Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fekete bárány vagy sötét ló? Fiskális sebezhetőségünk regionális összehasonlításban* Gereben Áron, igazgató Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Elemzések

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fekete bárány vagy sötét ló? Fiskális sebezhetőségünk regionális összehasonlításban* Gereben Áron, igazgató Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Elemzések"— Előadás másolata:

1 Fekete bárány vagy sötét ló? Fiskális sebezhetőségünk regionális összehasonlításban* Gereben Áron, igazgató Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Elemzések MKT Közgazdász vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. * Köszönöm Hoffmann Mihály és P. Kiss Gábor kollégáimnak az előadás elkészítésében nyújtott közreműködésüket

2 The primary objective of the MNB shall be to achieve and maintain price stability. Fekete bárány vagy sötét ló?

3 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mennyire sikerült túllépnünk a múlt sötét árnyain? Sokáig a régió fiskális fekete báránya voltunk… … azután elkezdünk szigorítani: csomag csomagot követ… …miközben mások a válság hatására lazítottak Hova jutottunk régiós összehasonlításban? A jövő lehetőségei és kihívásai, avagy hogyan tovább? Alapkérdések

4 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 1.Fegyelmezetlen fiskális politika a)Magas költségvetési hiány b)„Választási ciklikusság” 2.Alacsony költségvetési hitelesség 3.Magas állami kiadások 4.Nemzetközi összehasonlításban kimagasló államadósság 5.A fentiek eredőjeként magas finanszírozási költségek, kedvezőtlen kockázati mutatók Sikerült-e érdemben változtatni a fenti sommás megállapítások igazságán az elmúlt pár év intézkedéseivel? Van néhány sokat idézett állítás a magyar fiskális politikával kapcsolatban…

5 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Fegyelmezetlen fiskális politika nemzetközi összehasonlításban – sosem volt érdemi mozgástér

6 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Alacsony fiskális hitelesség, avagy tervek és teljesülésük…

7 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A magyar költségvetés kiadásai jelentősen meghaladják a visegrádi országok átlagát

8 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Kiugróan magas adósság a régióhoz képest

9 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Fejlettségünkhöz képest igen magas az állam eladósodottsága

10 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A magasabb eladósodás jól tükröződik a kockázati mutatók magasabb szintjében is (CDS)

11 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 1.A magyar államháztartás hiánya a prociklikus fiskális politika eredményeképpen nemzetközi összehasonlításban is viszonylag mérsékelt. 2.A költségvetés kiinduló strukturális pozíciója kedvező: középtávon a bejelentett intézkedések eredményeképpen 1,5 százalék körüli strukturális egyenleg valószínűsíthető. 3.A magyar állami kiadások többlete a V-3-ak átlaga felett a hivatalos adatok szintjén sokat mérséklődött az elmúlt években, bár még jóval a régiós átlag felett van, azonban az összehasonlítást lehetővé tevő korrekciók elvégzése után eltűnik a különbség… A kedvezőtlen múlt után mi adhat okot a bizakodásra?

12 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása után a strukturális egyenleg jelentős javulását figyelhettük meg

13 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Hivatalos adatok alapján magyar kiadási szint még 5 százalékponttal V-3 átlaga felett még 2010-ben is (korábban 8-10 szp), azonban az egyes költségvetések és gazdaságpolitikák eltérései miatt az országok nem összehasonlíthatóak, ezért korrekciókra van szükség Elvégzett főbb korrekciók: Kamatkiadások eltérő szintje (fókuszban az elsődleges egyenleg vizsgálata, ami kevésbé determinált, mint a kamatkiadások) Kiadások adótartalma (eltérő adószint és adóalap torzítja a kiadásokat is) EU-transzferek (ezek néhol átfolynak a költségvetésen, néhol nem) Szociális támogatások egyes formái (néhol adókedvezmény formájában, néhol direkt kiadás formájában jelennek meg) Korrigált kiadási szintünk kismértékben már a régió alatt helyezkedik el: a kiadásokat a bevételek és az államadósság is nagymértékben befolyásolja (A módszertan és az eredmények részletes bemutatása: P. Kiss – Szemere, 2009, 2011) Az állami kiadások nemzetközi összehasonlításához korrekciókra van szükségünk

14 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása után a strukturális egyenleg jelentős javulását figyelhettük meg

15 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 1.A kiadások szerkezete továbbra is kedvezőtlen a V-3-hoz képest 2.Az államadósság csak lassan csökken 3.A fiskális politika hitelességének megteremtéséért még sokat kell tenni. Hol van még komoly tennivaló?

16 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A kiadási szerkezetben jelentős eltérések vannak

17 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az adósság belátható időn belül csak lassan csökken

18 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az Euróövezet „régi” tagállamai nagyot lazítottak, néhány országban jelentősen emelkedett az államadósság … 1.a kezdetben számottevő fiskális mozgástérrel nem rendelkezők (GR, PT, IT) 2.a „túl nagyot” lazítók (IE, GR, ES, PT) 3.a magánszektor (bankrendszer) problémáit átvállalók (IE) 4.a legnagyobb reálgazdasági áldozatot elszenvedők (IE, GR, IT, ES) … és komoly bajba kerültek Eközben a visegrádi országok is hasonló mértékben lazítottak, de a jóval alacsonyabb átlagos adósságszint miatt nem kerültek bajba Fontos tanulságok: A költségvetési mozgástér tekintetében az állományok alakulása (adósság) legalább annyira fontos, mint a költségvetési hiányé Válság alatt a mozgástér gyorsan szűkül, ezért az óvatos fiskális politika szerepe felértékelődött Tanulságok: a pénzügyi válság tapasztalatai Európában

19 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Költségvetési mozgástér tekintetében a folyó hiány tekintetében már jelentős előrelépés történt az elmúlt években, azonban 2011-ben jelentős strukturális romlás várható (adókiengedés következtében) Az államadósság csökkenő pályáját várjuk a következő években, azonban a magas szint továbbra is jelentősen korlátozhatja a költségvetési mozgásterünket Az állami kiadások csökkennek, de a szerkezet még nem optimális Állandó alkalmazkodási kényszer a változó belső-külső körülményekhez (néha ad-hoc nak tűnő programalkotás, nem eléggé egységes gazdaságpolitikai irányvonal irányváltásokkal tarkítva, gyengülő kiszámíthatóság) I. és II. gazdasági akciótervek, Széll Kálmán Terv, Konvergencia program, kiadás zárolások, Országvédelmi terv, költségvetési törvény Egyszeri intézkedésekre, bevételekre építő átmeneti egyenlegjavítás Tanulságok: hogy állunk most?

20 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 1.A múltbeli magyar fiskális politika… 2.A regionális összehasonlítás eredményei… 3.És a pénzügyi-gazdasági világválság tapasztalatai alapján: Vannak még tennivalóink fiskális sebezhetőségünk mérséklése érdekében Tanulságok: még messze vagyunk attól, hogy „hófehér paripa” legyünk

21 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 1.Tovább kell menni a strukturális egyenleg javításának útján… 2.… amihez minimálisan a bejelentett kormányzati intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges 3.Kulcsfontosságú a 2012-es költségvetés összeállítása (2,5%-os cél) 4.Az átmenetinek szánt bevételnövelő (különadók, MNyP) és a tartós bevételcsökkentő (szja- és társasági adó kiengedés) intézkedéseket tartós kiadáscsökkentő lépésekkel kell felváltani 5.Az államadósságnál érdemes a maastrichti kritériumnál alacsonyabb cél elérését kitűzni (50 százalékos korlát az Alaptörvényben jó irány); ugyanakkor nehéz gyorsan csökkenteni, még sokáig a V-3 felett leszünk Tanulságok: mit kell tennünk?

22 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 6.A költségvetés szerkezetében szükségesek további módosítások a fejlletségünknek megfelelően (szociális kiadások versus egészségügy, magas adószint) 7.Egyelőre a középtávú növekedési kilátások – részben a kormányzati kiigazítás következtében is – nem túl kedvezőek, ami kockázatot jelent a költségvetésre nézve is, ezért növekedésbarát költségvetési kiigazításra van szükség 8.Fiskális szabályok és ellenőrző intézmények (például Költségvetési Tanács) fontos szerepet játszhatnak a fegyelmezett állami gazdálkodás kialakulásában, fenntartásában: kiemelt fontosságú a szabályok betartása és a költségvetési önkorlátozás: ez emelheti a hitelességet 9.Gazdaságpolitika kiszámíthatóságának, hitelességének erősítése Tanulságok: hogy állunk most?


Letölteni ppt "Fekete bárány vagy sötét ló? Fiskális sebezhetőségünk regionális összehasonlításban* Gereben Áron, igazgató Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Elemzések"

Hasonló előadás


Google Hirdetések