Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMiklós Fülöp Megváltozta több, mint 9 éve
1
Az állampolgárság szerepe a migránsok beilleszkedésében Tóth Judit ICCR Alapítvány
2
Keretek Az állampolgársági szabályokból és annak alkalmazásából csak töredékesen lehet válaszolni kit kellene integrálni (uniós polgár, nem-uniós polgár, menekült, hontalan, egykori magyar állampolgár) mit jelent a beilleszkedettség (nem közrendi és szociális teher/veszély), jog-e vagy kötelezettség a beilleszkedés (kötelezettség) a beilleszkedési folyamatban a jogállás (in)stabilitása mit számít (előzetes jogállás/ok megszerzése, állampolgársági eljárás hossza, indoklás hiánya, vizsga…) mitől kivétel a kivétel (családjogi, emberi jogi és etnikai kedvezmények) milyen a szabályozási hatásvizsgálat szerepe a szabályozásban, módosításban (empirikus kutatás hiánya)
3
Szakirodalom Az elmúlt húsz évben négy nagyobb témakör köré szerveződtek az állampolgárságról szóló írások, publikációk: az állampolgársági jog történetét elemzik (15%) a mai állampolgársági joggal foglalkozik, ide értve az állampolgárság számára konkurenciát jelentő más jogállásokat (határon túli magyarok, letelepedett vándorok, hontalanok, menekültek), valamint a kettős állampolgárságot (40%) – de ez sem jutott el az élő jog elemzéséhez az állampolgársági jogban markánsan jelen lévő etnicitást vizsgálja, ide értve a migrációs politikát, az identitás politikát és a nemzetépítést is (31%) negyedik rétegét azok az írások alkotják, amelyek az európai integráció, az uniós polgárjog és az uniós kisebbségi jogvédelem felől közelítik meg az nemzeti állampolgárságot (14%)
4
Jogi szabályozás háttere Az állampolgárrá válás: a jogcímek rendszere (feltételek, belső arányok, megoszlások) révén jut kifejezésre, hogy milyen az állampolgárságról vallott felfogás milyen (szak)politikát szolgál milyen a társadalmi tolerancia, szolidaritás, diaszpórák, kapcsolati hálók nagysága, erőssége…
5
Állampolgárság megközelítése Az egyén és az állam (uralkodó) viszonyát a természetjogi iskola a felek szabad akaratával, és az annak alapján létrejött társadalmi szerződéssel magyarázta. Bizonyos jogokról ebben sem mondhat le az egyén, de feltételezték, hogy létrejött a polgárok közössége és az állam között egy általános állampolgársági szerződés A polgári jog körében helyezte el a korai státusz elmélet, amelybe az ember beleszületik, állapot, amelyet általában haláláig megtart a polgár, nem veszíti el, és az állampolgárság megléte az alapja számos egyéb polgári jogi jogkövetkezménynek
6
Állampolgárság A Code Napoleon (1804) óta a polgári jogi szabályokban kapott helyet, annak részeként tekintettek az állampolgárságra, hasonlóan a jogképességhez A hazai jogtudósok közjogi eredetűnek vélték a jogintézményt, mert az állam fogalma is az, s annak alkotórésze az állampolgárság (terület+népesség+főhatalom), amely nélkül állam nem képzelhető el (Concha Győző, Szalay László), összekapcsolva az alattvalói lojalitással, hűséggel a polgári forradalmak és a gyarmatokra kivándorlás felerősítette a patriarchális uralkodói gyámkodás elvét (kevésbé a központosított kormányzatot), és ezzel együtt az atyai hatalom analógiáját is, amelyet már nem tekintettek természetes hatalomnak,
7
Állampolgárság John Locke jelképezi a váltást az ascriptive és a konszenzuális modell között (radikális nézetet vallott a szülő-gyermek kapcsolatról és a politikai közösségről, társadalomról amelyet már nem tekintett szerves, természetes hierarchiának) oA szülőnek és az államnak csak a gyermek éretté válásáig van hatalma, oa politikai közösségben a tagság nem a természet adta hűségen alapszik, oaz állam köteles a természetes, sérthetetlen emberi jogokat tiszteletben tartani, és oa szülő politikai álláspontját, közösségi tagságát nem örökli a gyermek, hanem a két fél (közösség és egyén) érett, kölcsönös elfogadásával, egyéni akarattal és döntéssel jön létre a tagság, oígy ez a kötelék módosítható (lemondás, kivándorlás stb.) – tehát konszenzuális
8
Állampolgárság közjog (nemzeti és nemzetközi) – állami akarat és magánjog (nemzeti és nemzetközi) – az egyén saját döntései (pl. családalapítás, házasságkötés, válás, örökbefogadás, kivándorlás) révén alakul, önmagában egyik sem képes a szabályozást megvalósítani
9
Átfogóan
10
Nemzetközi összehasonlíthatóság kísérletei MIPEX (25 tagállam + Can, Nor, Sv): a migráció és integráció összefüggő rendszert alkot, amelyet 142 indikátor segítségével 3 modellbe lehet besorolni, több hullámban végzett adatgyűjtéssel a jogalkotás alapján -- összevethető a megkövetelt beilleszkedési szint (a foglalkoztatásra/ munkavállalásra, a családegyesítésre, a huzamos tartózkodási jogállás megszerzésére, a politikai részvételre és az egyenlő bánásmód biztosítékaira, az oktatásra, valamint az állampolgárság megszerzése) oLiberális oFél-liberális oRestriktív (pl. Magyarország)
11
Összehasonlíthatóság A nyelvi és beilleszkedési tesztről készített európai kutatás 9 uniós tagállamban – köztük Magyarországon is – azt vizsgálta, hogy miként alakítja az elmúlt évtizedben terjedő tesztelés a bevándorlók jogállása, a beilleszkedés és a politikai közösséghez tartozás közötti kapcsolatokat okiszorító, diszkrimináló hatás, különösen a családegyesítési jog terén oés a nem standardizált nyelvi követelmények miatt (ld. hazai vizsgáztatási rendszer) EUCITAC (27 tagállam+jelöltek) állampolgársági szabályozása a statisztikák és a joggyakorlat összefüggéseiben is, összehasonlítható módon oönálló csoportot alkotnak az etnikai preferenciát alkalmazó országok
12
A szabályozás vitatható elemei, további kutatási irányok lehet-e mérni, meghatározni, nyilvántartani, beszámítani az etnikai hovatartozást a hatósági eljárásokban, amennyiben a jogi szabályozás – jelesül a honosítás – az etnikai kedvezményezésre épül (pl. népszámlálás ehhez nem ad segítséget) szakaszolni a jogi szabályozást, hogy a Magyarországhoz fűződő viszonyban milyen alapelvi változások voltak az állampolgárságot szerző és az állam között a jogszabályok alapján oetnikai kapocs, családi kapcsolat, területhez kötődés, érdemszerzés oÁptv: egyes jogintézményeiben megtestesült elvek a területhez kötődésre épültek, így összeilleszthetők voltak a migrációval és a vándor beilleszkedésével. Ugyan a befogadás döntően etnikai preferenciája a más nyelvű, kultúrájú migránsoknak a családi kapcsolatok, itteni születés és nevelkedés révén kínált stabil jogállást, állampolgárságot, a magyar eredetű migránsoknak sokkal kedvezőbben nyújtott magyar állampolgárságot. 1993-2010 között a jogi szabályozás közös kereteket adott a vándorok integrációjához, és kivételként kezelte a területi kötődés nélküli állampolgárság szerzés lehetőségét, a szerzéshez területi kötődés + magyarországi egzisztencia + nyelvtudás, különös állami segítség nélkül, a migráns saját erejére támaszkodva. o2011-től új korszak: két külön jogi keret jön létre, a honosítás és a „honosítás”
13
További kutatni kellene az állampolgárság megszerzése előtti és utáni életutat, hogy abban milyen tartalmi változást hoz az állampolgárság megszerzése, van-e tovább- migrációs hatása, a hazatérés vagy a maradás mellett dönt-e az illető, milyen a hatása a családalapításra, hogyan alakul a nyelvtudás, a munkavállalás – azaz a területhez kötésen alapuló állampolgárság valós összefüggéseit lehetne felmérni és figyelemmel kísérni ehhez a migrációs statisztikai rendszer javasolt reformja kellene, bevezetve az egyéni statisztikai azonosítót, hogy a követés lehetségessé váljon, segítve a spontán vagy majd támogatott beilleszkedési életút-állomások azonosítását
14
Empíria az elmélet árnyalásához BÁH irattárban (2009-ben beadott kérelmek) N= 128 fő a %-ok a kérelemre vonatkoznak) Alapeset: 9% Kedvezmény ht.alapján7% Kedvezmény gyermek alapján6% Kedvezmény magyar nemzetiség alapján69% Elutasítás 9%
15
Megoszlás Vizsgázott21% Nem vizsgázott79% Kérelmezők állampolgársága Román 49% Szerb 17% Ukrán 15% Szlovák2% Egyéb 17%
16
Összegzés Az állampolgárság végérvényesen eltolódik az etnicista, esszencialista és kommuntárius modell felé, amelyben a területi elv ugyanolyan elvétve jelenik meg, mint a köztársasági alkotmányosság követelménye és értékeinek közvetítése. Levált a „honosítás” a migrációs politikáról és elsősorban identitáspolitikai kérdéssé alakult. Másfelől a honosítás a nem-magyarok számára kifejezetten diszkriminatív, kiszorító hatású a családjogi és menedékjogi, hontalansági (emberi jogi) kedvezmények ellenére is az állampolgárság megszerzése a fő szabály változatlansága és a kivételek, legkedvezményezettebb esetek közt növekvő távolság miatt -- ezért a szabályozás változtatása indokolt, ide értve a területhez kötődők (itt született, nevelkedik) nagyobb kedvezményezését
17
Összegzés csak formális választ lehet adni az állampolgárság megszerzésének a migránsok beilleszkedésében betöltött szerepét illetően: stabilizáló, az állampolgári és az uniós polgári jogokat megnyitó funkciója az egyéni alkalmazkodás és a kulturális hasonlóság függvénye. Állami, önkormányzati támogatások, politikák helyett csak a honosításhoz vezető úton kötelezően megszerzendő jogállás részeként nyílik mód egyes szociális, gyermekvédelmi, közoktatási, egészségügyi ellátások, politikai jogok (helyi aktív választójog, népszavazásban részvétel) megszerzésére, sokszor annak gyakorlási lehetősége nélkül.
18
Összegzés Át kell gondolni az állampolgársági vizsga teljes océlját, otartalmát, oa nyelvi követelményeit, oértékelési rendszerét, ointézményes segítséget kell adni a felkészülésre, megszüntetni a felmentések tág körét Kell egy vízió arról, hogy kik legyenek a jövendőbeli állampolgárok, mert egyszer elfogynak a határon túli magyarok
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.