▪Adott helyi problémák megoldására, közösen kidolgozott javaslatokat felvonultató, versenyeztetett projekteket kell generálni, kínálatot biztosítva a térségbe érkező potenciális befektetőknek. Megoldási javaslat ▪Nő a térség forrásabszorpciós készsége Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 10/43 Kód: KD-34-GF-B-01 Sorszám: 1589 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/43 Kód: KD-34-SzF-A-07 Sorszám: 1714 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális örökség megóvása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A VölgyVidék épített értékekben gazdag (kastélyok, templomok, kúriák, népi építészet emlékei) a térség minden településén megtalálhatók Helyzet/ adottság ▪A VölgyVidék épített értékei közül a műemlékek részben lepusztultak, felújításra szorulnak Probléma/ lehetőség ▪VölgyVidéki épített értékek (templomok, kúriák, népi építmények) és a kapcsolódó zöld területek felújítása Megoldási javaslat ▪Az értékes épületállomány széles körben (országosan) ismertté válik, támogatókat, befektetőket találnak a települések, koncepciót dolgoznak ki az állagvédelemre, a fejlesztésre. A védett értékek állapota 30%-kal javul, a leromlott állapotú kastélyok új funkciót kapnak, mely gazdaság és szolgáltatásélénkítéssel jár. ▪Komplex projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/43 Kód: KD-34-SzF-A-07 Sorszám: 1714 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/43 Kód: KD-34-SzF-4-02 Sorszám: 6509 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális örökség megóvása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Kulturális és hagyományőrző csoportok, néptáncegyüttesek, kézművesek, művészek, művészeti iskolák, civil szervezetek a települések 90%-án Helyzet/ adottság ▪A térségben működő művészeti iskolák, az itt élő művészek és hagyományőrző kézművesek tudására alapozva fejleszthető a térség művészeti oktatási kínálata és színvonala Probléma/ lehetőség ▪Kulturális örökségvédelemmel, a helyi identitás megerősítésével, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos táborok szervezése gyermekek és felnőttek számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra. Megoldási javaslat ▪A térség és a művészeti csoportok, művészek ismertsége, elfogadottsága emelkedik, a művészetoktatás népszerűsítése révén 6 éven belül 15%-kal több gyerek kapcsolódik be. ▪Nő a térség ismertsége, látogatottsága Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Képzés/Oktatás (100%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/43 Kód: KD-34-SzF-4-02 Sorszám: 6509 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/43 Kód: KD-34-SzF-3-04 Sorszám: 1736 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális örökség megóvása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Kulturális és hagyományőrző csoportok, néptáncegyüttesek, kézművesek, művészek, művészeti iskolák, civil szervezetek a települések 90%-án Helyzet/ adottság ▪A térségben működő művészeti iskolák, az itt élő művészek és hagyományőrző kézművesek tudására alapozva fejleszthető a térség művészeti oktatási kínálata és színvonala Probléma/ lehetőség ▪Kulturális örökségvédelemmel, a helyi identitás megerősítésével kapcsolatos stratégia kialakítása, oktatás, képzés, ismeretterjesztés, népszerűsítés. Művészeti oktatás szervezése felnőttek számára Megoldási javaslat ▪A térség és a művészeti csoportok, művészek ismertsége, elfogadottsága emelkedik, a művészetoktatás népszerűsítése révén 6 éven belül 15%-kal több gyerek kapcsolódik be. ▪Nő a térség ismertsége, látogatottsága ▪Komplex projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tanulmánykészítés (100%), Eszközbeszerzés (100%), Képzés/Oktatás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/43 Kód: KD-34-SzF-3-04 Sorszám: 1736 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/43 Kód: KD-34-SzF-1-06 Sorszám: 1732 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális örökség megóvása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség mindegyik településén fellelhetők a kulturális örökség épített és tárgyi eszközei, működnek kulturális és hagyományőrző csoportok, néptáncegyüttesek, kézművesek, művészek, művészeti iskolák Helyzet/ adottság ▪A települések többségén igény van a település népi, kulturális értékeit bemutató tájház, helytörténeti múzeum kialakítására. Nincsenek összegyűjtve egy értéktárba a meglévő, fellelhető kulturális értékek Probléma/ lehetőség ▪Helyi népi kulturális értékek feltérképezése, bemutatása, interaktív, többfunkciós bemutatóhelyek eszközbeszerzésének támogatása, tájékoztató anyagok készítése Megoldási javaslat ▪A támogatás második évétől kulturális értékkataszter létrejötte (bemutathatóvá és taníthatóvá válik), a térség lakosainak identitásnövekedése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tanulmánykészítés (100%), Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések (100%), Kiadvány készítés (100%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9717 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48584 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/43 Kód: KD-34-SzF-1-06 Sorszám: 1732 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/43 Kód: KD-34-SzF-A-13 Sorszám: 1706 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi természeti értékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A VölgyVidék természeti értékekben gazdag, több országosan védett terület és helyi jelentőségű védett terület található a térségben Helyzet/ adottság ▪Kevés a védett természeti értékeinket bemutató tanösvény, bemutatóhely, a térség lakosságának környezettudatossága alacsony színvonalú. Probléma/ lehetőség ▪Természetismerettel kapcsolatos tanösvények, túraútvonalak, bemutatóhelyek kialakítása, tájékoztatás (információs táblák, kiadványok készítése) Megoldási javaslat ▪A támogatás második évében legalább 1 új tanösvény. ▪A térség lakosainak, iskolásainak természetvédelmi ismeretei bővülnek, környezettudatosságuk fokozódik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/43 Kód: KD-34-SzF-A-13 Sorszám: 1706 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/43 Kód: KD-34-SzF-A-12 Sorszám: 1705 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi természeti értékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A VölgyVidék természeti értékekben gazdag, több országosan védett terület és helyi jelentőségű védett terület található a térségben, de számos védett növény- és állatfaj élőhelye nem áll még védelem alatt. A Váli-víz és a Szent László-víz völgye térségi jelentőségű ökológiai folyosót alkot, amely a Gerecse és a Vértes élőhelyeit kötik össze a Duna országos jelentőségű ökológiai folyosójával. Helyzet/ adottság ▪A vízfolyások elhanyagoltak, vizük vízminőségi szempontból a szennyezett kategóriába sorolható, vizes élőhelyeik élővilága degradált Probléma/ lehetőség ▪VölgyVidéki vízfolyások és természetvédelmi területek környékének javítása. Megoldási javaslat ▪A természetvédelmi és vizes élőhelyek állapota javul, biodiverzitása növekszik, környezete rendezettebbé válik, látogatottsága nő. ▪A bejárható természetvédelmi területek látogatóinak száma 6 éven belül 30%-kal emelkedik, a vizes élőhelyek tisztasága, ökológiai rendszere 10%-kal javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/43 Kód: KD-34-SzF-A-12 Sorszám: 1705 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/43 Kód: KD-34-SzF-A-14 Sorszám: 1707 Prioritás: VölgyVidéki helyi értékek, örökségek fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi természeti értékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben több Natura2000 terület található (Gerecse – Csabdi: különleges madárvédelmi terület, Szentgyörgypuszta – Gyúró, Alcsútdoboz: különleges természetmegőrzési terület Helyzet/ adottság ▪A Natura2000 területek fejlesztésével javul a térség ökológiai potenciálja, turisztikai vonzereje Probléma/ lehetőség ▪Natura2000 területek fejlesztése, kezelési, fenntartási tervek készítése Megoldási javaslat ▪Elkészül a Natura2000 területek fenntartási terve, javul a természeti területek állapota, növekszik a térség látogatottsága Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 17/43 Kód: KD-34-SzF-A-14 Sorszám: 1707 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Óbarok ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/43 Kód: KD-34-SzF-A-11 Sorszám: 1619 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség rendelkezik kiemelkedő minőségű fogyasztási termékek termesztésének hagyományával. Hiányoznak a termékek helyi értékesítéséhez szükséges piacterek. Helyzet/ adottság ▪A térség 1-2 közlekedési csomópontjában új piactér kialakítása, amely turisztikai célokra (rendezvények) is használható. Probléma/ lehetőség ▪Új piacterek kialakítása és a meglévők fejlesztése a VölgyVidéki termékek helybeni értékesítése érdekében Megoldási javaslat ▪A helyi termékek helybeni értékesítése növekszik, a helyi lakosok ellátottsága javul, a helyi vállalkozók megerősödnek, jövedelemtermelőképességük javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/43 Kód: KD-34-SzF-A-11 Sorszám: 1619 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/43 Kód: KD-34-SzF-A-09 Sorszám: 1644 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településeinek 80%-án a településkép leromlott, hiányoznak vagy fejlesztésre szorulnak a falu megjelenését javító infrastrukturális elemek: parkok, pihenőterületek, sétányok. Helyzet/ adottság ▪Igény mutatkozik a településkép javítására. A települések majd mindegyikén működik faluvédő civil szervezet, amely az önkormányzattal összefogva számos fejlesztést valósíthat meg. Probléma/ lehetőség ▪Falufejlesztés, parkok, sétányok kialakítása, fejlesztése Megoldási javaslat ▪Javul, rendezettebbé válik a településkép, új sétányok, pihenőhelyek létesülnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/43 Kód: KD-34-SzF-A-09 Sorszám: 1644 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/43 Kód: KD-34-SzF-A-08 Sorszám: 1618 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein sok kisgyermekes család él. Az óvodai ellátás megoldott, de bölcsőde, családi napközi nincs. A településeken kevés a játszótér, színvonaluk nem megfelelő Helyzet/ adottság ▪Játszóterek hiányában a gyermekek csak korlátozottan tudnak együtt, jó levegőn játszani, az édesanyák beszélgetni. Probléma/ lehetőség ▪Játszóterek kialakítása gyermekek számára Megoldási javaslat ▪Gyermekek szabadidő-eltöltési lehetőségei javulnak, javul a településkép. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/43 Kód: KD-34-SzF-A-08 Sorszám: 1618 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/43 Kód: KD-34-SzF-1-08 Sorszám: 1004 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települési közterületek 95%-a elhanyagolt, szemetes. Az utcabútorok hiányoznak, leromlottak (padok, szemetesek, információs táblák, ivókutak, virágtartók, kandelláberek) Helyzet/ adottság ▪A közösségi területek gazdátlanok, sem az önkormányzatok, sem a civil társadalom nem tud/képes felelős személyeket kiállítani Probléma/ lehetőség ▪Faluszépítési, takarítási akciók szervezése, ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés és tájékoztatás Megoldási javaslat ▪A közterületek tisztasága 60%-kal javul, az emberek felelősségtudata érezhetően változik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Parkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek kialakítása, fejlesztése (100%), Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15600 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/43 Kód: KD-34-SzF-1-08 Sorszám: 1004 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/43 Kód: KD-34-SzF-1-10 Sorszám: 1646 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A legalapvetőbb szolgáltatások a települések 100%-án elérhetőek (óvoda, iskola 1-4. osztály, háziorvosi szolgálat, gyógyszertár, postai szolgáltatás, szélessávú internetelérés, kábeltévé). Hiány van banki szolgáltatásból, bölcsődékből, idős állampolgárokat segítő szolgálatból. Járóbeteg szakellátás a térségben nincs. Az alapszolgáltatások színvonala sok esetben nem kielégítő. A települések 80%-án működik polgárőrség, de fejlesztésre szorul. Helyzet/ adottság ▪Igény mutatkozik az alapszolgáltatások színvonalának emelésére, elsősorban az egészségügy és a közbiztonság területén. Probléma/ lehetőség ▪Az önkormányzatok számára nem kötelező gészségügyi, közbiztonsági szolgáltatások fejlesztése, a közszolgáltatások minőségjavító fejlesztésének támogatása. Az EüM által nem támogatott egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása, a közbiztonság infrastruktúrájának fejlesztése (ruházat, kommunikációs eszközök, jelző, riasztórendszer stb. a térfigyelő kamera kivételével) Megoldási javaslat ▪A helyben igénybe vehető szolgáltatások színvonala 20%-kal emelkedik. Javul a lakosság egészségi állapota. Javul a közbiztonság, 20%- kal kevesebb betörés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Szűrővizsgálatok szervezése (100%), Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések (100%), Marketing tevékenység (40%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Rendezvény (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/43 Kód: KD-34-SzF-1-10 Sorszám: 1646 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/43 Kód: KD-34-SzF-A-10 Sorszám: 1660 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi köz- és piaci szolgáltatások fejlesztése, közösségi tér kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A VölgyVidék településeinek 80%-án működik művelődési ház, faluház. Helyzet/ adottság ▪A települések többségén a művelődési ház felújításra szorul, nem elegendőek a nyújtott szolgáltatások, illetve a kialakított terek nem illeszkednek a szükséges funkciókhoz. Probléma/ lehetőség ▪Integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, fejlesztése a szolgáltatások bővítése érdekében Megoldási javaslat ▪Kulturális, egészségügyi, közösségi szolgáltatások száma és színvonala a fejlesztés megvalósulása utáni évben 20%-kal növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 23/43 Kód: KD-34-SzF-A-10 Sorszám: 1660 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/43 Kód: KD-34-SzF-6-01 Sorszám: 1701 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi partnerségi együttműködések és kommunikáció fejlesztése, térségen belüli... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben 17 település köz-, civil és vállalkozói szféráit átfogó vidékfejlesztési közösség működik Helyzet/ adottság ▪Az akciócsoport jó kapcsolatot tart fenn a szomszédos csoportokkal, illetve kezdeményezte a kapcsolatfelvételt külföldi LEADER akciócsoportokkal Probléma/ lehetőség ▪Együttműködés hazai és külföldi LEADER akciócsoportokkal, tapasztalatgyűjtés, jó megoldások átvétele, közös projektek megvalósítása érdekében Megoldási javaslat ▪A megvalósítás második évétől 3 új együttműködés létrejötte Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (70%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (40%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/43 Kód: KD-34-SzF-6-01 Sorszám: 1701 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/43 Kód: KD-34-SzF-1-07 Sorszám: 1700 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi partnerségi együttműködések és kommunikáció fejlesztése, térségen belüli... Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség településeinek 70%-ának van írott sajtóterméke. Településenkénti havi – negyedéves kiadványok, 2 helyi televíziós csatorna, (a helyi tv csatornák megfelelő működése megkérdőjelezhető) Helyzet/ adottság ▪A térségi, településközi, települési információáramlás hiányos, a társadalom tagjai közti információs csatornák korlátozottak. Probléma/ lehetőség ▪VölgyVidéki helyi kommunikáció (sajtó, internetes, helyi televízió) fejlesztése. Minőségi internetes portálok településenkénti arculattal, valamint átfogó térségi információs portál létrehozása. A települési írott sajtó támogatása, internetes megjelenésének informatikai fejlesztése, térségi videómegosztó oldal létrehozása, a településenkénti rögzített videó és audió anyag közzététele (képviselőtestületi ülések, kulturális és sportesemények). Megoldási javaslat ▪A térségben javul az információáramlás, fejlődik az itt élők identitástudata. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪internetes informatikai fejlesztések (100%), Eszközbeszerzés (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/43 Kód: KD-34-SzF-1-07 Sorszám: 1700 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/43 Kód: KD-34-SzF-3-02 Sorszám: 1699 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi partnerségi együttműködések és kommunikáció fejlesztése, térségen belüli... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A VölgyVidék településein számos civil szervezet működik. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek többnyire elszigetelten tevékenykednek, forráshiánnyal küzdenek. Probléma/ lehetőség ▪Völgyvidéki szervezetek fejlesztése, képzése, az együttműködésük fejlesztésére irányuló projektjeik támogatása Megoldási javaslat ▪A civil szervezetek együttműködése, egymás közti kapcsolataik javulnak, ezáltal nő a forrásbevonó képességük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 26/43 Kód: KD-34-SzF-3-02 Sorszám: 1699 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/43 Kód: KD-34-SzF-3-03 Sorszám: 1702 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi hátrányos helyzetű csoportok (fogyatékkal élők, romák) támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség déli településein (Ercsiben, Ráckeresztúron, Baracskán) jelentős számú roma kisebbség él, nagy részük munkanélküli, alulképzett, mély szegénységben él, pontos helyzetüket nem ismerjük. Helyzet/ adottság ▪A térségben több hátrányos helyzetű csoport számára működnek különböző intézmények, civil szervezetek (Tordasi Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthona, Ráckeresztúri Drogterápiás Intézet, Martonvásári Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, az Ercsi Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Jövőt nekik is Alapítvány, Együtt Értük Alapítvány), komoly szakembergárda áll rendelkezésre Probléma/ lehetőség ▪VölgyVidéki helyi hátrányos helyzetű csoportok helyzetének felmérése, képzése, együttműködésük fejlesztése, táboroztatása Megoldási javaslat ▪Pontos helyzetkép és igényfelmérés, a hátrányos helyzetű csoportok életminőségének javulása, a velük foglalkozók képzettségének növelése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tanulmánykészítés (100%), Eszközbeszerzés (100%), Képzés/Oktatás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/43 Kód: KD-34-SzF-3-03 Sorszám: 1702 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/43 Kód: KD-34-SzF-B-03 Sorszám: 1703 Prioritás: VölgyVidéki helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi hátrányos helyzetű csoportok (fogyatékkal élők, romák) támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben több hátrányos helyzetű csoport számára működnek különböző intézmények, civil szervezetek (Tordasi Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthona, Ráckeresztúri Drogterápiás Intézet, Martonvásári Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, az Ercsi Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Jövőt nekik is Alapítvány, Együtt Értük Alapítvány) Helyzet/ adottság ▪A rendelkezésre álló szakembergárda segítségével bővíthető a szolgáltatások köre. Probléma/ lehetőség ▪VölgyVidéki helyi hátrányos helyzetű csoportok intézményeinek fejlesztése, látás- hallás- és mozgássérültek integrált oktatásának megvalósítása, drogterápiás, szociális foglalkoztató, oktató központok kialakítása Megoldási javaslat ▪Széleskörű szolgáltatások hátrányos helyzetű, fogyatékos csoportok számára a megvalósítás második évétől Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 28/43 Kód: KD-34-SzF-B-03 Sorszám: 1703 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/43 Kód: KD-34-GF-A-06 Sorszám: 1591 Prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális, rekreációs és borturizmus szerkezeti és strukturált fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség jó turisztikai adottságokkal: elérhetőséggel, az aktív pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas környezettel, látnivalókkal rendelkezik. Az országos átlaghoz képest is nagyon kevés a szálláshely a térségben. Helyzet/ adottság ▪A falusi turizmus szálláshelyek száma csekély, tájékozatlan a lakosság a lehetőségekről Probléma/ lehetőség ▪Falusi turizmus fejlesztése, minőségi szálláshelyek, és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, működő szálláshelyek korszerűsítése Megoldási javaslat ▪A támogatás második évétől 10%-kal nő a falusi turizmus szálláshelyek száma, javul a szolgáltatások minősége, nő a térségben a vendégéjszakák száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/43 Kód: KD-34-GF-A-06 Sorszám: 1591 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/43 Kód: KD-34-GF-A-05 Sorszám: 1590 Prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális, rekreációs és borturizmus szerkezeti és strukturált fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A VölgyVidék települései kitűnő környezeti adottságokkal, nyugodt, csendes, rekreációra alkalmas helyszínekkel rendelkeznek. Számos lovarda, horgásztó, borospincék vannak a térségben, rendszeresen rendeznek falunapokat, illetve egyéb kulturális rendezvényeket. (Pl. etyeki kezes-lábos) Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások fejlesztésével emelni lehetne azok színvonalát Probléma/ lehetőség ▪Komplex kulturális, rekreációs (lovaglás, kerékpáros, horgász, tánc stb. a gyógyturizmus kivételével) és borturisztikai szolgáltatások fejlesztése Megoldási javaslat ▪A támogatás második évétől 10%-kal nő a térségbe látogatók száma ▪Komplex projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/43 Kód: KD-34-GF-A-05 Sorszám: 1590 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/43 Kód: KD-34-GF-1-05 Sorszám: 2994 Prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális, rekreációs és borturizmus szerkezeti és strukturált fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A VölgyVidék települései kitűnő környezeti adottságokkal, nyugodt, csendes, rekreációra alkalmas helyszínekkel rendelkeznek. Számos lovarda, horgásztó, borospincék vannak a térségben, rendszeresen rendeznek falunapokat, illetve egyéb kulturális rendezvényeket. (Pl. etyeki kezes-lábos) Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások fejlesztésével emelni lehetne azok színvonalát Probléma/ lehetőség ▪Komplex kulturális, rekreációs (lovaglás, kerékpáros, horgász, tánc stb. a gyógyturizmus kivételével) és borturisztikai szolgáltatások fejlesztése Megoldási javaslat ▪A támogatás második évétől 10%-kal nő a térségbe látogatók száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/43 Kód: KD-34-GF-1-05 Sorszám: 2994 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ercsi, Martonvásár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/43 Kód: KD-34-GF-4-01 Sorszám: 1615 Prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális, rekreációs és borturizmus szerkezeti és strukturált fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Évenkénti kulturális rendezvények (falunapok) a települések 100 %-án (jó példa a térségben: Etyek - pincefezstivál, és Kezes-Lábos, illetve a ráckeresztúri keresztúrok találkozója) Helyzet/ adottság ▪Forráshiány, alulszervezettség, támogatói és látogatói hiány, településközi együttműködések hiánya Probléma/ lehetőség ▪Turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények infrastrukturális feltételeinek javítása, pl. színpadépítés. A naptári évben elszórt rendezvények 1-2 naposra koncentrálása: nyárindító fesztiválhétvége: Vértesalja fesztiválnapok, nyárzáró VölgyVidék Fesztivál szervezése Megoldási javaslat ▪A térség látogatottsága a rendezvények idején 5 – főre emelkedik, a terület neve országosan ismertté válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Marketing tevékenység (40%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/43 Kód: KD-34-GF-4-01 Sorszám: 1615 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/43 Kód: KD-34-GF-B-02 Sorszám: 1592 Prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: VölgyVidéki helyi kulturális, rekreációs és borturizmus szerkezeti és strukturált fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség jó turisztikai adottságokkal: elérhetőséggel, az aktív pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas környezettel, látnivalókkal rendelkezik. Az országos átlaghoz képest is nagyon kevés a szálláshely a térségben. Helyzet/ adottság ▪A jó elérhetőség (autópályák, vasútvonalak) miatt lenne kereslet a turisztikai szolgáltatások iránt, de szálláshely hiányában a látogatások esetlegesek. Probléma/ lehetőség ▪Szálláshelyek létrehozásának és bővítésének, fejlesztésének támogatása Megoldási javaslat ▪Nő a térségben a szálláshelyek, vendégéjszakák száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 33/43 Kód: KD-34-GF-B-02 Sorszám: 1592 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/43 Kód: KD-34-GF-1-04 Sorszám: 2608 Prioritás: VölgyVidéki helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: Egységes turisztikai csomagok, arculat és információs rendszerek kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Völgyvidék turisztikai értékei nem ismertek általánosan, és kevés az áttekintő kiadvány ▪Sok kulturális örökség, turisztikai lát(ogat)nivaló található Helyzet/ adottság ▪A helyi programszervezők elszigetelten működnek, nincs szakmai együttműködés, nincs közös tudásbázis Hiányzik a programmá fűzöttség Probléma/ lehetőség ▪Turisztiaki marketing- és fejlesztési stratégia kidolgozása, értékkataszter összeállítása, kiadványok készítése. ▪A Völgyvidék helyi turisztikai erősségeinek, értékeinek módszeres összegyűjtése, egységes tudásbázis kialakítása Megoldási javaslat ▪A helyi programszervezők és önkormányzatok számára egyértelműen azonosíthatóvá válik a turisztikai fejlesztések iránya, a térség meghatározza saját turisztikai identitását ▪A Völgy-vidékre látogató turisták komplex programot kapnak, több időt töltve itt ▪Komplex projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪adatbázis tervezés és szerkesztés (100%), tanulmánykészítés (100%), Eszközbeszerzés (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Kiadvány készítés (40%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/43 Kód: KD-34-GF-1-04 Sorszám: 2608 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/43 Kód: KD-34-SzF-1-09 Sorszám: 1729 Prioritás: VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés Intézkedés: Hulladékgazdálkodás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Hulladékgazdálkodás terén több településen (pl. Martonvásár, Ercsi, Tabajd) működik szelektív hulladékgyűjtés, más településeken azonban nem megoldott. Viszonylag magas a hulladék szervesanyag-tartalma, csak néhány településen megoldott a zöldhulladék gyűjtése, komposztálása. A községek külterületén nagy számú "vadlerakó" található, elsősorban a főutak mentén, amelyek felszámolása évről-évre feladatot ad az önkormányzatoknak és a helyi civil szervezeteknek. Helyzet/ adottság ▪Az illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet. A legtöbb településen nem megoldott a veszélyes hulladék elszállítása. A környezettudatosság nem megfelelő. A térségben több környezet- és természetvédő civil szervezet működik, és az önkormányzatoknál is megvan a szándék a helyzet javítására, csak erőforrások hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪Kampányok szervezése a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében, az utak mentén rendszeresen újratermelődő illegális hulladéklerakás megelőzése és felszámolása, a komposztálás kultúrájának elterjesztése, a veszélyes hulladékok elszállítása és elhelyezése érdekében, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulása érdekében.Képzések, tájékoztatás, kampányok, rendezvények szervezése, kiadványok készítése a környezeti fenntarthatóság érdekében. Kommunikációs kampány során információkat nyújtani a lakosságnak a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről. Környezettudatos szemlélet terjesztése elsősorban az iskolás korosztály esetében, az iskolai oktatás kiegészítésével, információs kiadványok segítségével, kampányok szervezésével. Megoldási javaslat ▪Javul a térség lakóinak környezettudatossága, az ifjúsági és gyermek célcsoportok ismeretei bővülnek, rajtuk keresztül családok környezettudatos magatartást tanúsítanak. ▪A megvalósítás harmadik évében javul a környezettudatosság, csökken a hulladék mennyisége, a vizek és a levegő szennyezettsége, az allergén gyomnövények terjedése, 20%-kal csökken az illegális hulladéklerakók száma, 10%-kal csökken az elszállítandó hulladék mennyisége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kampányok szervezése (100%), Kutatás (100%), Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (40%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/43 Kód: KD-34-SzF-1-09 Sorszám: 1729 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/43 Kód: KD-34-SzF-B-07 Sorszám: 1737 Prioritás: VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés Intézkedés: Hulladékgazdálkodás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kommunális folyékony hulladék kezelése a településeken általában megoldott. A Váli-völgy településeinek szennyvizét a bicskei, míg a Szent László-patak menti településekét a ráckeresztúri tisztítótelep fogadja be. Ercsi szennyvizét helyben tisztítják. A ráckeresztúri tisztító elérte kapacitásának felső határát, bővítésre szorul, a ráckeresztúri tisztító II. ütemének 2010 évi építését előbbre kell hozni. A szennyvizeket befogadó élővizek vízminőségi szempontból a szennyezett kategóriába sorolhatók, vizes élőhelyeik élővilága degradált. Helyzet/ adottság ▪A lakóterületek bővülésével szükséges a túlterhelt csatornahálózat, illetve szennyvíztisztító művek bővítése az élővizek, illetve az ivóvízbázis védelme érdekében Probléma/ lehetőség ▪Egyedi, környezetbarát szennyvíztisztítási megoldások támogatása, a tisztítóművek fejlesztése Megoldási javaslat ▪Teljes csatornázottság a térségben, az élővizek szennyezettsége egy vízminőségi osztállyal javul a megvalósítás utáni évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 36/43 Kód: KD-34-SzF-B-07 Sorszám: 1737 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/43 Kód: KD-34-SzF-B-04 Sorszám: 1721 Prioritás: VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben csekély a megújuló energia felhasználása. Helyzet/ adottság ▪Számos környezetvédő civil szervezet működik a térségben (pl. Martonvásáron, Tabajdon, Tordason) Probléma/ lehetőség ▪Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás Megoldási javaslat ▪A megvalósítás második évében javul a térség lakóinak környezettudatossága Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 37/43 Kód: KD-34-SzF-B-04 Sorszám: 1721 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/43 Kód: KD-34-SzF-B-05 Sorszám: 1722 Prioritás: VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség intézményeiben csekély a megújuló energia felhasználása. Helyzet/ adottság ▪Egyes intézmények (pl. a tordasi Fogyatékosok Szociális Otthona) úttörő szerepet vállaltak a korszerű fűtési, illetve melegvíz ellátási rendszerek bevezetésében. Probléma/ lehetőség ▪Intézmények környezetbarát átalakítása. Megoldási javaslat ▪A megvalósítás második évében csökken a térségben a fosszilis energiafelhasználás, csökken a szén-dioxid kibocsátás, javul a levegő minősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 38/43 Kód: KD-34-SzF-B-05 Sorszám: 1722 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/43 Kód: KD-34-SzF-B-06 Sorszám: 1726 Prioritás: VölgyVidéki helyi környezetfejlesztés Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség intézményeiben csekély a megújuló energia felhasználása. Helyzet/ adottság ▪A térségben számos kezdeményezés indult (pl. Ráckeresztúron) megújuló energia felhasználására, biogázüzem, hidrogéngyártó üzem, ökocentrum, regionális hőkútfő központ, szélerőmű stb. létesítésére, amelyeket az önkormányzatok is támogatnak Probléma/ lehetőség ▪Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos innovatív fejlesztések Megoldási javaslat ▪A megvalósítás második évében csökken a térségben a fosszilis energiafelhasználás, csökken a szén-dioxid kibocsátás, javul a levegő minősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 39/43 Kód: KD-34-SzF-B-06 Sorszám: 1726 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/43 Kód: KD-34-SzF-2-02 Sorszám: 2621 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településeinek 80%-án a településkép leromlott, hiányoznak vagy fejlesztésre szorulnak a falu megjelenését javító infrastrukturális elemek: parkok, pihenőterületek, sétányok. Helyzet/ adottság ▪Igény mutatkozik a településkép javítására. A települések majd mindegyikén működik faluvédő civil szervezet, amely az önkormányzattal összefogva számos fejlesztést valósíthat meg. Probléma/ lehetőség ▪Falufejlesztés, parkok, sétányok kialakítása, fejlesztése Megoldási javaslat ▪Javul, rendezettebbé válik a településkép, új sétányok, pihenőhelyek létesülnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 40/43 Kód: KD-34-SzF-2-02 Sorszám: 2621 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ercsi, Martonvásár ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/43 Kód: KD-34-GF-1-03 Sorszám: 2604 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség jó turisztikai adottságokkal: elérhetőséggel, az aktív pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas környezettel, látnivalókkal rendelkezik. Az országos átlaghoz képest is nagyon kevés a szálláshely a térségben. Helyzet/ adottság ▪A falusi turizmus szálláshelyek száma csekély, tájékozatlan a lakosság a lehetőségekről Probléma/ lehetőség ▪Falusi turizmus fejlesztése, minőségi szálláshelyek, és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, működő szálláshelyek korszerűsítése Megoldási javaslat ▪A támogatás második évétől 10%-kal nő a falusi turizmus szálláshelyek száma, javul a szolgáltatások minősége, nő a térségben a vendégéjszakák száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok45% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek45% ▪Egyházak45%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek45%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 41/43 Kód: KD-34-GF-1-03 Sorszám: 2604 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ercsi, Martonvásár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/43 Kód: KD-34-GF-7-01 Sorszám: 7232 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A helyi termékek több mint 3/4 részben nem helyben kerülnek értékesítésre, felhasználásra, ezzel gyengítik a helyi identitás kialakulását és fejlődését. A helyi szolgáltatók autark módon tevékenykednek. Helyzet/ adottság ▪Hiányzik az a lokálpatrióta szemlélet és rendszer, amely előnyben részesíti a helyi termékek előállítóit, értékesítőit és vásárlóit. A helyi kereskedők, vendéglátók és szolgáltatók nem szövetkeznek egymással. Probléma/ lehetőség ▪A völgyvidéki helyi termékek és szolgáltatások termelésének, helyi piacra jutásának, helyben történő kereskedelmének és értékesítésének, egységes védjegyének, minőségi szempontjainak és minőségellenőrzésének, közös arculatának és marketingjének támogatása. Szükséges az ehhez kapcsolódó oktatás-képzés, ismeretterjesztés, népszerűsítés és stratégialakotás ösztönzése, amely komplex módon segíti a helyi identitás erősítését. Megoldási javaslat ▪A megfelelő minőségű és garantált eredetű helyi termékek legalább 35%-a helyben kerül végső felhasználásra, amelyet a helyi értékesítési pontok hálózata, mozgóbolt és helyi a termékpiacok támogatnak. Létrejön a lokálpatrióta kereskedők, vendéglátók és szolgáltatók szövetsége, kialakul egy kollektív közösségi szolgáltatási rendszer. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 42/43 Kód: KD-34-GF-7-01 Sorszám: 7232 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alcsútdoboz, Baracska, Csabdi, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Lovasberény, Mány, Martonvásár, Óbarok, Ráckeresztúr, Tabajd, Tordas, Vál, Vértesacsa ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/43 Kód: KD-34-GF-1-02 Sorszám: 2602 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség minden településén működnek mikro-, illetve kisvállalkozások, elsősorban a szolgáltató szektorban. Helyzet/ adottság ▪A térségben a szolgáltatások színvonala nem kielégítő Probléma/ lehetőség ▪Nem élelmiszertermelő helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztése a helyben foglalkoztatás, munkahelyteremtés, helyi vállalkozások megerősítése érdekében ▪A lakossági igényfelmérés és a kidolgozott marketingstratégia alapján támogatjuk a mikro- és kisvállalkozások fejlesztését, új vállalkozások létrehozását Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások megerősödése, számuk gyarapodása, a térségi szolgáltatások színvonalának emelkedése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 43/43 Kód: KD-34-GF-1-02 Sorszám: 2602 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ercsi, Martonvásár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

168 167 VölgyVidék helyi vidékfejlesztési stratégiájának 3 alappillére a helyben megtermelt javak, a helyben meglévő értékek és az itt élő emberek. Ezek hosszú távú megőrzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódik a stratégia egymásra épülő 5 fő prioritása. A hozzájuk kapcsolódó intézkedések a helyi lakosok, vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok jövedelmének növekedését, mint legfontosabb általános cél megvalósulását segítik. A gazdaságösztönzési prioritáson belül a helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának, értékesítésének és marketingjének fejlesztése hatással van a munkahelyteremtésre, a vidéki életforma megújítására, a társadalmi-gazdasági szolgáltatások és a helyi közösségek fejlődésére, valamint az életminőség javítására. A helyben lévő kisebb vállalkozások vidékfejlesztési feladatokra történő felkészítése, együttműködésük fejlesztése a hagyományos termékekre épülő helyi gazdaság megerősítését és több lábra állását célozza, amely összefügg a környezettudatos életmóddal. A turizmusfejlesztési prioritás a kulturális, rekreációs és borturizmus fejlesztésén keresztül olyan területeket emel ki szolgáltatási minőségjavításra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a helyi gazdaság főbb tevékenységeivel és termékeivel, továbbá építenek a helyi értékek és örökségek bemutatására, elősegítik fejlesztésüket. A turisztikai csomagok, az arculat és az információs rendszerek kialakítása pedig szintén a helyi értékek fejlesztését, ill. a bevételekhez való turisztikai hozzájárulás növelését tartja szem előtt a marketing, a stratégiai szemlélet és a szervezettség növelésével. Az életminőség javítását szolgáló prioritáson belül a köz- és piaci szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedés elsődlegesen a helyi termékek piacai kialakítását és működését, valamint a szolgáltatások közösségi vállalkozássá történő szervezését támogatja. Ezek nagyban segítik a helyi gazdaság előmozdítását, szervezettségének növelését az értékesítés és a marketing eszközeinek aktivizálása révén. A partnerség és a kommunikáció fejlesztése a gazdasági kapacitások növelését célozza, a versenyképesség és a hatékonyság javítását, a társadalom demokratizálódását, és a jó gyakorlatok átvételét. VölgyVidék helyi vidékfejlesztési stratégiájának 3 alappillére a helyben megtermelt javak, a helyben meglévő értékek és az itt élő emberek. Ezek hosszú távú megőrzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódik a stratégia egymásra épülő 5 fő prioritása. A hozzájuk kapcsolódó intézkedések a helyi lakosok, vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok jövedelmének növekedését, mint legfontosabb általános cél megvalósulását segítik. A gazdaságösztönzési prioritáson belül a helyi termékek minőségfejlesztése, feldolgozásának, értékesítésének és marketingjének fejlesztése hatással van a munkahelyteremtésre, a vidéki életforma megújítására, a társadalmi-gazdasági szolgáltatások és a helyi közösségek fejlődésére, valamint az életminőség javítására. A helyben lévő kisebb vállalkozások vidékfejlesztési feladatokra történő felkészítése, együttműködésük fejlesztése a hagyományos termékekre épülő helyi gazdaság megerősítését és több lábra állását célozza, amely összefügg a környezettudatos életmóddal. A turizmusfejlesztési prioritás a kulturális, rekreációs és borturizmus fejlesztésén keresztül olyan területeket emel ki szolgáltatási minőségjavításra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a helyi gazdaság főbb tevékenységeivel és termékeivel, továbbá építenek a helyi értékek és örökségek bemutatására, elősegítik fejlesztésüket. A turisztikai csomagok, az arculat és az információs rendszerek kialakítása pedig szintén a helyi értékek fejlesztését, ill. a bevételekhez való turisztikai hozzájárulás növelését tartja szem előtt a marketing, a stratégiai szemlélet és a szervezettség növelésével. Az életminőség javítását szolgáló prioritáson belül a köz- és piaci szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedés elsődlegesen a helyi termékek piacai kialakítását és működését, valamint a szolgáltatások közösségi vállalkozássá történő szervezését támogatja. Ezek nagyban segítik a helyi gazdaság előmozdítását, szervezettségének növelését az értékesítés és a marketing eszközeinek aktivizálása révén. A partnerség és a kommunikáció fejlesztése a gazdasági kapacitások növelését célozza, a versenyképesség és a hatékonyság javítását, a társadalom demokratizálódását, és a jó gyakorlatok átvételét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

169 168 Mindez együtt jár az életminőség javulásával, a civil aktivitás és az egyenlő esélyek növekedésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

170 169 A hátrányos helyzetű csoportok támogatása speciális képzések és foglalkozások szervezése, továbbá intézmények és együttműködések fejlesztése révén a helyi adottságok és értékek megőrzését, színesítését szolgálják. A helyi értékek, örökség fejlesztése prioritáson belül a természeti, ill. kulturális értékek megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések hatnak a gazdaság és a turizmus fejlődésére, és látványosan emelik a lakókörnyezet állapotának javításán keresztül az életminőséget. A helyi környezetfejlesztési prioritás a megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések révén a gazdaság innovativitását és környezetbarát átalakítását támogatja, a környezettudatos életmód elterjesztését szolgáló további intézkedés az életminőség javításával és a helyi értékek megőrzésével függ össze, míg a hulladékgazdálkodás fejlesztése az előzőek mellett jelentős gazdasági haszonnal is jár. A prioritások és intézkedések ütemezése kapcsán a 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat megvalósítását 2010-ig célszerű befejezni, míg a 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslatét legalább addig megkezdeni. Ezek ugyanis olyan húzóerőt jelentenek, amelyre építenek a stratégia további elemei, és olyan multiplikátor hatással járnak, amely ösztönzi a magánszféra erőteljesebb belépését a helyi vidékfejlesztési beruházásokba. A prioritások és intézkedések komplex egységet alkotnak, amelyek megvalósítása, az élhető környezetet középpontba állítva, képes elősegíteni a térség fejlődését és megalapozni fenntartását. A stratégia várható hatásaként olyan irányba kezd átalakulni a helyi gazdaság, amely jobban épít a VölgyVidéken megtermelt mezőgazdasági, ipari és kézműves termékek helyben történő értékesítésére, az ebből származó növekvő helyi bevételekre, amelyet az egyedi adottságokra épülő turisztikai jövedelmek bővülése is kiegészít. Mindezt a termékek és szolgáltatások minőségjavítása, az eredet bizonyítása, a helyi piacok és a környezet fejlesztése, a komplex marketing alkalmazása, valamint a vállalkozók képzése, együttműködéseinek javítása segíti. A helyi adottságokra jobban építő gazdaság és turizmus javítja a környezettudatos termelés, fogyasztás és gondolkodás elterjedését, amely elősegíti a helyi értékek és örökségek, valamint a környezet megóvását és fejlesztését. A hátrányos helyzetű csoportok támogatása speciális képzések és foglalkozások szervezése, továbbá intézmények és együttműködések fejlesztése révén a helyi adottságok és értékek megőrzését, színesítését szolgálják. A helyi értékek, örökség fejlesztése prioritáson belül a természeti, ill. kulturális értékek megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések hatnak a gazdaság és a turizmus fejlődésére, és látványosan emelik a lakókörnyezet állapotának javításán keresztül az életminőséget. A helyi környezetfejlesztési prioritás a megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések révén a gazdaság innovativitását és környezetbarát átalakítását támogatja, a környezettudatos életmód elterjesztését szolgáló további intézkedés az életminőség javításával és a helyi értékek megőrzésével függ össze, míg a hulladékgazdálkodás fejlesztése az előzőek mellett jelentős gazdasági haszonnal is jár. A prioritások és intézkedések ütemezése kapcsán a 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat megvalósítását 2010-ig célszerű befejezni, míg a 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslatét legalább addig megkezdeni. Ezek ugyanis olyan húzóerőt jelentenek, amelyre építenek a stratégia további elemei, és olyan multiplikátor hatással járnak, amely ösztönzi a magánszféra erőteljesebb belépését a helyi vidékfejlesztési beruházásokba. A prioritások és intézkedések komplex egységet alkotnak, amelyek megvalósítása, az élhető környezetet középpontba állítva, képes elősegíteni a térség fejlődését és megalapozni fenntartását. A stratégia várható hatásaként olyan irányba kezd átalakulni a helyi gazdaság, amely jobban épít a VölgyVidéken megtermelt mezőgazdasági, ipari és kézműves termékek helyben történő értékesítésére, az ebből származó növekvő helyi bevételekre, amelyet az egyedi adottságokra épülő turisztikai jövedelmek bővülése is kiegészít. Mindezt a termékek és szolgáltatások minőségjavítása, az eredet bizonyítása, a helyi piacok és a környezet fejlesztése, a komplex marketing alkalmazása, valamint a vállalkozók képzése, együttműködéseinek javítása segíti. A helyi adottságokra jobban építő gazdaság és turizmus javítja a környezettudatos termelés, fogyasztás és gondolkodás elterjedését, amely elősegíti a helyi értékek és örökségek, valamint a környezet megóvását és fejlesztését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

171 170 Célunk, hogy felismerve a dolgok közös gyökeréből adódó összefüggések lehetőségeit és kényszereit, egy társadalmi, természeti és gazdasági szempontból is fenntartható, az értékeket megtartó, mértékként a minőséget, eszközként az együttműködést használó helyi társadalmat alakítsunk ki, térségünk hasznára és az itt élők boldogulására. A stratégiai program problémaelemzést követően megfogalmazott prioritásai és intézkedései, továbbá a megoldási javaslatai - közvetlenül vagy közvetett módon, egymás hatását is erősítve - hozzájárulnak a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség elveinek megvalósulásához. Stratégiai programunk megvalósulása esetén várhatóan bekövetkezik -térségünk gazdasági szerkezetének átalakulása, új tevékenységek, vállalkozások beindulása, ami mérsékli a külső tényezőktől való függőséget gazdasági téren, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz -a helyi tevékenységek diverzifikációjából eredően a foglalkoztatási mutatók javulása, a munkanélküliség csökkenése, a helyben foglalkoztatottak arányának növekedése -a térség lakói körében a képzettség javulása, az életszínvonal emelkedése -a térségi hagyományok figyelembevételével a mezőgazdaság szerkezeti átalakulása, a termelés korszerűsödése, EU - normáknak megfelelése, a mezőgazdasági tevékenységből eredő környezetterhelés csökkenése -a helyi mezőgazdasági termékek előállítása során a hozzáadott érték növekedése, a helyi piacok létrehozásának köszönhetően a helyi termék-helyi fogyasztás elvének érvényesülése, a szállításból eredő környezetszennyezés mérséklődése -a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javulása, részvételük növekedése a helyi társadalmi folyamatokban -a környezet és a természet védelmét célzó intézkedések, beruházások megvalósítása, illetve a környezeti szempontok minden beruházás során történő érvényesítése, a környezettudatosság növekedése, a környezetszennyezés mérséklődése -a térség infrastruktúrájának fejlődése, ami további lendületet ad a gazdasági fejlesztéseknek és hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához is -a települések megújulása, a hagyományos értékek fennmaradása -az életminőség javulása, a térség turisztikai vonzerejének növekedése, a turizmus ágazati súlyának növekedése -a lakosság rendszeres, hiteles tájékoztatása a térséget érintő, annak jövőjét meghatározó folyamatokról, és az emberek - köztük a hátrányos helyzetű csoportok - bevonása a jövőjüket meghatározó helyi döntések alakításába. Célunk, hogy felismerve a dolgok közös gyökeréből adódó összefüggések lehetőségeit és kényszereit, egy társadalmi, természeti és gazdasági szempontból is fenntartható, az értékeket megtartó, mértékként a minőséget, eszközként az együttműködést használó helyi társadalmat alakítsunk ki, térségünk hasznára és az itt élők boldogulására. A stratégiai program problémaelemzést követően megfogalmazott prioritásai és intézkedései, továbbá a megoldási javaslatai - közvetlenül vagy közvetett módon, egymás hatását is erősítve - hozzájárulnak a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség elveinek megvalósulásához. Stratégiai programunk megvalósulása esetén várhatóan bekövetkezik -térségünk gazdasági szerkezetének átalakulása, új tevékenységek, vállalkozások beindulása, ami mérsékli a külső tényezőktől való függőséget gazdasági téren, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz -a helyi tevékenységek diverzifikációjából eredően a foglalkoztatási mutatók javulása, a munkanélküliség csökkenése, a helyben foglalkoztatottak arányának növekedése -a térség lakói körében a képzettség javulása, az életszínvonal emelkedése -a térségi hagyományok figyelembevételével a mezőgazdaság szerkezeti átalakulása, a termelés korszerűsödése, EU - normáknak megfelelése, a mezőgazdasági tevékenységből eredő környezetterhelés csökkenése -a helyi mezőgazdasági termékek előállítása során a hozzáadott érték növekedése, a helyi piacok létrehozásának köszönhetően a helyi termék-helyi fogyasztás elvének érvényesülése, a szállításból eredő környezetszennyezés mérséklődése -a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javulása, részvételük növekedése a helyi társadalmi folyamatokban -a környezet és a természet védelmét célzó intézkedések, beruházások megvalósítása, illetve a környezeti szempontok minden beruházás során történő érvényesítése, a környezettudatosság növekedése, a környezetszennyezés mérséklődése -a térség infrastruktúrájának fejlődése, ami további lendületet ad a gazdasági fejlesztéseknek és hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához is -a települések megújulása, a hagyományos értékek fennmaradása -az életminőség javulása, a térség turisztikai vonzerejének növekedése, a turizmus ágazati súlyának növekedése -a lakosság rendszeres, hiteles tájékoztatása a térséget érintő, annak jövőjét meghatározó folyamatokról, és az emberek - köztük a hátrányos helyzetű csoportok - bevonása a jövőjüket meghatározó helyi döntések alakításába. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

172 171 A stratégia kidolgozása során figyelembe vettük és érvényesítettük a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékkal élők, gyerekek és nők) igényeit és javaslatait. A megoldási javaslatok között vannak kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását célzó intézkedések. A menedzsment kialakítása és a stratégia megvalósítása során esélyegyenlőségi szempontból nem korlátozzuk a pályázók körét, tehát férfiak és nők kortól és származástól függetlenül részt vehetnek majd a pályázási folyamatban, részesülhetnek a program eredményeiből. A stratégia kidolgozása során figyelembe vettük és érvényesítettük a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékkal élők, gyerekek és nők) igényeit és javaslatait. A megoldási javaslatok között vannak kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását célzó intézkedések. A menedzsment kialakítása és a stratégia megvalósítása során esélyegyenlőségi szempontból nem korlátozzuk a pályázók körét, tehát férfiak és nők kortól és származástól függetlenül részt vehetnek majd a pályázási folyamatban, részesülhetnek a program eredményeiből. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

173 172 A térség 3 kistérség településeinek összefogásával jött létre, a névválasztáskor evidenciaként jött az ötlet, mivel a Szent László-patak és a Váli-víz mentén helyezkednek el a települések, hogy az újonnan megalakult csoport a VölgyVidék Helyi Akciócsoport nevet kapja. Korábbi uniós összehangolt fejlesztési terve a Bicskei kistréség néhány településének volt, mivel ők nyertesei voltak az AVOP LEADER+ projektnek. Ercsi kistérség települései is rendelkeztek összehangolt fejlesztési tervvel, mivel ők is pályáztak az AVOP LEADER+ során, de nem lettek nyertesek. Így a tervezés alapanyaga megvolt az induláskor. Az elmúlt év során, amit a stratégiai tervezéssel folytattunk, ismételten át kellet nézni, frissíteni, korszerűsíteni, hosszú távú fenntarthatóságra tervezni, a kellő innovációs ötletek beleszövésével a már meglévő koncepciókat. Mert azt már tapasztaltuk mind a közszféra képviselői, mind a civil, illetve vállalkozói szféra tagjai, hogy nem elég megvalósítani egy projektet vagy tervet, azt olyanná kell kialakítani, hogy hosszú távon profitáljon belőle nem csak a projekt gazda számára, hanem a társult vállalkozások, vagy maga a társadalom is. A VölgyVidék Előzetesen Elismert Helyi Közösség által összeállított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia vázlatának összeállításakor és a HVS tervezéskor, az alább felsorolt dokumentumok voltak szem előtt tartva: Ercsi Kistérség területfejlesztési koncepció és program (2005.) Ercsi Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja (2004.) Etyek Környéki és Váli-víz Menti Együttműködés: Helyi vidékfejlesztési terv (2005.) Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja ( ) Turizmusfejlesztési koncepciók (megyei, kistérségi) Településfejlesztési koncepciók (pl. Tordas, 2003.) Bicskei kistérség fejlesztése. Adottságok és lehetőségek (2002.) Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégia (2005. A térség 3 kistérség településeinek összefogásával jött létre, a névválasztáskor evidenciaként jött az ötlet, mivel a Szent László-patak és a Váli-víz mentén helyezkednek el a települések, hogy az újonnan megalakult csoport a VölgyVidék Helyi Akciócsoport nevet kapja. Korábbi uniós összehangolt fejlesztési terve a Bicskei kistréség néhány településének volt, mivel ők nyertesei voltak az AVOP LEADER+ projektnek. Ercsi kistérség települései is rendelkeztek összehangolt fejlesztési tervvel, mivel ők is pályáztak az AVOP LEADER+ során, de nem lettek nyertesek. Így a tervezés alapanyaga megvolt az induláskor. Az elmúlt év során, amit a stratégiai tervezéssel folytattunk, ismételten át kellet nézni, frissíteni, korszerűsíteni, hosszú távú fenntarthatóságra tervezni, a kellő innovációs ötletek beleszövésével a már meglévő koncepciókat. Mert azt már tapasztaltuk mind a közszféra képviselői, mind a civil, illetve vállalkozói szféra tagjai, hogy nem elég megvalósítani egy projektet vagy tervet, azt olyanná kell kialakítani, hogy hosszú távon profitáljon belőle nem csak a projekt gazda számára, hanem a társult vállalkozások, vagy maga a társadalom is. A VölgyVidék Előzetesen Elismert Helyi Közösség által összeállított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia vázlatának összeállításakor és a HVS tervezéskor, az alább felsorolt dokumentumok voltak szem előtt tartva: Ercsi Kistérség területfejlesztési koncepció és program (2005.) Ercsi Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja (2004.) Etyek Környéki és Váli-víz Menti Együttműködés: Helyi vidékfejlesztési terv (2005.) Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja ( ) Turizmusfejlesztési koncepciók (megyei, kistérségi) Településfejlesztési koncepciók (pl. Tordas, 2003.) Bicskei kistérség fejlesztése. Adottságok és lehetőségek (2002.) Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégia (2005. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

174 173 ) A HVS tervezés során a Tervezést Koordináló Csoport fontosnak tartotta, hogy a as időszakra tervezett stratégia folytonosságot, fejlődést és innovációt fogalmazzon meg a VölgyVidék által lefedett területen. A stratégia kidolgozása során minden téren, a lehető legkörültekintőbben, legaprólékosabban állítottuk össze a VölgyVidék térség által kitűzött jövőkép megvalósítását, miszerint „a Völgyvidék ismert kultúrtáj, vonzó lakó- szolgáltató környezet, gazdaságilag, társadalmilag fejlett térség”, összehangolva az elképzeléseket, álmokat, tervezgetéseket a ténylegesen megvalósítható projektekkel, fejlesztésekkel. Több mint 120 projekttervvel, lakossági fórumok rendezésével, a Regionális Fejlesztési Hálózat, illetve az ÖTM hálózat kistérségi menedzsereivel együttműködve, az újdonságok feltárásával és a meglévő projektek, programok, beruházások illetve fejlesztések folytonosságát, fenntarthatóságát szem előtt tartva fogalmazódott meg a VölgyVidék térség időszakra megírt Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája. ) A HVS tervezés során a Tervezést Koordináló Csoport fontosnak tartotta, hogy a as időszakra tervezett stratégia folytonosságot, fejlődést és innovációt fogalmazzon meg a VölgyVidék által lefedett területen. A stratégia kidolgozása során minden téren, a lehető legkörültekintőbben, legaprólékosabban állítottuk össze a VölgyVidék térség által kitűzött jövőkép megvalósítását, miszerint „a Völgyvidék ismert kultúrtáj, vonzó lakó- szolgáltató környezet, gazdaságilag, társadalmilag fejlett térség”, összehangolva az elképzeléseket, álmokat, tervezgetéseket a ténylegesen megvalósítható projektekkel, fejlesztésekkel. Több mint 120 projekttervvel, lakossági fórumok rendezésével, a Regionális Fejlesztési Hálózat, illetve az ÖTM hálózat kistérségi menedzsereivel együttműködve, az újdonságok feltárásával és a meglévő projektek, programok, beruházások illetve fejlesztések folytonosságát, fenntarthatóságát szem előtt tartva fogalmazódott meg a VölgyVidék térség időszakra megírt Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

175 174 A LEADER-szerűség a program teljes egészét áthatja. Már a stratégia megalkotásánál is a térség-specifikus értékeket keresve, a valós projektigényeknek megfelelő, alulról érkező kezdeményezésekre építettünk. Ez a szempontrendszer a majdan kiírandó pályázatoknál is érvényesítendő. Fontos szempont, hogy az egyes projektek, projektelképzelések láncszerűen kapcsolódjanak egymáshoz, mind horizontálisan (települések közötti kohézió), mind vertikálisan (tevékenységek közötti kohézió), hogy egymást erősítve (szinergiahatás) teljesítsék a helyi emberek által megfogalmazott célokat, helyi igényeken alapuló elképzeléseket. A LEADER szervezet felépítése is a LEADER-szerű működést segíti. A különböző településekről érkező, eltérő társadalmi csoportokat képviselő résztvevők kapcsolattartók is egyben, és folyamatosan népszerűsítik a LEADER programot, valamint szélesítik a pályázni kívánók és tudók körét. A térség fejlesztési, kitörési lehetősége a meglévő, illetve a még kiaknázatlan helyi adottságok magasabb szintű kihasználásában rejlik. A közösség nagy összefogással tudott egységes programot alkotni, és sikerrel népszerűsítette a LEADER programot a lakosság körében. Egyre többen értik, és érzik sajátjuknak ezt az alulról építkező programot, és tudnak a LEADER-jelleg társadalomépítő, vidékmegújító hatásáról. Ezt a folyamatot kívánjuk folytatni, és az itt élő emberek identitástudatán (VölgyVidéki ember) túl a helyi erőforrásokat felhasználva segíteni a vidéki emberek életét, a helyi gazdaság fejlődését. A völgyvidéki infrastruktúra, a vállalkozói környezet, az emberi erőforrások és a helyi szolgáltatások egységes szempontok szerint történő minőségi és mennyiségi fejlesztését megcélozva kívánjuk a térség gyengeségeit felszámolni. A munkahelyteremtés, a vidéki életforma megújítása a program minden elemét áthatja. A LEADER-szerű működés szellemében mindhárom szféra (önkormányzati, civil, vállalkozók) tudását- tapasztalatát és helyismeretét, igényeiket-elvárásaikat igyekeztünk integrálni, és egy folyamatos monitoringgal nem csak a pénzügyi megvalósulást, de a szférák irányába történő visszacsatolást, a köztük történő programszinkronizálást is szeretnénk megvalósítani. A LEADER-szerűség a program teljes egészét áthatja. Már a stratégia megalkotásánál is a térség-specifikus értékeket keresve, a valós projektigényeknek megfelelő, alulról érkező kezdeményezésekre építettünk. Ez a szempontrendszer a majdan kiírandó pályázatoknál is érvényesítendő. Fontos szempont, hogy az egyes projektek, projektelképzelések láncszerűen kapcsolódjanak egymáshoz, mind horizontálisan (települések közötti kohézió), mind vertikálisan (tevékenységek közötti kohézió), hogy egymást erősítve (szinergiahatás) teljesítsék a helyi emberek által megfogalmazott célokat, helyi igényeken alapuló elképzeléseket. A LEADER szervezet felépítése is a LEADER-szerű működést segíti. A különböző településekről érkező, eltérő társadalmi csoportokat képviselő résztvevők kapcsolattartók is egyben, és folyamatosan népszerűsítik a LEADER programot, valamint szélesítik a pályázni kívánók és tudók körét. A térség fejlesztési, kitörési lehetősége a meglévő, illetve a még kiaknázatlan helyi adottságok magasabb szintű kihasználásában rejlik. A közösség nagy összefogással tudott egységes programot alkotni, és sikerrel népszerűsítette a LEADER programot a lakosság körében. Egyre többen értik, és érzik sajátjuknak ezt az alulról építkező programot, és tudnak a LEADER-jelleg társadalomépítő, vidékmegújító hatásáról. Ezt a folyamatot kívánjuk folytatni, és az itt élő emberek identitástudatán (VölgyVidéki ember) túl a helyi erőforrásokat felhasználva segíteni a vidéki emberek életét, a helyi gazdaság fejlődését. A völgyvidéki infrastruktúra, a vállalkozói környezet, az emberi erőforrások és a helyi szolgáltatások egységes szempontok szerint történő minőségi és mennyiségi fejlesztését megcélozva kívánjuk a térség gyengeségeit felszámolni. A munkahelyteremtés, a vidéki életforma megújítása a program minden elemét áthatja. A LEADER-szerű működés szellemében mindhárom szféra (önkormányzati, civil, vállalkozók) tudását- tapasztalatát és helyismeretét, igényeiket-elvárásaikat igyekeztünk integrálni, és egy folyamatos monitoringgal nem csak a pénzügyi megvalósulást, de a szférák irányába történő visszacsatolást, a köztük történő programszinkronizálást is szeretnénk megvalósítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

176 175 A Völgyvidék Koncepció meglévő és működő erőforrásokra alapozva építkezik (működő vállalkozások, valós igények, meglévő infrastruktúra, élő közösségek). A minőségi termék, a minőségi szolgáltatás és az életkörülmények minőségi javítása adják a hosszú távú és fenntartható program alapfeltételeit. A legnagyobb feladatot a fejlesztési ötletek jó minőségű kidolgozása jelenti. Éppen ezért ezen a területen a pályáztatás kezdetekor beruházás tervezési tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket. Programunkban hosszú távú célokat fogalmaztunk meg, melyek megvalósítása a jövőben is igényli a folyamatos egyeztetést. Kiemelten kezeljük az egyes szférák közötti, az azokon belüli, illetve más LEADER- csoportokkal való együttműködést. Prioritásaink mindegyike tartalmaz továbbá a térség vállalkozóinak, civil szervezeteinek kapacitásépítésére, képzésére irányuló megoldási javaslatot A Völgyvidék Koncepció meglévő és működő erőforrásokra alapozva építkezik (működő vállalkozások, valós igények, meglévő infrastruktúra, élő közösségek). A minőségi termék, a minőségi szolgáltatás és az életkörülmények minőségi javítása adják a hosszú távú és fenntartható program alapfeltételeit. A legnagyobb feladatot a fejlesztési ötletek jó minőségű kidolgozása jelenti. Éppen ezért ezen a területen a pályáztatás kezdetekor beruházás tervezési tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket. Programunkban hosszú távú célokat fogalmaztunk meg, melyek megvalósítása a jövőben is igényli a folyamatos egyeztetést. Kiemelten kezeljük az egyes szférák közötti, az azokon belüli, illetve más LEADER- csoportokkal való együttműködést. Prioritásaink mindegyike tartalmaz továbbá a térség vállalkozóinak, civil szervezeteinek kapacitásépítésére, képzésére irányuló megoldási javaslatot Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Völgy Vidék VKKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések