Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Abaúj Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Abaúj Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Abaúj Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. ABAÚJ kivirul

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Abaúj Leader Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 59,812 fő, a városokban élő lakosok száma 18,888 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 59, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Encs 7,145 fő 6,163 fő 3,266 fő 2,599 fő Szikszó Abaújszántó Forró Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 20 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 31 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 45 Abaúj Leader Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,374,826 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Abaúj Leader Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪7▪7▪2,374,826 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪9▪9▪1,818,377 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪5▪5▪2,157,195 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪1,128,074 ▪Leader közösségi fejlesztés▪9▪9▪515,508 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪291,820 ▪Leader képzés▪4▪4▪201,866 ▪Leader rendezvény▪6▪6▪520,843 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪6▪6▪317,945 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪102,912 ▪Leader komplex projekt▪3▪3▪406,648 ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Abaúj Leader Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. ▪-A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, ▪-Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartóképessége, ▪-A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján, ▪-A térség elöregedése jellemző, ▪-A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%- os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy az elavult szakmák megléte. ▪A térség adottságainak maximális kihasználása: ▪  turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, ▪  a gyümölcstermő kapacitásra alapozott, feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor), ▪  a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása, ▪  az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, ▪  egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei „eladhatósága” érdekében, ▪  a határmentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér, Kenyheci Ipari Park), ▪  nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó), ▪  az E95 (M3) számú főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság

7 6 A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése. Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől.A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet,az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése.Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges. A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése. Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől.A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet,az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése.Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Abaúj Leader Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti- dombság határolja. A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. századi események következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki- folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó. A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztható:  Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is.  Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető.  Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti- dombság határolja. A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. századi események következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki- folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó. A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztható:  Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is.  Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető.  Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térség természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád folyó. A folyó völgye természetes közlekedési folyosót jelent a szlovák határ illetve Miskolc felé. A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 106 km hazánk, 50 km pedig a térség területén van. A Hernád vizét nemcsak öntözésre használják, hanem kisebb vízierőműveket is építettek rá. Adottságai a vízi turizmus számára nagyon kedvező terepet kínál, hiszen Magyarország folyói közül az egyik legérintetlenebb folyóparttal rendelkezik és a vadvízi evezésre kiválóan alkalmas. A kistérséget teljes hosszában észak-dél irányban kettészeli a Hernád folyóval párhuzamos folyammedrű mesterségesen kialakított Bársonyos öntözőcsatorna. A csatorna mindkét partján elterülő magas aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak öntözött szántóföldi növénykultúra, elsősorban kertészet kialakítására. A csereháti települések függőleges tagoltsága erősebb, a meredekebb lejtők szántónak mérsékelten alkalmasak, az állatállomány száma alacsony (egyes térségek jó példáit leszámítva) emiatt a gyepterületek nem megfelelően hasznosítottak. A meleg lejtős területek gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek. A Hernád völgyi településekre alacsony fekvés és a kis tagoltság, sík vagy csak lankásan lejtő egységes felszín a jellemző. A térség mezőgazdasági jellege ellenére a termőföldek aranykorona értéke a Hernád-völgyet kivéve nagyon alacsony, és az utóbbi években tovább csökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepvállalása. A termelők kiszolgáltatottságát fokozza a feldolgozó kapacitás igen szűk keresztmetszete. A gyümölcskertészeti kultúra térhódítása különösen indokolttá teszi ennek fejlesztését. A jól prosperáló farmergazdaságok létrejöttének financiális háttere hiányzik, a volt mezőgazdasági szövetkezetek utódszervezeteinek nagy része pedig szinte csak vegetál. Foglalkoztatási szempontból az ágazatnak egyre kisebb szerepe van, holott a térségben - gazdaság-földrajzi adottságainál fogva - alapvetően mezőgazdasági tevékenységnek van létjogosultsága mindamellett, hogy egyes területek azonban alkalmasak ipari jellegű vállalkozási központok kialakítására is. A térség természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád folyó. A folyó völgye természetes közlekedési folyosót jelent a szlovák határ illetve Miskolc felé. A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 106 km hazánk, 50 km pedig a térség területén van. A Hernád vizét nemcsak öntözésre használják, hanem kisebb vízierőműveket is építettek rá. Adottságai a vízi turizmus számára nagyon kedvező terepet kínál, hiszen Magyarország folyói közül az egyik legérintetlenebb folyóparttal rendelkezik és a vadvízi evezésre kiválóan alkalmas. A kistérséget teljes hosszában észak-dél irányban kettészeli a Hernád folyóval párhuzamos folyammedrű mesterségesen kialakított Bársonyos öntözőcsatorna. A csatorna mindkét partján elterülő magas aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak öntözött szántóföldi növénykultúra, elsősorban kertészet kialakítására. A csereháti települések függőleges tagoltsága erősebb, a meredekebb lejtők szántónak mérsékelten alkalmasak, az állatállomány száma alacsony (egyes térségek jó példáit leszámítva) emiatt a gyepterületek nem megfelelően hasznosítottak. A meleg lejtős területek gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek. A Hernád völgyi településekre alacsony fekvés és a kis tagoltság, sík vagy csak lankásan lejtő egységes felszín a jellemző. A térség mezőgazdasági jellege ellenére a termőföldek aranykorona értéke a Hernád-völgyet kivéve nagyon alacsony, és az utóbbi években tovább csökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepvállalása. A termelők kiszolgáltatottságát fokozza a feldolgozó kapacitás igen szűk keresztmetszete. A gyümölcskertészeti kultúra térhódítása különösen indokolttá teszi ennek fejlesztését. A jól prosperáló farmergazdaságok létrejöttének financiális háttere hiányzik, a volt mezőgazdasági szövetkezetek utódszervezeteinek nagy része pedig szinte csak vegetál. Foglalkoztatási szempontból az ágazatnak egyre kisebb szerepe van, holott a térségben - gazdaság-földrajzi adottságainál fogva - alapvetően mezőgazdasági tevékenységnek van létjogosultsága mindamellett, hogy egyes területek azonban alkalmasak ipari jellegű vállalkozási központok kialakítására is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A térség erősségeit a természeti adottságok jelentik, a viszonylag tiszta víz és levegő, a javarészt érintetlen természeti környezet, a nem létező ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség, hosszú távon előnyére válhatnak az itt élőknek, különös tekintettel a turisztikai vonzerők kihasználásához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége. A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést a közmunkaprogramok jelentik. A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére Alacsony iskolázottságuk, képzettségük, Fokozatos elszegényedésük, Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő aránya, Versenyképes szakmák hiánya, Szakképzett munkaerő elvándorlása. A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége. A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést a közmunkaprogramok jelentik. A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére Alacsony iskolázottságuk, képzettségük, Fokozatos elszegényedésük, Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő aránya, Versenyképes szakmák hiánya, Szakképzett munkaerő elvándorlása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 8% 27% 9% 5% 16% 8% 0% 12% 4%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 10% 21% 11% 3% 11% 3% 2% 33% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 27.9%, ami 1.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 27.9% ▪Változás 2003-hoz képest 1.5 százalékpont

19 18 A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térségben működő gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne. A magasabb iskolai végzettségű fiatalok iránt rendkívül alacsony a kereslet, mivel ezekben a munkakörökben alacsony a fluktuáció mértéke, a bővítésnek pedig gátat szab a termelés volumene, ill. a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása. A regisztrált munkanélküliek döntő többségét egyre inkább a rendszeres szociális segélyben részesülők alkotják, ami jelzi e réteg körében bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a munkaerőpiacra tartósan visszatérni nem tudnak és a munkanélküli ellátásból is kiszorulnak. A munkanélküliek létszámának alakulását ma már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma. A térségben élők gazdasági aktivitásának mutatóit jól jellemzik a népszámlálási adatok, amelyek szerint a térség minden tekintetben a sereghajtók között van a megyében és az országban. A háztartásban élő eltartottak aránya 32,7% a legmagasabb, míg a foglalkoztatottak aránya 22,2% a legalacsonyabbak közé tartozik a megyében, több mint 6 százalékponttal elmaradva a megyei átlagtól. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, a valós munkanélküliségi ráta több éves átlaga 35% körül van. Külön kell szólnunk a tartós munkanélküliekről, akiknek az elhelyezkedése a versenyszférában rendkívül problematikus, nagy többségük a legszegényebb rétegbe tartozik, ugyanakkor nem alkotnak homogén egységet, jelentős differenciáltság tapasztalható közöttük az életkor, a család szerkezete, a lakóhely, az iskolázottság, az etnikai hovatartozás tekintetében. Többségüknél a hátrányos tényezők általában halmozódnak. A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térségben működő gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne. A magasabb iskolai végzettségű fiatalok iránt rendkívül alacsony a kereslet, mivel ezekben a munkakörökben alacsony a fluktuáció mértéke, a bővítésnek pedig gátat szab a termelés volumene, ill. a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása. A regisztrált munkanélküliek döntő többségét egyre inkább a rendszeres szociális segélyben részesülők alkotják, ami jelzi e réteg körében bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a munkaerőpiacra tartósan visszatérni nem tudnak és a munkanélküli ellátásból is kiszorulnak. A munkanélküliek létszámának alakulását ma már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma. A térségben élők gazdasági aktivitásának mutatóit jól jellemzik a népszámlálási adatok, amelyek szerint a térség minden tekintetben a sereghajtók között van a megyében és az országban. A háztartásban élő eltartottak aránya 32,7% a legmagasabb, míg a foglalkoztatottak aránya 22,2% a legalacsonyabbak közé tartozik a megyében, több mint 6 százalékponttal elmaradva a megyei átlagtól. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, a valós munkanélküliségi ráta több éves átlaga 35% körül van. Külön kell szólnunk a tartós munkanélküliekről, akiknek az elhelyezkedése a versenyszférában rendkívül problematikus, nagy többségük a legszegényebb rétegbe tartozik, ugyanakkor nem alkotnak homogén egységet, jelentős differenciáltság tapasztalható közöttük az életkor, a család szerkezete, a lakóhely, az iskolázottság, az etnikai hovatartozás tekintetében. Többségüknél a hátrányos tényezők általában halmozódnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 Legrosszabb helyzetben a több gyermekes, alacsony iskolázottságú, roma munkanélküliek és családjaik vannak. A családokban gyakran mindkét szülő munkanélküli. A jövedelmüket, amely döntő részben szociális segélyekből és családi pótlékból származik, igyekeznek kiegészíteni alkalmi munkákból. A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, de nagyon sok település esetében ez 100%-osnak mondható. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy a munkaerőpiaci szempontból elavult szakmával rendelkezés, mely tényezők tovább rontják az egyébként sem kedvező munkaerőpiaci esélyeket. A éves roma fiataloknak eddig semmilyen kapcsolata nem volt a munka világával és a családból sem kaptak elég ösztönzést a munkahelyi szocializációhoz. A munkalehetőségek biztosítása az integráció egyik legfontosabb feltétele, de önmagában ez nem old meg semmit, hiszen a munkaképes cigányságnak csak kevesebb mint a fele, a nők 1/5-e az, aki feltehetően vállalna is munkát. Legrosszabb helyzetben a több gyermekes, alacsony iskolázottságú, roma munkanélküliek és családjaik vannak. A családokban gyakran mindkét szülő munkanélküli. A jövedelmüket, amely döntő részben szociális segélyekből és családi pótlékból származik, igyekeznek kiegészíteni alkalmi munkákból. A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, de nagyon sok település esetében ez 100%-osnak mondható. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy a munkaerőpiaci szempontból elavult szakmával rendelkezés, mely tényezők tovább rontják az egyébként sem kedvező munkaerőpiaci esélyeket. A éves roma fiataloknak eddig semmilyen kapcsolata nem volt a munka világával és a családból sem kaptak elég ösztönzést a munkahelyi szocializációhoz. A munkalehetőségek biztosítása az integráció egyik legfontosabb feltétele, de önmagában ez nem old meg semmit, hiszen a munkaképes cigányságnak csak kevesebb mint a fele, a nők 1/5-e az, aki feltehetően vállalna is munkát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Encs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 3 db 1,200 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪285 ▪200 ▪124 ▪105 ▪100 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Encs ▪Abaújszántó ▪Encs ▪Halmaj ▪Forró Főtevékenység ▪3614 Egyéb bútor gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪0141 Növénytermelési szolgáltatás ▪1551 Tejtermék gyártása Név ▪ABAÚJ BÚTORIPARI RT. ▪KÉZMŰ KHT. ▪AGRÁR CENTER RT. ▪HAGISZ MG. ZRT. ▪ABAÚJTEJ KÖZÖS VÁLLALAT

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Egyéb szolgáltatás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪100 ▪98 ▪70 ▪65 ▪53 ▪Abaújszántó ▪Szikszó ▪Büttös ▪Encs ▪Hernádkércs ▪1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása ▪9002 Hulladékgyűjtés, - kezelés ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪ABA ÉLELMISZERIPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. Név ▪MAGRIMA 98 KFT. ▪ABAÚJ COOP ZRT ▪MEZŐGAZDASÁGI IPARI KERESKEDELMI SZÖVETKEZET ▪SZATEV RT

24 23 A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termékelőállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termékelőállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat ha-on gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, ill. gazdaságos termelői egységek kialakításának. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek. A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termékelőállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termékelőállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat ha-on gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, ill. gazdaságos termelői egységek kialakításának. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikrokörzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for-profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél. A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikrokörzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for-profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység16 Vallással kapcsolatos tevékenység15 Sporttal kapcsolatos tevékenység39 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység31 Oktatással kapcsolatos tevékenység29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 24 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 11 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 46 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 13 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 36 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 19 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 20 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek:  Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez.  Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása.  Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: -A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása -Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak.  Gergelyhegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet A kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek:  Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez.  Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása.  Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: -A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása -Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak.  Gergelyhegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet A kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27  Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba.  A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása.  Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék.  Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba.  A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása.  Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 539 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 539 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 60,35160,32860,18860,04959,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 4% 61% 18% 13% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 15% 6% 1% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 14% 31% 7% 4% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A térség település száma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj-Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település. Az Abaúj-Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben fő, az Encsi kistérségben fő, míg a Szikszói kistérségben fő. Összesen fő a lakosság száma a közösség területén. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 20 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. A térség település száma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj-Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település. Az Abaúj-Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben fő, az Encsi kistérségben fő, míg a Szikszói kistérségben fő. Összesen fő a lakosság száma a közösség területén. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 20 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 26% 44% 0% 96% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 Úthálózat A térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetés Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé. Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős nemzetközi (Szlovákia és Lengyelország, sőt a Baltikum felé és felől bonyolódó) személy és teherfogalmat. A megnövekedett forgalom emellett problémát jelent azon települések számára, amelyeken a főút áthalad (jelentős kipufogógáz, épületek megrepedeznek, lakosság nyugalmát zavarja, balesetveszély növekszik, stb). A térségben az elmúlt években elkezdődött a településeket elkerülő szakaszok építése, melynek első lépésében Novajidrány, ill. Garadna településeket elkerülő szakaszok megépültek. A főútvonal közvetlenül kapcsolódik a 3-as autópályához, valamint (a térség korábban központjaként számon tartott) Kassához, ahol nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik meg. A repülőtér a kistérség központjától 35 km-re van, megközelítése a Tornyosnémeti határmenti településen keresztül lehetséges. A mellékutak döntően kelet – nyugat irányúak, minőségük rossz, felújításuk elengedhetetlenül szükséges, mindez vonatkozik a mezőgazdasági utakra is. A települések úthálózatának állapota vegyes. Még mindig magas a szilárd burkolat nélküli részek aránya. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít, amelyhez szárnyvonalként csatlakozik a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal. A tömegközlekedésben a VOLÁN buszjáratai meghatározók, de a járatok száma az utóbbi években jelentősen csökkent. Az apró településeken általában működik a falugondnoki rendszer, akiknek tevékenysége a kistelepüléseken élők közlekedését jelentősen megkönnyíti. A körzetben a motorizáció országos viszonylatban viszonylag alacsony fokú, a meglévő személygépkocsik általában elavult műszaki technológiát és rossz műszaki állapotot képviselnek. Ivóvíz, szennyvíz: Elmondható, hogy minden településen rendelkezésre áll a vízközmű hálózat, a lakossági bekötések aránya viszont falunként más és más, átlagosan csak 70-80% körüli. Úthálózat A térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetés Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé. Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős nemzetközi (Szlovákia és Lengyelország, sőt a Baltikum felé és felől bonyolódó) személy és teherfogalmat. A megnövekedett forgalom emellett problémát jelent azon települések számára, amelyeken a főút áthalad (jelentős kipufogógáz, épületek megrepedeznek, lakosság nyugalmát zavarja, balesetveszély növekszik, stb). A térségben az elmúlt években elkezdődött a településeket elkerülő szakaszok építése, melynek első lépésében Novajidrány, ill. Garadna településeket elkerülő szakaszok megépültek. A főútvonal közvetlenül kapcsolódik a 3-as autópályához, valamint (a térség korábban központjaként számon tartott) Kassához, ahol nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik meg. A repülőtér a kistérség központjától 35 km-re van, megközelítése a Tornyosnémeti határmenti településen keresztül lehetséges. A mellékutak döntően kelet – nyugat irányúak, minőségük rossz, felújításuk elengedhetetlenül szükséges, mindez vonatkozik a mezőgazdasági utakra is. A települések úthálózatának állapota vegyes. Még mindig magas a szilárd burkolat nélküli részek aránya. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít, amelyhez szárnyvonalként csatlakozik a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal. A tömegközlekedésben a VOLÁN buszjáratai meghatározók, de a járatok száma az utóbbi években jelentősen csökkent. Az apró településeken általában működik a falugondnoki rendszer, akiknek tevékenysége a kistelepüléseken élők közlekedését jelentősen megkönnyíti. A körzetben a motorizáció országos viszonylatban viszonylag alacsony fokú, a meglévő személygépkocsik általában elavult műszaki technológiát és rossz műszaki állapotot képviselnek. Ivóvíz, szennyvíz: Elmondható, hogy minden településen rendelkezésre áll a vízközmű hálózat, a lakossági bekötések aránya viszont falunként más és más, átlagosan csak 70-80% körüli. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 A csatornahálózat kiépülése azonban nem tart lépést a vízhálózat épülésével. Csak a nagyobb településeken található szennyvízhálózat, a települések 90%-ában kiépítetlen. Gázellátás: Az elmúlt évtized egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében majdnem minden településre eljutott a vezetékes gáz is. Azonban van olyan összefüggő nagyobb terület, ahol a gáz bevezetése sem történt meg. (Krasznokvajda és környéke) Épített környezet: A lakáskörülményekre jellemző, hogy az utóbbi 10 évben lényegesen csökkent az új lakások építése, kivétel az un „szocpolos” házak építése, amelyek jelentős növekedést mutatnak. Ugyanakkor ezen lakások – a kivitelezésben történt költségminimalizálás miatt – műszaki állapota nem megfelelő. A településeken egyre több a megüresedő ház, a felújítások elmaradásával az épített lakásállomány műszaki állapota évről évre rosszabbodik. A csatornahálózat kiépülése azonban nem tart lépést a vízhálózat épülésével. Csak a nagyobb településeken található szennyvízhálózat, a települések 90%-ában kiépítetlen. Gázellátás: Az elmúlt évtized egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében majdnem minden településre eljutott a vezetékes gáz is. Azonban van olyan összefüggő nagyobb terület, ahol a gáz bevezetése sem történt meg. (Krasznokvajda és környéke) Épített környezet: A lakáskörülményekre jellemző, hogy az utóbbi 10 évben lényegesen csökkent az új lakások építése, kivétel az un „szocpolos” házak építése, amelyek jelentős növekedést mutatnak. Ugyanakkor ezen lakások – a kivitelezésben történt költségminimalizálás miatt – műszaki állapota nem megfelelő. A településeken egyre több a megüresedő ház, a felújítások elmaradásával az épített lakásállomány műszaki állapota évről évre rosszabbodik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %55% %59%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪80 ▪Község▪687 ▪Község▪115 ▪Város▪3,266 ▪Község▪182 ▪Község▪350 ▪Község▪122 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Alsógagy Munkanél- küliség (%) ▪35.00% ▪20.00% ▪14.55% ▪28.44% ▪27.33% ▪18.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪210,472 ▪340,388 ▪374,106 ▪387,597 ▪106,945 ▪163,458 ▪235,268 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.134 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.013 ▪0.000 ▪ ▪0.000 ▪0.643 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,588 ▪Község▪110 ▪Község▪1,972 ▪Község▪772 ▪Község▪293 ▪Község▪575 ▪Község▪1,059 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsóvadász Arka Aszaló Baktakék Beret Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Munkanél- küliség (%) ▪25.00% ▪13.43% ▪22.27% ▪20.77% ▪49.07% ▪32.26% ▪25.33% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪262,613 ▪446,070 ▪303,178 ▪327,264 ▪94,143 ▪175,306 ▪319,388 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪6.536 ▪0.000 ▪0.027 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.682 ▪0.000 ▪0.766

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 3/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪234 ▪Község▪488 ▪Község▪729 ▪Község▪307 ▪Város▪7,145 ▪Község▪349 ▪Község▪377 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Büttös Csenyéte Csobád Detek Encs Fáj Fancsal Munkanél- küliség (%) ▪26.00% ▪50.00% ▪23.00% ▪35.58% ▪13.00% ▪51.00% ▪20.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪297,282 ▪42,030 ▪330,794 ▪180,731 ▪482,234 ▪94,513 ▪400,828 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.095 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪948 ▪Község▪182 ▪Község▪547 ▪Község▪390 ▪Község▪2,599 ▪Község▪383 ▪Község▪273 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Felsődobsza Felsőgagy Felsővadász Fony Forró Fulókércs Gadna Munkanél- küliség (%) ▪24.00% ▪39.00% ▪29.45% ▪26.82% ▪27.85% ▪30.00% ▪31.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪297,838 ▪176,676 ▪180,512 ▪188,883 ▪300,211 ▪109,219 ▪127,309 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.485 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.231 ▪0.000 ▪1.579 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 5/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪34 ▪Község▪228 ▪Község▪225 ▪Község▪467 ▪Község▪0▪0 ▪Város▪2,314 ▪Község▪671 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Garadna Gibárt Gönc Göncruszka Munkanél- küliség (%) ▪53.85% ▪32.00% ▪48.00% ▪20.96% ▪21.00% ▪32.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪673,022 ▪182,578 ▪256,484 ▪341,211 ▪352,236 ▪190,790 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.054 ▪1.038 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,803 ▪Község▪274 ▪Község▪155 ▪Község▪220 ▪Község▪361 ▪Község▪242 ▪Község▪485 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Halmaj Hejce Hernádbűd Hernádcéce Hernádkércs Hernádpetri Hernádszentandrás Munkanél- küliség (%) ▪14.31% ▪12.00% ▪28.40% ▪41.00% ▪30.00% ▪40.00% ▪31.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪406,784 ▪475,313 ▪116,366 ▪107,040 ▪265,582 ▪182,736 ▪213,240 Magas** kat. (db/fő) ▪0.233 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.792 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 7/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪219 ▪Község▪892 ▪Község▪1,164 ▪Község▪1,017 ▪Község▪1,302 ▪Község▪72 ▪Község▪1,056 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Hernádszurdok Hernádvécse Hidasnémeti Homrogd Ináncs Kány Kázsmárk Munkanél- küliség (%) ▪29.00% ▪39.71% ▪22.46% ▪23.61% ▪18.00% ▪36.36% ▪30.69% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪296,968 ▪196,652 ▪462,903 ▪355,091 ▪354,151 ▪253,444 ▪254,229 Magas** kat. (db/fő) ▪0.411 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.011 ▪0.996 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪248 ▪Község▪33 ▪Község▪357 ▪Község▪335 ▪Község▪581 ▪Község▪188 ▪Község▪467 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kéked Keresztéte Kiskinizs Korlát Krasznokvajda Kupa Léh Munkanél- küliség (%) ▪19.57% ▪36.00% ▪16.18% ▪34.40% ▪23.00% ▪26.00% ▪22.33% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪229,418 ▪188,743 ▪295,033 ▪192,216 ▪348,173 ▪218,936 ▪320,395 Magas** kat. (db/fő) ▪8.125 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.016 ▪0.939 ▪0.000 ▪0.145 ▪0.000

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 9/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪63 ▪Község▪1,827 ▪Község▪82 ▪Község▪293 ▪Község▪371 ▪Község▪1,480 ▪Község▪63 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Litka Méra Mogyoróska Monaj Nagykinizs Novajidrány Nyésta Munkanél- küliség (%) ▪12.00% ▪20.47% ▪9.38% ▪36.00% ▪30.00% ▪22.96% ▪20.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪114,727 ▪279,578 ▪397,231 ▪133,762 ▪263,002 ▪315,564 ▪196,140 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪5.427 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.587 ▪0.000 ▪ ▪0.000

48 47 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 10/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪73 ▪Község▪95 ▪Község▪382 ▪Község▪43 ▪Község▪221 ▪Község▪611 ▪Község▪109 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Pamlény Pányok Pere Perecse Pusztaradvány Rásonysápberencs Regéc Munkanél- küliség (%) ▪43.00% ▪20.75% ▪30.00% ▪10.43% ▪40.00% ▪23.74% ▪6.56% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪122,549 ▪203,864 ▪199,612 ▪455,666 ▪116,542 ▪266,141 ▪375,093 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪0.000 ▪8.041 ▪0.000 ▪ Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.526 ▪0.000 ▪7.752

49 48 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 11/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪517 ▪Község▪1,117 ▪Község▪173 ▪Község▪386 ▪Község▪282 ▪Város▪6,163 ▪Község▪686 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Selyeb Szalaszend Szászfa Szemere Szentistvánbaksa Szikszó Telkibánya Munkanél- küliség (%) ▪63.00% ▪21.00% ▪41.00% ▪33.00% ▪30.00% ▪12.00% ▪21.37% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪190,009 ▪339,445 ▪139,472 ▪205,812 ▪196,201 ▪480,496 ▪315,129 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.415 ▪0.000 ▪0.084 ▪ Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.171 ▪0.000 ▪0.090 ▪16.210

50 49 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 12/12 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪587 ▪Község▪1,469 ▪Község▪994 ▪Község▪193 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta Munkanél- küliség (%) ▪28.29% ▪41.47% ▪29.59% ▪28.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪283,219 ▪162,066 ▪228,920 ▪323,697 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 1/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abaújalpár ▪„A településen magas a munkanélküliek száma, munkahelyek hiányában a fiatalok elhagyják a települést, a lakosság szerkezete elöregedő” ▪Abaújkér ▪„Munkahelyek hiánya, alacsony szintű foglalkoztatottság” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti értékek bemutatására épülő turisztika, idegenforgalom” ▪„A természeti értékek bemutatására és az Aranyosi-völgyi fesztiválokra, kulturális rendezvényekre épülő turisztika, idegenforgalom”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 2/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abaújlak ▪„Munkanélküliség.” ▪Abaújszántó ▪„Magas a munkanélküliségi ráta.Ipari park hiány.Kevés fejlesztési forrás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus.” ▪„Turisztikai lehetőségek kihasználása, gyógyfürdő kialakításának lehetősége. Borturizmus, vadászati lehetőségek.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 3/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abaújszolnok ▪„A községben nagy a cigány kisebbséghez tartozó lakosság,melynek nagy része nem is akar változtatni helyzetén.A rendszeres szociális segély rendszer miatt nem kívánnak munkát keresni.” ▪Abaújvár ▪„Munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szövetkezet alapítása,ahol egyenlő munkáért egyenlő bér jár.” ▪„Turisztika, falusi vendéglátás.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 4/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsógagy ▪„Munkanélküliség,nincs beruházás, nincsenek adóbevételek.Az infrastruktúra fejletlen.” ▪Alsóvadász ▪„Megoldásra vár a helyi utak és járdák felújítása, a ravatalozó felújítása,a közösségi ház felújítása,az intézmények felszereltségének javítása,az ivóvízhálózat bővítése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság, falusi turizmus, vadász turizmus fejlesztése.” ▪„Az önkormányzat kezébe került laktanya és a volt malom épület munkahelyteremtő beruházási céllal való hasznosítása.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 5/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Arka ▪„Közért, bolt hiánya, munkanélküliség, tömegközlekedés hiánya.” ▪Aszaló ▪„Munkanélküliség, vállalkozások hiánya, önkormányzati pénzforrások hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése.” ▪„A volt laktanya területének hasznosítása.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 6/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Baktakék ▪„Szennyvíz-hálózat hiánya.” ▪Beret ▪„Szennyvíz-hálózat hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település határában lévő nagy kiterjedésű gyümölcsös ültetvények adta lehetőségek kihasználása, gyümölcsfeldolgozás” ▪„Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek kialakítása.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 7/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Boldogkőújfal u ▪„Munkanélküliség, szociális problémák, aluliskolázottság, szennyvízkezelés megoldatlansága, a meglévő önkormányzati intézmények és a település infrastruktúrájának alacsony színvonala.” ▪Boldogkőváral ja ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Megmaradás.” ▪„Turisztika.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 8/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Büttös ▪„Munkahelyteremtés, megélhetési biztonság kialakítása. Ezt követően bármi megoldható. Környezetvédelmi szempontból a szennyvíz kezelés helyi megoldása nem halogatható” ▪Csenyéte ▪„Munkanélküliség.Infrastruktúra hiánya, beruházás hiánya, önerő hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Nincs igazán értékelhető, vagy valós megoldást nyújtó.Inkább elvi megoldások keletkeznek de a gyakorlatban nem működnek.” ▪„Erdőtelepítés; a roma kultúra hagyományainak ápolása”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 9/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csobád ▪„Szegénység, magas munkanélküliség, munkalehetőség hiánya, a község elöregedése.” ▪Detek ▪„Szennyvíz-hálózat hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Elkerülő út megépítése, falugondnoki hálózat.” ▪„Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek teremtése, szelektív hulladékgyűjtő, feldolgozó telep kialakítása.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 10/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Encs ▪„Munkahelyek hiánya, alacsony képzettség.” ▪Fáj ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, mezőgazdasági feldolgozó ipar, Kassa-Miskolc.” ▪„A település épített értékeinek és a roma kultúra bemutatására épülő falusi turizmus”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 11/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fancsal ▪„Csapadékvíz elvezetése, patakmeder tisztítás, járda felújításra szorul.” ▪Felsődobsza ▪„Munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés. A kisebbség számának gyors növekedése(jelenleg 35%).Mivel alulképzettek, iskolázatlanok munkát még ha keresnek sem kapnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kábel TV, internet hálózat kiépítése.” ▪„A Hernád-folyó lehetőségeit kellene kihasználni turisztikai ill. idegenforgalmi szempontból.Fontos lenne a csodálatos környezet kihasználása.1-2 vállalkozás letelepedése,akik nemcsak szakképzett embereket tudnának alkalmazni.Pl.erdőtelepítés.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 12/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőgagy ▪„Munkanélküliség,infrastruktúra kiépítése, önerő hiánya.” ▪Felsővadász ▪„Munkanélküliség, cigány lakosság rohamos növekedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus,mezőgazdaság fejlesztése,vadász turizmus.” ▪„Nincs lehetőség, reménytelen.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 13/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fony ▪„Magas a munaknélküliek aránya,az országosnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága,magas az idősek aránya.Nincs kiépített szennyvíz-hálózat.Az óvoda,idősek otthona,iskola felújítása,bővítése.Belterületi utak korszerűsítése.Az önkormányzati tulajdonú legelők karbantartása.Örömvölgyi pincesor felújítása,szabadon kifolyó vizek környezetének rendbetétele.” ▪Forró ▪„Munkanélküliség.Munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai célú fejlesztések.A Zempléni- Tájvédelmi Körzet nyújtotta lehetőségek kihasználása.Erdei taniskola és képző központ építése és tanösvények fejlesztése.” ▪„3. sz. főút mentén fekszik.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 14/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fulókércs ▪„Munkanélküliség, internet hálózat hiánya.” ▪Gadna ▪„Munkanélküliség, cigány lakosság rohamos növekedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Civil társadalom megerősítése, hogy képes legyen szerepet vállalni az élhetőbb település kialakításában; közösségi szolgáltató tér kialakítása” ▪„Nincs lehetőség, reménytelen.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 15/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gagyapáti ▪„Falugondnoki gépjármű öreg.” ▪Gagybátor ▪„Munkalehetőség hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falugondnoki gépjármű cseréje. ▪Életház kialakítása.” ▪„Munkahelyteremtés, falusi turizmus.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 16/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gagyvendégi ▪„Munkalehetőségek hiánya.” ▪Garadna ▪„Munkanélküliség, vízelvezető rendszer felújítása,illegális hulladéklerakó felszámolása, közút-felújítás,szennyvíz- hálózat hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés.” ▪„Lehetőségek, elképzeléseink vannak, amennyiben megfelelő forrás áll a rendelkezésünkre.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 17/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gibárt ▪„A fő probléma a munkahely hiánya.” ▪Gönc ▪„Magas munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Hernád-folyó adta lehetőségek kihasználása, vizi turizmus.” ▪„A gönci barackpálinka és a gönci burgonya, valamint a turizmus fejlesztése.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 18/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Göncruszka ▪„Magas a munkanélküliség valamint a roma lakosság aránya.A fiatalok elvándorlása jellemző.” ▪Halmaj ▪„Magas munkanélküliség, civil társadalom gyengesége, tőkeszegény vállakozások.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Oktatás.” ▪„Fejlett infrastruktúra,idegenforgalmi,vizi turizmus kiaknázása.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 19/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hejce ▪„Magas a munkanélküliek aránya,az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága,magas az idősek aránya.Nincs kiépített szennyvíz- hálózat.Szükséges a belterületi utak korszerűsítése.Fony-Hejce összekötő út megépítése.Szociális otthon létesítése.Polg.mest.Hivatal felújítása,akadálymentesítése.Dézsma Ház magtár felújítása,közösségi házzá történő kialakítása.Játszóterek kialak” ▪Hernádbűd ▪„Munkanélküliség,pénztelenség,árvíz,elnépt elenedés,közlekedés,tömegközlekedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai célú fejlesztések.A zempléni- Tájvédelmi Körzet nyújtotta lehetőségek kihasználása.Tanösvények fejlesztése,belső tanösvények fejlesztése.” ▪„Természeti adottságok, Hernád -folyó,jó levegő,jó közbiztonság.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 20/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hernádcéce ▪„Munkanélküliség, elvándorlás,elöregedés, roma kérdés.” ▪Hernádkércs ▪„Foglalkoztatás hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, pályázatok.” ▪„Munkahelyteremtés.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 21/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hernádpetri ▪„Munkanélküliség,munkahelyek hiánya.Közösségi ház,Internet hozzáférés.Közös fenntartású alapfokú oktatási intézmények rekonstrukciója,bővítése szükséges.Önkormányzati épületek- hivatal,orvosi rendelő,felújításra szorul.” ▪Hernádszenta ndrás ▪„Képzetlen munkanélküliek magas aránya,a nem önkormányzati tulajdonban lévő közút rossz állapota,rugalmatlan,és korszerűtlen tömegközlekedés vállalkozások alacsony száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Erdőgazdaság, vadászturizmus fejlesztése. A település közigazgatási területének jelentős részét összefüggő tölgyes borítja, amelyben jelentős vadállomány található” ▪„Falusi turizmus feltételeinek megteremtése,szabadidőközpont létrehozása,horgászterület kialakítása,kulturális rendezvények,fesztiválok kínálata,"érintetlen táj"lehetőségainek fejlesztése,bemutatása.Helyi népművészet,gasztronómia,hagyományok bemutatása.”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 22/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hernádszurdo k ▪„Munkahelyteremtés, elöregedő lakosság.” ▪Hernádvécse ▪„Munkanélküliség.Óvoda,általános iskola épülete elavult,a gyereklétszám elhelyezésére alkalmatlanok,befogadóképességük alacsony,emiatt bővítésre szorul. Orvosi rendelő épülete korszerűtlen,új létesítése indokolt.Közösségi ház nincs a településen kialakítása szintén szükséges lenne. Az információk áramlásának elengedhetetlen feltétele az internet-hozzáférés,hiánya komoly probléma” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vizi turizmus.” ▪„Erdőgazdaság, mezőgazdaság fejlesztése”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 23/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hidasnémeti ▪„Munkahelyteremtés.” ▪Homrogd ▪„Munkanélküliség.Épített örökséghez tartozó régi típusú,korszerűtlen,fiatalok lakhatására alkalmatlan falusi lakóházak.Vezetékes szennyvíz hiánya.A cigány lakosság által lakott területek elmaradottsága.Balesetveszélyes főút a mez.gazd. gépek megnövekedett forgalma miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A környező települések számára Hidasnémeti központként és kiindulópontként szolgálhat oktatási és turisztikai tevékenységek végzésére.” ▪„Munkahelyek kialakítása.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 24/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ináncs ▪„Munkahelyek hiánya. ▪Elavult intézményi eszközök, ▪Munkalehetőség hiánya, ▪Turistaútvonaltól való nagy távolság, ▪A település kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt (közlekedési infrastruktúra alacsony szintje) versenyhátrányba kerülhet, ▪Intézményi épületek befogadóképességének korlátozottsága, ▪Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése.” ▪Kány ▪„Megoldatlan a szennyvíz-és gáz probléma, korszerűtlen az úthálózat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vonzó természeti környezet, ▪Megfelelő tömegközlekedés, ▪Körzetközponti szerepkör, ▪Infrastruktúra teljesen kiépített ▪Intézményhálózat teljes körű ▪Növekszik a falusi turizmus iránti igény, ▪EU-s fejlesztési pályázati források igénybevétele ▪Körzetközponti szerepkör erősödése, a társulások ösztönzése miatt ▪További fejlesztési lehetőségek a kistérségi társulási tagságból adódóan” ▪„Falusi turizmus, határmenti fekvésből származó lehetőségek kihasználása”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 25/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kázsmárk ▪„Munkahelyek hiánya.” ▪Kéked ▪„Munkanélküliség.Elöregedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szabad munkaerő kihasználása.” ▪„Idegenforgalom.”

76 75 Települések egy mondatos jellemzése 26/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Keresztéte ▪„Elöregedés, munkahelyek hiánya, csak az önkormányzat foglalkoztat, bolt hiánya.” ▪Kiskinizs ▪„Munkanélklüliség, tőkeszegény vállakozások.A foglalkoztatás hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus.” ▪„Idegenforgalom, vízi turizmus.”

77 76 Települések egy mondatos jellemzése 27/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Korlát ▪„Munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés, romakérdés.” ▪Krasznokvajd a ▪„A szennyvíztisztítás és szennyvíz csatornázás hiánya. ▪Közvilágítás bővítése és korszerűsítése szükséges lenne.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, pályázatok.” ▪„Az erdőtelepítés, mézfeldolgozás, fűrészüzem újraindítása. ▪Határon átnyúló munkahelyteremtés lehetősége. ▪Falusi turizmus.”

78 77 Települések egy mondatos jellemzése 28/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kupa ▪„Munkalehetőségek hiánya,a lakosság elöregedése,a fiatalabb középrétegek egyre jobban elszegényednek,intézmények szűnnek meg,az önkormányzat anyagi ellehetetlenítése.” ▪Léh ▪„Munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyek kialakítása,ezáltal a fiatalok helyben tartása,az önkormányzat működéséhez elegendő forrás biztosítása.” ▪„A szabad munkaerő kihasználása.”

79 78 Települések egy mondatos jellemzése 29/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Litka ▪„Munkanélküliség, elöregedés, egyre fogyatkozó létszám.” ▪Méra ▪„Polgármesteri Hivatal felújítása, utak rendbetétele. ▪Vállalkozások hiánya ebből adódóan minimális adóbevétel” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vadász turizmus.Mezőgazdaság fejlesztése.” ▪„ipar telepítés ( mangalica telep kialakítása tervben / folyamatban van )”

80 79 Települések egy mondatos jellemzése 30/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mogyoróska ▪„Szennyvízelszállítás és tisztítás megoldása.Ivóvíz minőségének javítása.Sport-és szabadidőközpontok létesítése.A regéci várhoz vezető út felújítása, parkoló kialakítása.” ▪Monaj ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Önkormányzati legelők kihasználása.Pályázatok benyújtása.” ▪„Munkahelyteremtés.”

81 80 Települések egy mondatos jellemzése 31/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagykinizs ▪„A foglalkoztatás hiánya.” ▪Novajidrány ▪„Munkanélküliség.A fiatalok szabadidejének eltöltéséhez nincs lehetőség pénzhiány miatt.Nincs szennyvízhálózat.A vízelvezető rendszer felújításra szorul.Fel kell számolni az illegális szemétlerakókat.Közút, járda felújítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyek kialakítása.” ▪„Turisztikai pihenőhelyek,templomok felújítása, parkosítás, játszóterek kialakítása.”

82 81 Települések egy mondatos jellemzése 32/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyésta ▪„Munkanélküliség.” ▪Pamlény ▪„Kiönt a patak(medertisztítás), híd rossz állapota,rossz utak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Erdőgazdasági termékek másodlagos hasznosítása.” ▪„Mezőgazdaság fejlesztése.”

83 82 Települések egy mondatos jellemzése 33/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pányok ▪„Munkahely hiánya.” ▪Pere ▪„Munkanélküliség, állami közutak rossz állapota,rossz közlekedés,az önkormányzat fejlesztési forrásainak hiánya minden területen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus.” ▪„Munkahelyteremtés, állami közútkezelő általi fejlesztés, az önkormányzattól független(állami közútkezelő és volán )szervezetek fejlesztési felújítási munkáinak elérése.”

84 83 Települések egy mondatos jellemzése 34/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Perecse ▪„Pénzhiány.” ▪Pusztaradván y ▪„Munkanélküliség,közösségi ház, internet hiánya, oktatási intézmények felújítása, bővítése, önkormányzati épületek felújítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen zömmel idős korú, emberek élnek, az ők igényeinek kiszolgálása, segítése, házigondozó szolgálat” ▪„Munkahely teremtése,erdőgazdálkodás, mezőgazdaság”

85 84 Települések egy mondatos jellemzése 35/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rásonysápber encs ▪„A munkahelyek hiánya.” ▪Regéc ▪„Magas a munkanélküliek arányaaz országos átlagnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága,magas az idősek aránya.Nincs kiépített szennyvíz-hálózat.A Regéci vár rekonstrukciója(közművesítés,építés).Utcak ép falukép visszaállítása.Alternatív falufűtés, megvalósíthatósági tanulmány,tervek készítése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szabad munkaerő kihasználása.” ▪„Turisztikai célú fejlesztések,a Zempléni- Tájvédelmi Körzet nyújtotta lehetőségek kihasználása.Tanösvények fejlesztése.A Regéci vár látogatóbarát fejlesztése,kapcsolódó rendezvények szervezése.Energiaerdő telepítése.”

86 85 Települések egy mondatos jellemzése 36/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Selyeb ▪„Elöregedés, kisebbség megnövekedése, munkanélküliség.” ▪Szalaszend ▪„Munkahelyek hiánya, roma lakosság emelkedő száma, a szociálpolitikai támogatások nem ösztönöznek munkára(a semmittevésért is jár).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés, alulképzettek szakmai feltételeinek és képzettségének javítása.Infrastrukturális lehetőségek feltételeinek javítása.” ▪„Pályázat: minimális önerőigény, alacsony iskolázottságúaknak szervezett mezőgazdasági munka.”

87 86 Települések egy mondatos jellemzése 37/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szászfa ▪„Munkanélküliség,alacsony iskolai végzettség.” ▪Szemere ▪„Szennyvíz-hálózat hiánya, mobil térerő hiánya, munkahelyek hiánya, lakosság lelkesedésének hiánya, önkormányzati intézmények és infrastruktúra rossz állapota, játszóterek hiánya, orvosi ellátás szegénysége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek teremtése” ▪„Turizmus, falusi vendéglátás.Határ közelsége,területek révén ill. az erdő- munkahleyek kialakítása megfelelő vállakozásokkal.”

88 87 Települések egy mondatos jellemzése 38/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentistvánba ksa ▪„A foglalkoztatás hiánya.” ▪Szikszó ▪„Munkanélküliek magas száma,vállalkozások alacsony száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyek teremtése.” ▪„Ipari park.”

89 88 Települések egy mondatos jellemzése 39/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Telkibánya ▪„Lakosság elöregedése, alacsony jövedelemszint,kevés gazdasági tőke,szakképzett munkaerő hiánya.” ▪Tornyosnémet i ▪„Elvándorlás, munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti és történelmi adottságok sokkal magasabb szintű kihasználása,a térségi marketingmunka erősítése,értékeink megmentése.” ▪„Új munkahelyek létesülnek a kenyheci ipari parkban.”

90 89 Települések egy mondatos jellemzése 40/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vilmány ▪„Munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, képzettség hiánya, munkahelyek hiánya, lakosság összetétele.” ▪Vizsoly ▪„Munkanélküliség, elvándorlás, roma kérdés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipari park létrehozása, vízi turizmus fejlesztése, munkahelyek létesítése, átképzések.” ▪„Biblia, idegenforgalom, pályázatok.”

91 90 Települések egy mondatos jellemzése 41/41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zsujta ▪„Izolatio, munkalehetőség hiánya, rossz úthálózat, közlekedés, szegénység, hiányzik a hívószó, márkanév, nihilizmus(kiábrándultság).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Dr. Gyerkes Zsuzsa kastély otthon beüzemelésével kínálkozó lehetőségek.”

92 91 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

93 92 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 20 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Vidéki élet minőségének javítása” ▪„A térség gazdasági versenyképességének növelése” ▪„Térségi turisztikai potenciál növelése” ▪„A térségben élők kompetencia fejlesztése” ▪„Civil társadalom erősítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Térségi PR és Marketing” 92 2 db 5 db 3 db 22,422,940 16,624,178 7,554,943 1,804, ,947 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db457,157

94 93 ▪Hatékony közbiztonság feltételeinek megteremtése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Élhetőbb település kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Allokált forrás (EUR) 237,490 22,185,450

95 94 ▪A térségi ipar fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A vállalkozások együttműködésének támogatása ▪A térségi szolgáltatások fejlesztése ▪A térségi gazdaság diverzifikálása ▪A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakítása Fő fejlesztési prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Allokált forrás (EUR) 886,583 53, ,566 4,147,312 11,122,345

96 95 ▪Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai és kapcsolódó szolgáltatások támogatása ▪Vonzerővel bíró helyi rendezvények támogatása ▪Vidéki szálláshelyek fejlesztése ▪Térségi kisattrakciók fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Allokált forrás (EUR) 577, , ,669 3,305,058 3,047,779

97 96 ▪Vállalkozói kompetenciák fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Civil szervezetek kompetencia fejlesztése ▪Alapkészségek fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztése Allokált forrás (EUR) 71,247 63,331 1,670,340

98 97 ▪Tematikus szakprogramok támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információ-, tanácsadó szolgáltatások fejlesztése ▪Civil közösségi kezdeményezések erősítése Fő fejlesztési prioritás: Civil társadalom erősítése Allokált forrás (EUR) 329, , ,744

99 98 ▪A térség reprezentatív képviselete Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Elérhető információ biztosítása Fő fejlesztési prioritás: Térségi PR és Marketing Allokált forrás (EUR) 245, ,752

100 99 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 11% 8% 27% 9% 5% 16% 8% 0% 12% 4% 15% 31% 17% 4% 17% 4% 3% 0% 8% 2% 40% 10% 0% 10% 0% 16% 10% 6% 10% 0% 3% 32% 19% 0% 3% 0% 10% 20% 10% 0% 20% 40% 0%

102 101 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„A helyzet javítása érdekében elengedhetetlen, az igények kielégítésére képes mikrovállalkozói szektor megerősödése. Szükséges, hogy a piaci kihívásokra reagálni képes vállakozások jöjjenek létre és foglalkoztassanak a hátrányos helyzetű csoportokból származó munkavállalókat, a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetiránytási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatás eredményeképpen 30 vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes piaci pozíciót ér el, 25 új vállalkozás jön létre, összeségében mintegy 150 munkahely (köztük roma munkavállalók) megőrzése, ill. teremtése következik be, elősegítve a vállalkozások sokszínűségének megjelenését.”

103 2 102 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A helyben előállítható mezőgazdasági és egyéb iparági termékek elsődleges feldolgozásához szükséges infrastrukturális feltételek, technológiai fejlesztések, modell programok és bemutató helyek létrehozása. A folyatos alapanyag ellátás biztosításához szükséges technológiai és infrastrukturális feltételek biztosítása. (Leader fejlesztés)” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„3 elsődleges feldolgozásra lehetőséget adó részben önellátó üzem (20 főt foglalkoztatva) kerül megépítésre, nő a helyi termék hozzáadott értéke. A helyi felvásárlás és feldolgozás miatt csökken a felvásárlási ár kiszámíthatatlansága, így nagyobb biztonságot adva a termelők és a minőségi terméket előállítók számára. A termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve”

104 103 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Szükséges a bizonyíthatóan falusi szálláshelyként működő egységek bővítése, szolgáltatási színvonalának javítása és komfortfokozatának növelése. Ezen felül indokolt újonnan nyíló magánszálláshelyek létesítésének a támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A HPME segítségével 20 falusi szálláshely fejlesztésére és 10 új létesítésére kerül sor. Nő a vendégéjszakák száma a térségben összesen 4%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő. Versenyképes magánszálláshelyek száma nő.”

105 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Szükséges a lovas-, vadász-, agro- és ökoturisztikai, borturisztikai, horgász- és természethez kapcsolódó szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek idegenforgalmi szempontból vonzerőként jelenhetnek meg a piacon.(falusi udvar, lovagoltatás, falusi lagzi, falusi vendégasztal, horgásztatás, vadászathoz kapcsolódó háttérszolgáltatás, borkóstolók, szervezett kerékpár, csónak és gyalogtúrák, szervezett többnapos természetjárás, roma néprajzi műhely, stb.) Fontos továbbá olyan innovatív szolgáltatások támogatása, amelyek újdonságként jelennek meg.” ▪„A HPME segítségével 12 projekt szolgáltatói projekt valósul meg, aminek következtében 12 darabbal bővül az elérhető szolgáltatások száma és 8 új munkahely jön létre. Nő a térség vendégmegtartó képessége. A térség megnyílik a sájátos szolgáltatástípusok iránt érdeklődők csoportjai előtt. A látogatók száma várhatóan 3%-kal növekedik.” 104 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

106 105 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A vásárlói igények kielégítésére szükséges ezen egységek korszerűsítése, szolgáltatási struktúrájának megújítása, piaci igényekhez való alkalmazkadóképességüknek a megteremtése és a szolgáltatáshiányos területen új üzletek létesítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megújul 30 kereskedelmi egység és létrejön 5 új, mintegy 40 fő munkahely megtartásával és létesítésével. Nő a térség turisztikai szolgáltatásának színvonala. Biztonságosabbá válik és nő a helyi ellátás színvonala.”

107 ▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„Szükséges, hogy létrejöjjön a vállalkozók azon csoportja, akik képesek a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások kihasználását elősegíteni és a helyi adaptációját biztosítani.” ▪„Létrejön 6 innovatív megoldásokat alkalmazó vállalkozás, 15 új munkahelyet teremtve.” 106 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

108 107 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Médiákban való megjelenés (PR cikkek, reklámfilmek, rádiós reklámok és műsorok) bekerülésének támogatása. Reklámfilmek elkészítésének támogatása. Reklámköltségek térítése. Promóciós anyagok (póló, sapka, toll, kulcstartó, stb.) előállításának támogatása. (Leader - fejlesztés)” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Nő a térség ismertsége országos szinten. A térségbe érkező látogatók száma összesen 20%-kal nő, legalább 3 jelentős befektető érkezik a térségbe.” Szektor

109 ▪„Kereskedelem, javítás” 8 ▪„A piac kialakítását és bővítését a nagy idegenforgalmi látogatottságú településeken szükséges biztosítani, többek között többfunkciós terek kialakításával. Ezáltal a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.A megoldási javaslat kapcsolódik a 283-as sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2937,2990,3141,3164-es sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet.” ▪„Kialakul 6 eladótér, 12 új munkahely jön létre, biztonságosabbá válik a helyi termékek előállítását végző vállalkozók, egyfajta termékfeldolgozási és értékesítési láncolata.” 108 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

110 109 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A térség ágazati képviseletének és megjelenésének támogatása kül- és belföldi kiállításokon. Térségi fejlesztésben (civil, gazdasági, önk., turisztikai, kompetencia, marketing) résztvevő szakemberek kül- és belföldi szakmai kiállításokon való részvételének támogatása. (Leader - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések)” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség által nyújtott lehetőségek ismertté válnak, új kapuk nyílnak a látogatók, befektetők és egyéb érdeklődők számára. A térségben összesen 20%-kal nő a látogatók száma, legalább 3 jelentős befektető érkezik a térségbe, a térségi civil fórum regionális szinten ismertté válik, 30 szakember vesz részt különböző szakmai rendezvényeken.”

111 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„Olyan képzések elindítása jelentheti az említett okokra a megoldást, melyek mind a kezdő, mind pedig a már működő vállalkozásokat helyzetbe tudják hozni az egyre élesedő versenyben. Szűken értelmezett vállalkozói, és menedzsment ismeretek fejlesztése lehet a megoldás, melyek nem támogatottak a III. tengely képzési keretéből és egyéb más hazai/külföldi forrásból sem.” ▪„40-50 vállalkozás kap direkten kompetencia fejlesztő ismereteket, ezáltal is segítve a hátrányos helyzetű térségekben létrejövő, illetve működő vállalkozások fejlődését.” 110 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

112 111 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

113 112 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Szükséges elősegíteni a településeken, hogy a település megjelenésében szereppel bíró épületek felújításra kerüljenek, ezáltal hozzájárulva a közösség életminőségének javításához. A pihenőhelyek, sétautak, közparkok, játszóterek fejlesztése hozzájárul a települések turisztikai potenciáljának növeléséhez.” Megoldási javaslat ▪„A település arculatában meghatározó jelentősséggel bíró épületek, közterek, közparkok, sétányok felújításával javul a közösség életminősége és hosszú távon kiszámítható, fenntartható fejlődést indukál.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

114 113 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Kisléptékű infrastruktúra fejlesztés. Elő kell segíteni a kulturált közterek, gyalogutak, parkolók, illetve a kapcsolódó zöld felületek kialakítását, felújítását, biztosítva az esélyegyenlőség megteremtését. Mindazonáltal hozzáférhetővé válnak azon épületek, melyek védettségük miatt kiemelten látogatottak.” Megoldási javaslat ▪„A térség településein a korszerűbb infrastrukturális feltételek keretet adnak a különböző közösségi tevékenységek kialakulásának és meghonosodásának az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mellett. A településeken lehetőség nyílik ezáltal a védett épületek, építmények megközelítésére és látogatására. A népességmegtartó erő, valamint a látogatókat vonzó faktorok egyaránt növekedésnek indulnak a települések, ezáltal Abaúj vonatkozásában.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

115 114 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Szükséges továbbá a Kéktúra útvonalának megtisztítása a kritikus helyeken és kiegészítése szabadtéri bútorokkal. A boldogkőváraljai "Kőtenger" látogatóbarát fejlesztése. A térség legszebb pontjain pihenőhelyek létesítése.” Megoldási javaslat ▪„Abaújban várhatóan 7 helyen valósul meg a természeti környezet látogatóbarát fejlesztése, melynek eredményeképpen a térségbe érkező (kiránduló) látogatók számának 1%- kal növekszik. A helyi lakosság életminőségének javul a környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmassá válik az ökoturisztikai piacon való megjelenésre.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

116 115 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Épített örökségeink alapinfrastruktúrájának fejlesztése. Illemhelyek, vonalas infrastruktúra, pihenőpadok, tárolók, rendezvényterek, beléptetőkapuk, idegenvezető készülékek, biztonsági szempontból elengedhetetlen fejlesztések, bemutató-egységek létesítésének támogatása.A megoldási javaslat kapcsolódik a 3016-os sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2990,3037,3164,3178-as sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet” Megoldási javaslat ▪„Várhatóan közel 10 létesítmény látogatóbarát fejlesztése valósul meg, aminek következtében a térségbe érkező (kiránduló) látogatók száma 3%-kal növekedik. A helyi lakosság életminősége javul az épített környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmasság válik a kulturális-turizmus piacán való megjelenésre, valamint a létesítmények fenntartása a magasabb látogatószám következtében kevesebb forrást von majd el a fenntartó intézményektől.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

117 116 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Finanszírozás biztosítása egy teljes, Abaújt átfogó rendezvénysorozat megvalósítására, ahol a rendezvények egymással összhangban, egymást kiegészítve alkotnak egységes kínálatot a szezonban, a tervezhető finanszírozás következtében pedig jól és meghatározott időre szervezhetőek.” Megoldási javaslat ▪„A HPME eredményeképpen egymást követő két évben megszervezésre kerül egy komplex, abaúji jellegű, 14 napos abaúji rendezvénysorozat, aminek hatásaként a térségbe érkező látogatók száma 3%-kal, a vendégéjszakák száma 2%-kal nő. A látogatók számának növekedésével nő a térség bevétele, ill. a rendezvényekből származó közvetett bevételek hozzájárulnak a helyi életminőség javításához. A fejlesztés kiemelt eredményeként Abaúj önálló desztinációként jelenik meg a belföldi fesztiválpiacon.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

118 117 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Olyan közösségépítő, tematikus kulturális tevékenységeket, programokat kell életre hívni, melyek a meglévő helyi közösségi értékeket a jövőbe mutató, a települések és a térség egészében, szélesebb körben is érvényes célkitűzésekkel tudják összhangba hozni, s folyamatosan szem előtt tartják a lakosság, a térség igényeit, fejlesztési lehetőségeit, kultúrtörténeti emlékeit, kulturális és természeti értékeit / sajátosságait és társadalmi jellemzőit. (Leader - rendezvények)” Megoldási javaslat ▪„Létrejönnek valós közösségek, megteremtődik az alapja a jobb együttműködésnek, a közös gondolkodáson nyugvó átfogó kulturális hálózatnak. A létrejövő nagyobb közösségépítő és formáló kezdeményezés, a kulturális attrakciók javítják az itt élők életminőségét, s idevonzzák a vendégeket. A jól összehangolt és az egész térségben egységes arculattal megjelenő kulturális turisztikai kínálat jön létre, mely erősíti a térség vendégmegtartó képességét.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

119 118 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Mikrotérségi szintű (8-10 települést érintő) közösségfejlesztő műhelyek létrehozása. Az általuk koordinált települési közösségfejlesztő folyamatok beindításával a lakosság aktivizálódása várható a településeiket érintő közösségi kezdeményezések iránt. Az önszerveződés elindításának katalizátoraiként jelennek meg ezek a műhelyek. A tagjai közösségfejlesztő szakemberek és az érintett települések elhivatott véleményformálói, civil közösségei.” Megoldási javaslat ▪„A 11 mikrotérségben kialakuló közösségek kezdeményező és cselekvő módon is képessé válnak a település, mikrotérség fejlődési irányainak meghatározására, lehetőségeik, értékeik kihasználására a szubszidiaritás elve alapján.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

120 119 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A közösségfejlesztési kezdeményezések apropóján elinduló mikrotérségi civil szerveződések megadják annak az alapját, hogy kistérségi szintű hálózati együttműködések alakulhassanak ki a civil szervezetek között. Hálózatban működjenek együtt a térségi civil szervezetek.” Megoldási javaslat ▪„Jöjjön létre kistérségenként egy-egy hálózati együttműködés, mely hozzájárul a szervezetek információhoz való hozzájutásához, illetve az egymástól tanulás folyamatához. Ugyanakkor nagymértékben segíti a társadalmi kezdeményezésekben tapasztalható lemaradások mérséklését.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

121 120 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Egységes, térséget átfogó közösségi televíziós és rádiós műsorszolgáltatás támogatása. Egységes, térséget átfogó sajtókiadvány támogatása.” Megoldási javaslat ▪„Felgyorsul a térségen belüli információáramlás. Nő a lakosság hajlandósága a helyi folyamatokba való bekapcsolódásra. Nő az identitástudat. Egységes, térséget átfogó sajtókiadvány támogatása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Telekommunikáció” Fejlesztési téma

122 121 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A környezettudatos életvitelt megalapozó szemléletformálás legalább Leader térségi, ill. - ha lehet - inkább annak kistérségei viszonylatában, a megszólítható egyének és működő közösségek körében. Ennek összetevői: 1. Több alkalomból álló szeminárium sorozat, az ökológiai fenntarthatóság alapvető kérdéskörei mentén. 2. Az erre épülő, a kipróbálás gyakorlati lehetőségét is biztosító bemutatók létrejötte, amelyek során a térségben élők betekintést és gyakorlatot nyernek a fenntartható társadalom megteremtését eredményező lehetséges szerepeikbe.” Megoldási javaslat ▪„1. A fenntarthatósági, szemléletformálódási, képzési folyamat során, az Abaúj Leader Helyi Közösség területén élő állampolgárai körében kipróbált, adaptálható, gyakorlat orientált tananyagok jönnének létre, melyeket a térségben működő, arra elhivatott tanárok, felnőttképzők is használhatnának a fenntarthatóságra nevelésben. ▪2. A fejlesztési folyamat eredményeként létrejönne egy olyan műhely, amely csíráját jelenthetné, az ökológiai fenntarthatóságra nevelést programjául kitűző térségi, komplex bemutató – képző központnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma 10

123 122 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-15 Sorszám: 3663 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Mindhárom kistérségre, ezen belül is elsősorban az Encsi kistérségre jellemző az aprófalvas településszerkezet, ahol a települések több, mint felén 500 főnél alacsonyabb a lélekszám. Az elkövetkező évtizedben az aprófalvak elnéptelenedésére, illetve funkcióváltással tisztán üdülőfalvakká alakulására csakúgy fel kell készülni, mint a roma népesség gyors természetes szaporodása következtében a szociális problémák újratermelődése melletti növekedésére. Az utóbbit vetíti előre, hogy nő azokban a falvakban a lakosság, ahol zömében roma népesség él, ami előrevetíti a társadalmi szegregálódás tendenciáját. Helyzet/ adottság ▪Az aprófalvas térségek kistelepülésein a - sokszor nagyrészt roma - lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A települések vonzerejét rontja a hiányos települési, környezetvédelmi célú infrastruktúra, a települési környezet, a közösségi célú épületek leromlott állapota. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést. Probléma/ lehetőség ▪Az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartó-képességének javítása, az aprófalvak funkcióváltásra, ill. újranépesülésre való előkészítése érdekében a falusi infrastruktúra fejlesztése. - Belterületi földutak szilárdburkolatú úttá való fejlesztése, belterületi utak korszerűsítése; járdaépítés, indokolt esetben nagy forgalmú út mellett önálló kerékpárút építése; Megoldási javaslat ▪20-60 falusi infrastruktúra fejlesztést célzó projekt megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-15 Sorszám: 3663 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-04 Sorszám: 1005 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪Megfigyelhető, hogy a vállalkozássűrűség és a vállalkozások tőkeereje lényegesen magasabb 3-as út közelében, mint attól távolodva. ▪Az útsűrűség az aprófalvas településszerkezet miatt az országos átlagnál kissé nagyobb. Ez az útkarbantartásoknál nagyobb fejlesztési terhet is jelent a térség számára. Helyzet/ adottság ▪Legkedvezőtlenebb helyzetben a közlekedési szempontból perifériális térségek, ezen belül is a határmenti térségek vannak, mely területeken különösen magas a zsáktelepülések száma. Az egyes települések saját kistérségi központjukat az északi, határmenti községeiből érik el a leghosszabb idő alatt (30-90 perc). ▪Kimutatható, hogy a társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a kistérségek, illetve központjaik elérhetőségében megmutatkozó különbség, valamint a nem megfelelő minőségű és szerkezetű közlekedési hálózat. A közúti elérhetőség az egyik legfontosabb tényezője a gazdasági versenyképességnek, amely a piaci kapcsolatokon túlmenően az életminőség, életvitel és esélyegyenlőség szempontjából is meghatározó. Probléma/ lehetőség ▪Alacsonyabb rendű a településeket összekötő közutak, - négy és ötszámjegyű összekötő utak és bekötő utak,- (külterületi és átkelési szakaszok) felújítása.Az egyes fejlesztéseknél törekedni kell a környezettel való harmonizációra, ezen belül is természeti értékek védelmére, a környezeti állapot javítására, illetve az elkerühetetlen környezetterhelés esetén a negatív beavatkozás ellensúlyozására. Megoldási javaslat ▪Az út felújításokkal a kistérségi központok elérhetősége javul, ami segíti a lakosság munkába járását, a közszolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférést, illetve elősegíti a vonzóbb üzleti környezet kialakítását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-04 Sorszám: 1005 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-07 Sorszám: 2742 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az életminőség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az egészséges ivóvízhez való hozzájutás, ami a térségben élők számára nem biztosított kellőképpen. Helyzet/ adottság ▪A vezetékes vízhálózatba a lakások kétharmada van bekapcsolva, ami a legrosszabb arány az országban. Probléma/ lehetőség ▪Közműves ivóvíz-ellátás fejlesztése a térség hátrányos helyzetű településein, meglévő létesítmények rekonstrukciója. Megoldási javaslat ▪A vezetékes vízhálózatba bekapcsolat lakások számának 10%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-07 Sorszám: 2742 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-14 Sorszám: 1018 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A háziorvosi rendelők kb 30%-a régi épületben van, nem megfelelő struktúrájú, felújítandó. Az eszközpark kb 50%-a leamortizálódott. A diagnosztikai géppark a képalkotó területen jelentős mértékben elavult. A RTG gépek nem digitalizáltak. Az ultrahang készülékek száma kevés és a működő készülékek is korosak. Laboratóriumi eszközeik többsége szintén erősen leamortizálódott. Helyzet/ adottság ▪Az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételei hiányosak, ami nagymértékben befolyásolja a térségben élők megfelelő egészségügyi ellátását. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság közeli ellátást előtérbe helyező járó beteg szakellátás és diagnosztika színvonalának javítása. A kevésbé költséges alap és járó beteg szakellátásban minél több beteg számára definitív ellátást nyújtani. A háziorvos hiányos kistelepülések ellátásának megszervezése, valamint a háziorvosi ellátás műszerezettségének, infrastrukturális állapotának javítása. A betegségek korai felismerését segítő szűrőprogramok infrastrukturális hátterének fejlesztése. Megoldási javaslat ▪10-20 támogatott egészségügyi létesítmény. A térségben élők egészségi állapotának növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 4. prioritás - Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-14 Sorszám: 1018 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-12 Sorszám: 1016 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Kiugróan magas a segélyezettek aránya.Az átlagosnál magasabb a munkaerőpiacról kiszorult, egészségi állapotuk, életmódjuk miatt veszélyeztetettek száma és aránya. Magas a korhatár alatti, rokkant nyugdíjban részesülők száma. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások hozzáférhetősége tekintetében jelentős területi különbségek vannak. Különösen a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, többnyire aprófalvas, romák lakta térségekben (pl. Cserehát) nem biztosított a megfelelő színvonalú szolgáltatás sem helyben, sem elérhető távolságon belüli centrumokban. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő, működő önkormányzati tulajdonban lévő egyes szociális alapszolgáltatásokhoz, illetve gyermekjóléti alapellátáshoz szükséges infrastruktúrafejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, akadálymentesítés) valamint a szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése, modernizálása. Megoldási javaslat ▪Szociális ellátással elért lakosság számának növekedése 10%-kal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 4. prioritás - Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-12 Sorszám: 1016 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-18 Sorszám: 1020 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Régi, és sok esetben szakszerűtlenül kialakított infrastruktúra gyakorisága jellemző a térségre. A védelem alatt nem álló a település megjelenésében szereppel bíró épületek leromlottsága jellemző. Helyzet/ adottság ▪Az abaúji térség településeinek többségében komoly gondot okoz a meglévő infrastruktúra korszerűtlensége, elavultsága. Különösen jelentkezik ez a védelem alatt nem álló a település megjelenésében fontos szerepet betöltő épületek esetében. Az áthaladó útvonalak mentén lévő épületek rontják a település összképét. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges elősegíteni a településeken, hogy a település megjelenésében szereppel bíró épületek felújításra kerüljenek, ezáltal hozzájárulva a közösség életminőségének javításához. A pihenőhelyek, sétautak, közparkok, játszóterek fejlesztése hozzájárul a települések turisztikai potenciáljának növeléséhez. Megoldási javaslat ▪A település arculatában meghatározó jelentősséggel bíró épületek, közterek, közparkok, sétányok felújításával javul a közösség életminősége és hosszú távon kiszámítható, fenntartható fejlődést indukál. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma60 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-18 Sorszám: 1020 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-05 Sorszám: 2750 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A vasútnál lényegesen jobb a helyközi autóbuszjáratokkal való ellátottság. A megállóval rendelkező települések aránya közel 100%. Helyzet/ adottság ▪A járatsűrűségben igen lényeges eltérések vannak. Különösen az aprófalvas térségek gazdaságosan nem üzemeltethető járatai ritkák. Ezen települések elzártságát növeli, hogy sokszor nem megoldott a több műszakos vagy hétvégi munkába járás tömegközlekedési eszközzel. Probléma/ lehetőség ▪Alternatív,a települések, civil szervezetek által működtetett fenntartható közlekedési szolgáltatások a kistelepülések közösségi közlekedési elérhetőségének javítására. Megoldási javaslat ▪Közösségi közlekedést igénybe vevők számának növekedése. A munkába járás biztosítása mindenki számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 5. prioritás - Térségi közlekedés fejlesztése

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 7/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-05 Sorszám: 2750 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-08 Sorszám: 2747 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A csatornahálózattal ellátott településeken alacsony a csatlakozási arány.A szennyvízkezelés hozzájárul a környezetterhelés mérsékléséhez, illetve része a korszerű üzleti infrastruktúra kialakításának. A csatornázás különösen azokon a településeken a legsürgetőbb, melyek veszélyeztetett ivóvízbázis közelében vannak és jelentős gazdasági, turisztikai potenciáljuk van. Helyzet/ adottság ▪A lakossági derítőkbe, szennyvízaknákba kerülő folyékony hulladék elhelyezéséről nincs információ, valószínűsíthető, hogy ezek jelentős része a vízkészletet szennyezi.A szippantott szennyvizek jelentős része nem kerül a szennyvíztisztító telepekre. A szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap hasznosítása, elhelyezése egyre nagyobb probléma, mezőgazdasági hasznosítása a magas nehézfém és egyéb szennyezőanyag koncentrációk miatt kockázatos. A csatornázatlan területeken keletkező egyre nagyobb mennyiségű szennyvíz a felszíni és felszínalatti vizeket terheli. Probléma/ lehetőség ▪A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, a bekötött lakások számának növelése, illetve a szennyvízkezelés problémáinak megoldása. A környezetszennyezési rizikófaktor csökkentése. Megoldási javaslat ▪A támogatott projektek keretében EU-s kirtériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma a 2000 lakos alatti településeken 100%-kal nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 8/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-08 Sorszám: 2747 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-19 Sorszám: 2767 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Nagyfokú amortizáció tapasztalható a települési védett építmények területén. Az egymásra épülő fejlesztések elmaradása érhető tetten a térségben. Helyzet/ adottság ▪Abaúj minden településén számos felújításra és korszerűsítésre szoruló védett épület, építmény, melyek meglévő állapotukban nem tölthetik be valódi funkciójukat. Hiányoznak, vagy meglehetősen korszerűtlenek azon gyalogutak, parkolók, melyek nélkülözhetetlen szerepet tölthetnének be a település életében. Probléma/ lehetőség ▪Kisléptékű infrastruktúra fejlesztés. Elő kell segíteni a kulturált közterek, gyalogutak, parkolók, illetve a kapcsolódó zöld felületek kialakítását, felújítását, biztosítva az esélyegyenlőség megteremtését. Mindazonáltal hozzáférhetővé válnak azon épületek, melyek védettségük miatt kiemelten látogatottak. Megoldási javaslat ▪A térség településein a korszerűbb infrastrukturális feltételek keretet adnak a különböző közösségi tevékenységek kialakulásának és meghonosodásának az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mellett. A településeken lehetőség nyílik ezáltal a védett épületek, építmények megközelítésére és látogatására. A népességmegtartó erő, valamint a látogatókat vonzó faktorok egyaránt növekedésnek indulnak a települések, ezáltal Abaúj vonatkozásában. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-19 Sorszám: 2767 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-13 Sorszám: 1017 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Kiugróan magas a segélyezettek aránya.Az átlagosnál magasabb a munkaerőpiacról kiszorult, egészségi állapotuk, életmódjuk miatt veszélyeztetettek száma és aránya. Magas a korhatár alatti, rokkant nyugdíjban részesülők száma. Helyzet/ adottság ▪A szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere széttagolt, működésében nehezen áttekinthető, jelenlegi struktúrájában egységes színvonalú és hatékony szolgáltatások biztosítására korlátozottan alkalmas. Probléma/ lehetőség ▪Szakmai hálózatépítés, Kutatások, elemzések, szakértői anyagok, javaslatok, ajánlások, Módszertani fejlesztések, modell programok kidolgozása és területi megvalósítása; Jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése, terjesztése; Szakmai anyagok fordítása, nyilvánosság biztosítása. Megoldási javaslat ▪10 db a szociális szolgáltatások modernizációját segítő szakmai, módszertani fejlesztés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 10/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-13 Sorszám: 1017 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-22 Sorszám: 2784 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Eseti és rossz minőségű köztéri elemek megjelenése jellemző a térség településein. Több esetben találkozhatunk olyan utcabútorzattal, melyek minősége nem éri el az elvárható szintet. Helyzet/ adottság ▪Sem a funkcionalitásnak, sem a települési vonzerő növekedés szempontrendszerének nem felel meg az utcabútorok többsége. A tervezés hiánya, és az esetiség tapasztalható. Számos helyen teljesen hiányoznak ezen köztéri elemek. Probléma/ lehetőség ▪Az arculat javítást, és a valódi élhető környezet kialakítását szolgáló köztéri elemek, és utcabútorzatok beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Otthonosabbá, látványosabbá váló településkép kialakulása. A helyi lakosság komfort érzetének növekedése, a közterek állapotával való törődés minőségi változása, lakossági összefogás erősödése. Egymást erősítő, további változást generáló tényezők folyamatos jelenléte. Az átutazók figyelmének felkeltése, a települések vonzerejének növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15832 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-22 Sorszám: 2784 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-20 Sorszám: 2771 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései közül csupán néhány esetben valósult meg a korszerű és attraktív utcajelző táblarendszer kialakítása. Helyzet/ adottság ▪Nehéz az eligazodás a településen belül, különös tekintettel az idelátogatók számára. Nem érzékelhető a térség egysége a szimbólumok, a megtalálható eszközök tekintetében. Probléma/ lehetőség ▪Egységes szerkezetű és megjelenésű utcajelző táblarendszer kialakításának támogatása, mely Abaúj minden településén felállításra kerül. Megoldási javaslat ▪Otthonosabbá, látványosabbá váló települések. Az eligazodás megkönnyítése kiegészül az Abaúji identitás erősödésével az egységes megjelenésen keresztül, mely a rendezettséget, a struktúrát, és az együttműködést is jelképezi. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-20 Sorszám: 2771 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-21 Sorszám: 2780 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Élhetőbb település kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Csupán szórványosan, és nem teljeskörű információkat közlő információs táblák találhatóak térségünkben. Helyzet/ adottság ▪A helybeliek, és az idelátogatók esetében egyaránt tapasztalható az információhiány a térség komplex kínálatát, lehetőségeit illetően. Elszigeteltség érzete, a meglévő értékek "rejtőzködése". Probléma/ lehetőség ▪Komplex települési és mikrotérségi szintű információs táblák létesítésének támogatása (településenként 1-1). Abaúj közlekedési szempontból frekventáltabb területein elhelyezésre kerülő - a térség lehetőségeit bemutató - egységes és díszes kivitelű információs táblák elkészítésének támogatása (6-8 db). Megoldási javaslat ▪Abaúj értékeinek egységes, és szemléletes kínálata megvalósul. Ezáltal tervezhetőbbé válik a térségben töltött idő, komplexebb formában láthatja környezetét és lehetőségeit a helybeli és a vendég egyaránt. A térségi reprezentatív információs táblák identitás erősítő hatásuk mellett Abaúj "hírnökei" is egyben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39582 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret39582 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-21 Sorszám: 2780 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-16 Sorszám: 1032 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Hatékony közbiztonság feltételeinek megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A rendőrségen kívül kevés szervezet és szolgáltatás kapcsolódik a bűnmegelőzés és a felderítés rendszeréhez. Helyzet/ adottság ▪A rendőrség nem képes teljes mértékben önmaga szavatolni a térség hatékony közbiztonságát. Alacsony színvonalú alternatív szolgáltatási kezdeményezések jöttek csupán létre, és azok is mindössze néhány település viszonylatában. Az egységesen színvonalas abaúji közbiztonság eléréséhez szükségszerűen kapcsolódó szervezetek és együttműködések fejletlensége tapasztalható. Probléma/ lehetőség ▪A bűnmegelőzésben, valamint a bűnelkövetők felderítésének hatékonyabbá tétele érdekében tevékenykedő alternatív szervezetek, valamint szolgáltatások fejlesztésének támogatása. (20-25 projekt) Megoldási javaslat ▪A bűnmegelőzés eredményességének javulása, állampolgári és egyéb alternatív kezdeményezések megerősödése. A rendvédelmi szervekkel történő együttműködés erősödése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-16 Sorszám: 1032 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-17 Sorszám: 1033 Prioritás: Vidéki élet minőségének javítása Intézkedés: Hatékony közbiztonság feltételeinek megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A térség közlekedési morálja kivánnivalót hagy maga után. Számos esetben jellemző a közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyása a településeken. A 3 kistérségen halad keresztül a 3. számú főút. Helyzet/ adottság ▪A térség településinek lakossága kiszolgáltatott a gyorshajtókkal szemben, a balesetek kockázata jelentős. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, és időskorúak. Probléma/ lehetőség ▪Mobil sebességmérő eszközök beszerzésének támogatása(Abaúj három kistérségében 1-1 db). Megoldási javaslat ▪Abaúj településeinek biztonságosabbá válása, a szabálykövető magatartás erősödése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-17 Sorszám: 1033 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/76 Kód: ÉM-39-GF-A-02 Sorszám: 281 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az elmúlt időszakban jelentős volt az öntözéses gazdálkodásra alapuló kertészeti kultúra termelése, melyet tőkehiány miatt nem termeltek. Helyzet/ adottság ▪A szektor fejlődőképessége korlátozott, nagymértékű a fejlesztést szolgáló tőke- és a helyzetből adódó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség hiánya, továbbá gátat szab a termelés bővítésnek a technológiai berendezések hiánya Probléma/ lehetőség ▪A Hernád-folyó és a Bársonyos-csatorna mentén lévő magas Aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak a szabadföldi kertészeti kultúrák termelésére, megfelelő képzéssel a fiatal mezőgazdasági vállalkozók ösztönzésével és elsődleges feldolgozói háttérrel, stabil piaci háttérrel jelentős jövedelem termelő forrás lehetne. Megoldási javaslat ▪200 ha öntözéses kertészeti kultúra telepítése, vállalkozás létrejötte, 20 fő állandó, és 100 fő idény jellegű foglalkoztatásának megoldása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/76 Kód: ÉM-39-GF-A-02 Sorszám: 281 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Aszaló, Baktakék, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csobád, Detek, Encs, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Gagybátor, Gagyvendégi, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Léh, Litka, Méra, Monaj, Novajidrány, Pere, Perecse, Rásonysápberencs, Szalaszend, Szemere, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/76 Kód: ÉM-39-GF-A-04 Sorszám: 2903 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Abaúj térségének erdősültsége jelentős, meghaladja a teljes terület 25 %-át. Helyzet/ adottság ▪Az erdők nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, mélységi megközelítésük nehézkes, olykor veszélyes. Az erdőgazdálkodás ezáltal nem hatékony, ennek javítása szükséges. Probléma/ lehetőség ▪Az erdőtalajok védelmét szolgáló műtárgyak építése, ménökbiológia létesítmények alkalmazása lehetővé teszi az erdőtalajok erózió elleni védelmét. Az új erdőművelő berendezések vásárlása hatékonyabb gazdálkodást és erdőművelést eredményezne. Megoldási javaslat ▪Erdő mélységi megközelítésre alkalmas út elkészül 5 vállalkozás részére. 3 vállalkozás erdőművelő gépeinek beszerzése megtörténik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 17/76 Kód: ÉM-39-GF-A-04 Sorszám: 2903 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/76 Kód: ÉM-39-GF-A-01 Sorszám: 280 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akciócsoport területén de főleg a Hernád völgyében jó minőségű földterületek állnak rendelkezésre, melyek kiválóan alkalmasak ültetvények telepítésére. Helyzet/ adottság ▪A térség mezőgazdasági vállalkozói ismeretei hiányosak az új fajtákat és technológiákat illetően, továbbá tőke hiányosságuk miatt nem tudják a lehetőségeiket kihasználni. Probléma/ lehetőség ▪Gyümölcsös ültetvények telepítésével, korszerűsítésével, a fajtaszerkezet javításával elősegíteni a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó hatékony és minőségi követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtését. Megoldási javaslat ▪300 ha gyümölcsös ültetvény telepítése, főleg gönci kajszi és almatermésűek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 18/76 Kód: ÉM-39-GF-A-01 Sorszám: 280 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/76 Kód: ÉM-39-GF-A-14 Sorszám: 297 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A foglalkoztatási adatok alapján az aktív népesség körében cca 35%-os a munkanélküliség, különösen magas (90% fölötti) a roma kisebbségnél. A térség adottságait figyelembe véve a mikrovállalkozások jelentik a helyi munkavállalók foglalkoztatásának fő szintereit, mivel ez a vállalkozási kategória adja a for-profit szektor 2/3-át. Helyzet/ adottság ▪A szektor fejlődőképessége korlátozott, nagymértékű a fejlesztést szolgáló tőke- és a helyzetből adódó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség hiánya, továbbá gátat szab a foglalkoztatás bővítésnek a mobilizációs képesség korlátolt volta. Probléma/ lehetőség ▪A helyzet javítása érdekében elengedhetetlen, az igények kielégítésére képes mikrovállalkozói szektor megerősödése. Szükséges, hogy a piaci kihívásokra reagálni képes vállakozások jöjjenek létre és foglalkoztassanak a hátrányos helyzetű csoportokból származó munkavállalókat, a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetiránytási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával. Megoldási javaslat ▪A támogatás eredményeképpen 30 vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes piaci pozíciót ér el, 25 új vállalkozás jön létre, összeségében mintegy 150 munkahely (köztük roma munkavállalók) megőrzése, ill. teremtése következik be, elősegítve a vállalkozások sokszínűségének megjelenését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret79164 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/76 Kód: ÉM-39-GF-A-14 Sorszám: 297 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/76 Kód: ÉM-39-GF-A-16 Sorszám: 299 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A célterületen működő vállalkozások a korábbi igényekre alapozott, döntően szolgáltatóipari tevékenységeket végeznek. A megváltozott körülményekre kevésbé tudnak reagálni, kis mozgástérrel rendelkeznek úgy a mobilitás, mint a piaci viszonyok kihívásait tekintve. Helyzet/ adottság ▪A térségre nem jellemző a megváltozott körülményekre reagálni tudó, ill. újszerű technológiák alkalmazására képes vállalkozó. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges, hogy létrejöjjön a vállalkozók azon csoportja, akik képesek a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások kihasználását elősegíteni és a helyi adaptációját biztosítani. Megoldási javaslat ▪Létrejön 6 innovatív megoldásokat alkalmazó vállalkozás, 15 új munkahelyet teremtve. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/76 Kód: ÉM-39-GF-A-16 Sorszám: 299 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Aszaló, Baktakék, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csobád, Detek, Encs, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Gagybátor, Gagyvendégi, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Korlát, Krasznokvajda, Léh, Litka, Méra, Monaj, Novajidrány, Pere, Perecse, Rásonysápberencs, Szalaszend, Szemere, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/76 Kód: ÉM-39-GF-A-03 Sorszám: 2811 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben nagyarányú /közel 25%-os/ az erdősültség, a szántóföldi művelésből kivont területeken további erdőtelepítésekre nyílik lehetőség. Az erdőápolás és fakitermelés hosszú távon biztosít foglalkoztatást, többek között az alacsony képzettséggel rendelkező roma munkavállalóknak. Helyzet/ adottság ▪Az erdőművelésben működő vállalkozások tőkeszegények, kis hatékonyságúak, inmobilak, korszerűtlen technikai eszközökkel rendelkeznek. Probléma/ lehetőség ▪A megváltozott követelményekre alapozott korszerű erdőművelés és gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez, valamint a jövedelmezőség növelése miatt nélkülözhetetlen a megfelelő technikai felszereltség megléte, beszerzése Megoldási javaslat ▪Megerősödik 5 vállalkozás,2 új létrejön,összességében 30 fő foglalkoztatását biztosítva továbbá idényjelleggel további 30 fő(zömében roma) munkavállaló foglalkoztatása.A hosszútávú fenntarthatóságot biztosítja a térséget jellemző magsfokú erdősültség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19791 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/76 Kód: ÉM-39-GF-A-03 Sorszám: 2811 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/76 Kód: ÉM-39-GF-A-15 Sorszám: 298 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A mezőgazdasági üzemek mellett kialakuló alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) hagyománnyal bírnak, ellensúlyozva a mezőgazdasági termelésből származó bevételek ingadozásait, valamint hasznosítva a szezonális jelleggel rendelkezésre álló munkaerőt. A térségben ma is megtalálható értékes, élő kézműves hagyományok a munkalehetőség, valamint az egyedi arculat megőrzésében egyaránt fontos szerepet játszik. A térség jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik és ebből kifolyólag jelentős /évi 200e fő/ az idelátogatók száma. Helyzet/ adottság ▪A turistákat, mint potenciális vásárlókat a helyben előállított termékek szűk skálája várja, ebből következően korlátozott a helyben történő pénzköltési lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪A kézműves vállalkozások megerősítése, a helyben még megtalálható hagyományok (romák által folytatott kézműves mesterségek) újraélesztése egy meglevő igényt elégít ki. A tőkejuttatás multiplikatív hatása révén enyhíti a foglalkoztatási gondokat, növeli a térség jövedelem termelőképességét, valamint megakadályozza a kihalófélben levő kézműves szakmák megszűnését. Megoldási javaslat ▪Az allokált forrás eredményeképpen biztosítható a meglévő kézműves termékek előállításának hosszútávú fenntarthatósága, melynek következtében 10 munkahely megőrzésére kerül, mely 5 fő a hátrányos helyzetű munkavállaló. A beruházások révén nő a termékek skálája és egyben a termékelőállítás látványelemként jelenik meg, mely a közönség számára történő bemutathatóságot biztosítja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7916 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79163 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/76 Kód: ÉM-39-GF-A-15 Sorszám: 298 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-23 Sorszám: 2906 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A célterület jelentős, közel 70% vadászható, többnyire nagyvadas állományú vadászterület, jelentős, közel 300 fő vendégvadász veszi igénybe a vadásztársaságok által nyújtott szolgáltatásokat. A vadgazdálkodás mellett évente 30 iskoláskorú tanulócsoport jelenik meg az iskolai kirándulások alkalmával a vadásztársaságok területein, erdei iskolákban megismerve a térség őshonos vadonélő állat- és növényfajait. Helyzet/ adottság ▪A szálláshelyek kihasználtságát erősen befolyásolja a „vendégvadászok” száma, az itt eltöltött idő. A vadásztatást szolgáló létesítmények komfortfokozata nem kielégítő, ami negatívan hat ki a térségben töltött napok tekintetében. Az iskoláskorú gyerekcsoportok vad-, madár- és növénymegfigyelő helyek hiányában nem részesülhetnek a természetes élőhelyek megfigyelésében. Probléma/ lehetőség ▪A létesítmények megújításával, újabbak létrehozásával kedvező viszonyok teremthetők, amelyek multiplikatív hatása révén több ágazatra gyakorol kedvező hatást(turisztika, természetvédelem, oktatás). Megoldási javaslat ▪Kialakul 10 vadmegfigyelőhely, korszerűsödik és megújul 10 vadetető és vadmegfigyelő ösvény. Közvetett hatásként 200-al nő a térségben töltött vendégéjszakák száma és 600 gyerek számára lehetőség nyílik az állatok természetes élőhelyének megfigyelésére, és a védett növényfajok ellenőrzés melletti megtekintésére. A fejlesztéssel biztosítható a környezet korlátos eltartóképességének megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7916 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79163 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-23 Sorszám: 2906 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/76 Kód: ÉM-39-GF-2-01 Sorszám: 279 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A természetföldrajzi viszonyokat figyelembe véve kiváló termőhelyi adottsággal rendelkezik a térség az erdei termék és gyógynövények tekintetében. Az elmúlt évtizedekben jól szervezett begyűjtői (romák bevonásával) felvásárlói hálózat működött. A hálózat az állami szektor része volt, amely a privatizáció után felszámolta ezt az ágazatot. Helyzet/ adottság ▪A jelentős több tíz tonnás árualap jövedelemtermelő kapacitásának kihasználtsága nagyon gyér. Nem működik begyűjtői hálózat, amely főleg a képzetlenebb, hátrányos helyzetű csoportok (romák) számára jelentene jövedelemforrást. Probléma/ lehetőség ▪A begyűjtői és feldolgozóipari kapacitás kialakítására van szükség, megteremtve a tevékenység végzéséhez szükséges minimális szakértelmet. A tevékenység támogatása révén nő a képzettségi szint és a előállított termék hozzáadott értéke. Megoldási javaslat ▪Időszaki foglalkoztatás keretében (50 főnek képzésbe vonása után) zömében hátrányos helyzetű (roma) 150 fő kiegészítő jövedelemforrásban részesül, létrejön 3 új vállalkozás, 6 új munkahelyet teremtve. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (10%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (15%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret26246 EUR▪Önkormányzatok75% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága59372 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3749 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/76 Kód: ÉM-39-GF-2-01 Sorszám: 279 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-06 Sorszám: 2933 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪Az ipar szinte alig van jelen a területen. Arányait tekintve a feldolgozóipar a legjellemzőbb. Az ipar képviseletében az elmúlt időszakban nem jelent meg jelentősebb új munkáltató a térségben. A mikrorégió feldolgozóiparát továbbra is alapvetően a bútorgyártás, valamint a tejfeldolgozás reprezentálja. Helyzet/ adottság ▪Gyenge befektetés-ösztönzési menedzsment, a nem kellően kiépített alapinfrastruktúra, a vállalkozásoknak nyújtott elégtelen közös szolgáltatási színvonal. A befektetéseket és ezzel a munkahelyteremtést korlátozó telephelyi infrastruktúra, menedzsment, illetve a szolgáltatási hiányosságok. Probléma/ lehetőség ▪Vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari parkok fejlesztése, Ipari területek előkészítése,inkubátorházak kialakítása és bővítése, barnamezős terület revitalizációja támogatása szükséges. A foglalkoztatás növelése. A projektek végrehajtásakor törekedni kell az ésszerű területhasználatra így a meglévő beépített területek új funkciókkal való hasznosítására, a természeti értékeknek, a saját terhelhetőségi korlátjukat figyelembe vevő fenntartható hasznosítására. Megoldási javaslat ▪3-5 ipari park, illetve ipartarület kialakul. Nő a foglalkoztatás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 1. prioritás - Versenyképes helyi gazdaság megteremtése

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 25/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-06 Sorszám: 2933 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújszántó, Encs, Szikszó ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-24 Sorszám: 1028 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben egy inkubátorház működik, amely multifunkcionális szolgáltató jellegének köszönhetően segítséget nyújt a vállalkozások működéséhez, ill. közösségi színteret biztosít más szervezetek (közte roma szervezetek) számára is. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatásnyújtás magas szakmai színvonalon történő végzése jelen infrastrukturális és technikai háttér mellett nem biztosított. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások és egyéb civil szervezetek működőképességének javítása érdekében ellengedhetetlenül szükséges, hogy korszerű körülmények között működjön az igényekhez igazodó szolgáltató ház, illetve vállalkozások működéséhez szükséges háttérszolgáltatás, amely biztosítja mindazt az infrastruktúrális hátteret, ami működésükhöz nélkülözhetetlen. Megoldási javaslat ▪200 vállalkozás számára lehetőség nyílik a magas szakmai színvonalú szolgáltatás igénybevételéhez. A közösségi tér színvonalas szolgáltatásait további szervezet (köztük roma és fogyatékkal élők problémáit felvállaló szervezetek) vehetik igénybe, amely segíti a vidéki civil társadalom és önszerveződés fejlődését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret98954 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága98954 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret98954 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-24 Sorszám: 1028 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/76 Kód: ÉM-39-SzF-5-05 Sorszám: 1027 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A munkanélküliségi ráta tartósan 35 % feletti. Az utóbbi években nagyobb foglalkoztatást jelentő vállalkozás nem jött létre a térségben, ezáltal nem javult a foglalkoztatási mutató. Helyzet/ adottság ▪Nem alakult ki a vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatás, amely alternatív lehetőséget biztosítana a munkaerőpiacról kiszorult vállalkozás indítására képes szereplők számára, az újrakezdés esélyével, fókuszába állítva a hátrányos helyzetű vállalkozások indításának és fejlesztésének támogatását. Probléma/ lehetőség ▪A térség adottságait tekintve lehetőséget kínál új vállalkozások beindítására, ill. a meglévők megerősítésére. Ennek érdekében szükséges munkaerőpiaci elhelyezkedést, vállalkozás indítást és vállalkozásfejlesztést segítő szakértői hálózat kialakítása és működtetése, amely esélyt ad a vállalkozások fejlesztéséhez nyújtott információ elérésére. Megoldási javaslat ▪200 működő vállalkozásnak nyújtott szakértői szolgáltatás, 20 új vállalkozás létrehozásának elősegítése, összeségében 15 hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó vállalkozást segítő szolgáltatás biztosításával. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Működési költség (30%), Kapcsolattartás költségei (30%), Képzés/Oktatás (35%), Kiadvány készítés (30%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (60%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90205 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90205 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret90205 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/76 Kód: ÉM-39-SzF-5-05 Sorszám: 1027 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújszántó, Encs, Gönc, Szikszó ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/76 Kód: ÉM-39-GF-B-02 Sorszám: 2908 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi ipar fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Pénzügyi közvetítés ▪A pénzügyi szolgáltatások elérhetősége nem kielégítő a térségben. Nincsenek olyan infrastrukturális lehetőségeik ezen vállalkozásoknak, melyek segítségével hozzá tudnak férni a térség lakói a szolgáltatásokhoz. Helyzet/ adottság ▪A nem kielégítő szolgáltatási infrastruktúra minősége okán nem tudnak hozzáférni a lakosok ezekhez, számos más térségekben pedig mindezek elérhetőek. Probléma/ lehetőség ▪A pénzügyi szolgáltatásokat végző vállalkozások infrastruktúrális megerősítése szükséges. Megoldási javaslat ▪5-10 vállalkozás hozzájut olyan eszközökhöz, melyek lehetővé teszik a mai kornak megfelelő szolgáltatások nyújtását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 1. prioritás - Versenyképes helyi gazdaság megteremtése

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 28/76 Kód: ÉM-39-GF-B-02 Sorszám: 2908 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/76 Kód: ÉM-39-GF-2-02 Sorszám: 283 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi ipar fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az utóbbi években, a térségben mintegy 3000 ha gyümölcsültetvény kialakítására került sor (kajszi barack, meggy, alma, szeder, málna, szőlő), jelentős struktúraváltást okozva a térség mezőgazdasági termelésében. Helyzet/ adottság ▪A megtermelt termékek a szőlő kivételével manipulálás, feldolgozás nélkül kerülnek piacra (ebből kifolyólag alacsony kézi munkaerőt igényel), amely problémát még tovább fokoz a gyümölcspiacra jellemző felvásárlási ár kiszámíthatatlansága. Probléma/ lehetőség ▪A helyben előállítható mezőgazdasági és egyéb iparági termékek elsődleges feldolgozásához szükséges infrastrukturális feltételek, technológiai fejlesztések, modell programok és bemutató helyek létrehozása. A folyatos alapanyag ellátás biztosításához szükséges technológiai és infrastrukturális feltételek biztosítása. (Leader fejlesztés) Megoldási javaslat ▪3 elsődleges feldolgozásra lehetőséget adó részben önellátó üzem (20 főt foglalkoztatva) kerül megépítésre, nő a helyi termék hozzáadott értéke. A helyi felvásárlás és feldolgozás miatt csökken a felvásárlási ár kiszámíthatatlansága, így nagyobb biztonságot adva a termelők és a minőségi terméket előállítók számára. A termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (20%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret74990 EUR▪Önkormányzatok75% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3749 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/76 Kód: ÉM-39-GF-2-02 Sorszám: 283 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/76 Kód: ÉM-39-GF-A-05 Sorszám: 282 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi ipar fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben jelentős mennyiségű, évi cca m3 jó minőségű bányakavicsot bányásznak ki, amelynek 95%-a feldolgozás nélkül kerül felhasználásra. Helyzet/ adottság ▪Az érintett területen egy vállalkozás foglalkozik termékelőállítással, korszerűtlen technológiai háttérrel. A piac igénye szerint szükség lenne jó minőségű, főleg térburkoló elemek gyártására, új e tevékenységet végző új vállalkozások indítására is, amely biztosítja a térségi és térségen kívüli építőipar alapanyag szükségletét. A térségben működő szakképzőintézmény szakirányú végzettséggel rendelkező munkaerőt képez, amely helyi foglalkoztatottság hiányában a térségen kívül keres foglalkoztatási lehetőséget. Probléma/ lehetőség ▪A piac igényeinek megfelelő technológiai háttérrel rendelkező új vállalkozások jönnek létre, a meglévő vállalkozás korszerűsödik. A megnövekedett termékmennyiséggel a térségben lévő építőiparitermékek kereskedelmével foglalkozó cégek áruválasztéka és bevétele is nő. A létrejött új vállalkozások, amelyek térburkoló elemek gyártását végzik, foglalkoztatva az iskolából kikerült szakirányú végzettségű munkavállalókat. Megoldási javaslat ▪Kitermelt termék esetén megkétszereződik a hozzáadott érték, 10 új munkahely teremtődik, 5 pályakezdő munkába állításával, hosszú távon biztosítva a helyi termék előállítást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/76 Kód: ÉM-39-GF-A-05 Sorszám: 282 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/76 Kód: ÉM-39-GF-A-10 Sorszám: 2915 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi ipar fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪A tervezési területen a korábbi évtizedekben, mintegy tucatnyi kisebb ipari üzem, melléküzemág működött, mely létesítmények jelenleg kihasználatlanul állnak. Helyzet/ adottság ▪Az épületek állaga fokozatosan romlik, szükséges felújításuk és megváltozott körülményekhez igazodó új funkcióval történő ellátásuk. Probléma/ lehetőség ▪Szakma specifikus célzatú, valamint fejlett ipari technológiák alkalmazásával a létesítmények újrahasznosítással munkanélkülieket lehet bevonni a munka világába. Megoldási javaslat ▪1500 m2 használaton kívüli ipari létesítmény hasznosításra kerül, 20 új munkahely teremtődik, a szakmaspecifikus képzést elvégzettek bevonásával, meghonosítva az innovatív gazdálkodási technikákat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret31664 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/76 Kód: ÉM-39-GF-A-10 Sorszám: 2915 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/76 Kód: ÉM-39-GF-A-07 Sorszám: 286 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térségben közel 400, e tevékenységi körbe tartozó üzlet működik, melyből 30 százalékuk turisztikai szempontból is frekventált településen végzi tevékenységét. Helyzet/ adottság ▪A térségben működő kereskedelmi és vendéglátó egységek színvonala nem felel meg a piac követelményeinek, melynek oka a vállalkozások tőke hiánya. A problémából adódik, hogy sem a helyi, sem a térségbe látogatók igényeit nem tudja kielégíteni, ezáltal alacsony jövedelem termelőképességgel rendelkezik és rontja a térség komplex turisztikai termékkínálatát. Probléma/ lehetőség ▪A vásárlói igények kielégítésére szükséges ezen egységek korszerűsítése, szolgáltatási struktúrájának megújítása, piaci igényekhez való alkalmazkadóképességüknek a megteremtése és a szolgáltatáshiányos területen új üzletek létesítése. Megoldási javaslat ▪Megújul 30 kereskedelmi egység és létrejön 5 új, mintegy 40 fő munkahely megtartásával és létesítésével. Nő a térség turisztikai szolgáltatásának színvonala. Biztonságosabbá válik és nő a helyi ellátás színvonala. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19791 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/76 Kód: ÉM-39-GF-A-07 Sorszám: 286 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/76 Kód: ÉM-39-GF-A-06 Sorszám: 285 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A mezőgazdasági termékelőállítás struktúrájának változása következtében, a térségben kialakulóban van és egyre fejlődőképesebb a helyi termékek előállítása. Helyzet/ adottság ▪A helyben előállított termékek értékesítése, a helyi specialitással bíró termékek térségen belüli, ill. turisztikai célzatú eladása nem biztosított. Nincsenek megfelelő eladóterek kialakítva. Probléma/ lehetőség ▪A piac kialakítását és bővítését a nagy idegenforgalmi látogatottságú településeken szükséges biztosítani, többek között többfunkciós terek kialakításával. Ezáltal a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.A megoldási javaslat kapcsolódik a 283-as sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2937,2990,3141,3164-es sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet. Megoldási javaslat ▪Kialakul 6 eladótér, 12 új munkahely jön létre, biztonságosabbá válik a helyi termékek előállítását végző vállalkozók, egyfajta termékfeldolgozási és értékesítési láncolata. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret31664 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/76 Kód: ÉM-39-GF-A-06 Sorszám: 285 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/76 Kód: ÉM-39-GF-1-01 Sorszám: 6966 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A térségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség három uszodával rendelkezik és meglévő mélyfúrású melegvizet szoláltató kút biztosítja egyikhez a szükséges vizet. Ezen kútból nyert vizet nem kell melegíteni, ezért gazdaságos a tanmedence üzemeéltetése is. Helyzet/ adottság ▪A meglévő termálkút több éve használatban van, és jelentősen eliszapolódot ezért csökkent a kút vzíhozama, jelentős veszteség keletkezik a felszínre érkezve a víz hőtartalmából. Probléma továbbá, hogy jelen körülmények között a termálvíz turisztikai célra nem hasznosítható, az erre épülő turisztikai lehetőség nem valósítható meg. Probléma/ lehetőség ▪Fontos a térségben legalább egy, profitorientált módon működő turisztikai programszervező iroda létrehozás, amely jól felfogott üzleti érdekből motiválva fogja össze és rendszerezi, szervezi Abaúj szolgáltatás és programkínálatát, ill. ezt követően csomagban értékesí a látogatók részére. Megoldási javaslat ▪Az esetleges termálvíz hőfoktól függően hasznosítható lenne az uaszoda mellé szabdtéri melegvizes strand, termálfűrdő, gyógynövényes kádfürdő kialakítására. Esetleg városrész fűtésére, vagy mezőgazdasági célú hasznosításra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terv, tanulmány (30%), Geodéziai fúrás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18750 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18750 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18750 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/76 Kód: ÉM-39-GF-1-01 Sorszám: 6966 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújszántó, Encs, Gönc, Szikszó ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/76 Kód: ÉM-39-SzF-5-06 Sorszám: 2937 Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése Intézkedés: A vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A mezőgazdasági termék struktúraváltás következtében az akciócsoport által érintett területen meghatározó lett a gyümölcstermesztés, különös tekintettel a kajszibarack termesztése. Helyzet/ adottság ▪A termelők között az együttműködés esetleges, úgy a termelés, mint az értékesítés tekintetében. A piaci részesedésük és versenyképességük hátrányt szenved azon vállalkozók csoportjával szemben akik már együttműködési hálózatot alakítottak ki. Probléma/ lehetőség ▪A partneri tevékenységek kialakítását támogató források lehetővé teszik, hogy ezen együttműködő termelők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a piacon, nagyobb érdekérvényesítő képességgel. (Leader - Térségen belüli szakmai együttműködések) Megoldási javaslat ▪Létrejön és megerősödik a kajszibarack termelők közötti együttműködés (amely nem a jogszabályban megfogalmazott TÉSZ működési elveknek megfelelően működik, hanem az egyesületekről szóló jogszabályi háttérrel), ezáltal növelve a résztvevők érdekeinek érvényesítését és biztosítja a sajátos értékesítésű és egyedi minőségű termék széleskörű piaci megjelenését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (60%), Kapcsolattartás költségei (30%), Képzés/Oktatás (30%), Kiadvány készítés (30%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret53372 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága53372 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret53372 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/76 Kód: ÉM-39-SzF-5-06 Sorszám: 2937 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/76 Kód: ÉM-39-GF-B-03 Sorszám: 3021 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Térségi kisattrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Abaúj térsége természeti örökségekben gazdag. Nyugaton a Cserehát dombjai, keleten pedig a Zempléni-Hegység vonulatai határolják a Hernád-folyó által kettészelt területet. Itt halad át az országos Kéktúra Útvonal, valamint a nemzetközi Eurovelo kerékpárút két szakasza is. A térség kifejezetten kedvelt az érintetlen természetet és ökoturizmust preferáló látogatók körében. Abaúj térsége épített örökségekben kifejezetten gazdag. Két vár (Boldogkőváralja, Regéc), több mint 4 földvár, több mint 15 kastély és kúria, egyháztörténeti emlékhelyek (Vizsoly), néprajzi és tájtörténeti emlékek (Gönc, Cserehát), képeznek egymástól elérhető távolságon belül egységes kínálatot, ami a térség kimagaslóan jó adottságának tekinthető. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg a vonzerőként megjelenő elemek egyenként nem képesek jelentős számú látogató vonzására a térségbe, nincs olyan attrakció, amely köré csoportosítani lehetne az egyéb látnivalókat, programokat. Probléma/ lehetőség ▪Az Abaúj területén található örökségek közül egy, kiemelt attrakciós helyszín kiválasztása és annak komplex, attrakcióvá történő fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Abaújban 1 helyszínen komplex attrakciófejlesztés valósul meg. A térségbe érkező látogatók száma 5 %-kal növekszik. A helyi lakosság életminősége javul a környezet szépülésének következtében. A megvalósuló fejlesztés vezértermékként jelenik mega a hazai- és nemzetközi turisztikai piaccon, így gerincét adja abaúj turisztikai kínálatának. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése

195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 36/76 Kód: ÉM-39-GF-B-03 Sorszám: 3021 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/76 Kód: ÉM-39-GF-1-02 Sorszám: 3026 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Térségi kisattrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Abaújban jelenleg 15 jelentősebb helyszínen szerveznek rendezvényeket, jelentősebb eseményeket. A rendezvények témája változó, főként adott településhez kötődőek. A helyszínek nem kimondottan rendezvények tartására készültek, hanem ad-hoc jelleggel alakultak ki. Az rendezvényekre látogatók többnyire örömmel keresik fel a térség más nevezetességeit a programok után. Helyzet/ adottság ▪A térségben jelenleg a rendezvényhelyszínek színvonala nem felel meg a kor elvárásainak. Problémát okoz a hely ill. a pormentesített részek hiánya, nincs elegendő számú színpad, parkoló, kiszolgálótér, ülőpad stb. Ezek a technikai korlátok határt szabnak az egyes rendezvények nívójának és fejleszthetőségének. A látogatók gyakran csalódottak a fennálló körülmények miatt és legközelebb már nem jönnek el, vagy más, térségen kívüli programot keresnek. Ebből adódóan a látogatók kiadásainak csak egy része jelentkezik helyben, másrészt pedig a látogatók nem találják eléggé érdekesnek-tartalmasnak a térséget, így nem válnak visszatérő vendégekké. További probléma, hogy a tervezett Leader rendezvények komolyabb és nagyobb kiszolgálótereket igényelnek majd, amit jelenleg nem tudunk teljesíteni. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges azon infrastrukturális beruházások létesítésének támogatása, amelyek megvalósulásuk után teret biztosítanak a térségben elérhető szolgáltatásoknak, rendezvényeknek, eseményeknek. Fontos, hogy a tervezett és megszervezésre kerülő rendezvényeknek színvonalas, kornak megfelelő helyszínt tudjunk biztosítani. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés eredményeként 10 színvonalas rendezvényhelyszín jön létre. A megvalósuló kisléptékű infrastrukturális fejlesztések következtében javul a térség vendégmegtartó ereje, így az átlagos tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra, a látogatók száma a térségben 2%-kal nő. Javul a helyiek életminősége a megvalósult beruházások és elérhető attraktív elemek következtében. Nő a térség összbevétele, valamint Abaúj turisztikai kínálata új tartalommal telik meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

197 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret26246 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7499 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/76 Kód: ÉM-39-GF-1-02 Sorszám: 3026 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújlak, Abaújszántó, Boldogkőváralja, Encs, Gönc, Szikszó ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/76 Kód: ÉM-39-GF-B-01 Sorszám: 3029 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Vidéki szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben 25 db kereskedelmi jelleggel üzemelő szálláshely működik. A kereskedelmi szálláshelyek nagy része panzióként, egy ötöde szállodaként üzemel. A szálláshelyek szinte mindegyike a térség turisztikailag frekventált területein helyezkedik el, megfelelő környezetben. Az egységek által nyújtott szolgáltatások kevés esetben érik el a három csillagos színvonalat. Helyzet/ adottság ▪Térségünkben a "kizárólag" szálláshelyet biztosító egységek csaknem piacképtelenek. A potenciális vendégek igénylik a kor elvárásainak megfelelő kiegészítő extra szolgáltatásokat. A szálláshelyek alacsony szolgáltatási színvonala és alacsony befogadóképessége miatt a látogatók a desztináció kiválasztásakor Abaújt hátrasorojlák és inkább preferálják az olyan területeket, ahol az elvárt szolgáltatások és paraméterek elérhetők. Probléma/ lehetőség ▪Szükség van olyan kiegészítő szolgáltatásokra, amelyek egyrészt növelik a kényelmet, (pl. melegkonyha helyben, fürdőmedence stb. másrészt extrém időjárási körülmények ▪között, vagy este alternatív szórakozási lehetőségeket nyújt, pl.pincéztetés, szolárium, jakuzzi, szauna, sóbarlang, gőz, különböző benti játékok: biliárd, darts, csocsó, bowling, stb. harmadrészt aktív pihenést biztosít felnőtteknek és gyerekeknek, pl. lovaglás, kerékpár- és csónakkölcsönzés, horgásztó, kalandpark, sí-, korcsolya- és szánkópálya, ugrálovár, mászófal, stb. A szálláshelykapacitást célszerű legalább egy busznyi, kb főnyi csoporthoz bővíteni, így a kiegészítő szolgáltatások kihasználtsága is optimálisabb lesz. Megoldási javaslat ▪Várhatóan 15 kereskedelmi szálláshely fejlesztésének és 5 új létesítésének támogatására kerül sor. Az átlagos tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra nő, a vendégéjszakák száma a térségben összesen 5%-kal nő. Javul a helyiek életminősége a számukra elérhető szolgáltatások miatt. Nő a térség összbevétele, valamint Abaúj kedvelt területté válik az igényes kikapcsolódást keresők körében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése

199 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 38/76 Kód: ÉM-39-GF-B-01 Sorszám: 3029 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

200 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/76 Kód: ÉM-39-GF-A-08 Sorszám: 3031 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Vidéki szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben közel 130 db falusi szálláshely található. A szálláshelyek szinte mindegyike a térség turisztikailag frekventált területein helyezkedik el, megfelelő környezetben. A falusi szálláshelyek szolgáltatási színvonala nagyon változó. Helyzet/ adottság ▪A meglévő szálláshelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. Másrészt a korábban megépült és támogatásban részesített magán szálláshelyek jelentős része ma a gyakorlatban hétvégi házként funkcionál, ezért a magánszálláshelyek tekintetében alacsony a térség elérhető férőhely kapacitása. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a bizonyíthatóan falusi szálláshelyként működő egységek bővítése, szolgáltatási színvonalának javítása és komfortfokozatának növelése. Ezen felül indokolt újonnan nyíló magánszálláshelyek létesítésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪A HPME segítségével 20 falusi szálláshely fejlesztésére és 10 új létesítésére kerül sor. Nő a vendégéjszakák száma a térségben összesen 4%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő. Versenyképes magánszálláshelyek száma nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

201 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret79163 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/76 Kód: ÉM-39-GF-A-08 Sorszám: 3031 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

202 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/76 Kód: ÉM-39-GF-A-09 Sorszám: 3034 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Vidéki szálláshelyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben 4 camping, 6 tábor és 7 ifjúsági szálláshely üzemel, melyek főként a turisztikailag frekventált területeken találhatók. Az egységek nagy része a '90-es évek előtt épült, szolgáltatási színvonaluk változó. Helyzet/ adottság ▪A meglévő táborhelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. A campingek egy része nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával ill. kapacitással, vagy nem is üzemel rendesen. Az ifjúsági szálláshelyek száma kevés (1). Probléma/ lehetőség ▪A működtetésre alkalmas táborok, campingek fejlesztésének, ill. újak létesítésének támogatása. A meglévő ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének, ill. új létesítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés során 6 egység fejlesztésére és 2 új egység létesítésére kerül sor. Gyermektáboroztatás infrastrukturális feltételei megteremtődnek. Nő a vendégéjszakák száma a térségben összesen 3%-kal ésnő az átlagos tartózkodási idő. A térség népszerű célponttá válik a természetbarátok körében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

203 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret79163 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/76 Kód: ÉM-39-GF-A-09 Sorszám: 3034 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

204 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/76 Kód: ÉM-39-SzF-7-03 Sorszám: 2938 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Abaúj térsége épített örökségekben kifejezetten gazdag. Két vár (Boldogkőváralja, Regéc), több mint 4 földvár, több mint 15 kastély és kúria, egyháztörténeti emlékhelyek (Vizsoly), néprajzi és tájtörténeti emlékek (Gönc, Cserehát), képeznek egymástól elérhető távolságon belül egységes kínálatot, ami a térség kimagaslóan jó adottságának tekinthető. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségeink alapinfrastruktúrája rossz, nem kielégítő. Számos helyen nem megoldott a parkolási lehetőség, nincsenek illemhelyek, szociális blokkok, esetenként még a vezetékes ivóviz sincs bevezetve. Sok esetben pontosan az alapvető feltételek hiánya miatt nem látogathatóak és nem elérhetőek kultúrtörténeti emlékeink, ill. ha elérhetőek, a megtekintés nem nyújt tartalmas élményt. Probléma/ lehetőség ▪Épített örökségeink alapinfrastruktúrájának fejlesztése. Illemhelyek, vonalas infrastruktúra, pihenőpadok, tárolók, rendezvényterek, beléptetőkapuk, idegenvezető készülékek, biztonsági szempontból elengedhetetlen fejlesztések, bemutató-egységek létesítésének támogatása.A megoldási javaslat kapcsolódik a 3016-os sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2990,3037,3164,3178-as sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet Megoldási javaslat ▪Várhatóan közel 10 létesítmény látogatóbarát fejlesztése valósul meg, aminek következtében a térségbe érkező (kiránduló) látogatók száma 3%-kal növekedik. A helyi lakosság életminősége javul az épített környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmasság válik a kulturális-turizmus piacán való megjelenésre, valamint a létesítmények fenntartása a magasabb látogatószám következtében kevesebb forrást von majd el a fenntartó intézményektől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

205 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/76 Kód: ÉM-39-SzF-7-03 Sorszám: 2938 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Komplex projekt ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

206 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-25 Sorszám: 1030 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Abaúj térsége természeti örökségekben gazdag. Nyugaton a Cserehát dombjai, keleten pedig a Zempléni-Hegység vonulatai határolják a Hernád-folyó által kettészelt területet. Itt halad át az országos Kéktúra Útvonal, valamint a nemzetközi Eurovelo kerékpárút két szakasza is. A térség kifejezetten kedvelt az érintetlen természetet és ökoturizmust preferáló látogatók körében. Helyzet/ adottság ▪A természeti örökségeink alapinfrastruktúrája nem elégíti ki a 21. század által támasztott követelményeket. A Kéktúra Útvonal számos helyen járhatatlan, követhetetlen. Egyaránt hiányoznak a kirándulóhelyekről a kulturált megálláshoz szükséges elemek, mint például a kihelyezett illemhelyek, szemetesek, ülőpadok, tájékoztató táblák, felfestések stb. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges továbbá a Kéktúra útvonalának megtisztítása a kritikus helyeken és kiegészítése szabadtéri bútorokkal. A boldogkőváraljai "Kőtenger" látogatóbarát fejlesztése. A térség legszebb pontjain pihenőhelyek létesítése. Megoldási javaslat ▪Abaújban várhatóan 7 helyen valósul meg a természeti környezet látogatóbarát fejlesztése, melynek eredményeképpen a térségbe érkező (kiránduló) látogatók számának 1%-kal növekszik. A helyi lakosság életminőségének javul a környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmassá válik az ökoturisztikai piacon való megjelenésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

207 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-25 Sorszám: 1030 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

208 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-26 Sorszám: 6598 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Abaúj térsége természeti örökségekben gazdag. Nyugaton a Cserehát dombjai, keleten pedig a Zempléni-Hegység vonulatai határolják a Hernád-folyó által kettészelt területet. Itt halad át az országos Kéktúra Útvonal, valamint a nemzetközi Eurovelo kerékpárút két szakasza is. A térség kifejezetten kedvelt az érintetlen természetet és ökoturizmust preferáló látogatók körében. Helyzet/ adottság ▪A Zemplén és a Cserehát, valamint a Hernád-folyó mint botanikai ritkaságokban és állatfajokban gazdag területek nem rendelkeznek a természeti különlegességeket strukturáltan bemutató túraösvényekkel. A boldogkőújfalui kőtenger látogatása élvezhetetlen annak elhanyagoltsága miatt. A térség egyedülálló adottságai ellenére az ökoturizmus nyomai sem fedezhetők fel. Probléma/ lehetőség ▪ABAÚJ zempléni részén és a Hernád-folyó partszakaszán szükséges egy-egy tematikus tanösvény kialakítása, a kor követelményeinek megfelelő infrastrukturával(wc, pihenőpad, csónaktároló, kerékpártároló stb.) Megoldási javaslat ▪Abaújban várhatóan 2 helyen valósul meg tanösvény létesítése (több mint 10 települést érintve), melynek eredményeképpen a térségbe érkező (kiránduló) látogatók számának 1%-kal növekszik. A helyi lakosság életminőségének javul a környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmassá válik az ökoturisztikai piacon való megjelenésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

209 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39582 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága98954 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-26 Sorszám: 6598 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

210 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/76 Kód: ÉM-39-SzF-4-06 Sorszám: 1019 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A gyermektáboroztatás terén Abaúj térsége nagy hagyományokkal rendelkezik. A '70-es évektől kezdődően jelentős helyszínéül szolgált a gyermekprogramoknak, kifejezetten az erdei és a vándortáboroztatás területén. A programokat főként a helyi iskolákban dolgozó pedagógusok szervezték/ik a gyermekek számára. Helyzet/ adottság ▪Mára a gyermektáboroztatás hagyománya alább hagyott térségünkben, aminek oka egyrészt a táborhelyek ifjúsági szálláshelyek hiánya és leromlott állapota (3.5.3.), valamint a táborok megszervezésének hiánya. A korábbiakkal ellentétben sem az iskolák, sem a pedagógusok nem rendelkeznek szabad kapacitással és forrással az ilyen táborok megszervezéséhez. Nem elérhetők a fiatalok számára nyújtható szolgáltatások, úgymint a túravezetés, szállítás, programszervezés, műsorbiztosítás stb. egyrészt a szolgáltatók hiánya másrészt a finanszírozás hiánya miatt. Nehézséget okoz továbbá a tábor/program foglalkozásaihoz szükséges alapanyagok megvétele és a tábor egyéb költségeinek finanszírozása, mivel ezek a programok nem profitorinentált módon szerveződnek. Probléma/ lehetőség ▪Táborszervezéshez forrás biztosítása önkormányzatok, civilek, iskolák részére. Támogatás nyújtása a táboroztatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére. Évente alkalommal tábor megszervezésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪A HPME eredményeképpen várhatóan 500 gyermek/fiatalkorú vesz részt a térségben átlagosan 7 napos programokon. A térségbe látogató fiatalok számának ugrásszerűen, 15%-kal növekszik, fejlődik az ifjúsági turizmus. Javul a helyi életminőség az igénybe vett szolgáltatások következtében. Az itt táborozó gyermekek később fizetőképes látogatóként térnek vissza a térségbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (50%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

211 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 210 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9374 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága43474 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1874 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/76 Kód: ÉM-39-SzF-4-06 Sorszám: 1019 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

212 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/76 Kód: ÉM-39-GF-A-12 Sorszám: 291 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai és kapcsolódó szolgáltatások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Turisztikai vonzerővel bíró szolgáltatás jelenleg nem értelmezhető a térségben. Alkalmi jelleggel ugyan elérhető lovagoltatás, lovaskocsiztatás, túraszervezés, idegenvezetés, erdei- és vadásztúra vezetés, horgásztatás, stb. de ezek csak esetlegesek, rendszeresen, azonos színvonalban nem érhetők el, nem kínálhatók, nem vehetők igénybe. Hiányznak az alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások, vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások gyenge szerkezete, színvonala és kiszámíthatatlansága miatt nem lehet egységes térségi szolgáltatáskínálatot kialakítani, ami kedvezőtlenül hat a látogatók tartózkodási idejére. A térség nem büszkélkedhet egyedi jellegű, akár országos hírű turisztikai szolgáltatásszerkezettel. A látogatók legtöbb esetben az adott helyszínen igénybe vett egyedi szolgáltatások alapján azonosítják be élményeiket."….ilyet máshol még nem csináltam…" effektus. Ebből kifolyólag a térség csak kevés ideig képes határain belül tartani a látogatót. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a lovas-, vadász-, agro- és ökoturisztikai, borturisztikai, horgász- és természethez kapcsolódó szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek idegenforgalmi szempontból vonzerőként jelenhetnek meg a piacon.(falusi udvar, lovagoltatás, falusi lagzi, falusi vendégasztal, horgásztatás, vadászathoz kapcsolódó háttérszolgáltatás, borkóstolók, szervezett kerékpár, csónak és gyalogtúrák, szervezett többnapos természetjárás, roma néprajzi műhely, stb.) Fontos továbbá olyan innovatív szolgáltatások támogatása, amelyek újdonságként jelennek meg. Megoldási javaslat ▪A HPME segítségével 12 projekt szolgáltatói projekt valósul meg, aminek következtében 12 darabbal bővül az elérhető szolgáltatások száma és 8 új munkahely jön létre. Nő a térség vendégmegtartó képessége. A térség megnyílik a sájátos szolgáltatástípusok iránt érdeklődők csoportjai előtt. A látogatók száma várhatóan 3%-kal növekedik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

213 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 212 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19791 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1979 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/76 Kód: ÉM-39-GF-A-12 Sorszám: 291 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

214 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 213 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/76 Kód: ÉM-39-GF-A-11 Sorszám: 290 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai és kapcsolódó szolgáltatások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Jelenleg a térségben turizmushoz közvetlenül kapcsolódó alapszolgáltatások nem definiálhatók. Az ide érkezők nehez tájékozódnak az egyébként is szűkösen elérhető szolgáltatásokról, többnyire maguknak kell megszervezni programjukat. Eseti jelleggel van lehetőség a helyi személyszállítók bevonására a látogatók rövid távú szállítására. Az ideérkezők látogatók részéről felmerülő igény jelentkezik az alapvető, kényelmi szolgáltatások iránt. Helyzet/ adottság ▪Az alapvető szolgáltatások hiányában az ide érkező látogatók itt tartózkodási ideje rövidebb. Pihenési idejük alatt kisebb a hajlandóságuk saját programjuk megszervezésére és az egyéni utazásra. Nem megoldott sem a személyszállítás - ugyanis a legtöbb személyszállítási vállalkozó csak esetenként áll rendelkezésre, nem nyújt folyamatosan elérhető szolgáltatást, sem pedig a látogatóknak kész programterveket és programszervezést nyújtó szolgáltató. Ezen körülmények miatt a turisták alul tájékoztatottak, valamint saját gépjárművel harmad annyi idő alatt járják be a területet és a fennmaradó időben más területeket keresnek. Összességében véve kevés időt töltenek a térségben, mert hiányoznak azok az alapvető szolgáltatások, amelyek segítségével kényelmesen töltetik idejüket Abaújban. Probléma/ lehetőség ▪Programszervezői tevékenység, iroda létesítésének támogatása. Kifejezetten turisztikai céllal üzemelő, térségi autóbuszos (9-19 fős) személyszállítás támogatása. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés eredményeképpen max. 4 vállalkozás/szervezet kap támogatást tevékenységének megvalósításához, aminek következtében 3- 4 új munkahely jön létre. A fejlesztés hatásaként nő a térség vendégmegtartó ereje, nő az átlagos itt tartózkodási idő 2-3 napról 4 napra, így a ezáltal a vendékéjszakák száma 2%-kal nő. Nő a vendégek elégedettség érzése a rendelkezésre álló szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget. A megnyújtott tartózkodási idő következtében több szolgáltatást vesznek igénybe a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

215 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 214 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret31664 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3958 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/76 Kód: ÉM-39-GF-A-11 Sorszám: 290 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

216 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 215 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/76 Kód: ÉM-39-GF-2-03 Sorszám: 6972 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Turisztikai és kapcsolódó szolgáltatások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Abaúj térsége látnivalókban, nevezetességekben gazdag, számos turisztikai attrakció várja az ide látogató vendégeket. A térségben főleg falusi szálláshelyek várják a vendégeket, ám ezen kívül jó néhány színvonalas panzió és szálloda is működik. A természet, túrázás, vadvizi evezés és kerékpározás kedvelői, ásványgyűjtők, borkedvelők is hódolhatnak szenvedélyüknek Abaújban. Ezen felül jó néhány rendezvény, falunap, turisztikai program színesíti a térséget. Helyzet/ adottság ▪A térségbe érkező látogatók nem találkoznak egységes, rendszerezett, jól szervezett programkínálattal ill. kimondottan a vendégek részére összeállított turisztikai programcsomagokkal. Ebből kifolyólag a vendégek nehezen kapnak információt az elérhető szolgáltatásokról, programokról. Fontos probléma ezen kívül, hogy a turisztikai szolgáltatások igénybevétele sok esetben körülményes, így a látogatók inkább lemondanak azok igénybe vételéről, minthogy megszervezzék maguk részére a programot. Probléma/ lehetőség ▪Fontos a térségben legalább egy, profitorientált módon működő turisztikai programszervező iroda létrehozás, amely jól felfogott üzleti érdekből motiválva fogja össze és rendszerezi, szervezi Abaúj szolgáltatás és programkínálatát, ill. ezt követően csomagban értékesí a látogatók részére. Megoldási javaslat ▪Az Abaújba érkező látogatók számára szervezett, elérhető és könnyen igénybe vehető programcsomagok jönnek létre. Lehetőség nyílik szervezett vizi-, erdei-, ásványgyűjtő- és kerékpár-túrákon, szervezett borkóstoláson, rendezvénysorozatokon való részvételre. A programszervezés megvalósításával a vendégek hajlandósága nő a térségben elérhető szolgáltatások igénybevételére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

217 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 216 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18750 EUR▪Önkormányzatok75% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18750 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak75%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18750 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/76 Kód: ÉM-39-GF-2-03 Sorszám: 6972 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

218 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 217 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/76 Kód: ÉM-39-SzF-4-02 Sorszám: 3012 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Vonzerővel bíró helyi rendezvények támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Abaújban a nyári idényben számos, egymástól függetlenül szerveződő rendezvény jelenik meg. A rendezvényeket főként a helyi önkormányzatok szervezik, kevés a civil és a vállalkozói kezdeményezés. A rendezvények többsége főként "falunap" formájában jelentkezik. Vannak jó kezdeményezések, mint pl. a "Boldogkői Várjátékok", "Abaújszántói Ivó Napok", "Abaúji Művészeti Fesztivál" stb., melyek évről évre több látogatót vonzanak, viszont önállóan egyelőre kevésbé érvényesülnek. Helyzet/ adottság ▪A 81 település által szervezett rendezvények időpontja és tartalma ad hoc módon alakul ki. A rendezvények gyakran egymással egy időben zajlanak és hasonló tartalommal rendelkeznek. Másrészt pedig a rendezvények időpontjai nehezen tervezhetők előre a finanszírozás bizonytalansága miatt. Ennek következtében eddig nem sikerült Abaújnak megjelennie egységes rendezvénykínálattal a belföldi piacon, azaz a rendezvényeknek nincs központi témája, nem koncentrálódnak adott időintervallumra, így nem alkalmasok egyszerre nagyobb látogatócsoportok térségbe vonzására. Probléma/ lehetőség ▪Finanszírozás biztosítása egy teljes, Abaújt átfogó rendezvénysorozat megvalósítására, ahol a rendezvények egymással összhangban, egymást kiegészítve alkotnak egységes kínálatot a szezonban, a tervezhető finanszírozás következtében pedig jól és meghatározott időre szervezhetőek. Megoldási javaslat ▪A HPME eredményeképpen egymást követő két évben megszervezésre kerül egy komplex, abaúji jellegű, 14 napos abaúji rendezvénysorozat, aminek hatásaként a térségbe érkező látogatók száma 3%-kal, a vendégéjszakák száma 2%-kal nő. A látogatók számának növekedésével nő a térség bevétele, ill. a rendezvényekből származó közvetett bevételek hozzájárulnak a helyi életminőség javításához. A fejlesztés kiemelt eredményeként Abaúj önálló desztinációként jelenik meg a belföldi fesztiválpiacon. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Bérleti költségek (30%), Eszközbeszerzés (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

219 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 218 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret83580 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret83580 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/76 Kód: ÉM-39-SzF-4-02 Sorszám: 3012 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

220 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 219 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/76 Kód: ÉM-39-SzF-4-03 Sorszám: 3016 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Vonzerővel bíró helyi rendezvények támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos, egymástól függetlenül szerveződő rendezvény jelenik meg, egymástól eltérő helyen, időben és tartalommal. Egyedi jellegű, belföldi turisztikai viszonylatban újszerűnek, sajátosnak nevezhető kezdeményezés egyelőre nincs, a programok főként helyi viszonylatban a lakosságot mozgatják meg. Helyzet/ adottság ▪A programok között nem található egyedi jelleggel bíró, akár országos vonzerővel rendelkező esemény ill. tömegeket mozgató rendezvény. Az ilyen programok hiányában a térség neve egyelőre nem köthető egyetlen különleges, karakterisztikus eseményhez sem, így a rendezvényszervezés terén tett erőfeszítések nem emelik ki a térségét más, jól bevezetett rendezvényekkel rendelkező területek kínálatai közül. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges olyan rendezvényeknek a támogatása, amelyek országos/nemzetközi viszonylatban nagy presztizzsel rendelkeznek, tömegeket mozgatnak meg, vagy egyedi, különleges, innovatív jellegükből kifolyólag újdonságként jelennek meg a programpiacon és felkeltik a látogatók érdeklődését. (Leader - rendezvények) Megoldási javaslat ▪A fejlesztés során 14 egyedi, innovatív program kap támogatást, amelyek megvalósulásával a térségbe érkező látogatók száma 2%-kal nő. A programokból származó bevételek következtében nő a helyi vásárlóerő, valamint a programok egyedisége miatt megnő a figyelem és az deklődés a térség iránt. Bővül rendezvények köre és szolgáltatási palettája a térségben 14 darabbal. Hangsúlyt kap Abaúj egyedi jellege, sokszínűsége. A térség felkelti a figyelmét az újdonságok iránt érdeklődő látogatói köröknek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

221 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 220 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11248 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága71205 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3749 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/76 Kód: ÉM-39-SzF-4-03 Sorszám: 3016 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

222 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 221 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/76 Kód: ÉM-39-SzF-7-02 Sorszám: 2990 Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése Intézkedés: Vonzerővel bíró helyi rendezvények támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Abaúj térsége több nevezetességgel is rendelkezik, mint pl. a Gönci Barack ( Gönc – Boldogkőváralja ), Bor ( Abaújszántó, Tokaj történelmi borvidék része ), Biblia ( Vizsoly – Gönc ) Várak ( Boldogkőváralja – Regéc ), Abaúji hagyományőrzés, Abaúji Roma kultúra, Forró település - szeder, Telkibánya - Aranybányák, kastélyok-kúriák, Hernád-folyó, Rákóczi-emlékek stb., melyek között a történelmi és kulturális kapcsolat egyaránt megtalálható. Helyzet/ adottság ▪Az Abaújban fellelhető, akár országos vonzerővel bíró adottságok sajnos nem eléggé érvényesülnek, nem eléggé ismertek. Abaújszántó a Tokaji Történelmi Borvidék része, de ez országosan nem ismert. A gönci barackpálinka szintén országos hírnevű termék, de egyelőre mint helyi termék nem jelenik meg sem a rendezvény sem a termékpiacon. Ugyanígy az előzőekben felsorolt adottságokból sem sikerült eddig a térségnek számottevő előnyt kovácsolnia. Másrészt ezek a rendezvények egymástól eltérő időben és helyen jelennek meg (részben a szezonalitás, részben a történelmi hagyományok miatt), így nehézkes a más programtervekhez történő hozzáigazításuk. Probléma/ lehetőség ▪Barackfesztivál, Pálinkafesztivál, Szederfesztivál, Roma-fesztivál, Folklór - fesztivál, Tematikus kulturális rendezvények, Vizsolyi Biblia köré szerveződő programok - Károlyi napok, Várjátékok rendszeres szervezése, Bor kultúrát népszerűsítő rendezvények pl. Ivó napok, egyéb tematikus rendezvények támogatása. (Leader - rendezvény) Megoldási javaslat ▪A térségben 6, témájában kiemelkedő rendezvény megszervezésére kerül sor egymást követő két évben. Abaúj lehetőséget kap értékeinek megismertetésére, a helyi önkormányzatok, témában érintett vállalkozások és civil szervezetek együttműködésére alapozva. A látogatók száma várahtóan 2%-kal nő a megvalósuló fejlesztések következtében. A rendezvényekből származó közvetett bevételek következtében nő a helyi vásárlóerő, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. A rendezvények szolgáltatási palettájának bővül, színvonalasabbá téve a térség kínálatát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

223 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 222 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18747 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70205 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3749 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 50/76 Kód: ÉM-39-SzF-7-02 Sorszám: 2990 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsógagy, Boldogkőváralja, Büttös, Encs, Fáj, Felsődobsza, Felsőgagy, Forró, Gagyapáti, Gagyvendégi, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Homrogd, Kány, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Krasznokvajda, Nagykinizs, Nyésta, Pamlény, Pere, Perecse, Regéc, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Vilmány, Vizsoly, Zsujta ▪LEADER - Komplex projekt ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

224 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 223 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-10 Sorszám: 3167 Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztése Intézkedés: Alapkészségek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A munkavállalási korú lakosság képzettségi szintjének számottevő növekedése mellett az elmúlt néhány évben a népesség tudásszintjével, alapkészségeivel, kulcs- és alapkompetenciáival kapcsolatos nemzetközi összehasonlító felmérések bizonyos területeken a hazai teljesítmények stagnálásáról, illetve romlásáról, és különösen az oktatás minőségének az intézmények közötti különbségeiről tanúskodnak. Leginkább az iskolarendszernek az európai összehasonlításban is kirívó szelektivitása eredményezi a minőségi oktatáshoz történő egyenlőtlen hozzáférést. Jórészt erre vezethetők vissza felnőtt korú népesség alapkompetenciákban megmutatkozó hiányosságok. Helyzet/ adottság ▪A felnőtt lakosság azokon a területeken gyarapíthassa tudását, azon kompetenciáit fejleszthesse, amelyeket a munkaerőpiac a szakmai tudás mellett kiemelkedően fontosnak értékel. A fejlesztési elképzelés a a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak a fejlesztésével járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges, képzett munkaerő biztosításához. Probléma/ lehetőség ▪Az élethosszig tartó tanulás elterjesztésének megvalósítása érdekében a kulcskompetenciák fejlesztése kap e programban kiemelt szerepet. - Képzési program indítása, a képzési programban résztvevők életkora, iskolai végzettsége, foglalkoztatási helyzete alapján differenciált mértékű támogatása, - Képzési programban való részvételhez szükséges szolgáltatások, Megoldási javaslat ▪10-20 a kulcskompetenciák fejlesztését célzó projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...