Magyarország 2020 stratégiák Projektvezetés: Ágh Attila- Tamás Pál - Vértes András Bemutatja: Tamás Pál.

Az előadások a következő témára: "Magyarország 2020 stratégiák Projektvezetés: Ágh Attila- Tamás Pál - Vértes András Bemutatja: Tamás Pál."— Előadás másolata:

1 Magyarország 2020 stratégiák Projektvezetés: Ágh Attila- Tamás Pál - Vértes András Bemutatja: Tamás Pál

2 ALAPKÉRDÉSEK MO 2020 = milyen az összecementeződő magyar kapitalizmus nemzeti modellje? a.Mozgás a nemzeti kapitalizmusmodellek között? b.Milyen skill-creation forgatókönyvek valószínüsíthetőek? c.Milyenek az European Social Model nalunk is feltetlenül érvényesítendő minimális kulcselemei?

3 KIINDULÓPONTOK 1.EU -10 ~~ az amerikai Dél a 19.szdi polgárháború után [fontosabbak a tartós különbségek, mint a közeledés] 2.A HU versenyképességi kriteriumok romlasa a többi közep-európaihoz képest inkább strukturális, mint szezonális, vagy ideiglenes.csak közeptávon számolható fel, de erre törekedni is kell. 3.Az EU felzárkóztatasi programok nem minősíthetőek Marshall tervnek, mas a céljuk és mi is masképpen hasznaljuk azokat. De kapni fogjuk őket a legtöbb területen még 2020ban is. 4.A konszenzuális elitek hiányából következően legalabb 2015ig nem lesznek jól kihegyezett fejlesztési prioritásaink.

4

5 KÜLSŐ KÖRNYEZET a.EU de facto többsebességűvé válik, a legtöbb metszetben nem az „integrációs élcsapathoz” tartozunk. b.2020ra MO nem EU határállam többé. Balkán valahogy integrálva, Ukrajna nem, de megegyezés. c. Új K-NY nyersanyag tranzit szerep [kedvező esetben] d. KKE városszerkezet részleges „visszamonarchizálódása” e. Több baj a környezeti biztonsággal, nem feltétlenül a terrorizmussal f. Aktívabban részt vállalunk, részt veszünk a nemzetközi migrációs szabályozásban, politikai formálásban

6

7

8

9 Minimálisan szükséges egyezségek a következő 5 évben a.A jóléti állam modulszerkezetéről b.A mezőgazdaság és a falu lehetséges jövőbeli helyéről c.Az underclass részleges felszámolásának módjáról és mértékéről d.Valamilyen bevándorláspolitikáról e.Egyfajta generációs paktumról nemzedékek teherviselésének mértékéről f.Az új munkahelyek létesithető mértékéről

10 KIINDULÓ SZCENÁRIÓK A.nem gyors-lassú nem radikális reform –”business as usual” nem latin/mediter. – finn/skandináv B. reakciók a globalizációs sokkra B1. „globalophil”, inkább kinyíló B2. „globalophob”, részben befelé forduló, inkább összeránduló

11 SZCENÁRIÓÉPÍTÉS KORLÁTAI A.Erősen etatista közvélemény megmarad. Az „államról való leszoktatás a duális társadalom többségben levő alsó ágában 10 év alatt nem mehet végbe, mert ott nincsen annyi és olyan munkahely, ami azt kiválthatná. B.A multik hatása munkakultúrában, szervezettségben a gazdaság alsó ágára kevesebb, mint feltételeztük. C.A hazai EU-s tervezésben régiók jelentősége és a helyi elitek mentális felkészületlensége atfogóbb stratégiai gondolkodásra csak az évtized második felében javulhat, de addig „széttapsoltuk” az összegek jó részét. D.Az EUs regionális programok Budapestet és szűkebb- tágabb nagyvonzáskőrzetét dezintegrálják és az a Becs- BP versenyben egyre inkább lemarad [egy Graz-Győr- Pozsony-Brno agglomerációhoz képest].

12 SZCENÁRIÓK KULCSELEMEI a.Előkészületek a népességszám stabilizálására [egy mainál redukáltabb szinten?] b.KKE learning environment specifikumainak felismerése. A szűkösségből következő és a „túlöntözés felszívási” innovációk keverékeinek tudatosabb kezelése c.Félreértett intézményi uniformalitás fellazítása a tudásgazdaságban d.Környezetpolitikai [klima] adaptáció

13 SZOLIDARITÁSI FORMÁK ÁTRENDEZŐDÉSE Ki kiért vállal felelősséget, ki kiért lenne hajlamos áldozatot hozni - meddig és milyen áron? a.A szolidaritási minták krízishelyzetekben és simább, probléma-mentesebb szakaszokban egymástól eltérnek. De nem igen tudjuk, hogy milyenek a szolidaritási küszöbértékek a különböző szakaszokban? b.a szolidaritás a nemzetek belül területileg, kulturális minták szerint és rétegződésben sem homogén.

14 SKILLPOLITIKA DILEMMA: a. Low-tech munkákra nagyipari méretekben túl drágák leszünk, izmos high tech vállalkozásokhoz, amelyekbe komolyabb FDI jönne pedig munkaerőhiány lesz [persze szigetek mindkettőből lesznek]. Az intermediate technology meg maga kevéssé fedez fel, ehhez aktív állami lokációs tamogatáspolitika kell [ s az európai szabalyzás ezt nehezítheti, például europai corporate taxation bevezetésével]

15 SKILLPOLITIKA II b. A műszaki, természettudományi, K+F közeli szakmákban tartós lesz a hiány, az oktatási piac magától túl lassan reagál, így állami pozitív diszkrimináció a következő évtizedben kikerülhetetlen.

16 A SEBEZHETŐSÉG, MINT PROBLÉMA NÖVEKEDÉSÖSSZEOMLÁS [growth collapses] kiküszöbölése, biztonsági csomagok készitése a.Regionális dizaggregáció pozitív biztonsági szelep b.Transzborder folyamatok pozitív szabályzók lehetnek

17 JURAJDA-TERRELL,2007

18

19 Mentális [önképi hatások] A magyar nemzeti önkép gyakran a „kis nemzeti defetizmus” és a „középnemzeti”, vagy „egykori majdnem nagyhatalmi” szélsőségesebb énképek között ingadozik – előre nehezen programozható módon – konkrét kérdések kapcsán sokszor keveredve. EZ SZCENÁRIÓBEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐVÉ VÁLHAT:

20 FORGATÓKÖNYVI MÁTRIX ERŐTELJES EU KÜLPOL ÉS AKARATÉRVÉNYESÍTÉS PUHA, LAZÁN KOORDINÁLT EU KÜLPOLITIKA ÉS AKARATÉRVÉNYESÍTÉS „NYOMULÓS” NEMZETTUDAT I. „ÜTKÖZÉSES” SCENÁRIÓIII. „KÜLÖNUTAS” SCENÁRIÓ „SEMLEGES” NEMZETTUDAT II. „REFORMRACIONÁLIS” SCENÁRIÓ IV. EGYENSÚLYI SCENÁRIÓ